“Száznyolc tartomány, száz és nyolc nemzetség”. De miért pont 108, mi lehet a jelentése ennek a varázslatos számnak? A válasz meglepő módon a homéroszi eposzokban rejlik, melyekek eredeti kéziratai nem is az ókorból, hanem csak X. századból származnak. Sőt, ezen eposzok napút szerkezete inkább szkíta-magyar asztrológiai elveket követ, sem mint a mediterán, nyugati elvet. Ezért is érdemes az Odüsszeia és az Iliász idevágó sorait segítségül hívni a krónikás hagyományunk 108-as számjegyének a megértéséhez.

Sokszor szükségessé válik egy korábbi írás bővítése, kiegészítése az új felismerések eredményeként. Ezt történik most is. A fél évvel ezelőtti elgondolásom újabb bizonyítékot nyert az Iliász által is, melyre korábban még nem figyeltem fel. De nézzük sorjában miről is van szó:

Képes Krónika:
„Szittyaország ugyan egy nevezet, ámde fejedelemkedés dolgában három országra oszlik: Baskíriára, Denciára és Magoriára. Száznyolc (108) tartománya van; ezeken Hunor és Magor száznyolc fia osztozott ama száz és nyolc (108) nemzetség okán, melyek ezeknek ágyékából kiszármazván, a Maeotis ingoványaiból mentek ki Szittyaországba...
Kiválasztottak a száznyolc (108) nemzetségből tízszer százezer harcost, vagyis minden nemzetségből tízezret; a többi hunt Szittyaországban hagyták vissza, hogy oltalmazzák ellenségtől széküket és országukat...
A Szittyaországból való második kijövetelkor tehát a száznyolc (108) nemzetség mindegyikéből kétezer fegyveres férfiú jött el, hozzátartozóiknak számát nem tekintjük.”

Hasonlóan Kézai mester Krónikája is szintén halmozza a 108-as számot, de miért?

„Száznyolcz (108) tartománya van száznyolcz (108) nemzetség miá, a mennyire osztották hajdan Hunor és Mogor fiai, midőn Scythiába berontottak. Mert száznyolcz (108) nemzetségből áll a tiszta Magyarország, s nem többől, s ha tán hozzájok mások is csatlakoztak, azok idegenek, vagy foglyoktól eredtek. Mivel Hunortól és Mogortól a Meotis ingoványban minden jöttmenteken kivűl száznyolcz (108) nemzetség származott volt. Melly jövevények nemzetsége e könyv végén rendre ki lesz téve.” 

Első megközelítésből lehetne említeni a buddhistákat, hindukat hisz náluk a 108-as számnak hatalmas súllya van. Nem véletlenül a buddhista “rózsafüzérnek" is 108 gyöngye van. De mi most egy másik útvonalat választunk ennek megértéséhez: A homéroszi eposzokat, hiszen ahogy már említettem, a válasz kétszeresen is felelhető bennük:

Odüsszeia

"Mert nem tíz, de nem is kétszer tíz nékik a számuk, sokkal többen vannak, azonnal megtudod ezt is.Válogatott fiatalság jött ide Dúlikhionból, ötvenkét ember, hat szolga követte csapatjuk;és Számé szigetéről jött ide férfi huszonnégy, véle Zakünthoszból idejött húsz ifju akháji,végre tizenkét legderekabb lakik itt Ithakában, vélük a hír hordója, Medón, meg az isteni dalnok, és két szolgalegény, ki az étkeket osztani szokta." (16. ének)

Az eposzban Odüsszeusznak 108 kérőt kell legyőznie. Azonban ebben a röpke idézetben rejlik egy többlet információ is. Homérosz ugyanis itt megadja a kérők (és a 108) megoszlását is.

52+24+20+12 = 108

A számok az időre utalnak. Egy évben lévő hetek száma, a napi órák száma, hónapok száma. A huszas azonban, hogy kerül ebbe a listába, mi köze az időhöz?

108 x 20 = 2160 év (egy világkorszak hossza)

2160 x 20 x 10= 432 000 szoláris év = Kali juga

Azaz a 20-as számmal egy újabb, még nagyobb léptékű világkorszakba lehet átjutni, a világkorszakok idősíkjába, majd a hinduizmus világába repít minket: a káli juga időszaka... Így a 108-as szám 52+24+20+12 felbontása az idő kis egységtől (az órák számától) a legnagyobb időtartalmáig (világkorszakok hosszáig) lefedi az idő mérhetőségét.

Ezért állítható oly határozottan, hogy Odüsszeusz a 108 kérő legyőzésével nem kevesebbet győz le, mint az időt! Tökéletes az analógia. De azok számára, akik ezeket a gondolatokat továbbra is csak fenntartással tudják elfogadni, újabb megerősítés található a másik homéroszi műben, az Iliászban is.

Iliász:   Kilencedik Ének – Követség Akhilleuszhoz   

„Válaszul így szólt most sereget-vezető Agamemnón:
„Kedves öreg... Most, hogy vétettem, hallgatva bal indulatomra,
végtelenül sok ajándékkal békíteni vágyom:
s híres ajándékom mindőtök előtt nevezem meg,
tűznemlátta triposzt hetet (7) és tíz (10) tiszta talentum
színaranyat, húsz (20) fényes tálat, fürge tizenkét (12)
díjnyertes paripát...Válogatott hét (7) nőt is adok, munkába-kiválót...
És húsz (20) trójai nőt maga válasszon ki a várból...

Három lányom (1)is él jól ácsolt házam ölében,
Khrűszothemisz meg Láodiké és Íphianassza:
hát, akit őközülük kíván, vigye el jegyajándék
nélkül Péleusznak házába: s adok hozományt is,
mint amilyen dúsat lányával senkisem eddig.
Hét (7)gazdaglakosú várost adok én hozományul”

Agamemnón tételes ajánlata kétszer is elhangzik ebben az énekben, hogy az olvasó mindenképpen felfigyeljen rá és végre kezdjen el számolgatni:

7+10+20+12+7+20+1+7, azaz 84. 84, de nem 108. De a hiányzó 24 is itt rejlik a szemünk előtt, méghozzá Akhilleusz válaszában.

„Édesanyám, az ezüstlábú Thetisz, isteni asszony,
mondta, hogy engem kettős végzete vár a halálnak.
Hogyha a trójai vár körül itt maradok verekedve,
elvész visszautam, de sosem hervadhat a hírem:
ámde ha megtérek szeretett földjére hazámnak,
elvész nagy hírem, hanem éltem hosszura nyúlik,
és gyorsan nem is ér el végzete már a halálnak.”

Akhilleusz igazi célja a halhatatlanság, ezért jött ide, Trója alá meghalni és halhatatlanná válni. Agamemnón pont ettől a halhatatlanságtól fossza meg Akhilleuszt, kinek a halhatatlanság helyett immár Hádész kapuja marad.

Erre a gyorslábú Akhileusz neki válaszul így szólt:
„Isteni sarj, Láertiadész, leleményes Odüsszeusz,
kell, hogy a szót nyíltan megmondjam, vissza se fogjam,
úgy, ahogy én érzem, s ahogyan hiszem is, hogy igaz lesz,
hogy sose turbékoljatok itt nekem innen-amonnan.
Gyűlöletes nékem Hádész kapujával egyenlőn,

Akhilleusz a folytatásban felsorolja a sérelmeit:

„Kétszer hat(12) várost dúltam fel a fürge hajókkal
termő Trója terén s tizenegy (11) várost gyalog eddig:
sok gyönyörű holmit hordtam haza mindegyikükből,
hoztam s átadogattam mindet az Átreidésznak:
ő meg a fürge hajóknál várt, átvette a zsákmányt,
szétosztott keveset, s a javát ottfogta magának.
Osztott ő adományt a királyoknak s kitünőknek,
ott van mind: egyedül csak tőlem orozta el újra:
lelkemnek kedves nőmet (1)  maga bírja, no hisz csak
vígadjon, vele hálva.”

A 12 +11 feldúlt várost és +1, a lelkének kedves nőt, azaz a hiányzó 24 tételt. Agamemnón által ajánlott 84 tétel és a Akhilleusz által kifogásolt 24 tétel együtt szintén 108, melyek már együtt tudnák Akhilleusz számára biztosíthatani a halhatatlanságot!

És, hogy mennyire nem a pénz számít Akhilleusznak, azt a folytatásban közli is:

Most, hogy a fényes Hektórral nincs küzdeni kedvem,
áldozom én holnap Zeusznak meg az égilakóknak,
és a hajóim jól megrakva, a vízre kisiklok...

Azaz lemond a halhatatlanságról Agamemnón miatt.

Egy hajszálnyira sem becsülöm, s adománya utálat.
Még ha akár tízszer vagy hússzor olyan sokat adna,
mint ami birtoka van, s máshonnan toldana hozzá:
Orkhomenosz minden kincsét, s az egyiptomi Thébai
kincseit, ámbár ott legtöbb van a házak ölében,
s száz kapujának mindegyikén kétszáz lovasember
fér át, mind egyszerre lovakkal meg szekerekkel;
s még ha olyan sokat adna, ahány a föveny meg a porszem,
Átreidész, még akkor sem győzné meg a lelkem,

De a Képes Krónika és az homéroszi művek további pontban is összekapcsolódnak. A magyar krónikás hagyományban Hunor és Magor neve kapcsolódik a 108-as számhoz:

Száznyolc (108) tartománya van; ezeken Hunor és Magor száznyolc fia osztozott ama száz és nyolc (108) nemzetség okán

A Hunor-Magor népi csillagelnevezés, a kapu formájú Ikrek csillagkép két fő csillagára utal, melyek hivatalos nevei: Castor és Pollux. Az a jó testvérpár, akik a görög mitológiában a mi testvérpárunknak feleltethetők meg. Továbbá mindkét eposz Napút szerkezetében az Ikrek csillagképnek fontos szerepe van akár az idő legyőzésében, akár Akhilleusz halhatatlansága érdekében.

A Krónikáink további érdekességet is tartalmaznak a 108-cal kapcsolatban. Kézai mester a krónikája 2. §. A Bábel tornyáról paragrafusban ezt írja:

Minthogy az özönviz csapása által Noén és három fián kivűl minden test elpusztúlt, végre Semtől, Kámtól és Jáfettől az özönviz után hetvenkét (72) nemzetség származott: Semtől huszonkettő, Kámtól harminczhárom, Jáfettől pedig tizenhét.

Péterfai: A misztikus száznyolcas tanulmányában említi:

Thuróczy János szerint Noénak és fiainak, Sémnek, Khámnak és Jáfetnak – mint állítják – az özönvíz pusztítása után hetvenkét nemzetsége támadt. Sémtől származott huszonhét nemzetség, Khámtól harminc, Jáfettől pedig tizenöt. Ez ismét 72. A Teremtés Könyvében Noé három fiától 71, a Septuaginta szerint 73 nemzetség származott. A számsorok nem azonosak, hanem nagyon is különbözők. De mi ennek az oka?  A Biblia azt írja, hogy az Úr az addig egységes nyelvet 72 szólásmódra tördelte szét. Frank Joseph azt írja, a perzsa évkönyvek szerint 72 dinasztia uralkodott a világon az özönvíz előtt. 

A 72+36 és a 54+54 megoszlásra később még visszatérünk.

A 108 csillagászati háttére

De csak az időre vonatkozik a 108-as szám, vagy van esetleg más érdekes csillagászati jelentése is?  A Föld és a Nap közötti távolság 108-szorosa a Nap átmérőjének (pontosan 107,8-szorosa). Továbbá a Föld és a Hold közötti távolsgág is szinte 108-szorosa a Hold átmérőjének (pontosabban kb 110 – szerese). Ezzel a kis “számjátékkal” pillanatok alatt eljuthatunk az idő fogalmától az univerzális térig. Mintha a 108-as szám egyfajta híd lenne az asztrológia és az asztronomia között is, mintha a mindenség lenne belefoglalva. Talán még a Vénuszra is létezik valami hasonló fizikai szabályosság?

Elhamarkodottnak tűnhetnek ezek a mondatok, de az asztrológiai, és egy másik, ősi csillagászati tény mégis megerősíti mindezt:

A csillagászati magyarázata a 108-as számnak szárazabb, de mégis elgondolkoztató: Az exeligmos (görögül:  εξέλιγμος – „a kerék elforgatása”, azaz három „Saros” időszak)  54 éves és 33 napos időtartamot jelöl, melyet az egymást követő nap (és holdfogyatkozások) megjósolására lehet használni. Előnye ennek a háromszoros Samos időtartamnak, hogy közel hasonló helyen és hasonló órában volt várható a következő fogyatkozás. És ami számunkra érdekes, hogy ennek az időtartamnak a kétszerese szintén 108.

Minden napfogyatkozással mintha megszűnne az idő. Az eltűnő Nappal együtt az élet lehetősége is kérdésessé válik. Bár csak néhány perces időszakról van szó, mégis sokkal jelentősebb ennek a csilagászati eseménynek az életre gyakorolt hatása, sőt a mitikus jelentése is. Elég csak a Nap és Hold szabadító meséinkre gondolni.

A 108-as számot többféle képpen lehet felosztani. A 2x54 és a Saros ciklusról már szó volt. Péterfai János István több érdekes adatot közöl a 2x54, valamint a 72+36-os felbontásról:

PÉTERFAI JÁNOS ISTVÁN : BEVEZETÉS A MAGYAR MITOLÓGIÁBAMISZTIKUS SZÁZNYOLCAS

http://www.magtudin.org/Peterfai_Janos_Misztikus_szaznyolcas.htm

Pap Gábor kiváló magyar tudós a zodiákus csillagképeiből indul ki, elmélete megalapozásakor. A zodiákus csillagképeinek a száma 12. Azt mondja, hogy a magyar mitológia Felvilágának és Alvilágának is van saját zodiákusa, amelyekben a csillagképek száma 12 – 12. A három zodiákus együtt 36 csillagképből áll.

          Azt is mondja, hogy van egy önálló, különálló Felvilág és Alvilág is, amelyek hasonlóak a mi világunk hármas rendszeréhez. Az önálló, különálló világok zodiákusaiban szintén 36 – 36 csillagkép van. A három rendszer 3 x 36 csillagképe adja ki a 108 lényegét. Pap Gábornak abszolút igaza van. Meglátta az igazságot. Az elméletet egy hallgatója beszélte el nekem, az elbeszélésből ennyit tudtam kijegyzetelni. Sajnos, nem ismerem az elmélet lehetséges egyéb részleteit.

          Barabási László szintén foglalkozik a 108 misztikumával. Azt írja, hogy a Szent Koronán 108 igazgyöngy van, jelképezve a magyar nemzetségek számát. A rózsafüzér ennek a felét tartalmazza, vagyis 54-et, az 55-ik a váltó gömböcske. Tehát a rózsafüzér kapcsolatban van a magyarok ősi titkos bölcsességével, abból keletkezett.

A misztikus 108-as szám a 36 és a 72 kombinációja. Mind a két szám egyaránt fontos, de a többi szám is, amelyek a precesszió jelenségéhez tartoznak. Esetleg olyan kozmikus üzenet olvasható ki a számokból, amelyet fel sem ismertünk, vagy nem tisztelünk és értékelünk eléggé.

          Az egyiptomi naptárban 360 nap volt, a hónapok 30 napból álltak. Az év végén következett még 5 isteni nap, amikor öt isten született meg. Az 5 ünnepnapot hozzáadták a 360 naphoz, így kaptak egy olyan évet, amely 365 napjával viszonylag pontos volt. A 360 osztva 5-el, az 72. Megkaptuk a precesszió számát. Az 5 nap alatt Rhea megszülte gyerekeit, ez az öt nap lett az istenek születésnapja. Amikor Szét megölte Vezért, a Nap egyik megtestesítőjét, 72 úr volt jelen, továbbá Aso, vagyis Aszó vagy Ásó etióp királynő, aki a Vég fogalmával is rendelkezett. A 72 fele 36, összeadva a két számot, a misztikus 108 kerül elénk.

Graham Hancock rengeteg adatot közöl. 

-Jáván épült fel Borobudur temploma, amelynek 72 harang alakú sztúpája van. Jáván a szaka hercegek alapítottak államot, kétezer évnél régebben. A Szakák, azaz a Szkíták perzsa nyelven.

-Kambodzsában Angkor temploma szintén kapcsolatos a szupercivilizációval. Kambodzsát szintén a magyar szaka hercegek alapítják, ők is építik a fantasztikus templomot. Öt kapuja van, a kapukból öt út indul ki. Az öt utat két oldalt sorba állított gigantikus kőalak szegélyezik, utanként 108, oldalanként 54. 

-Libanonban a baalbeki templom hatalmas kőtömbjeit 54 szintén hatalmas oszloppal vették körül.

-Indiában, a tűzoltárban, az Agnikajanában 10.800 tégla van beépítve. A Rigvédában 10.800 versszak van. Minden versszak 40 szótagot tartalmaz, amiért a mű  432.000 szótagból áll. (ami a Kali juga évszáma, amire korábban már utaltam)

 A Rigvéda I:164-ben ez olvasható: „ a 12 küllős kerék, melyben Agni 720 fia található”.

-Siva isten nevét Kegyes értelemben adják közre, holott Si-Va pontos magyar jelentése Nap-Isten. A Va és Vé többnyire kisebb istent jelöl, mint a Világegyetem Teremtője, aki a legnagyobb. Siva istennek 108 neve van. Három szeme a Nap és Hold, továbbá középen a Tűz. (ami esetleg a tűzes bolygó Vénuszra is utal?) Siva a Pusztító, amit jól kifejez Siva-Tag szavunk. A szanszkrit nyelv a magyarból ered, amit mindenkinek tudnia kell, máskülönben nem lehet helyes úton vizsgálni az őskultúrát. Siva a tánc nagymestere. A 108 táncolási mód tőle származik, 108 táncfajta jellemzi. A 108 a Világegyetem mozgását írja le, mondják indiai tudósok, továbbá a 108 Siva dicsősége. A 108 kozmikus szám, Siva tánca a Csillagok Tánca! Jó és rossz oldala a Csillagkészítés folyamatából fakad.  A Hold és Nap is ezt bizonyítja, a Tűz is. 

-A héber Kabbalában 72 angyal van, akiken keresztül megidézhető az Isteni Hatalom, Sepirot.

-A rózsakeresztes hagyomány 108 évig tartó ciklusról beszél (72+36), aminek megfelelően érezteti a testvériség a hatását.

-A germán mitológiában a Walhalla harcosainak száma 432.000 (ami megint a Kali juga évszámára utal). Ez az adat is a precesszióval kapcsolatos...

Péterfai tovább sorolja az érdekes számadatokat:

-A székely hadrend 3x24 nemzetségből állt fel. A székelyek belső szervezete tehát 72 nemzetségből állt..

-A Magyar Királyság vármegyéinek száma 72.

-A Magyar Szent Korona abroncsán 108 igazgyöngy van, (továbbá a) koronán 72 fehér gyöngy van.

De az emberi test is igazodik e kozmikus rendhez:

-Az emberi pulzus száma 72. A szívritmus nyugodt helyzetben 72, a szív dobogása percenként azonos a precesszió éveinek számával.

-Az emberi ivarsejt termelődésének ideje szintén 72 óra, amint állítja Fási Árpád. A 3x24 óra alatt keletkező hímivarsejt 72-es ideje ismét olyan kozmikus erőkkel lehet kapcsolatban, amire a felismerés pillanatában nem adhat senki magyarázatot.

-Li Po-szo a Szkíta örökség című könyvében azt állítja, hogy a csakrákból, szanszkrit jelentése kerék, korong, szerintem csokra, csokor, ami szintén kerek, a Tantra szerint 72.000 vezeték viszi a pszihoszomatikus energiát szerte a testünkbe. 

A hettita-trójaiak kapcsán már említett harci kocsik további érdekessége:

-A harci kocsik kerekének 12 küllője volt. A 12 küllő a 12 zodiákus csillagképet jelenítette meg, gondolhatjuk. Miért éppen 12, miért nem 10 vagy 14 a küllők száma? Azért, mert a kocsi kerekeinek gyártó mesterei pontosan ismerték a... szupercivilizáció szent számait.

-A kerekek egymástól való távolsága is érdekes lehet. A Hallstadt-kor kocsijainak keréktávolsága 107 és 116 centiméter közötti, amihez az Ur-i királysírokban talált kocsik keréktávolsága nagyon hasonló. A La Téne-kor harci szekereinek keréktávolsága 144 cm lett. A kerék távolságát kiadó mérték azért köthető a mai számokhoz, mert az egyiptomi számrendszerekben volt egy olyan mérték, amely szinte teljesen azonos volt a mai méter alapú hosszúságmértékekkel. Az azonosságot a magyar Borbola János fedezte fel, akinek a munkásága felettébb magas színvonalú. Ezért a Hallstadt kocsik keréktávolsága a 108 misztikus számhoz is igazodhatott.

A mai japán mangák történeteiben gyakran szerepel az 1.080.000, mint rendkívül fontos szám. 

És az összefüggések még folytathatók...

Ezek ismeretében talán már bátran kijelenthető, hogy a krónikáink 108 nemzetsége akár úgy is tekinthető, hogy ez az időtlen, örök életű nemzetség, de csak addig, amíg minket a Hunor és Magor szellemiség hat át.

Ez biztató, de mégis hatalmas az ördög kísértése, hogy a jó testvérekből hirtelen gyilkos, kapzsi és aljas testvérek váljanak, ahogy ez több családi történetben is megtalálható.

A részletek és a folytatás az eredeti honlapon olvasható: ITT →