Canopus csillag, Menelaosz égi kormányosa
Az Iliász és az Odüsszeia olvasóit évszázadok, évezredek óta két alapkérdés izgatja: Mikor is történt a trójai háború és hol is van a híres Trója városa? Mielőtt rávágnánk a betanult választ, érdemes kicsit körbejárni ennek szakirodalmát. Trója bevehetetlen erődítménye vélhetően nem is a Márvány tenger bejáratánál volt, ahogy azt velünk elhitetik és a trójai háború feltételezett időpontja is inkább általánosan elfogadott időpont, sem mint igazolt tény. De mit is mond erről Homérosz? Meglepően sokat, csak ehhez ismerni kell a csillagos égbolt sajátosságait, a hozzá kapcsolódó – civilizációkon keresztül átöröklött mitológiai sajátosságait. 
Szinte azonos történet a Trójából hazatérő Menelaosz kormányosáról, de mégis eltérő részletekkel. Ezek közül a legszembetűnőbb az eltérő két név, melyeknek látszólag semmi közük egymáshoz. Azonban ismerve a beszélő nevek ókorban elfogadott „rendszerét”, mely alapján egy-egy személynek akár több eltérő neve is lehetett (lásd Péter apostol, mint kőszikla) és mindegyik név egy-egy tulajdonságra utalt – már jó kiinduló pont lehet a vizsgálódáshoz.
Míg Homérosznál Apollón „gyöngéd nyílvesszőivel” nyilazza le a kormányrudat tartó Phrontisz Onétoridészt, addig Mellár Mihály által is idézett mitológiai változatban egy tűzhányó kitörése kényszeríti a kormányos Canopust arra, hogy Egyiptomba vezesse a Trójából visszatérő Menelaosz hajóját. Az ókori Egyiptom Nílus deltájába található helyre, ahol majd egy kígyó/skorpió marja halálra Canopust, és ahol az emlékére később egy várost emelnek majd Kanobos vagy éppen Kanopos/Canopus névvel.
„Kanobos, or Kanopos (Greek: Κάνωπος), after a mythological commander of a Greek fleet supposedly buried there.”… “In Greek mythology, Canopus (or Canobus) was the pilot of the ship of King Menelaus of Sparta during the Trojan War. He is described as a young handsome man, who was loved by Theonoe, the Egyptian prophetess, but never answered her feelings. According to legend, while visiting the coasts of Egypt, he was bitten by a serpent and died. His master erected a monument to him at the mouth of the River Nile, around which the town of Canopus later developed”- wikipedia
Canopus,
-aki Menelaosz hajó kormányosa,
-aki egyben a KéN-BűZ is, ahogy
-az égbolt második (Szíriusz utáni) legfényesebb csillaga, sőt
-az ókori emberiség eszenciáját szállító ARGOSZ hajó égi másának vezércsillaga, de akár
-a róla elnevezett egyiptomi város is.
Mennyi minden tarozik e rejtélyes Canopushoz és vélhetően mindegyik kapcsolatban is van egymással. Mintha egy rejtélyes kirakós több darabja egységesen jelenne meg ezekben az ókori szövegekben.
Csillag, mint égi iránytű
Sajnos a legfontosabb csillagok mozgásának ismertetése nem része az iskolai tananyagnak, pedig a legfőbb tájékozódási pontként szolgáló csillagok (pl: a Sarkcsillag és a Canopus) pár percben történő ismertetése nagyban megkönnyítené az iskolai tananyag megértését is. Jelen tanulmány könnyebb megértéséhez legyen előzetesnek egy mindegyikünk által jól ismert történelmi példa annak megértésére mit is jelenthet egy-egy irányjelző csillag.
Ahogy a Sarkcsillag ilyen egyszerűen használható az északi irány és az északi szélesség földrajzi meghatározására, úgy a Canopus csillag a déli irány és szélesség pozicionálására még könnyebben. De nem csak a térbeli, hanem az időbeli pozíció meghatározására is. És ez a naptár funkciója teszi számunkra még érdekessebbé.
A Canopus csillag
Canopus vagy Phrontisz Onetoridész? Az ókorban a „beszélő” neveknek kiemelten fontos szerepe volt, melyekkel más és más tulajdonságára utaltak. Mellár Mihály a Canopus névben a már idézett KéN-BűZ mellett a Canopus csillagot is joggal felfedezi. Azt a Canopus csillagot mely a déli félteke egyik legjobb irányjelzője. Ahogy a Sarkcsillag az északi irányt, úgy a Canopus a déli irányt határozza meg. De míg Egyiptomtól északra csak a halvány Poláris, addig a Földközi-tengertől délre szinte csak a ragyogó Canopus látható, melynek égi felbukkanása többlet jelentéssel is bír(t) a tengerjáró népek számára.
Az Orion/Nimród égi vadász és a Szíriusz alatt felbukkanó hatalmas égi Argosz hajó nemcsak pontos és könnyen felismerhető tájékozódási pontként szolgált az őseinknek, hanem nagyon fontos szimbolikus jelentéssel is bírt. Ahogy éjjelente a déli sarkpont irányában az orránál fogva kiemelkedik a hatalmas Argosz hajó a hullámok közül, majd órákkal később kicsit nyugatabbra a horizont alá bukik – magával ragadó élmény lehetett azoknak, kik a csillagképek mögött el tudják képzelni a hozzájuk tartozó csillagképeket, történeteket, szimbólumokat is. Az Argosz hajótest alján lévő nagyon fényes Canopus csillag eközben félkörívben körbejárta a Déli sarkpontot– ezzel is a déli sark irányát mutatva pontosan a hajósoknak.
A Canopus (α Carinae, Alpha Carinae) egy első fényrendű csillag a Hajógerinc csillagképben. A második legfényesebbcsillag az éjszakai égbolton (a Szíriusz után). Magyarországról nem látható. A 19. századig Alpha Argus néven volt ismert, a neve az 1930-as Nemzetközi Csillagászati Unió közgyűlésén változott meg, amikor az Argo csillagképet több kisebb részre bontották. Valószínűleg ez az egyetlen olyan első fényrendű csillag, amit egy személy után neveztek el…
A helyzete még a Föld precessziója miatt sem változott annyit, hogy látható lett volna az utolsó néhány ezer évben akár az ókori Róma, akár az ókori Görögország számára. Az ókori Egyiptomból azonban látható volt. -wikipedia
A Föld precessziós forgása eredményeként ezer évenként eltérő lehet egyes csillagok láthatósága (lásd:www.naput.hupont.hu/4). E 26 000 éves precessziós Föld tengely körforgás eredményeként a csillagos égbolt közepe is az évezredek alatt lassan eltolódik. Bár napjainkban az északi féltekén az alig látható Poláris Sarkcsillag körül forog a csillagos égbolt – ez nem volt mindig így. 14 000 évvel ezelőtt mind az északi, mind a déli égbolton egy-egy fényes csillag, a Vega és a Canopus volt a középpontban. (Végvári József az Égigérő paszuly népmese elemzése révén nem kevesebbet feltételez, minthogy e mesénk a 14 000 évvel ezelőtti csillagos égbolt állását hagyta ránk - lásd: www.naput.hupont.hu/34). Mi van ha hasonló emlékezet jelenik meg valamilyen formában az Odüsszeia ezen sorai között is?
Ahogy már korábban is megtettük, most újra a Stellarium planetárium programot érdemes vallatóra fogni (www.naput.hupont.hu/90), hátha egyéb érdekességeket is elárul Canopus és az Argosz csillagkép múltjából. De mielőtt nekifognánk ezen égi tünemények megismeréséhez, nem árt egy tényt ismertetni. Már Ptolemaiosz 48 csillagkép elnevezése között is szerepelt az Argosz csillagkép, melyet a XVIII. századra mégis három felé harmadoltak, de így is azért megmaradt a korábbi egységes hatalmas hajótestre utalás.
Argo Navis is the only one of the 48 constellations listed by the 2nd century astronomer Ptolemy that is no longer officially recognized as a constellation. It was unwieldy due to its enormous size: were it still considered a single constellation, it would be the largest of all. In 1752, the French astronomer Nicolas Louis de Lacaille subdivided it into Carina (the keel, or the hull, of the ship), Puppis (the poop deck, orstern), and Vela (the sails). -wikipedia
A Stellárium planetárium program rögtön visszaigazolja a wikipedia fenti mondatait. Napjainkban Athén környékén már nem tud felemelkedni a látóhatár fölé a Canopus. Bár már majdnem eléri a horizont vonalát, de mégis alatta marad napjainkban is, ahogy az ókorban is.
De ezt személyes utazásaink alkalmával magunk is könnyen leellenőrizhetjük. A csillagos égbolton a Canopus megtalálását nagyban elősegíti, ha az Orion csillagkép Bika csillagképhez közelebbi vállát képzeletben összekötjük az övével, majd meghosszabbítjuk közel hatszorosára, míg egy Szíriusz erősségű csillaghoz nem érünk.
„Ám hogy elértük Athénnál szentelt Szúnion ormát,
ott Meneláosz kormányossát Phoibosz Apollón gyöngéd nyílvesszőivel egyszercsak lenyilazta… Phrontisz Onétoridészt, aki minden földilakó közt legjobban vezetett gályát, ha vihar dühe tombolt.” - Homérosz Odüsszeia
Homérosz e rövid idézetében több fontos információt is közöl az olvasóival: Az egyik, hogy a hajnali napsugárnak kell az égi hajókormányost gyengéden lenyilaznia. Mit is jelent ez? A hajnali felkelő napnak kell elhalványítani a fényes Canopust. Ez a feltétel elég egyértelmű, mely csak az adott évezredek meghatározott hónapjának pár napjában érvényesülhet a leírtak szerint. De melyik évezredben és melyik hónapban? A Stellárium program szerint csak a Jézus születése előtti és utáni évezredekben képes a Canopus csillag elég magasra felemelkedni a látóhatár fölé ahhoz, hogy a mediteránum déli részén a hajnali napsugár ki tudja oltani a fényét. De ekkor sem a mai Athén magasságában!
A hajdani minószi civilizáció székhelyének számító Krétán (a mai Herakleiton-Heraklész fővárosban) a fényes Canopus csillag szeptember végétől március közepéig látható a napjainkban. De csak SZEPTEMBER utolsó napjaitól kezdve teljesül az a feltétel, hogy a horizont fölé emelkedő csillagot a felkelő Nap fénye homályosítja el. Télen már gondtalanul járja Canopus az égi körpályáját a déli irány felett, sem a horizont fölé emelkedését, sem a lenyugvását nem zavarja meg a Nap nyílvesszeje. Tavasszal, március közepén már megint a fényes napsugarak befolyásolják a láthatóságát, de immár a lebukó Nap teszi láthatóvá a horizont felett járó csillagot, azaz a Nap nem lenyilazza, hanem éppenséggel lehetőséget biztosít a Canopus tündöklésének.
De haladjunk vissza az időben a planetárium program segítségével. Meglepő módon a feltételezett trójai háború évszázadában tapasztalható meg először, hogy a horizont fölé emelkedő Canopust a hajnali napsugarak nyilazzák le! A csillagászati program szerint erre csak azi.e. 1700 körüli évtizedekben volt először képes a Nap, több mint tízezer év után először. De ennek tényleges láthatósága csak pár évtizeddel később volt igazán látványos, amikor már nemcsak a horizont vonalat érte el a Canopus, hanem fölé is tudott emelkedni!
Ahogy már az Odüsszeiától megszokhattuk, minden sorának többlet jelentése van. Olyan jelentések, melyek csak mélyebb csillagászati vagy éppen asztrológiai összefüggések felismerésével fedik fel igazi jelentésüket. Csak emlékeztetőül: az eposz cselekményében a napok múlása pontosan igazodik a Nap égi útjához (lásd www.naput.hupont.hu/27), hasonlóan 108 kérő legyőzésével Odüsszeusz az időt, vagy inkább a vízöntői időcsapdát győzi le (lásd www.naput.hupont.hu/30).
Első pillanatban fel sem tűnik nekünk, hogy nagyon is konkrét csillagászati tér-idő pozicionálás fedezhető fel ebben a rövid Menelaosz sorsáról szóló idézetben is. A feltételezett trójai háború és a szantorini vulkánkitörés évszázadaiban először megtapasztalt csillagászati jelenség (a fényes Canopus csillag lenyilazása a hajnali napsugarak által) bár még napjainkban is megfigyelhető, de ez már nem tart sokáig. Krétán, a minószi civilizáció hajdani központjában (a csillagászati program szerint) még csak ezer évig.
Jogos lehet a felvetés, ha több ezer évig látható egy csillagászati jelenség, akkor az mégis hogyan kapcsolódhat, vagy éppen bizonyíthat bármi történelmi eseményt? A csillagászati jelenség megjelenésével, esetleg annak megszűnésével. Vélhetően egy nagyon látványos csillagászati jelenség kezdeti időpontja számított, és ehhez kötötték az „univerzális” időrendszerben a minószi civilizáció és Trója lerombolásának időpontját is. (A félreértések elkerülése érdekében fontos pontosítani, nem azért vált láthatóvá Canopus heliákus kelése Kréta térségében, mert a minószi civilizációt egy természeti katasztrófa megsemmisítette, hanem mert e fontos esemény körüli évtizedekben egy olyan csillagászati jelenség vált hosszú évezredek után újra megfigyelhetővé, mely elég látványos, hogy a katasztrófa időpontjához kapcsolják.)
De nézzük tovább Canopus hajnali tündöklését más földrajzi szélességekről is, hiszen joggal feltételezhetjük, hogy e Homéroszi mondat mögött egyéb érdekességeket is felfedezhetünk. Ahogy Pap Gábor szokta mondani, Rózsa Sándor, vagy Sobri Jóska személyéhez kötött események mögött is több betyár cselekedetét lehet felismerni, úgy vélhetően Canopus hasonló heliákus felkelte (más földrajzi szélességekről) is nagy eséllyel egyéb történelmi eseményekre utalhat.
Athén és a krétai Herakleitont követően érdemes a Nílus deltájánál is kicsit kutakodni, méghozzá az egyiptomi Héraklész és Canobosz (esetleg Canopus?) városoknál. Ahogy a latin mondás is tartja: „Nomen est omen” - A név kötelez! Ha egy városnak ugyanazt a nevet adják, amit egy csillagnak, akkor ott biztosan létezik csillagászati kapcsolódás is. Az egyszerűség kedvéért a programba a közeli Alexandria nevét beírva látható, hogy i.e. 3500-tól 8500 éven át (kb. i.sz. 5000-ig) a Canopus nemcsak, hogy a látóhatár fölé emelkedik a Nílus deltájában, hanem a hajnali napsugarak még le is nyilazzák, úgy ahogy Homérosz is megírta.
Canopus és a rejtélyes minószi és trójai kapcsolat?
Eddig már két érdekes csillagászati tényt találtunk a Canopus égi járásával kapcsolatban:
- Krétán a feltételezett trójai háború évszázadában tapasztalható meg először, hogy a horizont fölé emelkedő Canopus, amint a hajnali napsugarak lenyilazzák.
- Majd ezer kilométerrel délebbre, a Nílus deltájában 17 000 ezer évnyi pihenő után i.e. 3500 táján jelent meg újra a Canopus az égen, mely időpont nagyjából egybeesik a minószi kultúra létrejöttével. Két érdekes időegybeesés, a minószi kultúra felbukkanása és a szantorini vulkánkitörés időpontja, a minószi civilizáció katasztrófája között és mindkettő a Canopus speciális égi felkeltéhez igazodik. Ezek szerint a Canopus csillag a minószi civilizációnak a keletkezésére és hanyatlásának időpontjához is tájolható? Ez csak véletlen egybeesés lenne?
„Ám hogy elértük Athénnál szentelt Szúnion ormát,
ott Meneláosz kormányossát Phoibosz Apollón gyöngéd nyílvesszőivel egyszercsak lenyilazta… Phrontisz Onétoridészt, aki minden földilakó közt legjobban vezetett gályát, ha vihar dühe tombolt.”
Vélhetően a Canopus csillag, mely pontosan mutatja a déli irányt megegyezik azzal a kormányossal melyet Homérosz szerint „Phoibosz Apollón (a Napisten) gyöngéd nyílvesszőivel egyszercsak lenyilazta”. Ahogy már korábban megtapasztalhattuk, Homérosz Odüsszeiájának minden sora fontos információkat hordoz, ezért joggal feltételezhetjük, hogy a hajó kormányosra vonatkozó sorok is valami érdekességeket rejthetnek. De mit?
A bársonyos hajnali napfény érkezéséről, mely elhomályosította még Canopus erős (Szíriuszhoz mérhető) fényét is – már szó volt. Ha ez így is van, akkor Homérosz miért nem Canopusznak nevezi a kormányost, miért hivatkozik rá Phrontisz Onétoridés névvel? Talán mert ennek a névnek is többlet jelentése van? A görög ismerőseim e név első felében szinte egyértelműen és azonnal a Φροντίζω – ellát, gondoskodik igét és a Βροντή - mennydörgés szavakat vélték felismerni. Tehát Menelaosz kormányosa nemcsak pontosan mutatja a déli irányt, de még gondoskodik is a rá bízott utasokról, sőt utal esetleg a mennydörgés, villámlás, vulkánistenekre (pl. Baál, Zeusz) is? De miért van szükség a gondoskodására vagy éppen a dörgés megemlítésére? Talán mert így pontosabban utalhat arra az időszakra, melyben Menelaosz is kénytelen egy egyiptomi kitérőt tenni?
Gondoskodás és Dörgés. Mellár Mihály által felvetett Canopus - KéN BűZ kapcsolatban lehet az ókor legnagyobb vulkán kitörésével, mely a mai Szantorini sziget nagy részét is szinte felemésztette. De ez a hatalmas vulkán kitörés nemcsak a gyönyörű égei tengeri sziget nagy részét repítette a levegőbe, hanem a „közelben lévő” krétai, minószi civilizációt is elpusztította, így utat engedett a dór (akháj) barbár törzsek megállíthatatlan hatalomátvételéhez a térségben. De a trójai háború valós eseményei is e vulkán kitöréshez kapcsolódhatnak? Vélhetően Mellár Mihálynak igaza van ebben is, ahogy a Hol volt, hol nem volt (http://www.federatio.org/mi_per/Mikes_International_0114.pdf) tanulmányában ezt meg is fogalmazta.
A KéN BűZe KöNNYezésre KéNYszerít, ha a BűZ nem űz el akkor az életed leKoNYulhat, elHuNYsz és az örök HoNba vONulsz, a fortyogó KéN-BűZébe, melyhez az irányt CaNoBuS mutatja. Az elHuNYás közeledtére néha a test BűZös GeNNyesedései figyelmezetnek, ilyenkor illóolajokkal beKeNjük a testet. A KeNYés KéNYeztet, KéNYelmet nyújt, mivel a halálra emlékeztető GeNNY-BűZt elűzi, vagy legalábbis KöNNYíti. A felKeNés megszabadít a testi BűZöktől, és KeNettel teljes viselkedésre KéNYszerít. Tehát a csillag hun neve: Keniveni = KéNi-FéNY vagy KeNőFéNY = Szentelőfény olvasatai végeredményben megerősítik a Canopus nevének eredetét és eredeti értelmét. A kén-bűzös tűzhányókitörés óriási erősségű lehetett, ha Menelaoszt úgy megfélemlítette, hogy hazája helyett Egyiptomba kényszerült kormányozni hajóját. Tette ezt az a Menelaosz akinek a szaglószerve még ki sem tisztulhatott az élők, haldoklók, halottak és már foszló testek ezreinek az elégetésétől, a porig égett ellenséges város üszkeinek orrfacsaró bűzétől. A mítosz hozzáköti Trója elestét egy óriási vulkán kitöréséhez, ennél pontosabb időmeghatározásra nagyon kevés esély van. De nemcsak Trója eleste köthető e kitöréshez: ebben az időben semmisült meg Mükéne, lett Tiryns és Pylos tűz martaléka és számos kisebb település is ekkor vált lakatlanná. És erre az időszakra tehetők az úgynevezett tengeri népek beözönlései is.
Mikor is történhetett mindez? A geológusok radiokarbon vizsgálatok alapján i.e. XV-XVII századi időpontokra teszik általánosan elfogadva e természeti katasztrófa kitörésének időpontját. A történészeknek azonban már nehezebb a feladatuk, ők csak egy általánosan elfogadott időrend alapján kénytelenek elhelyezni eseményeket az időszalagon – ami aztán sokszor köszönő viszonyban sincs a valósággal. Véleményem szerint ilyen okok miatt távolodik el egymástól több ismert esemény is az időszalagon. E vulkán kitörés eredménye lehetett az akkori fennálló stabil államhatalmi rendszerek időszakos, vagy akár végleges megroppanása, ugyanúgy, mint a szemita népek hirtelen nagy arányú megjelenése, térhódítása is a történelem színpadán. Például az állítólagos egyiptomi kivonulás, vagy az egyiptomi a búza árának közel húszszorosára felemelkedése, de a rejtélyes trójai háború is, melyek nagyon is kapcsolódnak a minószi civilizáció összeomlását is eredményező vulkánkitöréshez.
Tűzhányó-kitörés, cunami, és földrengés-vihar megtépázta, sérülékeny, védhetetlen várak/városok sora esett áldozatul az új bronz és vasfegyverekkel olcsón felszerelt, de a sorozatos katasztrófák miatt gazdátlanul maradt zsoldos seregeknek, melyekhez csatlakoztak, a zürzavart fokozandó, szárazság és rablások következtében előállt éhinség hajtotta tömegek. Shell Peczynski írja a The sea people and their migration című dolgozatában: “Maradtak ránk adatok a terület összes nagyobb hatalmától élelem hiányokról. A szárazság terméskieséshez vezet, ez éhséghez, ami pedig kétségbeeséshez és/vagy halálhoz vezet. A zavargásokban sokan meghaltak. Ez döntő jelentőségű. Görögország lakossága 75%-kal esett vissza, Sumér lakossága 25%-kal csökkent, és az iráki Diyala körzet lakossága körülbelül 75 százalékkal. Feljegyezték a túlélők elköltözését. Ezek megélhetést keresve távoztak. Ez az aszály-elmélet igazolta a tanújeleket. Ami megtörtént a múltban, az megtörtént ebben az ötven éves időszakban is amire összpontosítunk az elvándorlással kapcsolatban, és ez megtörtént később Alexandriában.” Ugyancsak Peczinskitől olvashatjuk, hogy “Merneptah nyilatkozata figyelmeztet arra, hogy a betörő tengeri népeket ‘szájuk szűksége kényszerítette Egyiptomba jönni’. Ez a kinyilatkozás arra utal, hogy azok élelem után kutattak, és ha a gabona Egyiptomból származik, akkor ott található meg a boldogulás … A szűkölködés közepette az élelem birtoklása érték és szükség a túléléshez. A bronzkor-végi összeomlásnak és széleskörű mozgolódásnak kellett, hogy legyen egy kiváltó oka. Az egyiptomi adatok az ie. 1182-1127 időszakra világosan kimutatják, hogy a búza ára 8-24-szeresére növekedett és ilyen felfújt maradt a század végéig.”
Mintha nagyon is összeillenének az események, bár a hivatalosan elfogadott évszámok között félezer év az eltérés. Azért érdemes elgondolkodni, hogy milyen természeti katasztrófa pörgette fel hajdanán az egyiptomi búza árát? Ha nem természeti katasztrófa, akkor fél évszázadon át tartó „tőzsdei” spekuláció? Én inkább hajlok arra, hogy ugyanaz az esemény, ami Trója elestéhez és Menelaosz egyiptomi búza ügyletéhez is hozzájárult. Talán a két esemény kiváltó oka ugyanaz, csak a történetírásban meglévő pontatlan évszámozás eredménye ez a félezer évnyi eltérés. Mielőtt kizárnánk ennek lehetőségét érdemes csak a fantomkorszak problémájára gondolni (lásd: http://maghreb.blog.hu/).
Odüsszeusz harmadik énekében is mindez szerepel:
Trója felől együtt szálltunk a hajókkal a vízre
Átreidész s magam én, egymásnak jóakarói;
ám hogy elértük Athénnál szentelt Szúnion ormát,
ott Meneláosz kormányossát Phoibosz Apollón
gyöngéd nyílvesszőivel egyszercsak lenyilazta,
míg kormányrúdját tartotta a fürge hajónak,
Phrontisz Onétoridészt, aki minden földilakó közt
legjobban vezetett gályát, ha vihar dühe tombolt.
Így ott hátramaradt, bármint vágyott is az útra,
elföldelni a társat, az áldozatot bemutatni.
Majd amikor nekivágott ő is a borszinü víznek,
és üreges gályákkal elért a maleiai csúcsig,
akkor a messziredörgő nagy Zeusz szörnyü hajózást
mért rá, mert süvitő szeleket zuditott a vizekre,
s roppant hullámok magasodtak, akár a hegyormok.
Kettévágta a rajt, s a felét Krétába sodorta,
merre küdón nép él az Iardanosz áradatánál.
Van bizonyos meredek, tengerbefutó sima szikla
Gortüsz széle fölött, a ködülte vizek közepében,
bal kiszögellését a Notosz veri-csapja habokkal,
Phaisztoszt; és a nagy áradatot kicsi szirt veri vissza.
Hát ide ért egy rész, s a halált mégcsak kikerülték
embereik, de a bárkákat szétzúzta a hullám
zátonyokon; s kékorru hajói közűl ötöt elvitt
és csak Egyiptomban tett partra a szél meg a vízár.
Ott azután gabonát s aranyat gyűjtött Meneláosz,
bárkákkal bolygott idegenszavu nép birodalmán…
Újraolvasva Homérosz sorait ezek akár egy cunámi leírásnak is beillenek. „Roppant hullámok magasodtak, akár a hegyormok… vízár”. Majd a „gabonát s aranyat gyűjtő Meneláosz” is nagyon elgondolkoztató. Hiszen ekkor a búza ára szinte már aranyárba emelkedett. Mi késztethette Menelaoszt, a harcost, a királyt kalmárkodásra, ráadásul egy „idegenszavu nép birodalmán” bolyongva?!
A szantorini vulkán i.e.1650 körüli kitörése nemcsak a Krétához közeli sziget nagy részét repítette a levegőbe, hanem a hatalmas szökőárjával, hamuesőzésével, az évtizedekig tartó klímaváltozásával a minószi civilizációt is romokba döntötte. Drasztikus népességcsökkenés, éhíségek, népvándorlások, központi hatalmak meggyengülése, robbanásszerű élelmiszer árnövekedés és élelmiszerhiányok jellemezték a vulkánkitörést követő évtizedeket. És Menelaosznak sem volt más választása – csak a megalázó, de busás hasznot és túlélést biztosító kalmárkodás.. Vagy esetleg nem is állt távol Meneláosztól ez a foglalkozás, hiszen a királysága is csak röpke évtizedekkel korábbról származik?
Olvassuk tovább Mellár tanulmányát:
Platón (i.e. 427-347), aliász Kritiász (Critias), 10 éves volt amikor 90 éves nagyapja, aki ugyancsak Kritiász névre hallgatott, elmondta neki azt a történetet amit apjának, Dropidesznek, a barátja, a legbölcsebb embernek és legnemesebb költőnek tartott Szolón (i.e. ?638-558) Atlantiszról mesélt. Szolón Atlantisz történetét az egyiptomi Szaiszban hallotta egy ottani paptól, aki a templomában őrzött feljegyzésekre, krónikára hivatkozott. Szaisz védszentje Neith istennő, aki a görög Athéné megfelelője, így Szaisz és Athén testvérvárosok. Az egyiptomi pap elmondja Szolónnak, hogy amiről beszél arról azért nem tudnak a görögök, mert egy özönvíz „csak azokat hagyta meg közülletek, akik betűvetés és más oktatás hiján voltak, és így nektek előlről kellett kezdeni, mint a gyerekeknek, nem tudva, hogy mi történt a régmúlt időkben a mi avagy a magatok körében.” A ’pap’ lényegében arra utal, hogy Atlantisz katasztrófáját népesség- és műveltségcsere követte „ezért ti nem tudhatjátok, hogy ott a ti területeteken egykor minden idők legbecsületesebb és legnemesebb emberfaja honolt és hogy te és az egész városod a túlélők egy kis magjából vagy maradékából származtok.” Hát igen, ebből a pár túlélőből, no meg a balkáni hegyekből leözönlő vad akháj és dor pásztorokból kovácsolódott össze, néhány sötét évszázad alatt az új hellén-görög nép. Szolón személyében ez az új nép keresi dicső múltját az egyiptomi feljegyzésekben. Forrás: Mellár Mihály a Hol volt, hol nem volt
A vulkán pusztítás és az azt követő szökőárak eredményeként egyik pillanatról a másikra eltűnt a minószi kultúra (és esetleg Trója is) a központban. Azonban a perifériás területeken (Egyiptom, Hettita birodalom, Mükéné) bizonyos formában továbbélhetett. De az alapjaiban megrendített Balkánt már könnyen meg tudták hódítani azok a Menelaosz, Agamemnon és Odüsszeusz által vezetett, irányított barbár dór-akháj-görög törzsek, akiknek ellőről kellett kezdeni a tudás lassú, de nagyon lassú megismerését. Évszázadok telhettek el így. Hiába foglalták el az új görög törzsek a korábbi városokat (pl Mükénét, Spártát) mégis idő kellett, amíg a háborús gondolkodást lassan magasabb eszmék is kezdték felváltani és megjelent a tudomány, a filozófia, művészet (Thalész, Phitagorasz, Platon…) és időközben már a peloponnészoszi félsziget déli részén és a közeli szigeteken is megjelent a Canopus csillag, hogy számukra is pontosan jelezze a déli irányt. És ekkor már nemcsak az egyiptomiak és a krétaiak „kiváltsága” volt a Canopus égi útmutatása, hanem azé a fiatal görög népé is, aki eddig is mint ősi mesterére tekintett az egyiptomiaknak, szkítáknak (lásd: Marcus Justinus Világkrónika www.naput.hupont.hu/8) és esetleg a krétaiaknak is.
Ennek végiggondolása után már csak össze kell kapcsolni a régmúlt megmaradt emlékeit.
A dóroknak (a vélhetően az Iliászban akháj név alatt szereplő törzseknek) az egyik legrégebbi ellenfelei azok a szkíta származású hettiták (trójaiak) és minósziak lehettek, akik sokáig kordában tartották a hódítási törekvéseiket mind Anatóliában, mind a Balkánon és a görög szigeteken. Azok a szkíta népcsoportok, kik vélhetően a egyiptomi uralkodói családban is fontos szerepet töltöttek be és nemcsak mind fontos katonai erőként voltak jelent a Ramszesz fáraók birodalmában. Talán ezért is szerepel a minószi eredetmondában ez a meglepő mondat:
Az izgalmas folytatás és a részletek ITT az eredeti oldalon élvezhetök:→
A szerző újabb írása: Fantom korszak jelzése az Árpád-kori templomaink Szent László falfestményein.
Hozzászólás
Dobos Csanád munkával kapcsolatos észrevételeket kritikákat az ő honlapján tegyétek, mivel az itt megjelent cikk csak egy részlet valamint az eddigi hozászolásokat és ugyanakkor azokra a feleleteket is leközölte a saját oldalán. www.naput.hupont.hu/93#ixzz3YMCaQBs2
Idézném Dobos Csanád kérését is amit a honlapján közölt:
" Kérem, hogy a kommenteket, észrevételeket, javaslatokat, kritikákat erre az email címre küldjék: naputhupont
Bár nem igazán vagyok a modern művészet kedvelője, mégis elismerésnek tekintem a sorait. Sokáig Csontváry, Chagall vagy éppen Picasso képeit sem értettem, kicsit öncélúnak tekintettem ezeket. De a hosszú évek alatt megtanultam türelmesen nézegetni a képeiket, elmélkedni rajtuk. Igaza van, a gondolatfüzérem tényleg bonyolult, de még így is sokkal egyszerűbb, mint egy Marquez könyvé. Mielőtt folytatnám, egy kérdésem lenne csak: Olvasta a tanulmány többi részét is a honlapomon, vagy csak megelégedett a Magyar Megmaradásért oldalon található részletekkel? Az eredeti, a teljes tanulmány ismerete néklül tényleg értelmetlennek tűnnek a felvezető gondolatok. Ettől függetlenül egy mondatban összefoglalnám a Canopus csillag, Menelaosz égi kormányosa tanulmányom fő témáját:
Mennyire lehet csillagászati kapcsolatot feltételezni Homérosz sorai, valamint Trója földrajzi helye és elbukásának időpontja között, továbbá mennyire kapcsolható össze több történelmi esemény is azzal, a minószi civilizációt is elpusztitó vulkán kitöréssel, mely vélhetően az állitólagos Trója elpusztitásával és az egyiptomi központi hatalom átmeneti megszűnésével is kapcsolatban lehet.
Részben igaza van, „csapongó gondolatfűzérnek” tűnhet az írásom, mert Trója valódi földrajzi helyével alig foglalkozik, csak annyiban (amennyiben elfogadjuk a Canopus csillag kapcsolatát Homérosz soraival):
“Trójából hazatartó akhájok nem a Márvány tenger bejáratától hajóztak délre, hanem Mükénétől délebbre található területről (pl. Krétáról vagy éppen az észak afrikai partokról) hajóztak északra!”
Ez tényleg nem sok, de mégis alapvetően más, mint ahova Tróját a történelmi tanulmányaink alapján gondolnánk. Ezek után jogos lehetne, az újabb felvetése, hogy mégis miért „Hol is van a híres Trója városa?” a tanulmányom címe, ha csak ennyiben érintem a címben feltett kérdést?
Minden cikk, könyv, film egyik legérdekesebb része a megfelelő cím adása. A címnek figyelem felkeltőnek és ugyanakkor a témára utalónak kell lennie. Azonban e kettős cél elérése sokszor igen nehéz feladat. A tanulmányom eredeti címe, egyértelműen arra a Canopus csillagra utalt, melyet asztrológiai, navigációs és mitológiai oldalról közelítettem meg az írásomban, és melyhez rendelve próbáltam egyes törtenelmi eseményeket hozzárendelni. Mindezt a honlapom alap mottója szerint, miszerint a: “Krónikákat, történelmet lehet hamisítani, de a Nap járását az égen nem!” A Canopus csillag címmel a gond, hogy bár a csillagos égbolt második legfényesebb csillaga, mely kitűnően alkalmas (volt) tér és időbeni pozicionálásra – mégis az európai köztudatban nem ismert. Ennek elég egyszerű az oka, hiszen Kréta, Szicilia és Gibraltár kivételével Eu területéről e fényes csillag nem látható. Ha nem látható, akkor a mi “fehéremberes” gondolkodásunk alapján, nem is létezik, nem kell vele foglalkozni. És ennek megfelelően az európai egyiptológusok, történészek, csillagászok döntő többsége nem is veszik a fáradságot, hogy foglalkozzon vele. Aki meg mégis megemliti e csillagot, azokról meg mi –az olvasók- nem veszünk tudomást, mondván “ez nem érint minket, ez nem tartozik ránk”. Éppen ezért a Canopus csillagnév vélhetően egyetlen egy potenciális olvasót sem tudna magához vonzani a MagyarMegmaradásért oldalon.
A másik változat, a populáris megoldás a cím választásnál: Hangzatos cím, mely odacsalogatja az olvasót, akik bár nem azt találja amire számított (“tartalmát tekintve semmiféle világos okfejtés”), de mégis talál esetleg magának más érdekes gondolatot, ami kárpótolhatja őt a beigért nagy titok megfejtéséért.
Kedves Subartu! Tavaly januárban egy hasonló nevű hozzászóló egy érdekes és hasznos hozzászólással reagált az Iliász napút elemzésemhez: “A lényeget tekintve nincs vita köztünk, de az egyébként is oly csekély tekintélyünk nullára olvadna, ha még a bizonyítékhalmaz ellenére is ragaszkodnánk ahhoz a csacsisághoz, hogy Trója az a kisázsiai 40x40 méteres váracska lenne, amit Schliemnan kiásott…”
Talán Öntől származtak ezek a sorok, ezért is kiváncsian várom a válaszát, hogy Ön szerint Hol is van a hires Trója városa?
Üdvözlettel
Másrészt, ha valaki veszi a fáradtságot jóval kisebb energiákkal megtudhatja hogy hol volt az a Trója, ahova Agamemnón király serege vonult. Bizonyítékok tömkelege, régészeti bizonyítékok tonnái támasztják alá a tényt. Itt is szó van róla: magyarmegmaradasert.hu/.../...
Azon már érdekesebb lenne elmélkedni, hogy ki is mi az oka annak hogy a múlt fontos történelmi eseményeit vagy szándékosan meghamisítják (hun népek történelme) vagy eltüntetik (mint a Pilisben vagy Mezopotániában) vagy egyszerűen agyonhallgatják.