Kedves László Andrea!
Látom és érzékelem, hogy testvéreim, magyar lelkületű emberek egymást marják, míg hazánkat évszázadok óta "labanclelkületű", ma liberálisnak nevezett egyedek irányítják. Nem lehet véletlen, hogy sok-sok embert még névről, dalairól, vagy tettei alapján sem ismer a "tömeg". Irányított agymosás az a velejéig romlott fogyasztói társadalom, amelyik a testvéreit, hazáját, gyermekeit feláldozza a kegyelem oltárán, hisz Jézusunk sem kért kegyelmet.
A nemzet árulói azok az emberek, akik hatalomra segítik az olyan vezetőket, kiknek "drágább rongy életük, mint a haza becsülete", és ez évszázados probléma. A népmeséinkben tanulságot kellene levonni mindenből. A valóság azonban a Káini minta, miszerint ha megölöd testvéred -ugye a magyar életével az utolsó csepp vérig védi testvérét-, akkor még a hazugsággal vegyített biblia is azt mondja, hogy a győzteseknek minden megadatik, miért egymás közt, egymásra mutogatva keressük az árulót. Szerintem közös bűneink között az első, hogy nem csak beengedtük az áruló labanc-eszméket, legyen az akár a modern kereszténység, de felruháztuk megkérdőjelezhetetlen hatalommal. Egyenes következménye ennek a béna-létnek az alávetettség, nincs magyar döntési helyzetben és ezt a svábosításnak, európaiságnak, némaságunknak köszönhetjük.
Az már csak hab a tortán, hogy manipulált eszközökkel egymásra uszítják a népeket, történetesen most a muszlimokat a kitalált keresztényekre, mert aki szívével lát, annak testvérei vannak nem ellenségei.
Az azonban nyilvánvaló, hogy önrendelkezési jogunkat, a magyar nép fölötti hatalmat vissza kell vennünk, hogy emberek maradhassunk. A háttérhatalmi játszmák, az emberiség korlátok közé szorítása, nem lehet normális agy szüleménye és fel is vetődik a kérdés: Miért kell eszmék áldozataivá válni embereknek? A mindent úgy magyarázok, ahogy akarok Mammon-jog felülkerekedett az emberi érzelmeken. Mint szülő a gyermekét úgy szerethetnék egymást a föld népei, ehelyett eluralkodott, egy számomra hihetetlen harc, ami semmi másról nem szól csak a győzelembe vetett hitről.
Nos, csak fel hívnám a figyelmét arra az egyszerű tényre, hogy a magántulajdon uralkodik mindenen; a médián, a jogon, az erkölcsön. Talán, mint Ön mondta, önmagunknak kellene először megbocsátanunk, és a gondolataink szabadságának kivívni a nyilvánosságát, mert míg "titkon Istenek" vagyunk, addig a Káinok kivégeznek mindannyiunkat! Ma már nincs korlátja a gátlástalanságnak és míg erre-arra bólogatunk - hol a migráns kérdésre, hol a modernizációra, hol az Emberi jogokra-, addig egy irányíthatatlan varázsszőnyegen lebegünk, ami nem visz sehová, csak megfoszt az öntudatunk ösztönös törvényeitől. Magyarok vagyunk, a szeretet a törvényünk, senkinek nem tartozunk és senkitől sem követelünk semmit, de ha szavaink és gondolataink a magántulajdon szent és sérthetetlen fogságában koldulnak, akkor nem csak mi, de általunk a szeretet is kivész a bolygónkról.
Az áruló a kereszténység (nálunk szeretet-napvallás) és a judaizmus összemosásából keletkezett "korcs-szökevény", amivel ma is manipulálni tudják az embereket. Harcoljunk, ha kell, de kivel is és miért, mert talán Dobó megszavaztatta a vár népét!? Ebben az álságos demokráciában a gyilkos Káinok érvényesülnek és a magyarok ezen hatalom megszerzéséért lelkesednek? Nem, nekünk önállónak kell lennünk, hogy a testvéri szeretet hirdetői lehessünk.
Míg a magántulajdon diktátumaiból építkezik a gondolat, addig jaj az embereknek és mint látjuk az egész emberiségnek. Judapest nem képviseli a magyarságot, ezért hangadókat onnan nem fogad el, ezzel az egyszerű ténnyel meg kell birkóznia az értelmiségnek. A gyökerek nélkül földönfutó minden gondolat, ezért a hatalomért kiáltó harcosok mind árulók. Csak a lét jogán csüng a gyermek, ha elvágtuk a jogosultságot - mindegy hogy mi, vagy "szövetségeseink"- a következmények kiábrándítóak lesznek. Migránsok ide, vagy oda a demokratikus szabadságjogok megbuktak, csak a szív parancsának szabad és kell engedelmeskedni és harmóniában, szeretetben élhetünk.
Üdvözlettel Gavallér János!