TARTALOM :

1. A PIRAMIS TETEJE ⇒

2. AZ ENNEADOK (A KILENCSÉGEK) ⇒

3. NUFERTUM ÉS TAWERET ⇒

4. ISTENI IMHOTEP ⇒

5. OZIRISZ KIRÁLYUNK TITKAI ⇒

6. NOFRETÉTI NAPBA MEGY ⇒

7. HOR HARCOS ⇒

8. SZÉT LÁZADÁSA ÉS BUKÁSA ⇒

9. EGYIPTOM ŐSISTENEI ⇒

10. ŐSKIRÁLYOK A NIL MENTÉN ⇒

11. EGYIPTOMI MESÉK ⇒

A PIRAMIS TETEJE 1  ↑tartalom

Ezeket a primitív szándékokat a hatalom, a nemzeti sovinizmus, a mások eltiprásának akarata mozgatja. A tudománytalanság, a nyelvi evolúció ismeretének teljes hiánya, a rablási vágy már nagyon régóta működő erők. A testvér letiprása nem mai keletű cselekedet, ha anyagi haszonhoz juthat az egyik fél a többi fél rovására, egyesek meg is teszik. Az előítélek, bármilyen oldalról érkezzenek, nem teszik lehetővé az ősi korok eredményes vizsgálatát. Az előítéletek a félrevezetés melegágyai, amit mindenkinek világosan látnia kell.

Levetve magunkról az alacsony rendű emberi indulatokból eredő előítéleteket, az egyiptomi kultúra alkotásait a maguk eredeti pompájukban igyekszünk vizsgálni. A tények számunkra megdönthetetlen igazságok, jellemtelen emberek számára azonban a csalás eszközei is lehetnek. A mai kor emberének manipulációs eszköztárában a tények meghamisítása az egyik legfontosabb harcászati eszköz. A tények hamisításával számtalan nép szerzője él, jól megfontolt szándék alapján. A tudománytalan, előítéletektől hemzsegő nézeteken igyekezzzünk átlépni, a hamisat elvetni, az igazat támogatni. A tudománytalanság elvetése, a politikai jellegű előítéletek elvetése nem hozhat számunkra jelentős sikert, mert a hamisítás sok száz éve, sok ezer éve zajlik, az ismeretek minden területén. Azonban mégis érhetünk el sikereket, az egyiptomi nyelv és kultúra esetében is, mert a hamisítók leleplezhetőek, az igazság mindig fényre derül. A becsületes emberek száma mindig sokkal nagyobb, mint a nem becsületeseké, ezért lehet az emberiségben bízni.
Egyiptom, a magyar kultúra egyik központi övezete, legcsodálatosabb alkotásai a piramisok. Megfigyelhetők a világűrből, mint a Mars-béli piramisok, létrehozásuk óriási emberi tudást és munkamennyiséget feltételez. De az első piramisok nem egyiptomiak, nem is mezopotámiaiak. Hanem európaiak, jelenlegi ismereteink szerint.

Egyiptom magyarokkal való benépesülése nem teljesen tisztázott, bár a folyamatok jól körül írhatóak. Az egyik fontos elmélet szerint Egyiptomot a magyar népesség dél felől érte volna el. Ez az elmélet Baráth Tibor nevéhez fűződik, akit több jeles kutató is követett. Baráth Tibor Afrikából származtatja a magyar népesség jelentős részét, amely dél felől észak felé hatolva Szudán, Kus, Núbia és Egyiptom országait hozta volna létre. Egyiptomból őseink átléptek Ázsia földjére, ahol további jelentős kultúrák megalkotói lettek. Ezek közül az egyik a szumer kultúra, amely kicsi területű, sokak szerint, nem lehet a további magyar államok őse.

Véleményem szerint Baráth Tibor téved, amikor Afrikából származtatja a magyarokat. A magyarok egyik ága, a fekete magyarok, valóban Afrikából származhatnak, de a magyarok többsége európai eredetű, továbbá más része Ázsiából származik, de europid jellegű.

A történelmi léptékkel mérve újabbnak nevezhető magyar államok legtöbbje, mint a Hun birodalmak, a Kusán állam, a Parthus birodalom, a kelták hatalmas törzsszövetsége, a szkythák államai, a pannónok, károk országa, az etruszkok országai, a pelaszgok állama, a minószi birodalom, Trója, Szpárta népe, kétségtelenül magyar, vagyis europid, illetve kaukázusi származású.

Magam azt állítom, hogy a magyaroknak nincs őshazája, mert az egész, emberek lakta ősi tájakat magyarokhoz közel álló emberek lakták, kb. 100.000 – 20.000 évvel ezelőtt. Az őshaza, nem mai értelemben, mégis létezhetett, de ezt a területet ne nevezzük őshazának, hanem más névvel illessük. Jó kifejezés a géncentrum, ami esetleg a Kaukázus környékén létezett.
A Kaukázus területe europid központnak fogható fel. Legalább két millió éve ember jellegű ősök lakták a területet.
Az emberiség kialakulása összetett folyamat, ma még nem ismerjük kellő mértékben a részleteket.
A mai embernek nevezhető ős első megjelenése szintén kérdéses. Szinte teljesen bizonyos, hogy a nehéz környezeti viszonyok hozták létre a modern embert, aki legyőzve a nehézségeket, szétterjedt az egész bolygón.
A Kárpát-medence sok százezer évtől kezdve emberféléktől lakott. Az Avas-hegy kovabányáját egy olyan emberi csoport nyitotta meg, amelynek tagjai mai emberek voltak. A bánya 140.000 éves, 70.000 éve volt a kőkitermelés csúcspontja. A kőkitermelés hővesztéses eljárással történt, az eljárás feltételezi, hogy a kova kitermelői modern emberek voltak.
Európában 40.000 évvel ezelőtt szaporodnak meg az modern emberi maradványok, amelyek kétségtelenül mai ember maradványainak minősülnek. Ezek a csontok, nagy valószínűséggel, ősi magyarok maradványai. Olyan emberek csontjai, akik életükben magyar nyelven beszéltek. Az emberfélék Európát már több millió éve lakják, de a Homo sapiens csak mintegy 40.000 éve jelent meg, a tudomány álláspontja szerint.
A népesség tudott írni, a magyar rovásírást használta. Rendelkezett számírással, ami azonos a magyar számírással. A feliratok mai magyar nyelven olvashatók, ezért bizonyítottnak kell venni, hogy Európa első mai emberei magyar nyelven beszéltek. Genetikai kutatások bizonyítják, hogy a mai magyar népesség 72 %-a azonos az első európai modern emberekkel, a cro-magnoniakkal.
Ez a magyar nyelven beszélő népesség Ázsiát is benépesítette. Az északi részeken tudjuk nyomon követni legjobban hagyományaikat. De Dél-Ázsia térségei is az ősi magyarok nyomaitól csillognak. Dél-Ázsiában talán még sokkal több a magyarok ősi nyoma, mint Észak-Ázsiában, csak eddig kevesebbet kutatták a déli területeket.
Mintegy 32.000 éve jelent meg a magyar írás Európa nagy térségeiben. Az írás megjelenése nagyon fejlett társadalom létezésére utal. A magyar írás ráadásul az írások legfejlettebb változata, ami miatt sok kutató nem akarja elfogadni még a létezését sem. Az Üveghegyektől délre, vagyis a hatalmas jégpajzsoktól délre, az emberek bőre kifehéredik, a hosszú idő során. Az emberek bőre olyan lehetett, mint a születő csecsemők bőre, a sötét pigmentáció a trópusi sugárzás védelme miatt alakult ki. A mai legfőbb emberi csoportok a magyaroktól erednek, ami ellen azért nem érdemes fellépni, mert ez az igazság.
Ebbe az ősi történeti közegbe kell belehelyezni Egyiptom magyarjainak is a megjelenését. Akik tehát jöhettek délről is észak felé, és jöhettek észak felől is dél felé. Egyiptomba több alkalommal is érkeztek olyan emberek, akik a magyar írást használták.
Ha a rovásírás ritka előfordulásait nézzük, akkor a mai Franciaország déli részén került elő az első felirat, amit 200.000 évesnek határoztak meg. A Kaukázustól délre 24.000 éves feliratról olvashatunk. Közép-Afrika első magyar felirata 17.000 éves. Sajnos, a feliratok terjedéséről még nem készült jó összefoglaló munka, amire lehetne támaszkodni a kutatásokban.
A Kárpát-medencéből déli irányba Kr.e. 4.000 körül népmozgás zajlott. A népmozgás elérte Krétát, ahol a krétai lineáris A írás magyar nyelvű írás. Krétáról Afrikába hatoltak előre az írást alkalmazók, a Szaharában 800-nál több olyan sziklarajz van, amely gigeket, két kerekű kocsikat ábrázol. Ők a gigászok, a gigen ülő ászok. A Szahara felől a Nílus-völgy felé is terjeszkedtek magyar őseink. Mezopotámiából a hajók az Azúr-tengeren Kuu kikötőjébe értek, ahol a harcosok kiszálltak, és a Nílus-völgy felé indultak. A sziklákon ezrével vannak vésetek, amelyek a hódítókat ábrázolják. A hajók Kr.e. 4.000 körül még átmehettek a Nílusra, mert a pitomi Nílus-ág az Azúr-tengerbe, vagyis a Vörös-tengerbe, ömlött. De jöhettek bevándorlók Ázsiából, a mai Izrael irányából is. Továbbá délről is.
A déli származtatás, északi származtatás fogalmak abban a korban, amikor őseink mozogtak a kérdéses területeken, teljesen értelmetlenek voltak. Ha délen is, északon is magyar nyelvű népek élnek, akkor hol az a hely, ahonnan a nép származik? Kétségtelenül sokkal régebbi adatok adhatnak csak erre a kérdésre választ, de ilyen adatokkal nem rendelkezünk.
Lényeg, a magyarok olyan nyelvet beszélnek, amely százezer évnél sokkal régebbi, minden mai nyelvvel rokonítható, szógyökeinek jelentése határozza meg az összes mai nyelv gyökeinek jelentését, a mai nyelvek minden formája levezethető a magyar nyelvből, a költői formák mind magyar nyelvi eredetűek. És még sok bizonyíték igazolja a magyar nyelvek ősiségét.
A piramisok egyértelműen északról, Európából, az ősi magyarok központi övezetéből származnak. A piramis eszme megértése nélkül nem érdemes a piramisokat úgy kutatni, mintha már tudnánk, miért építették őseink a piramisokat. Az lenne a legfontosabb, hogy megértsük, mik a piramisok, miért építették e hatalmas építményeket őseink, mire szolgáltak. Nehéz kérdések, választ talán most sem fogunk találni.
Hol épültek az első piramisok? Ma még nem tudjuk pontosan, de a kutatások lassan újra írják világképünket. Amit a felejtés, a hanyagság, a felületes beszéd, az írás elfelejtése, az önös érdekek, az ősök tiszteletének elhanyagolása és sok hasonló ok, elvett tőlünk, azt a modern tudomány segítségével esetleg újra fel lehet fedezni. A Boszniában megtalált magyar piramisok, egyes időmeghatározások alapján, 30.000 évesek. Egészen biztosan sokkal több piramis van Európában, mint azt gondolhatnánk. A Pilisben, Kalotaszegen és Székelyföldön is valószínűleg vannak piramisok. De lehetnek Európa más területein is.
Mezopotámia fontos területe a piramis építészetnek. A kutatók két emeletes, három emeletes, majd több emeletes piramisokat tártak fel, a növekedést a fejlődéshez kötik. De a piramisok nem Mezopotámiában épültek először. Nagyon úgy tűnik, a piramisok egységes világkép alapján jöttek létre, az egész Földön. A magyar világkép lényege a csillagvallás, az emberek egyenlősége, a Nap tisztelete és az egyistenhit. Mezopotámiában a piramisok neve Szikkuratu, vagyis Szikkurat, ami magyar nyelvű szó. A Szikkuratu nevet Ziggurat, Zikkurat és hasonló formákban írják át, így a szó értelmetlenné válik.
A név helyesen Szik-Kur-At, magyarul, de sok változatát is feljegyezték. A Szik, a Kur és az At nevek magyar nyelvet igazolnak. A Szik egyértelműen a Nap egyik magyar neve, szumer és magyar változata a Szig. A Szí ige, ami Nap jelentésű, az összes szótani származék alapja. Van belőlük bőven, lásd Szib és Szip, Szít és Szid, Szin és Szim, Szil és Szir, és egyéb alakok. A Szi és Szí alapszavakból hatalmas szóország fejlődött ki.
A Kur szó jelentése Hegy. De a Hegy sok fogalomban lehet benne, mint a fegyverek hegyében, a magas hegységek formáiban, a golyóstoll hegyében, a fogak és szarvak hegyében, stb. A férfiak hegyesek, a nők begyesek, ez az alaptétel is ide tartozik, amit őseink gyakran ábrázoltak szobrokon.
Végül azt érdemes megnézni, az At önálló szó-e, vagy csak a Kurat magyar szó része? Ha önálló szó, akkor Atya a jelentése. Ha a Kurat a helyes megoldás, akkor az At csak egy magyar képző, de így is értelmes a név.
Szik-Kur-Atu jelentése Nap-Hegy-Atyu, de az U lehet többes szám is, vagy a magyar Ó jelző ősibb alakja. Ha Szik-Kuratu formában értelmezzük a nevet, akkor Szik-Kurató jelentést kapunk. A Szik, mint Nap, lehet gyerek is, mert minden gyerek csillag vagy Nap. Az elemek megfordításával Kurató-Szék formára bukkanunk, ami valamilyen szertartásra utal, amit ezeken az építményeken hajtottak végre a szumerok. E nevek többféle következtetésre adnak lehetőséget, ezek egy része termékenységi rítusokra utalnak. Minket most azonban a Nap-Hegy-Atya, vagy Szik-Kör-Atya (Szik-Kur-Atu) fogalma érdekel elsősorban.
A Szikkuratu név tehát magyar nyelvű. A Nap hatalmának idejét jelképezi, ezért jelent a név Nap-Hegy-Atyát. Szent helyekre építették ezeket a piramisféléket, a hely kiválasztásának megvoltak a sajátos szempontjai. Minden toronytemplom egy meghatározott terület felett őrködött, a terület átmérője 50 – 100 km körül lehetett.
Amikor a Nap lement, akkor a démonok, a rossz lények és a Sátán uralkodtak, őseink képzelete szerint. Ezért igyekeztek az éjszaka szörnyeinek uralmi időszakát megrövidíteni azzal, hogy magas épületeket szerkesztettek, amelyek tetejét arannyal vonták be. A Nap sugarai ezt az objektumot reggel hamarabb érték el, mint a talajszintet. Amikor a Nap sugarai az aranyra vetültek, az arany szikrázva csillogni kezdett, jelezte a Nap hatalmának visszatértét. Egyes ártó lények, mint a trollok (torollók), kővé dermedtek, ha a napsugár rájuk esett. A démonok a fényt nem bírják elviselni, a fényben elpusztulnak.
Este, amikor a Nap lenyugodott, sugarai még sokáig elérték az építmények tetejét. Az arannyal bevont tető addig ontotta a fényt, ameddig a Nap tényleg a látóhatár alá nem süllyedt. A Nap idejének meghosszabbítása függött az építmények, szikkuratuk, piramisok magasságától. Könnyű belátni, minél magasabb volt az e célból emelt épület, annál tovább tartott a Nap hatalmának ideje.
Összeadva a reggel és este nyert perceket, amelyekkel a Nap idejét sikerült megnövelni, tekintélyes időmennyiséget kapunk. Mivel a Fény és Setét időszaka nagyjából egyenlő a Föld felületén mindenhol, ha egy teljes évet veszünk figyelembe, az emberi beavatkozás, a piramisok megépítése és arannyal való bevonása legfelső részének, segítség a Fénynek. Átvitt értelemben segítség Istennek, a Fény Urának, akinek idejét az emberek megnövelték, ezzel erejét is gyarapították a Setét rovására. Így avatkozhat be az ember, Isten teremtménye, a kozmikus harcba, segítve Atyja győzelmét a sötét felett.
A Nap, a Fény javára elvett idő, hosszú távon, a sötét vereségét okozza. Az így nyert energia, mint gondolhatták, az emberiség haladásának és nemesülésének javára fordítódik. Mivel ez az eszmeiség a magyar népek minden tagjára kihatott, a népesség bármely tagja önszántából végzett jelentős munkát a piramisok építésekor. A Viszokoi piramisok építése is hatalmas és erős szándékot feltételez, mint a sokkal fiatalabb szumer, egyiptomi és egyéb piramisok építése.
Nagyjából megérthettük, a fentiek alapján, a piramiseszme lényegét. Ezért épültek piramisok. Igaz, a piramiseszme egy régebbi magyar szokásból ered. Ugyanis őseink, minden este, felmentek egy magas hegyre és ott aludtak. Reggel, a felkelő Nap a hegyen találta őket. A tábortüzek maradványait feltárta a régészet. Ez a régi szokás a hírneves Csíksomlyó mellett ma is megtartott búcsúban él tovább. Őseink minden áldott reggel felmentek egy magas hegyre, hogy onnan köszönthessék Isten részét, a Napot. Ez a szokás már 30.000 évvel ezelőtt is létezhetett.
Egyiptomban a munkásokat megfizették. Rabszolgák nem léteztek Egyiptomban a piramisok építésének idejében, amit a csillagvallás eszméje is tiltott. Sok más helyen nem ismert a piramisépítők ellátása és fizetése, de belátható, egyetlen király sem építette saját szakrális, örök életet biztosító sírhelyét nem teljes értékű emberekkel. A rabszolgaságot később találták fel, akik az embereket nem tartották egyenlőeknek.
Fontos építészeti objektumok a Kurgánok. Hegy alakú építmények, amit a Kur is jelent, továbbá Kör alakúak, a Kör a Nap neve és a Kur közeli rokona. A Gán a Han változata, ami An isten nevét idézi elénk, de már ellenséges átértelmezéssel. A vallásharcok gyakran ugyanannak a névnek jó és rossz oldalát mutatják. Mindig a régebbi jelentése igaz egy névnek, és mindig az újabb jelentése utólag rárakott. Így An isten is mindig megmarad az Ég istenének. Emiatt Kur-Han nem más, mint Hegy az Égbe, temetkezési hely. A halott lelke a magas kurgánból könnyebben jut át Istenhez, mint egy lapos veremből.
Ebbe a szótani körbe tartozik Korány nevünk is, amit a tündék népével is összefüggésbe hoznak. Éjkorány népe a tünde nép. Csakhogy ők a magyarok ősei. A Korány szó Hajnalt jelent, helyes értelmezése Kor-Ány, vagyis Kör-An, az Égisten, An isten köre, aki nem más, mint a Nap. Amikor a Nap kel, ez a Kor, akkor az arany kör a Horizont (magyar szó!) fölé emelkedik. A Korány szó él a híres orvos, Korányi nevében. A Korán is a Korány változata, amikor reggel korán felkelünk, vagyis hajnalban munkához látunk. Az arab Korán kétségtelenül a magyar Korán szóval azonos alakú. Ismert még a Kurányi családnevünk is.
Korhány a neve a Kurgánoknak, de a Korhány és a Kurgán egy szó, csak sok évszázad választja el a beszélőket, akik ezeket a magyar összetételű szavakat használják. A Kor-Hány névben a Kor jelentése Hegy, de összefügg az időt jelentő Korral, meg a Körrel is. A Hány ige azt is jelenti, hogy nagy földkupacot hányunk fel heggyé, amibe a királyt temetjük. A Hány kérdő szó, a Hány ige az ördöghöz is tartozik, amint a Han is. Ez az ördög jelentésfelvétel nagyon régi, jóval Jézus kora előtti.
Ezeknek az építményeknek, amelyek temetkező helyek lehettek eredetileg, a magyar nép Kunhalom nevet is adott. A Kun Napot jelent a magyar nyelvben, ami szerint ezek a halmok a Nap tiszteletére emelt Naphalmok. A Kun népet is napnép fogalommal illettük. Az építmények nevei magyar nyelvűek, jelentésük Hegy-Menny, Mennyei-Hegy. Ott emelték őseink, ahol magyarok éltek. Jó indikátorok az ősi magyarok jelzésére.
A Földön sok piramis épült, de mindet hasonló eszmeiség talaján álló népesség hozta létre. Az építmények terjeszkedésüket, illetve a piramiseszme terjedését jelzik, de sajnos nincs olyan jó összefoglaló könyv, amely a piramisokkal foglalkozna. El kell ismerni, nem könnyű az őskorban, ókorban kutatni, mert az emberek teljesen másképp gondolkodtak, mint ma.
A maya, tolték, mexikói, óceániai és egyéb piramisok mind egy közös piramiseszméből erednek. Továbbá magyar jelenlétet feltételeznek az adott területeken, mert az építők igen magas szintű szakmai színvonala kizárólag magyar mesterek jelenléte alapján képzelhető el. A tudás átadása után sok évszázaddal, az eredeti eszme deformálódhatott, ha nem volt szüntelen utánpótlás.
A mayáknál, majd az aztékoknál torzult, rettenetes eszmei hajtások keletkeztek. Ezek az elképzelések életellenesek voltak, a Napnak embert áldoztak. Sok kegyetlen uralkodó volt, köztük sok volt a beteg. A kegyetlenség az emberi fejlődés sajátos és taszító jellemzője.
Peru piramisai is rokoníthatók a régi magyar piramiseszmével. A kérdéses történeti adatok, amelyek arról szólnának, hogyan került a piramiseszme Peruba, nincsenek feltárva. De a mitológia sok adalékkal szolgálhat a rejtély megfejtéséhez, továbbá a nyelv nyújthat biztos adatokat az ősi események kibogozásához.
Egyiptom piramisainak egyiptomi neve Per-Em-Es. Ez a szó magyar nyelvű, Peremes az olvasata. A Perem magyar szó „S"-el jelzett alakja, minden magyar szemében, aki magyarul beszél. Csakhogy a Peremes szónak több értelmezése is kínálkozik. A Peremes eredetileg egy peremekkel ellátott építmény, lépcsős piramis, vagy toronytemplom. Peremei vannak, amelyek az emeleteket jelentik. Egyiptom első piramisai tényleg peremes kőépítmények. Sokan Szumerból származtatják az építési forma eszméjét, de valószínűleg Európából érkezett a lépcsős piramis eszméje Egyiptomba, nem Szumerból.
A peremes kőépítmény lakója, ha volt ilyen, szintén Peremes volt, mert az emberi maradvány, a múmia, szintén Peremmel bír. Meg kell magyarázni a magyar Per szót, mert igen fontos ősi szócsoport egyik tagja, továbbá sok rokona van, hasonló jelentéssel.
A magyar Per szó közeli rokona a Pur, Par, Pir és Bur, Bar, Ber, Bir. E nevek sok változata azt mutatja, hogy jelentésük elsődlegesen Nap, azután Ház, Hajlék, azután további materiális jelentések jönnek elő. A Per fontos jelentése tehát Ház, az egyiptomi magyar Per-Em egy nyelvtani lehetőség. Állítólag a Per-Em jelentése Házamban, vagyis az én Perem, az én Hajlékom, az én Házam. Világos az is, hogy e szócsoporttal közeli rokon a Bőr is, a Perem és Bőröm közeli rokon szó.
A Bőr is az én Házam, amiben a testem lakozik, vagyis a Perem, Berem, a Bőröm.
A Per-Em azonban más irányba is tájékoztat. Az egyik a Per-Em, tükrözve Em-Per. Ez az Em-Per önálló szó, és az Em-Ber változatának látszik. Az Em-Ber az ősi Eme-Ber elemekből jött létre, jelentése Anya és Férfi, vagyis Em és a Férfi.
A másik lehetőség a Perem, ami lehet birtokos eset is, a Per birtokos esete a Perem. Per a Ház, Hajlék, amiben az Ember lakik, az ember háza, hajléka a Perem. Ez a Perem az én Berem/Bőröm, amiben lakom. Ez a világkép, az emberi lény leírása, szintén nagyon régi lehet, olyan régi, hogy még sosem találkoztam hasonló értelmezésekkel az emberiség szövegeiben. A Perem szó két irányú fejlődést vett. Elől rövidülve Prém alakhoz jutunk, hátul rövidülve Perm alakhoz jutunk. Az első alak indoeurópai jellegű, a második alak finnugor jellegű, megjegyezve, a magyaroknak mindkét népességhez közük van. A Prém az elejtett állatka Pereme, a bőre, ami igen értékes volt néhány faj esetében. A finnségi Perm viszont úgy Perem, hogy a finnségiek keleti Peremén élő finnségiek megkapták ezt a nevet. Perm városa ezt a régi magyar Perem nevet viseli, mint a Perm időkorszak, vagy a Permjákok népe. Így képződött a germánok Prém, és a finnségiek Perm neve.
Említsük meg Priamosz nevét, amit a görögök teljesen félreértelmeztek. Aztán ráfogták a népi etymológiára, ami még súlyosbította hiányosságukat. Mert Priamosz magyar név, a trójai magyarok (tarjánok) neve. Helyesen Piramosz, Piramisz a név alakja, ezt torzította a felületes kiejtés Priamoszra. Ő a tarján, vagyis trójai hatalom csúcsán álló személy. Király, aki a hatalom csúcsán van, alatta sok kisebb király helyezkedik el, akik a csúcskirály hatalmát is biztosítják. A király neve klasszikus szépségű magyar név, amellyel sok kutató játszadozott különféle megfontolásból.
Piramosz, vagy Piramisz nevének elemei a következők: Pi, Ra, Mosz/Misz. A név azonos a Piramis névvel, amit egyiptominak gondolnak sokan, de nincs igazuk, mert magyar név, azzal a megjegyzéssel, hogy az egyiptomiak magyarul beszéltek. Pi a Csillag, Ra a Nap, Pira tehát Csillag-Nap, vagy Fiatal-Nap. A hajnali, fiatal Nap. A Mosz, Misz értelme Ifjú Hős. Ezzel pontosan meghatároztuk Piramosz, Piramisz király nevét.

Még a középkorban is játszottak a magyar színészek Pirámus királyról színjátékot, amelyben a nevét helyesen ejtették Trója urának. Priamosz tehát egy igazi Piramisz király, akit Piramosz, Pirámus, Pirámis névvel illettek őseink. A nyelv begyorsulása hozta magával a Piramosz – Priamosz fejlődést. Ezt a nyelvi jelenséget nevezzük szó eleji mássalhangzó torlódásnak, ami a magyar nyelvből indoeurópai nyelveket hozott létre. Fiatal nyelvi jelenség, alig 4.000 éves.

De mi az oka a Peremes szó elváltozásának, miért lett belőle Piramis? A legújabb kutatások erre a kérdésre is igyekeznek pontos választ adni.

Az első piramis jellegű épületek Egyiptomban is peremesek voltak, mint a szikkuratuk. Később alakjuk megváltozott, és gúla alakot vett fel. Építészetileg az események jól adatoltak. Médum piramisa lépcsős szerkezetű volt, de a IV. dinasztia első királya, Sznofru, iletve zseniális építőmesterei, átalakították gúla lakúra. A régebbi piramis lépcsőit kitöltötték és gúla alakot hoztak létre. Sznofru ezen kívül még két gigantikus piramist is épített, a két dahsuri piramist.

A régebbi Peremesekből Piramisok fejlődtek ki.

A Gúla magyar szó két értelmezési lehetőséget biztosít. A Gu-La és Gul-A jelentést. A két értelmezésnek kevés köze lehet egymáshoz. Azért fontos ez a magyar szó, mert nagyon ősi elemekből áll, ( Gu, La, Gul, A), továbbá a modernebb értelmezések is régebbiek, mint a latin Julius családnév, amely magyar, vagyis trójai családot jelöl. A Julius családnévből sok kutató igyekezett a Gyula (Gula) családnevet levezetni, ami lehetetlen feladat. A római Juliusok tényleg a magyar Gyulákból származnak.

A Gu etymon nagyon ősi magyar szó, bármely nyelvben felismerhető. Jelentése Nyak, aztán Fej, aztán Szarvasmarha. Mivel a Nyak, amelynek a Nyakára lett helyezve a járom, Gu nevű volt, ezért a Gu egyben Szarvasmarha is. A szarvasmarhák, vagyis a tehenek, a nyakukon hordják a jármot, a mai napig is. A nyakukkal, a Gu-val, húzzák a szekeret, az ekét, vagy bármit. A Gu Nyak és Szarvasmarha jelentése már egy mezőgazdasági kultúrából eredhet, amelyben a szarvasmarhák a nyakukkal ekéket húztak. A Gu Fej jelentése onnan eredhet, hogy a terhet gyakran a Nyakra (Gu) helyezték őseink, majd egy idő után a Fejre.
A Gu-Lya magyar szó jelentése Szarvasmarha-Folyó, vagy a Szarvasmarhák-Helye. A rokon nevek is arról beszélnek, hogy a Gulya ősi magyar szó, és nem Szumerban keletkezett, hanem északra Szumertől. A Kárpát-medencében, vagy Nyugat-Európában.

A Gyu-La szó is a Gula szóból származik. A Gu tehát Fő, Fej értelmű lett, ami a Gú-La mellett a Gyu-La szóhoz is elvezet bennünket. A Gu-La, Gyula, Jula (Julius) „Hadvezér" jelentése a névben van benne. Julius Caesar is ősi magyar vezéri nemzetségből származtatja magát, mert azt állítja, a családja trójai, a trójaiak viszont a magyar tarjánok népe. A Caesar szintén magyar név, Cé-Szár alakban Fényes-Király a jelentése.

A Gúla szóban rejlő Gyúl-A fogalom a reggeli Nap fénygyúlására irányul. Nem kétséges, Gyú igénk, amelyet ma inkább Gyúl alakban ismerünk, rokon a Gú-La fogalmával. A Gyújt ige is vonatkozhat a piramis tetejére, mivel a Napisten ott gyújtott először fényt, minden reggel. De a Gyopár, eredetileg Gyú-Pár, vagyis a Gyulladás-Háza, a jégkorszakba viszi a Gyú szót. Amikor még nem volt Gyu-Fa, ami nyelvújítási szó, akkor a szöszös és száraz gyopárral és hasonló növényekkel gyújtottak tüzet őseink. De a gyopár csak a jégkorszakban terjedt el Európa szerte, ma már visszaszorult a hegységekbe. A Gu-La összességében a Fej-Helye, a király nyugvóhelye, ahová a király temetkezik. A piramisok egy része emiatt biztosan temetkezési hely volt. A Gúla mértani formára utaló magyar szó is ezt fejezi ki. A mediterrán övezetben élő népek magyar eredetűek, amit nyelvük, génjeik, kultúrájuk, stb. bizonyítanak. A Gúla a Piramisok mértani alakjának neve.

A Piramis név rejtett tartalma a Sima-Pir. Őseink zsenialitása sokkal magasabb rendű volt, mint azt képzelnénk. Nem is fogjuk felderíteni őseink zseniális nyelvészetét soha, mert nem is akarjuk. De, ha megjönnek a hun csillaghajók, akkor mi lesz? A Sima szó az Amis fordítottja. A Pi-Ra-Mis szószerkezet átalakul Pir-Amis formára. A Sima jelzi a piramisok oldalának simaságát. A Piramisokat fehér márványtáblákkal fedték le, amelyek megadták a piramisok tökéletes alakját. Egy súlyos földrengés leverte a piramisokat borító sima mészkőlapokat, amelyeket az arabok felhasználtak Kairó mecsetjeinek építésénél. Sima szavunk pontos jelentése Si-Ma, vagyis a Nap-Helye. A Simogat ige azt jelenti, hogy a Nap folytonosan simogatja a bőrünk. Ha ehhez hozzávesszük a Pir szót, ami a felkelő Nap egyik fontos neve, akkor megértjük, hogy a Pir, a pörögve előbukkanó reggeli Napisten egy sima felületű építményt látott meg először, amelynek arany teteje szórni kezdte a fényt.

A piramisokat 'színes sávokban díszítették', mint írja W.R.Lethaby egy görög szerző után, a csúcs aranyozott volt. Ez azt bizonyítja, a magyar piramiseszme színvilága megjelenik az egyiptomi piramisokon is, nem csak a mezopotám szikkuratukon. Az asszír hét emeletes piramisok őrzik a régebbi színkódot, amit az egyiptomi építők is alkalmaznak. A színek az ég hét szféráját jelképezhették.

Sok szerző a piramisokat a Masztaba síremlékekből származtatja. Ebben az elképzelésben van valamennyi igazság, amennyiben piramisok is lehettek temetkezési helyek. A származás helye azonban Európa, amiről azért felesleges vitát nyitni, mert jelenleg még nem ismertek az európai piramisoknál régebbiek. A masztabák közel-keletiek.

A Masztaba állítólag arab szó, ami félig igaz. A holtaknak épített Masztabán mindig hagytak egy kis ablakot, hogy a testből kiszálló lélek kimehessen a világba, majd visszamehessen a testbe, ha kiröpködte magát. Ezen a nyíláson, ablakon a lélek kimászik, majd bemászik, és visszaszáll a testbe. Amikor engedélyt kap, akkor elindulhat az égbe, de addig a masztabában kell maradnia. A szó három része a Mász ige, a Ta, mint hely, és a Ba csillaglélek, amit Bá alakban idősebb férfiakra használunk, akik majd elindulnak Istenhez, az Örök Fény birodalmába. Ez a Mászta-Bá valódi jelentése, ékezés nélkül Masztaba. Az arabok átvették ezt a magyar szót a Másztabá, vagyis Mász-Ta-Bá építményekre, és ma is használják.

Ha Mászta-Be formában mondanánk a szót, még jobban értenénk.

A piramisok nem a masztaba típusú építmények fejlettebb alakjai, hanem a hegyek közül érkezett magyarok Hegyeket utánzó építményei. A Hegy az Ég szóval közvetlenül rokon, őseink hegyeken laktak, hegyektől körülvett medencéket kedveltek, szakrális okokból ragaszkodtak a hegyekhez. Képesek voltak százezer évnél régebbi idő óta minden este felmászni valamilyen hegy csúcsára. Azért, hogy közelebb legyenek Istenhez. A modern régészet sok lelettel igazolja ezt a nagyon fontos tényt. Azt is mondják, talán a fenevadak elől mentek fel a hegyekre. Vagy vadászati megfontolásból, mert másnap reggel messzire elláttak a hegyről, látták, hol vannak vadak, amelyek irányába aztán elindultak szerencsét próbálni. Biztosra vehetjük, hogy a csillagok miatt mentek fel a hegyre, elvégre csillagvallást követtek, amelynek az egyistenhit volt az alapja.

A piramisok egyik legnagyobb építőmestere Imhotep. Neve magyar név az Im, a Hot és az Ép elemekből áll. Az Im a király isteni mivoltának a jelzője, lásd Ím-E, a Király kifejezésünket, amelyben az Ím-E értelme Isten-Háza. Ennek felel meg az Im-Re, Im-Reh nevünk, ami Isten a Nap jelentést visel. Szent Imre is ezt a csodálatos nevet kapta a keresztségben, továbbá Amerika neve is az Imreh névből származik. A Hot jelentése Ház, az Ép pedig Építő. Imhotep valóban a legnagyobb építő, aki isteni tulajdonságokra is szert tesz a későbbi hagyományban és a görögöknél.

Im-Hot-Ep, a Királyi-Ház-Építő, tervei alapján kezdhették meg felépíteni a piramisokat. Kiváló mai tudósok is azt állítják, hogy a piramisépítők egységes rendszerben dolgoztak. Találtam magam is olyan helyet, ahol a piramiseszme élt, de ez a hely nem Egyiptomban van. Az egyiptomi terveket Imhotep készítette, több kutató szerint, amit aztán nagyszerű tanítványai valósítottak meg. A magam részéről azt állítom, az eszme Európából érkezett a Nílus mentére.

A terv lényege az volt, hogy a Nílus, a Nyíl ige folyója mellé, amely a Tejutat jelképezte, felépítenek egyes csillagképeket. Ezt a tervet kizárólag csakis a csillagvallás népe dolgozhatta ki, mert más eszmeiségben nem is gondolhatnak ilyen csodálatos tervre. Mivel a csillagvallás európai eredetű és a magyarokhoz köthető, szó sem lehet arról, hogy egyiptomiak, ha nem magyar eredetűek, kitalálhattak volna ilyen grandiózus tervet. A nyugati parton ábrázolták az Órion csillagképet, ami az egyiptomi magyaroknál Vezért, vagyis Oziriszt jelentette. Az Órion csillagkép csillagait a felépített piramisok testesítették meg, a piramisok nagysága, nagy pontossággal, hűen ábrázolja az égi objektumok látszólagos nagyságát. Az Órion, vagyis Vezér csillagkép végül nem került felépítésre, mert a terv összeomlott valami miatt. De részlegesen elkészült. Az Órion piramisaitól délre a Bika csillagkép is felépült.

Minket most elsősorban az érdekel, miért építettek őseink ilyen csodálatos és gigantikus építményeket, továbbá ezek az építmények mit jelképeztek? Volt-e gyakorlati funkciójuk, vagy tisztán isteni célokat szolgáltak?

Újabban arról lehet olvasni, hogy 300 máguspap vagy táltos, Magyarországról, mintegy ötezer évvel ezelőtt Egyiptomba ment, az itteni király parancsára. Ők voltak azok, akik a piramiseszmét kidolgozták, és utódaik közé tartozott Imhotep, Jedi (angolosan Dzsedáj, a Jedi rend névadója) és más nagy tudósok.

Az első piramisok lépcsős szerkezetűek voltak. Ilyen a Réteges piramis, az Eltemetett piramis, Jószer piramisa, a Nagy elkerített körzet, Szeila, El-Kúla, Túh (Nubt), Závijet el-Amvát és Médum piramisa. Jószer Lépcsős piramisa hatalmas méretű. Jószer nevét átírják Dzsószerre, mintha Dzsó (Joe) lett volna a magyar fáraó neve. Holott a Jószerivel kifejezésben ma is élő név. Az egyiptomi magyar nyelvet nagy lendülettel átírják, a sémi arabhoz igazítják.

Jószer barátja volt Imhotep, a Királyi-Ház-Építő. Bár a Hotep önálló szó is, meg kell maradnunk a magyar olvasatnál. Imhotep Thoth isten fia, nagy tudós, művész, írásalkotó volt. Thoth (Tod) a Tudás istene, a Tejút, Platonnál Theuth, Hermész Triszmegisztosz, Imhotep pedig Aszklépiosz lesz a görögöknél, akinek az utóda Hippokratész, a hírneves orvos.

Sznofru volt a következő nagy piramisépítő. Befejezte, vagy esetleg ő építette a Médumi piramist, továbbá két hatalmas piramist építtetett Dahsúrban, a Tört piramist és a Vörös piramist. Ezek a piramisok lennének a Bika csillagkép szarvának hegyeit megjelenítő csillagok.

Sznofru nagy építő. Utódai folytatták az építkezéseket. Sajnos, sok piramis nagyon tönkrement, némelyeket betemetett a homok. Semmit sem tudunk jónéhány hatalmas építményről.

Nemsokára megkezdődött az Órion, vagyis Vezér megépítése. Kufu fáraó (Pár-Aó) kezdte az építkezést, bizonyára régebbi tervek alapján. A király Kufu neve mellett ismert a Hufu névforma is, mindkét név magyar nyelvű. Kufu építette a legnagyobb egyiptomi piramist.

Ku-Fu első olvasatban is Kü-Fü, Kő-Fő. Görög neve Keopsz, amely a magyar név fordítása. A görög név helyesen Ke-Opsz, a Ke a Kő változata, lásd a magyar Ke-Mény szó első részét, az Opsz pedig Arc a görögben, szerintem az Opás rövidülése. Ke-Opsz ezért Kő-Arc, amely névforma viszont elsősorban a Szfinxre vonatkozhatott egykoron. A görög Ke a Ge variánsa, a Ki és Gi mellett a Kü és Kű is azonos értelmű. A Kő magyar szónak sok alakja van, de ezekkel most nem foglalkozom.

A nagy király, Kőfő neve formailag hasonló a Lófő névvel is. A Ló-Fő is rendelkezik az archaikusnak látszó Lu-Fu formával, ami a Ku-Fu névalakkal azért vethető össze, mert mindkét névben szerepel a Fu, vagyis Fő név.

Ku-Fu, vagyis Kő-Fő király neve megismétlődik a fiatalabb korokban is. Sok magyar király használta ezt a nevet, különböző formákban. Ilyen nagy király volt Keve, akinek nevéből ered Kjeve, a mai ukrán főváros. Ezt a városnevet Keveháza formában tartottuk számon, alapítása az őskorokba nyúlik vissza. Keve városa a Csepel-szigeten elterülő Keve is, aminek Rác előtagja az 1.700-as években került a városnévbe. Ekkoriban az öldöklő törökök elől sok rác menekült Magyarországra, akiket befogadtunk és keblünkre öleltünk. Ma is szép szerb temploma van a városnak. A szerbektől függetlenül a város Keve nevét viseli, mert Keve alapította. Volt egy Keve megye is a Délvidéken.

Kevét Keinek is mondják, ma is. Kei-Kobád király is ezt a nevet viselte, nevében a Kei értelme Keve.

A Nagy-Kevély és a Kis-Kevély két hegy, Kőfő, amelyek szintén a Kufu nevet őrzik a Budai-hegységben. A Kevély magyar szó helyesen Ke-Vély felbontású. A Ke itt is Kő, a Vély viszont Fej. A Ke-Vély tehát egyértelműen Ke-Fej, Kő-Fej. A Kevély hegyek valóban legömbölyített formájúak, mint az emberi fej alakja. De a Kevély főnév is Kőfejűt jelent, nem hallgat másokra, amit a fejébe vesz, azt véghez viszi.

Kufu király neve egyértelműen vonatkozik a Szfinxre, mert a Szfinx arca is Kő-Fő. Sok kutató arra a nézetre hajlik, hogy a Nagy Szfinx eredeti arcát lefaragták, ami miatt az arc kissé kisebb lett a test méreteihez viszonyítva. Az eredeti tökéletes emberfejű kőoroszlán Oziriszhez tartozott, a Napisten ábrázolta, akinek az egyik fontos neve Maghor, vagy Magor. Kufu állítólag lefaragta Ozirisz arcát, ami miatt a fej kisebb lett arányaiban a törzshöz képest. A Kufu név azonban nem csak ebből a fogalomkörből származhat.

A Kő-Fő fogalmának jobb megértéséhez igénybe kell vennünk Hunu, mai írásban Junu, On (Úr), Heliopolisz, a Napváros egyik legfontosabb jelképének, a Benben kőnek a jelentését. A Benben egyiptomi szó változata a Pen, a Nap, de a Ben és Pen is létezik a magyar nyelvben. A Ben, mint Fia, és a Pen, mint Nap azért fontos, mert azt bizonyítja, hogy az ottani népek is a gyereküket Napnak nevezték egy régi korszakban, mint a magyarok. Ilyen véletlenek nincsenek, a hasonló gondolkodás csak rokonság alapján jöhetett létre. Több hatalmas kőoszlop is volt Egyiptomban, amelyeknek az volt a funkciója, hogy a hegyekből a síkságra leereszkedett embereknek megmutassa a Napisten feljövetelét és lenyugtát, sokkal hamarabb és sokkal később, mint az a valóságban bekövetkezett.

A Benben jelentése Csillagok Csillaga. A kőoszlop csúcsán egy Kúp alakú kő volt, amilyen kúp alakú követ ma is készíthetünk, és többet is találtak a régészek. A kőoszlopnak Obeliszk neve is igen érdekes, mert magyar név, de ezt most nem elemezzük. Nagyon érdekes, az egyiptomi főnix neve bennumadár, amely lény egy kicsi piramis tetején áll egy kicsi padozaton. A Főnix neve a magyar Fönn-Izz, Fön-Isz, Fön-Iz formákból ered. A Fönnizzó a Nap, valami piramis tetején, amely este meghal, pontosabban aludni tér, reggel újra feltámad. A Főnix neve magyar nyelvű.

De a Bennu madár neve is magyar nyelvű. A Ben/Pen a Fény szó régebbi alakjai. Ben-Nu a madár nevének helyes felbontása, ami elénk tárja a Nu ősi szavunkat. A Nő (Nu) főnév és ige, sőt, a tagadás fogalmát is tartalmazza. Itt a Növekedés fogalmát, tehát a Nő igét vesszük alapul. Ebből következik, hogy a Ben-Nu jelentése Fény-Nő, a fény növekszik, a Nap felkelt. A madár a Nap megszemélyesítése, a madarak és a Nap is repülnek. A Ben-Nu tehát tényleg közel áll a Főnix jelentéséhez. Mindkettő csak magyarul érthető meg jól.
Azt kell elfogadnunk, hogy a piramisok, vagy némelyik piramis, csúcsára aranyozott, Kúp alakú, vagy Gúla alakú követ helyeztek el őseink. Ezeket a köveket arannyal borították be. A Kúp magyar szó, a nyitott végű főnevek szabálya értelmében, eredetileg Ku-Pu lehetett, az utolsó magánhangzó lekopásakor az első magánhangzó hosszúvá vált. Így lett a Ku-Pu szóból Kúp szó. Csakhogy a Ku-Pu megfelel a Ku-Fu formának. A szabály igaz, a Ku-Fu ősibb alakja a Ku-Pu. A Kúp mértani fogalom a piramis tetejéhez köthető, a Kő-Fő jelentés ismerhető fel benne. Hasonló hozzá a Gúla szó is. Beszél a nyelv, süket a használója. A hamisító meg örül, de nagyon vigyázzon, mert amikor Isten megunja a hamisítást, akkor leszakadnak az egek. Amit kevesen fognak túlélni.

A Kő a Föld régi magyar neve. Sok változata van, ami a magyar nyelv rendkívüli ősisége miatt alakult ki. A Ku, Ko, Ka, Ke, Ki mellett a Kü és Kő is a csoportba tartozik. A szumeroknál Ki formában olvassák ezt a szót. Látjuk, voltaképpen hetes flexiót ad ki a Kő szó népes tábora, továbbá a Ki a legmagasabb, a Ku a legmélyebb forma. A Ki, mint a Föld bolygó is szerepel őseink szótárában.

Ku-Fu (Küfü, Kőfő) tehát nem csak a Nagy Piramis építője, hanem a Föld ura is volt, vagyis erre a rangra igényt tarthatott. A Kő-Fő aranyozott Kúp, amely szórja a napfényt. Továbbá a Kőfő egyben Kőfejű, sőt Kevély is. Talán a név jelentése miatt mondták később Kufuról, hogy túl szigorú uralkodó volt, ami egyáltalán nem bizonyítható. Éppen a név jelentése miatt foghatták rá a kevély jelzőt.

A szumer Ki szónak s-el jelzett alakja Kis, a Ku szónak s-el jelzett alakja Kus. Ismert még Kes városa is, és sok más rokon szó. Kis városa a Föld ura lehetett egy időszakban. A Ki-Szár istennévben a Ki az egész bolygóra vonatkozik, a Szár itt királyt jelent. A Föld mindig női minőség, szemben az Éggel, aminek egyik neve An-Szár, vagyis Ég-Király. Az Ég neve tükrözve Gé, tömeges a magyar nyelvben. A Földanya nevei etymonok, alapszavak, mint Ki, Kő, Gé, Da, Ma, Né, ami e nevek rendkívüli régiségét igazolják.

Kufu nevének jelentése állítólag „Hnum véd engemet", ami egy hihetetlen elgondolás.

Kufu nevének Hufu változata is csodálatos jelentést tartalmaz. A Hunok Fője az értelme, amiről majd később, egy másik mesében, lesz szó. Kétségtelenül ez a névforma is kapcsolatos a piramis tetejével.
Ku-Fu, vagyis Kő-Fő fordítottja Fő-Kő. Ez a Fő-Kő arannyal volt bevonva, ezért aranysárgán szikrázott a Nap fényében. Rokon vele a Fakó (fackó) magyar szó, amely Sárgát, Szőkét jelent. Még a kunok is, akik nem törökök, viselték a Fakó, vagyis Szőke nevet, pedig többségükben fekete hajúak voltak, és ma is azok. Nevüket magyar eredetük után, és napvallásuk után nyerték el.

Érdemes a Ku szóhoz társítani a szumer Nin-Igi-Ku jelzőt, ami Fénylő-Tekintetű-Úr jelentésű. A névben a Nin Úr, az Igi a Tekintet, többnyire Szem, Égő, a Ku a Fénylő. Ez a Ku kétségtelenül a Kő magyar szóval azonos. Ez a Kő lehet Ku-Fu, vagyis Kő-Fő, a Ragyogó-Fő, mivel a legfelső rész a piramison arannyal volt bevonva. De a drágakövek is Fénylők, továbbá általában a kövek is fényesek. A mészkőből álló szirtek fehéren villognak, a tűzkő szikrákat, tehát fényt ad, számtalan kő csillog. A piramis teteje és az istennév Ku neve azonosnak, magyar nyelvűnek határozható meg.

Kufu/Hufu utóda Kafre. Ebben a névben a Kaf és a Ré nevek szerepelnek. Fej-Ré, Fő-Ré, vagy Ré Napisten Fője a név értelme. A Kaf a Kap szabályos fejleménye, a Kap, Kop pedig Fej jelentésű. A Kap ige is azt mutatja, ki kapja az adományokat, ajándékot, vámot, a zsákmányból a legjobb falatokat. A főnök. Talán a Ka-Pa, Felső-Fő, Kő-Fő, Ház-Fője formából ered a Kap, ami aztán elterjedt utódnyelveinkben.

Menkauré a három piramis közül a legkisebb építője. A név olvasata kétféle lehet magyarul. Men-Ka-Uré formában Menny-Háza-Úré a jelentés. De Men-Kau-Ré, és ez a valószínűbb, Ré-Mennyei-Ká lelkei jelentést mutat. A Kau mai megfelelője Kák, a K-J-U híd mutatja a K és U rokonságát. Ezek a nagyon egyszerű hangtani szabályok mutatják a nyelvek közötti rokonságot. Egy esetleges Menny-Kapujának-Úr-Háza jelentés is kiolvasható a névből, de ez sem tűnik helyesnek.

Menkauré másik neve Mikerinosz, amit a görögök adtak a királynak. Meg kell említeni, számtalan görög név valójában magyar név. Ennek az érdekes jelenségnek több oka van. Az első és legfontosabb, a görög nyelv magyar eredetű, természetes, hogy rengeteg szavát pontosan érthetjük. Második ok, hogy a krétaiak, károk, trójaiak, Kadmosz Thébában, paiónok, thrákok, türszénok, lelegek, makedónok, pelaszgok és még sok nép magyar nyelvjárásokat beszélt. Ezért a görög nevek Egyiptomban, igen gyakran, magyar nevek. Mi-Ke-Rin-osz a név olvasata, Fényes-Kő-Mennybolt a jelentése, végén az –osz hím nem jelzővel. Mike gyakori nevünk volt, olyannyira, hogy hun király is viselte ezt a nevet. Mike szép település Somogyban, továbbá a Mikó is ugyanazt jelenti. Ebből a névből ered a Mika-Él, a Mihály, Miklós, angol Michael, becézése Mike (Májk), ami eredetileg Mike ejtésű lehetett.

A három piramis Vezér övét jelképezi. Mikerinosz nem azért épített kisebb piramist, mert nem volt hatalma nagyobbat építeni, hanem azért, mert a terv szerint pontosan ekkorát kellett építtetnie. A névből nagyon úgy tűnik, a halott lelke a Mikerinosz piramisa által jelképezett Mintaka csillagon keresztül ment (és megy) át Isten örök fénybirodalmába. Más királyok más csillagot építettek meg itt a Földön. Mert ami fenn van, az legyen lenn is. A magyar nyelv arra ad számtalan példát, hogy a fenti fogalmak jöttek le a Földre. Mintha a magyar nyelv az űrből érkezett volna erre a bolygóra. De ezt csak az a kutató veheti észre, aki kutatja a magyar nyelvet.

Graham Hancock és több nyugati szerző, szenzációs felfedezéseket tesznek a történelem kutatásában. Csak arról nem beszélnek, hogy azt a számtalan szenzációt, amelyet ők újra értelmeznek, gyakran pedig felfedeznek, a magyarok hozták létre. Magyarok nélkül nem lenne szabadság eszméje, betűírás, számolás, nyelv, vallás, voltaképpen semmi sem alakult volna ki. Nem lenne civilizáció.

A piramis teteje nagyon fontos hely volt valamikor. Roppant szomorú látni a romokat, a teljesen lepusztult piramisokat, az emberiség legnagyobb kulturális kincsei közé tartozó monumentális építmények mai állapotát. Pedig az arabok is a magyarok utódai, ilyen értelemben saját őseik alkotásait hagyják pusztulni.

Tovább kell kutatni a piramisok, szikkuratuk, korhányok titkait. Mert a titkok még nincsenek feltárva, a rejtélyek nincsenek megoldva.

AZ ENNEADOK (A KILENCSÉGEK) 2 ↑tartalom

Egyiptomban az egyik vallási és hatalmi központ Heliopolisz volt, amely görög név, de a görög név elemei magyar eredetűek. Heliopolisz egyiptomi neve Junu, ami az elemzések szerint Oszlopvárost jelent. Mivel tudjuk, hogy a nyelvészet szótani elemzései milyen hatalmas arányban tévesek, ezért a Junu Oszlopváros értelmét is azonnal meg lehet kérdőjelezni. Egyiptomot magyarul beszélő istenkirályok, vallásalapítók, civilizátorok alapítják, akiknek a nyelvét valamelyest értjük, de nem értik a nemzetközi nyelvészek, csak alig, mert nem értenek magyarul. Ez az alapja a Junu név Oszlopváros fogalma elvetésének.

Junu városa a Teremtés könyvében Józseffel, és egyiptomi feleségével, Aszenath-tal kapcsolatban említődik, Annu és On alakban. Junu első ránézésre Juno nevével rokon, a latin istennő neve a magyar Un,Uni istennő nevéből származik, aki Uni néven szerepel az etruszkoknál. Un az Ég Királynője, Aphrodité Urania.

Annu és On szumer eredetet valószínűsít. Annu az Anna szóhoz is közel áll, de az akkád Anu főisten nevéhez is. An az Ég, Menny istene Mezopotámiában, aki egyrésszt férfi, másrészt női vonalat is képvisel. A magyar Anyu szó a női vonalhoz tartozik.

E. A. Wallis Budge egyiptomi szótárában Heliopolisz, a Napváros egyiptomi neve An. Az An név teljesen megegyezik a szumer An isten nevével, de valami miatt az An nevet általában mellőzik a könyvekben, holott Budge a legjobb egyiptológus. Un a csillag, csillagos égbolt, ezért az Ég Királynője, An az ég, menny. A két név alakilag közel áll egymáshoz.

Junu lehet Oszlopváros, de Heliopolisznak An volt az egyiptomi neve. Mivel az Un közel áll a Hun szóhoz, és a magyarokat Ungar és Hungar névvel is illetik, bizonyosra vehető, hogy a Delta Hun neve rokon az Un névvel. Egyszerüsítve ezt úgy fogadhatjuk el, hogy Alsó-Egyiptomot hunok lakták, szemben Felső-Egyiptommal, ahol magyarok laktak ekkoriban, cca. 5.500 éve. A hun népesség csillagvallást követ, a magyar népesség napvallást követ. Ez a két ország összeütközésének malappontja.

Minden ember csillagból, Tilből, Dilből születik, és minden ember csillaggá válik élete után. Ebből következik, hogy minden ember egyenlő a másik emberrel, minden ember Isten gyereke. Az emberek egyenlőek egymással, ezt állítja a csillagvallás.

A napvallás szerint a király nagyobb ember, mint a többi ember. Ez az Első Polgár (Róma), vagy az Első Titkár (kommunizmus) tipikus esete, ami miatt a napvallásban a fáraó Nap lehet, a többi ember megmarad csillagnak, kisebb Napnak. A nagyobb Nap uralkodik a sok kis csillagon.

Heliopolisz nagyon régi, senki nem tudja, mikor alapították. Az ország vallási központja címre több korszakban is joggal igényt tartott. Emiatt is fontos város, de amiatt is, hogy kelet felé fontos kapu lehetett, ahonnan sokféle eszmei áramlat juthatott el Egyiptomba.

Heliopolisz istenvilága hosszú evolúción esett át, amit manapság alig érzékelünk. Az Enneadok világa, a kilenc ősisten világa egy régebbi korból ered. Ez a régebbi kor a magyar ősmitológia kora, ami sokkal régebbi, mint Egyiptom létrejötte. Az Ennea görög szó, jelentése kilenc. Valamikor az ősi időben nem kilenc volt az istenek száma. Mivel az etruszk Kilencek bírói testülete is Kilensz nevű, feltételezhetjük, hogy a magyar Kilenc szó rokon az etruszk Kilensz szóval és az egyiptomi Enneadokkal, a Kilencekkel.

Junuban állt egy templom, amely olyanforma volt, mint sok más templom. Az alapja téglalap formájú, magas falak vették körül, a falakon belül körzetek voltak, amelyekben papok tevékenykedtek. A Junu-i templomhoz hasonló építmények Európában is előkerültek, de nem biztos, hogy az egyiptomi templomok a régebbiek. Junu temploma közepén állt egy durva, félig megmunkált kőoszlop. Ezt a durva kőoszlopot sokkal később megmunkálták, durván négyszögletes oszlop formájúvá alakították. A négyszög alakú oszlop a Világ négy oldalát jelenthette.

Híres kő a Ben-Ben. A névben nyugati elemzők "Emberi Sperma" fogalmat találnak. További jelentése még "Emberi Ejakuláció", vagy "Méhbe Vetett Mag". A megfejtések talán drasztikusak, de helyénvalóak.

A magyar nyelvben is szerepel a Ben szó, mint rag, vagy a Bendegúz név első szótagja. A Benn-Benn is érthető, a Bene magyar családnév lehet Ben-E, a Ben-Háza értelmű is. Más nyelvekben is szerepel a Ben.

A héberben a Ben Fia. A Fiú viszont a magyarban csillag és Nap, az egyiptomi Pen jelentése pedig Nap. Ezért az egyiptomi Pen és héber Ben rokonítható, a magyar ősvallás alapján. A Ben Hur héber név jelentése tkp. Fia az Úrnak, mert a Hur magyar szó az ív, vagyis íj ura.

Bennu madár a Főnix egyiptomi neve, ami Ben-Nu formában a Fény Növekedése értelmű. A Főnix szóban is a Főn a Fen, Fenn változata. Nézzük meg a Pen-Fen-Fenn-Fény-Fenyő magyar szósorozatot, és láthatjuk, hogy a sorozat a Fény fogalmával kapcsolatos. A Főnix név eredhet a magyar Fen-Izz, Fönn-Ész, Felkelő Izzás fogalomból is. A Bennu madár a növekvő fény, a Nap megtermékenyíti a Földet, és dús lesz a termés.

Heliosz a Nap. A He a Hő szócsoportba tartozik, Nap jelentéssel, a Li Király, az -osz görög képző, a hím nem jele. He-Li-osz tehát Nap Király (férfi) jelentésű valójában. A Polisz jelentése Város, de jelenthet Sok-Fényt (Pol Isz) is. A városban állt egy igen fontos oszlop, amelynek csúcsán kúp alakú, aranyozott kő volt elhelyezve. Ez a kő volt a Kúp, a Nap jelképe, és a rakéta jelképe, amivel fel lehetett szállni a csillagokba. Meg kell vallani, az űrhajó fogalom onnan ered, hogy a Rakéta szó, mint a Khéták, Heták Napja (Ra = Nap), arra ad bizonyítékot, hogy a magyaroknak nagyon régen volt valamiféle rakéta típusú járművük, vagy harci eszközük. A rakéta nem kínai találmány, hanem magyar-hun, és tőlünk került a kínaiakhoz. Heliopolisz nagy temploma a Főnix-templom, amelynek papsága magasan művelt tudósokból állt.

Egyiptomot magyar istenkirályok alapítják meg, amit a nevek bizonyítanak. A nevek jelentős része magyar, de vannak olyan nevek, amelyeket nem lehet érteni magyar nyelven.

Atum volt a főisten, akinek az oszlopa tetején helyezkedett el a Ben-Ben-kő. Atum neve lágyult alakban Atyum, ami az Atyám becézett változata. Nagyon hasonlít a zöngés Ádám névhez. A szumer Ad, Ada, Adda szintén Atya. Az Atum valószínűleg az Atya fogalmával van kapcsolatban. Ha A-Tum a helyes megoldás, akkor a Tum a Nappal kapcsolatos. A Tu, Utu, mint Napisten, sok nyelvben szerepel, nem csupán a szumerban.

Az Obeliszk szó, ha magyar lenne, O-Bel-Isz-K formában Ó, Régi – Nagy – Fényes, Izzó – Kő lenne. A magyar nyelvű értelmezés teljesen megfelel az Obeliszk funkciójának. De az Obeliszk szóról azt lehet tudni, hogy görög szó, és Nyársacska a jelentése. Gyanítani lehet, hogy mégis a magyar értelmezés a helyes, mert az obeliszkek régiek, hatalmasok, izzanak, fényesek a tetejükre helyezett arany gúla miatt, és kőből készültek. A "nyársacska" fogalom valahogy nem illik a hatalmas kőoszlopokhoz.

Atum a teremtő isten, az Egyisten, akinek a neve az ősök egyistenhitének is fontos bizonyítéka. Tudni való, a mai vallások elkötelezettjei közül néhányan és ritkán, nem állják meg, hogy hamisítsanak egy kicsit az ősök vallásán, abban a reményben, hogy saját nem túl régi vallásukat az ősök vallása fölé helyezhessék. Ez a módszer tudománytalan, bár van zavarkeltő hatása. A egyistenhit nagyon régi. Az Egyiptomba bevándorló magyar nemzetségek, Kr.e. 4.000 táján, egyértelműen az egyistenhit talaján álltak. Atum nevét Tum alakban is írták, ami a Tőm ókori alakja. Magyar nyelvészek a Dontu szót a Don Töve értelemmel azonosítják, ami hasonlít a Tum Tőm értelmezéséhez. A Tu a Nap, tehát a Tum is a Napom, az A-Tum pedig az Isteni-Tőm. Atum ezért az ős, az Egyisten. Azonban a magyarok eredeti Egyistene az Ég, akinek a Része Ré, vagy Réc, a Nap. A Nap tehát a második isten, bár sok utódnépünknél a Nap úgy jelenik meg, mint első isten.

Sok kutató szerint Junu városának vallása egyfajta államilag támogatott istenimádat volt. Mivel minden nomosz (nemes) vallása különbözött a többitől, de Junu vallását minden nomosz nagyjából elfogadta, ezért Junu vallását állami vallásnak is lehet tekinteni.

Az Ennead név Kilencség értelmű. Az ősi, egységes származású világképben a Három fogalmának különös jelentősége van. A Hármasság az őskultúrából származik, amikor őseink először építettek három hajós templomokat. A Három a magyar címerben három hegy alakjában jelenik meg. De a Vogézekben mintegy 20.000 éves vésetek ismertek, amelyek a három hegyet ábrázolják, a képekbe viccesen némely kutatók három űrhajót, csészealjat képzeltek bele. A lényeg, hogy a Har jelentése Hegy, az Om Föld (Hár-Om, Har-Ma), ezért a hármasság, mint országjelkép, már 20.000 évnél régebbi. Junu istenei azonban nem 3 x 3 főből álló istencsoport, hanem 1 + 2 + 2 + 4 istenből álló csoportosulás. A Kilencségek tagjai más városokban is fontos szerepet játszottak.

Egyiptomban az isteni hármasság általában egy Apából, egy Anyából, és egy Gyerekből, többnyire Fiúból állt. Felismerhető, hogy az indoeurópai főnévragozás indukálója is lehet az isteni hármasság. Az eredeti Anya-Apa-Gyerek esetleges matriarchális rendszert szétzúzó vallásháborúk előbb az Apa-Anya-Gyerek, azután az Apa-Anya-Fiú, majd az Apa-Fiú-Szentlélek hármasságokat hozták létre. Az eszmei harcok színtere nem Egyiptom volt, de az eszmeiség változása ide is kihatott.

A vallásváltozások sok szó jelentését is megváltoztathatták. Az újabb korok emberei elfelejtették az ősök tudásának egy részét, továbbá a nyelv is fejlődik, belső mozgásaitól, külső hatásoktól. Egyiptom istenei nem feltétlenül egységes eredetűek, mivel különböző csoportok érkeztek a Nílus völgyébe, különböző nyelveket beszélve, különböző isteneket imádva. A magyar nyelvű csoportok erősek voltak, a Nílus völgyében egyfajta törpe népek éltek, valamint ősi afrikai törzsek, akiket civilizálni kellett. Egyes törzsek hódoltak az emberevésnek, amit meg kellett tiltani. A magyar hódítók hihetetlenül magas kultúrát hoztak magukkal, az emberevők ezzel szemben a legprimitívebb őskort jelenítették meg. Vajon melyik csoport volt Egyiptom kultúrájának létrehozója?

Az Enneadok Junu-i megjelenése sok vonásban szavárd alapokat hordoz. Úgy tűnik, Kr.e. 4.000 körül még nem léteztek szumerok, Mezopotámiában a magyar nyelvet beszélő szavárdok, a sza törzsek laktak. A Heliopoliszba érkező istenségek neveit sok esetben helyesen értelmezik a kutatók, de egyes esetekben újabb, arab jellegű nevet vetítenek rá a régebbi magyar, vagy más nyelvű névformára, ami súlyos tévedésekhez vezet. Ilyen nyelvi tevékenységet nem volna szabad elkövetni, pedig sok kutató akarja az egyiptomi szókincset afro-ázsiai jellegűvé formálni.

Más egyiptomi városokban más isteni társaságokat is elismertek, akik az Első Időkhöz tartoztak, és teremtő istenek voltak. Heliopolisz tudós papjainak elmélete szerint az Első Idők kezdeti kilenc istene az Enneadok. Ez az elmélet lehetetlenséget állít, ami szemben áll Ozirisz mítoszával is, de a régészettel is. Az Első Idők történései ugyanis nem kötődnek Egyiptomhoz, nem Egyiptomban zajlottak.

Az első fáraókat istenítették, ezért mondható rájuk az istenkirály cím. A hagyomány magyar eredetű, sok más helyen, amit a magyarok hoztak létre, szintén a királyokat isteni származékoknak tartották. A szumerok, a kínaiak, az indiaiak királyai isteni származékok. A hagyomány szétterjedt a földön, de több kutató nem tartja egységes eredetűnek a királyok istenítését. Úgy gondolják, hogy az inkáktól kezdve a japán tennóig, Tibettől XIV. Lajos francia királyig, mind külön, helyi fejlődés hatására alakult ki az istenítés.

Neter, vagy Natur, Netjer, sőt Nutar = Erő, az Isten neve. Az Első Idők isteni fáraóinak a neve, amit Baráth Tibor a Nador, vagy Nagy Úr mai alakban határoz meg. Az Úr és Er egyértelműen Úr jelentésű, ezért a Natur, Neter jól megfelel a Nagyúr jelentésnek, és Nador szóalaknak. Érdekes a latin Natura, és a Kormányzó jelentésű Gubernator és Gubernador, amelyekben a Nator és Nador megfelel a magyar Nádor rangnévnek. A magyar Úr szó értelme Isten, azután Király, azután minden férfi és nő, ők az Úrnő rangnevet birtokolják.

A Neteruk száma hat, illetve hét, mivel Thot isten neve néha hetedikként megemlítődik a neteruk között.

Ré az első király, akinek a magyar nyelv szabályai szerint lehet Rá formájú is a neve. A név végén torokhang is lapulhat, ami Reh, Rah, Rec, Rac formákhoz vezethet. A modern egyiptomi tudományos írásban a "c" jel mutatja a torokhangot. Ré és Rá a Nap, a Réce és Ruca napmadár. A Tengeri Népek nagy háborúi idején a hajóknak réce orra volt, ami a Tengeri Népek napimádatának bizonyítéka. A Tengeri Népek többségükben a Kárpát-medencéből és a Nyugat-Alpok területéről indultak vándorlásukra, kétségtelenül magyarok voltak. A finnségi népek szent madara a Réce, a Napmadár. A magyar Réc-E jelentése Nap-Háza. Az 5. dinasztia királyaitól kezdve a fáraók Ré fiának nevezték magukat.

Atum nevéről azt írják, hogy jelentése "A Mindenség". Erős áthallással valóban a Mindenség a név jelentése, mivel A-Tum valóban a kezdet, az Egyisten. A Tum szóalakkal nem tudni, mit kezdenek, sajnos, még nem ismert a Tum név jelentése, bár valószínű, hogy azért nem, mert nem sikerült rábukkanni arra a kutatóra, aki megmagyarázza a Tum névalakot.

Atum és Ré nevét összevonják, Atum-Ré alakban. Az a véleményem, ami hibás is lehet, hogy a két nevet nem lehet összevonni, egyetlen fogalommá. Azért, mert a két név mást jelent, Atum a Világegyetemhez, Ré a Naprendszerhez tartozik.

Su király Ré fia, anyja neve nem ismeretes. Atum és An fogalmát lehet azonosítani. An olyan régi, hogy kezdetben még neme sem volt, de később világosan követhető módon kifejlődött az Anyaság fogalma, pl. Ana-Hita vagy Ana-th, és a férfi istenek neve, pl. a magyar nyelvben az Ány, mint égisten, vagy az akkád Anu, akinek a neve An istentől származik.

Su király a Levegő istene, aki Lil, Lél, Lehel légistennel azonos. A Su szónak ismert a Kéz jelentése, a "Su alapszó" című írásomban ismertettem a szóról alkotott elképzeléseimet. A levegő mozgását jelzi a Susog, Suhan. A Suhan szóban a Su a légisten, az An az ég istene, a "h" hang elválasztó szerepű. A Suhan azt jelenti, hogy Su isten az Égen, An területén suhan. Közvetlenül rokon szó a Zu, ami a Zu madár nevében is fennmaradt. Zu madár lezuhant az égből, meséli a mítosz. A Zuhan magyar szóban a Zu mellett ismét An égisten nevét láthatjuk. A Zúg, Zuhé, Zuttyan szavak rokonai a Zu madár nevének, de a Zug nem, mert a Dug igéből származik, aminek Szent jelentése is volt. A Szun, Szün szavak a Nap esti lefekvésével függenek össze, ezt mutatja a Szundít, Szunnyad, vagy a Szünet szó, de az angol Sun és Son – Fia valakinek, szintén a Nappal kapcsolatosak.

Geb a harmadik istenkirály a hagyomány szerint. Több vonatkozásban is felismerhető a neve a magyar és más nyelvekben. Geb a Föld, de egyben Kő is, mert a legősibb időkben a Föld fogalma mögött szigorúan a Kő fogalma rejtőzködött. A Földre vonatkozik a Ta, Tu, a Da, Du, a Ma, a La és El, a Ki, Kő, Gi, Ge és hasonló szavaink. A Geb föld, vagy kő jelentésében benne van a Hegy fogalma is. A Geb hangtani párja a Keb, ami El szóval együtt adja a Kebel szavunkat, ami Hegy értelmű, elsősorban a nőknél. De a Geb-El szó is értelmes, az arabban Domb, Hegy a jelentése, a szót Dzsebelnek is hangzósítják. A Keb rokona a Kab, szintén Hegy jelentéssel. Babilon régi neve volt Kabila, ha nem túlhaladott az olvasat. A Géb halak földön járó halak, a partokon mászkálnak úszóikon, innen eredhet nevük. A Gebe sovány ló, a Geb-E jelentése Geb-Háza, ami azt jelenti, hogy a ló köves tájon él, a csontjai, mint kövek, átszúrják a soványságtól a bőrét.

De Geb másik neve Seb, ami megdöbbentő őskori rovásfeliratokban is olvasható. Egy 200.000 éves feliratban "meseseb", Mese Seb, továbbá két feliratban Seber, vagyis Seb Úr szavakban ismerhető fel. A három felirat Európában van.

Su felesége Tefnut, Geb párja Nut. Tefnut a Pára istennője, Nut az Égboltté. A Nut szóban a Nu egyértelműen Nő jelentésű, lásd Nuna, a T a nő nem jelzője. Mivel a magyar Un istennő az Ég Királynője, nagyon úgy tűnik, hogy az egyiptomi Nu nem más, mint Un nevének változata. Ráadásul Nu-t szintén az égbolt istennője. A T a nő nem jele, mert a "Ta" a Földanya neve, nevének rövidülése hozta létre a "T" nyelvtani szerepét a nő nemet illetően. Tehát a nő nem jele az egyiptomiban magyar eredetű, de magyar eredetű a sémi nyelvekben is.

Az emberiség a magyar hagyományok alapján a csillagokból ered, hiszen a gyerekeinket csillagoknak nevezzük, ezért a születés Nu neve is kötődik Nut nevéhez. A Nő fogalma sok szóban szerepel, amelyekben jelen van az N hang. A magyar rovásírás N betűje egyértelműen Nő jelentésű. A Nu minden eredet neve, sok fontos szóban szerepel. Ezért aztán Nut a Nő, az "eredet", az Égbolt olyan hely, ahonnan születünk.

Tefnut a Pára istennője, nevében szerepel a Nut. A Tef szó jelentését sajnos nem sikerült azonosítani. A Tef fordítottja esetleg a Főtt, Fűt, a főzésben benne lehet a pára fogalma, a gőzölgés. De a Pára – Háza a Víznek – szó nem rokon a Tef szóval, nem sikerült megtalálni a hasonlóságot bizonyító szóalakot. Ismerkedve Tefnut tulajdonságaival, előtűnik oroszlán jellege. Az oroszlán valóban Tép, ami szabályosan változhat Tef formára. Az egyiptomiban, az olvasatok szerint, gyakran előfordul a P>F hangváltozás, a magyar nyelv felől az egyiptomi nyelv felé, pl. a Napúr > Nofer esetében. De Tep-Nut nem egy Nőt-Tép fogalmat jelent, hanem Tépő-Nő, Tef-Nu, a név végén a nő nem jelzőjével, a T betűvel.

Amikor Geb és Nut, a Föld és az Ég közösült, nászukat megszakította apjuk, Su, aki levegőként közéjük hatolt, Nutot felemelte az égre, így szétválasztotta a két istent. Geb, mint Föld, férfiisten, az Ég, Nut viszont nőisten. Su beavatkozása azért szükséges, hogy meg lehessen magyarázni az Ég és Föld különvalóságát. Su, a Levegő, az Ég és Föld között van.

Nut, az Eredet, az Ég istennője négy ember formájú istent szült, akik a Földön éltek a továbbiakban. Szült tehát két férfiistent, Uszirt, más írásmóddal Weszirt, és Széthet, és két női istent, Iziszt és Nepthyszt.

A hagyományokban azonban van egy ötödik testvér, Auerisz, aki az ötös rendszert jeleníti meg. Az ötödik testvérről gyakran megfeledkeztek már az ókorban is.

A testvérek, ha realizáljuk a történetet, nem testvérek, hanem uralkodók, vezetők. Izisz és Uszir-Weszir, vagyis Ozirisz házassága nem vérfertőző, hanem két magyar fejedelmi család két utódjának a házassága. Egyiptom civilizátorai, a hódító magyarok sokáig élesen elkülönültek az emberevő őslakosoktól, és nem keveredtek velük. Ennek egyik félreértelmezése az istenek egymás közti házasodása, de nem a vértestvérek házassága. Az istenek népe egymás közt házasodott, addig, amíg a meghódítottak fejlettek nem lettek, vagyis befejezték az emberevést, és a létszám eléggé nagy nem lett a beltenyésztés elkerülése miatt. A beltenyésztés veszélyességét nagyon régen felfedezték őseink, és tilalom alá vonták.

Uszir neve Usz-Ir formában a Halottak Ura. Az Usz egyrészt ige, de a lelkek is úsznak az Ég tengerén. Utu napisten neve is közel áll az Usz szóhoz, de Labat szumer szótárában az Usz jelentése Halott és Halál. Az Ir az Úr változata, a szumeroknál gyakran valóban Ir az alakja az Úr szónak. Utu minden áldott nap átússza az eget, és világít az embereknek, akik az ő fiai. A magyar név egyik jelentése Nap, Magyar Ilona ezért Nap Ilona is. A Weszír jelentése Vezér, amit Egyiptomban Vezír formában írtak. A török Vezír rang a magyar hunoktól került a törökökhöz, továbbá a rangnév magyar eredetű, tőlünk származott Egyiptomba, és majd sokkal később a törökökhöz.

Uszir nevével rokon az Azúr szó, ami Az-Úr elemek esetén Isten-Úr jelentésű. Az "Az" magyar szó, mint névelő, Isten értelmű, az "A" és "Egy" névelőkkel együtt. Az angol "The" a magyar Te személyes névmás párja, ami Teremtő Istent jelent. A spanyol El névelő az Él Istennel azonos, az arab Al névelő Magas értelmű. De az "Az" közvetlenül rokon az Ász egyértelműen istent is jelentő szóval. Az-Úr tehát az Ég, aki valóban isten, lásd Ég-Isten és Egy-Isten. De a tenger is Azúr. Egy monda szerint Uszir Ur felől jött Egyiptomba, ezért az útjába eső tengert Az-Úr-tengernek nevezték, egyiptomi nyelven. Ez a tenger a Vörös-tenger, amely Azúr-tenger volt egykoron. Milyen érdekes, hogy a tenger szép kék színét egyesek vörösnek látták, és vörösre változtatták. Nem riadnak vissza a legnagyobb képtelenségektől sem, miszerint valamerre valamiféle piros csigaféle éldegélne, amire ma már senki sem emlékszik. A bíborcsigából valóban készítettek bíborfestéket, valószínűleg Föníciában, ami nem a Vörös-tenger partján fekszik. Az egyiptomi Az-Ur-i tenger az Azúr-vizek értelmével azonos. Ur városa felé Egyiptomból gyakran indultak hajók, ezért az Azúr-vizek jól megfelelnek az Az-Ur-i vizek fogalomnak. A Vörös-tenger elnevezést szintén a magyar hagyományok alapján kapta az Azúr-vizek, mert a Dél a magyar színkód alapján Vörös, ezért a Déli-tengereknek egyben Vörös-tenger fogalma is volt. A Vörös-tenger fogalma egykor az egész Indiai-óceánra kiterjedt.

Az olaszok Azurri neve Kékek értelmű, mint az Azúr-tenger neve. Az Úr mindig kék, ha az égboltra gondolunk, akiből Egy van, ő az Égisten és Egyisten.

Ozirisz neve az Osz – Sok, és az Iri – Szem egyiptomi szavakból keletkezett, az adatot Plutharkosz adja meg. Az Osz Sok jelentéssel bőven jelen van a magyar nyelvben, ami azt mutatja, hogy az egyiptomi magyarok inkább a Kárpát-medencéből érkeztek Egyiptomba, mint Szavárdiából, bár a szavárd behatolás is megtörtént. Felső-Magyarországon élt az Osz nép, akiknek városa Ózd. Az angol hagyományban valahogy fennmaradt Oz birodalmának emléke, ami itt volt a Kárpát-medencében. Az Oszt és Oszol, Oszlik igék is a Sok fogalmát tartalmazzák, az Oszlop szóval együtt, ami tehát nem Sok-Lop, az oszlop nem sokat lop, hanem Osz-Lap, Sok-Lap, ami azt is jelenti, hogy a görög és római oszlopok is magyar eredetűek. Az Oszk törzsek nevének jelentését Itáliában nem ismerem, a név értelméről nem érdemes megjegyzést tenni, bár a név végén a K többes szám, vagy becézés, kicsinyítés, mint a Toszk és Tuszk etruszkokat jelölő nevekben. Az Iri – Szem, valójában Csillag értelmű. A magyar Személy valójában Szem az Éjben, vagyis az éjszaka csillagai személyek, emberek.

Ozirisz azonos az Orion csillagképpel, a magyarok egyik legfontosabb csillagképével, nevei közül az egyik Nimrud. Nimrud a magyarok ősapja. Nimrud Óriás, vagyis azonos Orionnal, a csillagképpel, a csillagképek az óriások egyik fajtája. Nimrud nagy Vadász az Úr előtt, vagyis az Úristen előtti időkben az emberek ősatyja. Ne feledjük, a Biblia az Urat többször is Ur alakban írja. Az Uru jelentése tkp. "a síkból kiemelkedő", amit egy kitűnő magyar kutató határozott meg. Ur és Uruk városai is ezt a magyar szót viselik. Az Észak Mezopotámiában Uri, északon a síksághoz képest hegyek vannak, a Kis-Kaukázus és a Kaukázus, és mivel az Ur Hegy értelmű is, az Uri szó jól érthető magyarul. Mezopotámiában a városok dombokra épültek, az árvizek miatt. Az agyagból épült házak anyaga egyre halmozódott, a lakosok a városokat mindig újjá építették, így alakultak ki a dombok. Ezért az Ur lehet Hegy is, Város is. Az Ur változata az Or (Orom) és Ar (Fog-Ar-As), de az Ur-Al is Hegy-Magas. A magyar Húgy – Csillagot is jelent, összevetendő a görög Urein – Vizelni szóval, a görög -In és magyar -Ni azonos főnévi igenév képzők, mindkettő a Nő szóból származik. A görög Urión ezért jelent Vizelőt. Homérosz az Órosz szóval hozza összefüggésbe Orion nevét, az Órosz Hegy értelmű, az Uru – Hegy származéka és az Orom közvetlen rokona. Az Ur, és Or lehet Csillag, Nap, igen elterjedt Nyugat-Európában is. A holland Orange-ház, vagy a D'Or nevekben az Or a Nap, de a magyaroknál az Úr elsősorban az Ég Ura, a Világegyetemet teremtő Isten. A Húg alapjelentése Csillag, a Hu is csillag a maya nyelvben, vagy a kínaiaknál és természetesen a magyaroknál-hunoknál. A Húgy szintén csillag, így a Vizelet rokon a görög Urein és Urión szavakkal, amelyek tehát a magyar Ur szóból keletkeztek, elvégre az Ég ura az Úr.

Ozirisz testvére Széth, aki kezdetben jó isten, de később testvére ellen támad. Hasonló Lúdvérc sorsa is, akit Arany Atyácska hazugsága miatt levet a Mennyekből a Pokolba, és hasonló sorsú Lucifer is, a Fényhordozó. Szeth a romlás istene, maga a Sátán. Szét magyar szó kifejezi Széth isten legjellemzőbb tulajdonságát. Széth alapvető jellemzője, hogy mindent szétver, széttör, szétdarabol. Oziriszt is szétdarabolja, így öli meg fivérét, akit azonban Izisz feltámaszt.

Széth jellemzője a Setét is, a szó a Set és Ét szavainkból áll, a második szó helyképző. Szeth isten a Setét isten, a setétség istene. Változata a Sátán, aminek több értelme is van, az egyik az Égi Setétség. A Megfordítónak is írják, mivel a magyar Tesz ige a Ten (Tenni) alakja, aminek a megfordítása a Szet. Egyiptomban több fáraó viselte Szet nevét, volt Szeti nevű is. A Kádesi csata négy egyiptomi hadosztálya közül az egyik Szet nevét viselte. Érdemes megjegyezni, hogy a Szet fejleménye a Cet szó is, amely elnyelte Jónást, aki tehát Setétbe került, ahonnan az Úr megszabadította. Van Szetnek Szetes neve is Egyiptomban, ami meglehetősen magyar nyelvi képződménynek tűnik.

Izisz neve Isz-Isz formájú volt, de ismert nevének Iszet alakja is. Az Iszet egyiptomi, a T a névben nő nem képző. A név tehát Isz, ami Fény értelmű, de Ész is, mert az Ész szintén Fényt jelent. Az Iz az Izzás, e szavunk van jelen az Íz, Izül, Izület nevekben, vagy az angol Island és viking Izland, vagyis Ice – Jég szavakban. Iziszt a tudományosság légköre lengi körül, akik persze nem értik a névben meglévő magyar jelentéseket, azt, hogy az Ész maga a Tudás, a Fény. Az Iz szumer szó Tűz jelentésű egyes szótárakban, amiket nem magyarok készítenek. Iz-Du-Bar nevében is jelen van. Az Iz Izzó, Izzás, Izzad stb. Alakjai mellett az Ízelt, Izület és Íz, Ízes. Iz boszorkány magyar mesékben szerepel, talán Tűz boszorkány, vagy Ész boszorkány, nem tudni. Azt sem tudni, vajon lehet-e Izisszel valamilyen kapcsolata. Az Island Sziget, az Is az Iz, ízelt, rész, a land szóban a D jelenti a földet, de a Lan is magyar szó. Izland ezért Jégország, az Island meg sziget, Ízelt-Land.

Iz-Isz tehát a Tűz Fénye, csodálatos név. Talán tűzvarázsló is, mert írták, hogy nagy varázsló is volt, ezért lehet a Tűz Tudósa. Ez a fogalom azért is fontos, mert húga is nagy tűzvarázsló volt.

Nephthysz istennő neve jellegzetes magyar nyelvű név, a görög betűkkel írt névalak is világosan mutatja a valódi jelentést. A Neph a Nép, a Thysz, Thüsz a Tűz. Mivel a Nép önmaga is összetett szó, a Ne-Pi egyszerűsödése, ezért a Neph kétségtelenül a Nép szóból származik. A Nepi értelme Né és Pi, ez utóbbi a Fi őse, a név ezért a Né-Férfi, Nő is Fi jelentést tartalmazza. Az etruszkoknak is van Nepi nevű városa. Nagyon közeli a Napa – Nap szóhoz, ami miatt felsejlik a Nap-Tűz értelmezhetőség is. A Thysz, Thüsz a Tűz szóval azonos. Van a Tűz szónak Tüs változata is, pl. a Tüske szóban, mert a tüske égető érzést okoz, ha megszúr. De a Tüsző szóban a Tüsz alak van jelen. A Tűz szó a Tu-Zu, vagyis a Nap Tudása szóösszetételből ered. Neptun isten neve valószínűleg Naptun volt, mert a Nap Tűnik el este az óceánban.

Amikor az egyiptomi őslakók nem engedelmeskedtek az isteni magyarok parancsainak, akkor Ozirisz nagyon megharagudott. Megtiltotta az emberevést, és elment egyik civilizáló útjára. Amikor visszatért, azt tapasztalta, hogy az őslakók ismét embert kezdtek enni, nem tartották be parancsait. Ekkor Ozorisz megkérte Nephthyszt, hogy büntesse meg az engedetleneket, és térítse vissza őket az isteni útra. Ekkor Nephthysz több kannibál települést bekerített, és a Népet Tűzzel kezdte pusztítani. Az emberevőket kiirtotta, a többi településen, ha volt, megszűnt az emberevés. Ez a tette nevének pontos magyarázata is egyben. A nagy istennő a Nép-Tűz, aki büntette a Népet, mégpedig Tűzzel, hogy soha többé ne merészeljenek visszatérni a kannibalizmus szokásához.

Ismert Ne-Bet-Het neve is. A három név magyar név. A Ne egyértelműen a Né, vagyis Nő. A Bet Ház, pl. a Bet-Eg (beteg) magyar szó értelme Háza-Ég, vagyis lázas a teste, a test a ház, az ég ige a láz, mert a test forró. A Het a Király, de az egyiptomi nyelvet kutató tudósok Úrnak értelmezik. A király neve valóban úr is volt. A Hét a számok rendjében a Király, a Tíz az Isten. A számok titkairól megírtam egy hosszabb értekezést, ami sajnos csak gépelt szöveg, ezért nem tudom bemutatni a részletes elemzéseket. Így Nephthysz Ne-Bet-Het neve is magyar nyelvű.

Hórusz a felkelő Nap megtestesítője, Ozirisz és Izisz fia. Igazi neve Hor. Miután Szeth nagybátyja megöli apját, megkezdi Szeth elleni harcát. Kemény küzdelemben leveri a Sátánt, és Isten seregeit győzelemre vezeti. Édesanyja, Izisz kétszer is szabadságot kér Szethnek, ezért Hor háromszor kénytelen megküzdeni a Setét úrral, mindháromszor győz. A harmadik alkalommal az istenek megakadályozzák, hogy Izisz megint könyörögjön Szeth érdekében, hanem elűzik Szethet, az Egyiptom feletti uralmat Hornak ítélik oda, vagyis Hun, Alsó-Egyiptom, és Magar, Felső-Egyiptom is Hor hatalma alá kerül. Amint látjuk, ebben a harcban sem Isten küzd meg a Sátánnal, hanem Isten vezérharcosa semmisíti meg a Sátán uralmát. Ezt ismétli meg később Mihály arkangyal, Mike-Él, amikor leveri a Sátán erőit, Istennek magának nem kell beavatkoznia a fény és sötétség kozmikus küzdelmébe.

Hor értelme Tökéletes. A magyar nyelv nagy számban tartalmazza Hor nevét, de nem sikerült a közelebbi értelmét meghatározni. Talán rokon a Har és Hur szavakkal. Görög neve Hórosz, latin neve Hórusz.

Hor a felkelő, ifjú Napisten, aki legyőzhetetlen. Mivel legyőzhetetlen, a setét erői feleslegesen állnak ellen, úgyis legyőzi őket az ereje teljében lévő isjú Napisten. Amíg a Föld forog, a Nap reggel fel fog jönni keleten.

Hor egyik neve Horan, ma Magyarországon Horány település viseli nevét. Az Égi Hor a név jelentése, az An az Égisten, Mennyisten. Hort település Hor isten nevét viseli, a T a névben helyképző, mint a Pest névben is. Hortobágy nevét elég nehéz volt értelmezni, de ma már kétségtelen, hogy Hor-Tab-Ágy, vagyis Hor Tüzének Ágya volt az eredeti alakja. A Pilisben két Hortobágy csúcs is van és egy Hortoba emelkedés. A Napisten, útja alkalmával, sziklákra, hegycsúcsokra ül le, ahol megpihen. Egy alkalommal a Napkirály így vette észre a gyönyörűséges Délibábot, akinek aztán megkérte a kezét. Van az Altájban is egy Hortobágy, valamint az Alföldön egy síkság és egy patak viseli a nevet. A Pilisben a Hortobágy csúcs az Orion övének egyik csillagának felel meg. Van őskori beton is, amit a piramisok kialakításához használtak őseink.

A Horog furcsa szó, mert Hor-Og alakban Hor-Óriás a jelentése. Hor horgas kezével kapaszkodik fel hajnalban a Horizontra, ami szintén magyar név. Hor-Izzást-Ont a látóhatáron, ebből alakult ki a Hor-Iz-Ont név. De a Horkol, Horpad, Horhos és még sok más magyar szó is tartalmazza nevét.

Az Enneadok hatalmas istenei kétségtelenül magyar istenkirályok, akiknek egy része, az emberformájú istenek, Mezopotámia felől érkezhettek Rgyiptomba. A többiek esetleg a Kárpát-medence – Kréta – Líbia – Nílus-völgy útvonalon haladhattak.

Egyiptomban Kr.e. 3.800 körül építik fel Hierakonpolisz, vagyis Sólyomváros egyik első templomát. A kicsi templom magyar jellegű, a homlokzati oszlopokon antilop koponyák voltak a lókoponyák helyett. Más városok is épültek, körülöttük falakat emeltek. Unug városa körül ebben az időben épültek fel a falak. Ebben az időben Egyiptom és Mezopotámia között szoros kapcsolat volt.

Az Enneadok mítikus ideje magyar nyelven szól az emberiséghez. A magyar nyelv az ősnyelv, amiből számtalan mai nyelv kialakult, Nem csupán az europidok tartoznak a magyar nyelvcsoporthoz, hanem más embertípusok nyelvei is.

A görög Ennéa Kilenc, innen ered az Enneadok név. A görög számnévben az En Isten, a Né a Nő igével rokon, keletkezés, vagy a Nea Új a görög nyelvben. Az Ennéa bizonyára tartalmaz valamilyen titkot, mivel a számnevekben általában nagy titkok lapulnak. A Kilenc a Hét után a szférákra is vonatkozhat, de van olyan elképzelés is, ami szerint Tíz szféra volt, sőt Hetvenhét! Az Orion kilenc csillaga azért mutat a lélek vándorlása irányába jeleket, mert Vezér itt vezeti át a lelket Istenhez. Az Enneadok talán Orion, vagyis Vezér, Vadász, Ozirisz csillagkép kilenc legfőbb csillagával is azonosak? Ezt egyelőre nem tudhatjuk.

NUFERTUM ÉS TAWERET 3   ↑tartalom

Nufertum isten, ha minden igaz, Memphisz istene, márpedig a várost, Men-Nof-Er néven, viszonylag későn alapították. Memphisz ősibb és egyiptomi neve Men-Nof-Er, vagy Men-No-Fer, amiben a Nufertum név egy része is benne van.

Igen érdekes és különleges számunkra egy állítás, ami szerint Hut-Ka-Ptah lenne az Egyiptom név eredetije, ami biztosan téves. A Hut-Ka-Ptah azt jelenti, hogy Ptah Lelkének Háza, a Ka a Lélek. A név értelme rendben van, de Egyiptom neve nem innen ered. Hut-Ka-Ptah lehet Memphisz egyik régi neve, de a Men-No-Fer is Memphisz neve, ami a Men-Nofer-Pepi névben is megjelenik.

Nufertum isten az egyiptomi mitológiában, Ptah és Szehmet gyereke. Nufertum neve több változattal bír: Nofertum, Nefertum, Nofrétum, Nefertem. A nevek a legrégebbi egyiptomi korba nyúlnak vissza.

Nevének jelentése Ifjú Átum. Fején lótuszvirágot visel. Az ifjúság és a jó illat istene.

Mind eme értelmezéseket tudomásul véve érdemes tovább gondolkodni. Van még egy Nuweretum név is, ami rendkívül érdekes, és bonyolítja a név értelmét.

Az egyik olvasat a Nu-Fer-Tum elemekből áll össze. Nu a Nő, az Eredet, a Növény neve, a Fer a Per változata, aminek Ház a jelentése. A Tum a Tőm, gyakran a Tu a Nap neve. A Kettő magyar szóban a Tő egyértelműen a Tu, vagyis a Nap, Utu. A Per társa a Par és Far. Tehát a Pár Ház, de a házasok ketten vannak, ezért egyesek azt gondolják, hogy a Pár jelentése Kettő. Súlyos tévedés, a Pár Ház, aminek sok bizonyítéka van.

A Per lehetett a régebbi, amiből kialakult a Fer. A Ház jelentés talán kapcsolatos az Éggel, mert a Földanya házai több réteget alkotnak, közülük egyik az Ég. Azért érdemes ezt is kiemelni, mert a Fer közel áll a Fér igéhez, és Tündér jelentésű névhez, ami az angol Fa-Iry szóban a Világfa-Szemei, vagyis a tündérek jelentést tartalmazza. A Fer tehát Ház, ami Fertő tónevünkben is benne van.

Tudjuk, hogy a magyar tónevek régi alakja a Ton volt, ami rövidült Tó formára. A Fertő-tó neve Ferton volt. A Ferton egy nagyobb csoportba illik bele, amelyek közül ismert a Bala-Ton, az Urmia-tó régebbi neve, a Kapu-Ton, a Volgától keletre lévő El-Ton, Dunántúlon a Holt-Ton, Erdélyben a Két-Ton, és megemlíthető, hogy a Velencei-tó valószínű neve Gar-Don volt egykor, amit a Gárdony városnévből lehet kikövetkeztetni.

A Fer-Tu eszerint lehet a Ház-Tava is. A Fer-Tu, vagy Wer-Tu bizonyosan a Fer-Tó, a ház területén épült meg.

Jellemző volt régebben, hogy a Ház kertjében volt egy tó. Egy kisebb tavacska díszítette a ház kertjét, amiben lótusz növekedett, és magas fák övezték a tó környékét. Egyiptomban növekedett a lótusz, Magyarországon nem. Rengeteg ház kertjét díszítette tavacska, mert nem csak a gazdagok, hanem a többi ember is ilyen tavacskát épített a kertjében. A tavacskák néhány méterszer néhány méteresek voltak, lótuszt telepítettek bele, ami miatt a víz növényzettel volt telítve.

A Fertő típusú tó lényege, hogy tele van náddal, gyékénnyel, hinárral, kákával, sással és egyéb növényekkel. A Fer-Tő tehát szótanilag leképezi a Fer-Tó, a Ház-Tava fogalmat, amiben sok a növényzet, de ennek a tónévnek nincs negatív értelme.

A magyar nyelvben van a Fertő szónak az erkölcstelenségre vonatkozó értelme is. Változatai a Fertőz, Fertőzés, Fertelem, Förtelmes, stb. Bizonyára más nyelvekben is vannak rokon szavai.

Egyiptomban a házak kertjében gyakori volt tehát a kis tó. Ebben a tóban a nagy melegben hűsölni lehetett, vagy vizet meríteni, amit magukra locsoltak.

A Feredő közvetlen régi alakja Feretu, Weretu, kapcsolatos a Tó szóval. A Fürdő szó a Ferdő, Feredő szóból ered. A modern fürdők egy része is épületekben van.

Zalában, az Őrségben, a házak udvarán, kis tavak vannak, amelyek neve Kástu. Ennek értelme Ház-tó, mivel a Kas alapjelentése Ház. A Kástuk a szeres településeken jellemzőek ma is, az udvarban ásott tavacskák. A vizük tiszta, nincs benne növény. A Szeres településeken mindig hét ház van, vagy a hétnek valamennyi többszöröse. A házak dombokra épülnek, katonai feladatuk is volt, a kástu szolgáltatta a vizet a ház lakóinak.

Nofer-Tum az Ifjú Átum. A Nofer lenne az Ifjú, de a Nofernek más jelentése is van, ráadásul magyar szóösszetétel. Az Átum név azonos az Atum névvel. Ősatya, a Tum önállóan is megjelenik, ezért a név A-Tum formájú is lehet. Ő tehát a Tőm, a névben az M lehet akár hím nem jelző is.

Egy másik olvasat Nuf-Er-Tum, a Nu-Fer-Tum alakkal szemben. A Nuf, vagy Nof a Nap és Ifjú, Új, az Er egyértelműen Úr. A magyar nyelvben az Úr szónak magas hangrendű pérja az Er, amit gyakran Ér alakban használunk. Mivel a Nap önmagában is szóösszetétel, a Na-Pa egyszerűsödése, kétségtelen a Nap szó magyar eredete. Változatai széles körben elterjedtek, a Nub, Nob, Nab, Náb mellett több más szó is ismert.

A Nap mindig, minden reggel megszületik, ezért az Új fogalma is hozzá kapcsolódik. Mindig megújul, esti lenyugvása után. Ezért a Nova, New, Nov mind Új értelmű, és mind a Nap nevéből ered.

A Nap fordítottja a Pan, vagyis Pán, amely név szintén a Nap nevéből ered. Igen elterjedt szó, Úr jelentése rímel a Nap fogalmára, mert a Nap szintén Úr.

Látjuk tehát, hogy a Nof-Er a Nap-Úr. Ezért van Szépség jelentése is, mert a Nap a Szépség istene is. De nem azonos a Nu-Fer-Tum alakkal, ami Nő-Fer-Tum, Nő-Feredőm értelmű. A japán Fürdő is O-Furo, ami rokon a magyar és egyiptomi megfelelőkkel.

Nufertum isten lótuszvirágból születik. A “Keletkező Napisten” fogalma van a névben, amit a magyar nyelv segítségével értelmezhetünk helyesen. Az ábrázolásokon az isten feje fölé lótuszvirágot helyeznek gyakran a művészek.

A sárga vízitök tudományos neve Nuphar luteum, a névben a Nuphar a Nofer változata. A vízitök lótuszféle, ma is él Magyarországon. A Lótusz magyar név, összetevői a Ló és a Tusz. A Ló igen gyakran Nagy jelentésű, a Tusz meg Tűz. A Lótusz azért Nagy-Tűz, mert reggel a lótusz keletre fordul, kidugja virágát a vízből, így köszönti a felkelő Napisten. Napközben a virág követi a Nap útját az égen, este nyugatra fordul, majd a Nap lenyugtával becsukódnak a szírmok, és lemerül a víz alá. Reggel megint keleti irányba fordul, várva a Napot. Ezt a tulajdonságát a lótusz növénynek őseink összekapcsolták a Napistennel, ezért Nufertum a lótuszvirágból kel életre. De maga Hor isten is, az isteni napgyermek, reggel a lótuszból emelkedik fel.

Men-Nofer Memphisz régebbi, egyiptomi neve. A várost Mén király alapította, a nevét Hérodotosz így írja, tehát nem az elterjedt Menész forma a valódi neve. Jobban kell Hérodotoszra támaszkodni, mint valamilyen bizonytalan forrású egyéb névalakra. Mén a neve a lovak vezetőjének, bár újabban azt állítják, hogy mén jelentése “herélt ló”. Nem lehet elhinni, inkább ez is a félreértelmezések sorába tartozik. Mén ige is, főnévi igeneve a Menni. Azt is kell tudni, hogy a Menny szó 200 éve még Meny, 2.000 éve pedig Men alakú volt. Ar-Men (Armenia) a Mennyei Hegyek országa. Elmenni egykoron a Mennybe menetelt jelentette. A Men változata a magyar nyelvben a Mun, hasonló jelentéssel, a magas és mély hangrend szabálya szerint. Men-Nofer városa neve magyarul jól érthető, a Nofer ebben a névben is Napúr. Mén király alapította, a Mennyei-Nap-Úr nevet adta városának. Azt is látni kell, hogy esetleg magáról nevezte el a várost, hiszen a város nevében benne van saját uralkodói neve, a Mén. Mén-Napúr, vagy a Mennyei-Napúr nevet viselte a város, amit a görögök Memphisznek írtak. A tudósok által kibogozott értelmezés Men-Nofer nevének jelentésére téves.

Azt nem lehet teljes biztonsággal állítani, hogy Mén neve azonos lenne Min nevével. Min istent gyakran ithyphallikus formában ábrázolják, ami megfelel teremtő isten fogalmának. Luxorban egy magas falvéset azt mutatja, hogy nemi szervéből ömlik ki az anyag, csillagok alakjában. A magyar Min-Den szóban a Den a Don változata, és mint Úr, jelent istent, de mint folyó, jelenti a Tejutat is. A Mindenség ugyanis a Világegyetem fogalmával azonos értelmű. Ezért Min istent nem érdemes azonosítani a Mén, Menny, vagy Amen névvel, bár a két név igen közel áll egymáshoz. A Minő, Minőség, Minta, és más nevek Min nevéhez kapcsolódnak.

Nuweretum esetlegesen lehet a Nuwer-Etum, pontosabban Nofer-Atum is. Tudjuk, hogy az egyiptomi szavak jelentős részét csak nagyjából tudják pontosan meghatározni. Az egyiptomi írás főleg mássalhangzó írás, legújabban az arab hódítás után szemita jellegekkel felruházott írás és nyelv. Az eredeti egyiptomiak azonban a magyar nyelvhez közel álló nyelvet beszéltek, ami a magyar nyelvcsaládba tartozott. A kopt nyelv ebből a nyelvből fejlődött ki.

Nefertiti nevében is jelen van a Nofer szó. A név egy értelmezés szerint “Megjött a Szép” jelentésű. A Nefer a Szép, a Titi eszerint Megjött. Azonban Nofretéte a Napba Öltözött Asszony, ami miatt a magyar nyelvű értelmezés helyesebbnek tartható, mint a Megjött a Szép. Ezért Nofretéte a Napra-Tét-E, amiben az E a Ház. Ő a Napra Tett Asszony, aki a Napba Öltözött. A Nofre a Napra, ami nem azonos a Napúr, Nefer szóval.

Érdemes még bemutatni Taweret nevét, ami Thoerisz, vagy Toerisz a görög átírás szerint. Vemhes víziló alakban ábrázolják, a születés és a viselős asszonyok védnöke. Ábrázolásain kidomborodnak az emberi női jellegek is, emberkezű, női keblekkel, a hátsó lába az oroszláné, és krokodil farka van. Ha bosszúálló formájában ábrázolták, akkor oroszlán feje van. A gyermekek védője, tehát kapcsolatban van az égbolttal, hiszen a gyermekek csillagok is egyben.

Ő a Nagy. Nevében a Ta a Földet jelenti, pl. Ta-Kem a Fekete-Föld, a Ta kicsinyítve Táj, a Ta tömeges a magyar nyelvben is, rövidülve T, a Da és Ma rokona. A Weret nem más, mint a Feret. Ez a szó a Fertő, Fürdő, Füred, Feredő rokona, az igaz. De a Feret a Ferde, Ferdítő jelentést is tartalmazza, ami segítségével bepillanthatunk őseink kozmikus világlátásába. Ta-Weret, vagy Ta-Feret a nagy ferdítő, a forgató. A Ta a Föld, itt a bolygóra kell gondolni, amit Ferdít az istennő. Vagyis forgat. Más adatokból részletesebb képet kaphatunk Taweret tevékenységéről, amit már le is írtam máshol. Taweret kapcsolata a magyar csillaghittel egyszerűen csodálatos. Születéshez való kapcsolatában pedig a bolygó újjászületése is benne van, a föld kizöldülése a tél után.

Valahol az Északi sark fölött tevékenykedik, kezében két pányvát tart. Az egyiptomiak szerint két Fúró csillaghoz van rögzítve a két pányva, valamint a Földhöz. A pányvákat mozgatva lehet pörgetni a Földet a tengelye körül. De nem ez az elképzelés a legmegdöbbentőbb. Hanem az, hogy a magyar népi csillagászat tud a két Fúró csillagról, amelyeket pontosan meghatároz az égbolton. Ebből az következik, hogy a Kárpát-medencéből és környékéről Afrikába behatoló magyarok innen vitték a Föld forgatásáról szóló nagyon megdöbbentő képzetet is. Egyiptom és más nagy kultúrák kutatása rengeteg magyar hagyományt tárhat fel a jövőben is, amelyek segítik őseink tudásának minél jobb megismerését.

Taweret neve vezetett rá a Göncöl nevének arra a megoldására, amit a Gyön-Szül igék fejeznek ki. Taweret a Föld fordítója, a két Göncöl segítségével forgatja a bolygót. Mivel a születés istennője is, ezért a Gyön-Szül értelem kézenfekvő a két csillagkép esetében.

Nufertum és Taweret, amint látjuk, megdöbbentő titkokat tárol számunkra az ősi és ókori magyar időkből.

ISTENI IMHOTEP 4    ↑tartalom

Amikor a külső hódítók újabb hulláma érte el Egyiptomot, akkor az egyiptomi építészetben hatalmas fejlődés vette kezdetét. A Nil folyó térsége már 12.000 évnél régebben a magyar őskultúra érdekkörébe tartozott, de a múló évszázadok során a kapcsolatok gyakran elhalványultak. A Neteru, vagyis a Nagyurak, Nádorok után Weszír és testvérei vittek új színt Egyiptomba, nagyjából Kr. sz. e. 4.000 – 3.600 körül. A piramisszövegek Kr.e. 3.600 tájáról származnak, az eszmeiségük, maguk a szövegek Kr.e. 2.600 körül keletkeztek. A legkésőbbi eszmei idő Kr.e. 3.200 körülről való, ahonnan a piramisszöveg mondanivalója eredhet.

Igen valószínű, hogy az ókort megelőző civilizátorok vitték a Szikkuratu fogalmát és intézményét be Egyiptomba, aminek hatására az egyiptomi vezető magyar réteg különös piramisokat kezdett építeni. Azonban felvetül egy kérdés, miért csak Kr.e. 2.600 táján kezdték meg az építkezéseket, miért nem korábban?

Az első piramisok Szikkuratu formájúak, vagyis toronytemplomok voltak. Ősi toronytemplomaink három, négy lépcsőből álltak, de a fejlődés során hét emeletre bővültek. Az egyiptomi toronytemplomok azt mutatják, hogy a Szikkuratu – Naphegyatya típusú fejlődésnek a legvégén jöttek létre, amikor már a hét emelet fogalma kialakult.

Jó-Szer fáraó, akit ma Dzsószernek neveznek, nagy piramist építtetett, amelynek kőtömbjeit bányában fejtették ki, és az építtetés tervszerű volt. Ez a szakkarai piramis a legnagyobb ebből a fajtából Egyiptomban. A kőtömböket nem durva sziklákból alakították ki, és azután rótták össze, hanem méretre vágták az elemeket, és ezekből építették fel a piramist.

Az újítást Imhotep nevéhez kell kapcsolnunk, aki magas rangú vezető volt a fáraó udvarában. Jószer nevéből eredhet a mai Jószerivel, különben milyen fontosabb értelme lenne a Jószerivel kifejezésnek, mivel még ma is létezik ez az irodalmi formula, aminek a mai fogalmakhoz vajmi kevés köze van.

Imhotep Jó-Szer kamarása és pecsétőre volt. Imhotepet a görögök egyenrangúnak, vagy azonosnak vélték a gyógyítás istenével, Aszklépiosszal, később istenként tisztelték. A legnagyobb bölcsnek tartották.
Junuban (Heliopoliszban) Imhotep volt a legmagasabb rangú főpap, és a fő asztronómus, vagy csillagnéző. Címe a "Nézők Legnagyobbja" volt.

Jó-Szer (Dzsószer) piramisa hatvan méter magas. A szikkuratu-szerű szerkezet azt a létrát is jelképezte, amelynek hat lépcsője felvezetett a hetedik szintre. A Hét Szint megfelel a Hét Szférának, amely a Földet körül veszi, és a halott lelke ezeken a szinteken jut el Isten teljes Fényéhez. Az elképzelés az egész világon fellelhető a különböző mitológiákban, aminek az lehet az oka, hogy az emberiség különböző mitológiái egységes eredetűek lehetnek. Az olyan elképesztően bonyolult elképzelés, hogy az ember lelke a szférákon keresztül emelkedik felfelé Istenhez, nem eredhet több tőről. Az ősi kultúra az ősi szupercivilizáció lehetett, aminek maradványai ma is élnek szókincsünkben és gondolkodásunkban.

Imhotep elvei szerint több más piramis is épült. Médum piramisa Huni fáraóé, akiről semmit sem tudunk, de a neve a Hun név becézése a magyar nyelv szerint. A Hun Csillag jelentésű magyar szó.

A lépcsős piramisok neve Per-Em-Es, ami Em-Per-Es (Emberes) is egyben Az As-Es jelentése Ház, Dr. Varga Zsigmond alapján. Az Emperes névvariáció is azt mutatja, hogy a régebbi Piramisok Peremesek, vagyis olyan toronytemplomok, amelyek a fáraó és mások bőrét is, a múmiáját, tartalmazhatták.

Továbbá érdekes felvetés a Piramis szó Sima-Pir változatával való összevetés lehetősége. Olyan piramisokról lehet szó, amelyek felszíne Sima. A Si-Ma értelme Nap-Hely. A Pir az építmény tetejére vonatkozhat, Piros, vagy Nap jelentéssel. A trójai Piramus király Piramis király, a piramis csúcsán van, nevét görög utódaink Priamosz formában írták. Ha a Priamosz "ajándék" értelmű valóban, akkor nem a piramis csúcsán álló személyt, vagyis a hatalmi hierarchia vezetőjét jelenti, amit a Piramus magyarul jelent.

A valódi, vagyis sima felszínű piramisokat is Imhotep tervezhette, vagy egy-két kiváló tanítványa. Azért vélhető bizonyosnak Imhotep valamilyen szerepvállalása, mert a gézai piramisok egy nagy egységes terv szerint épültek fel. Imhotep kétségtelenül ismerte a tervet, valószínűleg ő alkotta meg fáraó barátjával, az első építményeit a grandiózus tervnek ő alkotta meg. Ha az építkezés évtizedei közben meghalt, akkor bizonyára tanítványai folytatták tovább az építkezések irányítását, a fáraók támogatásával. De Imhotep megtervezhette a gézai piramisokat, ha nem is érte meg felépítésüket.

Annyi bizonyos, hogy a terv nem csupán egy helyen valósult meg, hanem több helyen, ami rendkívüli értéket ad Imhotep zsenialitásának. Az is lehetséges, hogy Imhotep egy kész, nagyon régi eszmét vett elő és valósított meg, nem is elsőként az emberiség történelmében. Ha így van, akkor sem vitathatóak el érdemei az egyiptomi piramisok felépítésében.

Mexikóban van Teotihuacan városa, amelynek piramisai hasonló elrendezésűek, mint a gézai piramisok. Van azután Palenque környékén is egy hasonlóan elrendezett csoport. A pilisi piramisokra szintén jellemző a Vadász Övének megjelenítése. Viszoko piramisairól nem tudni, milyen elrendezésűek, ezért a Vadász csillagkép nem biztos, hogy Boszniában felismerhető.

Ozirisz testét Szét tizennégy darabra vágta. A szám a magyar magánhangzók számával azonos, ami a magyarokra jellemző Hetes kétszerese is egyben. Az egyiptomi énekek is hét magánhangzóról tudnak, ami az egyiptomi Szent Hetes Hangsor, ami az oktáv alapja. Azt is tudjuk, hogy Gézában tizennégy piramis épült fel, ami azonos Ozirisz, vagyis Vezér testének tizennégy részével. A megoldást a magyar mitológia segítségével érdemes keresni, mert általában a többi mitológia ilyen ősi időben még nagyon keveset tud segíteni. A magyar nyelv Géza város nevére tkp. a "Föld Fénye", vagy a "Föld Szája" értelmet adja meg, aminek a Gi-Sza, és a mai Gizah is a fejleménye. A magyar jelentés megfelel a terület jellegének, ahol sok a sír és a piramis, és ahonnan indulnak a lélekfények felfelé, Isten fénybirodalmába. Gizeh közelében van egy híres felezővonal is, észak és dél között, aminek Ajan a neve.

A "Hermetikus Szövegek" III. részében Hermész, a bölcsesség istene, aki azonos az egyiptomi Thoth, vagyis Theuth, Tejút istennel, így kérdezi tanítványát: "Nem tudtad, ó, Aszklepiosz, hogy Egyiptom az égbolt képmására készült...?". Ez a mondat mérhetetlenül fontos. A kérdésben az bújik meg, hogy az ismeretlen, rejtőzködő írók, Hermész mögé állva, valóban hatalmas bölcsesség birtokosai, aminek alapján feltehették kérdésüket, ami mögött sok évezred tudása összpontosul. Egyiptom valóban az Ég mintájának földi tükörképe, a Nílus a Tejúttal azonos.

A Tejút, régebbi, 200 éves magyar írások szerint Teuta, az Égbolt fekete szövetén egy hatalmas Nyílás, amelyen átömlik a Fény az isteni oldal felől. A Nílus neve innen ered, a Nyíl ige fogalmából. A Nílus folyó ugyanis valóban az Ég folyójának, a Tejútnak a tükörképe a földön. Ráadásul több Nílus is van, valamint más folyónevek is, mint az Eridanus, amelyek az égbolthoz kapcsolódnak.

Nagyon fontosak a nevek, amelyeket meg kell érteni. Ha nem értjük meg a neveket, akkor a sötétben tapogatózunk. Imhotep nevében három szó értelmezhető, az Im, a Hot és az Ep. Az Im az In közvetlen párja, az In gyakran Istent jelent. Az "Ime a király!" kifejezésben az Im hely értelmű.

A Hot a Hat és Hát rokona, amely szavak a Ház, Has, Kas, Káta stb. Testvérei. Meglehetősen nagy szótartomány a magyar nyelvben, aminek sok származéka van egyes indoeurópai nyelvekben. Közvetlen rokon a latin Casa, lapp Chot, angol Hause, stb. Hor felesége Hat-Hor, jelentése Hor-Háza. Az angolban a Hot Meleg, ami hideg éghajlat alatt a Ház neve, ami tényleg meleg hely a zord kinti világgal szemben. A Hot az egyiptomi nyelvben is előfordul Ház jelentéssel, nem csak a Hat.

Az Ep egyiptomi szó azonos a magyar Ép és Ep szóval, lásd Ép-ít, Ép-ül, Ép-ül-et, Ép-ség, és egyebek Mivel az Ap és Ep szintén Ház (falu, város), valószínű, hogy Imhotep nevében igei értelemben jelenik meg, mert a Hot eleve Ház. Imhotep a nagy Építő, amint tudjuk róla.

Im-Hot-Ep neve Ím-Ház-Építő értelmű, aki a fáraó után a második ember a birodalomban. Hatalmas anyagi javak fölött rendelkezett, ami lehetővé tette számára az emberiség egyik legnagyobb építészeti tervének kivitelezését.

Az ősi időkben is léteztek földmérő központok. Nem ismeretes, hol voltak helyileg, de néhányat sikerült azonosítani. Egyiptomban Junu-Heliopolisz és Létopolisz volt ilyen központ, Mezopotámiában pedig Eridu. A Föld bolygó mértani felosztása nagyon régi, a szupercivilizációhoz köthető. Greenwich ennek az ősi magaskultúrának a mai élő megjelenése, amit alkalmazunk a mindennapos életben. Ez azonban nem jogosít fel bennünket arra, hogy letagadjuk az ősi tudományokat, mintha mi találtuk volna fel a föld feltérképezését.
Isteni Imhotep neve mögött egy hatalmas, őskori és ókori tudományág áll, amit már sok újkori tudós felismert.

Kákosy László magyar tudós "Ré fiai" című könyvében a Hotep szónak Áldozat jelentést tulajdonít. Ez a Hotep valójában gyékényre helyezett csúcsos kenyér. Eszerint Imhotep neve Im-Áldozat jelentésű.
Jószer király, Imhoteppel karöltve, egy római kori papírusz szerint háborút viselt Asszíria ellen. A közlést Kákosy László anakronizmusnak tartja, mivel ebben az időben asszír állam még nem létezett. De Asszur városa már létezett, amely ekkor a szavárdokhoz tartozott. A város neve Asz és Szur, vagyis Ló-Bika, mintkét szó jelen van a mai magyar nyelvben. Aszó út Ló dűlő és Surány Égi Bika. A háború megtörténhetett, csak nem az asszírok, hanem a szavárdok ellen.

Imhotep és Jószer nagy barátok voltak, együtt fundálták ki, bizonyára régebbi hagyományok alapján, hogy az égi Vadászt, az Oriont, és a Bika csillagképet felépítik Egyiptomban, a nagy csillagokat piramisok fogják jelképezni. Jószernél volt a hatalom és a tervek megvalósításához szükséges eszközök, Imhotepnél a mérnöki tudás.

Nyugati szerzők nagy hévvel és szeretettel írnak erről a csodálatos, régi kultúráról, amely az őskori magyar eszmeiségből ered, Egyiptom nyelve számtalan magyar vonatkozást tartalmaz. Az angol nyelv is mély kapcsolatokat mutat az egyiptomi nyelvvel, és a kelta is, ami a kelta-magyar rokonság alapján magától értetődő. Robert Bauval és Adrian Gilbert az "Orion rejtély" című könyvükben igen jó és megalapozott elképzelést tárnak elénk a piramisok építésével kapcsolatban.

A Nil, vagyis a Nyíl folyó a Tejút. A két dahsuri piramis a Bika két szarvhegye, amiket a Bika szemének is mondanak. Az Orion csillagképből öt piramis készült el, és még kettő kellett volna, hogy a csillagkép majdnem tökéletesen felépüljön. A középső öv három csillagból áll, az égi képnek megfelelő három piramis elkészült. Az öv elkészítése volt a lényeg. A Závijet-el-Arjan és Abu Roas piramisok is elkészültek, de a további két piramist, hogy a Vadászt lássuk a földön, ma még nem találják a kutatók. Az is lehet, hogy nem készültek el. A királyok végül nem tudták Imhotep álmát teljesen megvalósítani.

A Vadász csillagkép alapvetően hét csillagból áll, látszólagosan, amihez két objektumcsoportot, a fejet, és az öv alatt elhelyezkedő férfi nemi szervet lehet kapcsolni. A kilenc fő objektumhoz még rengeteg más csillag is tartozik. Az öv három csillaga Jákob Lajtorjája, ami azt jelenti, hogy itt halad a lélek Isten fénybirodalma felé, innen a lajtorja fogalma.

J. Baines és J. Málek "Hetep" alakban írják a Hotep nevet, "Egyiptom atlasza" című könyvükben A Hetep név alatt áldozógyékényt értenek, amin egy kenyércipó van.

A Hotep-di-neszu egyiptomi formula a halotti sztélék, vagyis a sírkövek leggyakoribb felirata.

Maurice Cotterell "Tutanhamon próféciái" című könyvében ismerteti az Ozirisz-himnuszt, amelyben Hetep formát találunk, a fordításban "áldozat" jelentéssel. Ludányi Borbála az angol nyelvből fordított, bizonnyal nagy szaktudással.

Ismert egy Ptah-hotep nevű vezír, aki Aszoszi király uralkodása alatt élt, az 5. dinasztia korában. A bölcsességirodalomhoz tartozik könyve, aminek a címe Ptah-hotep tana.

Amen-Hotep több fáraó neve. Ezekben a nevekben a Hotep jelentése "elégedett". Az áldozat és elégedett jelentések talán jók. Mégis meg kell említeni, hogy a Hot-Ep valójában Ház-Építő, ő a piramisok építője.
A Het-Ep magyarul Királyi Építő. A Hét a számok rendszerében a Király. Sajnos, a számok magyar jelentéseit senki nem ismeri, pedig legalább 20 éve megírtam a számneveink titkait tartalmazó munkát. A Hét olyan elképesztő titkokat tartalmaz, hogy teljesen megdöbben az ember megismerésük alkalmával. Őseink olyan hihetetlenül okosak és költőiek voltak, hogy azt alig tudjuk felfogni. Különben Hét Piramist terveztek megépíteni Imhotep idejében.

Őseink, amikor szavakat alkottak, általában az alapszavakat nem képezték, hanem az alapszavakat illesztették egymáshoz. Nem minden esetben, az is igaz. A nyelvészet igen magas rendű tudomány volt.
A magyar szupercivilizáció hatalmas tudást hozott létre. Ennek a tudásnak jelentős része eltűnt, megsemmisült, de manapság folyamatosan újra felszínre kerül, a sok kiváló kutató munkája miatt. Az ősi tudás jelentős részét birtokolták azok a csoportok, amelyek Egyiptomba behatoltak és a Nílus völgyét felvirágoztatták.

Imhotep nagy orvos és építész volt. Legnagyobb, gigászi terve, a Vadász, vagy Nimrúd csillagképének földi felépítése, már magától az ötlet megszületésétől is csodálatot vált ki, ráadásul fel is építette a tervezett grandiózus piramisokat. Imhotep olyan korban élt, amikor az életminőség csúcspontra jutott, talán nem először és nem is utoljára. A szabadság magas szinten állt, Isten és az ember közötti kapcsolatok hihetetlenül széleskörűek voltak. A magasrendű korok kiváló embereket szülnek, akik elképesztően magas színvonalú alkotásokat produkálnak. Egy ilyen kor nagyszerű embere volt Imhotep, és jó barátja, Jószer.

OZIRISZ KIRÁLYUNK TITKAI 5  ↑tartalom

Ozirisz a heliopoliszi Ennead, a Nagy Isteni Kilencség egyik tagja. Az egyiptomiak szerint Atum, a Teremtő isten, az 'Atyum', akitől Su, a Suhanó Lég, és Tefnut, a Pára istennő származik. Tefnut neve a Tep-Nut, Tép-Nut ősibb magyar formából származik, mivel Oroszlán formában is ábrázolták a Tépő Nőt. Sutól és Tefnuttól ered Geb, a Föld, és Nut, az Ég, vagyis az Eredet, a Nu-Nő-Ni-Né istennője. Nut négy gyereke Ozirisz, Szét, Izisz és Nephtüsz. Ők a híres Ennead, Junu, vagyis Heliopolisz, a Nap-Város legfőbb istenei.

Ezzel bizonyos fokig szemben áll egy másik hagyomány, ami szerint Ozirisz Mezopotámiából kelt útra, mint isten. Négy isten kísérte, Aruerisz, Szét, Izisz és Nephtüsz. Ez a változat a görögöknél maradt fenn, és az ötös számot az egyiptomi naptárral indokolták. Az egyiptomi év tizenkét 30 napos hónapból állt, amit öt ünnepnap követett, így jött össze a 365 napos év.

Mivel azonban ismert egy olyan monda is, ami szerint hajón érkezett Egyiptomba dél felől, ismeretlen területről, kétségtelennek kell vennünk a görög monda másodlagosságát az egyiptomival szemben. Feltehető természetesen, hogy a délről jött hősök és hősnők mégis Mezopotámiából érkeztek a tengeren keresztül.

Egyéb elképzelések szerint az öt hősi isten a Kárpát-medencéből érkezett Egyiptomba. Ha ezt az elképzelést fogadjuk el, akkor korrelációba kerülünk számtalan nyelvészeti bizonyítékkal, amelyek a magyar és az egyiptomi nyelv között léteznek. Azt kell gondolni, a Kárpát-medence volt az őshazájuk. A Kárpát-medencéből Kr.e. 4.000 táján jelentős embertömeg áramlott a Balkánra, onnan Krétára, ahol a magyar nyelvű krétai lineáris A írás rengeteg bizonyítékot ad számunkra. Krétáról hamarosan átkeltek őseink Afrikába, az északi afrikai partok mentén hamarosan behatoltak a Nílus völgyébe. Mivel nyugatról is, keletről is érkeztek magyarok a Nílus mellé, talán egyszerre több irányból jutottak a folyó mellé, akár összehangolt akciót is gyaníthatunk az emberek mozgása mögött. A keleti inváziót a Wadi Hammamat melletti sziklafalakon lévő rengeteg sziklarajz bizonyítja.

A görög monda szerint Kronosz és Rhea titokban tartotta meg esküvőjét, de Heliosz, a Nap ezt észrevette, és átkot mondott rájuk, miszerint ne legyen hónap, sem esztendő, amelyen Rhea világra hozhatná gyerekeit. Hermész, aki maga is szerette Rheát, ostáblázott egyszer Szelenével, a Holdistennővel, és elnyerte tőle minden napnak hetvened részét. Ezeket a töredéknapokat azután egységesítette, öt egész napot kapott belőlük, amit az addigi 360 napból álló tizenkét hónapos évhez csatolt. E mondában feltűnő a 70-es szám, és az 5-ös szám, amelyek magyar szent számok, de a 12-es is a magyarok egyik szent száma.

A Hermész által elnyert öt nap kívül állt a hónapokon és az éven, ezért ezeken a napokon Rhea megszülhette gyerekeit. Az öt gyerek neve Ozirisz, Aruérisz, Tüphón, Izisz és Nephthüsz. Az egyiptomi hagyományból Aruérisz neve kiesett, akit Apollóval azonosítanak, mások Idősebb Hórusznak neveznek. Bizonyára alakja összeolvad a Fiatalabb Hórusz alakjával, ezért tűnik el a neve a későbbi korokban, pl. Heliopoliszban is a Kr.e-i I. évezredben.

A szumerok szent száma az Öt, ami Vas nevű is, továbbá az Öt eredetileg Ut, vagyis Utu, a Nap. Nézzünk rá a tenyerünkre, és azonnal megérthetjük az Öt jelentőségét és a Napisten, Utu/Udu nevének kapcsolatát. A Tenyér is Ten-Úr, vagyis Isten Úr neve, mintázza a Napot, az ujjak a Napból kiáramló sugarakat jelképezik.

Van továbbá az Ozirisz-legendának egy olyan változata, ami szerint az öt testvér egy távoli tájról indult el, és a Vörös-tengeren áthajózva először Koszeir kikötőjének földjére lépett. Ez a kikötő tényleg létezik, Szueztől délre fekszik, és az ókorban jelentős kikötője volt Egyiptomnak. Innen Ozirisz, a vezér a testvérek között, először a Deltába ment, ahol megalapította Pe városát, ami később ikerváros lett, mert a Nílus ágának ellentétes oldalán felépítették Pep városát.

Pe városától délre ment, és megalapította Hierakonpoliszt, a Sólyom-Várost. Hierax görög szó, magyarul Sólyom, de Szent is, a görög szó a magyar Erő, Uru változata, a sólyom napjelkép, ezért Úr. Ez a Hierax jelenik meg Hiero-Solyma nevében is, ami eredetileg Uru-Solyma nevű, mai nevén Jeru-Zsálem, a görög Hierosz jelentése Szent.

Ozirisz négy nagy utat tesz meg, ami miatt a Négy Világtáj Ura régi cím is megilleti. Első útja délre vezet, a Tana-tó vidékére. Második útja során áthalad egész Észak-Afrikán, eljut a Kanári-szigetekig, visszafelé Hispániát és Itáliát is érintheti. Harmadik útja keletre vezet, Mezopotámián áthaladva egészen az Indus-völgyig jut, de a Gangesz felső medencéjét is civilizálhatja. Visszafelé tengeren jöhetett. Negyedik útja északi irányba tartott, a levantei tengerparton haladt, majd az Égei-szigetek után Trákiába jutott, ahonnan a szkítákhoz vándorolt. Talán egészen Novgorod vonaláig megy fel északi irányba, de onnan visszafordul, és hazatér Egyiptomba, a Nyár Országába, a Dél Földjére, a Del-Tába.

A monda további részletei nagyjából egységesek, Szét lázadását írják le, aki megöli bátyját, Oziriszt, tizennégy részre vágja testét, de Izisz a testrészeket összeszedi, feléleszti Oziriszt, aki ettől kezdve a Halál Ura lesz, és fiúk, Hórusz leveri Szétet, és visszaszerzi a királyságot a fény népe részére.

A görögök Oziriszt Dionüszosszal azonosítják, ami teljesen helyes látásmódot tükröz. Ezt bizonyítja a magyar nyelv és ősvallás is.

Ozirisz testvéreinek nevei magyar nyelvűek. A görögös Tüphon helyesen Utu-Fön, Tü-Főn, Utt-Fönn, a Nap dühöngő, pusztító, tüzes formájának változatai. A Nap az Élet éltetője is, de őseink jól tudták, hogy a Nap okozhat halált is, nem csupán azzal, hogy mindent kiéget heves sugárzásával, hanem a napkitörések is beleszólhatnak a születő baba génjeibe. Tüphon, Typhon a gonoszság megtestesítője, Szét nevével azonos, ez utóbbi magyar szót Széth, Seth és hasonló formákban írják, a Zat/Zet is fontos variánsok.

Szét hatalmas és ősi isten, kezdetben nem volt rossz, hanem a jót szolgálta. A grózok Satana nevű ősanyja Szat-Ana (Anya) értelmű. A Sza és Szé elsődlegesen Fény, ami miatt Satana kb. Fényes-Anya értelmű. De Ádám, a magyar, lásd tükrözve Mada, vagyis madai magyar, harmadik fia is Szeth nevű. A Sat-An azonban Setét-Mennyei, Égi-Setétség értelmű, továbbá a Cet is a Szet modernebb alakja. Ez utóbbihoz lásd Jónás történetét, akit a Setétség nyelt el, és onnan szabadította meg az Úr, vagyis a Sátán karmaiból.

Aruerisz neve a későbbi névanyagból eltűnt, amit megérthetünk abból a tényből, hogy Idősebb Hórusznak kezdték nevezni, és alakja összeolvadt a Fiatalabb Hórusz alakjával. Aruerisz kiejtése lehet Arverisz is, amit elemezve Ar-Ver-Isz formához jutunk. Ar a Nép, a tenger, a hegy, magas, fordítva Ra a Nap. A Ver magyar ige, a Háború jelentéstani rokona, a Verekedés azonos a Háborúval. A Ver szótani rokonai kapcsolatosak a férfi tulajdonságokkal, amit a Vér, a Fér-Fi, Fér-J, Verő (Kovács), latin Ferrum – Vas és egyebek bizonyítanak. A férfi a piros, veres, a latin Vir rokon a Vér és Veres szavainkkal, a nők a fehérek. Innen is eredhetnek a piros és fehér zászlók, a két szín a népet jelképezi. Ezért Ar-Ver-Isz harcisten lehetett, mint Hórusz is a Harc szó ősének is felfogható. Áru-Ér-Is önálló jelentéssel bír.

Hórusz Harcos eredeti neve Hor, ami rokon lehet a Har szóval. Hor értelme Tökéletesség magyarul. A Hor-Pad a horizonton egy horpadás, amint reggel Hor felkel. Jelentése Hor-Csillag, mert a Pad önmagában is csillag, kerek és a lábai a sugarak, pl. a háromlábú pad esetében. Hortobágy nem más, mint Hor Tüzének Ágya. A Pilisben lévő Hortobáby csúcs egy piramis, a Kis-Hortobány Szentendre közelében emelkedik, van egy táj és egy patak is Hortobágy néven, valamint messze Ázsiában az Altájnál van egy Hortobágy nevű hegység. Rengeteg szó tartalmazza még Hor nevét, a Horhos pl. nehéz szó, értelmezés szempontjából.

Ozirisz nevét Plutarkosz adja meg tökéletesen, az „Ozirisz és Izisz" című remekművében. Azt írja, hogy az egyiptomi nyelv szerint Osz Sok, és Iri Szem. Ebből az Osz-Iri szóösszetételből alakult ki az Oszirisz név, amit ma Ozirisznak ismerünk. Az Osz szót jól ismerjük. A Felvidéken élt az Osz nép. Valószínűleg az ő városuk Ózd, és Óz birodalmának hagyománya. Van Ózd még Baranyában is. Sőt, az Oszk nyelv Itáliában is kapcsolódhat a sok jelentéshez. Az Osz „t" igeképzővel Oszt igét ad, ami az egyből a sok értelmét tartalmazza. De „l" igeképzővel is működik a szó, az Oszol, Oszlik szintén az egyből sok létrejöttét jelenti. Az Oszlop szavunkban az Osz-Lap, vagyis Sok-Lap értelem van benne, ami azt bizonyítja, hogy őseink sok lapból álló oszlopokkel építkeztek, aminek későbbi megjelenése a görög és római oszlop. Világos tehát, hogy a magyar oszlopokból fejlődtek ki a későbbi oszlop típusok.

Az Iri Szem. Az Írmag szóban Egyszemmagként jelenik meg. Az Iringó virága Szem, sok virág szem, nap, csillag jelentést tartalmaz. Az Írisz a szem szivárványhártyája, de van ilyen nevű virágnemzetség is.

Ha megnézzük a Vadász csillagképet, akkor látjuk az Osz Iri, vagyis Sok Szem fogalmat. A Szemek a Csillagok, mint a Személy szóban is, ami embert is jelent, valamint egy Szemet az Éjben (Szem-Ély). A csillagkép rengeteg csillagból áll, vagyis sokból, nem csupán a kiemelt hétből, vagy kilencből.

Egyiptom kutatói Oziriszt írták Uszir alakban is. Az Usz „halott, halál" Labat szótárában, Ozirisz kapcsolatos a halottak lelkeivel. Usz-Ir a halottak ura. Az Úsz ige a magyar nyelvben arra utal, hogy az égi Úton Utu, a Napisten utazik, aki éltet és rombol. Az Ég színe gyönyörű kék, de a Napisten színe aranysárga. Az Uszir jelentése Erős is.

Ozirisz továbbá a Weszir nevet is viseli. A Weszir név a Vezér név ókori változata, a Vezető Ér-Úr nevét tartalmazza. Uszir, Weszir, Vezír eszerinrt magyar szó, ami Egyiptomban létezett, mégpedig 5-6.000 év távlatából, ami miatt nem török név, mint azt állítják egyes nyelvészek.

Ozirisz neve tehát Osz-Iri, Usz-Ir, Wesz-Ir alakú volt, ő volt maga a nagy Vezér. A magyar Vezérek eszerint Oziriszek voltak, egyenként és összességükben. A honfoglaló és egyéb magyar Vezérek címe nem valamifajta állatias, vad török és barbár név lenne, hanem az ősi magaskultúrából eredő nevek csoportja. Ebben az értelemben a Hét Vezér valójában Hét Uszir, Hét Ozirisz volt. A Vezet ige csoportjába tartozik a Vesz, Visz, Vész, Víz szó. Ozirisz a Nílus istene, ezért a Víz szó is rokona a Vezet szónak.

Iz-Isz az Izzó tűz Fénye, mivel az Isz/Ész egyben Fény is. Isis alakban írták a nevet, ami két Is (Isz) névből áll. Izisz nagyon eszes volt, ezért az Iz, az Izzás és az Ész szavaink lehetnek benne nevében, amit görögnek mondanak, holott lehet krétai magyar, vagy káriai magyar is. Az Izzás Fénye gyönyörű név, de az Izzó Ész se csúnya. Iz boszorkány népmeséinkben szerepel.

Nephthysz neve jól érthető magyarul, mert Nép-Tűz a jelentése. Bátyja kérésére, a népet tűzzel pusztította. Mivel Ozirisz kihirdette a népnek, hogy tilos a kannibalizmus, tilos az emberevés, de egyes településeken a nép megint visszasüllyedt állatias szintjére, és embert kezdett enni, ezért megkérte Nephthyszt, pusztítsa el az emberevőket. Nephthysz az emberevők falvait bekerítette, és tűzzel minden emberevőt elpusztított.

Ne-Bet-Het neve egyiptomi, de szintén magyar nyelvű. Jelentése a Ház Úrnője. Ne a Né, vagyis a Nő. A Bet a Ház, pl. a Beteg szóban a Bet Ég, vagyis a Háza Ég, mert láza van. A Het a magyar számrendben Király, vagyis Úr. Ne-Bet-Het ezért Nő-Ház-Király, értelmezve a Ház Úr-Nője.

Ozirisz az egyiptomiaknál az Orion csillagképpel azonos. Ez a tény roppant fontos a mai magyar mitológia szempontjából is, mert segítségével több fontos népi hagyományt is megérthetünk a paraszti kultúrkörből. Ozirisz csillagképe Szah nevű, ami Lélek értelmű. A Szah-Orion névben a Szah Menny-Fia Fény lehet. Rokon lehet a Száj szóval, ami Sza volt eredetileg (Orr-Sza > Orca > Arc). De a Szah-Ara névben az Ara Hegyek, ezért a Szah talán nyugat. A Szájfelnyitás igen fontos szertartás keretén belül zajlott, amelynek során a halott lelke a Szájon keresztül kiszabadult a testből, és felrepült a Szahba, Ozirisz-Orionba.

A holtak égi birodalmának egyiptomi neve Duat. Ozirisz ennek a csillaglények által lakott országnak az ura lett, halála, majd feltámadása után. A Duat az Odaát fogalmának egyszerűsödése. Utal az élet utáni országra, ami Odaát, a csillagok között van. Udu, a Nap gyakorta rövidül Ud és Du alakra, illetve fontos kutatóink szerint éppen Ud nevéből alakul ki az Udu név. Az Utu, a Nap, névvariációi is sokfélék. A Du Indulás is, tehát Du-At indulás át a másik világba. Duat a Csillagos Ég, ami az élet utáni élet terephelye.

Izisz csillaga a Sziriusz, amelyet Szóthisznak is neveznek. A Sziriusz-Szóthisz közel áll az égen az Orion csillagképhez. Egyébként a Szó-Thisz, mint Izisz, valóban a Szó Istennője. A Thisz a magyar Tisz (pl. Tisz-A, Tiszta, Tiszt) és Tesz párja.

De Anubisz isten is, aki Sakál képében jelenik meg gyakran, szintén kapcsolatos a Sziriusszal. Anubisz a szív megmérettetésének felügyelője, ami ítélkezést jelent a halott sorsa felől. Ha jó volt az illető, akkor Ozirisz országába léphetett, ha rossz volt élete során, akkor lelkét elnyelte egy rettenetes szörnyeteg. Anubisz kapcsolatban állt a Nagy Kutya csillagkép legfényesebb csillagával, a Sziriusszal. A Sakál és Kutya közeli rokonok. Anubisz egyiptomi neve Anpu, ami az Ég Kapuja, vagy Égi Üresség jelentést tartalmaz.

Upuaut szintén sakál isten, ő az Utak Megnyitója. Az Upuaut névben ott az Út, a Pu a Kapu, Megnyitó Hely. Az U a Hosszú, Végtelen. Upuaut a Kis Medvéhez kötődik.

Szokarisz istennő sólyomfejű. Talán tőle ered a mai Szakkara név, ami a Halottak Városa értelmet viseli. Az orosz Szokol is Sólyom, továbbá a Szikel-Székely Nap-Fia, ami megfelel a Sólyom nevének. Az orosz és magyar szavak mellett a Szahara is szóba jöhet a Szakara-Szakkara és Szokarisz neveknek, mivel a Szah az Orion csillagkép neve is.

A bonyolult egyiptomi mitológia fogalmait csak mostanában kezdi felderíteni a tudomány, de a magyar nyelvet ma sem hívják segítségül, ami miatt csak lassan haladnak a tudósok. Ha a magyar nyelvet segítségül hívnák, gyorsabban feltárulnának a nagy rejtélyek, nagyobb hatékonysággal, mint a jelenlegi módszerekkel.

Szah-Ozirisz neve a görögöknél Orion, ami magyar eredetű név, amint a Szah és az Uszir-Weszir-Ozirisz is. A görögök nem tudták megfejteni az Orion nevet, mert elfelejtették a magyar nyelvet, ősi anyanyelvüket. Robert Graves megpróbálja Orion nevét értelmezni, de nem jut eredményre. Gordon Childe viszont igen, aki kutatta a magyar hagyományokat és nyelvet is.

Orion a görögök szerint természetesen görög hős. A görögök is ismerik, hogy nagy Vadász, mert azzal hencegett, hogy az egész földet megtisztítja a vadállatoktól. Mivel az Orion azonos a Vadásszal, akinek népe létrehozta a civilizációt, a hencegés nem is tűnik túlzónak. Bizonyíték arra, hogy őseink módszeresen kiirtották a fenevadakat nagy területekről. Továbbá űzőbe vette a hét Pleiászt, Artemisz szűzi társnőit, ami miatt Artemisz megharagudott Orionra. Néha Urionnak írták a görögök a nevét. Urion értelme a „Vizelő", lásd urológia. Ezt a görögök úgy oldották meg, hogy amikor Orion felkel és lenyugszik, mindig esik az eső.

Nem jó megoldás, mert egyszerűen nem igaz. A görögök nem ismerték fel a Húgy (vizelet) Csillag jelentését, de a magyar nyelvben a Hugya és Hunya értelme Csillag. Az ősmitológiát a parasztok, a szegény nép őrzi, akiket a hatalmasok lenéznek, és a hagyományokat értéktelennek kiáltják ki. Az esőcsepp alakja olyan, mint a csillag alakja, ezért az eső és a csillagok között a magyar hagyományban szoros kapcsolat van.

Görögül Urein – Vizelni, de az Urosz, Órosz már Hegy, ez utóbbiak homéroszi alakok lennének. Ezzel szemben az ősi magyar nyelvben az Uru egyrészt Hegy, ebből az Urosz, Órosz. Az Orom hegy, az Orr a fej Hegye, de az Ur az Isten neve, az Úr Enjei a Csillagok. A Vizel – Urein összefüggés nem túl bonyolult, maga a Vizelet volt Csillagszerű, amikor szétfröccsent a talajon, kövezeten.

Uri szumerul Észak, északon helyezkednek el a nagy hegyek, a Kaukázus, és az urak népe, a magyarok. Akkoriban még nem voltak indoeurópaiak, de az Úr szó amúgy is a magyarokra vonatkozik, akik között a megszólítás Úr és Úrnő. Az Ur mellett az Ar is Hegy, a szumer dél felől nézve, ezért jól érthetjük magyarul az Ararát nevét. A dél kevés esőt kapott, az észak, Uri, sokat, innen is értelmezhetjük az Urein görög szót. Északon, Uri területén sok eső volt, és van ma is.

Óriás szavunkban az Ór, Óri Hegy, rokon lehet a szumer Uri szóval. Ha az Ás önálló szó, akkor Ház a jelentése, Óri-Ás tehát Hegyek-Háza. Meséinkben a hegyek az óriásokból keletkeztek, akik varázslatra kővé dermedtek. De lehet, hogy az Óri csak s-el van jelezve a névben. Uriás egy szereplő a Bibliában is, Dávid történetében. Az óriások lehetnek a neandervölgyiek, magas termetű ősemberek, mítikus királyok, akik valahonnan az űrből jöttek a földünkre, de a csillagképek és a hegyek is óriások.

Orion neve magyar, mert Uri-An formában Mennyei-Úr a jelentése. A Mennyei-Úr a Vadász csillagkép, akitől valamiképpen az emberiség származik. Az Ór-Ion esetlegesen Hegy-Lakó lehetne. Az Óri-Ás név erősen hasonlít az Óri-An névhez. Az As az arabban Kő, ami lehet a csillagok neve, a magyar hagyományban az égitesteknek kő fogalma is van. Az An szó elsődlegesen Ég, Menny, de később jelző lett belőle, mellesleg több nyelvben is előfordul.

A görög mitológia nem érti már a régebbi mitológiát, elméletei sokszor tévesek, a görög tudósok értelmezéseit nem szabad egy az egyben elfogadni, hanem meg kell vizsgálni állításaikat. A vizsgálatok segítségével sok szenzációs titokra kerülhet fény.

A magyar népi hagyományban Orionnak több neve is van. A mitológia kutatása közben egyre gyarapodott a számuk, ma már egy tucatnál is több olyan név lett felderítve, amely az Oriont jelöli, és kapcsolatos a magyar nyelvvel. Egyik ősi nevünk a Nimrud név, aminek több variációja is létezik, pl. Nimród, Ménrót. Krónikás hagyomány, hogy a magyarok Nimrudtól származnak, az ő fiai Hunor és Magor. Nimrud nevében a Nim értelme Oroszlán, Magas és valószínűleg Nemes, a Rud értelme Vörös és Rúd. A Rúd utal az Orion Övére, másik neve Jákob Botja, ami megfelel a Rúd fogalmának, a Jákob Rúdja értelemnek. A Nim-Rud ezért jelenthet Vörös Oroszlánt is, vagy a Nemesség Eredőjét. A Nemesség ebben az értelemben nem egy társadalmi réteg vagy etnikum, hanem az igaz emberek csoportja. Mezopotámiában az oroszlán Ur-Nim, Elam szumerul Nim, aztán van a Nimnek Felső jelentése, lásd Nimetország felső helyzetű a Duna mentén a középső helyzetű Kárpát-medencével szemben. Azonban Nimrud nevét nem lehet azonosítani Ninurta, Nibiru és Nemere nevekkel.

További magyar neve az Orionnak a Vadász és a Kaszás. A Vadász egyértelműen Nimruddal azonos, aki „nagy vadász az Úr előtt". Az indiánok Vadász Mezeje esetleg azonos az Égi Vadász mezejével, vagyis az égbolttal. Indián hagyományok között nagyon sok az olyan hagyomány, amelyet a magyaroktól örökölhettek. Az Úr előtti nagy Vadász arra a korra utal, amikor a Vadásznak rendkívül fontos jelentősége volt az emberek között. Nimrud továbbá az Óriás is, amely szó közvetlenül rokon a görög Orion névvel.

A Kaszás csillagkép szintén azonos az Orionnal. Sok magyar ősműveltség-kutató gondol arra, hogy a Kaszás kaszál az Ég földjén, ahol a Szekeres meg a füvet meg gabonát szállítja Tündér Ilona, az Élet Anyja országában. Azonban a Kaszásnak van egy másik megnyilvánulása is, ami azonos a Halál fogalmával. Ez azonban megdöbbentő! Honnan tudhat a magyar népi, elmaradottnak mondott kultúra arról, hogy Ozirisz csillagképe a Halál csillagképe? Miért nevezi Kaszásnak az Oriont?

Kasza nevünk a Ka és Sza elemekből épül fel. A Ka Kapu, Felső, Király, Ház, stb., a Sza Menny Fia és Száj, lásd Or-Sza – Orr-Száj – Or-Ca – Arc. Az egyiptomi Szah és a magyar Száj a H-J rokonság miatt kétségtelenül összevethető. A Szah ezért lehet Száj is, nem csupán Lélek, ami viszont a Szájmegnyitás szertartással függ össze. A Kaszás lehet továbbá a fű és gabona halálának okozója is, valamint a Kasza a Száj Háza, mivel ezzel az eszközzel vágták le őseink a gabonát. Az égi, mennyei Kaszás viszont a Lelkek Kapuja, Kapuja a Fényléleknek, esetleg Kapuja a Léleknek.

Talán ezen a területen távozik az emberek lelke ebből a térből Istenhez? De innen is eredünk, mivel erről beszél Nimrud neve, aki a magyarok ősapja, aki azonos Ozirisszel is.

Az egyiptomi Bia a Vas neve, amit Bja alakban kezdenek írni mostanában, helytelenül, a végén Bdzsa lesz belőle. Bi-A az Isten-Lélek, ami az égből hull alá, ez a vasmeteorit. A csillagok nem Biából vannak, ezt az egyiptomiak sem állították.

A piramisok egy része egy hatalmas építési terv alapján készült, a terv megalkotója valószínűleg Imhotep, aki később megistenült, vagyis istenné vált, még a görögök szemében is. A piramisok az égi Szah-Ozirisz csillagkép szerint épültek, ami nem lehet véletlen.

Fontos leletek bizonyítják az Orion kivételes fontosságát az őseurópai földműves és pásztor terjeszkedők esetében. A terjeszkedő földművesek és pásztorok magyarok, mivel magyar rovásírással írtak, amit magyar nyelven ma is lehet olvasni, annal ellenére, hogy a feliratok fontos része több tízezer éves.

Amerika indián népei között is közismert volt egy ősi hiedelem világ, ami szerint a Nimrud csillagkép különösen fontos az emberiség szempontjából. Ez az amerikai hiedelem kétségtelenül az őskori magyar civilizációs centrumokból ered. Az indián népek eredete többféle, de egy részük kétségtelenül kapcsolatban van az őskori magyarokkal. Mexikó piramisait olyan mérnökök építették, akik a magyar civilizációból szerezték műveltségüket. Ha az amerikai és európai-egyiptomi-ázsiai piramisok között hasonlóságokat találunk, akkor azt kell állítanunk, hogy ezek a hasonlóságok genetikai eredetűek, különben téves útra jutunk. Piramisokat senki nem épít nagyon fontos ok nélkül!
Most vizsgáljuk meg a Kilenc szó értelmét, mert ennek a számnévnek különösen fontos szerepe van Ozirisz, vagyis Uszir, Weszir nevével kapcsolatban. A Kilenc szó ismert az etruszknak nevezett nyelvben is, és szintén Kilenc (9) az értelme.

Találkozva az etruszkok hagyományával, ami arról szól, hogy a Halálnak van Kilenc gyilkor istene, akik fogadják az ember lelkét valahol, amikor döntenek sorsa felől, azt kell következtetésül levonni, hogy a Kilenc isten kapcsolatos a Vadász csillagképpel. A Vadásznak ugyanis kilenc fő csillaga van, bár a csillagkép nagyon sok csillagot számlál. Az etruszkokat magyaroknak, trójaiaknak lehet tekinteni, akik közvetlenül rokonok az egyiptomi magyarokkal és a mezopotámiai őslakó, vagyis szumerok előtti magyarokkal. A Kilenc isten a Halál istene, akiket Gyilkosnak is neveznek.

A magyar Kilenc szó a Kil-En-Sze alapszavakból ered. A Kil a Gil, Gyil rokona, gyilkos jelentése mellett van galamb értelme is, amit a Gilice szavunk is mutat. Az En az Istenségek neve, a Sze Fény ősi magyar nyelven. Kil-En-Sze tkp. a Gyilkos Enségek Fényei értelmű, ami megfelel az etrusz Kilensz szónak, és az etruszk Kilensz halálistennek. Az etruszk szóban a szó végén lévő hangot általában az angol Th-val jelölik, így Kilenth alakot kapunk. Az etruszk vonal lenyűgöző érdekességű, mert hihetetlenül régi időből ered, Mario Alinei az etruszkok, vagyis magyarok Kárpát-medence felőli vándorlásának kezdetét Kr.e. 2.500 körülre teszi. Ám ennél az időnél jóval régebbiek a magyarok Itáliában. A magyar Kilenc szó eredetére is világos magyarázatot kapunk, ami teljesen ellentétes a finnugor eredeztetéssel. A szavak végén a Sza és Sze lehet kicsinyítés is, Ca és Ce alakban, pl. Farkinca, Kemence.

A Kil pl. Killer formában Gyilkos értelmű. A Gyil magyar szó is egyeztethető a Kil szóval, a Gilgames név előtagja is ezt a nevet viseli. A Gil-Gyil szabályos rokonságot bizonyít.

De hol volt ez az Isteni Kilencség? Sokáig arra kellett gondolni, hogy ezek a rejtélyesnek tűnő istenek, istenkék (Enc – Istenke, Kis Isten) az Egek előterében sorakozhatnak. De aztán kiderült, hogy nem valamiféle asztal mellett ülnek és ítélkeznek a halott lelkéről, hanem sokkal konkrétabbak.

Magyar Adorjánnál találjuk meg a Csillag és Szem, a Csillag és Homlok összevetését, ami a magyar népi hagyományban ma is világosan létezik. A Csillag-Szemű Juhász hős szeme valódi csillag. A Csillag-Szemű Juhász égi megfelelőjét még nem sikerült azonosítani, de a Kilenc nevű magyar hősről már tudjuk, hogy azonos Orionnal, vagyis Ozirisszal, a Szah-hal. Kilenc nevű mesehősünk igen nagyerejű és igen szép. Kétségtelenül rokon az etruszk Kilenth számnévvel és az abban megjelenő Gyilkos Istenekkel. Meséink másik hőse Kilenc Vitéz, aki talán azonos Kilenc nevű hősünkkel. A görögöknél, akik Kr.e. 1.500 táján jelennek meg a történelem színpadán, Argosz is csillaghős, neve Argus formájú volt előbb, amiben az Ar mellett a Gus szó szerepel. A Gus pl. a Fa-Gus Bükk latin szóban is szerepel, a Kus rokona, így Fa, vagy Világfa az értelme. Argus valószínűleg az eget figyelte, vagy az égről figyelő csillaglény volt.

Kilenc nevű magyar hősünk tehát Ozirisz egyik megjelenése. Ha megvizsgáljuk az Ozirisz csillagképet, akkor valóban azt láthatjuk, hogy Kilenc csillagból áll, a kisebb csillagokat nem számítva. A csillagok a Betelgeuse, a Bellatrix, a Saiph és a Rigel. Középen az övben az Alnitak, az Alnilam és a Mintaka van. A Heka lenne a Fej, a kilencedik csillag az Orion-köd, amely körül más csillagok is látszanak, továbbá az M42 és M43 nevű halmazok. A Heka mellett is van két csillag, ami miatt ezt a részt gyakran koronás főként ábrázolják. A Heka is magyar szó, Hékás, Hékám a barátok megszólítása, Egyiptomban „varázsló" az értelme, magyarul Napocska, vagy Nap-Háza, de Hekate istennőről is elmondható, hogy magyar nyelvű a neve. A Heka három csillaga közül kettő a szem, egy a száj megjelenítője, Hekate pedig azért kering három gyönyörű nőként egy személyben, mert a Heka három csillagból áll. A lényeg azonban az, hogy a csillagkép valóban kilenc főbb pontból áll, a sok kisebb csillag mellett.

Miután Gilgames neve is felmerült a Gil magyar szó miatt, ami Gili, Gilice és Gyil alakú is lehet, vizsgáljuk meg ezt a nevet is, vajon van-e kapcsolata Uszir-Weszir mitológiájával? Badiny Jós Ferenc kiváló magyar kutató a Hun név gyökereit keresve kimutatja, hogy a Hun szó létezett a szumer mitológiában, és En-Ki-Du égi neve volt. A Kus szumerok a Kos-Aries csillagképet Mul Lú-Hun-Ga formában írták, aminek a jelentése Hun-Ember-Házának Csillagképe. Ez a csillagkép kapcsolatos Iz-Du-Bar csillagképével, amit Lélek-Szülte-Párja formában értelmeznek. Iz-Du-Bar lenne Sipa-Zi-Anna, aki azonos Nimrud-Orion csillagképével, és ő maga Gilgames is.

Gilgames nevét Badiny Jós Ferenc Gil-Ga-Mesh alakban adja meg, és azt mondja, hogy akkád név. Értelme Gyilkos Hős. A Gil nála is azonos a Gyil mai magyar szóval, bár ezt nem említi meg, a Mesh lenne a Hős. Ismerjük E-Mesh nevét, aki eszerint Háza a Hősnek jelentést viselne nevében? Gilgames nevének több olvasata van, görög alakja Gilgamosz, a görög forma márpedig közel van az eredeti névhez. Gil-Ga-Mes neve a régebbi akkád Gis-Gil-Mas formából is ered, mint állítják, a Gis-Gil-Mas viszont az Iz-Du-Bar ékírásos jelek akkád olvasata. De az akkádok a nevet nem adhatták, mivel csak Kr.e. 2.500 után jelentek meg Mezopotámiában, amíg Gilgames alakja már akár a Kr.e. 4.000 körüli, magyar időkhöz is kapcsolódhat, amikor még szumerok sem voltak Mezopotámiában.

Meg kell jegyezni, hogy a Gil szónak van más értelme is, mint a Gyil-(Kos), továbbá az is biztos, hogy a Gilgames név érthető Gil-Gam-Es formában is. Werner Papke kiváló német kutató a szumer asztronómia ékiratos tábláival foglalkozik, és csodálatos eredményeket ér el. Nála az Orion azonos Gilgamessel, aki egy pásztorbotot tart a kezében, melynek a neve Gam! Az Égi Bikát gyűri le az égen En-Ki-Du segítségével, a bika rajzolata a magyar szürkemarhát idézi.

Gil-Gam-Es értelme Gam-Es, Gam-Ős, vagyis Csillag-Ős, az Es jelent Házat is, a Gil pedig lehet a Gili, Gilice neve is. A Gili a csiklandozás neve is, azután a Galamb neve, amely a Sólyommal együtt csillagkép, a „Gólya, gólya, gilice" mondókában pedig a Gólya neve. A Gólya a születés madara, a Gil-Gam-Es lehet Keletkező-Csillag-Ház is.

A Gam és rokonai, mint a Güm, Göm, Gom, Gim Kerek, Gömb értelműek, ami a Csillag fogalmának jól megfelelnek. Ne feledjük Eszter-Gam (Esztergom) nevét, amiben szerepel a Gam szó, akár Pásztorbot, akár Csillaggömb értelemben. A germán Gim-Mel magyar eredetű, értelme Csillag-Ragyogás. A Gím-Szarvas nem csupán Díszes (Hímes) Szarvas, hanem Csillag-Szarvas is.

Gilgames édesanyja Gisnek hívta a fiát, lásd a Gis-Gil-Mas névalakot, ami esetleg Kis jelentésű is volt, vagy inkább Galambocska. A Gis-Gammas meg Kis-Gammás, „kis-csillagos" jelentésű. A Gil-Ga-Mes – Gyil-Ház-Ifja olyan szemléletet mutat, ahol az öldöklés, a védtelenek lemészárlása erénynek volt beállítva.

Gilgames akkád név, de az a zavaró benne, hogy magyarul is jól érthető összes névváltozata. Gilgames kicsi krában kisgömböc volt, talán dudndi gyerek, akit édesanyja nagyon szeretett és kényeztetett. Általában az édesanyák nagyon szeretik a gyerekeiket. Amikor megnőtt, hatalmas hőssé lett, kemény király, aki városfalakat épített Unug köré. Emiatt a nép nagyon haragudott rá, de a király több hatalmas katonai győzelmet aratott. Kis város csapatait megsemmisítette, ami miatt a Gyil fogalom ráragadhatott. De ez a fogalom eredhet egy nagyon ősi, kollektív magyar népi tudatból, ami szerint a Nimrud csillagkép az eredet és a halál csillagképe. Ezt a tudatot viseli Gilgames személyisége is.

Mivel Unug városfalai kb. Kr.e. 3.600 körül épültek, azt gondolhatjuk, hogy az építő a nagy csillaghős, Gilgames volt, mert erről regélnek az ékiratos táblák. De Egyiptom városainak első falai is kb. Kr.e. 3.600 körül épültek! A két régészeti adat között fontos történeti tényezők adják a megoldást. Először is, Gilgames király nem Kr.e. 2.850 körül uralkodott, hanem valószínűleg ezer évvel előbb. Azután Uszir-Ozirisz éppen Gilgames idejében kelt útra Mezopotámiából, és alapította meg Egyiptomot. A wadi Hammamat völgyben a sziklafalakon százával vannak sziklarajzok, amelyek a mezopotámiaiak behatolását ábrázolják. Továbbá, ha a szumerok Kr.e. 3.200 körül jelennek meg Mezopotámiában, akkor a mezopotámiaiak kizárólag szavárdok, és esetleg kusok lehettek.

A Gilice madárnév, mint általában a magyar madárnevek, csillagokat jelölnek. A magyar növénynevek is gyakran csillagokat jelentenek. A magyar nyelv szakrális nyelv, rendkívül szoros kapcsolatban áll az éggel.

En-Ki-Du a halottak országából üzen, mint Nergal.

Werner Papke, a müncheni Maximilian Egyetem tanára azt is állítja, hogy a két hős, Enkidu és Gilgames, az Ikrek csillagképpel azonos. Az Ikrek csillagképben egyszerre jelenik meg a két hős, mint csillag, mégpedig Gilgames Mas-Tab-Ba-Gal-Gal, és Enkidu Ma-Tab-Ba-Tur-Tur név alatt. A Mas-Tab-Ba-Gal-Gal név azért fontos számunkra, mert láthatjuk benne az egyiptomi Masztaba sírtípus nevét (Mastabba), és valóban Mászta-Ba az értelme, és nem arab név, hanem szavárd, arab pedig egyáltalán nem lehet, csak a magyarból az arabba való átvétel. A Maszta-Ba a halott lelkével kapcsolatos név, és ezért kétségtelenül összefügg Gilgames Mas-Tab-Ba-Gal-Gal nevével.

Vegyük szemügyre a Homlok szót is, ami Hom-Lok szavakból áll elsődlegesen. A Hom a Gam rokona, Homorú és Gamó, ilyen értelemben Csillag is. A Lok a Lak variánsa, lásd pl. I-Lok szavunkat, vagy a latin Locus szót, ami tehát Lok(-Usz). A Hom-Lok ezért Csillag-Lak, pl. a Csuda-Szarvas esetében, továbbá az Ész, a Fény a Hom-Lok mögött lakik. A Home Ház is. Mivel ez valóban így van, csak csodálkozhatunk, honnan tudták ezt az őseink sok-sok évezreddel ezelőtt? Mert a modern pszichológia fiatal tudomány, márpedig a pszichológia tárta fel az agy működésének pontosabb ismeretét.

Ozirisz neve nem csupán az Uszir, Weszir nevek rokona, hanem az Az-Ur is fontos társa, mivel a vizek istene is volt. Megdöbbentő, de az egyiptomiak valóban Az-Ur-tengernek nevezték a Vörös-tengert, a Földközi-tengert meg Zöld-vizeknek. Kétségtelen, hogy az Az-Ur Azúr, vagyis Kék is. De az Az-Ur-i-tenger fogalma is jelen van a névben, ez pedig a szumer Ur és más városok, valamint Egyiptom szoros kereskedelmi kapcsolatait bizonyítja. Tündér Ilona Kék-tengere nem más, mint az Azúr-vizek. Az olaszok „azurri", vagyis kékek neve kétségtelenül a magyaroktól ered. De a Vörös-tenger is magyar eredetű név, nem pedig valamifajta csigák neve. Ugyanis a magyar és hun világtájak közül a Dél színe a Vörös, emiatt az Indiai-óceán, a mai Vörös-tengerrel együtt egykor Vörös-tenger nevű volt, Egyiptomtól Indiáig, és azon is túl.

Ozirisz története egy magyar hős története. A születés és halál nagy kérdéseit tartalmazza élete, olyan művészi előadásmódban, amely ma már nem sajátja a művészeteknek. Hihetetlenül magas rendű filozófiát tartalmaz, és hihetetlenül magas rendű tudást. Az emberiség jövője attól függ, mennyire lesz képes az ősi, tiszta eszmeiséget megérteni és újra sajátjává tenni; és ősei gondolatai alapján mennyire lesz képes a modern korokban felhalmozódott rettentően ártalmas eszméket eltávolítani, és az ősi tiszta eszmékkel helyettesíteni.

Egy hatalmas filozófiai rendszer része Ozirisz története. Szorosan kapcsolódik Gilgameshez, Orionhoz, Nimrudhoz, Kilenchez az etruszk Kilencekhez, Vadászhoz, a Kaszáshoz, ahhoz a hatalmas égi magyar mitológiához, amit jelenleg is tűzzel-vassal irtanak a hivatalosok, erejükhöz mérten. Erejük nagy, de nem végtelen, ezért a felégetett tudástartományok alól állandóan kicsillámlik az eredeti kincs, őseink tudása.

Amint láttuk, magyar, szumer, egyiptomi, hun, etruszk, germán, görög hősök nevei kerültek vizsgálat alá, amelyek alapján megállapítható, hogy e népek egy ősi, egységes világképű kultúrából erednek. Ennek az ősi, hatalmas és egységes kultúrának magyar szupercivilizáció a neve, amelyből közvetlenül erednek a legfontosabb mai kultúrák. Az ősi kultúra alapja az emberek közti egyenlőség, a szabadság és a tudás fejlesztése volt. Mérhetetlenül hittek és bíztak az égiekben, az Egy Istenben, a rabszolgaságot, kannibalizmust és hasonló gonoszságokat elpusztították.
Ozirisz, Óriás és Orion hatalmas csillagképpé lett. A lelkek ide szállnak a halál után. Őseink szerteágazó csillagmitológiájának ez csak egy kicsi, de igen fontos részlete. Számtalan titkot rejt még az éji ég, amit fel kellene deríteni, őseink iránti tiszteletből és a tudás érdekében. Ezek közül az egyik legfontosabb titok születésünk titka, amire elsősorban Tündér Ilona válaszolhat, hiszen ő az Isteni Anya.

NOFRETÉTI NAPBA MEGY 6  ↑tartalom

A Napba Öltözött Asszony a magyaroknál, székelyeknél és más magyar nyelvű népeknél nem más, mint Boldogasszony, aki a Világegyetem, a Mindenség, az Egész teremtője. Rendkívül ősi isten, létezése messze a kőkorokba nyúlik. Olyan mérhetetlenül felséges, hogy azonosították Szűz Máriával, Jézus Krisztus édesanyjával, amely azonosításban nem is lehet hiba.

A Szent Istenasszony fogalma rendkívül régi, több tízezer éves. Az anyajogú társadalom kialakulása valamikor az ókőkorra esik. Ne gondoljuk, hogy az anyajog az egész emberiségre érvényes volt. Az anyajogú társadalom egy fejlődési szakasz, amely egyes régióban kimutatható, más régiókban azonban nem. Igen jelentős tudósok foglalkoztak az ősi társadalmakkal, akik nagy eredményeket értek el. Azonban még ma is kétséges, valójában milyen volt az anyajogú társadalom? Inkább arról van szó, hogy a két nem egykor teljesen azonos jogokkal rendelkezett, egyik sem nyomta el a másikat, ez volt az aranykor.

A Nagy Istenanya tisztelete abból is kiszűrhető, hogy művészi alkotások maradtak fenn, amelyek a nőiséget ábrázolják. A magyar rovásírás bemutatja, merre éltek magyar őseink. A Kárpát-medence már 30.000 évnél régebben olyan emberek által lakott, akik használták a rovásírást. Az Alföldi kultúra területén sok olyan alkotás ismert, amelyek női istenségeket ábrázolnak. Némelyeknél a nevük is ismert, Sentes istenasszony kis szobra a Tisza mellől került elő.

Dusanbe mellett a halcsajáni épület feltárásakor kusán frízre bukkant G. A. Pugacsova. A frízen a királyon és királynőn kívül egyéb alakok is látszanak, közli Bakay Kornél. Az egyik alak kétségtelenül a Fény Úrnője, a Nap Asszony, a magyar Nagyboldogasszony. A kusánoknál tehát létezett a Nap Asszony fogalma, amin azért nem szabad csodálkozni, mert a kusánok a hunokhoz, vagyis a magyarokhoz tartoztak.

Néhány fontos szavunkat érdemes megvizsgálni, mert a magyar nyelv szókincsét meglehetősen megrongálták, ami miatt kutatni kell az eredeti jelentéseket.

A Nagy Istenanya Nagy neve valóban irdatlanul nagyot jelent. Na-Ga alakban a Nagy-Ház, ez a Naga lágyult Nagy formára. Mivel a szó Kígyót is jelent, azonnal láthatjuk, hogy a Tejútról van szó, amit kígyózó formája miatt Égi Kígyónak is gondoltak. Az indiai Nagpurtól (Nag-Pur Kígyó-Város) kezdve sok helyen megjelenik ez a név, bizonyítva, hogy a Nagy valóban az égboltot is jelenti, aminél nincs nagyobb.

Makh a Nagy Istenasszony neve, ez a név közeli rokon a Mag szóval. Ma a Földanya neve, tehát ezek a szavak kapcsolatban vannak Földanya nevével. A Makh név bemutatásához a Makrancos szót választom. A Mak Nagy, a Ran az Égbolt, a C kicsinyítés. Tehát nem egy Nagy-Ráncos lányról van szó, akinek az arca ráncos, hanem egy olyan lányról, aki Nagyon Rángatja magát, valamit nem akar elfogadni. Az egész égbolt Ráng, olyan mérges, dühös. A Ran és Rén szavunkat már bemutattam egy kis elemzésben, akit érdekel a magyar nyelv, olvassa el. A Makra jelentése Nagy-Ember, a Makra település név, innen a Makrapipa. A Makh van jelen a Maximus névben is, mert Mak-Szim az Nagy-Szem, aki nem más, mint a Nap. A Mák kicsi, a latin Macula (mákula) Folt, ami szintén kicsi. A Mag alapértelme Csillag, szintén a Nagy fogalomkörbe tartozva. Mag-As a Csillagok Háza, máris megint az égboltnál tartunk. Szabályos rokon a Mah, szintén Nagy értelemmel, és a Máj, ami a Földanyát jelképezi kicsiben. Innen a májból való jóslás az ókorban, csakhogy ez is csak a magyar nyelvből érthető meg.

A Nap a Na-Pa elemekből ered, Nagy-Fő a jelentése. Tehát a Na itt Nagy, a Pa a Fej, Fő. A Nap elsősorban férfi jellegű, mert a Sugár, Fény, Hő termékenyítő erővel rendelkezik. A Nap Adja, az Ad ige pedig férfi jellegű, lásd pl. Adam, Ádám nevét. Ennek ellenére a Napa a házastárs édesanyja, aki tehát Nap is egyben a családban, az anyós. Talán ez a fogalom olyan régi, hogy megelőzi a Nap királyi funkcióját és hímelvűségének kialakulását. Magyar mesékben a Napkirály már a jégkorszakban is szerepel, de van édesanyja is. Bizonyítani nem lehet a Nap eredeti nőiségét őseink képzeletében, hanem inkább a kettősségét. A Napkirály a Napot testesíti meg, de az édesanyja is, és ismert a Nap néne istennő, aki külön álló. A házastárs édesapjának a neve Ipa, ami I-Pa formában a Ház-Fője. Az Ipa jelenik meg Ipafa helységnevünkben, valamint Paripa közel-keleti városnevünkben, ahol híres lovakat tenyésztettek.

Asszony szavunk önmagában is Ász-Szon, vagy Ász-Szun, vagyis Isteni Nap, Ászok Napja értelmű. A szumer Gasan Labat 350, asszony, királynő, uralkodónő, de a Ga-San a Ház-Ura (úrnője), a Gas-An a Ház-Égije lehet. Esetleg a Gasan még a Haszon szóval vethető össze, értve alatta, hogy az asszony tiszta haszon, ha a házhoz érkezik. A Haszon a gyerekáldást is jelenti, mert a gyerek a legfontosabb a Ház számára, a gyereknél nincs semmi fontosabb az égieken kívül.

Asszony szavunk esetleg az Ász-Ony formában Isteni Anya lehet. Az Ász-Anya, vagy az Ász-Szon (asszon, régies) tartalmazza az Ász nevet, amit helytelenül némelyek indoeurópai szónak vélnek. Nagy tévedés, a magyar nyelvben már képzővé is alakult, de igen sok nem indoeurópai nyelvben is jelen van, olyan időből, amikor indoeurópaiak még nem léteztek.

Boldogasszony nevének Boldog szava igen rejtélyes. Jelentése “Kisebb Szent”, nem tudom, miért, de Bódog formában férfi név. Egy levezetés szerint Ba'U istenasszony neve a Szent értelmű Dug szóval ötvözve Ba'U-Dug alakot vett fel, ez lenne a Baudug eredete, ami azonos a Boldog szóval. A Ba'U olvasható Bájú formában is, de közlik az istennő nevét Bawu alakban is, ami a Bájú hangzósításhoz igen közel áll. A Báj az egyiptomi Ba Lélek szóval vethető össze, de a magyarban a Ba Gyerek, Fia jelentéssel is bír, amiből ered a Baba, a Tündér. Eszerint a Ba'U lehet Tündér-Magasságos, mert a magyar nyelvben az U-Ü-Ő pl. Magasságos jelentéssel bír.

Azonban van egy Boldog-ország, vagy Boldogok földje, amely lehet akár több helyen is. Lehetséges, azonos János pap országával. Van egy terület, amely magyar eredetű nevet visel és mai neve összefügg a Boldog szóval. Badahsanról van szó, ami a Baudag-San, vagy Baudog-San formából alakult ki. A terület Afganisztán északi része, régen fontos bányák voltak erre. A San jelent hegyet, de urat is, Badahsan ezért a Baudog Úr országa is lehet.

A mai Boldog szó azonban értelmezhető másként is. A Bol és Dog elemeket nézzük meg. A Bol a Bul szóval azonos, jelentése Tűz. Nagy szócsoportról van szó, amelyek több nyelvben is jelen vannak. Bulcsu neve Tüzes Csillag, vagy a Bölcs Fényes eszű, Sza-Bolcs pedig Menny Fia-Bölcs értelmű. A Dog kutya is, de a God Isten, a Dug pedig Szent. Bul-Dug eszerint Tűz-Szent, ebből is eredhet szabályosan a Boldog szó. A Szent Tűz a Világegyetem teremtésekor jött létre, tehát Nagyboldogasszony tényleg a Világegyetem teremtője, amit a nevében is mutat.

A Napba Öltötött Asszony képzetét a magyarok ma is híven őrzik. Régisége kétségtelen, egyelőre nem ismeretes olyan lelet a Kárpát-medencében, amely bizonyosan Nagyboldogasszonyt ábrázolná sok ezer évvel mai korunk előttről. Egyiptomban ismert a Napba Öltözött Asszony fogalma, Nofreteti királyné, akinek képzete valószínűleg a Kárpát-medencéből ment a Nílus partvidékére.

Nofretéti neve ugyanis magyar név, Nopre-Téti, vagyis Napra-Téte a jelentése. A meglehetősen rosszul hangzósított egyiptomi olvasatok mögül azonban legtöbbször előtűnik a magyar nyelv szókincse, mégpedig az e-ző nyelvjárás. A Nof a Nap, a Ra és Re szintén a Nap, de itt rag. Nofre ezért a Napra. A Téti, Teti, Titi a Tét, Tát, Tit, Tett stb. szavak változata. Napra-Téti ezért a Napra-Tett Asszony. A névből egy “Jön a szépség” jelentést is kiolvasnak egyesek. A Nap a szépség mérvadója.

Egyiptom a magyarok által civilizált terület. Mivel a Magyar szó, mint a Magok Ura, Nap értelmű, érthetővé válik, miért nevezték magukat az egyiptomi vezetők isteneknek. A csillagok, magok, szemek ura a Nap, aki egyben isten. A magyar krónikák is azt írják, összejött a hét magyar, vagyis a hét király, hét uralkodó, hét Nap, de nem hét nép sokszázezer tagja. A régiek önmagukat valóban Isten gyerekeinek tartották, amely felismerés ma is él.

Mivel a rovásírás számtalan bizonyítékot ad arra, őseink merre jártak a Föld nevű bolygón, revidiálni kell azokat a nézeteket, amelyek azt sugallják, a magyarok Egyiptomból erednek. Éppen fordítva van, Egyiptomba többször is érkeztek magyarok, azonban Egyiptomból nagy tömegek nem érkeztek a magyarok közé.

Azok a hódítók, akik Vezérhez, vagyis Oziriszhez tartoztak, vitték magukkal tudásukat, az időszámításukat is. Sok kutató nem veszi figyelembe a népek mozgását, így az egyiptomi időről szóló tudósításokat Egyiptom földjéhez kötik, ami nagyon nagy hiba. Pedig az egyiptomi időtagolás meglehetősen pontos, sok tízezer évről beszél, amit egyszerűen nem vesz figyelembe a mai kutatók többsége. Egyiptomban emberevők laktak, akik nem magyarul beszéltek. Vezér és társai kemény kézzel vetettek véget az emberevésnek, de nem irtották ki őket, csak azokat, akik visszaestek az emberevés bűnébe, tehát a magyar nyelv idegen nyelvekkel került kapcsolatba már Vezér korában.

Ehn-Aton az egyiptomi történelem egyik legrejtélyesebb uralkodója. A felszín alatt megbúvó eszmeáramlatok, filozófiák ismerője, aminek eredményeképpen vallásreformot hirdetett meg, a reformot megvalósította. A hagyományos egyiptomi rend nem volt képes elfogadni a reformokat, ami miatt Ehn-Aton halála után eltörölték újításait.

Maurice Cotterell azt írja, hogy az egyiptomiak civilizációja magasabb rendű volt, mint a jelenlegi. Az emberiség intellektuális fejlődése nem lineáris. Az ókori Egyiptomban kétszer volt jelen a magasabb rendű intelligencia: a IV. és a XVIII. dinasztia korában. Az előbbi a nagy piramisépítők, az utóbbi Ehn-Aton kora.

III. Amen-Hotep erős birodalmat hagyott fiára, IV. Amen-Hotepre. IV. Amen-Hotep vallásreformot hajtott végre, szembefordult Vászet (Theba, No) papságával, ezt a városnevet egy tvműsorban három angol régésznő folyamatosan Vácnak mondta. Vász, Vác jelentése Fehér, mint a Vas fém színe. Vász főistenét a fáraó háttérbe szorította, és Atont, Atent tette meg főistennek, a Napkorongot.

Aton neve pl. A-Ton formában Isten-Úr, Magas-Úr, a Ton-Don a magyar nyelvben elterjedt alakok. A-Ten formában Magas-Isten, mivel Ten szavunk önmagában is Istent jelent. Azt, hogy Atum, Tum hogyan viszonyul az Aton névhez, csak sejteni lehet. De a görög Atom, Adonisz (Úr), sémi Adonaj kétségtelenül az Aton rokonai. A hun Karaton király neve Kar-Aton, vagyis Aton-Karja értelmű. Croton város eredeti neve Karaton, ami Kar-Aton formában Aton-Városa. A Balaton (Bal-Aton) neve lehet Nagy-Aton, vagy Aton-Ragyog is. Van Balaton nevű helység is, nem csak tó.

IV. Amen-Hotep megváltoztatta a nevét Ehn-Atonra. Jelentése Atonnak-Kedves, a megfejtések szerint. Az Ehn közel áll az En szóhoz, ami Isten, Úr, Herceg értelmű, továbbá Én, vagyis minden ember. De az egyiptológusok értelmezése bizonyára helyes, így az Aton Hercege nem létjogosult.

Ehn-Aton új fővárost épített, aminek a neve Ahet-Aton, értelme Aton Horizontja. Az Ahet tehát a Horizont. Igaz, A-Het formában Isten-Hét jelentést is értelmezhetünk, ami a hét égitestre vonatkozik, Nap, Hold, Merkur, Vénusz, Mars, Jupiter, Szaturnusz.

Ehn-Aton anyja Teje királynő, akinek a neve Tej-E formában a Tej-Háza. A Tej szó eredetije a Te, esetleg Té, ami önmagában Isten jelentést is tartalmaz. A személyes névmások egyes számban a magyar nyelvben isten jelentésűek.

Első felesége Kija, aki röviddel Tut-Ank-Amon születése után elvesztette életét. Neve Ki-Ja formában a Föld (ország) Folyója lenne, vagy az Ország-Vize, a magyar nyelv szerint.

Tut-Ank-Amon valódi származásáról kevés biztos adat szól. Némely feltételezés szerint egyszerű polgár volt, mások szerint távoli rokonságban állt az uralkodóházzal. Meglehetősen bizarr feltevések. Egyre több a bizonyíték, hogy Ehn-Aton fia volt valójában. A felső-núbiai szolebi templom oroszlánszobrainak felirata szerint Tut-Ank-Amon apja III. Amen-Hotep, anyja Teje, fivére Ehn-Aton.

Tut-Ank-Amon, vagy Tut-Anh-Amon nevének jelentése Amon Élő Képmása. A névben az Ank, vagy Anh Élet, ami azért érdekes, mert az An nálunk Ég, Menny, továbbá az egyiptomi An Heliopolisz neve is, vagyis a Napváros neve. Dajkájának a neve Maja. Ez a név is létezik Egyiptomban, ami elterjedt női név a Földön. Maja a neve Buddha édesanyjának, valamint az amerikai maya Pakal (Pacal) király édesanyjának, Rómában pedig Maja a tavaszhoz kapcsolódik, innen ered a Május hónap neve és a Májusfa. Hírneves ország Maeotis, aminek a neve lehet Majótisz is, mivel keleti partjain laktak a Mayóták, akik Maja népeihez tartozhattak, vagyis a magyarokhoz. Mivel Maja síremléket kapott, amit Alan Zivie régész tárt fel, nem lehetett egyszerű ember, mert szolgálóknak nem volt szokás Egyiptomban síremléket emelni.

Nofre-Tete Ehn-Aton második felesége volt. Neve Szépséges jelentésű a hivatalos egyiptológia szerint. Erről már volt szó, amikor a Nap-Ra összetételt megemlítettem. Olvasható olyan megfejtés is, ami szerint “Jön a Szépség” nevének jelentése. A Nofer, Nofre a Napúr, Nap-Ré, Nap-Ra, aki szép természetesen. A Nufer luteum sárga vízitök, vagy lótusz nevében is a Nufer a Napúr. A Téti, Tete, Titi mind a Tét, Téti nevei, vagyis ő a Napra Tett Asszony, vagy Napba Öltözött Asszony, neve szerint, magyarul. Ám ezt az értelmet valahogy az egyiptológusok is kiolvasták nevéből, talán a magyar nyelv segítségével? Amikor Ehn-Aton meghalt, Nofretetéről nincs hírközlés, de valószínű, hogy a királyné sem élte sokkal túl férjét.

Azt még meg kell említeni, ha a Nofretiti jelentése valóbasn “Jön a szépség”, akkor a “titi” szónak “jön” az értelme. Ekkor azonban eltűnik a Napra Tett fogalom.

Ehn-Aton halála után a hatalom Aj kezébe került, aki valószínűleg Nofertiti apja volt. Tut-Anh-Amon kilenc évesen került trónra, feleségül vette egyik féltestvérét, Anh-Eszen-Amont. Azonban 19 éves korában meghalt, a koponyáján, ami fennmaradt, Dr. R.G. Harrison erős ütéstől származó sérülést fedezett fel. Ez a sérülés okozhatta a halálát. Az ütésről lehet gondolkodni, hogyan történhetett.

Aj előtt megnyílt az út, hogy fáraó legyen, de el kellett vennie feleségül Anh-Eszen-Amont, mivel közember volt, és az ország nem fogadta volna el fáraónak. Aj valóban nőül vette Anh-Eszen-Amont, állítólag, ezáltal nem királyi vérből való ember került a trónra.

Ehn-Atonnak hét gyereke született. Ez a tény kizárja azokat a feltételezéseket, amelyek őt szexuálisan tévelygőnek akarják beállítani A kőbe vésett ábrázolások szerint kifejezetten családias, szerető családapa Ehn-Aton. A gyerekeit szerető uralkodó képe talán ebben az esetben jelenik meg először ábrázolásokon az emberiség történetében.

Sok a kérdés Ehn-Atonnal kapcsolatban. Aj felesége Tej, ami cáfolja azt, hogy Aj nőül vette Anh-Eszen-Amont, mert csak így juthatott a trónhoz. Aj párducbőrt visel a vállán, ami a főpapok jelképe Egyiptomban. A mi Árpádunk uralkodó és főpap is volt egyszemélyben, a vállán viselt párducbőr esetleg főpapi rangját mutatja. A párduc egyébként napjelkép a magyaroknál, az oroszlánnal és tigrissel együtt. Nem kizárt, hogy Aj Teje fivére, apjuk Yuya, leánya Nofretete. Ehn-Aton és Nofretete halála után ő örökölte a trónt.

Horemheb az a főúr, aki fenyegeti a királyi családot, aki nem királyi vérből származott, aki Théba, vagyis Vaszet számára vissza akarja szerezni a hegemóniát. Ő lehet a gyilkosságok kitervelője, ő lesz a következő dinasztia megalapítója.

Ismert Szemenkaré neve is, akiről semmit sem tudunk. Egyesek szerint Nofretete vette fel ezt a nevet Ehn-Aton halála után. Mások szerint Tut-Anh-Amon fivére volt.

Ludwig Borchord bukkan rá Nofretete gyönyörű portréjára, amit Berlinbe vitt. A szobor bal szeme hiányzik, ami olyasmit jelent, hogy a “kép fele látható”. Hasonlóan félszemű Ehn-Aton egyik szobra, de itt a jobb oldali szem hiányzik. Ebből az is következik, hogy a két szobor a két ember felét-felét jelenti, ketten adnak ki egy személyt, ahogy szerelmes házaspárok ezt érzik és gondolják.

Ehn-Atonnak a jobb oldali szeme hiányzik, ha Nofretete tőle jobbra áll, és a feleségnek a bal oldali szeme hiányzik, akkor kettőjüknek két szeme van, mint bármely másik embernek. A szemek mindkettőjüknél kívül vannak. Mivel a szem szintén a Nap jelképe, a fáraó és felesége két szemmel rendelkezik, vagyis egy személyt tesz ki, vagyis egy Napot. Ez aztán a nagy szerelem! Ráadásul a férfi van bal oldalon, jobb oldalon a felesége, pontosan úgy, ahogy ma is járnak az utcán a házaspárok. A személy magyar szó, szem az éjben, aminek a segítségével érthetjük ezt a titkot is.

Igen érdekes jelenséget figyelhetünk meg Ehn-Aton és családja tagjainak ábrázolásain. A fáraót sok szobor, emlékmű, festmény nőies testalkatúnak ábrázolja, hasonlóan családtagjai ábrázolásaihoz. Elliot Smith patológus 1907-ben kijelentette, hogy az ábrázolásokon látható deformitás a Fröhlich-szindrómára, az agyalapi mirigy rendellenes működésére utal. Véleményét átvették a történészek, és nem kutattak más lehetőség után.

 A Fröhlich-szindróma másik jellemző tünete az agykoponya torzulása, megnyúlása. Sok műalkotáson Ehn-Aton és gyerekei megnyúlt koponyájúak, de a kíséret tagjai, pl. Ramosz is az. Ez pedig kizárja, hogy mindnyájan a Fröhlich-szindróma tüneteit viselnék, állapítja meg Maurice Cotterell. Megállapításával egyet kell érteni, Ehn-Aton nem volt beteg.

A nőiesnek minősített testi jellegek a termékenységre vonatkoznak, a megnyúlt koponya az isteni származást jelzi a szemlélőnek.

Tudnunk kell, hogy őseink egyik sajátos szokása volt a koponya megnyújtása. A legújabb kutatások szerint, mondja Maurice Cotterell, az agyféltekék összeszorításával az agyműködést kívánták serkenteni.

Az őskultúra egyes tagjai arra jutottak, hogy az okosság összefügg a megnyúlt koponyával. Megnyúlt koponya jellemezte a hunok egy részét, de sok helyen a földön rábukkantak a kutatók a koponyaalakítás szokására. A koponya trepanációja a lékelés. A trepanáció esetében arról van szó, hogy megnyitották a koponyát felül, abból a célból, hogy Isten Atya közlései könnyebben az agyba kerüljenek. A nyílást fémlemezkével fedték le. Arról is beszéltek képzett barátaim, hogy a zsidó rabbik ezt a magyar szokást folytatták, azután a szokás maradványaként ma Kipát viselnek, ami egy kis sapkaféle. A Ki-Pa nevében a Pa a Fej, a Ki lehet Ország, Földrész, de lehet egyszerűen csak igekötő. A koponyalékelés magas színvonalú orvoslást bizonyít, a lékelés agyi daganatok eltávolítása miatt is megtörténhetett.

Szumir istenek olyan fejfedőket viselnek, amelyek szarvakból vannak. A négy pár szarv a legnagyobbak jelzője, egy pár szarv a hősöket jelzi.

Ehn-Aton egyik leánya Meket-Aton nevű volt.

Dr. Abraham kifejti, a héber Adonai jelentése azonos az egyiptomi Aton jelentésével, aminek értelme Uram. A magyar nyelvben az At és Ad egyaránt Úr, összevonva Atya-Úr-Isten. Az Aton mellett az Úr is jelent Napot, pl. a Nu-Ur-D Észak névben, ami No-Nap-Hely, North, Nord manapság, az a hely, ahol nincs Nap. Vagy az Ur-An-Ge névben, Nap-Ég-Föld, ami a narancs neve, Orange, vagy Oranje folyó, Oránia dinasztia nevekben. A narancs ugyanis hasonló színű a Naphoz és gömbölyű, de az kérdés, miért magyar szavakból áll össze a név. Maga a “narancs” szó már erősen túlfejlődött.

A Mosz az ókori egyiptomiak nyelvén Gyerek, Ifjú, sok névben szerepel. A Mos frátria manysi, kétségtelenül rokon az egyiptomi szóval. A Mosznak több alakja van, pl. Mász, Misz, Mes, Mos, és sok nyelvben jelen van. A szumirban, angolban, magyarban, héberben, és egyéb nyelvekben.

Nofretéti hat leánygyerek anyja volt.

Nofretéte portrája gyönyörű nőt mutat be számunkra. Szépséges asszony, aki valóban méltó a Nap szépségével versenyezni. Az arc europid.

A hunok nem csak a koponya alakítást gyakorolták, hanem múmiákat is készítettek. A kínai és egyiptomi, sőt szumir kultúra között rengeteg egyezés van, ami a magyarok vándorlásaihoz köthető.

A Nap sugarainak ábrázolása is érdekes. A sugarak a kerek Napkorongból indulnak ki, a végükön öt ujjú kézfej látható. Az ábrázolást a magyar nyelvből érthetjük meg. Sajnos, a nagy nyelvészeti központok kevés eredményt érnek el, mert nem a magyar nyelv alapján dolgoznak.

A Sugár magyar szó, mégpedig a Su-Kéz, és a Gár-Kar szavainkból áll össze. Ezzel a Su-Garral, Kéz-Karral, cirógat minket a Napisten, mert az ő gyerekei vagyunk. Az érzés Cukorédes, a Cu-Kor is a Su-Kar névből ered. A Ciróg-at előtagja is rokon lehet a Cukor szóval, bár a Ciró-Gat értelmezés is jónak tűnik. Az angol megfelelők mind a magyarból erednek.

A Jelenések Könyve a Bibliában így beszél: Ekkor nagy jel is tűnt fel az égen: egy asszony a napba öltözve, és lába alatt a Hold... Az asszony fiúgyermeket szült, aki vasvesszővel fogja legeltetni a népeket mind. A gyermek elragadtatott az Istenhez, az asszony pedig elmenekült a pusztába, ahol Istentől készített helye volt.

A Jelenések Könyve nem Nofretétiről beszél, bár nem ismeretes, mi történt vele Ehn-Aton halála után. A Hold volt a lába alatt, és azt tudni való, hogy a Hölgy szó a Hold nevéből ered, a hölgyek pedig nemes gondolkodású és erkölcsű magyar nők. Ma is ez a címük.

Ki volt az a fiúgyerek, aki vasvesszővel legeltette a népeket? Nem tudni, de a vasvessző lehet Atilla kardja, ami Isten Kardja, hogy verje le a rabszolgatartó birodalmakat. Jézus nem vasvesszővel fenyít, de megkezdi a rabszolgaság szétzúzását, és elragadtatott Istenhez.

Az egykorú ábrázolások szerint magunk is láthatjuk, írja Maurice Cotterell, hogy Nofretéte valóban a Napba Öltözött. Egyes ábrákon az altestét borító szövet redői hasonlatosak a Nap sugaraihoz. Ezt a felismerést szintén Maurice Cotterell tette.

Nagyboldogasszony nem más, mint Babba Mária, aki Tündér Mária, és azonos Szűz Máriával, Jézus édesanyjával.

Nofretéti a Naphoz hasonló, akire nézni nem lehet, de a Napra igen. A magyar mesékben gyakori fordulat, hogy a hősnő olyan szép, hogy a Napra nézni lehet, de a hősnőre nem, mert elvakítja szépségével az ember szemét. A képzet tehát rendkívül régi.

A Királyok Völgye is misztériumot jelez. A Níl, vagyis az égi Nyílás, a Tejút földi megfelelője, a Nílus délről északra fut. De Theba (Vasz, No) városánál keleti kanyart vesz, majd visszatér északi irányú medrébe. A Királyok Völgye a királyi temetkezések helye. Mivel a királyok a víz alá is temetkeztek, képletesen, ezért a Királyok Völgye terepének kiválasztását döntően befolyásolta a Nílus medrének iránya. A folyó a Tejút jelképe, a királyok pedig a Tejútba temetkeztek, elképzelésük szerint. Atilla temetkezési helyét vízzel árasztották el a temetkezők. Ekkoriban népünk még tudatában volt a Tejút, az égi Nyílás lelkeket befogadó képességének.

Azt is gondolhatjuk, hogy a folyók nyílások a Földön, bennük tükröződik az ég, éjjel pedig a csillagok és a Hold, ami miatt bármely folyó jelképezheti a Tejútat.

Nofretéti nevének tűnik a Nofer-Nofru-Aton is. Ebben a névben is a Lótusz névváltozat rejlik.

Kérdés, hogy Graham Hancock és társai meddig jutnak kutatásaikban? Miként ismerték fel Nofretétiben a Napba Öltözött Asszony fogalmát? Kitűnő kutatók, annyi bizonyos.

A Szent Istenanya fogalma az emberiségnél már igen régóta létezik. Megjelenése és kinézete nem egységes, több módon ábrázolták. Több nevét is ismerjük. Egyes nevek mellett azonban nem ismert a Napba öltöztetés fogalma.

Nagyboldogasszony gyakran megjelenik az emberek előtt. Nagyon híres Csíksomlyó, ahol a reggel felkelő Nap fényében látható a keleti égbolton, pünkösd idején. Ferenc pápa itt fog misét mondani hamarosan, 2019. június 1-én. Babba Mária szintén a Napba öltözik, ősidők óta. Mivel a Kárpát-medence népe magyar rovásírást használt 30.000 évnél régebben, bizonyosra vehetjük, hogy a Napba öltözés eszméje innen indult útnak más területekre, Egyiptomba és máshová. A Baba jelentése tündér, tűnő csillag, ami vonatkozik az állócsillagok mellett a mozgó csillagokra, vagyis bolygókra is, ezért a Babba Mária egyértelműen Tündér Mária. A Mária név összekapcsolja Szűz Máriával, akinek a neve Tökéletes Máriát jelent.

A Napba Öltözött Asszony megjelenik Egyiptomban is, Nofretéte alakjában, akinek a neve magyarul Napra Tettet jelent, tehát bizonyára a magyar nyelvű értelmezés a helyes, különben miért öltözött volna a királyné Napba? A Jelenések Könyve rejtélyesen szól az Isteni Anyáról

Annyi bizonyos, nagy titokkal van dolgunk. Sok rejtély van földön és égen, de a magyar nyelvben és történelemben vannak a legnagyobb rejtélyek.

HOR HARCOS 7 ↑tartalom

Abydoszban (egyiptomi Abdu, Háza a Napnak) Ozirisz (Usz-ir, Wesz-ir, Vezér), Izisz (Isz-Isz, Iszet), és fiúk, Hor alkotta az istenháromságot. A Háromság önmagában is szent volt. A Hárma változata a Kharma, aminek fontos jelentése a Lélek, pontosabban a Szentlélek. Eredetileg a Háromság Apa-Anya-Gyerek volt, a gyerek lehetett fiú vagy lány. De Egyiptomban már a patriarchális gondolkodás előrehaladott állapotban volt, ezért a Gyerek szinte mindig fiú volt.

De Hor Heliopolisz istenségei között szereplő négy testvér közül kettőnek a fiaként is szerepel. Szülei Heliopoliszban (Anban) is Vezér és Izisz. Ebből az is következik, hogy nagybátyja Szét, a Setét, nagynénje Nebet-Hut, vagyis Neph-Thüsz, aki a népet tűzzel irtja, amikor a nép visszatér kannibál szokásaihoz. Ez a nép valamilyen alacsony növésű emberféle a Nílus völgyében, akik emberevők voltak, de a jövevények parancsára kénytelenek voltak leszokni szörnyű kannibalizmusukról.

Kiváló felmenői vannak, mert nagyapja Geb, a Föld, nagyanyja Nut, az Ég. Geb nevét Seb alakban is olvassák, ami azért megdöbbentő, mert Seb a Sebzés és Sebesség istene, jelen van egy kétszázezer éves rovásos feliraton, továbbá két francia barlangi feliraton, amelyek 21 ezer, és 16 ezer évesek. A nagyon régi, Dordogne-völgyi felirat “meseseb”, vagy “messeb”, Ifjú Seb, a másik két felirat “seber”, vagyis a Seb Úr jelentést tanusítja. Geb a Föld, a hegy, domborulat, ezt igazolja a Kebel, ami Gebel, vagyis Hegy. De a Gebe, Geb-E nagyon öreg, sovány ló, Geb-Háza, látszanak a csontjai ócska gazdája nem eteti rendesen. A Ló eredetileg Ember, de aztán átmegy a lovakra a név. Kab-hegy neve is rokon Geb nevével.

Feltűnő, hogy a Föld Férfi, és az Ég Női fogalmú, ami teljesen szokatlan. A Földanya nő, a Nap férfi, aki megtermékenyíti sugaraival Földanyát, minden év tavaszán. De azt is tudjuk, hogy van Napanya, Holdanya, tehát az Ég nőisége nem lehetetlen. Most ne is beszéljünk Boldogasszonyról, aki a Világegyetemet teremtette.

Nut, az Ég, egyértelműen a Nu, vagyis Nő nevéből alakult ki, a Nu után a magyar T helyképzővel, ami a legtöbbször nőt, az anyaföldet jelenti. Nyújtózott formában is ábrázolták, amint elnyújtózik a Föld felett, testén a csillagok, és táplálja az embereket. Neith istennő nevét Baráth Tibor Négynek értelmezi, mivel négy szál fonat hull alá a fejéről. Szerintem a Nedv, Nedű a Négy számnév alapja, a negyedik alapelem. A Nut és Neith a Nyújt fogalmával kapcsolatos, amint Nut nyújtózkodik a földfelszín felett.

Dédapja Su, a Levegő, dédanyja Tefnut,a Nedvesség. Tefnut nevében a Tef a Tev, a Tevő, a Nut itt kapcsolódik a Nedv (Nedv, Nedű-Nedy, ebből Négy, vagyis a Víz) fogalmához. A négy elem neve a magyar nyelvben pontosan érthető. Su, mint Zu, a mezopotámiai rokonoknál is létezik. Su és Zu jelen van a mai magyar nyelvben, bizonyítva, hogy az ókori nevek és fogalmak a sokkal régebbi magyar nyelvből erednek. Legyen itt elég a Suhan és Suhog, és a Zúg, Zuhan. Su a Levegő, az An az Ég. Su a Levegő, az Og Óriás. Zú madár Zu-H-An az égből, az Anból, a Zú-G a Levegő-Helye.

Ükapja Atum, aki nem kétnemű, hanem férfi. Az Atyum magyar név megmondja, hogy Atum az Atya isten. Az zavarta az ókori egyiptomiakat is, hogy az Atyától hogyan születhetnek utódok, ezért kitalálták, hogy Atum kétnemű. De ez hasonló eljárás más esetekhez, ahol az Anya ellen mentek a törekvések. Zeusz (Zejsz) combjából jön elő Athéné. Na igen, mert Athéné is magyar istennő. Az Atum névnek lehetséges A-Tum értelmezése is, ahol a Tum a Tőm, az A pedig a Nagy, Isteni. A Tőm lehet az Atya, és lehet az Anya is.

Hor neve elterjedt sok nyelvben. A név egy ősi szóbirodalomba tartozik. Az Ur, Uru, azután a Hur, Húr, az Or és Hor, egy csoport. Közvetlen rokonok a Har nevek, Hegy jelentéssel, továbbá a Kar, Kor és Gar, Gor nevek. Sok ezer szó tartozik ide, tehát alaposabb kutatás nélkül ne merészkedjen senki e nevek jelentéseinek feltárásához. Őseink nagyszerű gondolkodók voltak, akik szabadon tervezhették a jövőt, szavaik megértése nélkül nem tehetünk egy lépést sem előre.

Hor és Har szavaink után sokáig nyomoztam, de nem jutottam semmire. Egyszer azután vitába keveredtem a kolozsvári Hárzsongárdi temető nevével kapcsolatban. Azt állítottam, hogy a név helyesen Hár-Zson-Garádi, ellenzőim a Házson-Grádi forma mellett törtek lándzsát. Mivel a Grád, Hrád a magyar Garád, Karád rövidülése, egyértelmű, hogy a magyar alakok a régebbiek, ezen a területen nem lehet vitát nyitni, a szláv alakok a magyarból erednek. Az R-Z hangevolúció ismeretében a Hár-Zson volt az elfogadható alak csak, ami Hár-Son, vagy Hár-San értelmű lehetett. A Har nem csak Hegy, hanem Hár-Om hegy, ami a címerben is ott van. A formula legalább 20.000 éves. De egy temető nevéről folyt a vita, a Tökéletes Nyugalom helyéről. A temető nevéből azután téves következtetéseket szűrtem ki, bár kis részben nem voltak helytelenek a gondolataim. Hár-Son a Hegy-Fia (vagy napja), de esetleg Hárs-on is, a Grád egyértelműen Garád.

Hor isten Tökéletes, erről nincs vita. A reggel felkelő Napisten, aki tényleg Kör. De ő a Sólyom is, a Napmadár, a Nap jelképe. A Sólyom neve a Sol-Nap nevéből alakult ki, igen elterjedt sok nyelvben, amelyek a magyar nyelvnél sokkal fiatalabbak. A Szol is Nap a magyar nyelvben. A király Szól, a Szó a királyé. Aki nem tartotta be a szabályokat, halál fia volt. Hor tehát, alakja is mutatja, Kör, a kör pedig a tökéletesség szimbóluma.

A szókincsben gyakori a Hor, Har-Hár forma, a név egyáltalán nem ritka.

Itt van rögtön előttünk a Harma(-dik), ami rokon a Három és Hárma (pl. Hárma-s) formákkal. A Har Hegy, a Vogézekben 20.000 éves kőbe vésett rajzok mutatják a három hegyet. A középső magasabb a két szélsőnél, pontosan úgy, ahogy a magyar címerben elhelyezkednek. Még viccelnek is a hegyekről, mondván, hogy UFO-k, mert a rajzolat alakja félkör jellegű, három domború hegy egymás mellett. Tehát a Hegy, ami Har és Hár nevű volt, kapcsolódott a Ma Földanya nevéhez, illetve az Om fordított variánsához. Tehát a Hár-Om pontos értelme Hegy (Három Hegy) Föld, a Tökéletesség Földje. Az Om, mint a Ma fordítottja, sok névben megjelenik. Szuomi, vagyis Finnország neve a Szu-Om-I forma szerint Tó-Föld- Sok, vagy jelző, mindhárom szó egyértelműen a magyar ősnyelvből ered. A Hárma-Kharma a Szentlélek, aki tökéletes. A magyar Tökély szó a csillagok honára utal, az Égre, a Tök a Kerek, a Csillag, az Ély pedig Éj. Még annyit, hogy Tokaj neve is a Tok és Aj magyar szóelemekből áll. Tok a Tök, a tökéletesség, az Aj a Száj, többes számban Ajak, vagy Ajok. Tokaj bora ezért a tökéletesség bora. Az Aj is szélesen elterjedt, az Ai Forrás az arabban, a szájnak, Ajax nevében Király, aki szólhat, a török Aj a Hold, aki egy száj az égen, bekapja a csillagokat.

Harma-Is fáraó neve a Hárma és az Is – Fény jelentést tartalmazza.

Harap szavunkban a Har és az Ap van benne. Har a Hegy, ezek a fogak. Jelentkezhet az a kutató, aki nem látja a Har szóban a Hegy formát. Az Ap és Ep Ház értelmű. Ebből következik, hogy a Har-Ap a Hegyek-Háza fogalmat tartalmazza. A szó környezete őskori, mert lehetetlen, hogy őseink nem harapták az ételt, és nem látták harapni a nagy ragadozókat. Amennyiben az Ap Apa lenne, a magam részéről nem tartom elfogadhatónak. A vad csimpánzok valóban harapdálják csoportjuk tagjait, de az emberek nem csimpánzok, nem harapdálják családjukat. Tehát az Ap Ház, Varga Zsigmond meghatározása szerint is.

Harc szavunkban a Har Hegy. Hegyekkel vívták őseink szörnyű csatáikat, amikor egymás vérét ontották. A fegyverek eleje sok harci eszköz esetében éles hegyben végződik. A Har az Öröklét is, a Tökéletesség, ahova az elesett harcosok kerültek. A német Harz-hegység az Öröklét-hegysége. Régebben Unugok (magyarok), azután Kelták, végül Germánok lakták a környéket, de a hegység akár 80.000 évre is visszamegy szent helyek kimutatása miatt. A Harz tehát a Har Hegy értelmét tartalmazza, magyar kicsinyítéssel, amit a Z jelez.

Harag szavunkban a Har a fogak, mint hegyek, kimutatása. A ragadozók is kimutatják támadási szándékukat, az ínyt felhúzzák, mutatva fogaikat, a Harokat, Hegyeket. Har-Ag tehát a Fogak Ágazódása, különösen akkor, ha a haragvó harapdálni kezd. Ekkor a Harok (fogak) elágazódnak, mert sok helyen harapják meg áldozatukat.

Harta magyar város. A név a Har és Ta elemekből alakult ki. Valami Har, Hegy is van a területen, nem tudni.

Harkály madárnév, de kapcsolatos lehet Horka vezérnevünkkel. A harkályok általában a Fehér, Fekete, Vörös színt viselik tollruhájukon, de a Zöld Küllő zöld és piros színű. Ez a Tiri színösszetétel, ami Hármas. A magyar Tiri szóból ered a Tri, ami a hármasság kifejezője. A szumer Tir Csillag, ami megint Hármat jelent a magyar értékrend szerint. Teljesen világos, hogy a Tri a magyar nyelvből ered. Krétán, ahol magyarok alkották meg a magascivilizációt, Tiri-Pode volt a Három-Láb neve. A Tiri-Tarka mai magyar szó Hármas-Tarka, mert a Fehér-Fekete-Vörös neveket írja le az állatok bundáján. A Har-Kál már a Hegyek (Sereg) Kálja, nagyja, vezetője.

Horka szavunkban a Hor a reggel felkelő ifjú Napisten, a Ka lehet Ház, kicsinyítés, vagy Kapu és Bika. Horka a hadak vezetője, de főleg az utánpótlás szállítója. Nélküle nem lehet csatát nyerni, de felvonulni sem egy csata megvívására. Neve Hor nevéből ered, ami tény.

Horka nevét Harka alakban is írtuk. Amint azok a magyarok, akik Szubartuból, Szumerból, Egyiptomból és Levantéból északra húzódtak, megérkeztek az ősi, negyvezezer évnél régebbi idők óta magyarok és rokonaik, pl. finnségiek által lakott területre, akkor Harka városa fontos helyük volt. Ebből a korból ered Harkov város neve, ami Harkövé, Harkoviak értelmű. De bocsánat, mikor volt Hor szláv?

Haramia szavunkban az A-Mi-Hara jelentése is látszik. A Har a hegyek, fegyverek neve, a setétség megjelenése. Az A-Mi a Mi-A kifejezéssel rímel. A magyar nyelv régebbi minden belőle származott nyelvnél, nyelvi struktúránál, ezért nem helyes, hogy a magyar nyelvi alakokat alávessék a magyarnál sokkal újabb nyelvi formáknak. Mert az ilyen eljárás tudománytalan, sehová sem vezet.

Harrán ókori városa sokat szenvedett, azután elpusztult a gyakori rablási szándékú támadások miatt. Nevét egyes magyar kutatók Harán, Karán, vagy Karám formában értelmezték. A Har Hegy, az Án Égi. Sajnos, keveset tudok az Égi Hegyről.

Harács szavunk a testvéri törökből ered, de magyar a szó nyelvi alapja. Har a Hegy, vagyis a török vezetők harci kedve által kialakított adó elvétele. Az Ács ennek az eljárásnak az ácsolása. Az Ács magyar szó, de a szlávok, a törökök sem értik jelentését, de magunékat tulajdonítják.

Hárs egy fa, a Háros a Tökéletes. Ahova jutunk halálunk után, a Hárs a 12 fanév által leírt Öröklét 12, de inkább 13, hónapjának egyik neve. Nem sikerült a 12 fanév által meghatározott magyar hónaprendszerhez még eljutni, de talán majd sikerül. A Hárs a temetők fája, ahol csodálatos illatával nyugtatja a halott lelkeket, akiket igazságtalan, vagy aljas támadások öltek meg, ezért nem képesek még elhagyni Földanya légterét.

A Hárfa a Tökéletesség hangszere. Régen a Karon viselték, kisebbek voltak, ezért a Kar-Fa fogalom is érvényes lehet. De az igazi név a Hár, ami a Tökéletesség is egyben, amint láttuk a Három Hegyet, nagyon régen. A Hár a Tökéletesség, fából készült eszközök, Szumerban több csodálatos hárfa is fennmaradt, amin a tökéletes zenét adták elő a művészek. A Hárfa tehát egy másik irányba mutat, a Tökéletesség irányába, ami a Három Hegy fogalma irányába irányít. A Hár-Fa hangszer Fa neve nem csupán arra utal, hogy a hangszer gerince fából való, hanem arra is mutat, hogy a Fa a Tökéletesség, a Fej szava.

Harmat szavunkban a Har és Mat szavunk van jelen. Har a reggeli hideg idő, amikor a Földanya magába szívja a nedvességet, ez a Har, mint Hegy. Az Ar egyik jelentése Víz, Tenger, Óceán. A Mat a Földanya neve. Igen közeli rokon Maat Földanya nevével, de valószínű, hogy a magyar Ma-Át a régebbi fogalom az egyiptomi névvel kapcsolatban. A Mát-Ra a Földanya alacsonyabb hegysége a Fátra és a Tátra hegységekhez képest.

Harisnya szavunk a Har-Is-Nya elemeket mutatja. Har a Hegy, vagy Hegyelés, az Is a Fény, a Nya, vagy Na a Ház, de több értelme is van. Tehát, a harisnyások amolyan nők, akik gyerekeket szülnek. Igen magas osztályt képviselnek.

Harang szavunk helyesen Har-Ang. A Har itt is a Hegy és a Tökéletesség neve. Áradáskor, ellenséges csapatok támadásakor, tűzvész idején a harang riasztotta a népet. De istentiszteletkor is szólnak a harangok, továbbá kis harangok is csilingelnek. Szelídített állatok esetén a vezető visel harangot, csengőt, csengettyűt, a nagyobbak kolompot. Az Ang megfelel az egyiptomi Anh, vagy Ank szónak is, mint az Élet, az Élő. Az egyiptomi kereszt is Ank. A Hang önmagában is rokon az Ang szóval, amiben az An Ég, Menny, tehát a Hang az Égből jön, Isten szól hozzánk.

Haraszt szavunkban a Har a Tökéletesség. Temetői növény, a kis hantokra ültették, a halottak gyászolására. Az Asz-T szórészben az Asz az elmúlás igéje, T a Ta, a hely, a Földanya jelzője. Az Ász a Hős, aki halálakor kapja az Asz nevet.

A Harapódzik azt jelzi, hogy a tűz terjed, ráharap a növényekre. Nem tudni, vajon a Har tüzet is jelent, vagy esetleg a Harap szóból következik a Harapódzik tűz jelentése.

Hártya a Charta változata. Hár a Tökéletesség, Tya a Táj, hely. Chartagó neve is tartalmazza. A régi bőrhártyákra írtak. A Pergamen is ide tartozik, Pergamon városában gyártották. A Kártya is Hártya, régen bőrhártyákra festették a figurákat, a papír kártyák fiatalabbak a bőrkártyáknál.

A héber Hór jelentése Hegy.

A Har, Hár, és Húr, mint Úr, az Ív Ura, kétségtelenül rokonságban vannak Hor nevével, de az is felvetődik, hogy régebbiek Hornál.

Hor a Napisten hajnali neve, de nem egyedüliként. A Kor, mint Kör, a Kór, más szócsoport. Kronosz a Kor szóból ered, Idő isten, a kronométer időmérő. De a Kara, mint Fekete, sem török szó, mert a Ka-Ra lehet Háza a Feketének, tipikus magyar szóösszevonás eredménye. A Ra ugyanis Ra, Ember (Lény), rag és Fekete a magyarban és sok utódnyelvünkben. Ra-Ven a Fekete-Vén a Holló az angolban, vagy Rattus rattus a Fekete patkány tudományos neve.

Hargita nevünk nem Thargitaosz nevét viseli, aki ősmagyar király. Har-Gi-Ta jelentése Hegy-Föld-Táj, női névként is alkalmazzuk mostanság. Hargita egy hegység valóban. A Har Hegy, a Gi a Gé változata, Földanya értelemben, a Ta Táj, Ország, Hely, ritkán Úr is lehet, a szkytha megőrizte a Tata Úr értelmét. Ezen a tájon a föld belsejében vulkanikus folyamatok zajlanak. Thargitaosz Thar neve Magas, mint a Tar-Hun-Tas magyar isten nevében.

Harmónia olyan római istennő, aki magyar nevet visel. Nem csak Görögföldön, de Itáliában is a legtöbb isten neve magyar nyelvű. A Har itt a Tökéletesség fogalmát tartalmazza. Mon az Egy, vagy Égi. Az -ia végződés a magyaroktól ered, nem csupán a Csizmadia típusú nevekről van szó. Már legalább 4.000 éve Kis-Ázsiában, tehát a szavárdok, szubirok területén az -i jelző, az -a hátrevetett névelő, vagy Nagy. Tehát Harmónia neve Har-Món-i-a magyar alapneveket tartalmazza.

Hárpia sok van ma is, sajnos. A Hár a Hegy, vagyis Fog. A Pia a Fia régebbi alakja. A Csillag eredetileg Pi, amiből ered a Fi. Minden gyerekünk csillag, akár lány, akár fiú. A Pia szót ezért a Fia szóval kell azonosítanunk. Bár a Pia egyfajta ital is, amitől hamarosan csillagokat látunk, de a fogalma nem szerepel őseink szótárában. Hár-Pia tehát a Hegyek (Fogak)-Fia, rémisztő szörnyek, akik kínozzák az embereket Görögországban.

Horhos szavunk sötét sziklameredélyt jelent, tele sűrű növényzettel. A szóban Hor nevét láthatjuk. Mivel minden reggel Hor kapaszkodik felfelé keleten a föld peremén, ezért a szókincsben is meg kell jelennie. A Horhos is egy, a sok közül. A szó második része a Hos. Ez a szó a Ház változata, nem a Has, bár a Has is a Ház fogalmi csoportjába tartozik. Hor-Hos a Hor-Háza, hajnalban jön felfelé a Napisten teljes ifjúi erejében.

Horzsol a Horsol változata. Szegény Hor, a sok növény meghorzsolhatja, ha őt igen,akkor minket is.

Hárít és Háramlik, Hárul a hegyek elhárulása, az ellenség megverése. Vezér megbosszulása is Horra Hárul.

Harsan, Harsog, Herseg, Harsány, Harsona mint a Har fogalmát tartalmazzák. Harsány valóban hegycsúcs. De a Harsányok gyógyító emberek is, akik a táltosokhoz tartoztak. Harsan szavunkban a Har és San is Hegy. Ősi városainkban a fontos híreket Harsonával hírdették ki. Talán éppen a Harsányok, akik jól tudtak harsogni.

Haris madarunk jól tud harsogni, neve innen eredhet.

Harcsa halunk neve a Har és Csa elemekből áll. A Har Hegy, akár, mint nagy hal, mert a harcsa akár 400 kg is lehetett, akár, mint nagy falatozó, mert mindent befal, ha teheti. A mai harcsák csak kicsi másai a régieknek. A Csa a Víz, ebből eredően a Har-Csa Hegy nagyságú hal- a Vízben.

Korány nevünk Hajnalt jelent. A Kor a Kör, a Nap, az Ány az Ég neve. A Napisten Korán kel, ennek az időnek a neve lehet Korány is.

Horány település neve szintén a Hor és Ány elemekből kapcsolódik össze. Hor a reggeli Napisten, az Ány az Ég becézése. Az akkád ezt aszót Anu alakban írta. Hor-Ány tehát a Mennyei-Hor nevét viseli.

Harkány városunk nevében a Harka szerepel. Har-Kán a Hegyek, lándzsák, dárdák, kardok, tőrök, Kánja, királya.

Hartyán neveinkben viszont a Har és Tan, a Tökéletes Isten tanait láthatjuk.

Hort település neve Hor és a T (Ta, Táj) összevonásából jött létre.

Horpa a keltáknál az Árpa. Vagyis Hor-Pa Hor-Füve. Ez is bizonyítja, hogy az Árpa nem török szó, hanem a 220 után megszülető törököknél sokkal régebbi szó. De Horpács neve érdekel most minket, a névben a Hor egyértelmű. Utána a Pa a falu neve, vagy akár Fű, amint az Ár-pa szóban, végül az Ács szó. A Horpács névben a Hor-Füvének-Ácsa is jól látható, Hor-Pa-Ács formában.

Horog szavunk tényleg grandiózus ősiségbe repíti képzeletünket. Amikor Maui isten legendájára rábukkantam, és egy kis verset is írtam róla, akkor világosodott meg nekem, hogy Maui nagyjából azonos Hor istennel. Kapaszkodik a Nap fel a földre keleten, két karja a könyöknél, két lába térdnél behajlik. Ez a Szvasztika. Keleten pár milliárdan tudják, de itt nyugaton úgy kell kibányászni a szövegekből. A Nap túl gyorsan halad az égen, ezért Maui lefékezi, hogy többet világítson. A Szvasztika egy stilizált ember, négy ágú horog. Hor a reggeli felkelő tökéletes Napisten, az Og viszont az Óriás egyik neve. Hor-Og, mint Hor-Óriás, kapaszkodik reggel felfelé. Az Og tehát Óriás, ne írjuk soha Óg alakban, mert az már tévesztés. Az Og-Og is név, ebből Góg ugyan lehet, de az biztos, hogy Gógnak több névalakja is lehet, pl. a Gőg, a Gig és Geg. Ezt azért érdemes megemlíteni, mert a Góg fia Magog elterjedt a gondolkodásban. Amit az emberek nem értenek, hiszen pl. Mag-Og Csillag-Óriás értelmű, nem gondolnám, hogy emberekre vonatkozna, hanem inkább olyan emberekre, akik a csillagvilágot kutatják. Mint a magyarok ősi tudósai. A Horgol ige a Horogból ered.

Horkol szavunkban a Hor és a Kel szórészek vannak jelen. Amikor Hor kel, ez a hajnal első pillanata, Kelni kell, hiszen feljött az Ifjú Napisten. Aki nem kel, horkol. A Kel igét az erős Hor szó viszi Kol alakra.

Horpad szavunk két része a Hor és a Pad. Hort tudjuk, kicsoda, a Padról azt kell tudni, hogy Csillag értelmű. Krétán a Tiri-Pode Három-Láb, van egy kerek ülőkéje, ez a csillag, amiből három láb nyúlik ki, amelyek a sugarakat jelképezik. A Tiri magyar szó, Hármat jelent, a szumer Tir pedig Csillag, ezekből képződött a Tri. A Pad-Lás Csillagot-Láss, a Padus a Pó, a Csillagok folyója vagy Csillogó folyó, Árpád az Áramló nép vezérlő Csillaga. Hor-Pad ezért Hor-Csillag jelentésű, a csillag mindig a gyerek neve, amikor még kicsi az ember. Hor, amikor felkel a keleti horizonton, és még gyerek, alig látszik, látszólagosan behorpasztja a láthatárt. Egy kis homorú hajlat látható addig, amíg a Nap el nem szakad a horizonttól. Ez a csillagászati fogalom azután átment a horpadásokra, névként.

Horezm birodalma nevét Badinyi Jós Ferenc eléggé jól meghatározta. Csak annyi a megjegyzésem, hogy Közép-Ázsia hatalmas nagy birodalom volt, magyarul beszélő alapnépességgel, és nem szorult szumer menekültek támogatására. Horezmről itt nem szükséges szólni.

Hortobágy nevünk nagyon nehéz, de végre, úgy gondolom, sikerült értelmezni. A név helyesen Hor-Tob-Ágy szóelemekből áll. Hor a reggel felkelő Napisten. A Tob a Tab, vagyis a Tűz egyik neve. Tab, Tap, meg a Táp, jól mutatja Tűz jelentésüket. Amikor a táltos paripát táppal etetjük, tűzzel tápláljuk. Az Ágy is érdekes szó, miként rokon az Ággal, ahova még az őskor előtt feküdtek nyugodni őseink, néhány összehordott ágra feküdve, hogy ne a talajon aludjanak éjjel.

Tehát a Hor-Tob-Ágy szavak kapcsolatosak Hor nevével. Hortobágy egy síkság. Ezen a síkságon látható volt a Délibáb, a név a Déli-Baba változata. A Baba ugyanis Tündér. Egyes tündérek igaziak, az őseink, mások megcsalnak, mert hamisak. A területen van egy folyó, a neve Chartybak volt állítólag mintegy ezer éve. Az Ak is Víz, mint az Ágy is, ami az Ügy – Folyó névvel is rokon. Az Id-Ig-Inna, vagyis a Tigris régebbi neve is tartalmazza az Ig-Ügy nevet. Érdekes az Ak (Char-Tyb-Ak) szó, ami aztán megjelenik Róma nyelvében is, mint Aqua. Van a Hortobágyon egy folyó is, aminek a neve Hortobágy.

Annyi bizonyos, hogy e nevek magyarok. Van Hortobágy még a Pilisben, nagyon fontos központ, akár piramis is, van Kis-Hortobágy csúcs is, aminek környékét átírják Hortoba formára, jeles térképészeink. Egy Hortobágy csúcs pedig keleten is van, az Altájban, de még ezt a csúcsot nem találtam meg a térképeken.

A Harlem, Hartford, Harwell, Harwich, és rokonaik számunkra nagyon fontos nevek.

Egyiptom egyesítését bizonyára Vezér hajtotta végre. Ő volt az, aki Felső-Egyiptomot és Alsó-Egyiptomot egy birodalommá szervezte. A mitológiai történet erről szól. A Vezír szót töröknek mondja a hivatalos magyar nyelvészet, holott tudja, hogy Egyiptomot magyarok alapították, a törökök meg csak 220 után jelentkeznek az emberiség színpadán. Mi erről sokak véleménye? Nem szabad véleményt mondani, mert a tudatos tévesztőkkell nem szabad szót váltani.

A Hét Vezér fogalom Hét Ozirisz, Hét Vezető fogalmat tartalmazza. A magyar hét vezér valójában Hét Király. Az “összegyűlt a hét magyar” krónikai fogalomban természetesen Hét Király gyűlt össze, tanácskozni, nem pedig 700.000 harcos. Egy fejedelmi sátorba hét király befér, de pár tízezer harcos nem. A Magyar meg Királyt, Fejedelmet jelent, azután meg Oroszlánt. A Magok Ura a Csillagok Ura, de a képzet átment a növényekre is, mert a magokból csillagok képződnek,a virágok. A virág nagyon hasonlít a csillagra, a szirmok a sugarakat jelképezik.

A Horizont csillagászati szakszó, a Láthatár neve. Három eleme a Hor, az Iz, és az Ont. Hor, amint jön felfelé az Alvilág felől, vagyis a Föld forog, és felszínének részei elérik a Nap sugarait, Izzást kezd Ontani. Az Izzás alapszava az Iz, kapcsolatos Hor édesanyja nevével. Ezért a Hor-Iz-Ont csillagászati magyar szakszó, mind a három eleme alapján.

Ismert még a Horda szó. Híres az Arany Horda. Ezt a szót is tőlünk vették keleti utódaink. Hor a harcos Napisten, Da a Helye, de a Da szónak van Nap és Föld értelme is. Egy horda nagyjából öt és tíz ezer közötti harcosból állt. Katonai egység, hiszen Hor nevét viseli. Őseink általában tízezer harcost szerveztek egy csapatrészbe. Az egyiptomiak hadosztályokat alkottak, amelyek látszáma a különböző királyok alatt különböző volt. A szumeroknál Ur városban épült az E-Temen-Ig-Ura szikkurat. Háza a Tízezer Íg Urának. A városban Temenna nevű volt a gazdagok negyede. Az itt lakóknak volt annyi gazdagsága, hogy megvásárolhassák a drága bronz fegyvereket. Temen-Na jelentése, a Temének-Háza. Urban elénk tűnik a Temen szó, ami a Teméntelen fogalmunkkal kapcsolatos. Egy Temén az 10.000 harcos, vagyis teméntelenül sok katona. Ezt a Temén szót értelmezhetjük Te-Mén, vagyis Isten a Mennyben fogalomnak. A Temén változata a Tömény, szintén tízezer harcos neve. Atillának mintegy 60 temén állt a rendelkezésére a Catalaunumi csata idején, de ebből csak 30 volt a parancsnoksága alatt. Aetius és szövetségesei szintén 30 teménnel rendelkeztek. A csata nem volt döntetlen, mert Atilla nagyon megverte Aetiust, és szövetségeseit. Hívására már másnap megérkezett Edekó, aki Aetiust kergetve Lyon előtt elérte és megsemmisítette a rómaiakat. Katar király egy-két nap múlva érkezik meg, megkergeti a nyugati gót sereget, katarzist okozva, majd Katalóniába hatol be. Még egy harmadik sereg is, 10 teménnel, pár nap múlva megjön, de őket Atilla nem küldi az ellenség üldözésére. Róma Legio nevű hadosztályai neve Leg-Jó. Eredetileg egy legio volt, majd később 50. A Had egy Ház által mozgósított seregtest neve. A Sereg egy Ser, vagyis Úr csapata. A Ser a Szer-Király szóból származik. Amikor több király lépett szövetségre, akkor több sereg alkotta az összevont erőket. A Zászlóalj eredetileg egy uralkodó, vagy terület zászlaja alá gyűlt sereg neve. Létszáma lehetett sok ezer fő is. A Dandár szót kevésbé ismerem.

A piramisszövegek nagyjából Kr.e. 3.600-3.400 tájáról erednek, és már Veszír, Uszír királyságáról beszélnek. Vannak, akik a hivatalosan megfejtett szövegeket sem ismerik el, Ozirisz királyságát is megcáfolják, és Ménészt teszik meg az első egyiptomi uralkodónak. Ménész nevét Hérodotosz, igazi forrás, Mén alakban írja, ami a magyar Mén ige és főnév megjelenése.

Kétségtelenül Vezér egyesítette Egyiptomot, amiről a mítosz meglehetősen nagy pontossággal beszámol. Uralkodása után a birodalom szétesett, vagyis Szét szétverte. Teljesen bizonyos, hogy Weszír előtt is voltak királyok, akár Európában, vagy más területen, de róluk keveset tudunk. A törzsek gyakran vándoroltak, ami teljesen bizonyos. Egyiptomot is igyekeztek egyesíteni, súlyos harcokról Baráth Tibor is értesít minket. A déli irányból támadó magarok, vagyis magyarok, a hunokat szorongatták, bár a két nép egy nyelvet beszélt. Ménész, vagyis Mén egyesítette Egyiptomot, de tudjuk, hogy utána is többször darabjaira hullott a birodalom.

Az első falakkal kerített városok Kr.e. 3.600 táján keletkeztek Egyiptomban. Nagyjából akkor, amikor Gilgames is falakat épít Unug köré, továbbá sok Észak-Mezopotámiában és északabbra lévő város köré is falakat emelnek. Mivel Gilgames nevét akkádnak erőltetik, nehezen képzelhető el, hogy a hős ezer évnél régebben már akkád nevet hordott. A hős neve egyértelműen magyar nyelvű. A falak építése Kr.e. 8.000 táján már bizonyított, Zala városait hármas sánccal vették körbe a lalók. A sáncok hasonlóak Atlantisz falainak elrendezéséhez.

Amikor Vezér, Ozirisz megalapítja Egyiptomot, bejárja négy hatalmas útját, keletre, délre, nyugatra és északra, közben terjeszti a kultúrát. Bizonyára erős hadsereggel vándorol, mert a haszonlesők sehol nem támadják meg. A Négy Nagy Térítés sok évbe kerül. Amikor hazatér, a trónra már öccse, Szét ácsingózik, de nem mer kikezdeni Izisszel. Vezérrel inkább, csalárdul megöli bátyját, testét 14 részre szabdalja, pont annyira, ahány magánhangzónk van.

Izisz a tizennégy részt összeszedi, a holttestet Anubisz segítségével bebalzsamozza és meghinti az Élet Vizével, így Ozirisz feltámad. Ozirisz, Vezér, Vadász, Kaszás, Kilenc Vitéz, Orion és más neveink alatt a Vadász, Izisz a Sziriusszá lesz az éjszakai égbolton

Hor, Osz-Iri, Sok-Szem fia, harcra kel Szét ellen, aki megkaparintotta a királyságot. A harc hosszú és elkeseredett, de Szét méltó vetélytársra lel unokaöccse személyében. Több mítosz szól arról, miként végződik a küzdelem, de mindegyik azt állítja, hogy Hor végül legyőzi Szetet. A harcban, amely legalább 80 évig tart, Hor elveszti bal szemét, de Hathor segít neki, és ismét látóvá teszi. Hathor istennő Hor felesége lesz, neve Háza Hornak értelmű.

Hort egy égi arcnak is gondolták, kelet, nyugat, észak és dél őrei tartották az arcot, akik Hor hajában éltek. Hor eszerint az éji Égbolt is. Négy gyereke a holtak belső szerveit őrző kanopuszedényeket őrizték.

Egy főpap, akiből fáraó lett, Horem-Heb nevet viselt. Hor-Papja lehetett, mert a Heb jelentése Pap.

Az olyan neveink, mint a Hóri-Horgas, az Óriás, az Uru Hegy és Észak, vagy a Hóriták, Hurriták népneve, nagyon fontosak.

Her-Kul-Es nagy hősünk, valószínű, hogy Itália a születése helye, vagyis a magyar nyelvű etruszkok fogalmaiból ered. A magyarok egyik ősapja. Élete nagyon gazdag és titokzatos, meg kell oldani életpályáját, legalább főbb vonalakban. Her a Hős, Kul a Külső, Es a Ház a nevében.

Hermész neve a Mercurius bolygó, vagyis isten másik neve. Her-Mész fiatal isten, a neve magyar eredetű. Her a Hős, a Herés, a Mész az Ifjú, aminek sok rokon szava van a magyar nyelvben, pl. a Mos, Mes, és egyebek. Ő a Nap körül hamar körbe megy, tehát a Ker-be-Mész talán jobban érthető lenne, de a Ker-Mész is érthető, mint aki körbe megy, nagy sebességgel. Van egy Hor-Mosz alak is, Hor-Ifjú, aki a Her-Mész névnek megfelel, de az egyiptomi sokkal régebbi, mint a görög szavak. A Hermész a Hármas szóval is rokon lehet?

Hor nevét, ami magyar, a rómaiak Horusz, a görögök Horosz formában írták, megtévesztve az eredeti Hor nevet ismerőket. Nem kell a latin -us, és görög -osz végződés, mert sokak ismereteit megzavarják.

Hor felesége Hat-Hor, a nevet egyesek összeírják Hator formára, ami nagyon nem helyes eljárás. A Hat jelentése Ház, de a magyarban a Hát is Ház. A Hat számnév is, a Hatalom számneve, vagyis a Ház a főnök, aki alá tartoznak a Ház emberei. Ismert a Hat igei megnyilvánulása is. A Hat tehát ige is, a Ház hatása messze kiterjed. A Hat-Tyú egy csillagkép, alapja Hat Tyú, a Tyú jelenti a csillagokat, mivel a Tu a Nap, ami becézve Tyú lesz, vagyis csillag. A Hát a test Háza. Ház szavunk igen kiterjedt rokonságú. A Ház részletes bemutatása itt nem szükséges, de azt tudni kell, ezek a szavak mind magyar eredetűek. A Ház a Kas, a Has, a Kács, a Kád, a víz háza, stb. Hatalmas szótartomány, ami a magyar eredetet bizonyítja. Az angol Hot Forró, azért, mert a Ház, Hat, Had az északi éghajlat alatt meleg hely. Alap a Ha.

Hor a Sólyom is, mert a Napisten a Sólyommal volt bemutatható. A Sólyom nevében is a Sol a Nap. Csak a szobrok több ezer évvel régebbiek, mint Róma megjelenése. Az összes egyiptomi király önmaga is Hor. Ezt a titulust a magyar földrajzi nevekben is láthatjuk. De az Úr az igazi titulus, aminek sok jelentése van, de köztük az első, az urak ura.

Heper a Hé-Per, a Hő, vagy Nap Háza. Ő Atum, a Tum és Ré, vagyis Atum-Ré. De ezek a nevek mind magyar nyelvűek, ami Baráth Tibor, Cserép József, és több más zseniális magyar kutató igazát bizonyítja. Az ellenség, vagy a Sátán szószólói meg mehetnek oda, ahova valók.

Az Atum névben a Tum a lényeg, ez a Tőm, a Ré egy másik magyar szó, igen gazdag szócsoport alapszava. Ré és Rá gyakori amagyar nyelvben, mint ragok is élnek.

Heper tehát az ősi, nagyon fiatal Nap, nem Ozirisz fia, nem Hor. Akkor ki a két név alatt szereplő Napisten? Mind a ketten hajnalban jönnek fel a keleti láthatárra. Heper közeli alakban van Eper nevünkkel, amely gyümölcs piros színű, alakja Heperre hasonlít. Az Eperfa pirosas gyümölcse igen régi finomság, a fa neve rokon lehet Heper nevével. A Földieper neve modernnak tűnik.

Ré-Harahte szintén Hor neve. A Harah, Harak valójában a Harag neve? Ré-Harag-Te a feldühödött Hort nevezi meg, aki ráront Szétre, a setétségre, és le is győzi a setétség gonosz istenét. Azt is lehet olvasni, hogy a név Ré-Hara-Hte értelmű.

A Harah névből vezetik le a nem magyarok a Karak nevet, ami a Karak-Án formában is megjelenik, bár a Kara-Kán, Fekete-Király, előbbre való. Minden ízében magyar név. A Kara-Kán meg Fekete-Kán lenne, ami bizonytalan értelmezés. A karakán ugyanis kiáll magáért, családjáért, népéért, becsületes és nem vonul vissza, csak akkor, ha nincs igaza. A Karak-Án forma Karak része nagyon közeli Ré-Harah-Te Harah nevével, az Án Égi, amint azt tudjuk. Eszerint a karakán magyar szó Hor egyik nevéhez kötődik.

A magyar hivatalos nyelvészet a Kara szót töröknek minősíti, ami érvénytelen eljárás. A Ka-Ra szó nem török, hanem magyar, két része a Ka és a Ra. A Ka sok értelemmel bír, nagyon ősi szó, egyik fontos jelentése a Ház. A Ra Fekete, nagyon gyakran, a szkytha nyelvben, de általában Nap, azután Napember, Naplény, végül Fekete. Ebből értelmezhető a Ka-Ra Háza-a Feketének. Közvetlen párja a Gara.

Van a magyar mesékben, amelyek erősen őrzik a magyar igazi őstörténet fontos mozzanatait, egy olyan motívum,ami szerint a gyerek Árpaszem, Zabszem, Búzaszem formában fogan, az apa így termékenyíti meg az anyát. A szemek, magok mellesleg csillagok, lásd Személy, Magzat. Izisz a halott Ozirisztől így foganta Hort, mert Ozirisz a testéből kicsírázott árpában támadt fel, és az árpaszem fogantatta Hort.

Horpahrud a gyermek Hor, aki nem más, mint Horpah-Rud. A Rud azonos Nimrud nevének második részével, ami Rúd és egyben Vörös. Horpa a kelta árpa, vagyis Hor Füve. Világos, hogy Hor az árpából, a horpából születik. A Rúd a Vadász csillagkép öve, másfelől a Nagy Orion-köd. Ez utóbbi rúdja nemiszervként jelenik meg a népi mitológiában, mint a Nimrúd-tamga ábrázolásokon.

Az Ár-Pa nevében a Hegy-Füve értelem rejlik. Az Ár lehet Hegy, vagy az áramló víz vagy a mozgó nép neve. De az árpa kalásza is hegyes, a toklászokból kinüvő hegyes képződmények miatt. A Pa nem csak Fa, hanem lágyszárú növény is, lásd Répa, Zászpa, sőt a Gomba is. Legjobban a Pa-Fa-Fő-Fej szósorozat mutatja be a Pa jelentéseit.

Árpád nevét Baráth Tibor Erpet formában azonosítja, ami a Pét-Er változata. Nem görög, hanem a sokkal régebbi egyiptomiak neve, a Pet az Égbolt, az Er Úr. Péter, vagy Erpet az Ég Ura. Ha Ár-Pád az Áramló nép vezérlő Csillaga, akkor a valódi jelentést kapjuk meg. Semmilyen körülmények között sem török, mivel Arpad városa Kr.e. 2.000-nél régebbi, a törökök meg csak 220 táján jelennek meg. Sajnos, sokan a legalapvetőbb adatokat sem ismerik. Egyébként, ha Árpád neve valóban összekapcsolható az Árpa és Horpa névvel, akkor Horral lehetne azonosítani, aki árpaszemből született, ami Ozirisz megtestesítője, anyja pedig Izisz.

A Hét Vezér Hét Ozirisz,vagy hét Vadász, hét Nimrúd. A Ré-Hara-Hte forma harmadik szava a Hét számnevünkkel azonosítható. De nem bizonyos a Hte forma.

Megemlítendő, hogy Nimrúd testvére a kelták őse, Fénis, népe a Mil fiai. Mil fiai neve a Milu csudaszarvas névből származik, az ég csillagai, mint a magyarok. Innen a Millió számnév is. Tehét Fénis Nimrúd testvére, akivel együtt építették Mezopotámia nagy toronytemplomait, amit ma Bábel Tornyának neveznek. De akkor Bábel, vagyis Babilon nem is létezett, csak kis település volt, de más nagyvárosok már igen. A magyar és kelta testvérséghez itt is egy fontos kulcs. Mellesleg a kelták mitoszaiban többször szerepel olyan esemény, hogy egyes vezetők visszamennek keletre, és magyar királylányokat vesznek feleségül, vagy magyar királyfiakhoz mennek férjül.

A Horda mellett ismert az Orda szó is. Ordos területe hun bázis volt. Az Ordas a farkasok vezére, őseink jelképei között, az oroszlán, tigris, párduc mellett a farkas, vörös farkas és hiéna kutya is szerepel, a szarvasok és madarak között.

Hor papjai, vagy az Isteni Erődök 13.900 évig uralkodtak a Földön. Mivel utánuk a Félistenek, mint a pelaszgok, palócok, a Holtak Lelkei, a Mágusok, meg Bölcsek 11.025 évig uralták bolygónkat, azután következett a fáraók kora. Az adatokból meghatározhatjuk Hor Barátainak, vagy Társainak uralkodási korát. Ezt a kort Kr.e. 27.900 és 14.000 közé tehetjük. Atlantisz kora a 14.000 évnél lehet régebbi, de Atlantisz uralma Egyiptomban a Bölcsek korára esik elsősorban. Atlantisz magorjai az egyiptomi adatok szerint is legalább a fáraók koráig még Egyiptomot is uralták, vagyis a Nílus-völgy magyar uralom alatt volt.

Hor idejét nagyon nehéz meghatározni az emberiség történetében, legalább annyira nehéz, mint Atlantisz idejét meghatározni. Amint tudjuk, Hor Erődjei közel 30.000 év távolába visznek bennünket. A magyar nyelv írásos szavai ennél az időnél is mérhetetlenül régebbiek, ami miatt akár kétszázezer évre is visszamehetünk az időben, amikor magyar nyelvű feliratokat találunk a sziklákon, csontokon. Murina királynő regéje azért is fontos, mert amikor jön vissza nyugatról a Nílus delta felé, szétverve a gorgonok seregeit, felmentve megmaradt Atlantiszt, találkozik Horral. Hor az amazon hadsereg segítségére siet, élelemmel, a lovaknak is bőven ad ételt. Hor és Murina között testvéri kötelék van, Egyiptom királya és az amazon királynő közös őstől ered, a Turul házból. Ezután Murina halad tovább északra, ahol az arab seregeket úgy megveri, hogy még ma is az arabok rettegnek a női seregektől. Az időt azonban nem sikerült közelebbről meghatározni. Murináról írtam egy verses elbeszélést.

 Hor tehát a nagy harcos, a felkelő, teljes erejében lévő Napisten.

SZÉT LÁZADÁSA ÉS BUKÁSA 8  ↑tartalom

Eredetileg öten voltak testvérek, akik Mezopotámia felől érkeztek az Al-tengeren, és az Abzun, majd az Azúr-tengeren keresztül. Először Koszeirban kötöttek ki, ami az Azúr-tenger kikötője, egyiptomi neve Szuu, a görög-római korban Bereniké nevet kapott. Szuu felől azután a Deltába hajóztak, ahol Vezér megalapította Pé városát. A nevet Trónusnak értelmezik. Delta a Dél-Ta, ami lehet a mitikus Dél-országa egyik megjelenési helye. Mondják a Nyár Királyságának is, szerepel a kelta hagyományokban. A Nyár Királysága több területet is jelöl, a Delta mellett Szumer a másik terület, ami önmagában is Dél jelentésű, az a terület, ahol Szem az Úr. A magyar hagyományokban is gyakori Dél Királysága, Tompa Mihály egyik versében Mezopotámiát nevezi meg. De Jókai Mór, Vörösmarty Mihály és mások is tudatában vannak a titokzatos Dél Királysága létének és fontosságának, valamint a magyarokhoz tartozásának.

A kérdést bonyolítja, hogy Egyiptom és Mezopotámia mellett a Kanári név is jelent Nyár Királyságot. A Ka egyik jelentése Király, Királyság, a Nári a Nyári, tehát Ka-Nári a Nyári Királyság. Igen régi lehet a név, akár Atlantisz magyarjaihoz tartozott a terület.

Az öt testvér száma esetleg számtani fontosságú. Mezopotámiában létezett egy ötös számrendszer, ami aztán tízes rendszerre fejlődött. A maya húszas számrendszer is kapcsolatos e két számrendszerrel. Az öt bizonyára a kéz ujjainak száma miatt volt fontos. De az öt páratlan szám, két férfinak két felesége lehet, az ötödik egyedül marad. Aruerisz később eltűnik szemünk elől, és csak négyen maradnak. Aruerisz nevét értelmezni nagyon nehéz. Az Ar lehet a tenger, az Erisz viszálykodás. Az Aru Er az Áru Ura, esetleg a Tengerek Ura. Ha jó a név megközelítése, akkor a flotta parancsnoka lehetett Aruerisz, vagy az utánpótlás szállítója, aki az események fősodrából később kikerült.

Az öt (Ut a Nap) hódító öt fejedelmi család sarja, nem voltak valódi testvérek. A vérfertőzést ismerték, és valószínűleg halállal büntették. A testvérség fogalma arra vonatkozik, hogy mindnyájan egy népből származtak, vagyis magyarok voltak. Abban az időben Mezopotámia magyar népességű volt. Mivel Vezér mítosza rendkívül régi, feltétlenül régebbi a szumerok megjelenésénél, ami Kr.e. 3.250 körül történt, a régészeti adatok alapján, tilos összemosni a magyarokat a szelíden beáramló jövevényekkel. Mezopotámia civilizációját a magyarok alapították meg, a beáramlók vagy dravida-elámiak, vagy kusiták, vagy mind a két népesség. Ekkor még szemita népesség nem létezik, vagy valahol messze van a Kétfolyó-közétől.

A magyarok, meg a kelták, önmagukat istenektől valóknak képzelték, úgy értve, hogy a csillagoktól származtak, a csillagok viszont asztrális istenek. Ez a fontos képzet bizonyára a magyarokon és keltákon kívül más rokon gondolkodású népeknél is létezett, nyomai ma is fellelhetők. Akik a vezetőket, mivel a nép tagjai önmagukat is csillagoktól születettnek tudták, isteneknek gondolták, logikusan jártak el. A vezetők istenek, a népe meg csillagok, akik szintén istenek.

Szét, a hagyomány szerint, Vezér (Uszir, Weszir) öccse volt. Nem valószínű, hogy tényleg testvérek voltak, de ez sincs kizárva. Ha Vezér a Vadász csillagkép, akkor Szét az éji setétség. Szét neve egyben magyar közszó, igekötőként gyakran szerepel ma is a nyelvben. Pontosan azt jelenti, amit Szét művelt egykor.

Kezdetben Szét jóságos, mert segíti bátyját. Továbbá segíti Rét. Amikor Ré lenyugszik nyugaton, és átkel az Alvilág félelemetes területein, Szét űzi el a démonokat, szörnyeket Ré hajójától.

Ozirisz négy nagy utat tesz meg, a négy világtáj irányában, minden útja több évig tart. Otthon Izisz a királynő, de Szét megtámadja Izisz uralmát, és átveszi a hatalmat. Amikor bátyja haza tér a legutolsó, a keleti útról, akkor Szét aljas tervet eszel ki. Ráveszi Vezért, vagyis Oziriszt, hogy feküdjön bele egy díszes ládába. Szét megméri Vezér magasságát álmában, azután pont olyan ládát készít, amennyi magas Vezér. Többen a ládába fekszenek, de vagy kisebbek, vagy nagyobbak a ládánál. A láda koporsó, amikor Vezér benne van, Szét a ládára szegezi a fedelet, majd a folyóba dobja. A víz a ládát Libanonig sodorja, de Izisz megtalálja, visszaviszi Egyiptomba. De Szét Vezért tizennégy részre vágja, a részeket széthajítja.

Szétvágás nem pecsételi meg Vezér-Ozirisz sorsát. Izisz megkeresi a testrészeket, meghinti azokat az Élet Vizével, és Ozirisz feléled. Nemzi Hort, felszáll az Égre, ő lesz a Vadász, Nimrud, Kaszás, Kilenc Vitéz, Orion, vagy Ozirisz, Vezér, és még több neve is van. Az etruszk Kilenc Halálisten, ez a neve, Kilentsz, kilencen vannak, ők fogadják az Isten Atya irányába szálló lelkeket. Jelképük a későbbi Orion. Megfelelő eljárás után átengedi a lelkeket Isten Örök Fény országába, a Mennyekbe.

Szét neve a Szé magyar szót is tartalmazza, ami Fény jelentésű. A Szé kap egy T hangot, ami képző. Szét tehát a fény országához tartozik először, a kezdetekben.

Ismerni egy georgiai hősnő nevét, amely rokon Szét nevével. Satana a neve. De a Sat-Ana lehet a Kezdet-Anya, Szat-Ana. Azután a Sza, vagy Sa Tana a csillagtanya, az égbolt, ahol a Menny Fiai, a csillagok Tanyáznak. A magyarok, és bizonyára a kelták is.

Szét később gonosz lesz, mert bátyja ellen támad. Neve felveszi a Setét fogalmát. A Set több formájú, lehet Shet, Szeth, Séth, Széth, meg Sat és Szat.

A magyarban még gyakori a Zat is. A Zat képző, Mag-Zat, Kar-Zat, Alj-Zat, de mind a Szat származéka. Közép-Ázsiában Bag-Zat király még az arab támadás előtt uralkodott. A Bag a Nap, a Zat a Szat, a kezdet. Ebből láthatjuk, hogy Bagzat neve magyar volt, jelentése pedig a Nap Fia. A kezdetet kell érteni a Fiú fogalmának.

Szét fő tulajdonsága az, hogy mindent szétverjen, szétzúzzon, szétdaraboljon, az elemeket is szétszedje.

Fontos szerepe van a fejlődésben, mivel egy fogalom szétszedésével több új fogalomra tehetünk szert. Az Atom egy részecske, de ma már rengeteg szó kapcsolódik hozzá. Fejlődik a nyelv, mozog, az idő haladtával folyton változik. Fejlődik az agy is, az emberi szervezet, fejlődik a kultúra és az emberiség életminősége. Egy szó jelentése felvehet később több más jelentést is, amivel a szó jelentése gazdagodik, de nehéz feladatot jelent az adott szó első, eredeti jelentésének megtalálása. Pedig az első jelentés kikutatása nagyon fontos. Ha egy alapszó első jelentését megtaláljuk, akkor a belőle származó többi jelentés, sőt, a többi alakzat is jól nyomon követhető, és a különböző nyelvekben is megjelenő szó óriási valószínűséggel nyelvrokonságot is bizonyít.

A Setét szóban a Set Szét, vagy Szet nevünk változata, az Ét (Set-Ét) bizonyára képző, nagy bizonyossággal Hely (a Ta), vagy talán többes szám. Az is igaz, hogy az Ét Tűz is. Az Ét-el olyan táplálék, amit tűzön készítünk el. Maga a Táp szó is Tűz, elvégre melegvérűek vagyunk, testünket tűzzel tápláljuk. Nem csak az öt lábú táltos paripa eszik parazsat, hanem minden ember is, képletesen. Ha a Set-Ét szóban a Set a sötét, az Et meg a Tűz, akkor itt egyértelműen az éjszakai égről van szó, amiben kigyúlnak a tüzet jelképező csillagok. Set-Ét tehát a Setétség Istene.

A Setétség Istene fellázadt a fényt jelképező Vezér, Ozirisz ellen, rosszat tett, árulást követett el, amiért meg kellett bűnhődnie.

Úgy tűnik, a gonosz istenek eredetileg jó istenek voltak. Ez a feltételezés azt valószínűsíti, hogy valamikor az ókor kezdete előtt akár több ízben is vallásforradalom zajlott az emberek között, a vesztes istenek mehettek a rosszak közé.

Lucifer a Fény-Hordozó, Lux a Fény, Fereign görög szó Hordozni, a magyar Fér ige származéka. Az Ördög eredetileg Ur-Dug, vagyis Szent-Úr. Aztán lesz belőle a Dögök Őre, az alsó Poklban lakik, onnan jő elő, és leselkedik az emberekre, lelkük elragadása céljából. Belzebub a Legyek Ura. Belfegor a Fény (Bél) Ura, de lesz belőle valami rossz.

Maga a Sátán nem arab név, hanem a Szat és An származéka, magyar eredetű. Az An a klasszikus Ég, Menny, a Szat a Szet, vagyis a Setétség változata. A magyar nyelvben ugyanis létezik a mély hangrend-magas hangrend szabály, ami miatt a szavak jelentős részének még ma is van mély és magas hangrendű változata. A Sat-An tehát az Égi Setétség, ami akkor jött létre, amikor Isten, illetve Boldogasszony megteremtette a Világegyetemet. Is-Ten a Fény Teremtője.

A természet megfigyelése azokat a tényeket bizonyította, amelyek a nappal és éjszaka körforgása által látszottak. Nappal fényesség van, éjszaka sötétség. Az éjszaka istene a Sat-An. De mivel isteni rangra emelkedett, és az istenek jók voltak, a Sátán is kezdetben jó volt. Aztán rossz lett, bizonyára sok vita lefolytatása után. Addig rossz volt a démon, a szörny, a dúvad, rossz szellemek, erdők, vizek lényei, számuknak nincs vége. De a Sátán, vagyis Szet igazi isten, lázadása miatt buknia kellett.

Az egyiptomi Szetes név magyarnak vélhető. A Szet magyar szó, az Es azonban lehet önálló szó, Ház jelentéssel. Eszerint a Szet-Es a Setétség-Háza. Azonban az “s” lehet jelző is, ebben az esetben a Szetes jelentés az elsődleges.

Szét szavunknak vannak változatai is a magyar nyelvben. Bizonyára több, mint amennyit összegyűjtöttem.

A Maszat szóban a Ma és a Szat ismerhető fel. Mivel a Maszat amúgy Fekete, a gyerek fekete sárban mászkál, azonnal láthatjuk, hogy Ma anyát jelenti a szó első része. A maszatos gyereket anyja elkapja, és tisztára mossa, a maszat eltűnik. A Szat jelenti a Feketét, valójában a Sátán nevének első részét. Tehát a magyar nyelvben mélyen jelen van a Szat szó.

Mivel a Zat és Zet képző, a Szat és Szet módosulata, néhány példa be lett mutatva, ezért haladunk tovább.

Zátony szavunkkal jelöljük a vízalatti fenyegető sziklákat. A névben először a Zá-Tony formát vesszük észre. A Tony a Ton, a Tó és Víz, a hajók vízben haladnak. A Zá megfelel a Szá szónak, ami a Száj. Eszerint a Zá-Ton egy Száj, a Tóban, vízben, ami elnyeli a hajót. A Zát-Ony felbontás azt mutatja, hogy itt a Szát van jelen, a Sátán, az Ony pedig az Ég, illetve Úr neve, On alakban. A Zátony a Sátán nevének rontása is lehet. A Zátony elnyeli a hajót, utasaival együtt, viszi őket az Alvilágba. Norvégia partjai mentén hatalmas szörny garázdálkodott, elragadta a hajókat. De ilyen szörny nem létezett, a kutatók ezért a zátonyokat tették a hajók elpusztítóinak felelősévé. A nép a zátonyokat tengeri szörnynek képzelte.

Kaszat szavunkban is benne van a Szat, a Ka lehet Kapu is. A kaszat termés, ezért inkább a Kasz-At a valódi összetétel, mivel a Kasz Ház, és a termésben lévő mag házban van. De lehet a kaszat jelentésén tovább gondolkodni, mert a kaszat gyakran fekete, és a Ka-Szat lehet akár Ház-Fekete is.

A Sátán tulajdonságainak gazdag a listája. Néhány ezek közül: Setét, Fekete (sötét barna, sötét szürke), Halál, Vég, Csúnya, Rossz, Patás, Gyilkos, lásd Patológia, Ölő, Fekete lukból jön elő, Gonosz, Áruló, Értéktelen, Lélekrabló, Éji, Alvilági, Felvilágban is létezik, Üres, Semmi. A Han, mint a Han-Ság, az Ördög-Ség, a Hány kérdés szemben áll a Mennyi kérdéssel, ami a Mennyhez kapcsolódik. A Hány ige az ördög által megszállt személyre vonatkozik, az ördögűző pap hánytatással űzi el az ördögöt. A Halál valójában nem tartozik az ördöghöz, önálló isteni lény.

A Halálisten neve a Hal igéből és az Ál szóból áll. Nagy misztériuma, hogy a név azt állítja, nem igazi a Hal ige, hanem csak Ál. Ez az értelmezés azt állítja, hogy a Hal-Ál egy Ál Halál, mert utána a Feltámadás következik. Nem ismerem, milyen más nyelvben jelenik meg a Halál neve úgy, hogy magában hordozza a Feltámadás reményét.

A Csótány rovar ismérvei: Fekete, Sötét barna, Lukból, a Feketeségből jön elő, nagyon Ronda, testét nyúlványok teszik visszataszítóvá, betegség terjesztő, megrágja az ételt, értéktelen. A Csó-Tány neve a Sá-Tán nevének változata.

A Denevér neve a Den-Eb-Ér, Ten-Eb-Ér változata. Eb-Isten-Úr, amiben az Eb olyan kutya, amelyik nem túlzottan értékes. A repülő kutyák régi területeinken éltek, Európában nem ismertek. De az Eb még fekete, és király. A Deneb csillag, a Denebola egy másik, a Deneb kicsinyítése.

A Sárkány neve nem kapcsolatos a Sátán nevével. Viselkedése azonban igen. Igaz, vannak Szerencse Sárkányok és Jó Sárkányok, de jobban elhíresültek a gonosz sárkányok. Királylányokat rabolnak, mint a görög rablókirályok. Lakhelyük a Tejúton van elsősorban, oda kell felmenni a lányszabadító hősöknek. Vannak köztük több fejű sárkányok. A Sár jelent aranyat és királyt is, a sárkányok szeretik az aranyat. A Kány a Farok, de lehet Kán is. Őseink értettek a csontokhoz, a dinoszaurusz csontvázból, amelyek pl. Mongóliában a felszínen hevertek, egyből megmondták, hogy madár, vagy hüllő jellegű a csontváz.

Az akkádok első királya is sárkány, a Biblia Szargon formában írja le nevét. A Szar több jelentésű, a Gon-Gén még Eredet is. Nevét újabban Sarru-Kenu, Igazságos-Király formában értelmezik. Pedig a zsidó írók, a Szargon név feljegyzői, pontosan tudták, mit írnak. Az akkádok, későbbi asszirok, babiloniaiak, rengeteget kínozták a zsidókat, mérhetetlen gyilkosságokat, népirtásokat követtek el ellenük. A Sar Király a magyaroknál, a Kenu a Kény, tehát ez a tömeggyilkos Kény-Király is volt. Meg sárkány. A Sárkány a gonosszá fejlődés csúcsteljesítménye. Szar-Gonosz is illik Szargon nevéhez.

A Hegyek Sárkányai a guti, vagy qutu, a kutató népesség, akik hunok voltak. Megsemmisítik a pusztító akkád államot. Mint sárkányok törnek rá az akkád birodalomra. Minden törzsük független, királyaik egymásnak szövetségesei, nem alárendeltjei. A Guti mai családnév is. A Hunzakutok szintén viselik a Kut nevet.

A Dragon, ebből pl. a Dragonyos lovas, egyértelműen a Szargon, Sárkány változata. Ismert a Tarkon név is. A Dar-Gon egyszerűen fejlődik Dra-Gon alakra, a kelta testvéreknél. Így születik meg aztán Pen-Dragon, a Nagy-Sárkány neve.

A Szaurusz neve Gyík értelmű, de szintén magyar eredetű. A Sza a Száj és a Menny Fia (csillag), az Ur egyszerűen Úr. Azután kaphat a szó latin vagy görög végződést, ami nem számít a jelentésben. Tehát a Sza-Úr a Száj-Ura, a hatalmas zabálók neve. Mivel a Szaurusz Gyík, ezért a Tejútra kell pillantanunk, mert őseink képzetében a Tejút (Teuta) hatalmas Gyík, vagy Kígyó volt. A kelta Urosh (Sza-Urosh) hatalmas szarvasmarha is, vagy bika. A Bika csillagkép máris az égre viszi képzeletünket. A Bika hogyan rokon a Szaurusszal? Úgy, hogy a Taurusz Bika, ahogy a hegység nevében is látni. De a Bika, mint Szur, közel áll a Sza-Úr névhez. A Taurusz, mint Tor, Toro, Torino, mind a Bika, a Szúr változata. Assur a régebbi magyar Asz-Szur város utóda, ami Isteni-Bika, vagy Ló-Bika jelentésű volt. Később az egyiptomiak Szuri néven ismerték az országot, a világ előtt asszir lett a nevük, ma ayszorok, akik a magyarokkal sokat háborúztak, de mégis csak rokon népünk lett. Ez volt Atura ország is.

Szét megszerzi a hatalmat az égi fő út földi megfelelője, Egyiptom fölött, ami az égi Nyílás földi megfelelője, a Nil folyó mellett terült el. A hatalmat nem tudja megtartani. Ellene van Izisz és Nephthysz, és Ozirisz fia Hor, meg Nephthysz fia, akinek valójában Ozirisz az apja, tehát Hor féltestvére, a Sakál isten.

Hor rátámad Szétre, a Fény a Setétségre, és iszonyú harc kezdődik. A Setét legyőzte az előző Fénykirályt, Oziriszt, aljas fondorlatokkal, mert Osz-Iri, a Sok-Szem, nem volt elég óvatos. Mivel saját testvérét is a Fény családja részének gondolta. De Szet a kizárólagos hatalmat akarta, elárulta bátyját, és ezzel átfordult a Feketeségbe.

Hor, a Kör és Hegy, a Fiatal Nap, keményen szétveri nagybátyja hatalmát. Ő a reggeli Nap, aki előtt nem állhat meg senki, még Szét sem. Ő a Világegyetem ősnapjainak is a megtestesítője. De a harc elhúzódik, mivel Izisz, Hor édesanyja, nem akarja, hogy a fia ölje meg a nagybátyját.

Háromszor ütköznek meg. Mind a háromszor Hor győz. Az egyik harcban Szét kitépi Hor egyik szemét. Hor úgy néz ki, mint a Nap, aki csak egy szem. De visszakapja szemét, a másikat is, és végül legyőzi Szetet. Izisz ekkor már nem tud segítséget adni Szétnek, mert az Istenek Tanácsa döntést hoz. Ré, a Napisten, vesztesnek nyilványítja Szétet, és az Alvilágba űzi. A két szem esetlegesen a Naprendszernek egy másik csillagára utalhat? A Személy az ember, Szem az Éjben, vagyis csillagok vagyunk.

A legkisebb fény is megsemmisíti a legnagyobb sötétséget is, ami létezik.

Szét gyakran szörny alakban jelenik meg az ábrázolásokon, legyőzetése után. Szét a harc istene marad sokáig. II. Ramszesz hadseregének egyik hadosztálya Szét nevét viselte. A Kadesi csata felé vonuló egyiptomi hadosztályok neve Ré, Amon, Hor és Szet. Eszerint továbbra is tisztelték Szét istent, a legnagyobb istenek között volt a helye. Több fáraó is viselte nevét. Szethi fáraók neve a magyar Szét I-vel becézett alakja.

Szét ma is hatalmas, sok sátánista szekta létezik. Ennél is sokkal rosszabb, hogy egész filizófiák is ráépülhetnek Szét tulajdonságaira és lényegére. A Gonosz hatalma igen nagy, csak Isten hatalma nagyobb nála, és természetesen Boldogasszony hatalma. Ezért aztán a sátánisták sok aljasságot, bajt tudnak előidézni, de mindig van reménye az igaz embereknek, hogy legyőzhetik a sötétséget.

Szét filozófiai iskolákat hozott létre, és sokan hajlamosak őt szolgálni. A Sátán arannyal jutalmaz, hívei Moloch rabjai. Ki kell térni Moloch nevére, aki Szét társaihoz tartozik.

Moloch neve magyar eredetű, mint oly sok ezer és ezer név, ami megmaradt az egykori magyar szuperbirodalomból, ami az egész Földre kiterjedt, és mindenütt szabadságot adott a népeknek. Éppen ez volt a magyar szuperbirodalom végzete, hogy nem próbálta egységes szervezetbe tömöríteni a részek népeit, amelyek azután hamarosan önálló népekké fejlődtek. A Muloch a Muló variánsa. A Mu önmagában is Fény, Ős, Múló, a Mu a Fény, a Me társával együtt. Változata a Mo, ami szintén Fény. A Mu változata, a magyar nyelv törvényei szerint, a Me, ami eszerint is jelenthet Fényt. A Mu és Me tehát Fény, amit sok szóra lebonthatunk és bizonyíthatunk. A Moloch jól értelmezhető a Mo-Loch, vagyis a Tűz-Lak magyar formában. A Loch tehát Lak, a tűz pedig belakja a bevetett kicsiny csecsemőket, akiket az állatias szüleik a Molochnak adtak, hogy vezekeljenek több milliárd évig a nyomorultak.

Moloch a Meleg szóval is rokon. A magyar Meleg szó a Me és Leg ötvözete. A Me a Fény, a Leg a Lég, egy felső fokozat a föld felszínétől. A magyar Me-Leg a Fény Legje, amikor a levegő rezeg a Nap fényétől.

A héber Malek, sémi Malik értelme Király. A Király az arany ura, tulajdonosa.

Moloch ezért az a szörny, aki hatalmas szájával bekapja a belévetett kisdedeket. Ez a Meleg helye. Az egész emberiségre mérhetetlen iszonyatot vet rá, mintha minden ember ilyen aljas lett volna. Közel hasonló az emberevők iszonyatához, akik megeszik embertársaikat. Az Eredendő Bűn itt keresendő. A Meleg tehát a Moloch őse is lehet. A sémik, vagy szemiták gyakran saját elsőszülöttjeiket vetették tűzre, valami őrült elképzelés miatt, ami nem vezetett semmire. A görög Holocaust az Égő Áldozat, a görögöknél is ismert volt az emberáldozat. Istennek a holocaust nem tetszik, ezért eltörölte a föld színéről Karthágót, igaz, a rómaiak keze által. Vigyázat mindenkinek! Az Égiek működnek, ha nem is gyorsan, de lépnek. Minden nemzetet elpusztítanak, ha eltérnek az Isteni Rend követésétől. Csak pár évtized, és a Föld legnagyobbnak képzelt nemzetei is eltűnnek az idők homályába.

Szét felesége Nebet-Hut, más nevén Nephthysz. A Nebet-Hut jelentése Úr-Nője a Háznak, állítják a kitűnő megfejtők. A névben Hut a Ház, a Hut azonos Hat-Hor nevének előtagjával, a Hat szóval. A Hat szóról már megállapítottuk, hogy egy hatalmas ősi magyar Ház értelmű szócsoport egyik tagja, ige is. Sőt, a Ház alapja a Ha, egy még régebbi magyar szó, ami lehet Csillag, amihez már a Forróság is értelme is csatolható.

Ne-Bet az Úr-Nő, a Ne a Né, a Bet a Ház. Tehát a Ne-Bet a Néja a Háznak, ami a Né a Ház feletti uralmát igazolja. Egy esetleges Napet értelmezés már a Nap felé viszi tekintetünket. De ezt az utat nem kell követni.

Ne-Bet a Né-Bet, vagyis a Né-Háza, egyben, a Nő-Háza értelemben. A Bet a magyar nyelvben a Ház egyik neve, és igen elterjedt szó. A Bat-Bet-Bit az arabban is igen gyakori, de természetesen a magyar nyelvből eredő szavak. A Bet-Né a Ház-Nője, ő az úrnő, a Hut hozzá csatolva a Ház-Úrnője jelentést adja számunkra. A Hut rokon a lapp Chotu = Ház szóval is. Mit szólna a nemzetközi tudomány, ha kiderülne, Egyiptom kultúráját nem a magyarok, hanem a lappok hozták létre? Goldolható, ezzel sem birkózna meg, mert el van telve saját eredetének problematikájával. Az viszont teljesen igaz, hogy a finnségi népek egykor egész Európában, sőt, Észak-Afrikában is megjelentek.

Ne-Bet-Hut másik neve, a Nephthysz, még jobban, egyszerűbben, magyar nyelvű, mint a másik neve. A nevet görögnek mondják, mert nem értik, és dúl a magyar nyelv nem értőinek háborúja. A fáraók valóban alkalmaztak phalanxokat a hadseregbe. De a phalanxok katonái főleg károk, vagy kérek voltak, valamint görögök is. A károk és görögök jó pár évszázadig rokonnak gondolták magukat, csakhogy a károk magyarok voltak, lásd hatodik törzsünket. Tehát a magyar-hun eredetű egyiptomiak a kár magyarokkal is szoros kapcsolatot tartottak, ami miatt az egyiptomi nyelvbe újabb magyar szavak kerülhettek bele. Ezek egyike Nephthysz istennő neve. Vezér, Oszirisz megbízta húgát, hogy a népet tűzzel irtsa ki, ha az vissza merészel térni az emberevés rettenetes és állatias szokásához. Innen ered az istennő eme neve.

En-Mer-Kar szumer király nevében a Kar Vadász, a vadászok meg a magyarok. Nimrúd nagy vadász az Úr előtt. Természetesen a csillagképről is szó van a fogalomban. De a krétai Lawa-Getas Getas szava is Vezető, Vezér, és Vadász. A Getas a Heták egyik alakja, ők a heta-magyarok, a név a Kr.e-i II. évezredben már megvolt.

Egyiptom népének egyik őse állítólag Közép-Afrikából ered, de az nincs tisztázva, hogy ez az ág negrid (nilóta, bantu, szudáni, stb.), vagy khoi-szan. Az viszont teljesen bizonyos, hogy ők voltak a kannibálok, akik ellen a magyar istenek annyira kikeltek magukból. A Kelet-Afrika térségében lévő népek egy része szintén magyar rokonságú, remélhetőleg sosem ettek embert. A judaiak 85 %-a magyar (europid), 12 %-a negrid, 3 %-a mongolid, de csak egyetlen település csontanyagának vizsgálata eredményeként. Remélhetőleg sosem találkoztak állatias kannibálokkal. Azt is tudni kell, hogy mintegy 4.000 éve, Kr.e. 2.000 körül, Afrikában a mai Rio Muni és Etiópia déli határától délre khoi-szanok éltek, akik esetleg egy másik nagyrasszt alkottak akkoriban.

Neph-Thysz tökéletesen felismerhető magyar név. A Neph a Nép, a Thysz a Tűz. Mind a Nép, mind a Tűz szavunkat régebben már eredeztettem, a Nép a Ne-Pi (etruszk város is), a Tűz a Tu-Zu szóból ered. A Tu a Nap, a Zu igeképző, Tudás, tehát a Tűz a Napisten-Tudása, magyar nyelven. A Tu-Zu alakből rövidült a Tűz alak. Ebből könnyen értelmezhető a Nép-Tűz fogalom.

Amikor Vezér megtiltja az emberevést a Nil völgyében, a nép, többnyire törpék, szót fogadnak. Amikor Vezér nagy útjaira tér, a nép megint embert eszik. Amikor Vezér visszatér, megint megtiltja az emberevést, de megfenyegeti a törpéket, hogy elvész a türelme, nem lehet megszegni a parancsokat. A nyugati útja után visszatér, és a nép megint embert eszik. Ekkor megkéri húgát, Nephthyszt, hogy az emberevők településeit tűzzel irtsa ki. Nincs tobább kegyelem. Ekkor Nép-Tűz, valamilyen isteni tűzzel kiirtja a kannibálokat, egész települések égnek, a lángok elől nincs menekülés. A tűz lehet a bengáli tűznek nevezett mai fényjáték is? Nem tudni, de az biztos, hogy Nephthysz a Népet Tűzzel kiirtja, azokat, akik megint kannibálokká váltak.

Nephthysz nem lett Szét szolgálója, bár azt híresztelik, hogy a felesége lett. Ez sem igaz. Nephthysz megmaradt Izisz oldalán, a két testvér egymás oldalán harcolt a továbbiakban is. Ezért aztán Szétnek, a Sátánnak, sosem lett hatalma a nők felett, Nephthysz felett sem. Nephthysz és Izisz mindig a Jóisten oldalán harcolt, ezért tiszták maradtak.

Az egyiptomi nyelv sajátja, állítólag, a T nő nemet jelölő mivolta. A Ta a magyar ősi nyelvben Anya, vagyis Nő, Anyaföld, tehát az egyiptomi itt is kapcsolódik a magyar nyelvhez. Ez a jel a Közép-Birodalom idején jöhetett létre, állítják egyesek, a Ta és Tu a Föld fogalmát tartalmazza. A T a nő, a sémi nyelvekben is megjelenik, mint nő nem jelzője.

Szét neve régebbi korból ered, mint a sémi nyelvek kora, mert a név végén lévő T hang egyáltalán nem a nők jelzője. A Szet a Tesz magyar istent jelölő név fordítottja. Ekkor még nincs semmilyen nyelvi megkülönböztetés, sem a férfi, sem a női, sem a rabszolga, vagyis semleges nem irányába. A társadalom még nem oszlott fel különböző nemekre, amelyek aztán megjelennek a beszélt nyelvben is. A magyar kultúrnyelv ezer szálon bizonyítható, hogy felette állt az indoeurópai, afroázsiai és számos más nyelvcsoportnak. Azért, mivel e nyelvcsoportok őse volt.

Szeth és Ne-Bet-Hut gyereke Anubisz. Anubisz a temetés és balzsamozás istene. Láthatjuk, hogy őseink mindent elkövettek a Halál ellen, de ellene semmilyen varázslat nem vezethet célra. De nevében pontosan megmondja, mi az út, hogyan kell eljárni, mert a Halál nem Széthez tartozik, hanem inkább az istenek csoportjába. Az ember Lelke, Lél-Éke, jusson vissza Istenhez, ez a lényeg.

Anubiszt gyakran sakál fejjel ábrázolják, ami talán apjának, Szét istennek a kutyaságát jeleníti meg. Anubisz nem Szét fia, csak a nép előtt állítják ezt. Anyja Nephthysz, Nebet-Hut, apja pedig Vezér, Ozirisz. Volt itt házasságtörés? Vezér hazatért egyik nagy útjáról, és Nephthyszhöz tért be, ott nemzette Anubiszt. Szet ezért megharagudott? Ki nem haragudott volna meg? Vezér elárulta öccsét, Szétet, aztán Szét elárulta Vezért, a bátyját. Azt is írják, hogy Nephthysz nem hált együtt Széttel. Ebből következik, hogy Vezér cselekedete nem volt akkora bűn, mint első pillantásra gondolnánk.

Anubisz valódi neve Anpu. Hort saját unokatestvéreként szereti. Tudja, hogy féltestvérek, apjuk Oszirisz. Elhagyja Szétet, aki szét akarja verni az egész birodalmat. Utána új rendet hozna létre, amiben Szét az Úr. Ki ne látná a francia forradalom, vagy orosz forradalom jelenségeit visszaköszönni az ókori egyiptomi eszmeiségben? Ott is gyilkolás, itt is gyilkolás. A Kutyaság az értéktelenség és harapás, az Ebség fogalma a Királyság, Szet és Anpu a Kutyaság és Sakálság. A kutya nem értéktelen, bár a magyar hagyományban a fekete kutya bőre adta a dudát. A duda az ördög hangszere, így kapcsolatban van Széttel, akit kutyafejjel ábrázoltak.

Anubisz nevét lehet értelmezni, de inkább maradjunk az eredeti nevénél. An-Pu az Ég-Kapuja, vagy az Ég-Nyílása, magyarul. Igaz, a Pu szónak van üresség értelme is.

Szét istennek nem volt hatalma feleségén, aki nem is volt a valódi felesége. Névleges felesége, Nebet-Hut, és a fia, An-Pu is ellene fordult, gonoszsága miatt. Anubisz a család isteni sarjaként Oszirisz híve, mert tudja, Oszirisz az apja.

Fontos tény, hogy Nebet-Hut – Nephthysz és Anubisz – An-Pu, anya és a fia, egyaránt Szét ellenfeleinek táborába tartozik.

Van egy ábrázolási vonulat, ami jellemző Szétre, de Anpu is hasonló ábrázolásokat kap. Ez az ábrázolási vonulat a Kutyaság szimbóluma. Az ókor előtti időkbe kell hatolnunk megint, a kutya miatt. Kutya ugyanis nem élt Afrikában, csak a rokonai, több fajjal. A kutyát az emberek vitték be Egyiptomba, már szelídítetten.

A Kutya és rokonai dögevők is, nem csupán a friss húst zsákmányolók. Különösen a Hiéna és a Sakál eszik gyakran döghúst, de az ebfélék is ráfanyalodnak a tetemevésre, ha nincs más zsákmány. A Hiéna, Sakál, Eb, Kutya magyar eredetű szavak, pontos jelentésük van. Az angol Dog is rokon a Dög szóval, amikor a Dog sokat ugat, akkor Dög lesz, hogy fogja be a száját.

Amikor Hor végleg legyőzi Szétet, győz a Fény a Setét ellenében, akkor Szét felhagy a támadásokkal, lecsillapodik, mert az Istenek Tanácsa a Pokolba, Alvilágba, Felvilágba űzi. Nem teljesen világos, hogy hova. Az egyik írás szerint Alsó-Egyiptomba, ahol a Hunok uralkodnak, ezért Alsó-Egyiptom neve Hun. Felső-Egyiptom neve Magar, aki a Nap, a Csillagok Ura, Magaru meg a Magyarok neve. A királyi koronán Hort és Szétet együtt ábrázolják. Hor ábrája Sólyom, Szet ábrája kutyaféle, talán Kutya, vagy Sakál, esetleg Farkas. De mint tudjuk, Farkas Afrikában sosem élt, tehát a fogalmat csakis Eurázsiából vihették be Egyiptomba őseink. Amint minden mást is. A királyi korona nagyon fontos, mert a kezdetleges fejdíszekhez képest aranyból készítik.

Anubiszt, Anput, sakál fejjel ábrázolják, a Sakál neve természetesen magyar eredetű. A Sza-Kál jelentése Szája Nagy, ebből a Sa-Kál. De a Szakáll mást jelent, az Áll Fősége az értelme.

Amikor Mosze egyiptomi herceg kivezette a törzseket Egyiptom földjéről, bizonyára vitte magával a tudást és a bölcsességet. Mosze magyar királyi házból származott, amit a neve is bizonyít. Mosz-E értelme az Ifjúság-Háza. Egy ifjú herceg volt, akinek a neve, a Mosz, sok változatban él a magyar nyelvben. Az E Ház, Palota, Templom, gyakori a magyarban, a szumerban és az egyiptomiban. Eb-La városa kifejezetten Kutya-Hely értelmű. Ebla városa már a szumer, meg akkád uralom előtt létezett, a nevében az Eb lehet Király is. Ebla város három istensége a Hiéna, a Sakál, és a Gad. Ez utóbbi Szerencse értelmű, mondják a megfejtők. Innen ered a magyar Gaz-Sszerencse kifejezés, ami ma is élő. Eb-La egy olyan régi város, amelynek lakóit alig ismerjük, kik voltak.

Az Ebhez: Magr-Eb a Magor-Királyság, az arabokhoz képest nyugatra lévő Egyiptom, ma Észak-Afrika. A Gadhoz: A-Gad-E (Akkád), A-Gad-Ir Marokkóban, Gadeira, ma Cadíz Spanyolországban, eszerint várost is jelentett.

Láthatjuk tehát, hogy Szét a setét, az éji setéttől pedig félhettek őseink. A ragadozók gyakran éjszaka vadásznak. Az Észak (Éjszak) irányhoz a feketét kapcsolták őseink, a hunok északi lovassága fekete lovakat használt.

Megemlítendő még a Gonosz név. A görögben ismert a Lao-Gonosz, aminek jelentése Embertől-Származó. Tehát a Lao, a Lu, Ló, a görögben is Ember, mint a magyarban, szumerban, pontosabban csillagember, ezért a latinban már Lux. A Gonosz a Származás, vagyis a Kezdet, megegyezik Szet egyik fontos jelentésével. A Géniusz etruszk szó, a Gén, Ken csoporthoz tartozik.

Ismert a Cetek neve is. Jónást egy cet nyelte el, vagyis a Szet megjelenése, de Isten kimenti őt a sötétségből.

Kitűnő mitológiai könyvekben sok egyéb értékes tényt lehet olvasni Szetről.

Eredetileg öten voltak testvérek, akik Mezopotámia felől érkeztek az Al-tengeren, és az Abzun, majd az Azúr-tengeren keresztül. Először Koszeirban kötöttek ki, ami az Azúr-tenger kikötője, egyiptomi neve Szuu, a görög-római korban Bereniké nevet kapott. Szuu felől azután a Deltába hajóztak, ahol Vezér megalapította Pé városát. A nevet Trónusnak értelmezik. Delta a Dél-Ta, ami lehet a mitikus Dél-országa egyik megjelenési helye. Mondják a Nyár Királyságának is, szerepel a kelta hagyományokban. A Nyár Királysága több területet is jelöl, a Delta mellett Szumer a másik terület, ami önmagában is Dél jelentésű, az a terület, ahol Szem az Úr. A magyar hagyományokban is gyakori Dél Királysága, Tompa Mihály egyik versében Mezopotámiát nevezi meg. De Jókai Mór, Vörösmarty Mihály és mások is tudatában vannak a titokzatos Dél Királysága létének és fontosságának, valamint a magyarokhoz tartozásának.

A kérdést bonyolítja, hogy Egyiptom és Mezopotámia mellett a Kanári név is jelent Nyár Királyságot. A Ka egyik jelentése Király, Királyság, a Nári a Nyári, tehát Ka-Nári a Nyári Királyság. Igen régi lehet a név, akár Atlantisz magyarjaihoz tartozott a terület.

Az öt testvér száma esetleg számtani fontosságú. Mezopotámiában létezett egy ötös számrendszer, ami aztán tízes rendszerre fejlődött. A maya húszas számrendszer is kapcsolatos e két számrendszerrel. Az öt bizonyára a kéz ujjainak száma miatt volt fontos. De az öt páratlan szám, két férfinak két felesége lehet, az ötödik egyedül marad. Aruerisz később eltűnik szemünk elől, és csak négyen maradnak. Aruerisz nevét értelmezni nagyon nehéz. Az Ar lehet a tenger, az Erisz viszálykodás. Az Aru Er az Áru Ura, esetleg a Tengerek Ura. Ha jó a név megközelítése, akkor a flotta parancsnoka lehetett Aruerisz, vagy az utánpótlás szállítója, aki az események fősodrából később kikerült.

Az öt (Ut a Nap) hódító öt fejedelmi család sarja, nem voltak valódi testvérek. A vérfertőzést ismerték, és valószínűleg halállal büntették. A testvérség fogalma arra vonatkozik, hogy mindnyájan egy népből származtak, vagyis magyarok voltak. Abban az időben Mezopotámia magyar népességű volt. Mivel Vezér mítosza rendkívül régi, feltétlenül régebbi a szumerok megjelenésénél, ami Kr.e. 3.250 körül történt, a régészeti adatok alapján, tilos összemosni a magyarokat a szelíden beáramló jövevényekkel. Mezopotámia civilizációját a magyarok alapították meg, a beáramlók vagy dravida-elámiak, vagy kusiták, vagy mind a két népesség. Ekkor még szemita népesség nem létezik, vagy valahol messze van a Kétfolyó-közétől.

A magyarok, meg a kelták, önmagukat istenektől valóknak képzelték, úgy értve, hogy a csillagoktól származtak, a csillagok viszont asztrális istenek. Ez a fontos képzet bizonyára a magyarokon és keltákon kívül más rokon gondolkodású népeknél is létezett, nyomai ma is fellelhetők. Akik a vezetőket, mivel a nép tagjai önmagukat is csillagoktól születettnek tudták, isteneknek gondolták, logikusan jártak el. A vezetők istenek, a népe meg csillagok, akik szintén istenek.

Szét, a hagyomány szerint, Vezér (Uszir, Weszir) öccse volt. Nem valószínű, hogy tényleg testvérek voltak, de ez sincs kizárva. Ha Vezér a Vadász csillagkép, akkor Szét az éji setétség. Szét neve egyben magyar közszó, igekötőként gyakran szerepel ma is a nyelvben. Pontosan azt jelenti, amit Szét művelt egykor.

Kezdetben Szét jóságos, mert segíti bátyját. Továbbá segíti Rét. Amikor Ré lenyugszik nyugaton, és átkel az Alvilág félelemetes területein, Szét űzi el a démonokat, szörnyeket Ré hajójától.

Ozirisz négy nagy utat tesz meg, a négy világtáj irányában, minden útja több évig tart. Otthon Izisz a királynő, de Szét megtámadja Izisz uralmát, és átveszi a hatalmat. Amikor bátyja haza tér a legutolsó, a keleti útról, akkor Szét aljas tervet eszel ki. Ráveszi Vezért, vagyis Oziriszt, hogy feküdjön bele egy díszes ládába. Szét megméri Vezér magasságát álmában, azután pont olyan ládát készít, amennyi magas Vezér. Többen a ládába fekszenek, de vagy kisebbek, vagy nagyobbak a ládánál. A láda koporsó, amikor Vezér benne van, Szét a ládára szegezi a fedelet, majd a folyóba dobja. A víz a ládát Libanonig sodorja, de Izisz megtalálja, visszaviszi Egyiptomba. De Szét Vezért tizennégy részre vágja, a részeket széthajítja.

Szétvágás nem pecsételi meg Vezér-Ozirisz sorsát. Izisz megkeresi a testrészeket, meghinti azokat az Élet Vizével, és Ozirisz feléled. Nemzi Hort, felszáll az Égre, ő lesz a Vadász, Nimrud, Kaszás, Kilenc Vitéz, Orion, vagy Ozirisz, Vezér, és még több neve is van. Az etruszk Kilenc Halálisten, ez a neve, Kilentsz, kilencen vannak, ők fogadják az Isten Atya irányába szálló lelkeket. Jelképük a későbbi Orion. Megfelelő eljárás után átengedi a lelkeket Isten Örök Fény országába, a Mennyekbe.

Szét neve a Szé magyar szót is tartalmazza, ami Fény jelentésű. A Szé kap egy T hangot, ami képző. Szét tehát a fény országához tartozik először, a kezdetekben.

Ismerni egy georgiai hősnő nevét, amely rokon Szét nevével. Satana a neve. De a Sat-Ana lehet a Kezdet-Anya, Szat-Ana. Azután a Sza, vagy Sa Tana a csillagtanya, az égbolt, ahol a Menny Fiai, a csillagok Tanyáznak. A magyarok, és bizonyára a kelták is.

Szét később gonosz lesz, mert bátyja ellen támad. Neve felveszi a Setét fogalmát. A Set több formájú, lehet Shet, Szeth, Séth, Széth, meg Sat és Szat.

A magyarban még gyakori a Zat is. A Zat képző, Mag-Zat, Kar-Zat, Alj-Zat, de mind a Szat származéka. Közép-Ázsiában Bag-Zat király még az arab támadás előtt uralkodott. A Bag a Nap, a Zat a Szat, a kezdet. Ebből láthatjuk, hogy Bagzat neve magyar volt, jelentése pedig a Nap Fia. A kezdetet kell érteni a Fiú fogalmának.

Szét fő tulajdonsága az, hogy mindent szétverjen, szétzúzzon, szétdaraboljon, az elemeket is szétszedje.

Fontos szerepe van a fejlődésben, mivel egy fogalom szétszedésével több új fogalomra tehetünk szert. Az Atom egy részecske, de ma már rengeteg szó kapcsolódik hozzá. Fejlődik a nyelv, mozog, az idő haladtával folyton változik. Fejlődik az agy is, az emberi szervezet, fejlődik a kultúra és az emberiség életminősége. Egy szó jelentése felvehet később több más jelentést is, amivel a szó jelentése gazdagodik, de nehéz feladatot jelent az adott szó első, eredeti jelentésének megtalálása. Pedig az első jelentés kikutatása nagyon fontos. Ha egy alapszó első jelentését megtaláljuk, akkor a belőle származó többi jelentés, sőt, a többi alakzat is jól nyomon követhető, és a különböző nyelvekben is megjelenő szó óriási valószínűséggel nyelvrokonságot is bizonyít.

A Setét szóban a Set Szét, vagy Szet nevünk változata, az Ét (Set-Ét) bizonyára képző, nagy bizonyossággal Hely (a Ta), vagy talán többes szám. Az is igaz, hogy az Ét Tűz is. Az Ét-el olyan táplálék, amit tűzön készítünk el. Maga a Táp szó is Tűz, elvégre melegvérűek vagyunk, testünket tűzzel tápláljuk. Nem csak az öt lábú táltos paripa eszik parazsat, hanem minden ember is, képletesen. Ha a Set-Ét szóban a Set a sötét, az Et meg a Tűz, akkor itt egyértelműen az éjszakai égről van szó, amiben kigyúlnak a tüzet jelképező csillagok. Set-Ét tehát a Setétség Istene.

A Setétség Istene fellázadt a fényt jelképező Vezér, Ozirisz ellen, rosszat tett, árulást követett el, amiért meg kellett bűnhődnie.

Úgy tűnik, a gonosz istenek eredetileg jó istenek voltak. Ez a feltételezés azt valószínűsíti, hogy valamikor az ókor kezdete előtt akár több ízben is vallásforradalom zajlott az emberek között, a vesztes istenek mehettek a rosszak közé.

Lucifer a Fény-Hordozó, Lux a Fény, Fereign görög szó Hordozni, a magyar Fér ige származéka. Az Ördög eredetileg Ur-Dug, vagyis Szent-Úr. Aztán lesz belőle a Dögök Őre, az alsó Poklban lakik, onnan jő elő, és leselkedik az emberekre, lelkük elragadása céljából. Belzebub a Legyek Ura. Belfegor a Fény (Bél) Ura, de lesz belőle valami rossz.

Maga a Sátán nem arab név, hanem a Szat és An származéka, magyar eredetű. Az An a klasszikus Ég, Menny, a Szat a Szet, vagyis a Setétség változata. A magyar nyelvben ugyanis létezik a mély hangrend-magas hangrend szabály, ami miatt a szavak jelentős részének még ma is van mély és magas hangrendű változata. A Sat-An tehát az Égi Setétség, ami akkor jött létre, amikor Isten, illetve Boldogasszony megteremtette a Világegyetemet. Is-Ten a Fény Teremtője.

A természet megfigyelése azokat a tényeket bizonyította, amelyek a nappal és éjszaka körforgása által látszottak. Nappal fényesség van, éjszaka sötétség. Az éjszaka istene a Sat-An. De mivel isteni rangra emelkedett, és az istenek jók voltak, a Sátán is kezdetben jó volt. Aztán rossz lett, bizonyára sok vita lefolytatása után. Addig rossz volt a démon, a szörny, a dúvad, rossz szellemek, erdők, vizek lényei, számuknak nincs vége. De a Sátán, vagyis Szet igazi isten, lázadása miatt buknia kellett.

Az egyiptomi Szetes név magyarnak vélhető. A Szet magyar szó, az Es azonban lehet önálló szó, Ház jelentéssel. Eszerint a Szet-Es a Setétség-Háza. Azonban az “s” lehet jelző is, ebben az esetben a Szetes jelentés az elsődleges.

Szét szavunknak vannak változatai is a magyar nyelvben. Bizonyára több, mint amennyit összegyűjtöttem.

A Maszat szóban a Ma és a Szat ismerhető fel. Mivel a Maszat amúgy Fekete, a gyerek fekete sárban mászkál, azonnal láthatjuk, hogy Ma anyát jelenti a szó első része. A maszatos gyereket anyja elkapja, és tisztára mossa, a maszat eltűnik. A Szat jelenti a Feketét, valójában a Sátán nevének első részét. Tehát a magyar nyelvben mélyen jelen van a Szat szó.

Mivel a Zat és Zet képző, a Szat és Szet módosulata, néhány példa be lett mutatva, ezért haladunk tovább.

Zátony szavunkkal jelöljük a vízalatti fenyegető sziklákat. A névben először a Zá-Tony formát vesszük észre. A Tony a Ton, a Tó és Víz, a hajók vízben haladnak. A Zá megfelel a Szá szónak, ami a Száj. Eszerint a Zá-Ton egy Száj, a Tóban, vízben, ami elnyeli a hajót. A Zát-Ony felbontás azt mutatja, hogy itt a Szát van jelen, a Sátán, az Ony pedig az Ég, illetve Úr neve, On alakban. A Zátony a Sátán nevének rontása is lehet. A Zátony elnyeli a hajót, utasaival együtt, viszi őket az Alvilágba. Norvégia partjai mentén hatalmas szörny garázdálkodott, elragadta a hajókat. De ilyen szörny nem létezett, a kutatók ezért a zátonyokat tették a hajók elpusztítóinak felelősévé. A nép a zátonyokat tengeri szörnynek képzelte.

Kaszat szavunkban is benne van a Szat, a Ka lehet Kapu is. A kaszat termés, ezért inkább a Kasz-At a valódi összetétel, mivel a Kasz Ház, és a termésben lévő mag házban van. De lehet a kaszat jelentésén tovább gondolkodni, mert a kaszat gyakran fekete, és a Ka-Szat lehet akár Ház-Fekete is.

A Sátán tulajdonságainak gazdag a listája. Néhány ezek közül: Setét, Fekete (sötét barna, sötét szürke), Halál, Vég, Csúnya, Rossz, Patás, Gyilkos, lásd Patológia, Ölő, Fekete lukból jön elő, Gonosz, Áruló, Értéktelen, Lélekrabló, Éji, Alvilági, Felvilágban is létezik, Üres, Semmi. A Han, mint a Han-Ság, az Ördög-Ség, a Hány kérdés szemben áll a Mennyi kérdéssel, ami a Mennyhez kapcsolódik. A Hány ige az ördög által megszállt személyre vonatkozik, az ördögűző pap hánytatással űzi el az ördögöt. A Halál valójában nem tartozik az ördöghöz, önálló isteni lény.

A Halálisten neve a Hal igéből és az Ál szóból áll. Nagy misztériuma, hogy a név azt állítja, nem igazi a Hal ige, hanem csak Ál. Ez az értelmezés azt állítja, hogy a Hal-Ál egy Ál Halál, mert utána a Feltámadás következik. Nem ismerem, milyen más nyelvben jelenik meg a Halál neve úgy, hogy magában hordozza a Feltámadás reményét.

A Csótány rovar ismérvei: Fekete, Sötét barna, Lukból, a Feketeségből jön elő, nagyon Ronda, testét nyúlványok teszik visszataszítóvá, betegség terjesztő, megrágja az ételt, értéktelen. A Csó-Tány neve a Sá-Tán nevének változata.

A Denevér neve a Den-Eb-Ér, Ten-Eb-Ér változata. Eb-Isten-Úr, amiben az Eb olyan kutya, amelyik nem túlzottan értékes. A repülő kutyák régi területeinken éltek, Európában nem ismertek. De az Eb még fekete, és király. A Deneb csillag, a Denebola egy másik, a Deneb kicsinyítése.

A Sárkány neve nem kapcsolatos a Sátán nevével. Viselkedése azonban igen. Igaz, vannak Szerencse Sárkányok és Jó Sárkányok, de jobban elhíresültek a gonosz sárkányok. Királylányokat rabolnak, mint a görög rablókirályok. Lakhelyük a Tejúton van elsősorban, oda kell felmenni a lányszabadító hősöknek. Vannak köztük több fejű sárkányok. A Sár jelent aranyat és királyt is, a sárkányok szeretik az aranyat. A Kány a Farok, de lehet Kán is. Őseink értettek a csontokhoz, a dinoszaurusz csontvázból, amelyek pl. Mongóliában a felszínen hevertek, egyből megmondták, hogy madár, vagy hüllő jellegű a csontváz.

Az akkádok első királya is sárkány, a Biblia Szargon formában írja le nevét. A Szar több jelentésű, a Gon-Gén még Eredet is. Nevét újabban Sarru-Kenu, Igazságos-Király formában értelmezik. Pedig a zsidó írók, a Szargon név feljegyzői, pontosan tudták, mit írnak. Az akkádok, későbbi asszirok, babiloniaiak, rengeteget kínozták a zsidókat, mérhetetlen gyilkosságokat, népirtásokat követtek el ellenük. A Sar Király a magyaroknál, a Kenu a Kény, tehát ez a tömeggyilkos Kény-Király is volt. Meg sárkány. A Sárkány a gonosszá fejlődés csúcsteljesítménye. Szar-Gonosz is illik Szargon nevéhez.

A Hegyek Sárkányai a guti, vagy qutu, a kutató népesség, akik hunok voltak. Megsemmisítik a pusztító akkád államot. Mint sárkányok törnek rá az akkád birodalomra. Minden törzsük független, királyaik egymásnak szövetségesei, nem alárendeltjei. A Guti mai családnév is. A Hunzakutok szintén viselik a Kut nevet.

A Dragon, ebből pl. a Dragonyos lovas, egyértelműen a Szargon, Sárkány változata. Ismert a Tarkon név is. A Dar-Gon egyszerűen fejlődik Dra-Gon alakra, a kelta testvéreknél. Így születik meg aztán Pen-Dragon, a Nagy-Sárkány neve.

A Szaurusz neve Gyík értelmű, de szintén magyar eredetű. A Sza a Száj és a Menny Fia (csillag), az Ur egyszerűen Úr. Azután kaphat a szó latin vagy görög végződést, ami nem számít a jelentésben. Tehát a Sza-Úr a Száj-Ura, a hatalmas zabálók neve. Mivel a Szaurusz Gyík, ezért a Tejútra kell pillantanunk, mert őseink képzetében a Tejút (Teuta) hatalmas Gyík, vagy Kígyó volt. A kelta Urosh (Sza-Urosh) hatalmas szarvasmarha is, vagy bika. A Bika csillagkép máris az égre viszi képzeletünket. A Bika hogyan rokon a Szaurusszal? Úgy, hogy a Taurusz Bika, ahogy a hegység nevében is látni. De a Bika, mint Szur, közel áll a Sza-Úr névhez. A Taurusz, mint Tor, Toro, Torino, mind a Bika, a Szúr változata. Assur a régebbi magyar Asz-Szur város utóda, ami Isteni-Bika, vagy Ló-Bika jelentésű volt. Később az egyiptomiak Szuri néven ismerték az országot, a világ előtt asszir lett a nevük, ma ayszorok, akik a magyarokkal sokat háborúztak, de mégis csak rokon népünk lett. Ez volt Atura ország is.

Szét megszerzi a hatalmat az égi fő út földi megfelelője, Egyiptom fölött, ami az égi Nyílás földi megfelelője, a Nil folyó mellett terült el. A hatalmat nem tudja megtartani. Ellene van Izisz és Nephthysz, és Ozirisz fia Hor, meg Nephthysz fia, akinek valójában Ozirisz az apja, tehát Hor féltestvére, a Sakál isten.

Hor rátámad Szétre, a Fény a Setétségre, és iszonyú harc kezdődik. A Setét legyőzte az előző Fénykirályt, Oziriszt, aljas fondorlatokkal, mert Osz-Iri, a Sok-Szem, nem volt elég óvatos. Mivel saját testvérét is a Fény családja részének gondolta. De Szet a kizárólagos hatalmat akarta, elárulta bátyját, és ezzel átfordult a Feketeségbe.

Hor, a Kör és Hegy, a Fiatal Nap, keményen szétveri nagybátyja hatalmát. Ő a reggeli Nap, aki előtt nem állhat meg senki, még Szét sem. Ő a Világegyetem ősnapjainak is a megtestesítője. De a harc elhúzódik, mivel Izisz, Hor édesanyja, nem akarja, hogy a fia ölje meg a nagybátyját.

Háromszor ütköznek meg. Mind a háromszor Hor győz. Az egyik harcban Szét kitépi Hor egyik szemét. Hor úgy néz ki, mint a Nap, aki csak egy szem. De visszakapja szemét, a másikat is, és végül legyőzi Szetet. Izisz ekkor már nem tud segítséget adni Szétnek, mert az Istenek Tanácsa döntést hoz. Ré, a Napisten, vesztesnek nyilványítja Szétet, és az Alvilágba űzi. A két szem esetlegesen a Naprendszernek egy másik csillagára utalhat? A Személy az ember, Szem az Éjben, vagyis csillagok vagyunk.

A legkisebb fény is megsemmisíti a legnagyobb sötétséget is, ami létezik.

Szét gyakran szörny alakban jelenik meg az ábrázolásokon, legyőzetése után. Szét a harc istene marad sokáig. II. Ramszesz hadseregének egyik hadosztálya Szét nevét viselte. A Kadesi csata felé vonuló egyiptomi hadosztályok neve Ré, Amon, Hor és Szet. Eszerint továbbra is tisztelték Szét istent, a legnagyobb istenek között volt a helye. Több fáraó is viselte nevét. Szethi fáraók neve a magyar Szét I-vel becézett alakja.

Szét ma is hatalmas, sok sátánista szekta létezik. Ennél is sokkal rosszabb, hogy egész filizófiák is ráépülhetnek Szét tulajdonságaira és lényegére. A Gonosz hatalma igen nagy, csak Isten hatalma nagyobb nála, és természetesen Boldogasszony hatalma. Ezért aztán a sátánisták sok aljasságot, bajt tudnak előidézni, de mindig van reménye az igaz embereknek, hogy legyőzhetik a sötétséget.

Szét filozófiai iskolákat hozott létre, és sokan hajlamosak őt szolgálni. A Sátán arannyal jutalmaz, hívei Moloch rabjai. Ki kell térni Moloch nevére, aki Szét társaihoz tartozik.

Moloch neve magyar eredetű, mint oly sok ezer és ezer név, ami megmaradt az egykori magyar szuperbirodalomból, ami az egész Földre kiterjedt, és mindenütt szabadságot adott a népeknek. Éppen ez volt a magyar szuperbirodalom végzete, hogy nem próbálta egységes szervezetbe tömöríteni a részek népeit, amelyek azután hamarosan önálló népekké fejlődtek. A Muloch a Muló variánsa. A Mu önmagában is Fény, Ős, Múló, a Mu a Fény, a Me társával együtt. Változata a Mo, ami szintén Fény. A Mu változata, a magyar nyelv törvényei szerint, a Me, ami eszerint is jelenthet Fényt. A Mu és Me tehát Fény, amit sok szóra lebonthatunk és bizonyíthatunk. A Moloch jól értelmezhető a Mo-Loch, vagyis a Tűz-Lak magyar formában. A Loch tehát Lak, a tűz pedig belakja a bevetett kicsiny csecsemőket, akiket az állatias szüleik a Molochnak adtak, hogy vezekeljenek több milliárd évig a nyomorultak.

Moloch a Meleg szóval is rokon. A magyar Meleg szó a Me és Leg ötvözete. A Me a Fény, a Leg a Lég, egy felső fokozat a föld felszínétől. A magyar Me-Leg a Fény Legje, amikor a levegő rezeg a Nap fényétől.

A héber Malek, sémi Malik értelme Király. A Király az arany ura, tulajdonosa.

Moloch ezért az a szörny, aki hatalmas szájával bekapja a belévetett kisdedeket. Ez a Meleg helye. Az egész emberiségre mérhetetlen iszonyatot vet rá, mintha minden ember ilyen aljas lett volna. Közel hasonló az emberevők iszonyatához, akik megeszik embertársaikat. Az Eredendő Bűn itt keresendő. A Meleg tehát a Moloch őse is lehet. A sémik, vagy szemiták gyakran saját elsőszülöttjeiket vetették tűzre, valami őrült elképzelés miatt, ami nem vezetett semmire. A görög Holocaust az Égő Áldozat, a görögöknél is ismert volt az emberáldozat. Istennek a holocaust nem tetszik, ezért eltörölte a föld színéről Karthágót, igaz, a rómaiak keze által. Vigyázat mindenkinek! Az Égiek működnek, ha nem is gyorsan, de lépnek. Minden nemzetet elpusztítanak, ha eltérnek az Isteni Rend követésétől. Csak pár évtized, és a Föld legnagyobbnak képzelt nemzetei is eltűnnek az idők homályába.

Szét felesége Nebet-Hut, más nevén Nephthysz. A Nebet-Hut jelentése Úr-Nője a Háznak, állítják a kitűnő megfejtők. A névben Hut a Ház, a Hut azonos Hat-Hor nevének előtagjával, a Hat szóval. A Hat szóról már megállapítottuk, hogy egy hatalmas ősi magyar Ház értelmű szócsoport egyik tagja, ige is. Sőt, a Ház alapja a Ha, egy még régebbi magyar szó, ami lehet Csillag, amihez már a Forróság is értelme is csatolható.

Ne-Bet az Úr-Nő, a Ne a Né, a Bet a Ház. Tehát a Ne-Bet a Néja a Háznak, ami a Né a Ház feletti uralmát igazolja. Egy esetleges Napet értelmezés már a Nap felé viszi tekintetünket. De ezt az utat nem kell követni.

Ne-Bet a Né-Bet, vagyis a Né-Háza, egyben, a Nő-Háza értelemben. A Bet a magyar nyelvben a Ház egyik neve, és igen elterjedt szó. A Bat-Bet-Bit az arabban is igen gyakori, de természetesen a magyar nyelvből eredő szavak. A Bet-Né a Ház-Nője, ő az úrnő, a Hut hozzá csatolva a Ház-Úrnője jelentést adja számunkra. A Hut rokon a lapp Chotu = Ház szóval is. Mit szólna a nemzetközi tudomány, ha kiderülne, Egyiptom kultúráját nem a magyarok, hanem a lappok hozták létre? Goldolható, ezzel sem birkózna meg, mert el van telve saját eredetének problematikájával. Az viszont teljesen igaz, hogy a finnségi népek egykor egész Európában, sőt, Észak-Afrikában is megjelentek.

Ne-Bet-Hut másik neve, a Nephthysz, még jobban, egyszerűbben, magyar nyelvű, mint a másik neve. A nevet görögnek mondják, mert nem értik, és dúl a magyar nyelv nem értőinek háborúja. A fáraók valóban alkalmaztak phalanxokat a hadseregbe. De a phalanxok katonái főleg károk, vagy kérek voltak, valamint görögök is. A károk és görögök jó pár évszázadig rokonnak gondolták magukat, csakhogy a károk magyarok voltak, lásd hatodik törzsünket. Tehát a magyar-hun eredetű egyiptomiak a kár magyarokkal is szoros kapcsolatot tartottak, ami miatt az egyiptomi nyelvbe újabb magyar szavak kerülhettek bele. Ezek egyike Nephthysz istennő neve. Vezér, Oszirisz megbízta húgát, hogy a népet tűzzel irtsa ki, ha az vissza merészel térni az emberevés rettenetes és állatias szokásához. Innen ered az istennő eme neve.

En-Mer-Kar szumer király nevében a Kar Vadász, a vadászok meg a magyarok. Nimrúd nagy vadász az Úr előtt. Természetesen a csillagképről is szó van a fogalomban. De a krétai Lawa-Getas Getas szava is Vezető, Vezér, és Vadász. A Getas a Heták egyik alakja, ők a heta-magyarok, a név a Kr.e-i II. évezredben már megvolt.

Egyiptom népének egyik őse állítólag Közép-Afrikából ered, de az nincs tisztázva, hogy ez az ág negrid (nilóta, bantu, szudáni, stb.), vagy khoi-szan. Az viszont teljesen bizonyos, hogy ők voltak a kannibálok, akik ellen a magyar istenek annyira kikeltek magukból. A Kelet-Afrika térségében lévő népek egy része szintén magyar rokonságú, remélhetőleg sosem ettek embert. A judaiak 85 %-a magyar (europid), 12 %-a negrid, 3 %-a mongolid, de csak egyetlen település csontanyagának vizsgálata eredményeként. Remélhetőleg sosem találkoztak állatias kannibálokkal. Azt is tudni kell, hogy mintegy 4.000 éve, Kr.e. 2.000 körül, Afrikában a mai Rio Muni és Etiópia déli határától délre khoi-szanok éltek, akik esetleg egy másik nagyrasszt alkottak akkoriban.

Neph-Thysz tökéletesen felismerhető magyar név. A Neph a Nép, a Thysz a Tűz. Mind a Nép, mind a Tűz szavunkat régebben már eredeztettem, a Nép a Ne-Pi (etruszk város is), a Tűz a Tu-Zu szóból ered. A Tu a Nap, a Zu igeképző, Tudás, tehát a Tűz a Napisten-Tudása, magyar nyelven. A Tu-Zu alakből rövidült a Tűz alak. Ebből könnyen értelmezhető a Nép-Tűz fogalom.

Amikor Vezér megtiltja az emberevést a Nil völgyében, a nép, többnyire törpék, szót fogadnak. Amikor Vezér nagy útjaira tér, a nép megint embert eszik. Amikor Vezér visszatér, megint megtiltja az emberevést, de megfenyegeti a törpéket, hogy elvész a türelme, nem lehet megszegni a parancsokat. A nyugati útja után visszatér, és a nép megint embert eszik. Ekkor megkéri húgát, Nephthyszt, hogy az emberevők településeit tűzzel irtsa ki. Nincs tobább kegyelem. Ekkor Nép-Tűz, valamilyen isteni tűzzel kiirtja a kannibálokat, egész települések égnek, a lángok elől nincs menekülés. A tűz lehet a bengáli tűznek nevezett mai fényjáték is? Nem tudni, de az biztos, hogy Nephthysz a Népet Tűzzel kiirtja, azokat, akik megint kannibálokká váltak.

Nephthysz nem lett Szét szolgálója, bár azt híresztelik, hogy a felesége lett. Ez sem igaz. Nephthysz megmaradt Izisz oldalán, a két testvér egymás oldalán harcolt a továbbiakban is. Ezért aztán Szétnek, a Sátánnak, sosem lett hatalma a nők felett, Nephthysz felett sem. Nephthysz és Izisz mindig a Jóisten oldalán harcolt, ezért tiszták maradtak.

Az egyiptomi nyelv sajátja, állítólag, a T nő nemet jelölő mivolta. A Ta a magyar ősi nyelvben Anya, vagyis Nő, Anyaföld, tehát az egyiptomi itt is kapcsolódik a magyar nyelvhez. Ez a jel a Közép-Birodalom idején jöhetett létre, állítják egyesek, a Ta és Tu a Föld fogalmát tartalmazza. A T a nő, a sémi nyelvekben is megjelenik, mint nő nem jelzője.

Szét neve régebbi korból ered, mint a sémi nyelvek kora, mert a név végén lévő T hang egyáltalán nem a nők jelzője. A Szet a Tesz magyar istent jelölő név fordítottja. Ekkor még nincs semmilyen nyelvi megkülönböztetés, sem a férfi, sem a női, sem a rabszolga, vagyis semleges nem irányába. A társadalom még nem oszlott fel különböző nemekre, amelyek aztán megjelennek a beszélt nyelvben is. A magyar kultúrnyelv ezer szálon bizonyítható, hogy felette állt az indoeurópai, afroázsiai és számos más nyelvcsoportnak. Azért, mivel e nyelvcsoportok őse volt.

Szeth és Ne-Bet-Hut gyereke Anubisz. Anubisz a temetés és balzsamozás istene. Láthatjuk, hogy őseink mindent elkövettek a Halál ellen, de ellene semmilyen varázslat nem vezethet célra. De nevében pontosan megmondja, mi az út, hogyan kell eljárni, mert a Halál nem Széthez tartozik, hanem inkább az istenek csoportjába. Az ember Lelke, Lél-Éke, jusson vissza Istenhez, ez a lényeg.

Anubiszt gyakran sakál fejjel ábrázolják, ami talán apjának, Szét istennek a kutyaságát jeleníti meg. Anubisz nem Szét fia, csak a nép előtt állítják ezt. Anyja Nephthysz, Nebet-Hut, apja pedig Vezér, Ozirisz. Volt itt házasságtörés? Vezér hazatért egyik nagy útjáról, és Nephthyszhöz tért be, ott nemzette Anubiszt. Szet ezért megharagudott? Ki nem haragudott volna meg? Vezér elárulta öccsét, Szétet, aztán Szét elárulta Vezért, a bátyját. Azt is írják, hogy Nephthysz nem hált együtt Széttel. Ebből következik, hogy Vezér cselekedete nem volt akkora bűn, mint első pillantásra gondolnánk.

Anubisz valódi neve Anpu. Hort saját unokatestvéreként szereti. Tudja, hogy féltestvérek, apjuk Oszirisz. Elhagyja Szétet, aki szét akarja verni az egész birodalmat. Utána új rendet hozna létre, amiben Szét az Úr. Ki ne látná a francia forradalom, vagy orosz forradalom jelenségeit visszaköszönni az ókori egyiptomi eszmeiségben? Ott is gyilkolás, itt is gyilkolás. A Kutyaság az értéktelenség és harapás, az Ebség fogalma a Királyság, Szet és Anpu a Kutyaság és Sakálság. A kutya nem értéktelen, bár a magyar hagyományban a fekete kutya bőre adta a dudát. A duda az ördög hangszere, így kapcsolatban van Széttel, akit kutyafejjel ábrázoltak.

Anubisz nevét lehet értelmezni, de inkább maradjunk az eredeti nevénél. An-Pu az Ég-Kapuja, vagy az Ég-Nyílása, magyarul. Igaz, a Pu szónak van üresség értelme is.

Szét istennek nem volt hatalma feleségén, aki nem is volt a valódi felesége. Névleges felesége, Nebet-Hut, és a fia, An-Pu is ellene fordult, gonoszsága miatt. Anubisz a család isteni sarjaként Oszirisz híve, mert tudja, Oszirisz az apja.

Fontos tény, hogy Nebet-Hut – Nephthysz és Anubisz – An-Pu, anya és a fia, egyaránt Szét ellenfeleinek táborába tartozik.

Van egy ábrázolási vonulat, ami jellemző Szétre, de Anpu is hasonló ábrázolásokat kap. Ez az ábrázolási vonulat a Kutyaság szimbóluma. Az ókor előtti időkbe kell hatolnunk megint, a kutya miatt. Kutya ugyanis nem élt Afrikában, csak a rokonai, több fajjal. A kutyát az emberek vitték be Egyiptomba, már szelídítetten.

A Kutya és rokonai dögevők is, nem csupán a friss húst zsákmányolók. Különösen a Hiéna és a Sakál eszik gyakran döghúst, de az ebfélék is ráfanyalodnak a tetemevésre, ha nincs más zsákmány. A Hiéna, Sakál, Eb, Kutya magyar eredetű szavak, pontos jelentésük van. Az angol Dog is rokon a Dög szóval, amikor a Dog sokat ugat, akkor Dög lesz, hogy fogja be a száját.

Amikor Hor végleg legyőzi Szétet, győz a Fény a Setét ellenében, akkor Szét felhagy a támadásokkal, lecsillapodik, mert az Istenek Tanácsa a Pokolba, Alvilágba, Felvilágba űzi. Nem teljesen világos, hogy hova. Az egyik írás szerint Alsó-Egyiptomba, ahol a Hunok uralkodnak, ezért Alsó-Egyiptom neve Hun. Felső-Egyiptom neve Magar, aki a Nap, a Csillagok Ura, Magaru meg a Magyarok neve. A királyi koronán Hort és Szétet együtt ábrázolják. Hor ábrája Sólyom, Szet ábrája kutyaféle, talán Kutya, vagy Sakál, esetleg Farkas. De mint tudjuk, Farkas Afrikában sosem élt, tehát a fogalmat csakis Eurázsiából vihették be Egyiptomba őseink. Amint minden mást is. A királyi korona nagyon fontos, mert a kezdetleges fejdíszekhez képest aranyból készítik.

Anubiszt, Anput, sakál fejjel ábrázolják, a Sakál neve természetesen magyar eredetű. A Sza-Kál jelentése Szája Nagy, ebből a Sa-Kál. De a Szakáll mást jelent, az Áll Fősége az értelme.

Amikor Mosze egyiptomi herceg kivezette a törzseket Egyiptom földjéről, bizonyára vitte magával a tudást és a bölcsességet. Mosze magyar királyi házból származott, amit a neve is bizonyít. Mosz-E értelme az Ifjúság-Háza. Egy ifjú herceg volt, akinek a neve, a Mosz, sok változatban él a magyar nyelvben. Az E Ház, Palota, Templom, gyakori a magyarban, a szumerban és az egyiptomiban. Eb-La városa kifejezetten Kutya-Hely értelmű. Ebla városa már a szumer, meg akkád uralom előtt létezett, a nevében az Eb lehet Király is. Ebla város három istensége a Hiéna, a Sakál, és a Gad. Ez utóbbi Szerencse értelmű, mondják a megfejtők. Innen ered a magyar Gaz-Sszerencse kifejezés, ami ma is élő. Eb-La egy olyan régi város, amelynek lakóit alig ismerjük, kik voltak.

Az Ebhez: Magr-Eb a Magor-Királyság, az arabokhoz képest nyugatra lévő Egyiptom, ma Észak-Afrika. A Gadhoz: A-Gad-E (Akkád), A-Gad-Ir Marokkóban, Gadeira, ma Cadíz Spanyolországban, eszerint várost is jelentett.

Láthatjuk tehát, hogy Szét a setét, az éji setéttől pedig félhettek őseink. A ragadozók gyakran éjszaka vadásznak. Az Észak (Éjszak) irányhoz a feketét kapcsolták őseink, a hunok északi lovassága fekete lovakat használt.

Megemlítendő még a Gonosz név. A görögben ismert a Lao-Gonosz, aminek jelentése Embertől-Származó. Tehát a Lao, a Lu, Ló, a görögben is Ember, mint a magyarban, szumerban, pontosabban csillagember, ezért a latinban már Lux. A Gonosz a Származás, vagyis a Kezdet, megegyezik Szet egyik fontos jelentésével. A Géniusz etruszk szó, a Gén, Ken csoporthoz tartozik.

Ismert a Cetek neve is. Jónást egy cet nyelte el, vagyis a Szet megjelenése, de Isten kimenti őt a sötétségből.

Kitűnő mitológiai könyvekben sok egyéb értékes tényt lehet olvasni Szetről.

EGYIPTOM ŐSISTENEI 9 ↑tartalom

Az Első Idő, a Szep Tepi, ami magyar nyelvű, úgy értelmezik, hogy Első Alkalom, vagy a Teremtés Pillanata. Kétségtelen, hogy az Afrikába behatoló északiak hozzák magukkal tudásukat, elképzelésüket a világról, nem Egyiptomban alkotják meg azt. Kézenfekvő, hogy a Szep Tepi név is északról került be Egyiptomba A Szep nem csupán Szép, de azt is jelenti, hogy nagyon ősi. A családban ez a sorrend: Apa, Nagy-Apa, Déd-Apa,Ük-Apa, Szép-Apa, természetesen ez vonatkozik az anyai felmenőkre is. Ez egy ötös rendszer, de ismétlődhetett egykoron. A Szépség fogalma isteni fogalom volt egykor. A Szep-Lő Szépséget Lő. De a Szep magyar szónak sokkal nagyobb a bokra, mint az itt bemutatott néhány megfelelés. A tündérek is a Szép néphez tartoznak.

A Te-Pi két jól elkülöníthető szót tartalmaz, a Te a Teremtő Isten, a Pi a Csillag, tehát nem a Tépi fogalom van a Tepi kifejezésben. Értelmezve a Szep Tepi kifejezést: Szépkorú (legrégebbi) Isten-Csillagok kora. Ez a kor Hor Barátai, vagy Hor Erődjei kora, tartott 13.900 évig. Ők a Hor Papok nevet is viselték.

Manethon azt írja, hogy Atlantisz bölcseinek uralma 13.900 évig tartott. Az gondolható, az évszám miatt, hogy Atlantisz bölcsei, és Hor Barátai, azonosak voltak.

A Félistenek, vagy a Holtak Lelkei uralkodtak 11.025 évig. Ezt a kort a Mágusok korának is nevezték. A Mag-Us magyar szó, Mag a Csillag, az Us az Üs és Ős. A mágus tanulmányozza a csillagősöket, ruháján csillagok, csúcsos kalapján a Nap és a Hold. De a szumer Us Halott, Halál, Labat szótárában, ami durvább, mint a magyar jelentés. Az Ős szintén halott, mégis Ős a neve, csillag, mert az Ős az Is rokona, ami Fényt jelent. Így máris a Holtak Lelkeinél, a csillagoknál vagyunk, amit a Mag-Us név is jelent, vagyis Csillag-Őst.

Manethon a fáraók korát 3.000 évnek mondja, ez a Megvilágosodás Kora.

Ha összeadjuk az évszámokat, és Manethon korát nullának vesszük, akkor 27.925 évet kapunk. Ez a szám nagyon közel áll a Nagy Év idejéhez. Manethon egyébként I. Ptolemaiosz megbízásából írja meg Aegyptiaca című művét. A mű elveszett, de sok részletét kimásolták, vagy kijegyzetelték az ókorban. A számokhoz érdemes hozzáadni 310 évet, ami Manethontól Jézus születéséig eltelt, hogy pontosabb adatokhoz jussunk.

Azt is láthatjuk, hogy az ősi istenek kötődnek Atlantiszhoz, ami magyar név. Azután Európához, mert a mágusokat Európához lehet kötni, bár Ázsiában is tevékenykedtek. Atlantisz és Európa is magyar név, emiatt kevesen értik, ráadásul még Atlantisz létezését meg is kérdőjelezik. Ősisteneink neveit nehéz lesz megtalálni.

Nagyon későn, az egyiptomiak rendszerbe foglalták az isteneiket. Buzgalmuk sok értékes adatot eltűntetett, mivel rendet tettek a sokaságban. Később a görögök is rendszerezték isteneik világát, bizonyára sok értékes adat eltűnt tevékenységük nyomán. Természetesen a görög istenek is magyarok, mivel Görögország alapnépessége magyar, a Kr.e. 6.000-től a Kárpát-medence népessége délre terjeszkedett, Krétán át Afrikába. De nem ez az első terjeszkedés, hanem többet is ismerünk, amikor az europid magyarok a negrideket, vagy khoi-szanokat délre szorították. Azt is kell ismerni, hogy a Tibesti, Tassili térségében a neandervölgyiek Kr.e. 5.000 táján még éltek, de erről a tényről is sok kutató megfeledkezik.

Ahogy Kárpátia, úgy Afrika titkai is rendkívül gazdagok. Nabta Playa a mai Egyiptom déli részén fekszik. Megdöbbentő titkokat hordozó kőkör.

Heliopolisz a Napváros, neve An Budget szótárában, tehát az Ég. Ma sok helyen Junu formát írnak. Van On neve is, aminek ellentéte a No, ez Théba, vagy Vaszet, Felső-Egyiptom fővárosa. A No Úr, de meglepően a japán Ten-No is Isten-Úr értelmű. Sőt, a Hi-Ung-No hunok neve is Nyugati-Ung-Urak. Ez a név ma Hi-Ung-Nu, de ötven éve még a No alakot írták a kutatók. A Hi helyett ismert a kínai Hszi is, ami viszont Nyugat értelmű.

Különböző megyékben, nomoszokban, különböző ősisteneket és teremtéstörténeteket fedeztek fel. Héliopoliszban a történet az volt, hogy egykor csak a Nun létezett. Ez a Nun az Ősvíz, egy folyékony ősanyag. A Nun megegyezik a magyar Nuna szóval. A Nunából szüléskor víz folyik ki, ekkor születik meg a babatündér. Mezopotámiában a Nuna-Bura az Eufrátesz régebbi neve, ez a Nuna-Bora jelentést tartalmazza, a Bor természetesen Víz. A Boryszten a Bor-Üsten, a Dnyeper régi magyar neve. A Nunból megjelenik Atum, neve A-Tum alapján Isteni-Tőm. Az Alak Kheperu, vagyis Kép-Erő, A-Tum alakot ölt. Honnan jön Atum? Az Ősvízből, az Alsó Világból, vagy az Égből, mindegy, mert ekkor még ezek a fogalmak nem léteztek. A-Tőm még a Tő volt, női és férfi tulajdonságokkal. Létrehozza Su és Tefnut istent.

Hermopolisz neve Hermész Városát jelenti. Hermész megfelelője Thoth. Itt azt tanították, hogy Nun volt a kezdet. Belőle egy domb bukkant elő. Ez a történet felettébb hasonló az egyik magyar teremtéstörténethez. Hüvelykpiciny háromszor merül le a tengerbe, a harmadik merüléskor földet hoz fel a végtelen tengerből. Ez a föld aztán megnövekszik, és keletkeznek a szárazföldek. Thoth ezen a dombon négy istenpárt teremt. Az istenek alakja kétéltű, vagy hüllő alakú. Egyszerűen megdöbbentő, ha őseink már Hermopoliszban evolúciós bizonyítékok alapján gondolkodtak.

Thoth neve a magyar Teút származéka, amit 150 éve Teuta formában írtunk, ez a Tejuta. Platon Thoth nevét Teut formában írta, ezzel megleltem a Teuta, Tejút, és Thot neve közti kapcsolatot, ami szerint Thot a Tejút. A magyar Tot névnek több ága van, mint a Tét, Tit, Tát, azonos jelentéssel, ezért az egyiptomi Thot kétségtelenül a magyar Teút fogalmával azonos.

Hermopoliszi Nyolcságnak nevezik a négy istenpárt. Ők a Nun és Naunet, az Ősvíz, Heh és Hehet, a Végtelenség, Kek és Keket, a Sötétség, és Amun és Amaunet, az Elrejtettség. Ők a teremtés kozmikus erői.

Egyiptom nem a semmiből keletkezett, hirtelen. A szumer vonások kétségtelenek, de a szumerok is, a déliek, magyar közösségekből jöttek létre. Egyiptom nyelve tele van magyar szavakkal, amint a szumer is. Nun-Ki másként Eridu, Nun a Tenger, Ki a Kő, a szárazföld. Nun-Ki neve is kapcsolatos az egyiptomi Nun névvel.

Ismert egy képzet, ami szerint Nunból a Kék Lótusz emelkedik ki. A Ló-Tusz magyar név, Nagy-Tűz az értelme. Kinyíló kelyhéből Hor emelkedik ki, gyerek alakban.

Egy szkarabeus is felemelkedhet az égbe, a Teremtés első alkalmával. A Szkarabeus görög rontása a Cserebüj, Cserebog magyar szónak. A Csara, Csere a vízben repülő Ra és Re isten neve.

A Nagy Gágogó nagyon erősen finnugor vonás. Hangja megtöri a Nemlét örök csendjét. A térségben Libanon és Libia is finnségi törzsek mozgási területe volt. Lib.Nan Líb-Hercegség, ez a térség a Lívek területe volt, Lydiával (Ludda-val) együtt. A Lud nép ma is létezik, a karélok egyik törzse. A Tengeri Népek főleg magyarok voltak, keltákkal, finnekkel, esetleg görögökkel, a Réce Orrú Flotta vitte őket a harcok színhelyére. A Réce nem Lúd, de azért rokonok. Ré-'-E a Nap-Háza, Lú-d a Fény-Földje.

A tojás fontos szimbólum. A szanszkritban Anda a Tojás. An az Ég, Da a Föld, tehát a magyar családnév az égről és földről beszél. A Szik a Nap, a Fehérje az Ég, de a Héj áttörése a Fény útját szabaddá teszi. A Héj az Éj szóval is kapcsolatos. Meg kell tanulni képekben is gondolkodni, mert őseink erősen képekben gondolkodtak.

Mivel Alsó-Egyiptom neve Hun, a British Múzeum atlaszai szerint is, ezért Junu nevét Hunu alakban alkalmazom. Hunu istenei a Kilencségek. Nem tudni, őseink tisztában voltak-e a Kilenc jelentésével, már a legrégebbi időkben is, de nagyon úgy látszik, hogy igen. Ugyanis ők alkották meg számunkra a szavakat, ők értették, mit alkottak, a maiak meg általában nem értik, miről van szó. A Kilenc fogalma Vezér égbe menetele előttről való, ami logokailag bizonyítható. A hatalmas Óriás, Orion, maga Nimrúd, a Kilenc Vitéz, Vadász, Kaszás, vagy Hunter, Ozirisz, a Vörös Oroszlán, a magyarok egyik ősapja az égbolton uralkodik.

Atumtól ered Su és Tefnut. Su a levegő, a napfényt átengedő szféra. A név Kéz is a magyar nyelvben. A Su-h-An szavunkban az Égi-Levegőben való mozgás van, amint a Susog szóban is. A Suhanc, Suhancár gyors mozgású fiatal, aki csak úgy suhan szaladás közben.

Sugár szavunkban a Su értelme Kéz, a Gár a Kar. E szavunk az angolban Sugar, van még Cukor formája is. A Napisten hosszú Karokkal simogat, a Karok végén van a Su, az öt ujjú Kéz. Érintése cukor-édes. Sok ábrázoláson látható, hogy a Su-Kar a Su-Gár.

A Sunyít szóban is a Kéz van a Nyit igével. Tenyerünket a szemünk elé tesszük, majd az ujjaink között kis rést csinálunk, vagyis Nyitunk. Innen aztán lehet sunyítani. De sok szavunkban van a Su, mint kéz, és van, ahol pedig Lég. A Süt pl. a Su-T elemekből áll, a T helyképző, tehát a Napisten Keze érinti a földfelszínt és minket, embereket.

Su elválasztja Tefnutot két részre, Geb a Föld, Nut az Ég. Ha ezen a folyamaton gondolkodunk, akkor mégis arra juthatunk, hogy Tef-Nut nevében a Tef a Tép szavunkkal azonos. Su nem elválasztja, hanem két részre Tépi Tefnutot, vagyis Tefnut neve Tép-Nőt. Tep-Nut Tef-Nut. A P-F változások szabályosak.

Geb a Föld, de van Domb, Hegy jelentése is. A Geb-E olyan ló, amelynek kilátszanak a csontjai, a csont meg kő, stone, vagyis Föld. Geb-E a Geb-Háza. De a Kebel szóban is a Keb a Domb, Hegy, az El Hely. A Kab-hegy neve is rokon Geb nevével. A Dzsebel szintén Hegy, rokon a Kebel és a Geb szóval. Kell tudni, hogy Geb nevének egyik alakja a Seb. Ne gondoljunk Tefnut sebzésére, mert Seb isten neve a Dordogne-völgyi őstulok csonton “meseseb”, állítólag kétszázezer éves, továbbá két ló rajzon Seber olvasatú. Tehát sokkal régebbi az egyiptomi Seb istennél, a lovakat ábrázoló festmények 21.000 és 16.000 évesek.

Nut az Ég, a Nu a Nő a magyar nyelvben. A már említett Nu-Na a Nő-Háza. A Nu-T T jele helyképző, igaz, van a magyar nyelvben igeképző funkciója is. Nutot Su a magasba emeli. Ábrázolják Tehén alakban, a Tehén a Tej-Enje, természetesen magyar szó. Megjelenik a Deltától nyugatra Tehenu tartomány nevében, ahol a Kaukázusok felől jőve a csordákat legeltették. Másik ábrázolása nőalak, karjaival, lábaival a földre támaszkodik, teste ívben a földet fedi. Nappal a napbárkát viszi, éjjel a csillagokat hordozza testén. Az Ég nyugaton elnyeli, keleten megszüli a Napot. A magyar mítoszokban este a Napkirály édesanyjához tér, ahol étkezik, pihen, hogy reggel új erővel tudjon sütni.

Éjjel a Nap a Túlvilágban halad. Ott van Apophisz kígyó, akinek a nevében az Ophisz Kígyó, az Ap Ház a magyarban. Tehát Ap-Ophisz a Kígyó-Háza. A Pa az Apa, az Ap az Anya. Papa istennő a polinéz rokonoknál az Apap változata, tehát nem az A-Pa, hanem az Ap szóval rokon. Boldogasszonynak vannak lányai, Un az Ég Királynője, Api a Házak és Haza királynője, Ill, az Illás, Illat, Lég királynője, és talán Te-Merin-Da, a tengerek királynője.

 Ap-Ophisz kígyó mellett van egy jó kígyó is, valamint a Nemlét kígyója. A Nap halad a kígyó testében, a kígyó tüzes leheletében újjáéled, és keleten a horizontra lép. Annyi bizonyos, hogy sokan nem értik a Kígyó jelentését. Már az egyiptomiak sem értették a jelentéseket, vagy inkább a mai kutatók értik félre az egyiptomiak elképzeléseit, amiket Európából, Ázsiából vittek magukkal. Arról van szó, hogy éjszaka a Nap bekerül a kígyóba, ami nem más, mint a Tejút egyik neve. A magyar Kígyó szó régebbi változata a Kíjó, ami Ki és Jó szavakból áll. A Ki a Kő, a szárazföldek, a Jó a Folyó. Még a 15. században is élt a hagyomány, hogy a földeket Kíjó alakban egy hatalmas kígyó veszi körbe, pikkelyei a csillogó hullámok, a saját farkába harap. Magyar Adorján képet közöl a kígyóról. A Tejút egyik jelképe a Kígyó. A Piton valójában magyar szó, Pi-Ton alakban Csillag-Folyó, Csillag-Tó a jelentése.

Sok isten úgy van ábrázolva Egyiptomban, hogy a fejükön egy kígyó köre látható, benne egy nagy piros, vagy arany körrel. A kör a Napisten, akit bekapott a kígyó, vagyis a Napisten a Tejútban van, a kígyóban. A mai tudomány is tudja, de honnan tudták zseniális őseink? A Világfa, mint kígyó, azonnal a sárkánykígyó fogalma felé irányít, ahova a lányszabadító magyar hősök jártak lányokat szabadítani és sárkányokat agyabugyálni.

An város istenei a Kilencségek. Öt istent már ismerünk, a további négy Vezér, a Vezető, Szét, Izisz és Nephthysz. Aruerisz kikerült az ötök közül, elhalványodott, mert a Kilencnek ki kellett jönnie. Vezér-Ozirisz a halott lelkek vezetője, a Vadász csillagképbe kiséri a lelkeket. A magyar Kilenc számnév a Kil és Enc szavakból tevődik össze. A Kil-Gil valóban lehet a Gyil-kol fogalma, az En Isten, az Enc Istenke, természetesen asztrális isten, vagyis csillag. De Gilgames nevében a Gil lehet Galamb, lásd Gil, Gili, Gilice. Édesanyja Gis-nek szólította.

A Kaszás csillagkép Kilenc fő csillaga a meghatározó. A Kaszás az égen csillagokat kaszál, akik lelkek. Tehát a Kaszás Ozirisz fogalmával teljesen azonos, de nem a Halál változatai, hanem csak közeli módosulatai. Az etruszk Kilensz, vagy Kilenth, mint számnév, azonos a magyar Kilenc számnévvel. Az etruszk Kilensz Halálisten fogalmában a Kaszás csillagkép is megjelenik. Vezér-Ozirisz az égbolton a Túlvilág Ura, de nem az Alvilághoz tartozik. Igaz, az Alvilág lehet Felvilág is, de nem lehet Túlvilág. A Túlvilágon a feltámadó lelkek vannak, az Alvilágban, ami lehet Felvilág is, a tűzben megtisztuló lelkek, de még léteznek. A gonosz lelkeket felfalják, a magyar mítoszok Markolábja egy ilyen égi lény, de Szobek is hasonló tevékenységet végez.

Héliopolisz, Napváros istenei kilencen vannak. A legősibb Atum, régebbi nevén Tum, ami a Tőm, de Tu a Napisten is, tehát Tum a Napisten is lehet. Ré és Rá is a Nap neve, akivel később a mitográfusok összevonták Atum nevét. Ré és Rá szintén a Napisten, nevének kétalakúsága a magyar nyelv miatt létezik, a magas és mély hangrend szerint. Ré-Atum neve későbbi összevonás eredménye. Atum utódai Su és Tefnut. Su és Tefnut gyerekei Geb (Seb) és Nut. Tőlük erednek Ueszir, Szet, Izisz, Nebethut, így megvannak kilencen. A titokzatos Aruariszról azt tudjuk, hogy emléke elhalványul. Vezér és Izisz fia Hor, Vezér és Nebethut fia Anpu (Anubisz).

Memphisz istenei nagyjából azonosak Héliopolisz isteneivel. Men-Nofer, a Mennyei-Napúr városa később lett alapítva, mint Héliopolisz. Az új főváros átvette a régebbi An, Héliopolisz isteneit.

Memphisz első főistene Ptah, aki Naunet istennővel hozza létre Atum-Rét, a teremtő istent, akitől ered a nyolc további isten. Eszerint Memphisz istenei Ptah és Naunet házából erednek. Naunet az ősvíz női megfelelője.

Az Első Idő istenkirályai között Ptah az uralkodási sorrend végén szerepel, ami miatt Ré őseként megjelölni őt felettébb nehezményezhető.

Ptah elsősorban vízisten, amint Naunet is az ősvíz megtestesítője. Ptah neve a Patak névből ered, ami magyar szó, Pat-Ak formában Háza a Víznek. A Patak szó tehát egyenes őse Ptah nevének. De a Pataj is ide tartozik, pl. Duna-Pataj nevében.

Az Ogdoada isteneinek nevei is fontosak a magyarok számára. Ők a Nyolcságok, Hermopoliszhoz köthetőek. Hermopolisz Hermész-Város görögösen, ami Merkur-Város értelmét is magában hordozza. Hermész, a római Merkur, nagyjából Hor fogalmával azonos. Mivel Hermész a Hármas változata, és a Hármas a Triszmegisztosz névben is jelen van, nem csodálkozhatunk, amikor a Hermész névnek Hármas fogalmat is tulajdonítunk. Harma-Is fáraó neve Kr.e. 3.000 tájáról létezik, míg a görög nyelv maximum Kr.e. 1.000 körülről. Hermész Triszmegisztosz neve Háromszor-Hatalmas Hermész.

Hermész, vagyis Hor isten fiatal, rendkívül gyors járású az égen. Hírnök szerepe gyors járásának köszönhető. De Toth istennel is azonosítják, ami jobb megközelítés Hornál.

Nun és Ptah, úgy látszik, azonosak. Az egyiptomi nyelvben nem léteztek a főnevek nemének elválasztására szőtt jelek, ezek inkább a mai nyelvészek kísérleteit mutatják. A ma nyelvészetének ráerőszakolása ősi nyelvekre, nagyon helytelen eljárás.

Naunet istennő, mint ősvíz, a magzatvíz fogalmával is rokon. A születéskor a baba a magzatvíz elfolyása után jön a világra. Na-Un értelme Háza Un Ég Királynőjének, ami az Égbolt.

Huh és Haunet a második istenpáros neve. A Végtelen Tér, és az Örökkévalóság istenei. Ezek a fogalmak már megvoltak őseink gondolkodásában. A Huh ma is sok nyelvben létező szó, a Hő változata, a Hauhet ennek női alakja. A Huh lehet ijesztgető szó is, a régi kezdetleges szavaink átmentek akár istent jelölő szavakká. A Hűha is ide tartozó szó. A Heh és Hehet e nevek változatai.

Kuk a sötétség istene, de nem Szet fogalma. A Kuk is a magyar nyelv egyik szava, lásd Kukk, Kukkolni, a sötétségbe bele látni. Kuka szavunk is rokon vele, nem tud beszélni, a sötétséget nem tudja elmondani. Egy Kukkot sem tud szólni. A név a Kék rokona is lehet, ami nem török eredetű, hanem magyar. A Kuk mellett a Gug szónak sok változata van.

Kauket istennő Kuk felesége. Cook angol név Szakács, Kuk a neve, ami a magyar Kukta névvel közvetlenül rokon. A Ku lehet Kő és Száj a magyarban, amihez a Kuk név is kapcsolódhat.

A szumer Sag-Gugga nagy bizonyossággal rokon a Kuk névvel. A Gugga is Sötétség jelentésű. Gugga-Ság a Kukka-Ság, a sötétség kora, amikor még kukák voltak az emberek.

Amun és Amaunet a negyedik istenpáros. Ők a levegő, a lég istenei, továbbá az Elrejtettség. Ma is mondjuk az ima végén, Amen. A-Men Isten a Mennyben. Amun és Amon nevek közel állnak egymáshoz

Ozirisz mellett Ptah és Szokar is szerepet játszik a lélek távozása esetén. A Szah nyugatra van. A Szah-Ara a Szah-Hegyei. A Száraz szó a Szahraz rokona, a Szárad azt fejezi ki, hogy egy terület kiszárad. A Szahara nem volt száraz egykor, folyók és nagy tavak tagolták, és néhány ezer év múlva a monszun megint eléri a Szahara térségeit.

Amenti a titokzatos túlvilág fontos neve. Úgy értelmezhető magyarul, hogy A-Menti, vagyis a Víz-Menti terület nyugaton, a mai Marokkó nyugati tengerpartja.

Szobek a leghatalmasabb. Szob-Ek formában az Alsóság-Fia. A Szob mellett a Szub is Alsó, szumeroknál, továbbá sok mai nyelvben, a latin az etruszkból vehette át.

Egyiptom több városában istenháromságok alakultak ki. A hármasságokat az Apa, az Anya és a Fiú alkotta. A patriarchális szemlélet erősödik, kiszorította a Lányt a hármasság fogalmából.

Abydoszban Ozirisz, Izisz és Hor, Memphiszben Ptah, Szahmet és fiúk, Nofertum a hármasság. Thébában Amon, Mut és Honszu az istentriász. Thébában Montu nagyon ősi, saját templomegyüttese volt Karnakban.

Szokariszt ugyan a nekropolisz isteneként tartották számon, de Szokar talán mégsem teljesen azonos Szokarisszal, bár a két név egynek látszik.

Az istenek egy része asztrális, mint Ré és Rá, vagy a Holdhoz kapcsolódók. Mások egykori hősök vagy királyok voltak, akik az idő múlásával istenséggé váltak. Bizonyára még sok felfedezés vár az emberiségre Egyiptom kutatása jóvoltából.

ŐSKIRÁLYOK A NIL MENTÉN  ↑tartalom

Pontos adatok még nincsenek Egyiptom kezdeteiről. Az Európa és Nyugat-Ázsia irányából érkező bevándorlások és civilizációs nyomás megváltoztatta Észak-Afrika képét. A British Múzeum kitűnő térképeket közöl az eseményekről atlaszaiban. Europid, kaukázusi típusú emberek érkeznek Afrikába, közéjük tartoznak a mai berberek, de europidok az etiópok és kusiták is, valamint europid-negrid átmeneti népek is laknak az europid és negrid nagyrasszok határán.

Mintegy Kr.e. 11.000 és 9.500 között a Delta nyugati részén váratlanul magas színvonalú mezőgazdaság jelent meg. De a felvirágzás lehanyatlott, a népesség elvándorolt, a civilizáció erősen visszaesett. Ebben az időben a Kárpát-medencében már magas színvonalú földművesség létezett, fejlett állattenyésztéssel. Teraszos földművelés északon és keleten, amit pallag-kultúrának nevezünk, Kr.e. 35.000-től, piramisépítések több helyen, fejlett betűírás, megalit-kultúra, Somogyban kapás földművelés, a Ságvári-kultúra területén, Kr.e. 18.200-tól, valamint városias települések, igen nagy számban.

Egyiptom őskora ismeretlen időtől Kr.e. 3.100-ig tartott. Észak-Afrika, ide értve Egyiptomot is, viszonylag egységes kultúrális szempontból, egészen a jégkorszak végéig, Kr.e. 10.000-ig. A capsai-kultúra paleolitikus jellegű, de egészen Kr.e. 5.000-ig a paleolit kultúra uralkodik Egyiptomban. A civilizációs nyomás északról és északkeletről érkezik, nagy erővel. Meg kell említeni, hogy a Szahara története meglehetősen jól fel van tárva, és az is fontos, hogy a neandervölgyi rokonaink Kr.e. 5.000 körül még élnek a Szahara középső részén.

Az első földművelők a Fajjumban Kr.e. 4.500 körül már megjelennek, nem feledve a Kr.e. 11.000 körüli magaskultúra létezését sem a Delta nyugati részén. Délen a Badari-kultúra után a Nagada I. és a Nagada II. következik. A badarival rokon a Tasza kultúra, amiben még nincs réz, de a badariban már van. A predinasztikus kor Kr.e. 5.000 és 3.100 közé esik. Az amrai kor és a predinasztikus kor első szakasza a badariból fejlődött ki. A “badar” magyar szó is, eredete ismeretlen.

Egyiptom népessége több területről származott. Ismert egy alacsony termetű népesség. Őket megtámadták olyan emberek, akik kifejezetten magas termetűek voltak. A koponya arca is más. A Wadi Hammamat és a Wadi Tumilat volt fő betörési helyük. Egyértelműen Mezopotámia felől érkeztek, illetve Mezopotámiától is északabbi tájakról, ők voltak Vezér és társai. Fontos tudni, hogy Mezopotámiában ekkor még szumerokról nem beszélhetünk. Maguk a szumerok írják, hogy volt egy ősibb nép, akiknek a nyelve régebbi volt, mint az övék. Az eme-szal, az eme-ku, és az eme-gir ismert, valószínűleg az eme-szal volt a szumerok előtti magyar nyelv. A mezopotámiai régebbi nép vagy elhúzódott a beömlő szumerok elől, vagy összeolvadtak velük. Ezek az események 3.250 és 3.000 között zajlottak, tehát Kr.e. 3.250 előtt Mezopotámiában szumerokról nem beszélhetünk. Az is igaz, hogy a szumer nyelv nagy magyar szókincset és jelleget tartalmaz, a magyar nyelvekkel nagy rokonságot mutat.

További betelepülők érkezek a Kárpát-medence irányából. A kárpátiak inváziója Krétát akkor érte el, amikor kipusztult a törpe elefánt. A törpe elefántok kipusztulásának ideje Kr.e. 7.000 körüli. Krétáról Líbiába hatoltak, ahonnan Egyiptomba is vándoroltak csoportok. A rovás nagyon ősi, Kárpátiából Krétára, majd Líbiába, majd Egyiptomba jut, ahol démotikus írásnak nevezik. Kis-Ázsiából, a Kaukázusból, Levante felől, és a Szahara nyugati részéről is érkeznek bevándorlók, valamint délről is.

A Wadi Hammamat völgyben igen sok jelenet látható sziklákba vésve. Az egyik képen egy magas termetű harcos, hatalmas egyenes karddal, tör előre, és kardélre hányja a törpe termetű ellenfeleit, akikből öt látható. A harcoson elől nyitott szoknyaféle van. A Gebel el-Arakban talált kés nyelén, valamint hierakónpoliszi sírfestményeken olyan ábrázolások vannak, amelyen mezopotámiai és nílusi jellegű hajók ütköznek meg egymással. A harcok egyértelműek és folyamatosak ebben a korban.

Buzogányfejek, pecsételő hengerek, kovakő paletták Egyiptomban nem voltak ismeretesek, művészi rokonságot mutatnak mezopotámiai megfelelőikkel. Az írás is ekkor jelenik meg mindkét területen. Valójában nem tudni, honnan jöttek az új ismeretek. Nagyon valószínű, hogy egy máig nem ismert területről, ami esetleg lehet Atlantisz vagy más hely, talán éppen Kárpátia. Az írás, a mezőgazdaság és állattenyésztés, a réz, a bronz, a buzogány sokkal régebbi Európában, mint Egyiptomban és Szumirban, de pecsételő hengerek és paletták Európában nem ismertek. Ezek az eszközök bizonyára máshonnan származnak

Sok nyugati tudós állítja, hogy Egyiptomban hirtelen virágzik fel a civilizáció.

Ki kell térni a token-írásra is. A tokenek apró figurák, szótagokat jelölnek. Ez a fajta fura írás Lukiában keletkezik, a X. évezred közepén, Solymos tartományban. Hamar elterjed, egészen az Indusig, és Afrikában Khartoumig, már Kr.e. 7.000 körülre eljut.

Rendkívül fontos tudományos szempontból Nabta Playa területe. A Playa Kiszáradt Tó értelmű, ami jelzi, hogy egykor sok víz volt a térségben. A mai Abu Simbeltől nyugatra van, 100 km-re. Kr.e. 9.000-7.300 között jelennek meg a kultúra nyomai. Városlakók érkeznek a területre. Kr.e. 6.100 körül kecskéket, juhokat tartottak. Kr.e. 6.000 és 5.000 között megalitikus építmények jönnek létre, Kr.e. 5.000 és 4.500 között szarvasmarha tenyésztés, földművelés és kerámia a jellemző, ekkor épül a kőkör is.

A megalit-kultúra azért magyar jellegű, mert egyes megalitokon magyar képírás vagy rovásírás van. Nabta Playa területén tumulusok, megalitok, sztélék, kősorok vannak, igen sok. A föld alatti sírok hasonlítanak a mezopotámiai megfelelőkre. Mintegy Kr.e. 5.000 táján épült a kőkör, amely csillagászati tájolású. Nem ez az első csillagászati tájolású alkotás, amit állítanak egyes szerzők, hogy ez az első, de az biztos, hogy az építők értettek a csillagászathoz. Azt kell gondolni, hogy Nabta Playa tudósai kapcsolatban voltak más hasonló építmények tudósaival. Sajnos, az esők abbamaradtak, a tó kiszáradt, a rejtélyes kultúra emberei eltávoztak a területről.

A kőkör közepén hat kő áll, három alkotja a Vadász csillagkép felső csillagait, három pedig a csillagkép övét. Olyan izgalmas elméleteket is megalkottak egyes írók, hogy a kőkör környezetében más kőkörök is vannak, egy időkaput jelképeznek, bolygórendszerrel egyben. A kőkörök jelképezik a bolygókat, amelyek nem a Naprendszerben vannak. Ráadásul az építők Kr.e. 18.000 éves állapotokat alkottak meg. Megdöbbentő feltevések, de a képzeletre erősen hatnak.

Atlantisz jelenléte Egyiptomban már említésre került. Manethon I. Ptolemaiosz megbízásából írja meg Aegyptiaca című művét, Kr.e. 300 körül. Később II. és III. Ptolemaiosz uralkodása alatt is dolgozik. Ettől az időtől kiindulva a fáraók kora 3.300 körül kezdődik. A Félistenek kora 11.025 év, tehát eljutunk a 14.325 évhez. Atlantisz bölcseinek uralma 13.900 éven át tartott, ami meglepően azonos évszám a Hor Erődjeinek évszámával. Összeadva az éveket, 28.225 évhez jutunk. Atlantisz bölcsei a mágusok, akiknek van Magor neve is. Nagyon valószínű, hogy a magas évszámok nem Egyiptomra vonatkoznak, hanem inkább Atlantiszra.

Nagada, vagyis Nubet uralkodói ellenőrzik a Wadi Hammamat forgalmát az Azúr-tenger és a Nílus között. Főistenük Szet, ami megfelel a mítosz állításának, mármint Szet király lett, Vezér után, amikor megölte bátyját, Vezért, Oziriszt, Vadászt. Koptosz város ellenőrizte a Wadi Hammamat völgyet. Az időt a mezopotámiai Uruk IV és a Dzsemdet Naszr korszakkal vethetjük egybe. A Dzsemdet Naszr jelentése Oszlopa a Magoroknak. A Naszr elég erősen elferdített alakja a Magor, Magr uralkodói névnek.

Nubet neve, ha Nu és Bet alakban értelmezzük, akkor érdekes módon megnevezi a Sátánt. Nu a Tagadás, a No neve, több nyelvben is létezik. A Bet Ház, vagyis Város, ami miatt Nu-Bet a tagadás, a semmi, a no városa, ahol Szet uralkodik.

Az I. Dinasztia Abduban uralkodott, görögül Abydosz városában. Még a Nyugat-Delta volt egy korai fejlett táj, Butó központtal. Itt Pe volt a főváros, a Nílus-ág jobb partján jött létre Dep. A két város kapta később a Butó nevet.

Abdu területén volt Tjen, vagy Tien, ami azonos lehetett Abduval. A szerzők gyakran átírják az i betűket j betűre. Tien azonos a kínai Tien – Menny szóval alakilag, lásd Tien-San, Mennyei Hegység. A város nevét Thin, majd Thinisz formában is írták. A név a magyar Ten (Isten) változata. Thinnisz formája görögös alak, de Thisz formát is írnak, ami a Tesz változata. Ab-Du, vagyis Háza a Napnak, azonos lenne Thin, vagyis Ten istennel?

Nehen, vagyis Hierakónpolisz, igen korán felemelkedett. Főistene Hor, ami azt bizonyítja, hogy már Vadász-Ozirisz, az apja uralkodása után emelkedik a hatalomra. Jelképe a Sólyom, a madár a magyarok egyik fontos jelképe is. Atilla zászlaja piros mezőben repülő sólyom. A görög Hierosz Szent, a Hierax Sólyom értelmű, amely nevek megjelennek városok neveiben.

Ismert Qusztul neve, a terület népe eltűnik az I. dinasztia idejére. A terület Egyiptom déli határától délre terült el. Keveset tud a tudomány róla. Nem valószínű, hogy Nabta Playa népével lennének azonosak, bár a rokonság nincs kizárva. Nubia területére már sokkal régebben érkeztek északi betelepülők, mint Egyiptom kora. Az europid származást a csont megőrzi, a bőr a Nap sugarai hatására lehet barna, fekete.

Az első őskirályok nevei feledésbe merültek. Bizonyára nagyon sokan voltak, de a neveiket képtelenség megtalálni, gyenge eszközeinkkel.

Akinek fennmaradt a neve, nem a mítoszok alapján, Narmer volt. Ez a név erősen magyarnak látszik. Nar a Nyár, a Mer magyar ige értelme a Merész vagy Ifjú, a tenger fogalma mellett. Nar-Mer a Nyár-Merje, aki a Nyár időszakban hatalmas király lett Nyárországban, a Dél-szigeten.

Általában Narmer királyt azonosítják Mén királlyal, aki Egyiptomot egyesítette. A két név nem egy királyt jelöl, Manethon Ménnek nevezi az egysítőt. Mivel Hérodotosz és sok egyiptomi irat a Mén nevet használja, egyértelmű, hogy a Ménész, Menész nevek csak utólagos görögös formák, tehát nem eredetiek. A király neve Mén. A Mén igei alakját a Menni főnévi igenév tartalmazza. De a főnévi Men-Meny-Menny azt igazolja, hogy Menni a Mennybe kell, halálunk után, hacsak nem a Pokolba való az elhunyt. Akkor nem juthat a Mennybe.

A Mén szó után lágyul a Meny, majd i.u. 1.850 után kezdik írni a Menny formát. Természetesen a Menny egyszerűen Men, esetleg Meny, nekünk idegenek ne akarjanak nyelvészetet írni, mert a saját nyelveiket sem ismerik. A magyarokat tanító sok gondolkodó mind magyar eredetű, a saját nyelvét sem ismeri, ezért hogyan tudna jó javaslatokat adni apái nyelvére, ha saját nyelvét sem ismeri? Mert a saját nyelve mind a magyar nyelvből ered, amit nem ismer. Ebből következik, hogy a sajátját sem ismerheti. Tehát Mén király neve a Men ige, és a Menny főnév közötti tartalmakat bírja.

Buzogányfejen, a buzogány magyar szó, látható a Narmer paletta és a buzogányfej. Egy másik buzogányfejen megmaradt Skorpió király rajzolata. Tehát azt sehol nem írták le, hogy Skorpió, de a rajza skorpiót mutat, innen ered a király Skorpió neve. A Skorpió mellesleg magyar név. Remélhetőleg sok magyar érti a nevet.

A Szerekh egy kartus, benne a király több neve. Csakhogy a Szerekh magyar név, a Szer jelenti a Király nevet, mint Puszta-Szer nevében, ahol valamilyen szert kötöttek, az Ekh meg az Ék. Szer-Ek a Királyok-Éke, oda ékkel is lehetett írni, vésni.

A Masztaba magyar szó, a Maszta a Mászta, ahol a lélek visszamászik a sírba, hogy kihozza a halott lelkét az űrbe, a magasba, ahol emelkedhetnek a Vadász csillagkép felé. Tehát a Masztaba magyar nyelvű szóösszetétel, Mászta-Ba az igazi jelentése.

Ősi király sírja U-s temetkezése, meg U-j sírja. Ezek a nevek erősen magyar jellegűek. U természetesen azonos a magyar U szóval, aki Ü és Ő névformákat is visel. Ezért aztán U-s király az Örökkévaló-s megfelelője. Az U-j király neve is magyar, az U örökkévaló újja, de nem úja, azt lehet gondolni. Az Új és az Ujj szorosan kapcsolódik a magyar nyelvben, mert Újulás a Nap Ujjaitól keletkezik, minden reggel. Ezt a nagyon fontos tényt, csillagászati alaptörvényt, sok nép nem értette meg, ezért aztán sok szenvedésen ment keresztül sok áldozat, akiket megöltek. Pedig az Új szó bizonyítja, hogy a Napisten reggelre megújul, egyszerűen tilos az ő nevében bárkit megölni. Ha az U-Ü-Ő szót sem értjük, akkor menjünk Szumirba, ahol az U Hosszú, Örökkévaló, Végtelen, pontosabban Hosszú, a többi jelentés a magyar nyelvből való, mint a Magasságos is.

Nincs annyi tévedés, ami a magyarság ősi mivoltát, a szkíták legősibbségét megkérdőjelezhetné, és nincs annyi igaznak vélt hamis tény, ami megdönthetné a Magyarság őseredetét, és minden nyelvek a magyarból való származtatását. A tévedéseket ma is folytatják fontos egyetemeken, amelyeken nem képesek visszanyúlni az ősnyelv létezéséig. Az ősnyelv a mai magyar nyelvvel azonos. Ezt az alaptézist egyetlen egyetem sem követi, ami miatt ma minden egyetem csak egy látszat az alaptudás nélkül. Nagyon sajnálatos, de egy mai indoeurópai nyelvből nem lehet semmi hasznosat levonni az őskort illetően, csak azt, hogy az indoeurópai nyelvek kötődnek a ma magyarnak nevezett ősi nyelvhez, nyelvekhez. A kőbe vésett feliratok kizárólag a magyar betűkkel jelzett magyar nyelven visznek minket vissza a felmérhetetlen ősidőkbe.

A mai magyar kutatók közül érdemes kiemelni Liptay Éva és Győry Hedvig nevét. Nagy gondossággal írnak Egyiptom ősi koráról, csak elismerés illeti munkájukat.

A magyar nyelvet, nyelvcsaládot nem ismerő kutatók a magyar írásokat sem ismerik, az összerovásokat meg végképp nem, általában nem is hallottak róluk. A jeles nyugati egyetemeken olyan emberek ülnek a csúcsokon, akiknek többsége nem is hallott a magyar rovásírásról, olvasni azt nem tudja, az összerovásos feliratokról, amelyek a magyar ősi rovásírás gyorsírásos változata, nem is halott. Itt áll még ma is Európa tudománya, vagyis sehol. Ennél lejjebb nehéz menni, mert lejjebb már tényleg a semmi van.

Abdu, Tien, Nehen városok nagyon régiek. A folyamatosan betörő magyar jellegű népek Felső-Egyiptomban magyar jellegű országot hoztak létre, sok ezer év alatt. Tehát most a Kr.e. 4.000 év előtti településeket próbáljuk meg vizsgálni, ismertetni, amikor még Egyiptom nem is létezett, a fáraók országa, ellenben létezett egy sokkal régebbi ország, ami nem a mai Egyiptomban volt.

Atlantisz Kr.e. 9.600 táján süllyedt el az emelkedő óceán vizében. Thoth ennél az időnél hamarabb menekül el Atlantiszról, ahol magas rangú pap, vagyis tudós volt. A neve magyar, a Tejúttal azonos. Még a XIX. században is a magyarok a Tejút nevét Teuta, Hadakuta formában írták, lásd Ipolyi Arnold és Kandra Kabos munkáit. A Tejút összetett szó, a Te lehet Isten és Tej, az Út a Napok helye, lásd Utu napisten nevét is. Platón Thoth nevét Theuth alakban írta, ami perdöntő abból a szempontból, hogy Thothnak valóban magyar neve volt, ami azonos a mai Tejút szóval. Igen sok egyéb bizonyíték is van, ilyen a Titel is, mert a magasságban lévő Tejút és Ten isten nevének képzett alakjai igen változatosak. A Tit-El magas-hely, a város felett egy vár van, amely eredetileg viselte a nevet. A Titel a Titán névvel kapcsolatos, mert a titánok Égi Magasok, az An jelenti az Eget, a Tit a Magast. Toth neve tehát magyar eredetű. Ő az egyik legősibb egyiptomi király, istenség, magyar nevet viselve.

Ozirisz mítikus története rengeteg valódi tényt tartalmaz. Neve Osz-Iri, vagyis Sok-Szem, ami a Vadász csillagkép neve valójában. Tehát egy nagy csillagképről van szó, amely az egész emberiség ősi időit meghatározta. Egyrészt Hét, Heta a neve, görög írással Geta, mert egy szempontból hét fő csillaga van. Más szempontból kilenc a fő csillagainak száma.

Az őskirályok idejének meghatározásához Indiát is segítségül hívjuk. India igen sok szállal kötődik a magyar-hun néphez, amit sokan ismernek. De talán a Pándavákat kevesen veszik a magyarok rokonai közé. Pedig a Pándava Birodalom magyar rokonságú. Pán hozta létre, amikor Egyiptomból keletre utazott. Vezér jó barátja volt, amikor Vezért (Oziriszt) Szet megölte, ő hirdette ki a nép számára a borzalmas eseményt, ekkor keletkezett a Pánik szó, amit ma is használunk. Neve a Nap tükrözése, a Pán, természetesen nem görög, mint azt sokan tévesen állítják. A Pán-Dava Pán országa, nagyjából Kr.e. 5.000 táján született Indiában. A datálás azért fontos, mert segítségével pontosabban meghatározható Vezér, Szet és Hor kora, mivel Pán velük egy korban élt. Cserép József magyar kutató írt Pán Indiába utazásáról. Újabban olyan régészeti leletek is előkerültek, amelyek lovasokat mutatnak. Ne feledjük, az első kantározott lovak rajzai Nyugat-Európában kerültek elő, közel 20.000 évről. Magam, semmilyen támogatást nem kapva, négy felkantározott ló rajzát ismerem nyugatról, amit akkoriban magyar nyelvű népesség lakott a rengeteg rovásfelirat alapján.

India lovasai egyértelműen nyugati irányból érkeztek, Pán isten vezetésével. Lenyűgözőek a rajzok, festmények, vésetek, amelyek nagyon ősi magyar-indiai rokonságot is jelentenek. Jóval később jelennek meg a szakák és hunok, a yeták, vagyis heták, majd nagyon későn a heftaliták (megint heták), a fehér hunok. Azt nem ismerni, hogy a mogulok idejében volt-e magyar bevándorlás Indiába. A Mogul név a Mog-Ul alapján Csillag-Fia, Nap-Fia értelmű magyar eredetű rangnév.

Egyiptom megyerendszere hasonló a kárpáti, és más európai megyerendszerhez. A megyéket görögösen Nomosznak mondjuk. Ez a Nomosz a Nemes változata, egy Nomoszt egy Nemes uralt. A Nem olyan nemzetség, akinek egy némje, ősanyja van. A Nemesnek feltétlenül feleségének kell lenni, ha nincs felesége, nem lehet nemes. A Nim Oroszlán, a magyarok jelképe az oroszlán, tigris, párduc, de van több más jelképünk is. Nim-Rúd tehát az Oroszlán-Rúdja, a Rúd lehet Vörös is. Elám neve is Nim, de a római Numa is Oroszlán, lásd Numa Pompilius, vagy angol regények Numa oroszlánjait. Akinek Neme van, az nőtől eredő, anyja királynő, magas rangú ősanya. A Nemtő egészen a tündérek koráig viszi vissza nyelvünket.

Felső-Egyiptomban Vaszet környéke fontos központ lett. A név az angoloknál Vász, vagyis Vác. Fehéret jelent, itt volt a Fehér Korona országa. Alsó-Egyiptom, vagyis Hun első fővárosa Pe. Ez a név szabályosan alakulhat Fe alakra, ami Tündér értelmű. A nevet és fogalmát az itt velünk élő kelták vihették tovább nyugatra.

Fura arra gondolni, hogy a vezető családok magyarok ( a csillagok urai), akik körül rengeteg ember csoportosul, akik aztán egy néppé válnak. Azért fura, mert az elgondolás azt feltételezi, hogy volt egy nagyon tudós kaszt, a magyarok, akik adták az uralkodókat a népnek, akik helyesen vezették a népet, sok volt az élelem, nagy volt a gazdagság, az uralkodó családok és a nép egy nemzetté vált a múló évszázadok alatt. Úgy tűnik, a tiszta magyar nyelv az Újbirodalom során kezd változni, végül a kopt nyelvbe fejlődni.

Az Első Kor Nateru rangú urai a későbbiekben istenek lettek. Nincs kizárva, hogy eredetileg emberek, uralkodók voltak, akik istenné váltak a későbbi korok szemében. Még a két Egyiptom egyesítése is kérdéses. Uszir, Vezér már egyesítette a két államot, ahogy a mítosz állítja, több ezer évvel Mén király előtt. Az északi állam fővárosa Pe, a déli állam fővárosa Nehen volt.

A piramisszövegek szerint Oszirisz után szétesik a birodalom, több uralkodó is megkísérli egyesíteni. Ezek az uralkodók Felső-Egyiptomból támadnak rá Alsó-Egyiptomra.

Fel kell hívni a figyelmet arra, hogy az Alsó és a Felső fogalmak teljesen megegyeznek az európai Felső és Alsó nevek által rögzített földrajzi fogalmakkal. Tehát a Fel felül van, de az Al lehet Felül, Alul és El. Keveredik a két eszmerendszer, az európai az erősebb, de az egyiptomi fogalmak is erősek, több alkalommal felismerhetjük a szavak jelentésében az egyiptomi, afrikai szavak európai eredetét.

Egy megoldás szerint Alsó-Egyiptom a Papírusz földje, Felső-Egyiptom pedig a Liliom földje. A Lótusz (Ló-Tusz) a Nagy-Tűz, a Nap jelképe.

A Nateru, Neteru név a mai magyar Nádor, Nagy-Úr ókori változatai. Még a latin Natura – Természet vagy a világ, szót is ide hívhatjuk, mert a Nagyurak azok az istenek, akik intézik az emberiség boldogulását, sorsát igazgatják. A Gu-Ber-Nad-Or, vagy Gu-Ber-Nat-Or a mai nyelvekben fennmaradt ősi magyar szavak. Érdekes, hogy mind a 4 szó magyar eredetű, amelyekből azután nagyon fontos szó alakul ki, a Kormányzó jelentésű fogalom, latin nyelvekben. Csak a magyar Gu-Ber-Nat-Or Fő-Férfi-Nagy-Úr nem kormányzó volt, hanem a Természet irányítója, az emberiség egyik védnöke.

A Szerek, vagy Szereh téglalapban helyezték el az uralkodó neveit. Öt neve volt. Ismert szerek vannak Turából, Hierakon-Poliszból, Tarkhanból (Tarján) és Bédából, ez utóbbi település Peluszion mellett van. A Szereken sólyom látható, Hor neve, de van olyan szerek, amelyen nincs sólyom, de van olyan is, amelyen kettő is van. A szöveg elolvasása egyelőre alig lehetséges, ami nagy baj.

A késői predinasztikus kort kb. 3.400-3.100 közé teszik a kutatók. Ekkor Felső-Egyiptom és Alsó-Egyiptom egymástól jól elkülönülő két fejlett állam volt. Sok kisebb körzetből álltak, mindnek saját székhelye, főistene és vezetője volt. Pe, a Trón városa északon volt, Alsó-Egyiptomban. Védőistene Utó, a Kobraistennő, a neve később Uadzset. Utó nem más, mint a magyar Utó, a lenyugvó Nap, Utu, Tu isten neve.

A kobra teste a Nap kígyó alakú mozgását írja le egyrészt, a név természetesen magyar nyelvű. Kob-Ra Köb-Lény, a feje mögötti lebeny miatt. Másrészt azonban a kígyó sok mást is jelent. Alapvetően a Ki-Jó a Kövek, Szárazföldek, a Jo/Jó, a Víz ölellésében. Ki a Kő, a Jo/Jó a Víz, a Folyó.

De a Kígyó a Tejút is. A Tejútnak sok fogalma, neve van a magyar nyelvterületen, az egyik szerint a Tejút egy nagy kígyó, amely körbe fonja az egész Földet. Persze, mert benne vagyunk a Tejútban. Tehát a Kobra, vagy Piton, elnyeli a Napot, aki egy kör alakban mutatkozik meg a kígyó, piton, kobra belsejében. Mit mond ez a csodálatos képzet? Azt, hogy a Nap és az egész Naprendszer, benne van a Kígyóban, vagyis a Tejútban. A képzet azt meséli el az egyszerű népnek, hogy a Nap, és a Naprendszer a Tejútban van, a Tejút egyik tagja. Ennél magasabb szintű oktatás nem kell, a mai egyetemek csak halvány fényei őseink zseniális tudásának, és a tudás átadási technikájának.

Naponta nagyon gyakran kellene letérdelni őseink zseniális tudása előtt. Mert nagyon sok esetben okosabbak voltak nálunk, mi, a mai fiak-lányok elismerjük apáink-anyáink zsenialitását, és csakis az őseink nyomdokain haladva feltárjuk a világ valódi értelmét. Ez az emberiség haladásának útja. A Nap haladása Ívekből is áll, innen ered az Ív és Éva név.

Felső-Egyiptomban Neheb városa Nehen ikerpárja. Neheb védnöke Nehbet, a Keselyűistennő. Neh-Bet a Nék-Bet, vagy Nej-Bet, a Nék-Háza, a keselyű magyar szó, és nem más nyelvű.

Eme ősi királyi uralkodókról szinte semmit sem tudunk.

Abydoszban fellelt királyi hagyatékon olvasták el a tudósok Ka nevét. A Ka olvasata két felemelt kar hieroglifája. A Ka tartás a Kar neve. De a Ka a Bi-Ka neve is. Ezt úgy próbálom megoldani, hogy a Bi-Ka névben a Bi az Élet, a Ka a Bika. Ez a Ka a Ka Lélek, ami a Kapu szóval is rokonítható. Azért, mert a Ka lélek egy Ka kapun távozik el a földi viszonyokról, amikor a Mennybe megy. A Min-Ta-Ka és He-Ka neveink erről tudósítanak. A Ka még Király is, őseink nyelvén. Egyiptomban Ka-Mosz-E neve Király-Ifjúság-Háza jelentésű, erősen magyar nyelvű név. Tehát a Ka Egyiptomban lehet Lélek, Ka tartás, Bi-Ka és Király. Ezek a fogalmak aztán sok magyar, és sok magyarból származó nyelvben is léteznek. Senki ne becsülje alá a magyar nyelvet, nyelveket, de a rokonait sem, amelyek sok tízezer éves messzeségbe viszik az Emberiség tekintetét.

Ka tényleg egy magyar király neve volt? Tényleg így beszéltek őseink, ilyen alapszavak szerint? Ha igen, akkor tényleg csak a magyar nyelvből születtek a többi nyelvek? Mert nagyon sok alapszó építi fel a magyar nyelvet. Ezeket az alapszavakat a mai magyar tudományos élet nem ismeri, mert ellenfele a magyar nyelv ősrégiségének. Véleményükkel nem szabad foglalkozni. De az alapszavakkal törődni kell, minden szintjükön, mert a magyar ősnyelvet hozzák elénk.

Nagyon fontos az értelme a magyar nyelv legősibb vonulatai feltárásának, mert akkora titkokat hordoznak, hogy azokat egyszerű materialista fejjel lehetetlen értelmezni. A mai világ erősen materialista, közük sincs saját őseikhez, akik nem materialista módon gondolkodtak. Ezért a Föld bolygón az ősök világszemlélete nem egyeztethető össze a magukat fejlettnek beállító materialista világszemlélettel rendelkezőknek. Ezért gondolkodásukban sincs sok közös pont. A két világszemlélet alig egyeztethető össze, csak néhány pontban is, nehezen.

Nateru, az “U” többes szám, tehát a Nater a Nádor, Baráth Tibor megfejtései alapján haladva. A sok ismeretlen Nateru, vagyis Naterok, Nagyurak, uralkodtak az idők kezdetei előtt. Sajnos, a neveiket nem ismerjük. Valószínűleg sok őskirály neve is létezik, de nem vagyunk ma még képesek a királyok neveinek felismerésére.

Ka király nevét Zehen formában is értelmezik, ami a Tejn, Dejn, Zejn formákon át a Zeusz névhez is vezetnek. Azt tudjuk, hogy a magyar “Iszen Dejszen” varázsmondás mit jelent, Isz Isten, Dejsz Isten. Ha valaki olvassa Homérosz szövegét, azonnal látja, hogy Zejsz a Zeusz helyes kimondása. Az időmértékes verselés szabályai szigorúak, a Deusz Dejsz, a Zeusz Zejsz kimondású. Tehát Zeusz sosem létezett, hanem helyette egy Zejsz nevű isten létezett. Iszen-Dejszen magyar ősi varázsmondás, sokkal régebbi, mint az indoeurópainak nevezett magyar utódok megjelenése a Föld bolygón.

Ka király Felső-Egyiptomban, és a későbbi Memphisz nevű város környékén is uralkodott. A Ka név ma is gyakori sok nyelvben, köztük a magyar nyelvben, de azt sokan nehezen viselik, hogy az Isten, vagyis Ten neve oly sok alakban megjelenik az indoeurópai nyelvekben. Mert ezek a megjelenések annak bizonyítékai, hogy az ősibb nyelvekből születtek meg a fiatalabb nyelvek istenségeinek a nevei.

Egy király Ka után uralkodott, a nevét a Skorpió hieroglifával írták le. Egyesek a jelet Szereknek olvassák, mások Skorpiónak. Ugye, a magyaroknak feltűnt, hogy a Szerek és a Szkorpió nevek közeli rokonok egymással, a magyar nyelv szerint. A Szer-Éke a Király-Ékessége, ez a Szerek. A Szer a magyar nyelvben gazdag jelenlétű, Puszta-Szer nevében a Puszta-Királyai, akik szerződést kötöttek egymással. A Szeres település mindig a Hétre támaszkodik, mindig Hét háza van. A Hét a Király a számok rendjében, a Szer (és Szár), a Hét és a Király szorosan összefügg egymással, a Ka és Kat nevekkel együtt. A Szkorpió szintén magyar szó, több értelmezése is lehetséges. Az egyik Isz-Kar-Fiú, mivel igen izzó fájdalmat tud okozni döfésével

Manethón szerint Egyiptom első fáraója Mén, akit Hérodotosz is Mén név alatt említ. Manethón írása elveszett, de részletek fennmaradtak belőle. Teljesen bizonyos, hogy a szövegében nagyon fontos adatok voltak.

De itt álljunk meg. A Mén egyik jelentése a Lovak Vezetője, a Ló szó viszont eredetileg embert, nagyot, fényt jelentett. A szó alapja a Menni főnévi igenév Men része. Egészen a Meny és Menny formákig mehetünk. Aki kutatja a magyar nyelvet, megy a legtávolabbi nyomok után is, ahogy egy igazi nyomkövetőnek, nyomozónak illik.

A Nádor elénk idézi a Nagy nevet, amely a Naga rokona. A Naga kígyó, ismert a Naya naya, és a Naya haye tudományos név. Indiában Nag-Pur Kígyó-Város, a Nag a kígyó, a Pur város, mint pl. a szumer Nip-Pur nevében, ami a Níp-Városa volt. Ez a Naga kígyó azonban a Tejút, amely körbe öleli a Földet. A japán nyelv magyar, vagyis hun eredetű, a Naga Hosszú. Ez a japán Naga Hosszú nem más, mint a Tejút, ami nagyon hosszú, teljesen körbe öleli a Föld bolygót. Naga-Szaki, Naga-No, Naga-Oka mind viseli a Naga nevet. Egy kis jelentés módosulás nem lehet akadálya az eredeti jelentés felismerésének. A Tejútnak sok fogalma volt, hasonló az Égi Gyík. A Gyík szó a Yik szóból alakult ki, az égi yikak a lyukak, a csillagok, amelyeken éjjel átömlik Isten örök fénye a ránk borított fekete szöveten keresztül. Tehát a Nagák a Nagyok, szintén urak lehettek. A Nád szintén nagy, magassága 4 méter volt Mezopotámiában és Egyiptomban. A Nád birtokosa akár nádhajókat is készíthetett, amiről Thor Heyerdahl is szólt, amikor két nagy expedícióját elvégezte. A balsafa tutajok után nádhajókat építettek, Rá I. és Rá II. névvel, és átszelték az Atlanti-óceánt.

Vezér neve is az őskirályokhoz tartozhatott. A fáraó helyettese lett később rangban, Vezír alakban olvassák általában. De Vízér is, mert Vezér a folyó istene, a Nílusé, és bizonyára az Égi Folyóé, a Tejúté. A Nílus amúgy az Égi Folyó, magyarul. Ő a Vadász csillagkép, a magyarok őse. A német Weser folyó Vízér, a területen nem is túl régen a magyar nyelvű Unug nép lakott. Vezető, viszi a lelket az égen Vezér, vagyis a Vadász, Nimrúd irányába. Lélekvezető, Pszychopomposz.

Egyéb lehetséges név a Péter. Ezt a nevet Erpet alakban írták, Baráth Tibor tolmácsolásában. Er-Pet a Pét-Er, egyértelműen. A Pet az Ég, a Pen a Nap, Kákosy Lászlónál is. Tehát a Nap – Pán, a Pen – Nép, illetve Fény, bár a kelta Pen-Dragon Nagy-Sárkány. Az Er sok más nyelvben is Férfi, a szumerban is, a Szum-Er szóban is, illetve a Férfi jelképe. Pét-Er az Ég-Ura, a magyar nyelvben is van Pét és Er szó is. Ennek felel meg az Erpet, amit Árpádnak értelmez Baráth Tibor.

Az egyiptomi őskirályok közé tartozhatott Er-Pet, Ura az Égnek, és Ár-Pád, az Áramló nép vezérlő Csillaga. A képbe tartozik az Árpa (Ár-Pa), és a Kender, amelyek a királyhoz tartozhattak. Tehát Erpet is az ősi rangok közé tartozott.

Még annyi, hogy Jézus miért mondta Péternek, hogy Szikla? Azért, mert a Napisten égi útján gyakran megpihen, leül, és nézelődik. Ha gonosz cselekedetet lát, rettenetesen büntet. Ezért a Szik-La a Napisten-Helye. De több más neve is van az ilyen helyeknek, amelyek elsősorban a magyar hegyek tetején vannak. Ilyen név a Részeg-hágó. Ez a név Ré Napisten Szegelletét jelenti, ahol Ré egy Szegelletre ül, és megpihen. Hasonló név a Pét-Er, az Ég-Ura, aki a Nap, és megpihen a sziklákon. Így lesz Petra, a nabateusok városának a neve, vagy sok Pietrosz, szikla, amire Jézus értette Péter nevét. De a Petra lánynév is ebbe a közegbe tartozik.

Lurisztán valószínűleg Lu-Ur-Isztán, a Ló-Urak országa. A zijevei kincsek emberalakjainak ló, vagy esetleg szamár, vagy félszamár feje van. A kanca fedezője a mén, a király, a kanca a kisebb király, hiszen a név kicsinyített jelzőt tartalmaz. Azt pedig felejtsük el, hogy a mén herélt ló lenne.

Egy elefántcsont táblácskán Mén neve Aha nevével együtt fordul elő. Aha jelentése Vitéz, az Ah viszont egy lélek neve. Ma is használjuk Ah nevét, felkiáltásként, de már nem tudjuk, mit jelent. Nem tudni, vajon Mén és Aha egy, vagy két személy volt. Egy másik pecséten Mén együtt szerepel Narmer nevével. Nagyon úgy tűnik, hogy Mén, Aha és Narmer rokonok, barátok, szövetséges uralkodók voltak, mint egyetlen személy több neve. Az Aha Mén Hórusz neve is lehet, de bizonyíték még nincs.

Mén és Min neve nagyon hasonló egymáshoz. De nem azonosak, csak mindkét név magyar nyelvű. Min teremti a galaxist, nemző isten, nemi szervéből ömlenek elő a csillagok, folyó képében jön létre a Tejút. Ő a Min-Den-Ség megteremtője magyarul, de magyar nyelvű a Vil-Ág-Egy-Etem, az Uni-Verzum, és az Eg-Ész is, de az Anyag is. Megdöbbentő nevek, amelyek azt bizonyítják, hogy mágus, papkirály, táltos őseink, a Világegyetem mikéntjén gondolkodtak, eredményeik megmaradtak a mai nyelvben is. Min adja a Minosz nevet, de a Mini is tőle ered, hiszen a csillagok kicsik, de valójában nagyok. A Miniatűr is kicsi. A Min igen gazdag a magyar nyelvben.

Mén délről, Felső-Egyiptomból, Abdu (Háza a Napnak) vidékéről származott, ez a görög Abydosz. Városa Tjen, vagyis Tien. Az egyiptomiak és kínaiak között sokkal nagyobb a rokonság, mint azt bárki képzelheti. Alsó-Egyiptom Hun neve, és a han mandarinoktól északra lakó hunok neve azonos, mindkét területen magyarok éltek, akik nyelvéből ma is kiderül a rokonság.

Tehát Tin, Tien a Menny, Isten nevét viseli, a Ten változata. Thinnisz neve görögös alak, de Thisznek is írták, ami a magyar Tisz és Tíz formáknak felel meg, értelmük Isten, a Tesz változata. Az Egeknek vannak szintjei, a legfelső szint a Tíz szintje.

Tintől délre van Tyntera, más olvasattal Tentürisz, Dendera. E nevek a Tün-Tera, vagy Tün-Dera nevet tartalmazzák, ami mai nyelvünkön Tündér. Felső-Egyiptom központi területe magyar érdekszférának számít, több évezredig. Meséink egyes utalásai erre a területre is vonatkozhatnak.

Északról Libua, Kréta-Kérta, Kis-Ázsia, Szubar-Tu és Mezopotámia felől érkeztek bevándorlások Egyiptomba. A Hirus Ajtu, vagyis Hírüs Ajtó területén is érkeztek bevándorlók, a terület Ázsia és Afrika ajtaja volt, meg az ma is. A Delta nyugati részén komolyabb városerődök álltak, bevételük nehezebb lehetett, de ezek a városerődök is behódoltak Mén királynak.

Mén király utóda Jer, akinek nevét Dzser formára ferdítik. A név Jer, vagyis Gyer-Ek, tehát tényleg Mén gyereke Jer. Iti néven is szerepel.

Jer fia Jet, ezt a nevet Dzset formára alakítják, nem tudni, milyen jogon. Legfeljebb a Jet alakulhat Gyet alakra, a Gyetva, meg a Gyetvai család innen eredhet. Híres a gyetvai bíró története. A Jet a Het is lehet, a Király, ami keleten Yeta alakban jelenik meg. De a Dzset forma mehet az Udzset felé, ez a Vadzset, akár Vaszet formát is felvett. A Vasz Fehér a magyar nyelvben, az Et Tűz (Nap) és Hely.

Dun király a Nap, Torony (Város), másik névalakja Udinu. A keltáknál Torony is, Írországtól Kínáig. Az Udi-Nu, vagy U-Din-U több jelentést képvisel.

Aha nevének más olvasatok alapján lehet Aka és Aga formája. Kis város Agga-Akka nevű királya nagy háborút viselt Unug Gilgames királya ellen, óriási vereséget szenvedve. Gilgamest Kr.e. 2.850-re teszik egyes kutatók, nagyon helytelenül. A valódi idő Kr.e. 3.800-ra tehető, ezt bizonyítja az egyiptomi megfelelő idővonal, ami tehát Aha idejének felel meg. De azt a kérdést nehéz megválaszolni, hogy került át Egyiptomba Aga vagy sok más mezopotámiai király, istenség. Ugyanis nem csupán Mezopotámiából érkeztek Egyiptomba csoportok, hanem máshonnan is. Azután Egyiptom is óriási embertömegek kibocsájtója volt, sok évezredig, de erről a fontos tényről sem lehet olvasni egy jó dolgozatot sem.

Egy bizonyos Zer király neve lehet Szer, Dzser, Zet király lehet Szet, Dzset. Szét király neve több formára is alakulhatott, az egyik a Zet, de később több Szeti király is uralkodott.

Van egy Udimu név is, amit Vedimu alakban is olvasnak. Ez a Vedimu a Védim-U nevet adja ki, ami igen közeli forma a Veszir (Vezír), Oszirisz névvel. Az U-Ü-Ő magyar szavakról már írtam részletes jelentést. Udimu további névalakja Usaphais, ami Űs-Apa-Is értelmű a magyar nyelvben.

Alsó-Egyiptomban több név is ismert, amelyek királyokat jelölhettek egykoron. Mivel minden szavunkra, nevünkre szükségünk van, ezek a nevek mellett sem mehetünk el, elfordítva fejünket. A nevek: Szeka, Nesemiu, Tiu, Tjes, Niheben, Anedzs, Meh. A nevek olvasata nem teljesen meggyőző. Igen erősen az egyiptomi szövegekre rátelepült szemita nyelvi megoldások eltorzítják az eredeti egyiptomi nyelvet. Az ilyen eljárás, hogy egy modernebb nyelvi ismeretet ráerősítsünk egy régebbi nyelvi közegre, rendkívül alantas, hamis, a régebbi nyelv meghamisítása előidézője, amivel a modern nyelvek alapja is megsemmisül. Rendkívül káros eljárás. Ugyanis a mai szemita nyelvek eredete sem fedhető fel emiatt. Pedig a sémi nyelvek eredetét is nagyon szeretnénk feltárni.

Sze-Ka a Fény-Kapuja, vagy a Fény-Királya. Közeli rokon név a Szaka magyarok nevével.

Neszemiu neve a Nesze-Mi-U alapján Nesze-Fény-ek, az U többes szám, a Mi meg a magyar személyes névmásokban is létezik, Fény értelemmel. Mi, magyarok, vagyunk a Fény Népe. Ha már egyszer a Magyar Nap jelentésű. De a Ne-Szemi-U a Növekvő-Szemi Napisten is lehet, az U sok értelemmel. Bizonyára az első megoldás a jó.

Tiu a Ti alapján az Élet, az U a Sok. Ti-U tehát Sok-Élet, egy olyan király volt, akinek sok élete volt. Megdöbbentő ez a jelentés, azért is, mert az embereknek egy élete van. Talán úgy gondolta a király, hogy ő varázsló, táltos, pap, aki több életet adhat önmagának? Ha így van, akkor a mai európaiak fejében zsongó ősi képzetek már Kr.e. 3.000 előtt is léteztek az egyiptomiak fejében? A fogalmak alapján ez így volt. Ez a Tiu nem Tyu, vagy igen? A Tyu a Nap Tu nevének kicsinyítése, a Tyu tehát Csillag, a Napnál kisebb fényt árasztó hely.

Tjes is király, nevét pontosan érthetjük. A Tjes a Tes, vagyis Isten névből alakult ki. Tesz olvasatban a Ten ige és főnév változata. Ha a Tesz szóból Tjesz, Tyesz alakot csinálunk, annak nincs értelme, mert az alapjelentés mindig megmarad, mindig Tesz, Tyesz alakot mutat, ami mindig Ten, Isten. Bárhogy huzigálják előttünk a magyar istenneveket, azok mindig magyar nevek, és mindig Isten, vagy király nevek maradnak. Tehát Tjes a Tesz változata. Azt, hogy Tejes, vagyis a Tejút fogalmát is ide lehetne vonni, nem gyakorolja most más értelmezés.

Niheben és Anedzs nevét majd máshol kell értelmezni, nem értem ezeket a neveket.

De Meh egy király neve, egy királyt Mehi alakban is megneveznek, ami ismét magyar, de finnugor nyelvű is. Mé a Fény, a két hangból álló szavak rendszerében. Méhi a Fénykirály, uralkodott valamikor az I. Dinasztia előtt, vagy az I. Dinasztia korában. De a finnek is tudnak erről, náluk Mehilainen a méh neve. De a Méh név sokkal nagyobb kiterjedésű, mint azt gondolnánk. Mexikó neve valójában Mehi-Kó, a Méhek-Országa. Nagy ország, sok okos emberrel, akik velünk, őseikkel meg akarják találni a kapcsolatot. Mert nagyok a titkok, de nagyobbak a titkok megoldásainak dicsőségei. Rengeteg magyar-hun méh ábrázolás aranyból bizonyítja a magyar-hun jelenlétet a Földön.

Egyiptom a magyaroktól ered. Lehetne sok történészeti bélyeget felsorolni, de mind magyar nyelven íródtak.

Számtalan jel és betű beszél nekünk, és az emberiségnek az ősvilág magyar nyelvéről, betűiről. De a mai nyelvek urai ne mondják meg nekünk, a nagyon régi nyelvek urainak, a mai jelentéseket, mert azok csak szerintük jók, de szerintünk, magyarok szerint teljesen tévesek.

Az atlantiszi magyarok Kr.e. 12.000 körül érkezhettek a Nil partjára. A Kárpát-medence népei magyarok voltak. Ezek a népek ekkor folyamatosan tarthattak kapcsolatot egymással. Azt kell elfogadni, hogy ebben a korban a Föld nagy területén magyar nyelvű népek éltek, akikből azután kialakult a sok mai nyelvű népesség. Ez a folyamat mintegy 15.000 évig zajlott.

Egyiptom, és a Szumer/Dél királyi jelképeinek többsége Kárpátiából érkezett délre. Ez a kárpáti magyarok délre vándorlását is bizonyítja. Kárpátiából délre, a Balkánra, majd Krétára, majd Lib-U földre. A kivándorlás tehát Kárpátiából történt, ahol hatalmas népfelesleg volt a jégkor után.

Felső-Egyiptom Magur neve gyakorlatilag azonos Magor nevével, Alsó-Egyiptom Hun neve pedig Hunor nevével hozható össze. A mai Magreb név arab jellegű, a Magor-Eb összevonása, ami Magor-Királyságot jelent. Arábia felől Egyiptom, a Nílus-völgy és a nyugati részek kétségtelenül Magor népét jelölik. Innen ered a Magreb név.

Felettébb érdekes, hogy Magor és Hunor fogalmai jelen vannak az ókori Egyiptomban, ami azonban azt nem jelenti, hogy a magyarok és hunok Egyiptomból származnának. Akadálya ennek az érdekes teóriának a magyar írás, amely megbízható történelmet bizonyít a magyarok, és a belőlük származó népek eredetére. Az viszont teljesen igaz, hogy a magyarok, mint az emberiség nagy lélekszámú ősnépe, több évezredig Egyiptomot építette, de máshol is voltak akkor is magyar nyelvű népek.

Az Idő fontosságát sokan nem veszik számításba téziseik leírásakor. Atlantisz magyarjai Kr.e. 12.000 táján már megérkezhettek a Nílus deltába. Kárpátia magyar népessége Atlantisszal, Egyiptommal, keleten a hunokkal, és még nagyon sok területtel, szoros kapcsolatokat ápolt, a testvérség okán. Az időpontok helyes meghatározása nagyon fontos. A rokonok, mint a bushman és hottentotta törzsek, nyelvei nem kapcsolhatóak össze szorosan a magyar nyelvekkel. Az androphágok, kannibálok is egy másik emberiséghez tartoznak. A magyaroknak nevezhető ősnépből azután igen gazdag emberiség fejlődött ki, akik leszármazottjai a mai emberiség 90 %-nál nagyobb részét teszi ki.

Egyiptom és Mezopotámia királyi jelvényeinek aranya Kárpátiából érkezett délre. Nubiában is bányásztak aranyat, nagyon sokat, mégis a királyi jelvények aranya Erdélyből és a Felvidékről származik. A kárpáti aranynak szakrális jelentősége volt. Ezért a kárpáti arany már az őskorban magas jelentőségre tett szert.

Montu a thébai megye ősi istene. Nevében a Mon Egy, a Mun és Mony változata. A Tu a Nap, és a Nap alatt lévő ország neve. Mon-Tu ezért lehet Mennyei-Nap értelmű is, magyar nyelven.

Szokariszt ugyan a nekropolisz isteneként tartották számon, de a név Szokar lehetett valójában. Ez a Szah szóval rokonságban van. A Szahara pusztulása, sivataggá válása az őskori, és ókori emberek orra előtt ment végbe. Ezért a Szah is magyar szó, a Szahraz a Száraz változata. A kiszáradás majd meg fog szűnni, jönnek majd az esős évezredek, amikor a Szahara ismét dúsgazdag tájjá változik, amit a magyarok utódai fognak uralni.

Kutakodni kell tovább, keresni Egyiptomban is őskirályaink neveit. Nem csak Egyiptomban, hanem minden területen, mert egységes az emberiség, egységesnek kellene lennie ma is. Ezt úgy kell érteni, hogy az emberiség egy anyától, egy apától származik, pontosabban egy nép anyáitól és apáitól, a nép neve pedig a magyar.

 ÉGI FOLYÓ↑tartalom

Ha egy nép elfeledte őseit, akkor az a nép elkövette a lehető legnagyobb emberi mulasztást. Bár az is igaz, hogy az emberi mulasztások tárháza nagy, köztük az emberevés, halottevés, a rabszolgaság és más népek alávetése, kifosztása is az élen jár. Ha ellenségei felejtetik el vele őseit, akkor is nagy annak a népnek a bűne. De nem akkora, mintha önszántából vesztette volna el őseit. Ha azonban olyan isteni dolgok működnek közre az ősök elvesztésében, mint az Idő, vagy a Nyelvi Evolúció, akkor akár felmentést is adhatunk az ősök elvesztése bűnére. Ugyanis nincs mód néhány ezer éven túl az ősök ismeretére. A hagyományok nagyon fontos tények.

A mesék, mítoszok (történetek) szintén fontosak, tartalmazzák őseink gondolkodását. A nyelv elsődlegesen fontos, ha helyes a szavak eredetének értelmezése, akkor nagyon közel juthatunk őseink történeti helyeinek felfedezéséhez. A népnevek mellett a vallás nevei is nagyon fontosak, mert a nép (törzs, nemzetség, család, ág, stb.) a saját neveit csak akkor adja fel, ha a végső megsemmisülés küszöbén áll. Reménykedik legalább a megmaradásban, így a hódító előtt feladja legféltettebb kincseit, köztük őseit, isteneit.

Azonban van egy módja az emlékezet megmaradásának. Ez a mód az írás, amit a magyarok találtak fel, irdatlanul nagy régiségben. Olyan régen, hogy nem is tud vele a mai tudós társadalom mit kezdeni. Először a modern ember megjelenésének ideje vándorolt nagyon messze a kőkorba. Az afrikai eredet tézise összeomlott, az ember típusok legalább hatmillió éve járják a Föld felszínét. Vagy még régebben. A Homo sapiens legalább egymillió éve fejlődött ki, a legújabb felfedezések alapján. Sok megjelenése ismert, de az írással rendelkező Homo sapiens csak 200.000 éve jelent meg. Az írása magyar rovásírás, ami magyar nyelven olvasható irdatlanul régi korokból, tehát százezer évnél is régebbről. Ezt az alaptézist azonban, politikai okokból elsődlegesen, rengeteg akadémia nem akarja elfogadni, mert ellentmond legfőbb, szilárdnak hitt dogmáival. Kizárólag a magyar írás alapján lehet megnyitni az időt és emberi tudást a nagyon régi kőkorba, amit egyes uralkodó erők nem akarnak elismerni. De ez a szándék a végzetük, megmaradnak ostobaságukban. Az emberiség egységes, ez ellen nem lehet tenni semmit, hogy az egyik embert jobban ki lehessen rabolni, mint a másikat. Minden ember kirablása Isten elleni vétek. A csapást meg a kirablók mindig megkapják a Fentiektől.

A magyaroknak sok tény bizonyítja ősi eredetét. Amikor Dárius támadta meg a magyar, vagyis szkytha földeket, akkor a szkytha király azt üzente a perzsa uralkodónak, hogy csak találd meg halottaink temetkezéseit, dúld fel, és megismered fegyvereink erejét. Vagyis rettenetes támadást kap a perzsa sereg, amiből egy perzsa sem fog élve kijutni. Végül a perzsák egy szkytha várost sem találtak, a magyar királyok elengedték a perzsa támadókat, nem vették a lelkükre sok százezer perzsa megölését. Tehát az ősök sírjai nagyon fontosak voltak számunkra, és azok is, mai napig.

Az egyiptomi és szkytha viszály, ki a legrégebbi nép a Földön, az ősiség lényegébe mutat. Természetesen a magyarok a legrégebbi nép, akik megjelentek Felső-Egyiptom Magari nevében, Alsó-Egyiptom Hun nevében, és a Nílus II. és IV. Kattaraktája közti terület Magári nevében. Azután a szkythák is magyarok, ismeretlen időktől kezdve, az északi területeken, Angliától Japánig. Tehát a szkythák és egyiptomiak két magyar nyelvjáráson beszéltek. Azért vitatkoztak, hogy melyik magyar nyelvjárás a régebbi?

A magyarok nagyjai azt mondották, pár száz éve még, hogy a magyarok igen fényes, igen hatalmas nagyurak voltak, egyrészt az urak nevei, másrészt az urak szolgái és szolgálói által. Eszerint az urak és az őket körülvevő népek magyarok voltak. Ezt a tényt több nagyon jeles írás is bizonyítja. A körülvevő népek azonban már nem tisztán beszélték a magyar nyelvet, de a magyar identitásból eredő szókincset alkalmazták, nagyon erőteljes szóalkotásokkal.

Tehát arról van szó, hogy a fényes ősök királyok voltak, akiket ledegradálnak manapság pusztai barbár lovasokká. Nem a szumer papkirályok, nem az egyiptomi istenkirályok, nem a minoszi királyok a magyarok ősei. Hanem amolyan rablók, ázsiai hordák vezetői. De ez nem igaz! Az Ég Fiai, a Mennyek Fiai olyan régi időkben is léteztek, amilyen régi időkkal a mai tudomány nem tud mit kezdeni. Őseink története általában meg van hamisítva. Az emberiség igazi történelme a magyarokhoz kötődik, és nem másokhoz.

Tudósnak nevezett bűnözők ügynökösködnek a tudományban, mindent meghamisítanak, folyamatosan azt állítják, hogy nem volt írás az ókor előtt, holott millió számra volt írás, csak éppen magyar írás volt. Amit képtelenek elolvasni.

Az emberiség sokáig nem öldöste egymást. Valami változás miatt, még az alsó kőkorszakban, azután egyes rasszoknál rettenetes szokások alakultak ki, másoknál viszont megmaradt az egymás közti harmónia. Azután jött Vezér, Oszirisz, Nimrúd, és betiltotta az emberevést Egyiptomban, majd sok más helyen. Ezután a rabszolgaságot kellett szétverni, amit a hunok-magyarok, és rokonaink, kelták, germánok, szlávok hajtottak végre.Végül a más országok kifosztása ellen megy a harc, ami a mai napokban is zajlik.

A lélekszám növekedésével az ókor elején több birodalom bontakozott ki a folyók mellett. Természetesen máshol is erős birodalmak alakultak ki, amelyekről sokáig alig lehetett hallani. A törzsek szövetségekbe tömörültek, a szövetségek háborúztak, az ember öldösni kezdte egymást. A fejlődés felgyorsult, a nyelvek egyre messzebb kerültek egymástól. Az emberiség jelentős része egy nyelvet beszélt, még tízezer éve is. Azonban már abban az időben is sok külön nyelv létezett. Afrikában a khoi-szan, valamint a negridek nyelvei, az ausztráliai nyelvek, India, Kína és Hátsó-India népeinek nyelvei, továbbá Amerika nyelvei. Valójában a régi nyelveket beszélők között is volt, van kapcsolat az európai, Észak-Afrika, a Közel-Kelet, észak-ázsiai nyelvekkel. Mivel sok mai nyelvcsoport nem létezett még, az indoeurópai, afroázsiai, török, mongol, és más mai nyelvek helyén az ősnyelvet beszélők éltek. Erre a bizonyíték a magyar rovásírás kiterjedtsége, mind térben, mind időben.

A magyarok fölött soha nem volt elnyomó hatalom, nagyjából Szent István királyig. A magyar népek nem viselték el az elnyomást, sem idegenektől, sem saját uralkodó osztályuktól. Az elnyomást szorgalmazó hatalom képviselői azt sugallják, mintha a magyar-hun népek az ősközösségből jöttek volna elő hirtelen, betörtek a Kárpát-medencébe, azután más népektől szókincset vettek át, és váratlanul fejlett nép lettek.

Ezzel szemben az Emberiség a magyaroktól ered. Gyakorlatilag mindent tőlünk örököltek utódaink, akik egyenes leszármazottaink voltaképpen. A magyar felfedezések megdöbbentően csodálatosak. Felsorolásukra máshol kerül sor, de az emberi élet minden alapvető fontosságú területe magyar találmány. A Tűz, a Sütés és Főzés, a Sátor, a Ház, a vadász eszközök, harci eszközök, Ruha, Írás és Olvasás, a Számok, a Csillagászat, a Gyógyászat, és a hihetetlenül gazdag Nyelv, továbbá ezer más találmány a magyarok ajándéka népünknek és utódainknak, az egész Emberiségnek. Őseink rendkívüli tehetségével senki nem foglalkozik, sőt, saját utódaink törnek ránk, pusztítási szándékkal. Gondoljunk csak Trianon rettenetére és aljasságára, a hazugságaira és borzalmaira.

A továbbiakban Egyiptomba megyünk, bemutatva azt, hogy az ókor csodálatos birodalma is a magyarokhoz-hunokhoz köthető. Mivel Egyiptom régi, régebbi az indoeurópai és afroázsiai népeknél, illetve nyelveiknél, nem tudnak vele mit kezdeni a magyaroknak ártani akarók. Nem tudnak úgy hamisítani, hogy azt bárki elhiggye, ha van benne egy szikrája a becsületnek.

Vizsgálódásunk tárgya az Égi Folyó fogalma. Természetesen a Tejútról van szó, amelynek sok magyar neve van. Ipolyi Arnold, Kandra Kabos és mások Teuta formában írták a Tejútat. A Tejút összetett szó, két eleme a Tej és az Út. Amint látjuk, nem túl régen, a Tejút Teuta formájú volt a magyaroknál. Vagyis a Te Útja.

Tudnunk kell, hogy a Te a magyar nyelvben Isten egyik neve. Tehát a Te-Uta egyben Isten-Útja is. A személyes névmások rendszerében a Te egyes szám, második személy, de egyben a személyes névmások istennevek. Az Én a mindenben benne lévő Isten, a Te a teremtő Isten, az Ő (U és Ü) az örökkévaló, magasságos, végtelen Isten. Tehát a Te-Uta lehet Isten-Útja is.

A Te kicsinyített alakja a Te-j. Még ma is magyar nyelvű területeken a Tej neve Té, ami azonos a Te szóval. Egyértelmű, hogy az istenek italáról van szó, ami tehát nem más, mint a Tej. A magyar nyelv tele van képekkel, elvonatkoztatásokkal, amit igyekezni kell megérteni. Azon az alapon kell állnunk, mint amilyen alapon őseink álltak, tehát tilos gondolkodásunkra ráerőltetni a modern materialista marxista gondolkodást, ami csupán néhány száz éves. Nem szabad a modern gondolkodást a sok ezer, több tízezer éves őseink gondolkodására, világképére ráerőltetni, mert az efféle eljárások zsákutcába vezetnek. Az istenek itala a Nektár, a Nék által Tárolt ital, másként anyatej (Nék-Tár).

Az Út magyar szóról el kell mondani, hogy több változata van. Út és Tu, Ud és Du a legalapvetőbb formák, amelyeknek sok változata van. A szumer Utu és Udu a Napisten neve, de a rokonságba tartozik az Id is. Id-Nap Isten-Napja, amit ma Ünnep formában mondunk. Az Id megjelenik a latinban is, japán testvéreinknél a Do az Út, a Du közvetlen párja. Mivel a Napisten útja fényes, az Út olyan hely, ami ki van világítva éjszaka is. Ez a szótani tény is azt bizonyítja, hogy a magyar városok fő útjai éjjel ki voltak világítva, messze az ókor elején, vagy még régebben.

A Teuta, vagyis a Tejút, körbe öleli a Földet. Látszólagosan a Tejút egy hosszú csillagvonulat, aminek nincs vége. Természetesen azért, mert a Naprendszer, így a Föld is, benne van a Tejútban, ezért látszik úgy, hogy a Tejút körbe öleli bolygónkat. A Tejút Égi Folyó, de lehet Kígyó és Gyík is, meg a Világfa, a Tetejetlen Fa, Égig Érő Fa, és sok más képzet.

A Teuta magyar szóösszetétel igen régi, több más nyelvben is megjelenik. Az egyik megdöbbentő megjelenése az Architeuthis, az óriás kalmár neve. Falvay Károly írta meg a kalmár és a Tejút nevének rokonságát. Ha a polip feltekeredik, akkor hasonlít az alakja a Tejút szerkezetére.Az ábrázolások elsősorban a minosziakhoz tartoznak, akik viszont a magyarok egyik ókori népe. A titok azért mégis titok marad, mert milyen bizonyítékok alapján tudták az ókori magyarok, hogy a polipok feltekeredve hasonlítanak a Tejútrendszer spirális alakzatához? Bizony, ez az emberiség egyik legnagyobb rejtélye, de szinte senki nem törődik vele, mert fel sem fogják általában az emberek, hogy mi a Tejút, és mi az Architeuthis. A spirál igen gyakori forma a régészeti leleteken, viszont nem tudjuk, hogy mit jelent.

Teuta királynő az illyr király felesége volt, húga Teutana. Nevük azonos a magyar Teuta névvel, Teuta-Na neve pedig a Teuta-Házból való értelmű. Teuta királynő bizonyára a Geta, vagyis Heta magyaroktól származott, bár a Kárpát-medencében több más magyar nép is élt az ókorban. De a magyar Tejút név Platonnál is megjelenik Theuth alakban, amikor az egyiptomi Toth isten nevét írja le. Tehát Toth is magyar név, alapvetően Theuth, Tejút értelemben, ami a Magasságok neve is. Ugyanis a Tejút a Magas neve, mert fenn van az égben. Ezért aztán a Tót, Tát, Tit és Tét neveink mind magasat, felsőt jelentenek. Sok Tóth családnevünk Toth isten nevét tartalmazza, mivel Toth munkatársai külön csoportot alkottak és alkotnak a táltosok között.

De a Teuta megjelenik a Teuton szóban is. Ők a Tejúton jártak, ezért kapták ezt a nevet. Vándoroltak, nem volt ház a fejük felett. Később a germánok több névalakon keresztül felvették a Deutsch nevet, ami nem más, mint a magyar Teut név változata. Ezzel a Deutsch nép azt akarta kifejezni, hogy magyar és tejúti eredetűek. A kelta Tuatha-Nép szó hasonló a Teuta szóhoz, de nem ismert a két szó rokonsága. Azután a Tótok egyrészt a Felvidék és Szlavónia lakói, Felső területek népei. Ezért a Tót értelmileg kapcsolódik a Felvidék fogalmához és a Tejúthoz, a Teutához és Toth isten nevéhez. Toth isten, aki a Tejút, természetesen sokat tud. Maga a Tud ige azonban nem a Toth név változata, hanem a Tu a Nap, a név kap egy speciális magyar képzőt, a D-t, ami többnyire "hely" értelmű földrajzi nevekben, de személynevekben inkább becéző képző. Így képződik a Tud szó, ami tehát a Naphoz kapcsolódik. A Fényesség, az Ész a Tudás, a Setétség a Butaság.

Az Égi Folyó egyben út is. A folyókon hajóval járunk, a folyókon olykor gyorsabb a közlekedés, a szállítás olcsóbb, és nagyobb tömegű árut lehet szállítani egyszerre. Igaz ez a tengeri szállításra is. Maga a Hajó szó is a folyókra utal, a Ha a Ház, a Jó a Lyó szóval azonos, ami Kínában Ho alakú, pl. Huang-ho Sárga-folyó, tehát Ha-Jó egyszerűen Ház a Folyón. A Fo-Lyó Fő-Jó, magától értetődően. Az Égi Folyó csillog, mint a földi folyók, kanyarog, és még szigetek is vannak benne. A Tej és Teljesség útja a Galaktika, a Galaktosz Tej. De a Tel, Til értelme Csillag a magyar nyelvben, ami a Tej szót is rokonságba vonja.

Egyiptom nagy folyója a Nílus. A Nil változata a Nyíl, ami ige is, főnév is. A Nil folyó önmagában is Út, Egyiptom verőere. A nagy folyón zajlott Egyiptom élete, a király végig hajózott a folyón, szertartásokat tartva a partmenti városokban.

A Nílus önálló istenség volt. Egyiptom a Nílus ajándéka. Görögül Neilosz, latinul Nilus formában írták, ám a név magyar nyelvű. A Teuta földi megfelelője a Nílus folyó. Arról van szó, hogy a magyar Nyíl ige rejtőzködik a folyó nevében, aminek van Nyílós és Nyílás alakja is, amiből képződhetett a görög Neilosz és latin Nilus szó. Sokat kellett gondolkodni a Nyíl szón, mert elsősorban főnévként vettem figyelembe. De kiderült, az igei jelentést kell előre venni, amiből azután eredhetnek a főnévi jelentések.

Isten Atyánk éjszaka sötét bársony szövetet borít az égboltra, hogy aludjunk, pihenjük ki fáradalmainkat. A sötét bársony szöveten lukak vannak, amelyeken keresztül átömlik Isten Atyánk örök fénye. Ezek a lukak a csillagok. Nem véletlen, hogy a Luk szóból ered a latin Lux – Fény szó. De van a szöveten egy hosszú Nyílás, ami a Tejút, a Világfa, de van még sok neve. Sajnos, e neveket még senki nem dolgozta fel az emberiség misztériumainak szempontjából, pedig grandiózus kérdésekre kaphatnánk válaszokat. A Nyílás tehát a Tejút, ami az Égen van.

Őseink úgy gondolták, hogy az Égi Nyílást, a Tejutat, lehozzák ide a Földre. Kerestek egy folyót, mivel a Tejút is folyó, aminek azután Nil (Nyíl) nevet adtak. A folyó a Nílus lett, az égi Nyílás földi mása. Valami ok folytán a folyónak észak-dél folyásúnak kellett lenni. Ennek a feltételnek megfelelt a ma Nílusnak nevezett folyó.

Lehet töprengeni azon, hogy miért az észak-dél irány lett kiemelve? A nyári és téli napforduló idején a Tejút észak-déli elhelyzkedésű. A tavaszi és őszi napéjegyenlőség idején viszont az égbolton kelet-nyugati helyzetben van. Ennek a mintájára készült a Szent Korona, aminek két pántja ezt a helyzetet rögzíti. Azonban az Égi Folyó Földre hozatala kizárólag észak-déli folyású folyóknál történt meg.

Az Ég az Isten szinonimája is, ige is, főnév is. Az Ég Ég, Égisten birtoka. Ha eljön az Égen az Éj, akkor feljönnek az Ékek, a csillagok, az ember reggelre Éhes lesz. Az Ég, Ék, Éj, Éh szavak egyetlen családot alkotnak. Az Éh is tüzes érzés, így kapcsolódik az Ég igéhez.
Brit kutatók könyveiben olvasható, hogy a Nil folyó a Tejút földi mása. A nevek és a mitológiai képzetek alapján azt kell mondani, hogy az egyiptomiak kétségtelenül magyar nyelven beszéltek. Az is nagyon valószínű, hogy az egyiptomiak Európából érkeztek Afrikába, és Kelet-Afrika területe sosem játszott fontos szerepet az emberiség létrejöttében.

A Tejút és a Nil (Nyíl) azonosak egymással, olyan értelemben, hogy az Égi Nyíláson átömlik a fény, visszatükröződik a Nílus vízén. Okos emberek, megértve az égiek üzenetét, megkezdték megvalósítani az Ég sugalmazását, amit a Tejútról olvastak ki. Az Ég Nyiladéka egy folyó, a Tejút, aminek földi mása a Nil. A Nil szó a magyarban lágyult, Nyíl alakra változott.

De hogyan jön ide a Kígyó fogalma, mivel eddig a Folyó, Nyílás, Világfa, Tejút volt előtérben, bár meg lett említve, hogy a Tejútnak a magyaroknál igen sok neve van? A sok névvel nem lehet foglalkozni most, mert csak néhány fő fogalmat kellene megérteni, hogy eljussunk célunkhoz, Egyiptom legfontosabb neveinek magyar nyelvű bemutatásához. A Kígyó szó nélkül nehezen boldogulunk, ha a nagyon ősi fogalmakhoz és nevekhez szeretnénk hozzáférkőzni.

A Kígyó szó nagyon ősi magyar szó, régebbi Egyiptomnál és Szumernál. A magyar nép még száz éve is a Kíjó, Kijó formát mondta, több nyelvjárásban is. De mi is ez a Ki-Jó? Bizony egyszerűen a Ki és a Jó szavaink ötvözete. A Ki a Kő változata, pár ezer éve a szárazföld fogalmára inkább a Kő (és alaki változatait) szót használtuk, a kínai Kuo egyszerűen Kő, és nem Földe. Lehet érteni, hogy a négy elem tűz, víz, lég és kő, nem pedig föld, szárazulat, és a szellem, ötödikként? Tehát a Kő, Föld, rokon szavak, mégis van köztük különbség, mert a Föld már a növénytermesztéshez tartozik, a Kő viszont inkább a kiességhez. Ez öt elem igen érdekes, de ezt a kérdést hagyjuk máskorra. Szubir-Ki szumer országnév, a Ki az Ország, vagyis a Kő. A Jó a Víz, Folyó, régiesen A, aminek az egyik fontos jelentése Víz. Az A, Ja, Jó, kínai Ho szónak vannak változatai, mint a kínai Haj és japán Kai, mindkettő Tenger értelmű. E szavak mind a vízzel kapcsolatosak.

Ebből következik, hogy a Kígyó, vagyis Ki-Jó nem más, mint a Földet, a Ki-t körbevevő Jó, vagyis Folyó. De hol volt ez a Kíjó a régebbi magyar korokban? Létezett, de nem vont magára kellő figyelmet? A szóban lévő J>Gy hangevolúciót jól láthatjuk.A kígyó a hüllőkhöz tartozik, mozgása kígyózó.

Van a magyar néprajzban egy olyan kígyó is, amely víz, és körbe öleli a földségeket, a Ki nevű területeket. A Jo, mint folyó, látható a Sa-Jó, Berek-Jó (Berettyó), He-Jő (He-Jó), Si-Jó (Sió) folyóneveinkben. A Ki-Jó tehát kozmikus folyó, kígyó alakú, átöleli az Óvilágot, esetleg az Újvilággal együtt. Pikkelyei a víz csillogó hullámai, valahol Norvégia mellett a saját farkába harap, a feje kígyó jellegű. Számtalan folyónév a Napot írja le, amint tündöklik a folyók hullámaiban. Az európai folyók neveinek többsége egy olyan régebbi korból ered, amikor magyarok adták a folyóknak a neveket. Mivel magyarok lakták egész Európát, akikből születtek a mai európai és más népek.

Ez a Nagy Kígyó (Ki-Jó), hatalmas, hullámzik, csillog, maga az Óceán, amely név szintén magyar nyelvű, az Ó-Keán fogalomból ered. A görögök ezt a fontos magyar nevet Okeanosz formában írták le. A Keán magyar és bulgár név, a Kaján változata, azt is bizonyítja, hogy a bulgárok a magyarok egyik ága, és nem törökök.

A kígyó mozgása összevethető a hullámzással, mivel a kígyó mozgás közben valóban hullámszerű, gyűrűző izommozgásokat végez. De a Tejút is átöleli a Földet, szintén kígyózó formájú. A folyók folyása is hasonló a kígyókhoz és a Tejúthoz. Mezopotámiában Égi Gyík volt a Tejút egyik neve. Mivel a Gyík még IV. Béla korában is Yik alakú volt, ez pedig a Lyuk szóval azonos, látható, hogy az Égi Gyík yikakból áll, amelyek a csillagok. A torokgyík nevű szörnyű betegséget akkoriban torok yik formában írták.

Egyiptom rejtélyes nevét még nem tudták megfejteni, mivel az egyszerű magyar nyelvű név. A magyar nyelv segítségével csak a legnagyobbak kutatnak, a többieknek erre nem fűl rá a foguk. Ezért aztán kutatnak tovább, de sehova sem jutnak. Munkájuk értelmetlen és gyümölcstelen. A görög értelmezések teljesen értelmetlenek Egyiptom nevével kapcsolatban. Ma azért tudjuk megfejteni a titokzatos neveket, mert nagyon sok őskori, ókori birodalom nyelve a magyar nyelv volt, ezért a nevek a magyar nyelv szerint érthetőek. A magyar nyelv alapján kutató megértheti a neveket, de a nem magyar nyelv alapján kutató nem értheti meg a nevek százait, ezreit, mert azok magyar nevek, és ők nem magyarok.

Arra is gondoltam, hogy Egyiptom neve Egy-Folyó, vagy Égi-Folyó értelmű. A görög Aegyptosz, latin Aegyptus alakok erősen torzítják, nem tudják visszaadni a magyar nyelv hangzását. Az Egy szó a név elején rögtön borítja a szokványos értelmezéseket. Az Egy az Égi változata. A görög és latin szavakat nehéz részeire bontani, meg kell maradni a magyar értelmezésnél. A görög és latin formák értelmetlenek is, nehéz velük törődni. A név eleje tehát Égi, Egyi alakú.

Ezután következik az ország görög-latin nevének Ptom része. Az teljesen bizonyos, hogy az ókori Magári Felső-Egyiptom, és Alsó-Egyiptom Hun neve a magyarokat jelöli, bármely kiváló atlaszban a neveket megtalálhatjuk, kivéve a Kartográfia térképein. A Kartográfia térképkiadó nem ismeri a kiváló térképkiadók atlaszait? A Ptom szórész a Pitom variánsa. Ez a Ptom a Potamosz rüvidülése, vagy régebbi alakja, aminek értelme Folyó. A Nílus természetesen folyó, Egyiptom folyója, amiben az élet vize árad.

Pitom nevű egyiptomi város neve azért nagyon fontos, mert a Pitomi ág vize egészen a Vörös-tengerig elhatolt. Ez az ág sok évszázadig összekötötte a Nílust, azután a Földközi-tengert, a Zöld-vizeket, az Azúr-vizekkel, ahol Az Úr városához lehetett elhajózni. A Pitom város melletti hajózó út bizonyára fontos volt az ókorban. Ezért aztán az Égi Pitom fogalma is szerepet játszhatott Egyiptom nevének kialakulásában. Égi Pitom az Égi-Folyó nevének változata. A Pitom város neve nagyon hasonló Piton nevéhez, ami viszont Óriáskígyó értelmű.

Piton a magyar nyelv szerint igen fontos név. Pi-Ton értelme Csillag-Folyó, magyarul. A Piton ma az óriáskígyók egyik neve, valójában az égi Piton, a Tejút neve ment át a földi óriáskígyóra névként. Sok olyan név van, ami az égen hamarabb megjelent, mint a földön. Ezekkel a nevekkel egyszerűen nem lehet mit kezdeni. A Hattyú fenn van az égen. Hat Tyú alkotja, ami miatt a csillagkép neve az égen képződhetett. De akkor miként ment át a Hattyú madarakra, mint név, amelyeknél nincs Hat (6) Tyú, vagyis Hat Csillag a formájukon? Talán mégis az égi Hat-Tyú alapján képződött a Hattyú név? Ha ez igaz, akkor az egész magyar nyelvet kozmikus látásmódból kell eredeztetnünk. De talán őseink annyira csillagimádók voltak, hogy a szókincsüket csakis a csillagok honából vették? A Pitom tehát egy egyiptomi város, a Nílus azon ága mellett épült, amelyen el lehetett hajózni az Azúr-tengerre. Tehát összekötötte az Azúr-vizeket a Zöld-vizekkel. Emiatt a déli vizekről, a szumerok vizeiről is könnyen lehetett hajózni a Földközi-tengerre, és vissza.

Aegyptosz története összekötődik Egyiptom földjével. Egyiptomról sokszor tötént kivándorlás, amiről a történelem nem emlékezik meg. Akik pedig megemlékeznek a kivándorlásokról, azok csak bántalamazást kapnak. A történészek félnek megírni az igazat, mert csak bántalamazásokat kapnak, ezért azután az igazság mellékvágányra kerül? Modern Egyiptomról szóló könyvekben sehol nem olvastam az egyiptomiak kivándorlásairól. Pedig voltak.

Aegyptosz a mítosz szerint Bélosz és Ankhinoé (Achiroe) fiavolt, ikertestvére Danaosz. A két testvér nem volt jó viszonyban. Aegyptosz felesége Argüphia, Arábia királya lett. Született 50 fiúk, az apa a Nílus déli részén meghódította a melampuszok országát. A név Melam-Pusz értelmében Fekete-Lábot jelent.

Testvére, Danaosz, Líbia trónját kapta, felesége Polükszó najád. Nekik 50 lányuk született, ők voltak a danaidák.

Aegyptosz és fiai tolakodóak voltak, el akarták venni Danaosz lányait feleségnek, de azok nem akartak hozzámenni Aegyptosz fiaihoz. Végül Danaosz és családja Argoszba menekült, de Aegyptosz és fiai ide is követték őket. Ekkor Danaosz minden lányának adott egy tőrt, hogy öljék meg éjszaka férjeiket. A lányok ezt megtették, kivéve egyet, Hüpermnésztra nem ölte meg Lünkeuszt (Lürkeuszt), mert közben megszerette. Fiúk is született, akinek a neve Abasz. Argoszban Pelaszgosz volt ekkor a király. Argosz mellett a Lerna folyónak 49 forrása van, ami a 49 halottra emlékeztet. Fontos még a történetben, hogy az eseményeket a Kr.e. 1.500-as évekre teszik mai történészek.

Mivel a görögök nagyjából Kr.e. 1.500 táján jelennek meg, az achájok, de nyelvük még átmenet a magyar és a későbbi görög között, valódi görögökről még nem beszélhetünk. A szó eleji mássalhangzó feldúsulás még nem ment végbe, de a régebbi lakosoktól átvett történeteket görög jelleggel kiszínezik. Óriási a nőgyűlölet ebben a történetben is, ami a rabszolgatartó görögök sajátossága. Továbbá a Kr.e. 1.500 sem tartható, mert ennél a kornál régebbi és újabb vonások is ötvöződnek a történetben. Nézzük a neveket.

Bélosz nem más, mint Bél király, szerepel Mezopotámiában is, Magyaroszágon a mai napig földrajzi nevekben is megvan, Bakony-Bél, Bél-Apátfalva, vagy a bél név, ami a test legnagyobb, leghosszabb szerve. Változata a Bál, jelentésük Nagy, Ragyogó. A Béla királynév, a Bál jelen van Hanni-Bál nevében, és még sok helyen. Alapvetően a Bél/Bál a Nap neve, a Bala/Béla egyszerűsödése.

Ankhinoé nem más, mint Anki istennő, aki a neve végére kap egy No szót, ami Nő, vagy Úrnő értelmű, szerepel a japán Ten-No, Isten-Úr, a Hszi-Ung-No, Nyugati-Ung-Urak és Théba nevében, amit No alakban is írtak. A név végén az -É nő nem képző.

Aegyptosz nevét most keressük, ikertestvére Danaosz nem más, mint Dana. Szerepel a magyar királylistán is. Líbia területére Kárpátia, majd Kréta felől olyan népek törtek be, akik a magyar rovással írtak. A Szahara tele van az őseinket ábrázoló képekkel, legalább Kr.e. 4.000-től kezdve. De a leletek legalább Kr.e. 10.000-től már gyakoriak.

Ebben a mítoszban az a régi magyar szokás jelenik meg, hogy a magyarok gyarmatosításként 50 lányt küldtek előre, férjet szerezni, akiket majd követett 50 ifjú, feleséget szerezni a helyi népből. Így hamarosan született száz család, akiknek a nyelvében keveredett a magyar és a helyi nyelv. A száz család gyorsan szaporodott, így hamarosan új nép jött létre. Magor és Hunor 100-100 társának története is erről beszél, de vannak más hagyományok is, amelyek bemutatják a magyar gyarmatosítást. Kurtu és Germatu neveinket sokan ismerik, Ger-Matu a Gyereke-Földje. A Ger-Man népnév Gyerek-Ember, ami mutatja a germánok magyar eredetét.

Hypermnésztra nevében a Hyper magyar szó, a Szuper párja. A Per Ház, Magyarországon is, Egyiptomban is. A Hy a Hő, Hű, a Nap, a Szu a Hold, a Hyper messzebb van, a Szuper közelebb van, akár az Ég irányában, akár az északi irányban. Ha rájövünk az ilyen, és hasonló szavak jelentéseire, akkor az olyan neveket is megérthetjük, mint pl. Hüperion. Abasz nevében az Aba látható.

Pelaszgosz király a pelaszgok, vagyis palócok királya.

Az Egyiptom név első része az Egy, helyesen Égi. A Ptom jelentése Pitom és Piton, ami Kígyó és Folyó. Az egyiptomiak természetesen saját nyelvük alapján neveztek meg mindent. Ez a nyelv ősi magyar nyelv volt, amiből keletkezett sok indoeurópai nyelv is. Az Ég tehát az Egy ősibb alakja.

Az Aegy helyes olvasata Égü, ami az Égő fogalmát is megidézi. Az Ég ige és főnév az Égboltozatara vonatkozik, ami a Napisten jóvoltából nappal ég, vagyis világos. Ha van égés, akkor világos van, ha nincs égés, akkor éjszaka van.

Azt szinte képtelenség eldönteni, hogy a Pi-Ton, vagy a Pit-On a helyes értelmezés. A Pi után a Pit is Csillag.
Ami mindent eldönt, és az általam bemutatott képet abszolút bizonyítja, az egy piramisszöveg. A piramisszövegek Kr.e. 3.600 körüli időket jelenítenek meg. A Kr.e. 2.550-ös években vésték a piramisok belsejébe, tehát nagyjából ezer évvel azután, mint a kor, amiből származtak. Sajnos, csak kevés piramisszöveg ismert magyar nyelven, de az egyik szöveg leírja Egyiptom alapítását. Toth isten, és tanítványa, Imhotep beszélget, pontosabban Toth isten beszél Imhotephez. Toth másként Hermész Triszmegisztosz, a Háromszor hatalmas Hermész, Imhotep pedig másként Aszklepiosz.

"Tudtad-e ó, Imhotep, hogy Egyiptom az ég mintájára készült?"

Imhotep, az Isteni Házépítő, a Nílustól, a Tejúttól, nyugatra építette fel a piramisokat. Terveit követték utódai. Az Égi-Pitom, az Égi-Folyó, az Égi Kígyó tehát a Nílus, az Égi-Nyílás földi megfelelője. Az égen lévő Vezér, Vadász csillagkép csillagait jelképezik a piramisok. Az Öv három piramisa elkészült, de valószínűleg több más piramist is építettek, amelyeket csak romok jeleznek. A Vezér csillagképtől délre van a Bika csillagkép, aminek két csillagát a Bika szarvának csúcsa jelképezi. A Vörös piramis és a Tört piramis a Bika két szarvának csúcsa. A Vörös piramis az Aldebaránt jelképezi, ami vörös óriás.

Egyiptomot tehát tényleg az ég mintájára építették őseink. Az egész emberiség egyik legnagyobb vállalkozása volt.

A Nílus mellett a folyó másik neve Hapi. Ez a név Ha-Pi értelmezés alapján Háza a Csillagoknak. Értelme közel áll a Tejút fogalmához. Nagyon úgy tűnik, hogy Georgiában a Hobi folyó neve a Hapival rokon. A Nagy Szeszosztrisz fáraó vezette északi hadjárat alkalmával, amikor az egyiptomi seregek délre fordultak a Fekete-tenger megkerülése után, három hadosztályt hagytak vissza a mai Georgia területén. Ezek az ifjak a helyi lányokkal kötöttek házasságot, tehát innen is erős vérrokonság fűz minket össze a georgiai nemzettel.
A Nil neve, elképesztő módon, megjelenik más folyók esetében. Az egyik a Niger, szintén óriási folyó, mint a Nílus. Az egyiptomiak valamiképpen ismerték, és Nil nevet adtak a folyónak. De sokáig az emberiség nem tudta, hogy a Niger egyetlen folyó. Az északkeletre folyó rész jobban megfelel az észak-dél iránynak, mint a délkeleti irányba folyó szakasz. De később kiderült, hogy a folyó két része egyetlen hatalmas folyó.

Van egy amerikai Nil folyó is. Hans Leuenberger: A kolibri irányában... című könyvében szerepel, hogy az Usumacinta folyó régebbi neve Nil volt. A könyvet a Gondolat Kiadó adta ki, a Világjárók sorozatban, a majákról szól, és Közép-Amerika ókori kultúráiról. A Nil (Usumacinta) nagyjából északkelet irányába folyik. Mellette épült Tikal, a jobb parton, és Uaxactun, mindkét hely építményeiről híres. Kétségtelen, hogy az itteni piramisok kapcsolatosak a Kárpát-medence, Egyiptom, Mezopotámia, Kína, Kazahsztán, Bosznia és más területek piramisaival. Mivel a piramis is magyar szó (Fiatal/Csillag-Nap-Ifjú), a királyság megjelenése pedig 30.000 év körüli, teljesen biztosra vehető, hogy a piramisokat az egész Földön magyar identitással rendelkezők építették, jelzésként a csillagisteneknek.

Az amerikai Nil folyó nevét tehát csakis magyarok adhatták, amint oly sok más nevet is Amerikában.

Arra lehet gondolni, hogy őseink nem csupán Egyiptomban, hanem a Niger mentén és Majaföldön is tudtára adták az egi Vadásznak, hogy itt vagyunk a Földön, Fiai a Csillagoknak.
Égi Folyó! Te vagy a Tejút, a Nyílás az égen, kanyarogsz, mint a Ki-Jó, amelyik saját farkába harap, az Égi Piton/Égi Pitom, amit őseink lehoztak ide a Földre. Ki kellett választaniuk a megfelelő földrajzi helyt, ami önmagában is azt feltételezi, hogy óriási területeket ismertek a Földön.

A Pilis piramisai szintén a Vadász csillagkép nagy csillagait jelenítik meg. Nagyjából 30.000 évesek, észak-déli tájolásúak. Bizonyára a kárpáti táltosok építették, csak sokkal régebben, mint az egyiptomiakat, vagy sok más piramist is a Föld sok táján. A Pilis név ma inkább a Visegrádi-hegységre vonatkozik, de nem túl régen az egész területnek Pilis volt a neve. A Pi-Lis Csillag-Királyság, igen érdekes szó. A Tejút megjelenítője a Duna, ami Du-Na felbontásban a Nap-Háza. A Vadász ma is úgy ragyog le ránk, mint sok ezer évvel régebben. De miért kellett megépíteni a csillagképet, akár több helyen is a Földön? Talán nem csak Vezér, a Lélekvezető, a Pszükho-Pomposz miatt, aki a Mintaka felé viszi lelkeinket, hanem Nimrúd miatt is, aki az ősatyáink közül az egyik? Ez bizony nagy kérdés!

Kapcsolódó kötetek:

Egyiptomi mesék (1. kötet) ⇒
Egyiptomi mesék (2. kötet) ⇒