I. A KRÉTAI LINEARIS B ÍRÁS FELFEDEZÉSE

Azt feltétlenül tudnia kell minden kutatónak, hogy a magyar nyelv rendkívül régi, akár százezer évesnél is jóval régebbi, valamint a betűírást is megalkották a beszélők, ami akár 200.000 éves is lehet. Mivel Richard Rudgley szerint milliónál is sokkal több a feliratok száma, azt kell gondolni, hogy a feliratok elolvasását valamilyen embertelen erők akadályozzák meg.

                             Michael Ventris volt az a tudós, aki a Lineáris B nyelvét először meghatározta, és az írás nyelvét görögnek mondotta. John Chadwick „A lineáris B megfejtése” című könyvében bemutatja a témával kapcsolatos fontos ismereteket. Ismerteti a Lineáris B írás földrajzi környezetét, és megkísérli az írást létrehozó népesség társadalmi környezetét meghatározni. Kr.e. 776-ban rendeztek olimpiát először a görögök, amely időpont a görög időszámítás kezdő időpontja lett később. De senki se gondolja, hogy a térségben Kr.e. 776 előtt nem éltek emberek, mégpedig igen magas kultúrákat alkotva. Kétségtelenül sokkal régebben is voltak játékok, itt is, máshol is, mert a játék az ember alapvető tulajdonsága. A krétai bikajátékok és a boxolás, az ökölvívás ismerete azt bizonyítja, hogy Kr.e. 776 előtt is zajlottak játékok a térségben, ami azonban nem csökkenti az első olimpiai játékok fontosságát.

                             Ebben az időben vette át a görögség a föníciai ábécét, írja John Chadwick, a dátum ezért is szimbolikus és nevezetes. Azonnal megjegyzendő, hogy a föníciai írás valójában a magyar írásból keletkezett, szinte az utolsó jeléig. De az még fontosabb, hogy a görög ábécé a magyar ábécéből keletkezett, a görög betűk a magyar nyelv alapján érthetőek csak, ezért aztán még ma sem tudják, mit jelentenek a görög betűk nevei, bár már egy könyvben megírtam a valódi jelentéseket.

                             A betűírás valamikor a jégkorszakban, 200.000 éve jött létre, ha Francois Bordes mérése igaz. A Dordogne-völgy egyik barlangjában talált csontra rótt szöveg kétszázezer éves, magyar betűkből áll, és magyar nyelvű. A föníciai írás szorosan összefügg az egyiptomi írásokkal, amelyek mind magyar eredetűek, de különösen a démotikus írással. A démotikus egyiptomi írás jelei a magyar nagyon ősi rovásírás jeleivel teljesen azonosak. Lásd a ténához még Varga Csaba munkásságát. Alapos a gyanú, hogy a föníciai és a görög írás valóban magyar eredetű, de külön úton fejlődtek ki. Genetikailag összefüggenek, hiszen mindkét írás magyar eredetű, de nem ered az egyik a másikból, hanem mindkettő külön-külön a magyar írásból.

                             Hellász területén az első olimpiai játékok előtt is éltek emberek, akik magyar rokonságúak voltak. Az a tétel, amit a mai indoeurópai kutatók hajtogatnak, hogy Kr.e. 776 előtt is görögök éltek Hellászban, csak félig igaz, de súlyos tévedésnek is minősíthető. Ha valaki össze akarja mosni az évszázadokat, vagy akár évezredeket, és nem figyelnek hamis tevékenységére, akkor sikerül összemosnia az időt és a tényeket, ezzel meghamisítani a történelmet. Az igazi tudósok azonban nem haladnak a pénz szelében, és azt állítják, hogy a Mykénéi kultúra nyelve korántsem görög nyelv, hanem inkább egy ismeretlen népesség nyelve, amiben van görög jelleg. Ezért inkább átmeneti nyelvnek minősíthető, amely halad az ősibb nyelv felől a görög felé.

                             Akkoriban szinte minden városállam népe más nyelven beszélt, egészen a 8. századig. Ezek a nyelvjárások folyamatosan közeledtek egymáshoz, a múló évszázadok során. A kezdeti nyelvjárások még a magyar nyelvhez álltak közelebb, a 2. évezredben a nyelvek begyorsultak és közeledtek egymáshoz, az 1. évezredben azután a nyelvjárások görög jellegűvé váltak, és több nagyobb csoportot alkottak.

                             Homérosz két csodálatos eposza, az Iliász és az Odysszeia, állítólag csak a 8. században nyerte el végleges alakját. A megállapítás valószínűleg igaz, de az eposzokban olyan részletes és pontos, valamint korhű leírások vannak, amelyek bizonyossá teszik, hogy Homérosz esetleg szemlélője volt az eseményeknek, vagy nem túlzottan sok idővel az események megtörténte után élt. Ebben az esetben azonban fel kell tételezni Görögországban az írás, egy korszerű írásfajta meglétét, amin Homérosz írt. Ami létezett is, a Lineáris A, majd a Lineáris B, és más írásfajták is ezt bizonyítják. A Lineáris A legalább Kr.e. 4.000 tájáról létezik, tehát senki nem mondhatja azt, hogy Hellászban nem volt írás a görög ábécé megjelenése előtt.

                             A görög énekes neve Aoidos, ami az AOI hangok éneklésére utal. Az Aojdosz olvasat azt igazolja, hogy a görög szó valóban a szájával Ajtós, kiabáló, harsogó ember neve. A magyar Aj alapvetően Száj és Nyílás. Az Ajak változata az Ajok, többes szám, vagyis Két Ajak. Az Aj-Tu egyiptomi országrész, Ázsia és Afrika közötti Ajtó neve, pontosabban Hirus Ajtu, a Híres Ajtó, ahol Ázsia és Afrika között száraz lábon lehetett közlekedni (Baráth Tibor). Mivel a nyelvészet azt merészeli állítani, hogy az Aj indoeurópai szó, ezért kellett ide hozni az egyiptomi magyar Ajtu nevét. De a japánban, és az arabban is ismert az Aj szó, ami megdönti az indoeurópai eredetet. Nekünk fontos, hogy Ajax nevét megérthessük, és Ajász formában magyar eredetűnek minősíthessük. Még sok bizonyítékot lehet hozni az Aj szó jelentését elemezve, köztük a király fogalmát, mert a király joga volt a megszólalás.

                             Az Aoidosz tehát Szájas, Aojdosz.

                             Prehellén kultúrának nevezik, igen helytelenül, azt a kultúrát, amely az Égeikum területén virágzott, a legősibb emberi jelenléttől kezdve. Már a VI. évezredtől komoly fejlődést mutat a térség, főleg a Kikládok, Thesszália és Kréta területe, valamint Nyugat-Kis-Ázsia. A civilizáció fejlesztői új beköltözők, akiket keletről érkezőknek tartanak. Észak-Mezopotámia ekkor még szavárd népességű. Igen ám, de a telepesek jöhettek északról is, ahol szintén magyarok éltek akkoriban. Van olyan tudós, aki a terjeszkedőket a Tordos-Vincsa népeinek tartja, akik viszont egyértelműen magyar írással magyar nyelven írtak.

                             Görögosrszág bronzkora három főbb szakaszra tagolódik: 1/ Korai Bronzkor, kb. Kr.e. 2800-1900, 2/ Középső Bronzkor, kb. 1900-1600, Késői Bronzkor, Kr.e. 1600-1100. A lineáris A írás elsősorban a középső bronzkor írása volt, a Lineáris B inkább a késői bronzkoré, de a két írás időben gyakran átfedi egymást.

                             Valódi magascivilizáció volt a térségben, több helyen is. Torja (Trója) Kr.e. 2.200 körül keletről népességutánpótlást kap, ami a város kultúráját tovább fejleszti. Kréta Kr.e. 2.000 körül megint felvirágzik, a görög szárazföld szintén, ami ekkor még magyar jellegű nyelvet beszélő népességgel volt lakott.

                             Amikor kitört a Thíra, a rettenetes vulkán, valamikor Kr.e. 1.600 és 1.500 körül, és elpusztította a Minoszi Birodalmat, akkor kezdődik a magyar népesség elpusztulása. Kréta, vagyis Kér-Ta Kr.e. 1.500 körül lehanyatlik, de a szárazföldi területek nagyjából a Kr.e. 1250 körül virágoznak a legjobban. A szárazföldi központok azonban Kr.e. 1.100-900 között aláhanyatlanak, zömüket kifosztják és felégetik, Mykénével, a legfőbb központtal együtt. A támadók azok a dór erők, akik talán így állnak bosszút a Torjai Birodalom vesztéért, és meghódítják Krétát is. A dórok tehát magyar őseik megbosszulói, akik egész Görögország területén hadjáratot folytatnak a magyarok ellenségei ellen. A kölcsönkenyér visszajár mondás tehát igaz.

                             Sajnálatos módon a magyar köztudatba az került be, mintha a Lineáris B nyelve görög lenne, vagyis Mykéné és területeinek lakosai görögül beszéltek volna. Pedig Mykéné nyelve egy köztes nyelv volt, ami inkább magyar jellegeket, mint indoeurópai jellegeket viselt. Mivel a görög nyelvben sok ezer magyar szó van, lásd Acél József és Varga Csaba könyveit, bizonyítottnak kell venni a görög nyelv magyar eredetét. Vannak olyanok, akik a görög nyelv magyar szókincsét úgy magyarázzák, hogy az egyező szókincs a görögből került a magyar nyelvbe. Ők viszont leküzdhetetlen falakba ütköznek, mégpedig a magyar írás nagyon ősi voltába.

                             John Chadwick egy szót sem beszélt magyarul, sem a magyar írást, a magyar történelmet, a magyar nyelvet nem ismerte. Fogalma sem volt semmiről, ami a magyarokat és százezer éves történelmüket illeti. Ennek nem ő volt az oka. De Michael Ventris sem ismerte a magyar nyelvet, a magyar írásokat még annyira sem.

                             Alaptézisünk szerint az ősnyelv az egyszerű, két hangbó1 álló szavakat használó magyar nyelv. Erre a nagyon fontos alapszabályra rengeteg nyelvész ráismert, és közülük sokan elismerték a szabályt, ők az emberiség legnagyobb nyelvészei, de sokan igyekeztek meghamisítani a szabályt, különböző érdekek elképzelései szerint, ők az emberiségnek ártó ügynökök hada. A magyar nyelv, az írásos bizonyítékok alapján, már 200.000 éve létezett, az írásunkkal együtt, az utód nyelveink megjelenése általában 4-5.000 évnél nem régebbiek.

                             A magyar ősnyelvet a rovásírásos feliratok megtalálása és elolvasása teszi rendkívülivé. Kiváló magyar kutatók gyűjtik az adatokat, az olvasatokat közre adják, a hibákat kijavítják.

                             Nem lehet kijelenteni, hogy az írás megjelenésének helye Dél-Franciaország. Azért, mert még sok új felfedezés vár az emberiségre, és máshol is megjelenhetett a magyar írás. A magyar írás, fejlődése sok ezer éve alatt hatalmas területeket hódított meg, nagyon sokféle alakra fejlődött, és sok új formát vett fel. Ezektől a változásoktól függetlenül, azonban bárhol a Földön, vagy a Földön kívül, fel lehet ismerni a magyar írás jeleit.

                             Amikor az ősnyelv, a magyar nyelv, ami már az őskőkorban kohézió eredménye lehetett, kezdett ágakra tagolódni, akkor valójában jelentős magyar népi csoportok keltek vándorútra, magukkal víve nyelvüket. Az alapnyelvtől való elszeparálódásuk következménye lett az új nyelvek létrejötte.

Minél régebben történt a kivándorlás az ősnyelv területéről, és minél messzebb jutott a kivándorló csoport földrajzilag őseitől, annál önállóbban fejlődött tovább a nyelve. Az autochton lakosság nyelve azonban megdöbbentően konzervatív volt, szinte alig mozdult el nyelvileg a mai magyar, 2.ooo körül élő lakosság, a lo-2o.ooo évvel azelőtt élő lakosság nyelvétől. Ez okozza a mai magyar nyelv archaikus voltát, és rendkívüli rejtélyeit. Akár több százezer év nyelvi lenyomatai is rejtőzhetnek a magyar nyelvben. A magyar és pl. az indoeurópai nyelvek közötti rokonság is könnyen igazolható. A magyar szókincs ma is 9o - 95 %-ban azonos az indoeurópaiak szókincsével. De a magyar nyelv szókincséből erednek az indoeurópai szavak, és ezt az alaptörvényt ezernyi példával lehet igazolni.

                             Kr.e. a VIII - VI. évezredekben fontos nyelvevolúciós folyamatok zajlottak, amelyek eredménye lett a magyar alapnyelv felbomlása és sok ágra fejlődése. Ebből a nyelvi rétegből és stádiumból fejlődtek ki azután az indoeurópai nyelvek, valamint az archaizáló finnségi nyelvek, az ugor nyelvekkel együtt. A magyar nyelv önállóan fejlődött, az ugoroknak nem közelebbi rokona, mint bármely más finnségi nyelvnek.

                             Meg kell jegyezni, hogy az alapvetően téves, mai családfa beosztás terminológiáját nem tudjuk használni, ellenben az új terminológia szókincse még nincs kidolgozva, az új terminológia szókincsét éppen mostanában kellene létrehozni. De ilyen nyelvészek nincsenek, azt sem ismerték fel, hogy a nyelvek egymásból fejlődnek ki, de azt sem, hogy az alaptényből, a nyelvek evolúciójából bármit leszűrjenek és hasznosítsanak.

A nyelvi evolúciós .folyamatba jó1 beágyazható az atlantiszi, eteo-kértai és a mykénéi civilizáció nyelve, bizonyítva a három struktúra magyar eredetét. A rnagyar +indoeurópai fázisok evolúciós menetrendjének egyik legjobban dokumentált területe éppen az atlantiszi – szumert - eteo-kértai - minoszi - mykénéi nyelvfejlődési övezet. Az Égeikum területén, nem távol Dél-Kis-Ázsiától, már a VI. évezredben is jelentős népesség mozgott, főleg Thesszáliában maradtak fenn a nyomaik. Később az Égeikum déli része lett az itteni magyarok mozgásának fő területe, a thesszál és makedon vidékek népe északi irányba vándorolt tovább.

                             Az Égeikum déli része nyelvészeti szempontból is felbecsülhetetlenértékű. Az Égeikum ősi szövegei ugyanis az ősi szerkezetű, kéri, vagyis magyar nyelv jelenlétének bizonyítékai. Azt kell felismerni, hogy a magyar nyelvi alakzat egyenes következménye az indoeurópai fázis, amit a szókincs mellett a nyelvtan is világosan bizonyít. Kréta nagyon korán már civilizált terület volt, ezt jelzi neve is, ami Ker-Ta formában Kert, és Kerített Táj/Ország értelmű. A Kéri magyar törzs ősi lakhelye, ezért az eredet jogán értelmezzük ősi birtokaink névanyagát. Kréta Egyiptomból, Ugaritból és Kis-Ázsiából kap bevándorlókat, de mind a három térség alapvetően magyar lakosságot bocsát ki az Ókor mélyén.

                             Pre-Hellénnek nevezik a régebbi Görögország lakosságát, ami alapvetően téves. A Pre-Hellén kifejezés azt sugallja, hogy nem Hellén, a Hellének előtt lévő. Ez azonban nem igaz. A Pre-Hellének csupán a Hellén nyelv ősibb változatát beszélték, azt a nyelvi formációt, amiből kifejlődött a görög nyelv. Ez az ősibb nyelvi formáció azonos volt a magyar nyelvvel, illetve annak sokféle dialektusával. Alapvetően ezek a tények igazak. Vizsgálódásainkat is ezekhez az alaptényekhez kell igazítanunk. A görögök előtti Hellász népeit ismerik a kutatók, a Kéri mellett legtöbbször a Pelaszgokat nevezik meg, de tudjuk, hogy több más magyarnak mondható nép is élt a területen. Őket a Csillagok Fiai című könyvemben neveztem meg.

                             A krétai lineáris B írás Kréta írása. Egy mítosz szerint Minósz, Kérta (Kréta) királya leigázta Athént, amely város népe akkor szintén magyar nyelven beszélt. Ezt a mitikus tényt sokan úgy értelmezik, hogy a magyar Kérta leigázta az indoeurópai Athént, ami tökéletes tévedés. Az Égeikum területén akkor is csak magyar rokonságú nyelveket beszéltek az emberek, amint ma is. Tilos a magyar és indoeurópai nyelvek szembeállítása, bármilyen fokon. Genetikailag az europid népek többsége magyar származású.

                             Egy másik rnítosz szerint évi adó fejében szüzeket és ifjakat kellett küldeni Minósznak, aki a megérkezett szűzeket és ifjakat a Labirinthusba vetette. A Labirinthus sok részből álló palota, ahol a szüzek és ifjak eltévedhettek. A mítosz nem veszi figyelembe a Labirinthus Lábérintős jelentését, egyiptomi előfordulását, és ősmagyar nyelvűségét. Ettől függetlenül a Labirinthus az egyiptomi és krétai civilizáció jellegzetessége. Ha növényekből alkotnak labirinthust, akkor nem szabad a növényeken áthatolni játék közben, mivel csak lábbal lehet érinteni a talajt. A szűzeket és ifjakat természetesen nem ette meg senki, Minotaurosz sem, hanem a palotában teljesítettek szolgálatot.

II. NÉHÁNY MEGJEGYZÉS A GÖRÖGÖKRŐL

A Görög népnév a magyar nyelvben ige is egyben. A Gur szumer ige is rokona lehet e népnévnek, amelynek értelme a Gurul szóban is kifejeződik. A. Gur kiegészítve a Lu igeképzővel, amelynek van Napisten, Fény, Ember és Ló jelentése is, Gur-Lu alakot ad. Ez ma a Guruló szó. A Gur alapszavunknak igen gazdag szócsaládja van a magyar nyelvben, pl. Gördül, Görget, Görgény, Göröngy, Görény, Kurkász, Gülü, Körül, Körbe, stb. A Gur szócsalád a Kur-Kar-Ker hatalmas magyar szóbirodalom egyik része, amelyhez több ezer szó tartozik. A Görög ige talán a Görög harcászatot nevesíti meg. Ugyanis a Phalanx, amely magyar szó, azt a Falat írja le, amely lándzsaerdőből és nehézfegyverzetű harcosokból áll. Az Anx utótag a Menny egyik magyar neve, to-rokhanggal, An-k, An-g, An-h , ami Anx formában jelenik meg a klasszikus görög nyelvben. An a szumer Égisten, neve a magyaroktól, pontosabban a szavárdoktól kerül Mezopotámia. Fal-Anx tehát Mennyei-Fal, Égi-Fal, An népének a Fala. Az Anx szótaghoz még az An-Kos fogalom is kapcsolódhat, ami An isten Kosainak a Fala is lehet. Ez az Ankos is rövidülhet Anksz (Anx) formára. A görög népnév tehát a magyar görög igével közvetlen kapcsolatban lehet.

                             J. Chadwick azt mondja, hogy a Görög népnév latin eredetű. Ez nem így van. A Graii forma, amely a latin Graecus forma eredője is, valójában Kárii, Gárii eredetileg, és ez a görög kései név a Kár nép neve. Mivel a Karél, vagy Karjalai azonos a Kár magyar népnévvel, a Kér pedig a magyar törzsnévvel, világos számunkra, hogy a Kérek és Károk egy nép, a Károk Kária, a Kérek Kér-Ta lakói. De a Kár és Kér egyben Nap értelmű is, és kétségtelenül mindketten a magyarokhoz tartoztak. Kéri törzsünk eredetileg Kári nevű volt. A Karpatosz sziget neve a Kárpátok nevével rokon, Kár-Pát jelentése Károk Háza. Még meg kell említeni, hogy a Károk tündérek is, Qar alakban írják nevüket, a tündérek népe pedig a magyarok, akiket olyan sokan sanyargatnak manapság.

                             Ez a névelemzés is világosan bizonyítja a görögök krétaiakból, károkból, trójaiakból és más magyar népekből való származását. A görög népek akkoriban csak magyar népek beolvasztásával foglalkozhattak, sokkal később a görög népek eltűntek, és helyüket balkáni, szír és kis-ázsiai népelemek vették át, de a nyelv megmaradt, bár sokat változott.

                             Graecus latin szó Görög, felbontva a szó Gér-Kusz, ami a Kér-Kusz, a Kúszó Ker/Kör, a Napisten, illetve a népe. A Kusz Fa is, ami alatt a Világfát kell érteni, gyakran egy családfa fogalommal ötvöződve. Azért, mert őseink úgy gondolták, hogy a csillagokból származunk, amit utódaink természetszerűleg örököltek, de már nem teljesen értve, mit jelent a csillagokból való származás. Így sok népnél a törzs neve Teuta, vagyis Tejút, igazolva azt, hogy a törzs magyar nevet használ és a Tejútról származik.

                             Sok helyen, így Chadwick művében is említésre kerül a görögök nyelvének, és sok írásféleségnek a sémiekkel való rokonítása és eredeztetése. Ebből annyi az igazság, hogy mindkét ág magyar eredetű, a közöttük fennálló hasonlóságok tehát rokonságot bizonyítanak, de nem eredetet. A görög nyelv magyar eredetű, mint az összes indoeurópai nyelv, de nagyon úgy néz ki, hogy az akkád is a magyaroktól származik. A ma élő akkádok, akiknek többségét ayszórnak nevezik, keresztények és igen fejlett nép. Az Ayszór az asszír mai formája.

                             Megemlíthető, hogy a Graii, Graecus megfeleltethető az Ugrai népnévnek, ami Ugor, illetve Ugarit neveket jelez ősszülőként. Az Euboia szigeten élt Graii törzs, akiktől egyesek származtatják a görög népnevet, szintén a károkhoz tartozhatott.

                             Az Égeikum területe ősi kultúrhely, a magyar típusú nyelvet beszélő népek felvonulási területe. Egyik legfontosabb központja Trója, vagyis Torja. Torja a Dardanellák Égei bejáratánál épült. Lakói a Tarjánok, Türjének, Zürjének, másképp Trószok, E-Trószok vagy Etruszkok, Tür-Kények, Turákok - Thrákok, Turkok, akik a Tursz név változatát viselték, és semmilyen módon nem törökök, Troicok - Troiszok, stb. névalakot viselő magyarok. E nevek csakis a magyar hangtörvények alapján érthetőek pontosan, lásd az Etruszk-Trójai-Türkény-Tyrrhén azonosságot. Minél mélyebbre hatolunk az időben, annál tisztább magyar nyelvű előzmények nyomaira bukkanunk. A Tarjánok nevét viselte Trajanusz császár, a Tarquiniuszok, vagy a tárkányok papi rendje.

                             A görögök ókori megjelenései mindenütt magyar előzményekre mennek vissza. Ez csak úgy lehetséges, ha nyelvileg magyar-görög evolúciót tételezünk fel, vagyis az ősi magyar nyelvi konfigurációk lassan indoeurópai jellegű nyelvvé fejlődtek az adott területeken. Az arnazonok szintén az ősi magyarok megjelenései a kis-ázsiai és doni térségekben.

                             John Chadwick szerint a 8. század előtti korokba három területen lehetséges a behatolás. Egyrészt a régészeti leletek segítségével, másrészt a mitológiai adatok alapján, harmadrészt a görög nyelv tanulmányozása eredményeképpen. Ez a harmadik út a legnehezebb, mert a 8. században minden kis városállamnak önálló nyelvjárása volt, de jól-rosszul azért az összes lakó megértette egymást. A helyi nyelvjárások egyetlen nyelv széttöredezett darabjai voltak, amelyeknek őse a magyar nyelv volt, szerintem.

                             A nyelvjárások négy fő dialektusba csoportosíthatóak később, amelyek elterjedési határai nem mutatnak tömbszerűséget. A négy fő dialektuson kívül azonban több más fontos dialektus, valamint más nyelv is létezett Hellászban. Ezek közül a pelaszg különösen fontos, mert a palóccal azonos, tehát magyar nyelv volt, amiről forrás szól, hogy az atlantisziaktól származik. Ezért az atlantisziak nyelvének magyar minősítése forrással igazolt, továbbá a fennmaradt atlantiszi szókinccsel, és az írott feliratokkal.

                             Görög törzsek jelentek meg Kr.e.1.9oo körül az Égeikumban, mondják az indoeurópai kutatók. Ez tévedés, a Kr.e-i 2.2oo és 1.9oo körüli jövevények a magyar alaplakosság kivándorló csoportjai, bár fejlettebbek a helyi lakosságnál, de azokkal szegről-végről rokonok, legfőképpen nyelvileg. Az indoeurópai szerzők nagyon szeretnek képzelegni, mindenféle hamis állítást kitalálni, ahelyett, hogy komoly kutatásokba kezdenének, ami persze nehéz munka.

III. A KRÉTAI LINEÁRIS B ÍRÁS ROKONAI

A lineáris B táblák lelőhelye Knossos, Pylos, Mykéné. Lineáris B írással feliratos edények kerültek elő a következő településekről: Tiryns, Eleusis, Thébai, Orkhoménos.

                             Lineáris B táblákon említett földrajzi helyek a következőek: Amnisos, Lyktos, Lato, Setaia, Itanos, Inatos, Phaistos, Sybrita, Aptara, Kydonia, Tylissos, Knídos, Milétos, Lémnos, Kythéra, Kyparissos, Zakynthos, Pleuron.

                             Evans nevezte el a krétai kultúrát minósinak, a Minósz királynév után. A krétai nép önmagát nem minósinak nevezte, hanem Kérinek, ami megfelel a magyar Kéri törzsnévnek. A kériek és károk egymással bizonyára rokonságban voltak. Minósz neve magyar név. Amikor Kr.e. 4.000 körül Európából, a Kárpát-medence központból Afrikába magyarok érkeztek, akkor alapult meg Egyiptom magas civilizációja, ahol az egyik legfőbb isten Min volt. Neve rokon a Mén névvel, Mén király nevével, és a Min-Den, Min-D, Mindig , Minta, stb. magyar szavakkal. Minosz innen kapta a nevét. Min istenről meg kevés kutató hallott. Holott ő az emberiség egyik legnagyobb istene, lásd Min-Den-Ség szavunkat. Egyik fontos mítosz szerint ő teremtette a Mindenséget. Az aktus Thebában, Vaszetben látható a mai napig is.

                             A görög nyelvjárások leegyszerűsítése a négy fő nyelvjárásra valójában az igazság elkendőzése. Legalább ötven görög nyelvjárás ismeretes, amelyből a koiné, a minden görög által értett nyelv kialakult. Az ötven nyelvjárás eredete a magyar nyelvből való. Közismert, de tévedésen alapul az acháj, aiol, ión és dór felosztás.

                             Éppen a nyelvkutatók állapították meg, hogy minden kis városállamnak megvolt a saját nyelvjárása, a 8. században. Ezeket a nyelvjárásokat sorolták be a négy fő dialektusba. De mi volt a helyzet a 8. század előtti időkben? Valószínű, mondják a tudósok, hogy a nyelvek, ill. dialaktusok csak az után kezdtek szétválni, miután a görögök megjelentek a Balkánon. Az ilyen, és hasonló gigantikus nagy tévedések azután csak úgy elszállnak a levegőben. Kritika nincs, egy idő után a tévedés igazsággá lép elő.

                             Feltűnő az is, hogy az arkadiai szoros rokonságban áll a ciprusi dialektussal. A régészeti adatok alapján, úgymond, a mykénéiek a Kr.e-i 14-13. században gyarmatosították Ciprust, ezért majdnem biztosra vehető, hogy az arkadiai és ciprusi dialektus a mykénéi dialektus maradványa, amelyet a dórok előtti Peloponnészoszon beszéltek. Ciprus nyelve azonban szorosan köthető az amazonok szkíta nyelvéhez, továbbá még a 9. században is lakták magyarok, akik Tyrusz kivándorlóival együtt alapítják Karthágót, a város valójában magyar nevet visel.

                             A mykénéi dialektus azonban semmi esetre sem tekinthető görög nyelvjárásnak. Arthur J. Evans a krétai kultúrát nem-görögnek tartotta. Mykéné a krétai birodalom provinciája volt, ezért a minószi nyelv jelentős hatással lehetett a mykénéi dialektusra, de ez a feltevés eleve azt feltételezi, hogy a Peloponnészoszon görög jellegű nyelvet beszélt a lakosság egy része a 15-11. századokban. Ez viszont nem igaz.

                             Arthur J. Evans a Krétán talált írást hamar rendszerezni tudta, és megállapította, hogy az általa minószi írásnak nevezett jelrendszerben három fejlődési szakaszt lehet megkülönböztetni. A legkorábbi szakasz Kr.e. 2.ooo és 1.65o közé esett, az írás képszerű volt, kezet, fejet, csillagokat, nyilat, stb. ábrázolt. Ez főleg a pecsételőkövek írása volt. Ezt az írást Evans hieroglifikusnak nevezte el. A jelek a korai egyiptomi képírás jeleivel voltak azonos típusúak. Az írás egyiptomi eredetére nincsenek bizonyítékok. Az írás nincs megfejtve, sem Egyiptomban, sem Krétán. Megjegyzem, hogy a magyar rovásírásnak volt hieroglif jelekből álló változata is, aminek a kutatása alig kezdődött meg. Ebben a témában Varga Géza nevét kell megemlíteni.

                             A második szakasz Kr.e. 1.75o-től 1.45o-ig tartott. A jelek leegyszerűsödtek, puszta vonalakká módosultak. A hieroglifikus írás szoros rokonságban áll a második szakasz írásával, amely az első szakaszból származik Arthur Evans ezt az írást lineáris A-nak nevezte, az írás balról jobbra halad. Kréta területén terjedt el, valamint méloszi és thérai agyagedényeken találtak lineáris A írású fazekasjegyeket. Gyakoriak az ilyen feliratok a kő- és bronztárgyakon. A Lineáris A írás azonban sokkal régebbi, mint Evans időpontja.

                             Valamikor, egyelőre nem meghatározható időpontban, megjelent a lineáris B írás is. Kr.e. 14oo körül használták Knossosban, egyelőre Krétából máshol nem nem került elő. Azt is állítják, hogy a lineáris B a görög nyelv lejegyzésére szolgált, a lineáris A-val szemben sok egyező, de sok másféle jele is van.

                             E. L. Bennett volt az a kutató, aki kimutatta, hogy a lineáris B nem a lineáris A fejlettebb változata.

                             A lineáris B táblák Knossosban kerültek elő, abból a palotából, amelyet a régészek késő minószi II-nek nevezett periódusban épített palotával azonosítanak, és amelyet tűz pusztított el. A táblák száma a töredékekkel együtt kb. 4ooo.

                             A phaistosi korong írását Anatóliából származtatják, a ciprusi írás rokon a krétaival. A ciprusi írás legkorábbi táblatöredékei a 15. század elejéről valók, nevük ciprusi-minószi írás. Régebbi írás, mint a lineáris B. A 12. századból származó ciprusi írásfélék nagyfokú rokonságot mutatnak a krétai két írással. A ciprusi agyagtáblák hasonlóak a mezopotámiai agyagtáblákhoz.

                             Ugarit egyik írása hasonlít a ciprusi-minószi írásra. Bizonyára az átadás nem Ciprus felől történt Ugarit felé, hanem fordítva, a kultúra, így az írás is, Ugarit felől áradt nyugat felé. Ez a feltételezés nem valószínű, mert a magyar nyelv és magyar írás az egész Földgolyón elterjedt, és tovább fejlődött változatai számtalan helyről bukkannak elő. Ugaritban volt egy ciprusi negyed is, amelynek lakói hazájuk írását használták. Ezért Ugarit egyik írása valószínű, hogy Ciprus felől érkezett Ugaritba, a ciprusi negyedbe.

                             Ugarit ősi magyar alapítású város. Már a VI. évezred végén város állott területén, amelyet a magyarok hoztak létre. Kb. 2.ooo körül a III. Ur-i dinasztia uralta a várost, és egész Levante tengerpartját. Az akkori szokásoknak megfelelően sémi negyede is volt a városnak, ahol ékírásos sémi "ábécét” használtak. A sémiek a szír környékről vándoroltak a városba, és talán más negyedek is léteztek. Attől függetlenül, hogy többféle népesség lakta, a város képes volt egységes politikát folytatni.

                             Az Ugarit típusú városok az ókor Svájcai, olyan települések, amelyekben többnyelvű a lakosság, negyedekben elkülönülve, de városukért egységesen kiállva, éltek és sikeres politikát folytattak. Ugarit Kr.e. 1.2oo körül pusztul el a Tengeri Népek támadása miatt. A Tengeri Népek a Kárpát-medencéből indultak rohamra a déli területek ellen, igen fejlett hajóik voltak. Legalább 6 népük magyar, 1 kelta, és 1 talán görög volt.

                             A klasszikus ciprusi írás Kr.e. a 6. századtól a 3. vagy a 2. Kr.e-i századig létezett. Ez az írás erősen hasonlatos volt a lineáris B íráshoz, és görög szövegek lejegyzésére használták. Sokat segített a lineáris B megfejtésében, állítja John Chadwick.

                             Nagyon sok jeles kutató próbálkozott a krétai írások, főkánt a lineáris A, és lineáris B megfejtésével. Hatalmas erőfeszítéseket tettek a jelek értelmezésére, a szövegek olvasatára, ami miatt elismerés illeti őket.

                             Bedrich Hrozny cseh professzor az első világháború idején azt állította, hogy az ékírással írt hettita nyelv valójában indoeurópai eredetű, így írja John Chadwick. Ez azonban leegyszerűsítése a tényeknek. A hettita nyelv valójában magaroid nyelv, magyar, vagyis magor eredetű, a nyelvfejlődés egy bizonyos szintjén állt. Szókincse, alapszerkezete magyar, de fejlődőképes, belső felépítése folyamatosan fejlődött. Sajnos, a cseh tudós nem volt képes felismerni a magyar-indoeurópai folytonosságot, nem tudta a hettita nyelvet behelyezni Eurázsia fő nyelvfejlődési evolúciós trendjébe. Valószínű, magát a nyelvi evolúció tényét sem ismerte. Azt elképzelni, hogy a hatti nyelvű birodalomba indoeurópaiak érkeztek, de a vezetők és a birodalom nyelve továbbra is hatti maradt, egyszerűen képtelenség. Sokkal inkább arról van szó, hogy a hatti és rokonai nagyban hozzájárultak a görög, és más indoeurópai nyelvek kifejlődéséhez. A hatti és szkíta a magyar nyelv közeli rokona.

                             Sok etruszk nyelvi emlék is egyszerűen magyarul szólal meg, mégis, az etruszk nyelv sincs megfejtve. Az olyan etruszk sírfeliratok, mondatrészek, mint „Sírig tied”, vagy pl. „Háta, Hasa, Combi-fia”, vagy „Szime néz, tekeries Szem”, eddig nem voltak képesek a magyar tudományosságot, a hivatalost, arra rávenni, hogy a magyar nyelvet, mint indoeurópai rokon ősnyelvet vizsgálja. A szkíta, szármata, stb. nyelvi előzmények összehozása a magyar nyelvvel egyelőre nem történt meg. Ne felejtsük, Szumer országának egyik legfontosabb önelnevezése Mada! De van sok más neve is, pl. Urog, ami az Ugor szóval rokon, vagy Unug, ami az Ung névvel kapcsolatos. De mi nem vagyunk szumerok, csak a szumerok sok magyart olvasztottak be.

                             Bedrich Hrozny munkássága sajátos. A hettita írás és nyelv azonosítása után gyorsan megfejtette az Indus-völgyi írást. Az Indus-völgyi írás ma sincs megfejtve. Azután a minószi írást vette ágyútűz alá, és értelmezte a szövegeket. Hatalmas munkát végzett, de eredményeit nem fogadták el. Felmerül a kérdés, Bedrich Hrozny tudományos sarlatán volt, vagy csak a kritikusai nem tudták követni eredményeit? Ne válaszoljunk erre, mert nem ismerjük kellően a témát, azt azonban állíthatjuk, hogy a tudós hatalmas tudományos apparátussal dolgozott, és sokat tévedett. Lehet, hogy tévútra tért kutatásai közben, de az is lehet, hogy valóban rátalált a helyes útra, csak azt nem volt képes megnevesíteni. Akadályozta ebben indoeurópai öntudata. A tudományos kutatások pártatlanságához semmilyen öntudat nem passzol, a kutatásoknak pártatlanoknak kell lenniök.

                             F. G. Gordon a minósi nyelvet a baszk nyelvvel hozta összefüggésbe. Munkásságában sok az alapvető hiba, eredményeket keveset produkált. Azt azonban el kell ismerni, hogy F. G. Gordon jó úton járt. A baszk nyelv valóban rokon a magyar nyelvvel, ezért a krétai nyelvvel is rokonítható.

                             F. Melian Stawell szintén kísérletezett a krétai írások megfejtésével, sőt a phaistosi korong jeleit is értelmezte. Eredményeit nem fogadja el a tudományos világ. Stawell értelmezéseit nem ismerem.

                             K. D. Ktistopulos görög tudós is kísérletezett a phaistosi korong feliratának értelmezésével. A korong nyelvét séminek tartotta, de megfejtését nem fogadták el. A lineáris írásjelek gyakoriságának statisztikai felmérése azonban hasznos volt az írás kutatói számára.

                             Más kutatások is zajlottak és megjelenhettek, sajtót kaphattak, ami a szabad sajtó dicsőségét igazolja. Manapság azonban fontos új kutatói munkák elhallgatásra vannak ítélve. Egyes téves kutatások is gyakran előre viszik az ügyet, az emberiség fejlődésének megértését, de a kutatások elfojtása nem vezet sehová. Különösen a magyar nyelv alapján végzett kutatások lennének fontosak, ilyenek azonban nincsenek, vagy pontosabban nagyon ritkák, és háttérbe szorítottak.

IV. LINEÁRIS B SZÖVEGEK ÉRTELMEZÉSE

A szövegek John Chadwick könyvéből valóak, amelyben igen sok értékes szövegközlés van. De nem csupán a szövegközléseket vizsgáljuk meg, hanem az egyéb felvetett szótani magyarázatokat, mások által megfejtett szövegeket. Felvethető, hogy milyen alapon vindikáljuk magunknak a jogot, hogy értelmezzük a mások által megfejtett szövegeket, és azokon javításokat tegyünk? Erre kézenfekvő a válasz. A magyar nyelv alig változott az ősi nyelvhez képest, az ősi és mai nyelvjárásai közel állnak egymáshoz. A belőlük kifejlődött indoeurópai és sémi nyelvek ezért a magyar nyelv felől különösen jól vizsgálhatóak. Az indoeurópai nyelvészek az egyik nyelvet a másikkal horizontális, vízszíntes látószögből vetik össze, de a magyar nyelv segítségével alkalmazható a függőleges, vertikális vizsgálati módszer is, tehát az evolúciós látásmód szerinti vizsgálódás. Sokkal könnyebb felismerni a valódi, igaz nyelvi mozgásokat sok ezer év messzeségéből a mára tekintve, mint a mai helyzetet elemzni, és abból helyes következtetéseket levonni. Hiszen kiesik az idő, és könnyen az újabból eredeztetik a régebbit, ami a teljes csődhöz vezet.

                             Ismert egy szó, amely Axel Persson svéd régész munkássága alapján került előtérbe. A mykénéi dialektusban Po-Se-Da-O-No lenne a Poseidon istennév genitívusa. A név Posedaono formájú tehát, a Pose előtag a mai magyar Pocse és Pöse alakkal rokon. Igaz, a Pocséta kisebb víz, de a Pocse a víz neve, a Ta hely. A Víz, mint fényes felszínű elem, mindig a magyar nyelvből ered. Ebből inkább Poszeidon magyar eredetű neve bizonyítható, mint egy görög név. Ez a meglátás igaz az egész görög mitológiára, ami magyar eredetű, és a mai görögök nem képesek megérteni saját istenneveiket sem, amire sok bizonyíték van. Hérodotosz felsorol néhány istennevet, azok görögök, a többi nem görög, hanem egyiptomi. A valóság az, hogy a felsorolt nevek magyarok, a többi közt is igen sok a magyar nyelvű istennév.

Po-Se-Da jelentése Pocséta lehetett eredetileg, ami Fő-Víz-Táj is lehet. Ezért a Pocsata, Pocséta lehet tenger is, mert a Ta Ország is, a Csa és változatai meg Víz. A víz, mint fényes felszínű anyagféleség, mindenütt, ahol magyar utódok élnek, valójában fényneveket viselnek. Rengeteg folyó neve kapcsolatos a Nappal, mint fő fényforrással. A Csa, Cso, Csu ezért lehet Csillag is, pl. a Csu-Da szóban.

                             Axel Persson tévesen értelmezett egy feliratot, mondják, pl. Michael Ventris, és a Po-se-i-ta-wo-no-se megfejtés, ami megfelelne a görög Poseidáwónos szónak, a név genitívusának, nem fogadható el. Ettől függetlenül a Poseidáwónos szóalak helyes forma lenne. Magyarul Pose a Pocse, ami Pes, Pös, Pis stb. alakban is él a magyar nyelvben. Paestum, szikul (székely) város Itáliában, később Poszeidóniosz, Pöstyén, Pest – magyar nyelvi alakok is bizonyítják víz értelmét. A Ten jelent önmagában is vízet, lásd Ten-Ger = Víz-Ker/Kör, és Den, Don, Ten, Ton, ezért a Pös-Tyén helyesen Pezsgő-Víz. Rokon vele a Paestum és Pest is, ez utóbbi a Pes-Ten variáns rövidülése, vagy csak egyszerűen Pes-T. Sós és Pezsgő vizek neve a Pose. Az Id középtag Isten egyik neve. Az utótag Wón a Van, végső soron a Bán fiatalabb formája, és a Napra utal.

                             A Po-se-i-ta-wo-no-se értelmezés, Axel Persson szövegéből, bizony helyes. A név két részből áll. A Po-se-i-ta a Pocseita, Pocsejta neve, a Wo-no-se ellenben a krétai Vanax szóval azonos. A Vanax Minosz után következik, hadvezér, vagy helytartó, másképpen kisebb isten, mint Minosz. Ezért a Pocseita Vonosze valóban a tengerek istene, csak sokkal régebbi, mint a görög Poszeidón név.

                             A Poseidá-Wónosz változat teljesen megfelel a Po-se-i-ta-wo-no-se névalaknak. A Ván istennév természetesen a magyar Van igéből ered, amint a Vala istenek is azonosak a magyar Vala igével.

Némely görög helynévnek van görög jelentése, mondja J. Chadwick. Thermophylai neve Forró Kapuk értelmű. A Ther előtag a Tér neve, a Tér pedig a Fény közlekedési helye, Csillag, ezért forró. De a Dermed a Tér (Csillag) ellentéte, a hideg igéje. A Therma név Ma része az ősi rmagyar Hely, Ma Anya, a Földanya. Phylai alapszava a magyar Pu vagy Pú, ami Nyílás, Kapu, Fül. Valószínűleg a Pu-La volt a szóösszetétel első formája, ami a Fülek névalaknak is lehet a rokona. Pu alapvetően Ka-Pu, ami a Phylai névalakban is megjelenik. Még rengeteg bizonyíték állítja azonosításunk helyességét. Ther-Mo-Py-La-I ezért minden ízében azonosítható a megfelelő magyar alapszavakkal.

                             Egyes helynevek nem rendelkeznek görög jelentéssel, de értelmüket nehéz felderíteni.

                             Említésre kerülnek angol helynevek is, amelyek a -bridge, -ton, -ford végződésekről ismerhetők fel. Most nincs itt az angol nyelv magyar eredetének a bizonyítása, de annyi elmondható, hogy mindhárom angol forma magyar eredetű. A Bridge helyesen Bar-Id-Ge, Felső-Isteni-Hely, ami lehet éppen Híd is. Ez a Bar-Id-Ge gyorsan kimondva Bridge, majd Bridzs alakot vett fel. A Ton a magyar Ton, Don, Ten, Den és rokonai kötelékébe tartozik, Úr értelme, Kimagasló értelme, Folyó, Víz értelme, sőt Tejút értelme világos. Nagyon sok angol névben szerepel a Ton, elsősorban Don, vagyis egy úr városa fogalomként.

A Ford a Por-Da, Por-Ta változata, eredete Níp-Pur szumer város nevében is rejlik, ami magyar és nem akkád, a Pór és Por szóban, a Por kettősségében, a Bor jelentésében. A Ford, Fort és Porto, Porta a Por, Pór, Bor és Ta, Da magyar alapszavak (etymonok) variánsai. A Ford elemei a magyar, egyiptomi és szumer Par, Per, és a Tu, Du, Ta, Da elemekre vezethető vissza.

                             Előfordul Angliában az Avon név is, ami a kelta Afon-Folyó név maradványa. Állítólag az angolok a régi kelta nevet használják ma is egyes vidékeken, holott azokon a tájakon már ezer éve nem élnek kelták. Vagyis átvették az angolok a kelta neveket. Az ilyen szokások alapján más régiók helynevei segítségével is visszakövetkeztethető a régibb lakosság nyelve. Ez igaz. De miért nem igaz ez a szabály a magyar eredetű földrajzi nevekre? Csak nem a rút rasszizmus bújik meg az indoeurópai gondolatok mögött? De, pedig az bújik meg!

                             Azonban leszögezendő, hogy a kelta Afon, és angol Avon egyaránt a magyar Ab-On leszármazottja, valójában a magyar Ab-Zu vízisten nevét tartalmazza. Az Ab a Hab, a Víz, a Habzú, a Habzú/Habzó, a végtelen mélyóceán. A Hab így ered a magyar nyelvből: Ha-Ab, vagyis Háza a Víznek. Az Abyss, a Habus/Habos újabb alakja, a latin, görög, angol alakok mind magyar eredetűek. Az akkád Apszú erősen zöngétlen forma. Az Ab-On utótagja az An változata, az Ón a Fém, Fény, a Mennyei Úr és Fényes. Ab-On ezért Ab-An, Hab-Ón, Víz-Úr, vagyis Folyó. Ab a Víz, mint az Abál igében, ami Vízben Főz értelmű, az On az An változata, Budge szerint is, ami az Ég.

                             M. Ventris szerint a ka-ra-e-ri-jo me-no "Karaerios hónapjában” értelmű. A me-no a Menő, Ménő, a Mennyei neve, itt a Hold neve. A magyar nyelvből tudjuk, hogy a Menyők a Bolygók és Holdak, csak éppen a Menni főnévi igenevünkből keletkezett ez a szó is.

                             Ka-Ra magyarul Fő-Nap, Király, Háza a Rá Napistennek. De van a Ra szónak Fekete értelme is. Az Erijo Éri-Jó, Erios az Ériős, akár lehet az Erósz régebbi magyar neve is.

                             Fontos írásjelek lófej alakúak. Itt azt kellene tudni, hogy a Ló az Ember ősi neve, de ezt sajnos a nyugati nyelvészek nem tudják. A jeleket po-lo formában olvasták. Nem tudták, hogy ez Fő-Ló, vagyis Lu-Fu/Ló-Fő. A görög Pólos értelme Csikó, ami az angol Foal szóval is rokon. A görög Pólos egyszerűen Főlós, a Főló fia, vagy Fele-lós, tehát Kis-Ló. A Csikó egyszerűen a Kicsi variánsa, ami Kis szumer városállam nevében is felismerhető. Az biztos, hogy a Ló, eredetileg Lu, a szó etymológiája és evolúciója a magyar nyelvből tökéletesen felderíthető.

                             M. Ventris rengeteg hibát vétett megfigyelései közben. Egyes szóalakok variánsait igyekezett indoeurópaizálni, pl. hímnem és nőnem formában rekonstruálni akkor, amikor a hímnem és nőnem fogalma még nem volt feltalálva. Nem egyeztette szóalakjait az adott kor istenszférájával, ami miatt megfejtései eleve helytelenek voltak. Máskor a szóvégződéseket önkényesen elhagyta, hogy görögösíthesse az adott szavakat. A szavak végének elhagyása általános nyelvi jellegzetesség. Különösen a magyar nyelvre jellemző, mégis, ilyen alapon írást és nyelvet fejteni nem lehet. Vagy értjük az adott nyelvet teljesen, vagy nem. Mivel Európa nyelveinek döntő többsége magyar eredettű és rokonságú, a magyar nyelv kiválóan alkalmas Európa összes nyelvének, és természetesen összes írásának elernzésére.

                             Rengeteg szót elemezhetünk a magyar nyelv segítségével olyan szándékkal, hogy az indoeurópai, vagyis mai tudósok hibáit kijavítsuk. Igyekszünk ebben a fejezetben is erre néhány példával szolgálni.

                             Egyes városnevek, mint az „.o-no-so Ko-no-so” olvasat, ami Knossos jelentésű lenne, nem teljesen pontosak. A Kon előtag a Kun vagy Kán változata, Nap, Király az értelme, a név végén akár Sós utótag is lehet, ami a tenger neve. Az osso (osszo) az Összes, tehát a város neve Királya az Összesnek.

                             Ez a helyzet az „..-.i-so” formával is, amelyet Ventris tu-li-so formában olvasott, ami megfelel a tu-li-sos /Tulissos/ formának. Ez a városnév Túli-Sós, vagyis Sós-Túli alakban is értelmezhető, ami a belőle kiinduló hajók vízi útjára vonatkozhat. Az édes vízű folyók, és tengerek sós vize erősen elkülönült őseink nyelvében.

                             Amnisos neve „a-mi-ni-so” formájú lehetett, amely névben az „A” a víz, a Mini a Míni/Méni, tehát Mennyei, a sos a Sós. A-Méni-Sós-ban Vízi-Mennyei király, Ko-no-sosban Kán vagy Kent, Kenős király uralkodott, akik a sós vizeket uralták, míg Sós·-Túli, Túli-Sos városából a tengerentúlra indultak a hajók.

                             Ventris sajnos egyes helynevek végződéseibő1 hím nernre és nő nemre következtetett a 12. század előtt. A hím nem és nő nem extrapolálása a 12. század előtti időkbe nem megalapozott. Sok bizonyíték szól arról, hogy a főnévi nemek kialakulása csak a 12. század után indul meg, valójában a 6-7. század körül fejlődik ki.

                             A -jo-jo rejtélyes genitivus végződés megfelelhet az archaikus görög -/i/-oio képzésű genitívusoknak. De jobban érthető a magyar genitivus szerint, lásd Birtok-, Birtoka,- Birtokja,- Birtokája, ez utóbbi legősibb szerkezet Birtojája formájú is lehet a görögöknél, a magyar-görög „k - j” azonosságok tömkelege miatt. A -jo-jo forma a magyar ja, ja-ja végződések változata lehet. Borja- Borjája, Karja- Karjája, Tarja- Tarjája, stb.

                             A görögben a Fiú fogalomra sok szó van, de csak egy kezdődik ko-val, vagy kho-val, vagy go-val. Ez a klasszikus attikai Koros, amelynek nőnemű alakja a Koré "Lány”. Homérosz, aki ión dialektusban ír főleg/?/, a Fiú szót Kuros alakban használja, a dór dialektusban ez a szó Kóros. Az alakváltozatokból kikövetkeztethető az eredeti forma, a Korwos. Ezt a következtetést alátámasztja az arkadiai dialektus, mondja J. Chadwick, amelyben fennmaradt a nőnemű Korwá alak. Ezekre az alakokra a magyar nyelvészet nem csap le!

                             Kétségtelenül magyar eredetű nevekről van itt szó. A szumer Gurus a Legények neve, akik Koros ifjak. Ők a házasodó korban lévő ifjak, a Kúrószok, Kúrósok, mai nevükön Kurucok, Napharcosok. A Kur magyar alapetymon, Nap és Ország, Kör jelentésű, a Kurusz/Kuruc ezért Napkörös, Napharcos.

                             A Kor tehát a Kör, a Nap, vagy a Napkör, amihez az emberek tartoztak. De ne feledjük, minden európai nép napnép, tehát magyar eredetű, sok más néppel együtt. A Koré ezért Fő-Nap, vagy Köré, a Kör-Háza. A Korwos forma Kor-Vas, Kör-Vas értelmű, ami Nap/Kör és Fény jelentésű. Az arkádiai Korwá a Kurva változata. De mivel a Kur magyar szó több értelmű, feltehető, hogy a Kor/Kur ebben a szóban valóban az Égi Kör neve, a Wá pedig a Fő, Fé változata, és Fény a jelentése. A magyar Szík-Kur-Atu is lehet Kuratú-Szík, mert a név mágikus, több értelmű, létrehozói több jelentéstartalmat raktak az ősi névre. Őseink ilyenek voltak, szerették a nyelvi rejtvényeket. A hatti, és szkíta Khü Gyerek, Fiú, szintén ide tartozik.

                             A „to-so” értelme „Annyi”. Ez a Tesző, Tevő változata, a „Toszó”, jó 3.5oo évvel ezelőttről. Majd az etruszk Toszk népnévben is megjelenik ez a magyar ige.

                             Furcsa szó a görög /h/armata, ami „kocsik” jelentésű. A Har a Kör, a kocsi lényege, a Mata a Mada, a magyarok neve, ami gurul jelentésű is, hiszen a Nap a legfőbb Magyar, aki gurul az Égen. A kocsik sok változatát a magyarok találták fel, már Kr.e. 4.000 idejéből is ismert a kocsi, vagy gig, a két kerekű kocsi. Neve tehát a görögbe kizárólag csakis a magyar nyelvből kerülhetett.

                             Az „a-ra-ru-ja /h/á-ni-já-phi” megfejtése "Gyeplőkkel felszerelt", az attikai forma araryiai héniais. Magyarul a név: A Rá Rója, vagy A Ráró-ja Gyáni-Já-Fi, Káni-já-fi. A magyar értelmezés a Ró, Ráró fejét igazító eszközről beszél. Különben az Ar Áruja a Had Áruja jelentést tartalmazza.

Négy szó következik, ami valószínűsíti J. Ventris helyes haladását a kutatásban, és az általa kutatott nyelv magyar eredetét bizonyítja.

                             A Poimén Pásztor, Kerarneus Fazekas, Khalkeus Bronzműves, Khrysoworgos Aranyműves, M. Ventris szerint, amely szavakat felismert a lineáris B szövegekben. Kezdjük a Poimén vizsgálatával. Poi-Mén Fő-Mén értelmű, amint a Pász-Tor is Fász-Tor, a Poi előtag Fői jelentése sok más alak alapján is bizonyítható. A Mén a Men és Menny jelentéseket hordozza. Dumuzid egyik neve szintén Pásztor, és Dumuzid a Tömős-id, a Törnős isten, a Dumus isten, a Pásztor isten! Dumuzid azért Tavasz isten, mert Törnős isten, a Természet megújítója a hímnemű lények oldaláról. Dömös és Dömsöd istene.

                             A Tavasz a Természet megújhodásának az ideje, a szexualitás tetőpontja.

                             Ezért Dumus Id a Törnős Id, a Tamás, Tammúz Id. A Poi-Mén tehát olyan Mén, Mennyei Ember, aki a természet és a király állataira ügyel, tehát Poi, Fői a rangja. De nem értem a Poimén szót, nem sikerült rájönni a lényegére.

                             Kerameus a magyar Kerámiás, magyar szó változata. A Kerámia régi szó, A-Mi-A-Ker formában jobban értjük. A kerámia és a keramikus 25.000 évnél régebbi fogalom. A Ker mellett a Meus utótag a Ma - Föld jelentésű szó változata lehet. A fazekaskorong feltalálása óta a körbe forgatás fontos, a Ma az agyag lehet, az anyaföldből kinyerve. Ma és Maa értelme Föld, még a Máj is a Föld leképezése, amiről jósolni lehet a Földön bekövetkező eseményekre. A Máj, mint Föld, fontos jósló eszköz volt az ősi időkben, amikor a máj, mint Ma+j megtestesítette a Föld bolygót is, és az állati májakb6l fontos következtetéseket vontak le a Föld, mint Ma Anya sorsára. A Ma alapvetően Föld, Hely, Idő.

                             Kerameus tehát a Ker és Ma, a Kör és Föld szavakb6l származtatható. A Fazekas egyrészt Fa-Székes, másrészt Fad, Fás Ékes, vagyis fából készült edényekben főző. A Fa-Szék olyan főzőeszköz lehetett, amely Fő-Szék volt, ami alatt tűz égett. A Fős-Ék a Főz-Ék változata, az a konyhai eszköz, amely alatt Ék, Ég van, és a Főz ige is jelen lehet. A Fazék ezért mágikus szó, jelentése többirányú is lehet.

                             A Körbe forgó Ma, vagyis Föld, Agyag valóban a Kerámia szó lényege. Ezért a Kerámia – A-Mi-Kera, A-Mi-A-Ker, valóban jellegzetes magyar név. Nem csupán a Föld, a bolygó, a Földanya forog és kering, hanem a Kerámia agyaga is forog, amikor a keramikus megformálja, pl. fazekat készít belőle. Ebben szakrális helyzetet lehet látni, ha ismerjük Földanya forgását és keringését, amit a magyar táltosok sok tízezer év óta ismertek, és ismerjük a korongolás technikáját, ami viszont rövidebb idő óta lett feltalálva.

                             Khalkeus szóban a Kál-Kő értelem van jelen. Az Orei-Kalkos fogalma is jelen lehet benne. A Kál a Vezető, a Nagy a magyar nyelvben, a Nagyok Népe egykor a magyarok voltak. A Keus a Kevus, Köves, Keus, Köus, Kies, a vezető, vagyis Kőpáncél, Fémpáncél fedi a jámbor családfőt. A Kálok Köve volt a réz és a bronz, amiből aztán a Khalkeus szó képződött, és elterjedt Kis-Ázsiában, meg a görögöknél. A Kál és Gál a Nagy. A Keus, a Kevus, Kejus, Kőfűs, Kőüs, Keve, Keji és más szavak a Kő változatai. A Khalübész nép Kis-Ázsia északkeleti részén élt, híres bronzművesek voltak. A bronzot a Kárpát-medencében találták fel, a Torontáli Jogar Kr.e. 5.000 éves, rajta rovásírásos felirat.

                             A Kálok, Gálok Köve, ami védi a Gálok, Kálok testét, az a Bronz. A Khalkeus a Kál-Kős, vagyis a Kálok Kövese, Bronzosa. A Bronz szintén magyar szó, de nem rokona a Khalkeus szónak. Mégis, a görögök a Khalkeus nevet Bronzművesnek ismerik. Azt is gondolhatnánk, tévesen, de akkor tévútra jutnánk. A Khalkosz a Nagyok, a Kálok Kosza, fényese, ami megfelel a Bronz leírásának is. A görögök azt állítják, hogy mi fedeztük fel, a Kálok népe a bronzot.

                             A Khrysoworgos névben a Khryso előtag jelentése Arany. Ez is valójában magyar szó, mivel a Khrys helyesen Kyrös, vagyis „Kur, Kor, Kar, Kör, Ker, Kir, Kür”, egy teljes flexió, a magyar nyelvben, mind azonos vagy rokon jelentéssel. A Kör alak a Nap neve, a Khryso név a Körző Nap nevéből ered. Ha ismerjük a magyar eszmerendszert, amit a magyar nyelv hordoz, akkor tudjuk, hogy a a görög " Khryso”, a későbbi Khryzosz valójában a Nap, a Kör. De a Khryzosz – Arany, valójában a „Kőrös”, „Körös” magyar nevekből is levezethető, melyek a Napisten nevei. Az Arany a Naphoz társul, mivel színük hasonló. Mélyebb atomfizikai elmélkedésekbe nem érdemes belevágni.

                             A Napfény tehát a Nap keze-karja, ami a földbe besugározva arannyá válik. Az Arany is Ar-An, Ár az Anbó1, Ár az Égből, aminek a változata az Aurum, a latin Arany. „A-Ur-Mú” az Isteni-Ur-Ragyogása, ami ismét a napfény, amely a földön fémesedik, és mint az arany válik ismertté az emberek (magyarok) számára.

                             A Worgos lenne a Műves, de a szó sokkal inkább Vargás. A Worgos szóban a Wor előtag megfelel a magyar Ur formának, ami Felső, Magas, Király, Vár értelmű. A Wor a Vár és Varr ige rokona is. A Ga magyar szó, Kiemelkedő a legfontosabb jelentése, illetve a Ház. A magyar Ga tehát valójában olyan lény, amelyet kiemelünk, természetesen a vízbő1, és Hal. Ráadásul a Belu-Ga nem is hal, hanem fehér delfin és emlős. A Művesek a Várban, Városban laktak, az Ur, a Király részére dolgoztak, az Ur Fői voltak, mert ismerték a művészi technikákat, és tehetségesek voltak. Ezért a Worgo megfelel az Ur-Ga, Vár-Ga, Varga szónak. Vigyázat: a Varrás is Felső, az anyag feletti domborulat, bordázottság, és a Varr ige is a Bar, Ur változata. Kissé elmaradottan vagy archaikusan ejtve Kür-Su Vargós, vagyis Kör-Su Vargás, Khüros Worgos a név helyes magyar kiejtése. A Khryzosz megfelel tehát a Körzős magyar alaknak, ami viszont szó eleji mássalhangzó dúsítással Krőzös f'ormát ad. Ez a Krőzös a Krőzus, aki tehát Napkeze-király magyarul, és Arany-király. Vagy egyszerűen Körzős, aki a Nap.

                             A Körzős az a sárga fém, amely a Körből származik. A Nap Körzős is, mert halad az égen, Köröz, amit a Forgó Napkorong jelkép őriz a magyarság és az egyéb európaiak tudatában.

                             M. Ventris „Kísérleti Szótár”-t állított össze a szövegek elolvasásához. Ezt a szöveget így olvasták:

Pu-Ro i-je-re-ja do-e-ra e-ne-ka ku-ru-so-jo i-je-ro-jo Asszony 14. Átírás:

Pülosz iereíasz doulai éneka kruszoio íeroio. Értelmezése:

Püloszban a papnő rabszolganői a szent aranyért: 14 asszony.

Pylosz tehát Pu-Ro, ami a Ró Pu-ja, Kapuja, Kikötője, és magyar név is lehet. Ebből a Pu-Ro alakból lett később a Pylosz, ami szabályos nyelvi evolúció eredményének is tűnik. A szövegben az „I-re-re-ja” nagyjából „í-re réja”, vagy I-re Réja, Íre rója. A „Do-e-ra” „Adéra”, vagy Udu-Éra. Az „E-ne-ka” Ené-ka. Egy krétai magyar istennő neve, akit Eneké formában görög ístennek vélnek, mert a szó végén az É nő nem a görögben. Igen ám, csak a régebbi magyarban az É Ház, Palota, Templom, ahol a nők laknak, amióta megtiltották nekik a vadászatot és harcot, egyes feslett erkölcsű férfi soviniszták. Ené az egyik legnagyobb magyar istennő, becézett neve Enéke, vagy más olvasattal Enéka. Anuke istennő, szintén Krétából, szintén magyar istennő, Anu-Ke értelemben az Anya Háza. Anu férfi isten, An isten nevének változata, de Anyu már női isten.

Ku-ru-so-jo itt nem arany, ahogy vélik, hanem vagy a Kuru, az Ország, Sója vagy Szója, vagy Kúruzója, esetleg kurizálója értelemben. A Kur-úszó-jó értelmezés is lehetséges, ami az Ország (Kur) Úszó Jó jelentést adja ki.. Az I-je-ro-jo szóban a Rójo a Rója, az I az É szóval is azonos lehet, értelme Ház, vagy És, Sé, ami az Isten Házának Fénye. A Je, Ja alapvetően Isten neve, de sok más rokon szót is jelent, pl. Fényt és Vizet. Ez utóbbi szintén Istenjelkép.

„Éje-Réja Dő e rá e néka kúrúzójo éje rája Asszony 14”. Ez is egy megfejtés, erős magyar értelmezéssel..

„Éjjel-Réjjal Dől e rá e Néka Kuruzójó Éjjel Rája Asszony 14”.

Ez valamilyen fitogtató szöveg is lehet, de magyar nyelvű. Megdöbbentő a szókimondása, de rengeteg példából tudjuk, hogy az ősök a nemiséggel kapcsolatban nem voltak gátlásosak. Éppen ez a tulajdonsága a szövegnek valószínűsíti a magyar nyelvűségét. A görög megoldás különben teljesen értelmetlen mondattanilag, de hiányoznak egyes betűk is. A 14-es szám is szent szám, mert a 7 kétszerese. A Hét (7) a magyarok szent száma, és Király az egyik legfőbb jelentése, mert a magyar számok rendszerében a Király a Hetes. Amikor egyéb számneveket vizsgálunk, akkor döbbenünk meg a legjobban, hogy azok a számnevek is a magyarból eredően, pontosan leképezik a magyar számrendszer titkait. Ez pedig leszármazást bizonyít.

                             A szövegekben öt magánhangzó volt, az u,o,a,e,i, de hosszúságukat nem jelölték. A magyar magánhangzók hosszúságát alig néhány száz év óta jelölik, jelöljük, de ez nem riaszthat vissza minket az őskori magyar feliratok elolvasásától. A magyar rovásírás jelöli a magánhangzók hosszúságát, már tízezer évnél régebben.

                             Az l,m,n,r,s mássalhangzókat, ha szó végén, vagy egy másik mássalhangzó előtt állnak, elhagyják az írásban, mondják a megfejtők, akik a lineáris B írást görög nyelvűnek gondolják. Ez a törvény egyszerűen nyelvészeti abszurditás. Az alig kialakuló görög nyelvjárás olyan egyszerűsödési folyamatokon ment volna végig a magyar alakok, szóformák felől, mint amivel a modern angol vagy francia nyelv rendelkezik. A bizonyítéknak felhozott példák éppen az említett szavak magyar eredetét példázzák, és azt, hogy az egyszerű szóalakok még sokat fognak fejlődni, amíg görög szó lesz belőlük.

                             A Poi-Mén, a Pásztor írott alakja Po-Me. Ez bizony Fő-Mé, a Fő-Ragyogó, aki éppen lehetett akár nő! A Ka-Ko a Khalkos, a Bronz, ami viszont Fő-Kő, mert a Ka egyik alapjelentése Fő, Fej. A Ko a „Ku, Ko, Ka, Kő, Ke, Ki, Kű” stb. alakok egyik megfelelője, mind Kő értelmű. A Bronz, mint „Kő”, azért jöhet szóba, mert őseink a fémek jelentős részét kövek olvasztásából nyerték, és a kapott fémet sokáig Kő alakban nevezték .Erre példa a Kű-Pirosz, vagyis Pirosz-Kű név, a Piros-Kő, ami Ciprus Kyprosz nevének az eredetije. Ky-Prosz tehát Kű-Pirosz, amely sziget köztudottan híres volt rézbányáiról. A Kypiros nevet Réz értelemben fordítják általában.

                             „Pa-te” a Fő-Te, amit Patér formában értelmeznek Ventrisék. De a Te és Tér nem ugyanaz, bár a Tér a Te etymonból fejlődött ki. A Pa sok jelentést tartalmaz, mert régi szó, az egyik jelentése a Fő, Fej, de a Fa, Falu is ide tartozik. A Pa Kis-Ázsiában, Thrákiában, a polinézeknél és a magyaroknál Falu, Település értelmű, lásd Her-Pa, Lip-Pa, Tar-Pa, és hasonló neveinket, amelyek települést jelölnek.

                             Sok más szabályt is felállítottak a kutatók, amelyek mind helyesek is, meg nem is. Helyesek abból a szempontból, hogy majd egy sok évszázad múlva képződő nyelv majd azokat az alakokat fogja használni, amit a kutatók megjelöltek. Helytelenek abból a szempontból, hogy a lineáris B szövegeket létrehozó emberek nem azt a nyelvet beszélték, amit leszármazottaik majd 6-8oo év múlva fognak beszélni, hanem a saját magyar jellegű nyelvüket, amely a magyar és a görög között állott az éppen vizsgált időben.

                             A „wa-na-ka” szót wanax formában értelmezik. A Wanax valójában Vánasz, olyan Ván, Van, aki a Bán szóból származik. A finn Vanha „tiszteletreméltó vezető” értelmű szó pontosan megmagyarázza a nevet a magyar ősibb alakok mellett, ezért ez a szó világosan kifejezi magyar vagy finnugor eredetét, és újmagyar létezését. A Wanax magyarosan Ván-ász, Bán-ász, Napos, Napkirály. A Wana-Ka lehet Ván-A-Ka, vagyis Ván-A-Király. A Ka is jelent Királyt, pl. az egyiptomi magyar nyelvben, vagy a szkítában. A germán Ván egyenesen az istenek egyik csoportjának a neve.

                             Említik a „ma-te” szót is, ami a Métér, az Anya szóval azonos. Csakhogy a Mé-Tér szintén magyar szó, ami nagyon erősen bizonyítja a magyarok és indoeurópaiak folytonosságát, az indeurópaiak magyaroktól való származását! Mé a Ragyogás, az Anya, lásd pl. Anya-Méh. A Tér értelme sokrétű, a magyar szó nem követi az indoeurópai nőnemű szabályokat, mert még e szabályok kitalálása előtti korból ered. A Ma szumerul is Anya, Nő, mint a Me, vagy az Ama és Eme. A Ma az Anya-Föld, mert a Föld nem lehet Apa, mivel a Sugár a Naptól ered. A Mé és Mu lehet Fény, Ragyogás is, lásd pl. Mé-cs a Mé kicsinyítése, Kis Fény, vagy a Mul Csillag jelentését. A Múl igéből a Múlt, a Csillagkor ideje, amikor még minden ember csillag volt, szabad és független. E nevek tömegesen vannak jelen a mai magyar nyelvben is. A Sugár a Föld simogatója, megtermékenyítője, amit a Nap Ont/Ond.

                             C. W. Blegen ásatta Pylost. Alkalmazta M. Ventris kísérleti szótagtáblázatát az általa talált táblákra, és úgy gondolta, M. Ventrisnek igaza van. A Pylosban talált táblák görög nyelvűek, ez volt C. W. Blegen végső konklúziója. A P64l-es tábla szövege azt látszott bizonyítani, hogy a szöveg görög jellegű, és azt is, hogy M. Ventris megfejtései a lineáris B jeleit illetően helyesek. Ez utóbbiak tényleg helyesek, tehát M. Ventris, J. Chadwick, A. J. Evans, és mások kutatásait maximális elismerés illeti.

                             A szövegek értelmezése azonban nem teljesen, csak részlegesen helyes. Ezt a fura kifejezést azért kell használni, mert a szövegek értelmezése egy magyar-leszármazott nyelv, a görög nyelv, szabályai szerint történtek, holott az ősi magyar nyelv szabályai szerint a szövegek pontosabb értelmet nyerhettek volna. A két értelmezés között ezért nem leheletnyi a különbség, hanem súlyos félreértések is adódhatnak az értelmezések viszonylatában.

                             Ez a tábla világhíres, a teljes szöveget is megkaphatjuk a könyvéből, amelyet vizsgálunk. Blegen megfejtése tele van nyelvtani hibákkal, amit az ókori írnokra hárítanak, valamint a szavak jelentése általában önkényes, az írott alakhoz alig van köze. Ennek ellenére használható a szöveg, mert az írásjelek hangértéke megfelelőnek látszik.

1ti-ri-po-de ai-ke-u ke-re-si-jo we-ke

ti-ri-po e-me po-de o-wo-we

ti-ri-po ke-re-si-jo we-ke a-pu ke-ka-u-me-no ke-re-a2

2qe-to

di-pa me-zo-e qe-to-ro-we, di-pa-e me-zo-e ti-ri-o-we-e ,\J 2 di-pa me-wi-jo qe-to-ro-we <J 1

3di-pa me-wi-jo ti-ri-jo-we

di-pa me-wi-jo a-no-we

A szövegek első olvasatra is magyar nyelvűnek határozhatóak meg! Teljesen világos, hogy ezek a kiolvasott szövegek magyar nyelvűek.

Ti-ri Pode Aikeu Keresi Jó Vége.

Tiri Pő Eme Pőde övővé

Tiri Pő Keresi-jó Vége Apu Kekau-Menő Kerea (Ketó)

Di Pa Mezője Tiri Ovéje

Di Pa Mé Uj-jó Kettő-Róve

Di Pa Mé Fijó Tiri Jové

Di Pa Mé Fijó A Nővé

Az Uj-jó és Fijó a Me-Wi-Jo két változata. A Mé a Méh, az Anya, a Wi-Jo megfelel a Fijó alaknak. Azt tudjuk, hogy a Fijú és az If jú egymás tükörképei, jelentésük Uj-Fi. Mé-Fijó, Mé-Wijó az Anya-Fia, vagy a Fény (Mé) Fia. Nagyon fontos azt tudni, hogy a W és F könnyen cserélődik. A Mé a királynői anya, nem csupán közrendű anya, de ma már minden anya a magyaroknál egyben Mé is. A Wi szó olvasata esetleg Uj is, vagy Fi, a csillagokból eredő Pi = Fi.

A We-ke írás a szövegben a Vége szóval egybevág!

Tiri szavunk értelme Három, ebből lett a sok Tri alak. Ti-Ri valójában Élő-Nap, az Élet-Forrása, amelyhez tartozik az isteni Hármasság, az „Anya, Apa, Gyerek” fogalma. Továbbá három színű is a Tiri, a fehér, a vörös és a fekete színeket tartalmazza a magyar jelentése. A Tiri-Tarka hármas tarka, és az állatvilágban jól megfigyelhető a hármas szín, amit őseink külön szóval is jelöltek. Mivel a Tir, Tér, Tár Csillag is, ezért a Tiri az égbolt színes csillagaira is vonatkozik. A szumer Tir is Csillag, ami a magyar nyelvben is megvan, a Ter és Tér alakokkal együtt.

A „Po-de” a Főde, a Földe. A Po a Fő, mert a Föld a Naprendszer kiemelkedően fontos bolygója, a Fő hely. A Fő eredetileg Pa, ebből alakult ki a Fa, Fő, Fej és a Po is. A Pad szintén Főd, a Fődet érintő emberi láb is Pad, Ped. Több germán nyelvben is jelen van a szó, mégpedig a Föl, Fel és a D összevont alakban, lásd német Feld, angol Field, holland Polder, stb. E nevek mögött az egyik magyar teremtés mítosz rejlik. Na de a Tiri-Pode, tehát Három-Földe, valóban értelmezhető olyan eszköznek, amely három ponton érintkezik a Földdel? Igen. A Háromláb alakja kerek, ez a csillag teste, amiből három láb nyúlik ki, ezek a lábak a csillag sugarai. Ár-Pád pl. a Nép/Ár, vagy Had Padlatja, Padozata, Ár-Pá-Du a Nép-Fő-Napja. De Ár-Pád még lehet az Ár vezérlő Csillaga is, és azt kell gondolni, ez a legutóbbi értelmezés az igazi. A Padus, a Pó folyó eredeti neve, Pad-us, tehát Csillogó Úsz, csillogó felszínű folyó, vagy Pad-Usz, a Mező Padlatjának közepén folyó Usz. A Legfelső folyó, ami gyakran elönti a Pó-síkság területeit. Ma Padánia Olaszországban van, Ár-Pád nevének második részét tartalmazza. A Tiri-Pode Három-Láb értelme is helyes. A Láb egyben Csillag, mint a Kéz, a görög Pedosz Gyerek, Fiú, vagyis Csillag, mivel a magyaroknál minden utód nap és csillag, és a tőlünk eredő népek ezt a magyar hagyományt tovább vitték. A Tenyér a Napot jelöli, a Láb az ujjakkal szintén Csillag.

Az Ai-ke-u előtagja, az Aj, a Nyílás, talán a Hiány is. Lásd Kapu, ami Nyílás, Hiány a Falban! A Keresi ma közszó, a Jó szintén magyar szó.

A Keres ma magyar ige. Ker-Ék változata, a Kekau is Kerkau lehet. Efölött nem lehet lándzsát törni, de általánosan ez a nyelv a magyar eredetet mutatja.

Qe-to a Ketó, Kettő, lásd latin Kata, Katta, vagy a Katamarán, Kataphractus - Kattá-Faragtus, Katarakta - Kattá-Rakta, stb. neveket. A szumer Ke-Zu, Khe-Zu származékai esetleg, arniből egyszerűsödött a Kéz is. A Khe-Zu mellesleg a Kettő-Tudása jelentésű, sőt inkább a Nap = Hel, Kel, tudása, mert a Du a Nap, akitől eredünk, mind az összes földi népek. Ez a szumer levezetés talán ingatag talajon áll.

Di-Pa jelentése igen sokféle is lehet. A Depó éppen raktár, ami valójában a másodisten, tehát a Nap földi helytartójának a fő helye. Első isten az Ég, az egyik rendszerünk szerint.

A Di az Id tükrözése is, az Ed-Ény az Id-Enje. Az Id jelent Istent, de Vizet is, az Ügy az Id közvetlen párja, folyót is jelent, nem csak a szent ügyet. A Di a Ti párja is, az It, Ital folyadék. Di-Pa esetleg Ital-Fője. Di-Pa Két-Fő. A dipa papír akkor még valószínűleg nem létezett.

A Qe-to-ro-we értelme Négy. A: Qe-to a Kettó/Kettő, a Quattuor valójában Két-Szer, vagyis 2-szer 2 = 4. De a Qetorowe inkább mégis Kettő-Rová.

A-no-we „A Nővé”. A Nő régi alakja Nu, ebből No, Nü, Nő, Né, stb. Az Anowe An Övé, vagy An Öve is lehet.

A szöveg valamilyen leltár, tele van magyar szavakkal. Két edényféle tulajdonjogát fejezi ki a szöveg, az Apu, a Nő és a Fijó említésével. A háromlábú edények mellett a kettő, három és négy fülű edények szereplése után egy fületlen edényféle következik.

Egy másik táblán egy lófej látható, a szöveg első szava i-qo /lovak/. A Ló a magyar és szumer Lu mai alakja, alapvetően Isten, Fény, majd Ember, még később Ló lett a jelentése. Az Iqo valójában az Égi tartalmat hordozza, ebből lett az Equus, vagyis Ékus, és az Ekés, meg az Eke, de még az Iga is.

Az Eke (Ék-E – Ék-Háza) az Ég Éke, az Ék alapvetően Csillag, de illik az Ék alakú Ekére is. A csillagok sugarait ék alakkal is jelöljük, mind a mai napig, pl. a hímzéseken. Ezen a táblán olvasható az „o -no” szamarak szó. Anisus latinul, ami An isten Izjeit, tűzes állatait jelenti. Onos görögül Szamár, de jól láthatjuk, hogy a görög formula magyar eredetű, mert Ónos az Ég Istenének állata. Az Ón valójában An színe, fémje, állata. Ezért az egyiptomi On város értelme Menny, An, Ég, és An volt a helyes neve Budge szerint is, ami az Ég istenének egyik magyar neve! Igaz, mégis Heliopolisznak vélték a görögök, de helytelenül.

John Chadwick bemutat egy táblázatot, ami szerinte bizonyítja a lineáris B szövegek görög nyelvűségét. A táblázat eredetije után bemutatásra kerül a magyar értelmezés.

„a-ni-ja-pi pluralis instrumentalis héniai "gyeplők"

a-pi-qo-ro pluralis nominativus amphipolos ,,szolgálónők''

a-ra-ru-ja nőnemü pluralis participium araryiai "illesztett"

a-to-po-qo pluralis nominativus artokopos "pékek"

a-to-ro-qo singularis dativus anthrópos "ember"

ka-ko singularis nominativus khalkos "bronz"

ka-ru-ke singularis dativus kéryx "hírnök''

ke-ra-ja-pi pluralis instrumentalis keraos "agancsból való"

ko-ru-to singularis genitivus korys ,,sisak''

po-ni-ke-qe singularis dativus phoinix te "és főnix"

qe-to-ro-po-pi pluralis instrumentalis tetrapus "négylábú"

A görög szavakat klasszikus formájukban adta meg J.Chadwick, így közvetlenül nem hasonlíthatók össze mykénéi írásmódjukkal. De összehasonlíthatóak a megfelelő magyar alakokkal.

A-ni-ja-pi - A japi megfelel valóban a Gyapi szónak, a Gyap a Gyep változata, a Gyep-Ló /Gyeplő/ a Ló-Gyapkodója, Kapkodója, Habja, /Habeo/, Birtoklója. Az A-ni alak Fel-Ni értelmű, ami Gyeplő. An-i Gyapi An, az Ég Gyeplője.

A-pi-qo-ro - az A névelő, a Pi a Nő egyik neve, vagy Csillag, a Qoro a Körü, tehát az A-Pi-Körü megfelel az Apiqoro alaknak. A Körü szóhoz lásd Nagy-Körü nevét. Api-Körü az a személyzet, amely Apit kiszolgálja, Apit körül veszi. Tehát a szó értelme A-Pi-Koré. Szkytha Anyaistennőnk Api, az Ap a Ház, Haza, tehát Api egyértelműen magyar istennő, sokkal régebbi, mint a görög nyelv létezése. A Koré Lány is, Api-Koré ezért lehet Api -Lánya, Lányai értelmű is.

A-ra-ru-ja - „A Rá Rúja”, az A-Rá-Rója. Az Ara önálló fontos magyar szó is. A Ró magyar igének ismert a Rú változata is, azonos jelentésekkel. Az Ara rúja is magyar nyelvű.

A-to-po-qo - Ato Pokó. Ha ez a szó valóban Pék, akkor csakis Ata Pokol lehet az eredeti forma. Vagy „Attó Pokol” Ató Pokó. A Pék valóban a Pokol tüzét használja fel sütésre, mert a kemence tüzes, és éjszaka dolgozik, a Pokol uralma idején, ruházata fehér. Az egyiptomi Pekhel a Pékhel, Pokol szóval azonos, lásd még Pók-Hel, a finn Pohjola is Pokol, Lappország, ahol nagyon hiányzik a Hő. Az Ato az Ata, mai lágyult, becézett Atya, vagy esetleg Attól. A Poqo meg a Pokó, Pokol. A Pék a Fény, Tűz Mestere, lásd még angol Baker, vagyis Bék-Er, ami azonos a magyar Pék-Er, Pék-Úr alakzattal. A magyarban még Bék formája is van, pl. Szent-Bék-Kálló nevében.

A-to-ro-ko - Ato Róko, vagyis Atya Róka, ami Nap-Atya értelmű. Ez az alakzat valóban leegyszerűsítve Ember, Anthróposz, de micsoda különbség van a két forma között! Ám az Anthróposz sem egyszerűen Ember, hanem An isten Tor, vagy Dor Fője. A Róka vörös állat, Japánban és Britanniában a Róka Asszony különös mitológiai szerepeket tölt be, voltaképpen istennő. Az Anthróposz görög nevet az Andor, Andorás magyar nevekből vezettem le eddig. Az Ato Ró Kő is helyes, mert a Kő nagyon gyakran Ko formájú a magyar nyelvben, pontosabban hetes flexiójú.

Ka-ko - Király-Kő, Felső-Kő, Bronz. A Ka Király és Bika is (Bika-Király), a Ko a Kő egyik neve.

Ka-ru-ke - Esetleg a „Karu Keze” lehet, aki a Híreket viszi. Bizonyára egyféle Ka /Fej, Király/, Ruke/Kéz/ forma lebeghetett a megfejtők előtt, aminek azonban van létalapja. A Karu megfelel az ősi Ka-Ra szónak, ami elsődlegesen Fő-Nap, Fő-Király. A Karuke a Kereke szóval hozható pontos egyensúlyba. A Király Hírnöke bizonyára Kerekes kocsin közlekedett. A Ka-Ruke lehet a Király Keze is, ami valóban megfelelhet a Hírnök feladatának.

Ke-ra-ja-pi - „Keraj -Api” lenne elsődlegesen magyarul ez az ősi név. A Japi Gyapi értelme itt is fennáll. A Kera a Nap, a Nap Jófija lehet éppen a Szarv. Ha tudjuk a magyar szókincs jelentését, akkor az ősi formák gyakorta könnyen megmutatják igazi arcukat előttünk. A Ke-Ra tehát a Ra-Ke-je, ami a Szarv szóval is azonos lehet. A Szár-Vas az éjszakai égbolt, az Arany-Fény, vagy Arany-Ezüst, ami a Ker, Kör szóval is közvetlenül rokon. A szár-vasok, őzek és más patások fejdísze a Nap készítette dísz. Ám a Nap Jófija a valóságban, józan gondolkodás mellett nem Szarv, viszont a Japi a Gyapi alaknak tényleg megfelel. Valójában a Kera előtagot hozták össze a kutatók a Szarv szóval, bizonyítva, hogy nem ismerik a Cervus, Cornus, Keraszosz és hasonló nevek magyarból való eredetét, valódi etymológiai származását.

                             A Keraj-Api, ma Király Api, egyértelműen a Király (Kerály, Kerál, Karol) szavunkkal azonos. A Király különböző jellemzői között ott volt a szarvas agancs is, mint a szumer istenek fejdíszében.

Ko-ru-to - „Korys”, vagyis Sisak, a Köris, Körös-Körül fogalmából ered. A Koruto lehet Korú-Ta, Kör-Utó, Körútó, stb. A Sisak a fejet körben védi, magyar neve Si-Sak, Arany (Nap) és Fej (Főség) értelmű. A Kör-Uto magyar értelmezés jobban megfelel, mert az Utó a Nap, a Kör meg a Nap alakja, szintén jelent Napot.

Po-ni-ke-qe - Phoinix te, vagyis És Főnix értelmezése erősen vitatható. Ugyanis a Főnix magyar eredetű szó! Fönn-Iz, vagy Fön-Iz az alapjelentése, és ez nem más, mint a minden reggel újjá születő Napmadár, vagy Napmagyar. Régiesen Penike, Ponike volt az alakja az egyik magyar törzscsoportnak, a Fenike nevűeknek. Ez a szóforma Fényike a mai magyar nyelvben, Kisázsia és Levante lakói voltak. A Po-ni-ke megfelel a magyar főtörzs nevének, amely kapcsolatban van a Fen-Iz, Fen-Ísz, Fényis >Fény-Is, vagyis Főnix variánsokkal. A Főnikeqe dupla becézés talán, mellesleg a Qe típusú szavak párja a magyarban a Ke.

Qe-to-ro-po-pi - Tetrapus értelmezése erőltetett, és nem fogadható el. A Popi éppen nem láb, hanem Ülőhely, Popi. A Qetoro a Kettő-Ró a magyarban, Ke-to alakja is van. A Kettő magyar számnév a „Számneveink” című munkában bemutatásra került. A latin Quattuor – Négy valóban, de valamiképpen a magyar Két-Tor változata lehet.

Érdekes a Tu-Ro értelme is, amit Sajtnak értelmez J. Chadwick. Nos, a Tu-Ro éppen nem Sajt, hanem Túró. Tanúként felhívható Dur-Tur szumer Túró-istennő neve. A túróból sajtolják a sajtot. A Turoi Sajtok alakban az "i" megfelelhet a mai magyar "i", vagy „k” hangnak, lásd a k-j-i átmeneteket. Túrói, vagy Túrók is lehet a jelentése.

A Do-e-ro helyesen talán Do-Erő, értelme Rabszolga, genitivusa Do-e-ro-jo, ami a mai Törője formával látszik     azonosnak. Esetleg a Do-e-ro a To-erő, vagy Törő szóval is rokonságban lehet.

A Pa-Ka-Na jelentése igen számos lehet, mert a három alapszónak sok jelentése van. Mykénéiül Kard, Phasgana lenne a jelentése az értelmező szerint. A Phas-Gana jelentését még lehetne keresni. A Pa lehet Falu, Város, a Ka lehet Kapu, Király, a Na Kő, Vár, Ház, Nagy.

E-ko-to alakban olvasható Hek-Tor neve. Az É a Héj, Ház, Palota, a Koto a Kötő, esetleg Kata, Káta, a Király. A szó lehetne egyszerűen „Ekkortól” is régiesen írva. Ék-Tor értelme is önálló, a Torony Éke. A Tor helyesen, régibb formában Tur, ami a mezopotámiai Dur, szintén Torony értelmű szavakkal azonosítható. A Tor értelme Város is. A Hek-Tor csupán az Ék-Tor hehezetes alakja is lehet, avagy a magyar He-Ka-Tor egyszerűsödése. Hé-Ka a Nap-Háza, esetleg Nap-Király, vagy Napocska (Hé – Nap, Ka – Ház, Király, kicsinyítés).

Egy pyloszi magas rangú személy neve E-ke-ra-wo, ami megfelel az Éke-Rá-Fő formának. A Ra-wo a Rovó is lehet. Egy kovács neve görögül Wmasiwergos, ami azt jelenti, hogy a Munkájára figyelő. Mivel a magyar Ver egyik jelentése éppen Kovács, lásd Vas-Verő, és az eredeti mykénéi alak nincs jelen, az eredeti szót nem lehet elemezni, de az bizonyosnak tűnik, hogy az eredeti alak nem Wmasiwergos, Munkájára figyelő.

Foglalkozik J. Chadwick a görögök neveivel is. A mykénéieket egyszerűen achájoknak nevezi a 14. században. Az Acháj név az Ahijawa változata, ami lehet A-Híja-Ba, és az Áhí-Java formával is rokon. A Hellénes név Homérosz után jelent meg, értelme Hellének, a Kellő (Kelő) Nap népe. A Hellén mint Hel-Lény, Pokol-Lény is lehet. De maga a Hell is Pokol. A Görög név nem római eredetű, hanem a Graii szóból származik, állítja Chadwick. A Graii egy kisebb törzs Euboia szigetén, tőlük kapta volna az összes görög a nevét. Bizony, ez sem hihető. A Graii nép nem más, mint a Kárii, a Károk népe, akik a Kérek közvetlen rokonai voltak. A Görög név, amely ige is a magyar nyelvben, ezt nem szabad elfeledni, meglehetősen egyértelműen és világosan azt állítja, hogy a görögök, hosszú evolúcióval, a Kér és Kár népből fejlődtek ki. A Görög a Görgők, a Gorgonok és Gorgók népe. A Kári és Kéri a 6. magyar nép. Ikárosz neve nagyjából Háza Kár, a Kár, vagyis Kéri, Krétai népből származott. Leonídász feleségének a neve Gorgó.

Korito olyan helység neve, amit Korinthosznak, Korinthusnak kell kiejtenünk. Azonban a Korito megfelel a Köri-Tu alaknak is, a Tu a magyar nyelvben Hely, Terület, Ország, végső soron az Utu Napisten rövidült alakja, és értelmi ellentéte. Ami fenn van, lenn is. Az akkád Tu is Ország. Kori-Tu jelentése olyan hely, amely a Napé. A Kör alapvetően a Nap, flexiós alakjai számosak, de többnyire a Kör fogalmából erednek. A Köritő értelmezés sem lehetetlen, ami a fallal körülvett településre vonatkozhatott. Korinthosz városa régebbi lehet, mint a görögök feltűnése a félszigeten, ezért a neve sem lehet görög eredetű.                                                                                                                                                                                                                                                                                                          

A Pleuron helyesen Fel-Ur-On, kérem tovább elemezni. A Pel/Fel-Ur-On tényleg Szárny is, amivel Fel az Ur, itt Ég, Égbolt felé lehet szállni. Az On lehet semleges nem képző, de az Úron annyit tesz, hogy az Égen (szállni). A görög szó a magyarból ered.

Súlyos félreértés van a ló görög nevével kapcsolatban is. A klasszikus görög Hippos szónak nincs köze az I-qo szóhoz. A Hippos, Hipposz valójában a Hepe-Hupa, Hipp-Hopp, finn Hepo = Ló szavakból ered, és Domb, Dimbes-Dombos, Hepe-Hupás az értelme. Valójában nem a ló neve, hanem a hátaslóé, és a név a lovaglás érzetét tolmácsolja, a föl-le való mozgást, ahogy a ló mozog a lovas alatt. Ezt bizonyítja a Hoppá magyar szó, vagy a germán Hopp, ami nem ló. A Grasshoppers kiváló svájci futballklub nevében Hoppers Ugrók, Ugró-Férfiak értelmű, a Gross Nagy, Nagyot. Világos ezért, hogy a Hipposz a Lovon lovagló ember mozgásának a leírása, és nem ló elsődlegesen. A Ló/Lú viszont Táltos is, oda szállítja a mesehőst, ahová az akarja, tud repülni, az Égen szállni. Ide tartozik a "Hipp-Hipp, ott legyek, ahol akarok" varázsmondás is. A Hipposz ezért rokon a Hipp-Hopp szóval, amely a Hepe-Hupa, stb. szavainkkal is mélyen rokon.

Az I-qo az Equus – Ló szóval vethető össze. Az Ekés, vagy Ékes magyar szóból ered a latin szó. Az Ék még Csillag is, amelyek az Égen szállnak, mint a Táltos lovak. Mivel a lovakat a magyarok háziasították, már Kr.e. 17.000 táján, amiről sziklába vésett rajzolatok is vannak, kétségtelen, hogy neveket is adtunk a lovaknak.

Pylosban a Kard neve Xiphosz, ami a Kszíp-Hős, tehát az Isteni-Hős fegyvere. A rajzból ítélve, vékony vívótőr lehetett. A Hosz még lehet Ház is, a Kszip pedig a Kis szóból is eredhet. A Kishez tartozik a Kés is.

Min a legfelső uralkodó. Ő a papkirály, aki a vallást és az országot is irányítja. Neve a magyar nyelvterületen jól ismert, a magyar nyelvterületet Írországtól, Kanári-szigetektől Japánig, délen Szudánig, Közép-Afrikáig, és Indiáig, meg a maorikig képzelem, de Amerikában is igen sok a magyar rokonságú nép. A Mini azért kicsi, mert a Min a Nagy, az Ég, amiben sok a csillag, a Pici, ami megfelel a Mini értelmének. Tehát a Nagy fogalma mellett gyakran vele van a Kis fogalom is.

A király a Wanax, ami egyértelműen magyar szó, a Van magyar igével is azonos. A Van az Isten jelzője, minden, mi Van, Létezik, Istenhez tartozik, szemben a Se-Hol területével, amely az Al-Világ. A Vanax Van-A-Kos összevonása is lehet. A Wan a Bán is, a kínaiban a Wang – Király, ami a hun Bánk – kisebb Király értelmével lehet azonos. Tehát a Wanax magyar jellegű rangnév. A Huvava névben, akit Gilgames és Enkidu legyőz, a Vava „tiszteletre méltó öreg” a finn nyelvben.

A Lawagetas a Wanax után következett, a hadsereg parancsnokának a címe volt. A név mágikus, két variánsban is jól érthető. Lawag-etas a Lovag szó többes száma, talán kétszeresen. A Lovagok vezére. Itt az emberek a Lovak, vagy Lovagok, bizonyára. A Lawa-Getas talán a valószínűbb értelmezés, mert a Géta a magyarok egyik neve, Héta a modernebb formája. A He-Ta, Ha-Tu a Hét eredeti alakja, a Héti-Ta is Héti-Táj, végső fokon a Hé a Nap, a Ta,Tu az Ország. A Getas utótag tehát Gétás, Géták, a Lawa előtag viszont a Lu, Nagy ember, Férfi, "v"-képzős alakja, vagyis Lova. De itt sem ló a Lova, hanem Ember, a Geták, Heták Embere, Főembere, mint a Ló-Fő (Lu-Fu) szóban is, ami Ember-Fő jelentésű. A Geta Vezető, ami azt bizonyítja, hogy a Heta Vezető, aki az Emberek Vezetője. Megdöbbentő értelmezés, de még nincs vége.

Lawa a Lau-a, a Lau a magyar nyelvben pedig Emberek, másodlagosan Fények, Fényemberek, Nagyok, Lovak. A Geta alapvetően a minosziban Vezető, másként Vezér, de utána azt mondják a nagy angol kutatók, Ventris és Chadwick, hogy Vadász. A Vadász viszont a magyarok őse, Nimrúd, akinek tucatnál is több neve van a magyar nyelvben. De a Geta-Heta is a magyarok neve, akik a Vadász csillagkép korához kötődnek. A kor az ókor előtti idők.

Ebből arra kell irányítani figyelmünket, hogy a Geta egyrészt Vezető, vagyis Vezér, másrészt a Vadász, aki fenn az égen trónol a csillagok között. Az angol kutatók értelmezéseit miért nem képesek felfogni a magyar nyelvű kutatók? Erre nincs válasz. Az biztos, hogy a Geta, vagyis Heta a Vezér, és a Vadász neve a minoszi korban. Tudni való, hogy a Vadász csillagképről is szó van.

A Wanax, (a Vánasz) és a Lava-Gétás rendelkezett a Temenos fogalommal. Ez a szó Homérosznál a királyi birtok neve, magyarul a Teménes, Törnényes hely. A Ternén valójában a Mén Ta-ja!, Ta-ja, Helye. A Tömény jelentése végtelen sok, illetve hadosztály, tízezer ember, a Teméntelen viszont Nagyon sok, szinte Végtelen. A Teménes földek területe nagy volt. Egy Ur városból való szöveg alapján a Temenna Ur város gazdag negyede, ahol a gazdag középréteg lakik. Ők alkotják a Temen tízezer harcosát, akiknek bronz pajzs, fegyverek kellenek a harchoz. A Temen-Na tehát a Temén Háza (negyede), ahol a város nehézfegyverzetű harcosai laktak. Tehát a magyar Temén, mint a Teméntelen szó is, már Ur városban is létezett. A krétai Temen természetesen azonos a magyar Temén, Tömény, 10.000 harcos fogalommal. A későbbi 10.000 harcos a görögöknél tehát magyar eredetű hagyomány.

További bizonyíték az Urban álló toronytemplom neve, az Etemenigura. A név szerintem E-Temen.Ig-Ura, tehét magyar birtokos eset ven a név végén. E a Ház, Templom, Palota, a Temen a Tízezer, az Ig az Ég, az Ura meg Ura. Etemenigura tehát Templom a Tízezer Ég Urának, ami egyértelműen a csillagokra vonatkozik. Van hasonló név máshol is, pl. az Ezer Csillag Népe. A Temen tehát ebben a templomnévben is megjelenik.

A tízezer harcos nagyjából egy hadosztálynak felel meg. Létezett Spártában, azután Thébában. A perzsáknál Halhatatlanok volt a tízezer harcos neve. Ha valaki meghalt, azonnal egy várakozó katona lépett a helyére, ezért mindig tízezren voltak. A magyar hadak teménjei is mindig tízezer főből álltak. Atilla a Catalaunumi csatába 60 teménnel érkezett. Maga a csata csak 30 teménnel zajlott le, Aetius tábora szintén 300.000 fő volt. Annyit tudni, hogy Edekó egy-két nap múlva 10 teménnel megérkezik, majd Katar szintén 10 teménnel néhány nap múlva. Így azt állítani, hogy Atilla nem győzött, köznevetség tárgya.

Előkerül a Király neve is, Rex formában, ami Resz, vagyis Rész. Ré-sz, Ré+sz, Napos. A kelta Rix a Risz változata, lásd még Réce, Rica, Ruca. A szanszkrit Raja, Rádzsa a magyar Ki-Ráj utótagjával azonos, mert magyarul a Ki a Föld neve, Ráj a Rá Napisten jejezetes alakja. A Rádzsa a Ráj, Rály, Raja modern formája, a dzs hang meglehetősen fiatal. Rá és Ré szavaink végén gyakran álltak főleg köhögő hangok. A Rex tehát nem más, mint a Ré napisten nevének egyik formája. A Rex Ré nevében uralkodik, ő maga is egy Nap.

A germán Baron szót a "to bear" hord, visel igével hozzák kapcsolatba a nyugati nyelvészek, amiből csak annyi igaz, hogy a hord, visel a test felszínére vonatkozik, a Bar, Bőr jelentése alapján. A Bar-On pontos magyar értelme Felső-Mennyei, vagy Vár-Úr. A Bar - Vár és az On An mellett az On jelent magas rangú Urat is! Az ilyen jellegű tévedések rámutatnak arra, hogy az indoeurópai nyelvészeknek fogalmuk sincs nyelvük, nyelveik eredetéről, magyar voltáról. A Bar Magas Labat szótárában. A Baron meg Magas rangú.

Kétfajta földtulajdon volt, a Ke-ke-me-na, és a Ki-ti-me-na. Az előbbit „Közös földnek” képzelik, az utóbbit a „Földbirtokosok földjének” gondolják. A Keke az erősen Köves föld, a Ki-Ti olyan Föld/Ki, ahol van Élet/Ti. Mindkét szóban a Ména Földfelszín, lásd Ména-Ság, Magya, Menő, Menni, Mány, stb. Mé-Na a Ma, vagyis a Föld Háta, ami a föld háza is egyben. Me a Föld, és Fény, a Na a Kő, Ház. Alapszavaink jelentései nagyban pontosítják az ősi neveket, még akkor is, ha gyakran sok jelentésük volt. Ke-ke-me-na a Kő, vagyis Föld Keménya része. Ki-ti-me-na a Ki, vagyis Ország, Kiti (kicsi) Ménája, része.

A Telestai felirat a Teles-Táji, Telős-Táji, olyan Emberek neve, akik a király számára és jó földön dolgoznak. A Tel, Tele magyar szavak, a Dél, Dele rokonai, magyar ige és főnév, szumerosan Díl. Lásd Del-Ta a Dél-Ta, Dél-Táj, Telő-Ta, Telődő-Táj. A Teles-Tái emberek valószínűleg a király harcosai voltak, akiknek Tele volt a Szájuk. A Sztóma – Száj latin szót meg sem érdemes említeni.

Ismert a mykénéiek között a Basileus rangnév, ami akkoriban kisebb rang volt, de később, Bizáncban, a császár címe lett. Egyáltalán nem biztos, hogy a lineáris B szövegekben előfordul. Értelme Bas-Ile-Usz, vagyis Vas, Vasz, vagy Basz, tehát Fehér, Fényes, Isteni. Továbbá az Ile a Napisten, az Us pedig rendkívül régi szó, Ős értelme is egyértelmű az Us szumer szavakkal. Amelyek Halott, Halál, meg Ős értelműek, mivel az ősök már meghaltak, az élők meg emlékezzenek meg őseikről. Az orosz Vaszilij is rokon a Basileus névvel. Az egyiptomi Vaszet (Theba) főváros Fehér, mint a sok magyar Vasz, Vas és Vác.

Kynagetai jelentése Kutyavezető. A Kyno a Kan deformált alakja, a latin Canis tisztábban őrzi a Kan szót. A Geta: vagyis a Heta jelentése Vezető! Vagyis a Heták, a magyarok a vezetők, ők a Geták. A Kyno, mint Kutya, ahogy sikerült felderíteni, Lu-Kia nevéből is eredhet. Ez a terület egykor erős magyar népesség területe volt. Ide jött Apolló is megpihenni, aki Napisten volt, ezt jelzi a Lu – Fény jelentése, de erről már több helyen is írtam. A Lu-Ki-a országnév inkább a Farkasok nevét adja ki, mert a Lyk Farkas, egy másik magyar kutyaféle, amely az etruszkoknál, magyaroknál, Lukiában, a thrákoknál, vagy a törököknél ősjelkép. A Kyna-Getai kiolvasott névben, ami Kutya-Vezető tehát, a Kyna a magyar Kyno – Kutya, és a Getai – Vezetők nevekből ered. Eszerint a Getai, vagyis Hetai az emberiség Vezetői. Elvégre a Hét Király.

Adóösszegek beszolgáltatását részletezi egy tábla Pylosból, amely egy tizennyolc táblából álló sorozat egyik tagja.

Za-ma-e-wi-ja - értelmezése Beszolgáltatandó. Helyesen ez a kifejezés magyarul Száma-Évi-Ja. Ez utóbbi szórész a Java régi gyöke, Java a Javadalom ókori szava. A "v" hang és a "v" képző létrejötte nagyjából a Kr.e-i II. évezredre eshet, vagy régebbre, ezen a területen. A Ja ezért a Java szó őse. Száma-Évi-Ja ezért az évi számadás beszolgáltatandó összegét jelöli meg, magyarul.

Ma-ra-ne-ni-jo – Értelmezése: Ennek a Ma-ra-ne-ni-jo-nak mentesítés járt, de nem tudni, kik voltak a Ma-ra-ne-ni-jo névvel jelöltek. A leggyakrabban bronzművesek, bár a név erre nem utal. Mi pedig arra gondolhatunk, hogy a név mégis a „Mara Néni Jo” magyar jelentést tartalmazza, tehát Mara Néni Javára való dologról .szólnak a számok. A Ma a Föld, a Ra a Nap és Ember, a Néni rangnév, lásd a szumer Nin rangnevet, és a magyar Néni szót, ami Nagy Nő értelmű. A Mara Nénik lehettek királyi megbízottak is, akik a tengereken jártak. A Tenger Mare neve is ide kapcsolódik. A Jo Folyó is, de Olaj is, az olaj egyik neve. A szumeroknál az olajnak mintegy 50 neve volt. A Jo, Io Nő értelmű a szkítáknál, vagyis Jó a Nő, ami a folyóra utal, a hosszú hajú nőkre, akiknek a haja don, ezért ők hajadonok.

Érdekes a Po-lo, amit Csikónak, Kiscsikónak értelmeznek. Inkább Pi-Lo lenne a helyes, a Fi-Ló, a Po-Ló a Fél-Ló, vagyis nem kifejlett ló jelentést hordozhatja. A Lovaspólót kisebb lovakkal űzték régen. A Po, mint Föld, szintén kis ló, közelebb van a hasa a földhöz, mint egy nagytermetű lóé.

Több istennév is ismert a régi táblákról, sajnos, az eredeti alakokat nem ismerhetjük meg a könyvből. Poseidón nevével már foglalkoztunk. A többi istennév értelmét más nyelvi közegből már megismertük, azért azonban érdemes egy-két szót szólni róluk. A görög mitológia istenei a magyar hagyományokból erednek, mind, de egyes tagjait ma még nem sikerült teljes mértékben azonosítani a magyar nyelvi megfelelőkkel. A többségét viszont igen.

Zeusz és Héra már párban vannak a Lineáris B írás idején. Sajnos, az indoeurópai nyelvészek az istenek neveit sem etymológizálták megfelelően, és ez nagy baj. Erről azonban nem tehetnek, mert nem állt rendelkezésükre a megfelelő szemléletmód, szókincs, és a szavak beágyazásának a lehetősége mintegy lo-15.ooo évnyi intervallumba. A magyar nyelv ismerete a 3-3,5 évezrednyi indoeurópai időterjedelmet ötszörösére növeli, ami nagy segítséget ad a szavak evolúciós fejlődésének meghatározásához. A Zeusz név a magyar Ten fiatal képződménye. A Ten a Teu alakon át Tensz és Densz lesz, vagyis Teusz és Deusz. Ez utóbbi zöngésedik tovább Zeuszra. Helyes kiejtésük, a hexameteres sorok szerint, Tejsz, Dejsz és Zejsz. Tehát nem Zeusz, hanem Zejsz. Héra helyesen Hé-Ra, vagyis Forró-Nap, Nap Ember. Héra istennőnket aztán a görögök saját maguknak tekintették, teljesen helytelenül. Héra ugyanis magyar Napistennő! Robert Graves nagy angol kutató nagyon szépen ír Héra napistennőnkről. Azt is kifejti, hogy Héra a görögök előtti lakosság istennője, csak azt nem tudja, hogy az a lakosság a mai magyarok rokonai voltak, nyelvük szerint is.

Zeusz nőnemű párja Diwia, a név a Diu, Dió, Teo nőiesített formája. Poseidón nőnemű párja Posidaiia, a Posi a Pes, Pös, Pis – Víz neveinkkel rokon. A Da a magyar Ad tükre, értelmük azonos. A Posidaiia forma még több jelentést is tartalmaz.

Hermész a Ker-Mész, a Nap-Mása, a Kör Mésze. Her a Hős, mint Hor, a reggeli felkelő Napisten, aki Legyőzhetetlen! A Hor sok magyar szóban jelen van, a Her is, és több hangtani rokona is létezik. A Mész az Ifjú, akinek szintén nagyon sok névformája van. Her-Mész a Hős-Ifjú, aki körül száguld reggel a Nap körül, mint bolygó.

Artemisz az Ár istennője. A magyar Temise tündér nevében is megjelenik Temis neve, az Ár Istennője, az Isz a szó végén a Fény magyar neve. A Te Isten, a Misz a Nő neve. Az is igaz, hogy nem foglalkoztunk Artemisz istennőnk nevével eleget, ami miatt jogosan meg is haragudhatott ránk. Bocsánatot kérek Artemisztől. Az Ár több jelentésű szó, a Hegy, Had és Magas a legfontosabbak közül valók. Te-Misz Isten-Nő.

Athéné, az Égi-Istennő egyik megnevezése Potnia, aminek értemezését inkább elkerülöm. A-Tén fontos jelentése Víz-Istennő, az É a szó végén a magyarban Ház, Hajlék, Templom, a görögben a nő nem jelzője.

Ismeretes egy Paiawon név, ami később Paianra egyszerűsödött. A Paiawon név értelme ismeretlen.

Enyalios nevében az En jellegzetes rmagyar és szumer Isten szó szerepel.

Eleuthia, a gyerekszülés istennője, Eileithyia ismert formája is van.

Ez a név a magyar Ele, és a magyar Uti, valamint az A nőnem jelző részekből áll! Ele-Uti-A, az Élő-Ut, vagyis a Szülő Ut istennőjének a neve. Az Élet első Útja a Szülőúton való végighaladás. Őseink sokkal pontosabban és közérthetőbben magyarázták meg az élet dolgait a nevek által, mint azt mi a legvadabb álmainkban is hinnénk! Ilyen név Eleutia neve is, aki, ha nem lenne a gyerekszülés istennője, nem ezt a nevet viselné. Az Ele az Eleje is az Útnak. A latin Uterus névben is benne van az Út. Az Út-Eleje a szülő úton való áthaladás, vagyis a születés maga.

A Furia görög név a Fúria magyar alakkal azonos. A Fúr magyar ige jelenik meg e nevekben. A Lélek-Furdalás képzete adja ki azokat a szörnyeket, amelyek valamilyen helytelen tett miatt üldözik az embert. Erynis nevében az Erjedés, Bomlás előtagja van jelen, és az Inis Nőre utaló utótag. Erinnis maga a bomlasztás, ami a nők bomlasztására való hajlamát is kifejezi, ezt állítják egyes kutatók. Az Erény megsértőinek megtorlói is lehetnek az Erinniszek. Ők az Erényesek.

A Graphó jelentése Írni, helyesen. Kar-Fő, tehát olyan dolog, amely a Kar, a város, a király tetszésére van. A Kar elsődlegesen a Nap, azután a testrész, a Kar, a többi szemantikai tartalom ezekből az ősjelentésekből ered.

Érdekes az „Ez az év" „Tóto Wetos” neve, mert a „ Biztos Vetés”, „Tuti Vetés” jelentést tartalmazza. A "Jövő év" Hateron Wetos, ami a Határon Vetős értelmet hordozza. Ezek a görög fogalmak valójában a mezőgazdálkodással függenek össze, magyar nyelven. A Ha-Tár, Ha-Tér egyfajta térfogalom. A Wetos Év a görögben, ezért az is lehet, hogy a Vetés és Wetos csak messziről rokonok.

Érdemes megemlíteni még, hogy egyes mykénéi nevek ma is elterjedtek. Az A-re-ka-sa-da-ra nevet Alexandra formában értelmezik. De az A-re-ka-sa-da-ra valójában nem Alexandra, hanem A-Réka-Sadára, A-Réka-Sudára, szintén női név. Attila és Árpád felesége is Ré-Ka, ami Nap-Házi, vagy Napocska jelentésű. A-Réka-Sadára viszont az Isteni Réka Sudára, az Isteni Napocska Fényszála, Sugára! Su a Kéz, Dára a Dara, a Felkelő Nap Derűje, Csillaga. A Dara reggeli étel, formája kicsi csillag, neve a Dér csillagnévből ered, lásd még a Derű, vagy szumer Deru szavakat. Alexandrosz magyar király, mondják az ősi írások. Mivel ezt senki sem érti, legyintenek a kutatók erre a tényközlésre. Mert nem vizsgálták a trák, makedón, paión, géta, fríg, illűr, pannon és hasonló népek nyelvét és kultúráját magyar szempontból. Pedig a makedón uralkodó család valóban magyar család volt, sok más családdal együtt. Az Alekszandr elterjedt volt az etruszkoknál és a hattiknál, vagy trójaiaknál is.

A Te-o-do-ra manapság Theodora. A Teo a Ten változata, a Do-ra a Da-ra, a Kelő Nap. Teo-Dora ezért a Hajnali Kelő Nap, de az Istenben Gazdag értelmezés közvetlenebb és egyszerűbb jelentésű. A Dóra a hajnali Napleány, aki fényben Gazdag. Ezek a nevek magyar eredetűek, már Kr.e. 5ooo körül használtuk őket.

A-pi-me-de olyan név, amely Pylosban fordul elő, viselője jelentős személyiség lehetett. Görög átirata Amphimédés, szerintünk viszont Api-Médé a helyes alak. A Mede a Méde, a Megyer, a magyar és szumer Mada változata, az Api = Api. A név a Médék Apja értelmű, tehát vezető embert jelölt a név. Api azonban a Ház istennője, becézve. Az Apa is lehet Api, de a két név nem közvetlenül rokon. Az Api istennő nevének az alapja az Ap-Ep Ház, Haza, ez becézve Api. Mivel az Apis a Méh, az Api-Mede az Apis Méze értelmet is tartalmazhatja.

A Wo-ka valószínűleg Jármű, rokon az angol Vehicle szóval. A magyar.Boga a Woka megfelelője, ami a Kerékre utal, lásd Bognár és Kerék összefüggését. A Wo-ka tehát Bogos jármű, a kerekek küllősek, gyorsan gördülő, és viszonylag könnyű, ez a Boga.

Az A-sa-mi-to olyan Tó, Víz, amely az Ász részére van fenntartva. Ász-Ami-Tó, vagyis Fényes-Ami-Tó, a görög fürdőkád, az Asaminthos megfelelője. Ha ismerjük a szumer és egyiptomi fürdőzési szokásokat, akkor könnyen eligazodhatunk az ókori szavak útvesztőjében. De az A-számító olvasat is benne van az írásban.

Többször szerepel az A-sa-sa-ra szó a fogadalmi ajándékok lineáris A írású feliratain. Palmer "az Úrnő" jelentést tulajdonítja a névnek. Maurice Pope ez ellen ellenvetést tett, azt állítva, hogy az A-sa-sa-ra nem teljes szó. Pedig az A Sza Szára, teljes szó. A Sza Szára pompás magyar nyelvű szóösszetétel. Az A névelő lehet Isteni, esetleg Nagy, a Sza az Arany-Fény, pontosabban Menny Fia, Száj és Szó. De ember esetében a Sza kifejezetten Menny Fia, a magyarok egyik legfontosabb népneve, úr, uralkodó jelentésben. A Szára lehet a Sza Szára, de a Szár király is, nagy hatalmú. Továbbá a Szára azonos a Sára névvel, ami magyar személynév. Sza-Ra értelme Menny Fia-Ember, vagyis Sára neve mindenképpen magyar eredetű, egy Sára Ábrahám felesége volt. Mivel a Sá-Ra névben, jelentése szerint, benne van a királylány értelme, világos számunkra, hogy Sára egy uralkodó gyereke volt, tehát királynéi hatalma lehetett. Az „A-sasára” értelem nem valószínű.

V. A KRÉTAI BIRODALOM HATÁSA EURÓPÁRA

Mind a lineáris A, mind a lineáris B, az eddig feltártak alapján, olyan nyelvet képviselt, amely a mai magyar nyelvhez közel állt, a régi magyar nyelvekhez, az etruszk-trójai, kár, lukiai, luvi, egyiptomi, szumer, stb. nyelvekhez közvetlenül csatlakozott. Ezért ezeket az írásokat nem szabad kiszakítani Egyiptom, Kis-Ázsia és Levante magyar jellegű, magaroid nyelveiből, amelyek a legősibb idők óta léteztek és fejlődtek az említett területeken.

                             A magyarok azoknak a törzseknek az utódai, amelyek 40.000 éve, vagy sokkal régebben, behatoltak Európába, nagyon sok terület felé vándoroltak, és gyarmatosították a Földet. Az ősi gyarmatosításnak semmi köze az ókori és újkori gyarmatosításokhoz, nem a mások kirablása volt a cél, mert ahova a telepesek érkeztek, ott emberek nem éltek. A magyar törzseknek rengeteg neve volt. Krónikáink 108 magyar és 108 hun nemzetségről, vagyis törzsről beszélnek, de úgy tűnik, a 216 törzsnél is sokkal több törzsünk volt. Vagyis a Madából. Cimmerből, Szkűthából, Szauro-Matából, Szár-Madából - Szármatából, és hasonló nevekből ki lehet olvasni jelentésüket, a törzsnevekről pedig azt tartják a kutatók, hogy nagy erővel tartják az adott törzs embereinek nyelvét, tudati identitását. De őseink szoros kapcsolatokat tartottak fenn Kisázsiával, Itáliával, Egyiptommal, Mezopotárniával, Kínával, Indiával, és még sok területtel. Köztük az Égeikummal, ahol sok törzsünk települt meg.

                             A magyarok önálló ágakat bocsátottak ki szinte minden égtáj felé. Többszörös hullámaik elborították Európa földjei mellett Észak-Ázsiát, Dél-Ázsiát, Afrikát, és valószínűleg több hullámban Amerikát, Amerikának mind a három részét.

                             Kiemelkedő kultúrát hoztunk létre Krétán, amelynek neve a Kér nép Tája jelentést tartalmazza. A Táj a Ta jejesedett alakja, a J hang kicsinyítést jelöl. Vagyis a Ta nagyobb terület, a Táj kisebb földrajzi rész. Maga a Ta a Da párja, mindkét szó Földanyát jelent. A Kér ősi magyar népnév, jelentése Nap. A Kör változata, de a magyar szókincsben több száz variánsa van. Nagyon fontos a Kari változat, amit ezer éve is használtunk. Ez a Kér-Ta, Nap-Táj, Nap-Ország jelentésű szó lett az indoeurópai jellegű Kréta szó őse. Az indoeurópai jelleg azt jelenti, hogy az emberiség nyelve folyamatosan gyorsul, a magánhangzók kieshetnek a szavakból, így alakulnak ki a mássalhangzó torlódások a szavak elején, közepén, végén. Annyit kell tennünk, hogy visszahelyezzük a magánhangzókat az eredeti helyükre, és máris érthető lesz a szó magyar nyelven. Tehát az ősibb magyar szavak az ősei a fiatalabb indoeurópai szavaknak, amire sok ezer, sok tízezer példát lehet találni.

                             A Kér-Ta a Kér-Táj, a Kéri-Ország, ami Kré-Ta alakú lett később, a nyelvevolúció szabályai szerint. A Kretén szó azoknak az Enje, akik Kret-ek, Kér-taiak. A krétaiak azért kretének, azért kapták ezt az elmarasztaló kifejezést, mert hagyták odaveszni virágzó birodalmukat. Persze, az is lehet, hogy a Krétára betelepülő dórok kapták a „kretén” jelzőt, mert kultúrájuk meg sem közelítette a minosziak egykori csodálatos kultúráját. Az ilyen és hasonló népleírásoknak se szeri, se száma.

                             Magyarország egyik népe a Kér vagy Kéri, nevük a Kár, Kári, Káriai névvel teljesen azonos. Kária Kis-Ázsia nyugati részén terült el, de a károk belakták az Égei-tenger szigeteinek nagy részét. A finnségi Karélok is a Kérekből szakadtak ki. A lüdokárok lűd és kár nép, ma a karélokhoz tartoznak. Caere városa is Kér-E, vagyis a Kér nép Háza a név jelentése.

                             A Kárpátok névben a Kár-Pát szó szerint, a Károk Házát jelenti. Igaz, a Kár több jelentésű szó, egyik jelentése Hegy. Talán a Kárt szenvedni kifejezésben az a szörnyű katasztrófa emléke bújik meg, ami Thira vulkánjának felrobbanásával eltörölte a minoszi civilizációt. Mellesleg Krétától keletre fekszik Karpatosz szigete, aminek a nevét szintén magyarok adhatták. A Pátok ásványok, de a Pat-Pet, Bat-Bet egyértelműen Ház, vagyis városok nevei.

                             Karjala a karélek országa, akik szintén a kár magyar törzscsoporthoz tartozhattak. A Kar több finnségi nyelvben is Város értelmű, ami utal a károk, vagyis kérek, egykori városépítő művészetére. A kelta Kaer szó is a Kar szóból eredhet, ami szintén erőd, város. A kár hadsereg erős volt, az egyiptomiak alkalmaztak görög phalanxokat, amelyekben nehézfegyverzetűek többsége nem görög, hanem kár volt, még a 7-6. századokban is.

                             Nagyon fontos a krétai lineáris A írás kutatása. Egyértelműen magyar írás, amit jól lehet érteni magyar nyelven. Csak kevesen fogtak hozzá a Lineáris A feltárásához, de Mellár Mihály Ausztráliából a kutatók között van. Munkájában azt bizonyítja, hogy a krétai lineáris A írás magyar nyelvű, a szövegeket könnyen lehet olvasni. A krétai Lineáris B szótagírás, a jelek közt sok magyar jel van, de a jelek jelentése nem azonos a magyar jelek jelentéseivel.

                             Kréta benépesülése 130.000 évre tehető. A szigeten élő törpe elefánt, vagy törpe mamut kipusztulását a betelepülők is okozhatták. Nagyjából Kr.e. 4.000 körül zajlott egy népesség mozgás a Kárpát-medencéből és az Alpok irányából. A kétkerekű harci kocsi feltalálása ekkor történt, Közép-Európában. A kocsi neve Gig volt, ezt a szót ma is használják a Dunántúlon a magyarok. A Gigen ülő Ászok, vagyis hős magyar harcosok nevéből alakult ki a Gigász név, a gigászok korát feltétlenül a Titánok kora után kell tenni. Az ilyen időmeghatározásokat az indoeurópaiak képtelenek elvégezni, mert nem rendelkeznek a megfelelő szókinccsel, továbbá általában lenézik a magyarokat, saját szülőiket. A legfontosabb bizonyítékok a Szaharában vannak, ahol több mint 800 harci kocsi festmény van a sziklákon. A Szahara kocsihajtói Közép-Európából kerültek Afrikába, egészen biztosan érintették Krétát is, ami fontos bázis lehetett. Az egyiptomi magyarok egyik útja a Szahara felől vezetett a Nílus völgyébe. De a kocsisok, vagyis Gigászok hamarosan megjelennek Mezopotámiában is, ahol ekkor, Kr.e. 4.000 körül, szumerok még nem léteztek, hanem csakis magyarok.

                             A krétai és mykénéi nyelv eredetének kérdését nem lehet holmi parciális leletek megfejtése eredményének kitenni. A parciális leletek nem Konossos és Pylos leleteire vonatkoznak, természetesen. A nyelv valódi fejlődése magyar-indoeurópai fázist mutat az egész Égeikumban, ezért szinte minden név jól érthető az ősi magyar, és a fiatal görög nyelv felől is. Azt kellene felismerni, hogy az indoeurópai nyelvek szókészlete és nyelvtani szerkezete a magyar nyelv felől ered. Ezt már tudják a legjobb kutatók, de nem tudják az indoeurópai nyelvészek általában. A Kert és Kérta – Kréta között is egyértelmű a kapcsolat. Itt van az idő a valódi és helyes nyelvfejlődési folyamatok felderítésére.