Az iskolák falairól, a tankönyvek lapjairól minduntalan ránk tekintett, ahogy az énekkarok állandó műsorának Zúg a Volga dallama révén a tudatunkba is beépült. Egy olyan festményről van szó, mely az ateista ideológián alapuló Szovjetunió egyik meghatározó szimbólumává is vált a mesterien megfestett szegény, kisemmizett, félig rabszolga sorba kényszerített, hajó vontatók látványa révén. De valóban csak az uszályvontatók sanyarú sorsáról szól Repin e halhatatlan alkotása? Amit pár évtizeddel ezelőtt nem volt lehetőségünk és tudásunk megkérdezni magunktól, azt utólag nagyon is érdemes megtenni.

A hajóvonatók különböző karaktere, nagyon is egybecseng az egyes zodiákus jegyekkel, sőt ezen keresztül a 12 Apostollal is. Azaz ez a festmény sokkal többről szól, mint a hajó vontatók keserű szenvedéséről. A 12 állatövi jegy, a 12 apostol azon fáradoznak együtt, hogy átvezessék az emberiség bárkáját a Vízöntő-paradoxon időcsapdáján – és ehhez, még a Volga hullámait is meglovagolják.

Meredek kijelentés, de ha alaposabban megnézzük a festmény egyes részleteit, a hajó vontatók/halászok/apostolok eltérő karaktereit, akkor már csak azon csodálkozhatunk, hogy hogyan is választhatott a Szovjet államgépezet egy ilyen szentképet a kultúr-ideológijának zászlóshajójává, még ha a realizmus álarca mögé is volt bújtatva mindez. Tudatosan Szentképet említek, hisz Pap Gábor meghatározása tökéletesen illik Repin Hajó vontatók a Volgán festményre:

"Egy szentkép nem attól szent, mert a témája szent... Attól válik szent képpé, hogyha a ráhangolódás állapotában tényleg hozzám fordul... Ha le tud hajolni hozzám, meg tudja simogatni a fejemet, tud hozzám szólni szavak nélkül úgy, hogy az valóban megnyugtasson, és irányt mutasson a jövőre."

A festmény szinte minden részlete szolgál valami érdekességgel, bár nagyon ügyesen vannak ezek elrejtve. Ezzel szemben az egyes karakterek zodiákus megfeleltetése viszonylag gyorsan felismerhető, ezért is érdemes az egyes személyek állatövi jegy beazonosításával kezdeni a napút elemzést.

MÉRLEG: Pap Gábor szerint a férfiak a „pipázással” a Tejút magaslatára emelkedtek (gondolataikban révületbe estek) s a lakóközösség (pl. falu) sorsára kiható kérdéseket megoldották. Mintha ugyanezt látnánk itt is. Az Egyensúlyt, melyet képesek fenntartani. A Mérleg karakter tökéletes nyugalomban pipázik, nem erőlködik, nem szenved, inkább csak elgondolkodva függőleges testtartással menetel a tömeggel együtt.

NYILAS: A vezető. A festő kedvenc karaktere is egyben, aki a bölcs, a szent embert testesíti meg. Ő az az ember, akinek már nincs szüksége újabb bölcsességet megtanulni, ő a bölcsesség és becsület mintája. Ő az, aki elfogadja a jót és a rosszat is az életből. Van elég ereje a racionális valóság fölé is emelkedni, és ezzel példát mutatni a többieknek. Igazi vezér alkat.

A nyilasként azonosított személyről így emlékezett meg a festő: "Valami keleties volt a vonásaiban, az arca EGY SZKÍTÁÉ volt... És micsoda szemei voltak, milyen mélyre ható tekintete! A homloka pedig magas és bölcsességet sugárzó. Az egész emberből valami hatalmas misztikum áradt..." Egy Kanin nevű papról mintázta az alakot, ha jól megfigyeljük, ő vezeti a sort. 

BIKA: A vezérre tekintő kerek, Hold képű férfi a legférfiasabb, a testileg legerősebb az összes közül, akár egy bika.

HALAK: Egyedüliként ő tekint ki a festményről ránk, a szemlélődőkre, a Halak világkorszak szenvedőire. Mert, ahogy Ő, úgy mi is e világkorszak elszenvedői vagyunk. A ránk tapadó, minket követő fájdalmas tekintete teremt fizikai értelemben is kapcsolatot a festmény belső világa és mi közöttünk. Nem kérdez, csak kérdően és némi kíváncsisággal néz ránk: Megértetted, hogy miről szól-e festmény? Érted már, hogy miért is kell szenvednünk és hogy kik is vagyunk mi?

KOS: Nem sok szerep jut a számára e vásznon. Nem csinál mást, csak a fejét, az emberi mikrozodiákusban a KOS jegynek megfelelő testrészét érinti meg. Mintha ezzel jelezné számunkra, hogy ez én legfőbb jellemzőm, erről ismersz meg engem.

RÁK: A mellette lévő fiatal srác azonban már sokkal izgalmasabb számunkra. A mellén lévő kereszt, a magasba irányuló tekintete éppen annyira fontos, mint a világos ruházata, a bőrszíne vagy akár a magassága. Ő a RÁK, a fény maximum jelképe, ahogy Keresztelő Szent János zodiákus helye is. Lányos/János arca viszont akár az apostolok legfiatalabbjára is utalhat. Zodiákus jelképe, a 69-es forma is felismerhető a testtartásában, mely a hevederbe kapaszkodó karjainak és a fejének külön-külön párosában ismerhető fel.

SZŰZ: E jegyben a tolvajok istene, a rejtőzködő, a nehezen észrevehető és megismerhető Merkúr otthon és erőben van. És láthatóan ez a bolygó határozza meg a többiek mögé „bújt” hajóvontató karakterét is.

OROSZLÁN: A világos, „fehér” inge a NAP fényét idézi meg, mely „bolyongó” az Oroszlán állatövi jegyben otthon van. Ennél azonban egy sokkal karakteresebb módon is jelzi az égi rendbeli helyét e karakter. A hevederbe kapaszkodó egyik, valamint a háta mögé lendülő másik keze együtt adja ki az Oroszlán jegy jól ismert jelképét.

BAK: Nehezen vánszorgó öreg, a többiektől kissé elkülönülő szaturnuszi karaktere pillanatok alatt felismerhető. Arról a Szaturnuszról van szó, mely a Bak jegyben van otthon, és amely a saját zárt terébe szeret bezárkózni.^[2]

Két jegy maradt, melyről eddig még nem volt szó. Az IKREK és a SKORPIÓ jegyek. Ezek beazonositás már nem olyan egyszerű. Ehhez egy fontos kérdést kell tisztázni: Mit tart a Szűz jegyet kitakaró ember a kezében? Esetleg nem is a tárgy a fontos, hanem annak együttes formája, vagy éppen az állatfejet formázó árnyéka?  Mit is formáz a két keze? Akár valami ollót. És a rongyok, kés együttes alakja? Talán egy skorpiót? Alul a skorpió két ollója, majd a gyűrűs test és fenn a kés farok. Ezek szerint ez lenne a Skorpió karakter. Ha ez a feltételezés helyes, akkor az apostolok 11 fős kompániája a Nyilas-Ikrek, élettengely közé van zárva.

De honnan lehetünk biztosak, hogy valóban ő az IKREK jegy zárja a sort? Mert úgy néz ki, mint az IKREK tulajdonságú Attila, az egyik legismertebb ábrázolásán.

Eddig 11 állatövi jegyről beszéltünk, de hol van a tizenkettedik, a VIZÖNTŐ? A vízöntői hullámzáson átsikló bárkában. A két férfi küzül melyik lehet a hiányzó zodiákus jegy? Ha tudjuk, hogy az emberi mikrozodiákusban az emberi alsó lábszár felel meg a vízöntő területének, akkor csak arra kell felfigyelni, hogy melyik férfinak hiányzik az alsó lábszára a térd alatt.

További érdekességei is vannak a festménynek. A vontatott hajón kívül egy dagadó vitorlájú és egy szürke gőzfelhőt kieresztő hajó is található a vízen, melyek két oldalról közrezárják a kompozíciót. És mindkettő hajónál egyértelműen látható a szél / Vénusz / szeretet irány, mely az árboc tetején lévő NAP felé irányul. Azaz az apostolok előtti irányból és az apostolok mögül is egyszerre fúj a szél/szeretet a hajó árbocán lévő Nap felé.

Két hajó – a nekünk jobb oldalon lévő a fehér, a tiszta, a világos. A másik, a bal oldalon lévő (fontos, hogy a kép, és nem a néző szempontjából) a sötét, a kormos. Mindkettőnél a szél/szeretet láthatóan jelen van – fehér és fekete formában. Ezek szél/szeretete egy irányba tart, a napút apostolok által húzott hajó árboc csúcsán lévő Világ Világossága felé. Ez ugyanaz a logika, ami a Szent Koronánk Pantokrátor ikonjában ugyanúgy megjelenik, mint Csontváry Öreg halász festményén – és az, amit már hónapok óta több tanulmányban is próbálok tetten érni a Biblia soraiban, több festmény napút logikájában úgyanúgy, ahogy a Tarot kártya lapjain is. (Lásd A JOBB és BAL(gább) oldal jelzése a Szent Korona Pantokrátor ikonján http://www.naput.hupont.hu/15)

Azaz, a szeretet két fajtája is megjelenik itt. A JOBB, a kép jobb oldalán a jézusi, a mások érdekében ható, valamint a bal oldalon a BALgább, a kizárólagosan(!) csak az önmagunk érdekét szem előtt tartó szeretet. Ez az emberi lét értelme – a polarizáció, a szabad akarat. Nekünk kell választanunk e két járható ösvény közül, de az általunk választott utat viszont már tudatosan kell végigjárni és ez által túljutni a vízöntő-paradox időanomáliáján.

 Elnévze az egyes apostolok pozícióját is, ez szintén elgondolkoztató. A BIKA karakterű hajóvontató apostol (Bikában a Vénusz van otthon!) a jobb oldali hajóhoz hajlik látványosan, míg a bal, a balgább sötét hajóhoz az a lemaradó Bak kíván tartozni, amely jegyben az a Szaturnusz van otthon, melyet a balgább, a mózesi utat választók annyira nagy becsben tartanak! (Csak emlékeztetőül a Szent Korona Pantokrátor ikonjában ugyanez a kettős ölt testet: a Turul vagy Mózes)

Érdemes a festmény alját is alaposabban megnézni.  Alul egy hatalmas emberi magzat formája rajzolódik ki a homokpadon. Ez érthető is, hisz a Vízöntő-paradoxonon átjutás egyfajta újjászületését is jelent az emberiségnek nagy aratást/szüretet követően.

A hatalmas embrió mellett egy széttört halas-kosár valamit egy azonos méretű szikladarab hever. Szikla és hal-as tárgy, a BAK és HALAK jegy jelképei, és ha ezek együtt vannak, az viszont szintén a vízöntő paradoxonra is utalhat! Azonban ez a széttört kosár valami másra is emlékeztethet – ez pedig Jézus töviskoszorúja! (Mindig meglepődök, hogy az ilyen asszociációk mennyire könnyedén jönnek a gyermekeknek, miközben mi felnőttek mennyire már vakokká válunk – a racionalitás jegyében.) Ez a homokba rajzolt embrió kinek a megszületését vetíti elő? Talán ugyan azét, akinek a halálát pedig a megrongálódott halas kosár tövisei idézik meg?

A fejünket és a tudatunkat derékszögben elforgatva, az apostolok lábánál, a magzattal együtt egy arc is látható. Talán ugyanaz az arc, amit leginkább szembe fordulva, kiteljesült formában láthatunk minden keresztény templom központi helyén. Itt viszont még formálódik, keresi a formát, az újraszületésre.

De nézzük egyéb részleteket is, hátha ennek okára is választ kaphatunk.

Mi van a vízöntői időszakadékon átsikló hajón? Egy méretes szem, egy hatalmas lepel és egy nagyon érdekes lámpa a hajó orrában. Ezeknek szintén fontos szerep jut. A mindent beborító lepel és a vízöntő-paradoxon kapcsolata közismert a népmeséinkből ugyanúgy, ahogy az Odüsszeia soraiból is. A szem esetleg Horusz szeme lenne?

De mi a helyzet a lámpába zárt fénnyel? Ez az anyagba zárt fény, a manicheizmus legfontosabb alap tételének tudása, ahol a fény felszabadítása a cél, mely egy háromlépcsős spirituális aktus folyamán teljesül.

De, hogy jobban megértsük ennek a fényfelszabadításnak az értelmét érdemes két idézetet hozzá olvasni:

„(…)A fény így, anyagba öltözve egyszer öntudatara kél, önmagát föl tudja szabadítani, és az azt jelenti, hogy a megújult Fényhonba vissza tud térni. Akkor pedig úgy esik össze a sötétség hona, hogy többet nem tud talpra állni. Végleg megsemmisíti önmagát. (…)

 (…) Az utolsó fényrészek már nem egyénenként fognak felszabadulni a manicheista tanítás szerint, hanem egyetlen hatalmas áramlatba tömörülnek össze, amely emberszabású, hiszen minden egyes fényrészecske maga is ilyen. Andriásznak nevezik, vagy fényoszlopnak vagy fény embernek.(…)” – Pap Gábor Manitól Rasdiig

A második idézet Ré, az Egység Törvényéből

"... ahelyett, hogy körbevennénk magunkat fénnyel, magunk váltunk a fénnyé. Felfogásunk szerint a fényen kívül nincs is más anyag. Szertartásaink, miként nevezhetnéd őket, egy végtelenül finom folytatódásai ama kiegyensúlyozó folyamatoknak, melyeket ti most kezdtek el megtapasztalni. Mi most már polaritás nélkül keresünk. Ennélfogva nem folyamodunk semmilyen külső erőhöz, mivel keresésünk internalizálódott miközben fény/szeretetté és szeretet/fénnyé válunk." (64.6)

Legyünk bátrak és merjünk rákeresni a fényoszlop helyére a festményen.  Milyen oszlop van a közelében, ami ráadásul a fénnyel van kapcsolatban? A hajó árboca, aminek a tetején ott ül a Nap forma. És ez az árboc végigszeli a festményt függőlegesen. A hajó tükörképén keresztül aláereszkedik a magzatig, és a magzatban megjelenő arcon át a festő szignójáig - ráadásul keresztformát is alkot.

Szinte már hallom a szokásos kritikákat, hogy megint csak beleképzelek olyanokat a festménybe, ami nincs is ott. Önkényesen húzogatok vonalakat és magyarázok bele mindenfélét. Vegyem már tudomásul, hogy ez egy nagyon szomorú életkép, ahol ezek a szegény ágrólszakadt rongyos emberek nem csinálnak mást, csak a hajót húzzák felfelé a folyón.

Valóban ennyire biztosak lehetünk ebben? Hivatalosan valóban a realizmus terméke e festmény, ahol minden részlet szinte fotószerűen van ábrázolva. Minden mozdulat, ruharészlet egy célt szolgál, a kizsákmányolt réteg szenvedésének realisztikus ábrázolását. De ha ezt elfogadom, akkor érdemes azon is elgondolkodni, az ábrázolás „logikai hibáin” is. Ilyen például, hogy hogyan is vannak összekötve a hajó vontatói a hajóval. Hiába látom a vastag hevedereket, ezek mégsem vezetnek a hajótesthez! A hajótesthez nem, de az árboc legtetejéhez, a festmény legmagasabb pontjához, a „Napkoronghoz”, a Világ Világosságához annál inkább! Nézzük meg alaposabban az Oroszlán és Bak jegy közötti üres részt. Látszik a széles folyó, a túlpart és az ég eltérő kéksége, ahogy a BAK válla mögött ívelő vékony kötél is – de ez a kötél nem a hajótesthez tart, hanem fel az égbe!

Még az elemis kisdiák is tudja, ha az árboc legfelső pontjánál húzzák meg a hajót, abból előbb utóbb tragédia lesz. És e festményen a 11 állatövi jeggyel felruházott hajó vontató apostol nem magával a hajótesttel, hanem a festmény legmagasabb pontján látható Napkoronggal van fizikai kapcsolatban! Itt sokkal többről van szó, mint hajóvontatásról – még ha több, mint egy évszázad óta ezt is állítják számunkra.

A hajótest maga is kettősséget sugall, mintha egyszerre haladna mindkét irányba. Ugyanúgy a hajóhúzó apostolok is ugyanannyira haladnak előre, mint hátra, hisz a lábnyomaikat sem maguk mögött, hanem inkább maguk előtt hagyják a szűz parti homokban.

És ha továbbra is kételyeink lennének e festmény szentkép jellegét illetően, akkor érdemes a kép hajdani fogadtatásán is elgondolkodni:

„Az uszályvontatók keserű sorsának ábrázolása döbbenetes erővel hatott Oroszország művészeti életében, noha az Akadémia rektora, "a művészet legnagyobb profanizálásának" minősítette. Ettől kezdve neve széles körben ismertté vált.” – wikipedia

Minek is nevezte e remekművet a keletkezésekor az orosz akadémia rektora? "a művészet legnagyobb profanizálásának", azaz vallási rendeltetéstől eltérően használattal, szentség kigúnyolásával, megszentségtelenítéssel.

Trikolór

Bár nem tartozik közvetlenül a napút elemzéshez a fordított trikolór lobogó értelmezése, mégis szerepe lehet ennek is a napút logikában. Egy zászlóról van szó, mely megidézi a víz hullámzását, és aminek a  piros-kék-fehér sorrendisége ráadásul nem az orosz lobogó trikolorja, hanem…

„Amikor 1804. február 4-én az első szerb felkelés kitört az Oszmán Birodalom uralma ellen, a függetlenedni kívánó szerbek Oroszországba mentek segítségért. A cártól ugyan katonai segítséget nem kaptak, de a küldöttség azt kérte az uralkodótól, hogy harcban engedje meg az orosz zászló használatát, amely a szláv hatalmat jelképezné a csatákban. A történelmi források itt kettéágaznak. Az egyik krónika szerint a szerb követség megkapta az engedélyt a zászló használatára, de elfelejtették elhozni a lobogót, vagy út közben elhagyták azt. Mire hazaértek csak a színekre emlékeztek, de a sorrendet elfelejtették, ezért fordított sorban alkották meg a zászlót. A másik történet szerint a cár nem adta meg az engedélyt, ezért a szerb csapatok az orosz zászlót szándékosan fordítva használták.” - wikipedia

Azonban az oroszoknál sem régóta van ez a három szín a nemzeti trikolórban.

„… a mai orosz zászló színei a Moszkvai Cárság címeréből származik. A címerben Szent György látható, fehér páncélzatban és fehér lovon, amint kék pajzsával és kék köpenyében küzd a gonoszt megtestesítő sárkány ellen. A pajzs ezt a jelenetet vörös háttérrel ábrázolja. Más meglátások szerint a színek Szűz Mária ruhájának színeit jelképezik, akinek oltalmába ajánlották Oroszországot.
Az bizonyosnak tekinthető, hogy még Péter cár utazása előtt a 17. században használatba helyezték a háromszínű lobogót, amelynek azonban alakja és sávozása nem hasonlított a mai lobogóra. Az első fehér-kék-piros zászló valószínűleg csak a tengeren jelképezte az országot. A három sáv mellett a lobogón helyet kapott még a cári címer is, vagy egy kereszt. A zászló mai formájának kialakulásában már bizonyosan volt köze a cári utazásnak, hiszen akkoriban Hollandia volt az egyetlen olyan állam, amely hajóin egységes lobogókat alkalmazott. A trikolórt tehát Péter feltehetőleg innen vette át. 1705-ben már Oroszország hivatalos kereskedelmi zászlaja lett a ma is használatban lévő zászló, majd 1883. május 7-én a cár ezt a lobogót tette meg országa hivatalos nemzeti jelképévé, leváltva a Romanov család lobogóját, amely fekete, sárga és fehér sávokból állt. Amikor a bolsevikok 1917-ben átvették a hatalmat, száműzték a trikolórt, és helyére a közismert vörös zászlót tették. Így a Szovjetuniófelbomlása után, 1991. augusztus 22-én iktatták be újra hivatalosan nemzeti lobogójukká a trikolórt.” - wikipedia

A festmény trikolórjának sorrendje piros-kék-fehér és nem fehér-kék-piros, ami hatalmas különbség! Ha tudjuk, hogy Repin e festményt Vlagyimir Alekszandrovics orosz nagyherceg, II. Sándor orosz cár fiának utasítására festette, akkor ekkora hibát nem ejthetett, hogy éppen az orosz zászlót festi meg fordított sorrendben! Ahogy Pap Gábor mondaná, nem a festő volt „nehézkezű”, hanem ennek is szimbolikai jelentése van. De mi lehet az? Talán ahogy a Mennyben, úgy a Földön is elv alapján fordul meg a trikolór csíkozása? Mit tapasztalunk, a zászló tengelyesen tükörképének helyén, a festmény alján? Fenn a lobogó zászló a kép tetejénél, lenn, pont alatta, a festmény alján a festő kézjegye és hitelesítése. Tengelyesen átforgatva a lenti részt, a kiszáradt ág hirtelen élettel telik meg. Már csak egy (szem)pont hiányzik belőle, hogy madár legyen és elrepüljön, ahogy a zászlónál is, hogy halként elússzon a levegőben… De e tengelytükrözéssel az 1870-73-as dátum is 1810-13-as évszámra változik át. Bár nem vagyok benne biztos, hogy tudatos döntés eredményeként „furdul” át az évszám 60 évvel korábbra, de mégis érdemes ezen is egy kicsit elgondolkodni:

 I. Sándor orosz cár idején ez történt Oroszországban:

„1810-re kiderült, hogy a franciák nem fogják támogatni Oroszország törökellenes harcait, így Sándor december 31-én felmondta a köztük lévő megegyezést. A cár ettől kezdve attól félt, hogy a franciák megtámadják, így békét kötött a törökökkel. Az orosz seregek kivonultak Moldvából és Havasalföldről, cserébe Besszarábia egy részéért.

Napóleon és a 600 000 fős Grande Armée 1812. június 24-én támadta meg az Orosz Birodalmat.”  - wikipedia

1870-73-ban, II. Sándor cár idejében, amikor Repin megfestette a festményt ez volt a fő téma:

Az 1870–71 között zajló francia–porosz háború lehetőséget adott az oroszoknak arra, hogy érvénytelenítsék a párizsi szerződésnek azon részét, amely megtiltotta Oroszországnak a fekete-tengeri flotta tartását. Az 1871-es londoni konferencián az európai nagyhatalmak engedélyezték a fekete-tengeri orosz hadiflotta felállítását.

Az új, egységes Németország fenyegetést jelentett, Sándor azonban jobban bízott az 1873-ban – az Orosz Birodalom, a Német Császárság és az Osztrák–Magyar Monarchia uralkodói által megkötött – „három császár egyezményében” , mint a Francia Köztársaságban.

Érdekes átfedések, ahogy a két Sándor cár sorsában a jobbágyfelszabadítási törvények sikere vagy éppen sikertelensége is.

Azonban még nincs vége a felismeréseknek. Merre is haladnak a hajóvontatók és a hajó, hisz a hajót a faránál fogja húzzák azok, akiknek a talpa alatt és mögött nincs lábnyom - ellenben előttük annál több!  Ilyen és egyéb nagyon jó felvetés és gondolat a hozzászólásokban! →

KAPCSOLÓDÓ TANULMÁNYOK:

Caravaggio és Wiertz a napúton  http://www.naput.hupont.hu/105

Delacroix, amikor a Szabadság hamis eszménye vezeti a népet az emberi tetemeken keresztül. http://www.naput.hupont.hu/104  

A JOBB és BAL(gább) oldal jelzése a Szent Korona Pantokrátor ikonján  www.naput.hupont.hu/15

Homérosz Iliász Napút elemzés  www.federatio.org/mi_per/Mikes_International_0315.pdf

Benedek Elek: PÉTER ÉS PÁL – Napút elemzése  http://www.naput.hupont.hu/17

Akhilleusz ina vagy a kun lábszára? http://www.naput.hupont.hu/23

A fejre húzott tölcsér – Hieronymus Bosch festményei http://www.naput.hupont.hu/13

A minószi falfestmények http://www.naput.hupont.hu/42

Csontváry: Sétakocsikázás újholdnál Athénban http://www.naput.hupont.hu/45

1. Forrás: naput.hu