HATTI, HETITA ÉS HETTITA ISTENEK

Így kell eljárni, ha tévedéseket akarunk megalkotni. Nincs szabály, nincs nyelvi törvény, csak annyi, ha egy szó hasonlít a mi nyelvünk szavához, akkor kész a nyelvrokonság. De ez hamis elképzelés. Kis-Ázsia népei ugyanis magyar nyelvű népek voltak. Már Kr.e. 27.000 év tájáról is magyar nyelvű és írású bizonyítékok vannak erről a területről. Sajnos, az írásokat nem lehet vizsgálni, csak hír van róluk.

Kis-Ázsia belső tájain terült el a Hettita Birodalom, amelynek nagyhatalmi fénykora kb. Kr.e. 1.800 és 1.200 közé esett. Egyes kutatók a kezdeteket 2.300 tájára teszik, de rendkívüli zavarodottság uralkodik a véleményekben, mert a Hatti és Hettita fogalmakat nehéz tisztázni. Most sem lehet végleges megoldást olvasni, de az igazságra törekedni kell. Magyar az ősnyelv, a többiek nem mondanak igazat, ha ezt a nagyon fontos alaptényt nem veszik számításba. Minden utódnépünk szeretne betolakodni elénk, hogy ős legyen, de nincs bizonyítékuk, nekünk meg ott az írásunk, nyelvünk, mérhetetlen régi korokból. Az egyiptomiak önmagukat tartották legrégebbinek, de aztán elismerték, hogy a szkyták, vagyis a magyarok a legrégebbiek. Volt egy monda, hogy a frígek a legrégebbiek, de ezt el kell vetni, a frígek nagyon fiatalok, alig régebbiek 3.000 évnél.

Ez a nagy birodalom, sok magyar kutató szerint, azonos meséink Hetedhét országával. Mivel a Hatti, a Hetita, Hettita és a héber Cheta mind a heták országát jelöli, nincs lehetőség kibújni az alól, hogy a területen tényleg a Heta magyarok éltek. Károli Hitteusnak írja a nép nevét. A Biblia Chetái tehát a magyar Heták népét nevezi meg. De a Heták sokkal nagyobb nép, mint amit a Biblia állít róluk (rólunk). Mert írni és olvasni is mi tanítottuk meg a zsidókat, meg még sok népet, akik később leszakadtak tőlünk, és önálló útra tértek.

Az Ezer-Isten-Népe, a Li-Im Dingir-mes, egyértelműen a magyarokat jelöli a terület lakosainak. A Liim Ezer, a szumer név kétségtelenül a magyar (hun) Li-Mu névből ered. Nagyon fontos tudni, hogy az Ég egyik jelképe a Szarvas, másképpen Csudaszarvas. Az Amur mentén élő Milu szarvas az Égbolt jelképe, a neve magyar nyelvű, Fény-Ember, Fény-Lény értelmű. Milu a Dávid szarvas, ezen a néven talán könnyebb megtalálni az érdeklődőknek. Lu-Mi formában talán a Lumineszkálás felidézi az eredeti magyar fogalmat, meg a Lumen. Tehát a Li-Im Ezer nem más, mint a Csillagos Ég. A Dingir Isten, valójában Hatalmas-Kör, az Ég, a Mes többes szám. Az Ezer-Isten-Népe tehát az Égbolton lévő ezernyi csillag népe. A magyarok mitológiája beszél arról, hogy minden ember a csillagokból születik, és csillaggá lesz, amikor elmegy a Mennybe. Ebből is következik, hogy az Ezer-Isten-Népe a mai magyar nép. A csillagvallást a magyarok alkották meg, akkor, amikor még indoeurópaiak, afroázsiaiak, és még sok nyelvcsoport népe nem is létezett.

A Kaukázusi csoportba sorolják a Hurri, és a későbbi Urartui emberek nyelvét. A Hurri a régebbi forma, amiből keletkezett az Urartui nyelv, valamint a Mitanni birodalom.

A szumer Szaggiga értelme Feketefejű. A szóban a Szag a Fej, ami a magyarban sok változatú, amiből az is következik, hogy a magyar nyelvből került a keverék szumer nyelvbe. A Giga lenne a Fekete, de itt a Gigász, a Gőgös, Gigás nép neve jelenik meg. A Giga még a Csillagos Éggel is kapcsolatos, ahol millió a csillag, a magyar, a Giga ezért aztán Nagy értelemmel terjedt el, mert mi lenne nagyobb a Világegyetemnél? A Gigászok népe ezért pontosan meghatározható népesség, az ég meg fekete éjszaka.

Hammurapi idején a közemberek neve feketefejűek. Egykor ők, az ősök jöttek az Égből, a Feketeség Honából, de aztán közember lett belőlük. A szumerok egy része így lett Feketefejű, vagyis buta, mert a szemiták leigázták őket. A Rabbi jelentése Rab és Bi, a Rab szumer nemesi rend neve, még a Rab Ráby magyar regényben is él a név. A Rab tehát Nemes, a Bi a Pi, a fia. A Rabbi tehát a Nemesség-Fia, a szumir nemességből születő rangnév. A zsidók tehát a magyar rendek egyikéből születtek meg, eredeti céljuk a magyarság megvédése.

A Hatti nyelv lehet kaukázusi, de objektív kutatók inkább azt állítják, hogy rokonsági köre ismeretlen. Mégis felmerül, hogy a hatti, mint a kaukázusi nyelvek anatóliai ágába tartozó nyelv, a hurri-uratui, másként jebuzeus, a szumir, és még a környéken lévő más nyelvek, rokoni kört alkotnak. Nincs gyökértelen nyelv, minden nyelvnek van rokona. A szigetnyelv fogalma egyszerűen képtelenség, mert az emberiség, a mai ember, ugyan rendkívül régi, mégis egy tőről származik, amit a genetika is igazol. Természetesen minél nagyobb két nyelv elszakadása közötti idő, annál nagyobb köztük a távolság, de a nyelvi alapoknál meg kell jelennie a rokonságot bizonyító jeleknek, szókincsnek. Ha egy nyelv fiatal, mint a mai nyelvek többsége, akkor segítségükkel nem kutatható az őskor, mert fiatalságuk miatt, ezek a nyelvek “vakok” az őskori nyelvekre.

Bonyolítja a helyzetet a cseh Bedrich Hrozny kutatása, aki a hettita nyelvet indoeurópainak minősítette. Ezzel hatalmas kárt okozott a nyelvészetnek, félrevezette az indogermán kutatókat, akik amúgy is hajlamosak minden elé önmagukat tolni, ezáltal minden valódi igazságot megsemmisíteni, és indogermánná tenni. Miről is van szó?

A Hetita népnév alapja lehet a Heta, Cheta, a Nap-Tája. Ebből eredhed a Hetita, ami a He-Ti-Ta elemek alapján Nap-Királyság-Tája értelmet ad, magyar nyelven. Ebből fejlődött ki a Het-Ti-Ta név, amit 1934 körül fogadtak el általánosan, a nyelvészek A név jelentése Hét-Királyság-Tája, magyarul, ami a valóság neve lehet. Meg kell keresni a Hat, vagy a Hét királyságot, ha az idő miatti változások a feladat túl nehézzé is teszik.

A magyar Svetlik Ottó “A hettita nyelv” című írásában ismerteti Bedrich Hrozny eljárását. Közli a kifogásait is. Svetlik Ottó nyomán:

Ku NINDA-an e-iz-za-at-te-ni wa-a-tar-ma e-ku-ut-te-ni.

Ninda a szumer Étel, Kenyér. Enni ófelnémet Ezzan, megfelel az Ezzateni szónak. Inni Watar, az ószász Wadar megfelelője. Az Ed Enni a hettita nyelven. A magyar Ed-Ény az Étkezés Enje. A fordítás:

Most te kenyeret fogsz enni és vizet fogsz inni.

A megoldás nem jó. Szerintem az összes indoeurópai nyelv a magyar nyelvjárásokból keletkezett, nyelvi fejlődés útján. A szöveg értelme:

Száj ételén e izzát tenni vödör ma e kút tenni. A megfejtést lehet variálni. A Ku Száj, az Ezzát-Enni formában az Ezza valami étel, a Wa Víz, sok finnugor nyelvben, de a magyarban is, az Átárma egy tároló, amit E-Kút Tenni.

A hettita Isa Úr, Lord. A kazár Isa, magyar Isa Úr, a kazárok második urának rangneve is Isa. A finn Isé Ős, Apa. Isa-Szeg és az Isa magyar családnév is az Isa szavunkon alapul.

Az “annuus attuus” anyákat és apákat, szöveg, de magyarul “annyu-űs attyu-űs”, az Űs az Ős változata. A szövegekben a Dumu Fiú, a Lu-Gal Ember-Nagy, és Uru Város szumir szavak is szerepelnek. E szavak a magyarban is jelen vannak, a Du-Mu a Nap-Ragyogása, tehát a Fiú, Dumuzi Döme ilyen szép nevet visel nálunk.

Az indoeurópai eszmeiséggel áthatott kutatók azonnal kidolgoztak egy elméletet, ami szerint indoeurópai törzsek törtek a Hatti Birodalomra, amit elfoglaltak és uralmuk alá vetettek. Ezáltal az őslakos hatti népet szembeállították a jövevény indogermán néppel, amelynek a hettita nevet adták. Több alapvetően fontos tényt azonban képtelenek megmagyarázni. A Heta nép jelen volt Izrael területén és Kis-Ázsiában. Továbbá volt egy képírásos, és egy ékírásos csoportja. Ez a négy népesség nem teljesen biztos, hogy azonos nép volt, azonos nyelvvel. De a Hetu-Moger, és a Heta-Magyaria kétségtelenül magyarokat jelöl, amint a sok Geta népnév is Heta értelmű. A Geta ugyanis Heta jelentésű, ugyanis a görögöknek nincs H betűje, azt G-vel helyettesítették.

A jövevények, a hős indoeurópaiak, mindig győznek, meglehetősen nagy népirtásokat végeznek, gyilkolnak reggeltől estig és éjszaka. Természetesen ez nem igaz. A győztes, hős indoeurópaiak kevesen voltak, talán 2.000, vagy 5.000 fő volt a sereg létszáma. A győztesek, valamilyen rejtélyes oknál fogva, országukat és népüket továbbra is Hattinak nevezték. Királyaikat, városaikat, isteneiket, a földrajzi objektumokat továbbra is hatti nyelvű szavakkal illették. Valami nagy hiba van az elmélettel, mert az lehetetlen, hogy egy győztes nép ne használná a saját nyelvét a leigázott országban. Az indoeurópai betörés teóriája és a hatalomátvétel csak képzelgésnek látszik. Tehát sosem volt indoeurópai betörés Kis-Ázsiába, hanem az ott élő magyarság nyelve változott rövidült nyelvvé a területen.

Ugyanakkor Baráth Tibor ősrégész és történész a hettita szövegeket egyszerűen magyar nyelven olvassa, az olvasatokkal bárki egyetérthet, ha ért kicsit is magyarul. Kinek van igaza? Az igazi magyar kutatóknak, vagy az indoeurópainak kikiáltott, maguknak ősöket kereső íróknak? Teljesen biztos, hogy a magyar nyelvet értő kutatóknak, mivel a terület az egyik magyar centrum, Szubir-Ki (szumer), Szubar-Tu (akkád) nevű terület, ami a Bibliában is szerepel. A térség magyar nyelvű népének sok ezer bizonyítéka van, amit igyekeznek mellőzni egyes írók. A területnek sok neve van, történelme nagyon régi, a ma itt élő népek még ma is rokonai a magyaroknak.

Foglalkozhatunk a héber Cheta népnévvel is. Ez a He-Ta alapján Nap-Táj, Nap-Ország értelmű. A He Nap értelmű magyarul. Amikor azt mondjuk társunknak: He, vagy Hé, akkor azt mondjuk, hogy te Nap! Nem egyszerűen kiabálunk, mint a nyelvészek állítják, hanem értelmes szóval illetjük egymást. Indulatszók nincsenek, csak a nyelvészeink, mind idegenek, nem értik a magyar szavak jelentéseit. Ide tartozik a He, aminek közvetlen változatai egy teljes flexiót adnak, amiben a Hő a forróságot jelenti, ami a Nap tulajdonsága. Hé-Víz a Nap-Víz, mert a Hévíz nevű város mellett egy forró vízű tó van, amiről kapta a város a nevét. Heves megye neve is Nap megye. A Hé alapszó alapján felállított szócsoport világosan mutatja a magyar>indoeurópai keletkezést, ebben a szócsoportban is.

A Cheta Heta olvasatán kívül a Kheta is közismert. Az első a Hét, a második a Két számnévvel kapcsolatos. A Kheta névhez kell kapcsolni a Rakéta nevet. Mivel a Rakéta keleti találmány, a hunokhoz kapcsolható, vagyis a keleti magyarokhoz. A kínai rokonok tőlünk tanulták el a rakéta technikát, amit aztán továbbfejlesztettek, de a rakéta magyar találmány. Ra a Napisten, akinek a neve igen szétágazó utódainknál. A kéta a Khéta, vagy Héta magyarok, hunok neve. Ebből következik, hogy a Ra-Khéta olyan, mint a Nap, okádja a tüzet, lángokat, és a Khéták találták föl, vagyis a Heta-Magorok. Az Asz-Khéta név is a magyarokhoz tartozik. A Cheta népet a héberek természetesen ismerték, és írtak is róluk.

A Hettita Birodalmat a Tengeri Népek Kárpát-medencéből kiinduló borzalmas erejű támadása söpörte el. Vajon tényleg a magyar nyelvű Tengeri Népek pusztították el a Hettita Birodalmat? Az bizonyos, hogy a támadók elvonultak a birodalom déli szegélyénél. Viszont a nagy támadássorozat végén a frígek érkeztek meg, akik valójában megsemmisítették a birodalom központi telepeit. Az esemény Kr.e. 1.200 körül történt.

A Frígek neve a magyarok számára fontos. Az a lehetőség, hogy a Fríg a magyar Féreg szóból származik, azt jelenti, hogy a Frígek Férgek, mert árulók, és megtámadták a hettita szövetségeseik városait, amikor a hettita csapatok valahol máshol tevékenykedtek. De a Féreg magyar szó a Fér-Eg alapján, az Égen lévő Fér, Tündér lehet, a Fába Szorult (A Tejútba, Világfába) Féreg meg a Farkas. Innen kell tovább menni gondolatainkkal. Van Farkas csillagkép, ezt ne feledjük. A zsuanzsuanok Tekergőző Férgek a kínaiak szerint, vagyis a Tejút népe, az égi farkasok. A Firge (fürge) szó is ide tartozik.

Szíriai területeken i.e. 1.200 után is tovább élt a hatti birodalmi eszme, de többé nem voltak képesek az utódok újabb nagyhatalmat létrehozni a térségben. Ekkor jelenik meg a nevek fontos jelentése, a Hatti, Cheta, és hasonlók, kivéve a hettita szót, amit az indoeurópai írók választottak a heta nép nevének 1934 táján, ami név létezése az ókorban bizonytalan. Az idő azt mondja, hogy a szkíták, a magyarok egyik neve, ebben a korban tényleg Észak-Szíriát lakták, ami a hatti-hettita területhez tartozott. Semmi kétség, hogy ez így is volt.

A Hatti Birodalom összeomlása után jönnek létre az újhatti államok, amelyek sok értékes tényt szolgáltatnak nekünk, mai magyaroknak. Szíria a Szer magyar szóról kapta a nevét, aminek több jelentése van, de a Szer Király értelme az egyik legfontosabb, ami alapján az egyiptomi “Szerek”, a Kartusban lévő királyi név is értelmezhető lesz magyarul (a Szer Éke). Az asszir terjeszkedés alapján a mai Szíria nevét általában asszírnak gondolják a történészek, valójában azonban a név a magyar Szer szóból származik. A magyar nyelv százszor régebbi a szemita nyelveknél, emiatt a szemiták kissé durcásak. Az asszírok egyébként Asszur, a későbbi Assur városról és istenéről kapták nevüket. Szeria nevét a szovjet térképek is adatolják.

A térség esetlegesen 27.000 éve magyar írásos rovásokkal bír. Eszerint itt magyar nyelven beszélő emberek éltek, nagyon régen. Az előfordulásuk, létezésük bizonyítása nagy feladat lenne, de a magyar tudomány erre képtelen.

A Szer fontos magyar alapszó, sok helyen is megjelenik. Szeriában két szövetség is feltűnik, két Szer, az Északi, és a Déli. Tudni kell, hogy Ardilus királyfi, és sok hősünk a Sárkányt a szerüre hívja ki harcra! A szerü a gabona cséplő hely, ahol a föld kemény. A szerü tehát a gabona nevével is kapcsolatos, lásd Ceres nevét, aki valójában etruszk-magyar istennő. A szerün megvívott harcok hőseink diadalát bizonyítják.

A hattik még sokáig nagyon keményen ellenálltak az asszír terjeszkedésnek. Nem ismerjük a szemita asszír és hatti harcok teljességét, de annyi bizonyos, hogy az asszírok lassan haladva előre, sok hatti települést bevettek.

Szeriában két szövetség jött létre. Az Északinak inkább magyar, a Délinek inkább amorita nevei voltak. Igen fontos, hogy a hattik, vagy hettiták és az amoriták közösen próbálták megállítani az asszír terjeszkedést. Különben Asszur városa, a Ló-Bika, és Ninive, a Nin-Íve, eredetileg magyar, vagyis szavárd városok voltak. A latin Széria szintén a Szer, Sor, Sorozat leszármazottja, a Karosszéria angol szóval együtt, amiben a Car az Autó (A-Utó, a Nap, az Örökmozgó), de a Széria is jól látható. A szerek szövetségek, a terület az oroszoknál Szeria, más esetekben Szíria nevű. Asszur (Assur) és Nin-Íve bevétele a Kr.e. 1900-as évekhez tartozik, amikor azok még magyar városok voltak, de az elestük után asszír városok lettek.

A Bibliában szerepelnek a Heták, vagyis a magyarok, ezen a néven. Feltűnő, hogy a zsidó ősök, próféták, királyok, igen gyakran, északról, szavárd területekről vesznek maguknak feleséget, mégpedig legtöbbször királylányokat. Az a zsidó, akinek az anyja is zsidó. Igen ám, de a zsidó királynők magyarok, a nők a királynő alá tartoznak, jogot szerezve a királynőtől. Ezért a zsidók, akik zsidó anyától születnek, valójában a magyar vérvonalat viszik tovább. A zsidók, a logika szerint, magyar eredetű nép.

A hatti, hurri, szumir kultúrák kötődnek egymáshoz. Az ékírás jelei a magyar rovásírás betűiből alakultak ki, a magyar betűket jól lehet vésni, vágni, de az agyagba karcolni nem. Az Ír magyar szónak mellesleg van Vágás, Vésés jelentése is. A nád hegyével könnyű benyomni egy éket, sok kis ékkel utánozni lehet az eredeti magyar betűt. Így alakult ki az ékírás a rovásírásból, és elterjedt több területen, közte a hattiknál is. A jelekhez még a token írás, és a képírás is adott formákat.

KIS-ÁZSIA BELSŐ RÉSZE

A térségben fejlett civilizáció volt, aminek sok nyoma van. A Göbekli Tepe kőkörei Kr.e. 10.200 táján kezdenek épülni, lehet bizonyítani, csillagászati eszközökkel, hogy a kőkörök építői magyarok voltak. Állítólag még ma is vannak magyar falvak Törökország keleti felében. Ennek utána kell nézni. A falvak vagy a legősibb korok magyarjait rejtik, vagy a Magyarországról elrabolt hadifoglyok által alapított falvak magyarjait nevezik meg. Sajnos, fogalmam sincs a kérdés megoldására.

A hettita mitológia sok rokon vonást visel a szumer mitológiával, ami természetes, mivel közel voltak egymáshoz. Azt a tézist viszont nem kell elfogadni, hogy a hatti-hettita emberek átvették a szumer kultúra számtalan elemét, így a szumerok mítoszait is, isten neveikkel együtt. Azért, mert a hatti-hettita térség, alanyi jogon, szintén örökölhették az isten neveket, mert azok többsége magyar nyelvű. A hatti terület az ősibb, és a szumir terület a fiatalabb, magyar alapnépre rátelepülve.

A szumirokról érdemes egy-két szót szólni, mivel valóban kapcsolatban voltak a hatti-hettita területekkel. A szumir őshaza egy hegyektől övezett, körbe vett ország, ami a Kárpát-medence. Tehát a szumirok ősei a Kárpát-medence magyarjaitól vándoroltak Mezopotámiába, és nem a szumirok jöttek Magyarországra, magyarnak lenni. A mítosznak legtöbbször hinni kell, mert egyetlen nép, egyetlen ember sem tagadta meg őseit soha, inkább elpusztult. A szumirok, Ki-En-Gir népe, a Sih-Sag-Arsaga népe, a Sineár népe, egészen Kr.e. 3.200-ig magyar neveket adott az isteneknek, a királyoknak, a városoknak, a földrajzi helyeknek. De Kr.e. 3.200 után a területen megjelenik a képírás, majd Kr.e. 3.000-től az ékírás. A mítoszok arról szólnak, hogy délről egy másik nép érkezik Mezopotámiába. Ők az igazi Fekete Fejűek. Valamiképpen rokonok, a magyarnak vélhető őslakosság nem vív honvédő háborút a betolakodókkal szemben. Ám az idegenek nyelve rátelepszik a magyar nyelvre, ami megváltozik, de nem annyira, hogy bármely becsületes kutató nem ismerné fel azonnal a szumir nyelv magyar nyelvből való eredetét. A jövevények vagy afrikai kusiták, vagy ázsiai dravida-rokonok, vagy mind a két területről érkeztek behatolók. Ettől az időtől kezdve a szumir kultúra nem tekinthető magyar kultúrának, de az alapjai magyarok maradtak. Ezért a későbbi időkben is számtalan magyar nyelvű bizonyítékkal találkozhatunk, ha szumir történelemben kutakodunk. A szumir nyelv nagyjából a Kr.e-i 3. században halt ki, bár élhetett tovább is, mert rendkívül hasonlított a mai magyar nyelvhez. Szumir, vagy Sineár népe a zsidók és oroszok őse. Ezért nagy a felelőségünk a nyelvészet harcaiban az igazság követésében. Nem elhagyni a magyar nyelvet, de mindig követni az igazságot, bármely rovás olvasatban.

A Termékeny Félhold egy kitaláció, amit azért hoztak létre, hogy a földművelés felfedezését erre a területre tehessék. A földművelést a Kárpát-medencében találták ki őseink, mintegy 25.000 évvel ezelőtt, vagy még régebben, 35.000 éve. De kínai adatok 50.000 évről szólnak, amikor már magokat találtak a kutatók egyes barlangokban. A földművelés eljárása sokkal régebbi, amint azt sok kutató gondolja. Ezzel őseink is tisztában voltak, aminek a nyelvekben is kellett nyomának maradni.

A NEVEK ÉRTELME

Ha áttérünk a hatti nevek értelmezésére, akkor a névanyaggal csínján kell bánni. A “Ha” a magyar nyelvben Ház. A Hat szintén Ház, és egy számnév, Egyiptomban szintén Ház. A Ti viszont Élet, szumir értelemben, valamint Császárság, a hun és kínai nyelvben. Mivel mi, hunok, a kínaiakkal sokáig testvéri kapcsolatokat ápoltunk, aminek a lényege az egy tőről való származás, akkor a Ti szónak is fontosnak kell lennie. Tehát a Ti nem csupán Élet, hanem Király, Császár jelentést is tartalmaz. Ez azért fontos, hogy értelmezhessük a Hatti és a Hetita, Hettita, és a Cheta neveket. Mivel Egyiptom és Kína összekötését a magyar nyelv adja, semmi okunk feltételezni, hogy a Ti Császárság értelme ne tőlünk eredne.

A Ti megjelenik a Hunti, Fehér-Hun-Ti, Vörös-Hun-Ti nevekben, ahol a Ti Király értelmű. Egyes változatokban a Tik szó jelenik meg, ami a Nap neve, továbbá a Tik csillagászati objektum neve, ma a Fias-Tyúk nevében látjuk. A Tik lehet többes számú alak, mint a Tyúk is, mert a Tyú a magyar nyelvben Csillag, de a K jel lehet kicsinyítés is, pl. Vaj-k nevében. Ti-k tehát többes számot is jelent.

A kínai Huang-Ti a Sárga-Császár. A Csin-Si-Huang-Ti császár neve a Csinek (csinosak, naphívők) Első Sárga Császára, ezt jelenti neve. Kínai nyelven, de a kínai nyelv, és a magyar nyelv nagyon alaposan összefonódik, mintha egy tőről eredne.

Lehetetlen azt állítani, hogy az ókori nyelvek magyar nyelvek. Csak azt lehet állítani, hogy sok ókori nyelv, így a hatti-hettita is nagyon közeli rokona a mai magyar nyelvnek. Egy régebbi, magyar nyelvnek tekinthető nyelvből származott, amelyik nyelvet Kis-Ázsiában beszéltek, de sok ezer évvel a hatti, hurri, szumir nyelvek előtt.

A Ti Király jelentését megtaláltuk a hun-magyarok nevében, két kínai császár nevében, a Hat-Ti névben, és a Het-Ti-Ta névben, esetleg a He-Ti-Ta névben is. A Hat-Ti tehát eszerint Hat-Királyság, a Het-Ti-Ta Hét-Királyság-Tája, a He-Ti-Ta a Nap-Királyság-Tája lehet. Bizony, a Hat-Királyság is, a Hét-Királyság is ott van, csak kétszeres állapotban. Az Északi Hat a magyar, a Déli Hat az arámi, az Északi Hét a magyar, a Déli Hét az arámi szövetség. Illetve amorita is lehet.

Hetu-Magyaria a hét magyarok országa. A Heta, Hetu neveket a görögök képtelenek voltak kiírni, hiszen nem volt H betűjük, ezért a Geta, Getu formát alkalmazták. A H betűt sok nyelv a magyar rovásírásból vette, Cirill és Metód segítségével, akik bulgárok, és a bulgárok természetesen magyarok voltak egykoron. A H betű egyébként a Halak csillagkép sematizált formája, és kíváncsi lennék, melyik másik nyelvben van meg a Halak név H betűvel kezdődve? A latin H betű a magyar H sematizált formája, középen össze is van kötve, jelezve, hogy a két hal egy csillagképben van. Tehát az összes Géta nép Héta magyar. A Biblia is helyesen írja nevünket, Cheta, vagyis Heta formában. Keleten a Heta helyett a Yeta is elterjedt a kínaiaknál, mint a Huna változata.

HETA ISTENEK

Legalább három fő mítoszt ismer a tudomány a hettitákról, amelyekben különböző istenek szerepelnek.

Arinna város Napistennője fia Tarhuntas. Nevét sikerült pontosan meghatározni a magyar nyelvből. Ezért Tarhuntas neve magyar nyelvű. Ő az Ég istene. Mivel Arinna várost még nem sikerült megtalálni, hogy hol volt, csak a neve körül vizsgálódhatunk. A város nevében a Na önmagában is Város, Település, mint a Temenna névben, ahol a Temen a Temén, Tömény, a tízezer harcos lakhelye, a Na meg a városrész neve. Tehát Arin-Na az Arin Város neve. Az Arin névben a Napot láthatjuk. Az Aran, és Aranka szintén a Nap neve. A hun Arikan, Atilla felesége neve is Ari-Kán, Arany-Uralkodó. Arika az Aranka becézése. Az Arin valószínűleg magyar nyelvű, és a Nap neve. De a várost sajnos még nem sikerült megtalálni.

Sziusz isten nevét egyesek Zeusz nevével vetik össze, ami hiba. A Ten, Teusz, Deus, Zeusz (Tejsz, Dejsz, Zejsz) a sorozat, mind Isten jelentéssel. Sziusz egyértelműen Nap-Ős.

Tar egy magyar név, istenek és királyok nevében is előfordul. Ma is létezik Tar család. A Tar család híres hőse Tar Lőrinc, aki Írországban Szent Patrick barlangjában is volt. A Tar egy hatalmas isten neve, Magas az értelme. Ő az Atya Isten, Papaiosz. Csak a magyar értelmezés számít, a többi nem. A Tar a Tér párja a magyar nyelvben. A Tér szónak is több jelentése van, amelyek közül fontos a Csillag jelentés.

Taru isten neve a Tar és U nevekből képződött. Tar a Magasságos, az U a Végtelen, Magasságos, Örökkévaló, ami az a magyar nyelvekből pontosan kiszűrhető. A szumir Zi'U-Szud-Ra névben, amit sokan támadnak, az U Végtelen, Magasságos, Örökkévaló, Komoróczy Géza felismerte a név fontosságát és értelmét. Az U szóról értelmetlen vitát kezdeni, mert az U-Ü-Ő változatai teljesen bizonyítják a jelentését.

Tarhuntas isten neve azonban teljesen bizonyítja magyar nyelvűséget. Az isten neve a Tar, a Hun, és a Tas elemekből áll. A Tar természetesen kopasz is, mint a Thar sivatag, ami a növényektől kopasz. De a Tar Magas jelentésű is, ami sok szavunkban is jelen van. A fej tarsága, ami a test legmagasabb része, és a Tar Magas jelentése között lehetséges a kapcsolat. Sok harcos a fejét tarra nyírta, amikor háborúba indult, csillaggá akart válni. A Tar tehát lehet Magas is, mint Targitaos nevében is.

A Hun szó vizsgálatát elvégeztem, ami azonban nem jelenti azt, hogy ezt a fontos szót ne kutassuk tovább. A Hun Csillag értelme teljesen világos, amint a Hunyor neve is.

A Tas (Tasz) értelme Úr. A Ta általában Nő és Ország, meg Férfi, amit a Tata szavunk is bizonyít, de a Ta mégis a nőiség fogalma, mint ország. Ám ha a Ta Férfi, és S jelzéssel mégis Ta-s, vagyis uralkodó, ezért Tar-Hun-Tas nevében a három szó magyar nyelvű. Jelentése Magas-Csillag-Úr. A szumirban is a Tas Úr, és s-el írott.

Meg kell említeni, hogy egyes nyelvek nem ismerik az S hangot. Ezek a nyelvek szöszögők, mint a latin és a görög nyelv. De hogyan halt ki az S hang eme nyelvekben, azt nem tudni. Ellenben ez lehet nyelvészeti kérdés, csak a válasz nem ismert. Az nem elfogadható, hogy a Hatti neveket átírják szöszögős alakokra, mivel semilyen bizonyíték sincs, hogy az S és Sz hangok, jelek közül mi a helyes olvasat. Tehát a Tas és Tasz között a Tas a helyes olvasat, nem pedig a szöszögős Tasz. Az oroszok pl. az “s” alakos neveket alkalmazzák.

A Tar tehát ma is magyar családnév. Taru neve alapján megjelenik Itáliában, Tarchu név alatt, ami bizonyítja a Kis-Ázsia és Itália népeinek magyar eredetét. Van Tarchun isten is, vagyis Tar-Hun, az etruszkoknál és Kis-Ázsiában. Az etruszkok egy része valóban Trójától délre élt, ahonnan Tyrhen királyfi vezetésével Itáliába vándorolt, ahol akkor már türkök, vagyis magyarok éltek a Kárpát-medencéből, legalább Kr.e. 2.500-tól, de inkább régebbről kezdve.

Tarquinii városa régebbi neve Tarhu volt.

Van egy Hannahannah nevű istennő is, aki a születés és az anyaság istennője. A név duplázott, ősi jellegzetesség. Amikor duplázzuk a szavainkat, akkor a többes szám, vagy a hangsúlyozás kerül előtérbe. Hannahanna a nép folyamatos újra termelődéséért felelős istennő, a “születések úrnője”. De a névben az An, Ana, Anya jelentés van benne.

Neve Dingir-Mah és Dingir Nin-Tu. A Dingir Nagy-Kör, Isten, a Mah a magyar Mak és Mag későbbi szava, Nagy jelentéssel. A Nin-Tu név szumirban is létezik, Níni-Tu a magyar megfelelője. Ő az Anyaistennő, minden istenek Anyja. Itt is tetten érthetjük azt a magyar gondolkodást, hogy az iseneknek Anyja van, aki a Világegyetem szülője. De megvan a magyaroknál a férfi isten is, ami az Apa és Anya eredendő eredetét bizonyítja, és egyenlőségét is az isten fogalmában. Hannahannah minden istenek Anyja.

Apaliunasz Apolló. Mivel tudjuk, hogy Apolló magyar isten, nincs kétség, hogy ez a név is magyar nyelvű. Apa az Apa, ami sokkal régebbi név, Li a Király, az Unasz meg egy ősi magyar szó, ami Unasz egyiptomi fáraó nevében is megjelenik. Az Un-Ász az első Ász, égi Ász.

Alakszandusz Viluszai király, a névről megállapítottuk, hogy Ilusai, az Alakszandusz meg Alex és Androsz. Szereti Apját. De volt Trójában egy király, akinek a neve Alakszandusz volt. Ilusza tehát természetesen Ilusa, Ilona városa.

A magyar értelmezéseik sokkal régebbiek, mint a környék neveinek értelme.

A heták főistene Alalu, az Ég Királya. Felettébb izgalmas név. Az Ala Magas, a Lu Ember, illetve Fény. Aladár, Alabanda, Alabárd, e nevekben az Ala Magas. Ismert az Ala-Bala mondókánkból is, ahol Alázd-Balázd lehet az értelme, ami megint a Magasból eredő cselekvést jelzi..

Eridu első és második királya természetesen mítikus, Alulim és Ala(l)gar, de hasonlítanak Alalu nevére. Azt már kifejtettem, hogy a Milu és a Lumi az Égboltra vonatkozik, a Lim, Limu a csudaszarvas, az égbolt, a csillagsokaság, amit a mai Millió, Milliárd név is kifejez. Mivel az Alalu Magas-Fény, elképzelhető, hogy az L-R testvérség miatt az Aralu forma is létezett. Ez a név az Arany, Arany Atyácska irányába mutat.

Alalu fia Anu. A szumir égisten neve An, azután Anu. Ez a név kétségtelenül magyar eredetű. An formában is gyakori a magyar nyelvben, de az Anu változat is magyar nyelvű. Nem vitatható, hogy az An-U és az A-Nu is értelmes magyar nyelven. Az előbbi Égi-Magasságos, Örökkévaló, Végtelen, az utóbbi Isteni-Nő értelmű. Valahol itt kapcsolódik egybe a matriarchátus és patriarchátus, ami a magyaroknál mindenkor egyenlő volt. A magyarok nem éltek sem patriarchátusban, sem matriarchátusban, mert társadalmukban a nemek egyenlőek voltak. Az igaz, hogy az amazonoknál nőuralom volt, de nagy valószínűséggel seregeikben férfiak is szolgáltak.

Anu Anyu jelentése természetes, hiszen az Ég istene egyrészt női, ana-anya, másrészt férfi, An, Jan, és hasonlók. Az An gyakran On alakra fordul, mint John, és Johnny. An természetét négy arccal is ábrázolták, mint aki a négy világtáj ura. Azonban a későbbi rómaiaknál An isten már csak két arcot kapott, ő volt a két arcú Janus. Előre is lát, hátra is lát, ez a két arc jelentése.

Mivel An az “Ég, Menny”, jelentéséről nem lehet vita. Fordítva Na, ami viszont több jelentést is visel. Elsősorban a Na a Nagy jelentést tartalmazza. A Nagy magyar szó a Na-Ga változata lehet, ami Nagy-Ház, ráadásul több utód nyelvünkben Kígyó. Tehát itt a Na-Ga nem más, mint a Tejút, az Égi Kígyó. De a Na jelentése lehet Kő, Város (nemzetség, törzs), Nő, Igen, és bizonyára mások. A Na kutatása fontos, mert az alapszavaink közé tartozik. Lásd Na-Pa Nagy-Fő, a Nap. “Eb fél, kutya fél, míg az ipam, napam él!”.

An-U jelentése Égi-Magasságos, lehet válogatni az U jelentései között. Az U önálló szó, a magánhangzók családjába tartozik, változata az Ü és Ő. De Anu isten neve mindentől függetlenül, az Ég, An nevéből képződótt.

Dialektikus ellentéte az An névnek az Ördög, amit Han, Hány alakban írunk. An az Ég, de változata az Ördög, sok név alatt. An ugyanis nálunk mindig Ég, ige és főnév, de éjjel fekete, nincs fenn a Napisten, illetve Napkirály. A fekete szín a végzet színe, az ördögök éjjel járnak elsősorban kísérteni. Ha Anu jellegtelen ősisten, aki már a szumerok korában is az idők homályába vész, akkor csakis magyar istenség lehet, mert mi írunk sok tízezer év óta, nem a szumirok. A Han, szinte teljesen biztos, az An szóból keletkezett, hasonlóan a Jan szócsoporthoz. A Han-Ság nagy mocsár, az ördög területe. Hany Istók nem más, mint Ördög Istók. Akit megszállt az ördög, azt Hánytatni kell, hogy kijöjjön belőle a rossz. Matematikában a Hány? kérdőszó az ördöghöz, a Mennyi? kérdőszó a Mennyhez (eredetileg Mén) tartozik. A hánykolódik, hányja-veti magát és egyéb szavaink a rossz állapotot írják le.

De a Kor-Hány, Kur-Gán halotti építmények nevében is szerepel a Hány. A Kur és Kor itt egyértelműen Hegy, de előfordul Ország jelentése is. Ám a Kor lehet Kör is, mivel a felhányt hegyek kör alakúak, a Kör szó viszont a Nap sajátja, elterjedt a magyar földrajzi nevekben. Különösen a Gán szó fura, mert a király jelentésű Kán szóval is rokon, ami Gán és Hán alakra fejlődött a törököknél. A Kán magyar szó, a Kan változata, amiből kialakult a Gan és Han. Han Tengri értelme Tengri Király, de akkor mi a kapcsolat a Kán és az ördögöt jelentő Hán között? A magyar nyelv nem utóda a török nyelvnek, a származás éppen fordított, magyarból ered a török, de a Han, mint kínai Hanok népe, a Han Tengri, és a magyar Hany Istók, Hány kérdőszó, az An, vagyis égi eredetű szavakat jelöli, esetleg a bukott angyalt is, aki az Anból ered, de Hanná, ördöggé változott.

Ha Anu (An-U) nevét tükrözzük, akkor Uan formát kapunk. Őt a görögök Óannésznek nevezték, aki a szumirok kulturhérosza volt, tehát a tudományok istene.

Még ki kell térni az Asszony nevünkre, amit az oszétből eredeztetnek némelyek. Régebbi alakja az Asszon. Az Ász, hangsúlyozva, és az An, Ana szavainkból képződött szó. Az Ana szót az óasszir Atra-Haszisz eposz is tartalmazza. Az oszét Achszin jelentése Úrnő, de a szóban lévő Szin a magyar Nap. Az Ássz-On/Ony az Ász Ana/Anya, a Hősök Anyja, illetve ő maga is Ász, vagyis isteni, hősi. Tehát az Asszony szó magyar eredetű, az Ászok Anyja. Nem szabadna minden nevünket más nyelvekből származtatni, mert mi vagyunk azok, akik az írást is feltaláltuk, és akik a szavakat adták utódaiknak, akik közül nagyon sokan hatalmas népekké fejlődtek, közben saját őseiket nagy elánnal támadták.

Latinul az Anno Évet jelent, az An az Ég, a No bizonyára az Úr, mint a japán Ten-No (Ten-Úr) névben. Az Év mindig a Naphoz kötendő, akinek a neve Udum, vagy Ádám is lehet. Felesége Éva, egy teljes kör, vagyis 365 Ív, ami kitesz egy Évet. Az Év tehát Ívekből áll, a névben az “A” lehet Isten is. Év-A tehát nem más, mint az Év Istennője, aki Adam jóvoltából jön létre. Adam minden reggel felkel, minden este lenyugszik, megtér Édesanyja házába, közben megtesz egy Ívet, majd 365 alkalom után létrehozza Évát. Akit a Biblia bordának is leír, de a borda nem más, mint egy ív. Gyönyörű a Biblia íróinak költészete, igen magasrendű, tehát a Biblia mondanivalóját költészeti szempontokból is vizsgálni kell. De ezt tudják a felkészültek. Az Anno latin név tehát szoros kapcsolatban van az etruszk magyarok nyelvével.

A magyar An, Ana, Anya mellett az An, Anu, Anyu, majd az An, Jan, János, stb., majd az An, Han, Hany, Gan szavak kialakulása jól levezethető, ha van evolúciós, fejlődési szemléletünk. Ez a hatalmas szótábor mind a magyar nyelvből született meg.

Még az Anna szóra is ki kell térni. Sok szumir névben is megjelenik. Ezért az Anna név kétségtelenül egy ősi szumir, vagy a szumirnál is sokkal régebbi nyelvből keletkezett. Egyesek szerint az őseink buták voltak, de szerintem is, meg sok más kutató szerint is, őseink zsenik voltak, de legalább annyira okosak, mint mi, mai emberek. Tehát zseniális őseink az Anna szóra azt találták ki, hogy az An az Ég, Menny. A Na meg lehet több jelentésű, de a Nő fogalma is hozzá tartozik. An-Na tehát egyszerűen Égi-Nő. Ha viszont férfira esett a név, akkor az An-Na lehet Égi-Nagy, vagy Égi-Ház, amiből való, amiből ered a király.

A Hant szavunkra is ki kell térni. A Han az égi temetkező hely, magaslat. Lehet néhány deciméter, de lehetett régebben sok méter magas, vagyis Hegy, Kur. Manapság a temetőkben a nép Hant alá temetkezik. A régi, több ezer éves magyar temetkezések Korhányai, Kurgánjai mára kicsi dombokká szelidültek, a temetőkben járva ezrével láthatjuk népünk mai temetkezését.

Még egy nevet meg kell vizsgálni, mielőtt tovább lehet haladni. Ez a név a Hangya. Emberi családnév is. A Hangya olyan lény, aki a tetemeket eltűnteti, felfalja, széthordja, de az Alvilágból, a földből jön elő, és oda is megy vissza. A termeszeknek nem rokona, a Hártyásszárnyúak közé tartozik, értelmi képességei nagyon magasak. A Hangya szó Ant az angoloknál. Mivel a Han-Gya magyar név egyértelműen a Han névre utal, a Gya meg a Ga alapján Ház, ezért a Hangya népek a Han alapján építenek Házakat, a házuk az Alvilágban van, ahol az ördögök uralkodnak, de nem mindenhol. Vannak hangyavárak is, mint az erdei hangyáknak, a vöröshangyák ugyanis várakat építenek.

Anu fia Kumarbi. Rendkívül fontos istennév, de a név jelentése nem feltárt. Városa Ur-Kis. A névben az Ur jelentése “kiemelkedő”, ami lehet emberek ura, hegy, város, az Istenek Ura, a német Uhr Ős, vagyis a magyarok. A Kis név alapja a Ki, Kő, Ország értelemben, tehát Ki-s “országos”, vagyis főváros. A szumir Kis volt a földek ura, amíg Gilgames meg nem semmisítette Kis királyának seregeit. Az Eufratesz nagy kanyarulatánál van, vagy volt Kis-Tan városa, egy másik magyar város..

A sémi Amoreus jelentése Ember. A névben az A a férfi neve, a Mor a Maur, Mahar, Magúr névből eredhet. Hasonló az Armorika névhez, vagy a mórok nevéhez, akik nem arabok voltak. A Mar fiatal férfi, sok névben felismerhető, Martu isten, Mars isten, vagy a Maros és a Mára-Maros nevekben. Az Amoreus népnévben is előtűnik a név magyar eredete.

Alalut letaszítja a trónról Anu, Anut letaszítja Kumarbi, az istenek atyja. Szép kis család! Kumarbinak két fia születik: Tesub és Ullikummi. A két isten különböző, bár Zecharia Sitchin azt állítja, hogy a két név egy isten kétféle neve. Ullikummi anyja Vasitta.

Tesub nevéről nem tudni, hogy Teszub formájú-e? Van Tessub alakja is. Az Ub szó Sarok a szumirban, a Tesz magyar ige és Isten, a Ten változata. Ha a névben a Szub élő, akkor jelentése Alsó, a Szub a szumirban is megvan, pl. Szublugal Allugal, a lugal császár helyettese. A Szubtrópus, Szubmediterrán szavak jelzik latinban való jelenlétét, de a Szob is azonos a Szub szóval, amit jelez Szob városa a Börzsöny alján, vagy a Szob-Oszló város neve az Alföldön. Szobek egyiptomi isten neve is Szob-Ek formában az Alsóság-Fia magyar jelentést tartalmazza. Tesz-Ub a sarok isten, az istenek sarka, akire támaszkodik az isteni világ.

Tesub felesége Heba, a szóban a He a magyar nyelvben Nap, a Ba Gyerek, a Baba, aki Tündér. Csupán Ipolyi Arnold tényeit alkalmazom a helyes megértés érdekében. Van Hebat alakja is, mint Ené ősanya istennőnk nevét is írták Enéth alakban. He-Ba neve egyszerűen a Nap-Lánya.

Heba nevének van Hepa alakja is. Ez a név a Nap-Fej jelentést viseli. Azért érdekes, mert ma is használjuk a Hepaj szót, ami nagy mulatságot jelent.

Hepatsarmas istennő Telepinus isteni király anyja. A Sarmas több magyar település nevében ma is létezik. Ilyen név Kis-Sármás, meg az erdélyi Sármás. A francia magyar eredetű nyelvben a Charme is innen eredhet. Akinek az arcán arany fény ragyog, az sármos, az arca vonzó. A Sár az Arany, a Napisten által beragyogott hely. Hapat-Sarmas neve persze régebbi a francia nyelvnél.

Tesub és Heba egyik lánya Mezzula. A Me önmagában Fény, a név ezért lehet a Mé, vagyis a Fény Szülője is. De Mezzula nevét nem értem.

Másik leányuk Inar, vagy inkább Inara. De Inara más szövegben Tarhuntas leánya. A vad természet istennője. Az In Isten, mint az En, mindenben benne vannak, mint a latin In is mutatja, de az Enség a magyarban azt jelenti, hogy Isten eme része mindenben benne van. Az Ín is belső lényeg, az ínből fonták a húrt az íjra. Az Íny megmutatja a belső szándékot, különösen farkasoknál, oroszlánnál. In-An-Na szépség istennő nevében az In Istennő. Az ínek társadalmi osztálya egykor a vezető volt, majd a bők lettek a vezetők. In-Ara tehát Isteni-Ara. Az Ara magyar szó a menyasszony neve. In-Ara az Isteni Ara. Az Ara képződménye az Aranka, Arany, latin Aurum, finn Aurinkó. Finnország északi városa Inara, és egy nagy tó neve.

Inárcs magyar település nevében a “cs” kicsinyítés, becézés. Ebből következik, hogy a község neve Inár istennő nevéből származik. Ugyan Kiss Lajos Inárcs nevét a törökből származtatja, valami “inal” - “előkelő ember” szóból, de a magyarok nem adtak soha idegen nyelvből neveket saját lakhelyeiknek. Annál inkább a magyar istenek sok településnek a névadói. Így Inárcs Pest megyében kétségtelenül Inár istennő lakhelye, mint a finn Inara város is.

Kuruntas hurri isten hettita neve Inara. Kuruntas szarvas isten.

Kumarbi másik fia Ullikummi. Hatalmas diorit oszlop, ami a tenger vizéből születik. Ha a névben az Üllő-Kommi, üllő koma fogalom van jelen, akkor az tényleg diorit oszlop, mert az oszlopok keveset mászkálnak, inkább ülnek.

Van egy Kummija nevű város, amely nevet Égi Hajléknak értelmeznek. Ullikummi neve Kummija város pusztítója.

Vasitta fia Ullikummi. Az istennő neve lehet Vas Itta? Vasitta egy hatalmas fennsík, vagy hegység. Diorit oszlopot szült!? A Vas Fehér értelmű, mint Vác neve. A Fehér mellett a Fény is kapcsolódik hozzá, hiszen a Fém is Fényes. Vasitta a Hegyek Fényes Úrnője. Ő az, aki a felkelő Nap fényét összegyűjti.

Az ördög neve Upelluri. Megdöbbentő név, mert az udmurt és permi mitológiában a Pelluri szintén ördög, amolyan szélördög, portölcsér, esetleg nagy tornádó. A heta mitológiában Óriás a neve, aki tartja a vállán a világot. Az Upelluri és Pelluri egyértelműen rokonok. Az U szó a magyar nyelvben Magasságos, Végtelen, Örökkévaló, tehát isteni fogalmat jelent. A szó megvan a szumirban is. A finnségi nyelvekben gyakori a hangsúlyozása a mássalhangzóknak, mint a dravida és ind nyelvek mellett a magyar is szereti a kettős mássalhangzókat.

Tesub isten unokájának a neve Zintuhi. A név esetleg a Szint-Ugi változata?

Kamruszepa istennő az orvoslás felelőse. A Kam magyar szó, van Kám településünk. A japán Kami-Kaze Isteni-Szél, tehát a Kami jelentése isteni. A Kamraszépe jelentés elképzelhető, mert a régi nevek elolvasása meglehetősen körülményes, de a Kamra nem csupán egy valódi háztartási istennő nevét valószínűsíti, hanem a kincseket, gazdagságot is. A Kamra kincstár is volt, a szó változata a Kamara, a kincstáros pedig a Kamarás, ma is létező családnevünk.

A Sze-Pa szó szerint Fény-Fő, ami nem akadályozza a Szépe jelentést. A Szep szó Egyiptomban is létezik, a Szep Tepi kifejezésben, és Ős jelentést is tartalmaz. Ezért a Szep Te-Pi jelentése Ősi Isten-Csillagok, nagyon régi korok uralkodói. De Kamruszepa nevét igyekeznek másként is olvasni a kutatók.

Ha Kamruszepa a Nagy Istennő, akkor azonos Makh istennővel. Makh nem más, mint Mag istennő, a Nagy, a Mah, de Ma (Mama) Földanya becézett alakja a Máj is, amiből jósoltak, mivel a Máj a Föld egészét jelképezte. Maja istennő is innen származik.

Kamruszepa leánya Aruna, a tengerek istennője. A névben az A, és az Ar is jelent vizet. Sőt, az Áru is értelmes magyar szó, bár a vízhez nincs köze. Az A-Runa forma nem valószínű, mert a rúna szó a magyar és szumer Na-Ru, Kőre (tett) Rovás megfordítása germánoknál és észteknél. Az Ar viszont Tenger, Víz a magyarban. Árad ige, Árt Ad a jelentése. Mivel az Ar Hegy is, a Hegymagasan jövő Víz adja az Áradás értelmét.

Armorika országa, amely magyarok országa volt Nyugaton, Baráth Tibor megoldása alapján Ar-Mori-Ka, neve Tenger-Maúri-Ország értelmű. Tehát az Ar egyértelműen Tenger is. A Ka gyakran királyság, lásd Belgika, Gallika, Keltika, vagy az egyiptomi fáraó Ka-Mosz-E (Király-Ifjúság-Háza) nevét.

Ar-Una nevének második része a magyar Un istennő nevét tartalmazza, aki az Ég Királynője. Mivel Un istennő a csillagok istennője, ő a Fénylés tulajdonosa is, a Nap és Hold is udvarába tartozik. Ezért Ar Una lehet birtokos esetben, az Ar (Tenger) Una (Fénye) alapján.

Ismert Asertu istennő neve is. Nevében a Tu a Nap, illetve más jelentéssel az Ország. A két jelentés úgy függ össze, hogy olyan ország, amit a Napisten megvilágít. Szubar-Tu olyan ország, ahol a Szubarok, vagyisa magyarok laknak. A Tu Nap jelentéséről Baráth Tibor értekezik, a Tu, Ut, Utu a Napisten, de nem Utu a régebbi közülük.

Asertu férje Elkunirsa. El az Isten, Kun a Nap, az Irsa is magyar szó. Megjelenik Albertirsa nevében is, amit 1950-ben Alberti és Irsa községekből vontak össze. A nevet a nyelvészek, jobb ötletük nem lévén, orosz szuronyok bökdösése közben szlávnak minősítették, azon elv alapján, hogy a magyarok ősnépe szláv neveket adtak településeiknek. Szerintük a magyar Irsa a szláv Jelysa és Olysa – Égerfa ősszláv szóból ered. Megjegyzendő, hogy az ősszlávok nagyjából 500 táján jöttek létre, magyar-hun vezető nemzetségek, és a körülöttük katonai szolgálatot teljesítő alánok keveredéséből. A magyarokról meg tudjuk, hogy 200.000 év óta tudnak írni. Vajon akkor kik az ősnép címre érdemes emberek?

Az Irsa névben az Ir egyrészt Ír értelmű, Vágás, Bevésés értelemben. Ezt bizonyítja az Irdal szó, ami a halak, vagy húsok bevagdalását jelent. Amikor a sziklába írtak őseink, akkor is bevagdalták a betűket. Ezt jelenti az Irtás is, vagy az Irt ige. De az Ir az Úr változata is, az Iringó egy Ir (Ur), ami Ingó a szélben. A virág a Nap és a csillagok mása a földön, a szirmok a sugarak. A Sa Menny Fia, uralkodó, a magyar nyelven beszélők egyik fontos népneve, Sza és Sa a formája.

Hepatsarmas istennő Telipinu(s) isten anyja. A He-Pat-Sarmas nevéről már szó volt. Telipinus egyszerűen Teli-Pinus, amúgy tényleg termékenység isten. Tele van a női nem jelével. Telipinus nevét már több magyar kutató helyesen értelmezte.

Nidaba istennő a gabona istene. Nagyon hasonlít Niszaba istennő nevére. Megara és Eleuszisz között fekszik Niszaia, ami a magyarok alapítása, sok ezer évvel a görögök előtt. Nisza finnül búza, Nisza-Ba magyarul a Búza (gabona) Gyereke. A Niszai Mezők tehát búza mezők, Nisza városa Búzaváros, a magyar Nyisza is a búza aratására vonatkozik. Nesza város neve nagy valószínűséggel azonos értelmű Nisza város nevével.

Pirwa Istárhoz hasonlít, szent állata a Ló. A Pir a Napot jelenti, a Wa isten is a magyaroknál. Pir-Wa neve egyszerűen Nap-Isten értelmű.

Pisaisa a Hegyek istene. Ha Piszaisza a név, akkor az Isa magyar szó nehezebben adatolható a névhez. Pi a Csillag, Nap, a Csillagfi, az isten neve magyarnak látszik, de nem érdemes belemenni a név megfejtésébe.

Illujanka egy hatalmas sárkánykígyó. Nevében az Il isten, a Lu ember, de az Illó szó is közel áll az Illu formához. A Janka női név, a sárkányt Illujankasz névvel is illetik. Az Illyunka változatban a yunka esetleg az Unka béka régi megjelenése. Őt Tarhuntas időjárás isten győzte le, később Tesub szerepel Tarhuntas helyett

Hedammu is sárkány, mégpedig tengeri sárkány. Ereje gyengébb Illujankánál, Istárnak sikerült elcsábítania, ezzel vége volt.

Szerepel egy Hupasija, vagy Hupasijasz nevű halandó is mítoszokban. Ő Hupásíjász, a Hupa szerepel a hepe-hupa kifejezésünkben. Illujankát Hupásíjász kötözte meg, majd Teszub megölte a magatehetetlen sárkányt.

Khiba istennő Hepat egyik neve. A Khi a Föld, Ország, a Ba úrasszony, gyerek.

Nebet neve is magyar, a Ne-Bet egyszerűen a Né Háza.

Teszub egyik neve Taru, ami Bikát jelent. A Táru magyar szó változata. A Ta ország, táj, de a Tar Magas, ami az égi bikára vonatkozhat. A Ta-Ur is bika, bizonyára a király jelképe, mert jelentése az Ország Ura. Kis-Ázsia déli részén húzódik a Taurus, vagyis a Bika hegység. Minotaurusz, a krétai bikaugrás, és más hagyományok őrzik azt az őskori képet, hogy a király bika erejű.

Kaszku korai Holdisten. A hurri Kusuh változata lehet.

Szarruma is szerepel az istenek között.

ROKON SZUMER ISTENEK

Anu mellett En-Lil is szerepel a hetiták mítoszaiban. A szumir istenek jó része magyar nyelvű, mivel Mezopotámiát a magyarok művelték meg először. A később, nagyjából Kr.e. 3.200 idején beszivárgó jövevények ellepték a Kétfolyó-síkságát, de a magyar nyelv sok fontos területen fennmaradt. Mintegy 4.000 szumir isten van, a főistenek mind magyar nevet viselnek. En-Lil nevében az En az Isten, Úr, szerepel a név a Kárpát-medencében, és Egyiptomban is. Hármas jelentése van, mert az Isten mellett Herceg, valamint minden ember is En, vagyis Én. Azután az Enség mindennek lényege, belső tulajdonsága.

A Lil változata Lél, és Lehel, Lil isten pedig a Lég, Levegő istene. A mai magyar nyelvben a nép gazdagon őrzi En-Lil nevét. A Lélek Lél Éke. Lelle városnév. A Leg, Leh, Lile, Lili-Lili, Nagy Lilik és Kis Lilik, és más szavak ide tartoznak. Lilla női név. A Liliom is Lil isten nevéből ered. En-Lil volt az, aki 15 nap alatt megnövesztette Ulli-Kummit.

Ea isten neve magyar. E a Ház, Palota, Templom, sok magyar névben szerepel. Az “A” Víz, szintén több szavunkban jelen van. Régebbi neve En-Ki, amiben a Ki a Kő, szárazföld, de tengeristen. E-A nevének két része tehát magyar, nem akkád, nem hetita.

Gilgames is szerepel a hatti-hetita történetekben. Neve Gisgammas. A Gis a Gil változata. Az akkádok a Gil szót azonnal Gyil jelentéssel értelmezték, ami a magyar nyelvben is jelen van, mint gyilkos. A Gyilok a Gyil-Fia. De a magyar nyelvben van a szónak más jelentése is, amit perzsának akarnak minősíteni nagyjából Kr.e. 800-ból, holott Gilgames, másként Izdubar, sok ezer évvel régebbi, mint a perzsák létezése. Édesanyja, Nin-Szun szólította Gilnek, gilicém, gerlicém, aranyos madaram (magyarom), iglicém, gili-gilim, vagyis Galambom. Tehát Gil-Ga-Mes Galamblelkűség-Házának-Ifja. Ehhez a jelentéshez tartozik Gis is.

Gisgammas Gammas szórésze bizonyára a Gamma szót rejti magában, ami magyar eredetű, mint az egész görög nyelv. A Gam, Gamó kör, vagy gömb alakú, Eszter-Gam (Esztergom) magyar főváros nevében is jelen van. A görög betűk a magyar rovásírásból erednek, mintegy Kr.e. 800 tájáról. Van közük a föníciai íráshoz is, ami Kr.e. 800 körül szintén magyar rovásból ered, amikor még Föníciában sokan beszélték a magyar nyelvet. De természetesen Hellászban is létezett a magyar írás. Ezért a Gammas magyar szó. Pergamon nevében is szerepel, ami Per-Gamon alapján Háza a Gamonnak. Mellesleg innen származik a Pergamen.

Istár a szerelem és termékenység istennője a szumiroknál, hetitáknál, hurriknál, szemitáknál. Színtiszta magyar név. Nevének két eleme gazdag elterjedtségű. Az Is előtag értelme Izzás, Tűz, Fény. A szó változatai az Iz, talán Iz Boszorkány is Istár, És, Et/Ét, Ész, Es és hasonlók. Az Iszter (Duna), Isztrosz (Duna), Észt nép, angol East, vagy Kur-Ten-Iz, Izisz – Iszet, az Et-Na Tűz-Háza, és még sok szó jelzi elterjedtségét.

A Tár magyar ige. Rengeteg szóban megjelenik, lásd Győgyszertár, Kaptár, Magtár, Oktár hun király, stb. A finneknél Ilma-Tár főisten nevében is szerepel, ráadásul a finn Tár Nő jelentésű.

Istár tehát az Is, a Fény Tárolója, hasonló Is-Ten szavunkhoz, aki viszont a Fény Istene. Istár, vagy Isztár neve elöl rövidülve adja a Sztár, vagyis Csillag nevet. A Sztarüj, Sztaraja magyar szó a szláv nyelvekben, Öreg jelentéssel, mivel az öreg halad a csillag állapothoz, meghal, csillag lesz belőle. Ez az elképzelés is a magyar csillagvallás alapján jött létre.

A magyar Eszter szintén Isztár-Istár nevének változata. Ész-Ter a pontos jelentés, az Eszterek az Ész, a Világosság Terének hölgyei.

Szent István pecsétjén az Ister szó szerepel.

Hadad istent is akkádnak minősítik, holott a név magyar eredetű. A Had-Ad két szó magyar nyelvű. A Hadak Atyja a háború istene. Mezopotámiában és Föníciában is tisztelték, Föníciában a Háborúk istene. A magyar “Te Hadad jó Had” mondatban is megkapjuk Hadad nevét, de nem erről van szó. Sémiül a Hadad Éles lenne, ami óriási tévedés. A Had a seregek neve, amelyek katonákból állnak, a székelyeknél a Hadak valójában törzsek. A Had egy vezér utáni harcos sereg, a Had szónak sok rokona van. Az alapszó a Ha, amiből ered a Hat, Hát, Ház, Has, Haus, és egyebek, mind Ház értelemmel.

Az Ad alapvetően magyar ige, az Atya, Ada fogalom alapja. Mindig az Ad, Ada ad, és az Anya kap, ez Isten Atya rendelése. Az Ad a szumir nyelvben is Ad, Ada, Adda formában van jelen, mindig Atya jelentéssel. Az At, Ata, Atta zöngétlen változat is mindig Atya értelmű. De az Ad olykor Nap értelmű, a Da változata. A Megfordítások tudománya rendkívül nehéz tudomány, magam nem is merészelem belevetni ennek a nagy tudománynak a vizsgálatába. Táncsics Mihály bezzeg megtette. A Da Nap, mint a Szer-Da nevünkben, vagy az angol Day névben, de az Ad mégis mindig férfi, ellenben a Da női minőség, a Földanya neve. Adam, Ádám az emberiség egyik ősatyja, férfi, tehát az Ad ige képződménye. A magyar Ada város férfitől eredő név, a zsidó Ada név női név. Had-Ad egyértelműen tehát a magyar nyelv szerint a Hadak Atyja, és nem nője. Régebbi megfelelője a magyar mitológiában fennmaradt Tűzkovács Király, akinek nevéből állítólag keletkezett Hadúr isten neve. A Had Úr bizonyára régebbi, mint Had Ad neve, de mind a két név a hadak isteni urainak a nevét jelentik számunkra.

A szumir Huvava, és az akkád Humbaba a hetitáknál Kubaba alakban jelenik meg. Ezt a nyomorult Huvavát dönti meg Gilgames és Enkidu, Izdubar és Luhunga, a két hős, isteni magyar hadvezér, 50 harcosukkal. A hetita Kubaba nem más, mint a mai magyar Kü-Baba, Kő-Baba. A Ku magyar szó Száj és Kő értelmű. A Kő-Babák állítása sokáig érvényben volt, amiket Kő Bálványnak is neveztek őseink, isteneink és halottaink emlékére. A török Gül-Baba Rózsák-Apja, a Baba ebben az értelemben megy a csillagok felé, meg fog halni, csillaggá lesz. Tehát a török Baba tiszteletreméltő öreg, az orosz Bábuska szintén. Ám a magyar Ba Gyerek, tehát a Baba Gyerek, Tündér, az angol Baby is Tündérem, mint a magyar Babám. Ezek a szavak mind a magyar nyelvből erednek. Az ember a csillagokból születik, és csillaggá lesz.

A Vava finn szó Tiszteletre Méltó Öreg értelmű. A szumir Hu-Vava ezért Csillag-Öreg értelmű, egy olyan istenség, aki a csillagokkal kapcsolatos, a Hu jelentése által. Gilgames és Enkidu tehát egy olyan istenséget győzött le, aki félig a földön, félig az égben lakott. Cédrus démon, kőbaba, kiléte elmosódott, nem tudni, sajnáljuk-e, vagy örüljünk megölésének? Hős Enkidu sérülése a csatában halált okozott, de Gilgames kimentette őt a halál országából. Láthatjuk finn rokonaink nyelvét is az ókori nevekben, ami azt jelzi, a szumir korban a finnségiek már léteztek, de indoeurópaiak, szemiták még nem..

Humbaba kezében tükör van, jelezve isteni minőségét. A Tükör a magyarok egyik fontos jelképe. A Tükrösök jelképe a Tükör, ami a Napot jelképezi. A név megmutatja, miről van szó. Tu a Nap, és a Kör a Nap formája. Ebből alakult ki a Tu-Kör szavunk, ami ma Tükör formában él a nyelvben. Az ősi Tukris – Tükrös országnevek is erről beszélnek. Vajon a Tükrösök nevének van-e köze a Türk népnévhez? Azt tudni, hogy a kazár király előtt tükröt emeltek a magasba, amikor vonult seregével. A kazárok a magyarok egyik törzse volt.

Kubaba neve később átalakul Kübelé alakra. Kü-Bél-É jelentése Kő-Nagy/Ragyogó-Ház. A Kárpát-medencében a Kebele folyó neve nagyon hasonlít hozzá, ami nem lehet véletlen. Még később a név Cybele alakú lett, egészen Rómáig elterjedt, ami természetesen magyar alapítású város.

D-IM Iskur nevében a D Dingir. Azonos Hadad-dal.

Nanna a Hold, Utu és Udu a Nap. Nin-Gal a Nagy-Nő, a Gal a Nagy, Nin a Nő, mint a Nina, Nyina, Nén szavakban. Inanna szépség istennő, Inana a neve Magdalai Magdaléna lányának. Ereskigal a Rózsaillat Úrnője.

Lamma a szumir Lam nevéből ered.

Ningal Enlil és Ningikuga lánya. Ur városban tisztelték. Testvére Marduk és Aszalluhi. Ismert Nikal is, akinek a neve a szumir Nigal névből ered.

Ninurta változata Zamamasz.

Kuruntasz luvi eredetű, a szarvas természetisten. Van Kuruntijasz, továbbá Manapa-Kuruntasz és Kupanta-Kuruntasz név is.

Mukisanu hurri istennő, neve Mukis térség nevéből ered. A Muki ma is élő magyar szó.

A szkíták a magyarok egyik neve. Papaiosz a Jó Papa. Ismert Dados is, valamint időjárás isten Datta. A Pekhi nyelv kihalt, az Ubich sok érdekességet tartogathat mindenki számára.

FRÍGEK

Gordiász Midász király apja, Gordion, Gordium alapítója. A Nagy Sándorhoz kapcsolt “gordiuszi csomó” mondája közismert, a makedón király átvágta a csomót, ahelyett, hogy kigörgítette volna. Remélhető, hogy a Gordi és Gördí-t formák felkeltik az érdeklődést. A frígek nagyjából Kr.e. 1.200 körül kerülnek hatalmi pozícióba Kis-Ázsiában. A kor a kárpátiai magyar Tengeri Népek nagy inváziójának az ideje. Legfőbb bűnük, hogy elpusztították Hattusa, vagy Hattusas városát akkor, amikor a hettita sereg valahol máshol tevékenykedett, talán éppen a Tengeri Népeket támogatta. A frígeket még az örményekkel is összehozzák, holott az örmények Kr.e. 800 táján jelennek meg, mégpedig magyar törzsekből kialakulva. Erről részletesen írtam már.

A Fríg névnek rossz hangzása van. Az angoloknál “durva”, azután “nővel közösül” a jelentése, meg hideg. A görögöknél száraz, meddő a jelentése. A magyar nyelv Fíreg értelmet ad ki, ami a farkas neve is lehet, de a féreg nagyon rossz emberre vonatkozik. Frig germán istennő nevéhez valószínűleg nincs köze.

Gordiász nevében a Gord Kard, az Ász Hős, félisten, a magyarok neve, mint képző, szkytha-magyar nyelv szerint. Kréta (Kér-Ta) Gortyn városa hasonló nevű, és van Gortyn Hellászban is. A Karda, Korda magyar nevek ebbe a névcsoportba tartoznak. A Gord tehát Kard, maga a Kard a Kar kicsinyítése, illetve Kar-Du a Kar-Napja. Fontos magyar fegyver. A Gord is tipikus magyar szó, a Gor Hegy, a D magyar kicsinyítés, vagy helyképző. Mivel a magyar-hun király neve Gordász, a király neve egyszerűen magyarul Gord-Ász, vagyis a Kard Ásza, Hőse. Nem Gorda, meg Ungorda, meg nem tudom, még miket találnak ki a hírneves írók. A szláv Gorod, Gorodiscse, Hrad, Hradzsin ellenben a Garád magyar szóból ered.

Midász nevében az Ász egyértelműen a magyar Ász megjelenése. De a Mid mit jelent? A történetek elsősorban görög nyelv alapján őrződtek meg, ami sokat ront a hitelességükből. Ezért Midász király Mid nevét nehéz megérteni. A Mid a Med társa, Méz, Mező, Középső jelentéssel. Ha a sokkal későbbi Madyasz, Matien, Mátyás, Matyi nevekkel vetjük össze, akkor sem értjük meg nevét. A magyar nyelvben a Mi Fény, ezért a Mi-d a Fény-helye is lehet. Sajnos, ennél nem sikerült közelebb jutni Midász nevének értelméhez.

Attisz isten, aki Szírában Ate, Astarté történeteiben szerepel. Astarte egyértelműen Astar-Te, vagyis Istár-Istennő, neve Istár istennőnőtől származik. Attisz a szumer és akkád Atta (Atya) módosulata. Később Astarte és Attes történetek ismertek. A magyar Atya az Ata becézett alakja, az orosz Atyec pedig tovább becézi az Atyát. Attes jól megfelel az Atyec névnek.

Kübelé a főistennő, ő Kubaba, vagy Dindümené, a Nagy Istennő. Kultusza elterjedt volt, a névben a Din is jelen van, ami a Dingirben is szerepel. Kübelé a fríg Magna Mater. Szerelmese Papasz, aki fiatal korában Attisz nevű volt.

Manes főisten nevében a Man lehet Ember, Man-Es pedig Ember-Ős. A Man név szerepel a manysi, a mangal (mongol), a mandzsu nevekben is, tehát nem szükséges indoeurópainak tekinteni.

Ma anya a Mama, ő Cybele anyaistennő. A Ma elterjedt a finnségi, magyar, itáliai nyelvekben, Földanya értelme is van. De Kis-Ázsiában volt temploma Da anyaistennőnek is, aki a Dada, és szintén Földanya. Mint -d végződés, sok magyar helynévben szerepel.

Sabazius a termékenység istene.

Indiához kapcsolják általában Mitra isten nevét. Jelentése Barátság, Szerződés, Felkelő Nap. A névben a Ra elsősorban Nap, azután Ember, Lény, de lehet Fekete, és rag a magyar nyelvben. Mithrász a neve Kis-Ázsiában. A Bika ellen harcol, segítője a Skorpió, a Kutya és a Kígyó. A történet alapja valójában magyar eredetű, és csillagászati jelenség adja a leírás alapját. Sajnos, a mitológusok nem értik, miről van szó, pedig már leírtam az esetet.

Egyiptomban volt egy vonal, Gesza a neve, nem teljesen Alsó és Felső Egyiptom határán. Az északi és déli részt választotta el egymástól, ma szerintem a Géza névben él Gesza neve. A Ge magyarul Föld, a Sza lehet Száj és Menny. Az történt, hogy a Föld kilengett tengelyforgása közben, a képzeletbeli égi egyenlítő a Bika csillagképet északabbra vetette. Lengyelországban egyiptomi típusú templomot fedeztek fel, a Kárpátoktól északra. Azt határozták meg, hogy mintegy Kr.e. 2.850 és 2.450 között működött a templom, amikor a lakói elhagyták, valószínűleg visszamentek Egyiptomba. A lengyel kutatók vetették fel, hogy a templom láthatárán eltűnt a Vadász csillagkép. Ekkor alakult ki a mítosz, hogy a Vadász küzd a lába alatt lévő Bika csillagképpel. Segítői szintén csillagképek, a Skorpió, a két Kutya és a Kígyó. Végül a Bikát visszalökték délre, a Vadász is visszakerült eredeti helyére. Nagy volt a riadalom, mi lesz, ha a Bika kilöki helyéről a Vadászt? Vége a Földnek?

Ebben a korban építettek fontos piramisokat. A Vadász öve a három központi piramis, a Kufu (Hufu), a Kheopsz és Mikerinosz, de a Bika is kapott piramist. A Vörös piramis jelzi az Aldebaránt, a vörös óriás csillagot, ami a Bika egyik szarvhegye, ezért kapta a piramis a vörös színt. A másik csillag fehér, a Bika másik szarvcsúcsát ezért fehér piramis jelzi. Lezajlott a nagy égi háború, a Föld tengelye állandó helyére lendült, a Vadász visszatolta helyére a Bikát. Csillagképet nem lehet megölni, ezért azok az ábrázolások helytelenek, amelyekben Mitra megölné a Bikát. Ráadásul Indiába az ind törzsek csak Kr.e. 1.200 táján hatolnak be, ezért az egykori valódi esemény, ami az égen zajlott, számukra már elhomályosult. Mitra, vagy Mithrász valójában tehát a Vadász, aki legyőzte a Bikát.

MÁS NYELVEK

A hatti térségben élt a Palai, a Luvi és a Nesai nyelv. A Nesa nevű város neve nagyon hasonló Nisa nevéhez. Valószínű, hogy finnségiek lakták.

A Palai esetleg régi értelmű, a Palaeo szóra hasonlít.

A Luvi viszont Lúfi lehet. Van egy Luvijai változat is, ami a Lufijai magyar értelmet tartalmazza. Fejérlúfia története kapcsolódhat a Lufijai névhez. Ennek jelentése Fény-Fijai. A V és F hangok cseréje igen gyakori az ókori nevekben. Róma folyamatosan gyakorolja ezt a rossz szokást. A Ferrum Vas, ami Ver-Rum szóból ered. A Verők vassal dolgoztak, ők a vasverők, a Rum pedig azonos Rum és Ruma neveinkkel Pannóniában, amiből Ruma-Róma neve is keletkezett. Vagy ott van a Via Út, ami a Fia magyar szó változata. A Fi csillag is, ezért az éjjel is megvilágított utak a Fia, vagyis Via nevet kapták.

Lydia a lüdök országa. A mai karélok egyik törzse a lüd, tehát nem pusztultak ki. Tőlük délre van Kária, hatodik népünk (törzsünk) földje. Ismertek a lüdokárok is, akik Karélia népe. De Kréta, helyesen Kér-Ta a kéri magyar nép földje, sok szigettel együtt, köztük a Karpatosz szigettel. A Kar nép még tündér nép is, Görögország őslakói. Kárpátia pedig a Károk Háza, a név jelzi a magyar károk jelenlétét a Kárpát-medencében. Elvégre itt 40.000 éve rovásírással írtak őseink, magyar nyelven.

Alkaiosz Herkules fia, tőle erednek a lüdök. Csakhogy a magyarok egyik őse is Herkules, amiből az következik, hogy a lüdökkel is rokonok vagyunk.

A Trója környéki népek magyar nyelvűek, a város neve Torja. Ilion mellett ismert az egyiptomi Iluna, továbbá a Vilusa név. A Vilusa név igen érdekes. A név valójában Ilusa, ami az Ilona becézése, van Iluska alakja is. De mi a V betű a szó elején, amit írtak dupla V-vel, W formában? Az a jel Isten jelent. A Va tehát Isten, mint sok névben a dingir, amit nyolc ágú csillagként is ábrázoltak. A Va és Vé tehát nem egyszerű képző, hanem Isten értelmű, és azt igazolja, hogy Heléna Ilona. Il-Ona az Istenek Anyja.

Vana alakból ered a Van, a Létezés istene. Krétán Vanax a második nagyúr, a germánoknál a Van istenek külön csoportot alkotnak, a Valák is istenek, a Vala a Van ige múltat idéző alakja.

Trója tehát Torja, itt laktak a trószok, a Tarjánok, negyedik nagy népünk. Trajánusz is tarján lehetett. Trójától délre éltek a Tyrhenoszok, az etruszkok egyik csoportja, akik közül sokan Tyrhenosz királyfival kivándoroltak, Kr.e. 1.200 táján. Első lakhelyük Makedónia mellett keletre volt, ebből lett a későbbi Paiónia. De aztán tovább hajóztak nyugatra, az etruszkok földjére. Újabb adatok szerint Kárpátiából bevonuló magyar nyelvű etruszkok Kr.e. 2.500 körül már Itáliában voltak, Tyrhen királyfi népe tehát rokonokhoz érkezett.

A sok tartomány közül meg kell említeni Lykiát, ami Lukka név alatt is ismert. Lu-Ki a Fény-Földje, ide járt Apolló, a fény istene, pihenni. Innen eredhet a token írás, Kr.e. 9.500 idejéből.

Még Kilikia neve is fontos, mert a Ki a Kő, Ország, tehát ez a terület tele van Likkal. És valóban, több várost is találtak a régészek, amelyeket a hegyekbe vájtak az ókori lakosok. A kilixek nagy kalózok voltak, lapátokkal kallóztak, és hajtották a hajót, ha nem volt szél.

FONTOS NEVEK

A főváros Hattusa, vagy Hattusas. Nevében a Hattu az ország neve, a Sza, vagy Sa uralkodó, a magyarok egyik nagyon fontos ősi népneve, jelentése Menny Fia, Tokarev értelmezésében. Lásd Sza-Várd népnevünket. A Sas a Sa s-el jelzett alakja, szó sem lehet török eredetéről. Igen ám, de a Hattu Hattyú is, a csillagkép jelentése Hat Tyú, vagyis Hat Csillag. A Hat Csillag tábornoki jelkép is, mert a királynak van hét tyúja, aki a teljes hadsereg felett parancsol. Lebedi rangja hadseregparancsnok, ezt jelenti a neve, tehát ő főparancsnok nem lehetett. Az akkád Lebeddu cím is hadseregparancsnok értelmű. De az orosz Lebegy is Hattyú, egy Lebegyev nevű tábornok is ismert, neve Hattyúéktől értelmű. A Hattyú csillagképnek természetesen hat fő csillaga van, ami perdöntő a helyes értelmezés terén.

Puruszhanda óasszírul Purushattum, vagy Hattush. Calpa és Zallpa valószínűleg Kál-Pa, ami Fő-Fa, és magyar jellegű név.

Az akkád, majd asszír Qaru Kikötő, a Kárum ezzel van összefüggésben. De a Kar Város, magyar, finnségi, kelta területeken, Itáliában Croton városa Kar-Aton volt Róma előtt. Kar Aton nem más, mint Aton Városa, Aton Kikötője, neve megegyezik egy hun király, Kar-Aton nevével, aki Aton Karja volt.

Kanis város neve Kanis magyarul. Ma több Kanizsa nevünk is van. A latin Canis (Kanisz) szintén a kutyák, kánok neve. Másik neve Nesza.

ÚJHETTITA KIRÁLYSÁGOK

Az asszírok addig támadtak, amig az újhettita királyságokat is sikerült leigázni. A fríg győzelem után a birodalom déli részein kis királyságok szeveződtek. Az északiaknak hettita, a délieknek amoreus nevük volt, de a két terület népessége együttesen harcolt az asszírok ellen. Volt olyan ütközet, amelybe a héberek és az egyiptomiak is küldtek csapatokat.

Az északi államok: Tabal vagy Tubal. A Ta és Tu jelent országot, tájat, a Bal egyértelműen Bál isten neve, aki Nagy és Ragyogó. Tubal-Kain neve is van, Kain Enki isten neve, aki Kaján istenünkkel azonos. Kammanu, később Kommagene. Vajon van-e ennek a névnek kapcsolata a finnségi Komikkal, vagy a magyar Komákkal? Hilakku (Kilikia, Arzuwatna), Quvé, Gurgum, Kummuh, Karkemis.

A déli államok: Bit-Gabbari, Bit-Adini, Bit-Bahiani, Patina-Unqi, Ain-Dara Bit-Agusi, Hatarikka-Luhuti, Hamat. A magyar nyelvben a Bet – Ház gyakoribb a Bit-nél, de a Bit sem ritka, azonos jelentéssel. A Bitang, Bitangol szóban a Bit-Ang egyiptom neve, Bit a Ház, Ang az Ankh az Ég, ahova a pásztorok gyakran elhajtották a marhákat a Delta dús legelőire. A szarvasmarhák meg elbitangoltak.

A Patina-Unqi névre nem is merem azt mondani, hogy a magyar Patina szó van benne, az Unqi pedig az Ungi, vagyis Unug nevünkkel azonos.

Tarsus környékén volt Danuna területe, ami Danu istennő Háza értelmű. Tehát itt kelták laktak, akik a Tengeri Népek nagy vándorlásával érkeztek a területre. A Tuatha Dé Dannan, vagyis Danu Istennő Népe a Brit-szigeteken volt tevékeny.

Az egykori Ugarit területén, amit Kr.e. 1.200 táján pusztítottak el a Tengeri Népek, Hattina állam létesült. A neve Hatti-Na alapján Hatti-Háza értelmű, tehát kapcsolatban volt a hatti, vagy hetita néppel.

Hattitól keletre feküdt Supria, ami Szubiria volt valójában. Szabír, illetve Szavárd, másként Szabartoi-Aszphaloi név alatt is ismert. Szabartoi a Biblia Szubar-Tu, illetve a szumirok Szubir-Ki országa. Az Aszphaloi viszont az Ászok Falui, konkrétan az Alsó-Zab folyó alsó medencéje.

A khaldeusokról azt tartják, hogy Qatar irányából érkeztek Mezopotámiába az Új-Babiloni birodalom megalakulásakor. De volt egy másik Khaldea, mégpedig északon, ami még a Bizánci birodalomban is létezett, önálló tartományként.

A városok között is vannak meglepően magyarul hangzó nevek, pl. Khalman, Arpad, Kistan, és mások.

A Tanács neve Pankus. A névben a Kus Pánok fogalom látszik. A Pán egyiptomi eredetű, a Nap szó tükre, Vezér, vagyis Ozirisz barátja. Több ezer évvel régebbi, mint a görögök létrejötte, ezért görög eredete lehetetlen.

Az újhettita államoknak Kr.e. 717-ben vége lett.

ISTEN NEVEI

Meglepő, de a hettita hajdankor istenei szumirok voltak. Anu, Antu, Enlil, Ninlil, Ea, Iskur. Közülük több az akkádoknál is szerepelt.

A hatti főisten neve Estan, aki később, a hettita korban Istanu lett. Istanu a Napisten. Mindkét név a magyar Isten változata. Az Is-Ten összetett név, az Is a Fény, Tűz, Izzás, a Ten ige, főnévi igenév alakja Tenni. Ragozott vagy képzett formái gazdagok, külön fejezetet szenteltem bemutatásához.

A térségben volt Kur-Teniz, vagyis Izten-Köre, országa. Az akkádoknál számnévként jelenik meg, az Egy (1) Ishten, nő nemben Ishtheth. A számneveknél nagy titkok rejtőznek.

II. András hadjárata idején magyarul beszélő falvakat találtak a térségben. Ezek a falvak ma is léteznek. Törökországban kilenc település van, amelyeknek Macarköy, vagyis Magyarfalu a neve.

Budapest, 2019 április 2.