Az év folyamán számtalan kesergő megemlékezést tartottak az egész Kárpát Medencében. Van is min keseregni bőven, de nézzünk szét egy kissé a „művelt, demokratikus, kulturált, szabad" világban. Akik minket elítéltek a kisebbségekkel való bánásmód miatt, nem elnyomással, hanem népirtással alapozták meg hatalmukat országuk területén és gyarmataikon.
A Magyar Királyság elleni támadást egy Brit újságíró vezette. .
Scotus Viator
Valódi nevén Robert William Seton-Watson. Ez az álszent csirkefogó, nemzetközi síkon, hihetetlen károkat okozott a Magyar Királyságnak. egyenesen rabszolgatartással, nemzetiségeink kíméletlen elnyomásával, kizsákmányolásával vádolt minket. Cikkei, előadásai, kampány tevékenysége alapozta meg Trianont. Ez a fickó fordította ellenünk Európa közvéleményét, feltehetően a szabadkőművesek lelkes támogatásával.
Mi azóta is védekezünk a koholt vádak ellen, adatok halmazával, az pedig felesleges és káros tévedés. Ugyanis a legjobb védekezés mindig a támadás.
Akkoriban is, minden gyarmattartó állam, nem csak a szerzett területek lakosságának kiirtásán, anyagi kirablásán dolgozott teljes erőbevetéssel, de saját kisebbségeit, parasztjait sem kímélte, kizsákmányolta, kiéheztette, kivándorlásra kényszerítette, a „feles" földekről lesöpörte. Csak néhány esetet említsünk példának:
1/ A „nagy francia forradalom" idején, Franciaország lakosságának több mint a felét idegen nép alkotta. Más nyelven beszéltek, más hagyományaik voltak. Például, németek, bretonok, korzikaiak, oxitánok, baszkok, olaszok. Azzal kezdték a „nagy szabadság bajnokai az „EGYENLŐSÉG" nevében hogy elvették iskoláikat, nyomdáikat, megnyomorították egyházi szervezeteiket.
Ebbe például a bretonok nem nyugodtak bele és fegyveres ellenállásba kezdtek. Ebben alulmaradtak, kb kettőszázezer (200,000) halott után. A francia martalóc sereg hihetetlen kegyetlenséggel fojtotta vérbe a felkelést. Volt olyan megye (Vendée), ahol minden élőlényt megöltek a „civilizált, kulturált " franciák. Csak néhány évtizeddel ezelőtt engedélyezték a kisebbségi iskolák megnyitását. A „szeparatista" baszkok és a korzikaiak ellen még ma is hajtóvadászatokat tartanak.
2/ Angol barátaink. Wales és Skócia elnyomása közismert. Az angol földesurak rájövén, az egyiptomi gabona sokkal olcsóbb, mint az övék, Ezért a szántóföldek nagy részét legelőnek alakították át a gyapjú termelő juhok részére, melyhez nagyon kevés munkás kellett. Ezzel egyszerűen lesöpörték a földjeikről a skót „croftereket", akik aztán mehettek világgá, azaz a gyarmatokra, ha tetszett, ha nem.
Az írek jártak a legrosszabbul. Egyik évben a krumpli termés tönkrement, Óriási éhinség kezdődött. Az írek tízezrei haltak éhen, amikor Angliában óriási élelmiszer készletek voltak felhalmozva. Ezeken ülve, az angolok nyugodtan végignézték a tragédia lefolyását, Majd miután segítették az írek százezreit hajóra rakni, lassan kezdték etetni a maradék ír népet.
A hamiltoni (Ontario, Canada) Szt József kórházat a katolikus apácák alapították a hajórakomány számra érkező, teljesen, legyengült, beteg írek számára.
Külön „érdekessége" ennek a tragédiának az „indentured" írek esete. Mivel pénzük sem volt, egyszerűen hajóra rakták és az amerikai és karibi, ausztrál farmerek birtokba vették és rabszolgaként használták őket, amíg a drága hajójegyet hosszú évek alatt le nem dolgozták.. Persze a rettenetesen túlzsúfolt hajózási viszonyok között a kolera óriási veszteségeket okozott. kivándorlásra kényszerített tömegek tízezrei között.
A rabszolga kereskedelemről akár ne is tegyünk említést. Tévedés ne essék ez még ma is létezik Afrika egyes államaiban, Szaudi Arábiában, legfeljebb másnak hívják ezeket.
Nem árt ha a törökök által több százezer magyar elhurcolását és rabszolgának eladását említjük. Ne feledkezzünk meg a magyar protestáns lelkészekről, akiket a Habsburgok adtak el gályarabnak sem, kiket a holland admirális De Ruyter váltott, szabadított ki.
A szemét Mr. Seton-Watson tudhatott e tényekről, de ennek ellenére nevezett bennünket „Európa rabszolgatartóinak"
E tények világszerte ismertek voltak, ezekkel lehetett volna nagyon komoly ellentámadást intézni. Erről a hajóról még ma sem késtünk le...
Magyaródy Szabolcs
Cikk a "A HOLLÓ" 81. számából 9 oldal