Már istentudja hányszor olvastam át, mert minél többet böngészem, annál jobban világosodik meg előttem a világháborúk igaz története. Még ma is altatóként használom ezt az igen kopott és barnára oxidált könyvet, amelyet már alig lehet olvasni.
Ha kézbeveszük e könyvet, szokatlan ismertető címeket olvashatunk a hátlapon:
Végződhetett volna ez a háború 1944 őszén?
Miért áűllították meg a Harmadik Hadsereget, mikor már a nácik az összeomlás határán álltak?
Miért váltották le Pattont?
1/ Az első kérdés a legizgalmasabb. Ugyanis a partraszállás után elővették Patton tábornokot a Sziciliai pofozás utáni szégyenpadról és a már harcoló Harmadik Hadsereg élére állították. A németek már előbb felismerték hadvezéri képességeit és illő tiszteletben tartották, sőt tartottak tőle, nem ok nélkül.
Patton hamar elérte a kitűzött célját Falais francia városnál, ahol a Brit hadsereggel kellet volna találkoznia, zsákba szorítván egy hatalmas német haderőt. Montgomery kanadai hadserege nem tudta időben felküzdenie magát Falaishoz, így a kevés fegyverrel meneküló német hadsereg kiözönlött a zsákból, Patton orra előtt. Hiába kért engedély a támadás folytatására, Eisenhower nem engedte megsemmisíteni a kiözönlő német hadosztályokat. Ezek a katonák, újra szervezve és felszerelve, sikeresen folytatták a háborút. Sanda gyanum szerint hosszabb háborúra rendezkedett be az amerikai hadiipar, nem lett volna illő túl hamar befejezni a háborút…
2/ A Falais-i eset után, Patton, az amerikai “Rommel”, gyönge közepes, de nagyszámú páncélosaival és a csatarepülőkkel áttörte a frontot és a szárnyaival nem törődve, megállás nélkül folytatta a támadást. Igy a németeknek nem adott esélyt a megállásra és egy erős védővonal megszervezésére. Amikor már a szervezett ellenállás úgyszólván teljesen megszünt, Eisenhower megvonta a benzin és lőszer utánpótlását, megállásra és teljes tétlenségre ítélve az előretörő Harmadik Hadsereget. Már a benzinnel működő gulyáságyúinak is alig jutott üzemanyag.
Különösen káros volt a Metz erődváros előtti kényszerű rostokolás. Ugyanis ez a hatalmas erődrendszer teljesen üres volt, menetben elfoglalhatták volna Pattonék. Hetekkel később, az üzemannyag és lőszer utánpótlás megindulása idejére, a németek megtömték az erődöket fegyverrel, katonával.
Patton nagy ember és időveszteséget szenvedve, erődtől erődre kellett elfoglalnia Metzet. Ez természetesen időt adott a németeknek a Westwall megszállására.
Amikor az angol, amerikai, kanadai (és lengyel) csapatok a Rajnához értek a szervezett német ellenállás már szűnőben volt. Mielőtt a nagy propagandával bejelentett Montgomery “szenzációs” Churchill által is végignézett átkelése megtörtént, már vagy három amerikai hadosztály előbb átkelt a Rajnán és terjeszkedett. Még jó, hogy Montgomeryt nem várta egy amerikai fogadóbízottság a tulsó parton. A rajnai átkelés után, alig volt ellenállás. Például a Harmadik Hadsereg napi menet teljesítményét csak az utánpótlás kényelmes haladása csökkentette.
Valójában az egész nyugati német ellenállás megszünt. Már Montgomery is akadály nélkül halad északra. Az amerikai hadseregek pedig napokon belül megszállhatták volna Berlint, Prágát és Bécset. A tábornokaik vágtattak volna előre, amikor Eisenhower parancsa megállásra kényszerítette őket.
Patton csapatai már mélyen Csehországban voltak. Egy felderítő jeepet már a prágai Vencel téren fogadta a cseh ellenállók vezetője. A Harmadik Hadsereg másnap már nagy erőkkel, puskalövés nélkül, elfoglalhatta volna Prága környékét is a várossal együtt.
3/ Patton erőszakoskodása nem számított, Csapatait ki kellett vonni Csehországból és délre, a nemlétező “Alpenfestung”irányába küldeni. Még jó, hogy Linzet, Nyugat Ausztria és Bajorország nagyrészét megszállhatta.
Ez volt a Honvédség és a nyugatra menekült magyarok szerencséje. Patton ugyanis próbálta, több-kevesebb sikerrel betartani a Genfi Egyezményt, valószínúleg az egyetlen, az amerikai hadsereg parancsnokok között. A háború után, gyakorlatilag nem törődött a magyar katonákkal, csak adminisztrációs szempontból tartotta őket alig őrzött táborokban. Sőt a Hunyadi hadosztály szétfutott tagjait kezdete össegyüjteni és amerikai fegyverrekre átképezni.
A németekkel jól bánt, csak a legnagyobb gazembereket fogta le, az alsó szintű adminisztrációt békén hagyta, mert számított a háború folytatására, a Sovjet ellen. Úgy vélte, “előbb utóbb megtámadjuk a Szövjet Uniót. Miért nem most, amikor itt van a hadseregünk. A német hadsereggel és a légierőnkkel Ázsiába tudnánk visszarúgni a vörösöket.”
Ez lett a veszte. Eisenhower leváltotta és egy jelentéktelen, lényegében ellátó “hadsereg” vezetésével büntette és alázta meg. Majd szépen meg is ölték, vagy hagyták, hogy a szovjet ügynökök tegyék meg ezt a szívességet.
Ami minket illet, ez a könyv megerősíti az egyik magyar TV programon, még 2016-ban elhangzottakat, mely szerint az OKW látván, ezt a háborút elvesztették, Scájcban, nagy titokban, rendezett körülmények között összeültek az amerikai hadsereg megbízottaival egyezkedni. Megállapodtak, hogy a német elit pánélos hadosztályokat kivonják a nyugatti frontról és Magyarországon, a vörösok ellen vetik be, tehát Németország nyugati felében megszűnik a kemény ellenállás. (Szaniszló: Világpamoráma)
Mindkét fél érdekében volt a szovjeteket keleten megállítani, mert, ha idejében elfoglalják Magyarországot, nyitva áll az út a Po völgye, a felső Duna és Rajna felé. Abban az esetben Olaszország és valószínűleg Franciaország is a kommunisták uralma alá kerül. Mindkét országban az ellenálló, fegyveres partizánok lényegében a kommunista pártok kezében volt. Tudjuk, a háború után mindkét országban nagyon erős volt a kommunista párt, egészen az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc kegyetlenűl durva leveréséig.
Mindez kiderült Sztalin és Rosevelt levelezéseiből. A vörös diktátor hamar megkapta a megállapodás hírét az amrikai kormány kőrökbe beépített kémeitől és keményen tiltakozott. Ne feledjük el, Göbbels is, a Das Reich nevű náci pártújság 1945 március elsejei számában ezt írta: “Budapesten Bécset védtük!” (Gosztonyi Péter)
Akarva. akaratlanul rajtunk múlott Nyugat Európa jövője. Hazánk elpusztítása, kirablása százezrek pusztulása, százezrek elhburcolása, más százezrek nyugatra vándorlása, országunk újbóli megcsonkítása volt a HÁLA. Szegény lengyelek is ugyanazt kapták jutalmul.
Ennyit érnek a kis nemzetek, emberek millióinak halála, nyomorúsága a nagyhatalmak kisded játékaiban…..…