Így kell hamisítással történelmet csinálni (3. - 4. - 5. rész) ⇒

1. rész

FELVIDÉK

ma Szlovákia

2021-12-27 

Ha minden így megy tovább mint Trianon óta, akkor lassan a feledés homályába taszít bennünket a nemzetközi és a nemzeti politika!

Kezdjük talán északon, holott nem mondhatni koránt sem, hogy sorrendről lenne szó hiszen nem lehet és nem is szabad elsőként vagy valahányadik ként kezelni egyik leszakított területünket sem, hanem egyes egyedül azt kötelességünk szemünk előtt tartani, amit a tények még ma is élénken és valósan bizonyítanak!

Kezdem az egyik állammal, amely hamis mítoszokból lett kikeltetve és hamis mítoszok talapzatán él még ma is. Szlovákia az amelyről minden gyűlölet és kertelés nélkül kötelességünk beszélni! Miért? Mert ma is intenzíven él a magyar gyűlölet! Múltat raboltak, hamisítottak, amelynek egyik szemet szúró bizonyítéka az úgynevezett Szlovákia címere, amely nem más mint a magyar címer lényeges részének a kisajátítása! Mindezek után ma arról beszélnek a hivatalos körök, hogy nagyszerű és gyümölcsöző és persze egyetértésben virágzó, jószomszédi viszonyban élünk egymással!

Magára vessen az aki ezt elhiszi, de azok is akik ezt évek óta mantrázzák nap mint nap! Félreértés ne essék, mert tudvalevő a mai nemzetközi politikáról, hogy a nemzetek szétzilálásának programja fut éppen, és minket sem került el! Mégsem szabad szemet hunynunk a tények előtt hanem beszélnünk kell létünk kérdéseiről és ez a célom, határozottan és kíméletlenül, mert azt akarom, hogy nemzetem tovább is létezzen éljen, és jogosan helye legyen azon az ősi területen amely a miénk volt és a miénk, mai is! Folytassuk csak!

A Benes - féle sovinizmus sötét ténye még mindég él Szlovákiában, a szlovák politika mindennapi tetteiben! Alkalmazzák is töretlenül és folyamatosan. A józan ész értelmező szótárában ezt, embergyűlöletnek nevezik! Nemrégiben derült ki hogy földeket vagyont szándékoznak elkobozni azoktól akiknek felmenői magyarok voltak! Mi ez ha nem kommunista ideológia az, éljen a szlovák magyar testvéri barátság alapon, a szlovák sovinizmus javára?! Ekkor nyílik ki az a bizonyos bicska a zsebben de, elővenni nem szabad. Benes -féle doktrínával szembe állíthatóak a következő tények. Tárgyi régészeti bizonyítékok állnak rendelkezésükre amelyek legalább az ezeréves múltunkról beszélnek a Kárpát medencében! Ezek a bizonyítékok minden megkérdőjelezési lehetőség nélkül, tényekről beszélnek. Ilyen tények és valóságok Szlovákiának nem állnak, nem is állhatnak rendelkezésére!

A szlovák nép felvidéki története a 15. század első harmadába jelenik meg amikor is benyomultak a felvidék területére, északról, Galícia területéről! Létüket, kialakulásra való lehetőségeiket, iskoláikat, művelődéstörténetüket, a magyar államhatalomnak, a magyar rendszernek köszönhetik. Magyarán, a szlovákok eredetét a történelem tudomány, részleteiben még mindég nem fedte fel! Tehát, nemcsak a sajt bűzlik Dániában. A szlovákok ma is töretlenül ünneplik „fennállásuk” ezeregyszáz évét! Engedelmükkel felteszem a kérdést, ismételten minden gyűlölet nélkül de jogosan, nem az van-e, hogy a nyilvánvaló történelem hamisításokat fel kell számolni? Elsősorban a szlovákoknak mégpedig saját érdekeikért, lelkük nyugalmáért? Ellenkező esetben egyetlen eredményt várhatnak, de mi is, miattuk. Az pedig nem más mint az összevissza hazudozással járó végtelen gyűlölet amely mérgező volt és lesz is mindaddig amíg tiszta vizet nem öntünk abba a pohárba amelynek Kárpát Medence a neve!

Térjünk vissza a szlovák címer létrejöttére és abban a kettős kereszthez, annak szellemi üzenetéhez! Sajnos, ebben az esetbe sem beszélhetünk másról mint plagizálásról, amennyiben költői kifejezést vagyunk hajlandóak használni. Miről is van szó? Simán és egyszerűen, lopásról. A címerüket a magyar királyok címeréről lopták le! Ma is használják s azzal magyarázzák a kettős kereszt használatát, hogy mi loptuk el anno Cirilltől és Metohijától, akik szláv püspökök voltak és tulajdonképpen az övék volt a kettős kereszt! Vagyis, ez a hivatalos változat, mi magyarok „vettük át” Cirilltől és Metohijától. Evvel a két furcsa alakkal és munkásságukkal később még kénytelenek leszünk találkozni amikor a szerbekről, délvidékről lesz szó!

Végezetül, repüljünk a régmúltból, a történelem azon fejezetéből amelyben a hamisítások miatt ma is élhet és él a gyűlölet, egy pillanat erejéig a második világháborúba, majd onnan a kétezres évekig. Egyetlen dolgot a könnyebb megértés kedvéért. Szlovákia „hithűen” állt a második világégés ideje alatt Hitler oldalára, deportálásokkal is foglalkoztak a hitleri ideológia szellemében, és mégis mint győztes hatalom részt vettek a normandiai partraszállás megemlékezésének ünnepségén nemrégiben, már napjainkban! A kísértet, a múlt szellemi kísértete itt van velünk s köszöni jól érzi magát a megszerkesztett gyalázatos történelemhamisítás latyakjában. Nem kellene végre ezt a lápos bűzös részt kiszárítani és tiszta vízzel feltölteni?

Ajánlom itt e cikkem legvégén a YouTube-on megtalálható videót Dr Bakay Kornél videóját: https://youtu.be/tDVZ709Ohdc

A második részben Kárpátaljáról lesz szó, amely ma Ukrajna.

Pataky Zoltán

Kiemelések és a külalak a mm. szerkesztőtől

KÁRPÁTALJA

ma: Ukrajna

2. rész

2022-01-02

Ukrajna 1991. augusztus 24-én kiáltotta ki függetlenségét, amelyet egy december 1-én megtartott választáson az ukránok többsége támogatott. Az országban azóta több párt rendszer működik.

Még ugyanebben az évben kisebb konfliktus alakult ki Ukrajna és Oroszország között a Krím hovatartozásáról. 1994-ben Bill Clinton amerikai és Leonyid Kravcsukov ukrán elnök egyezményt kötött Ukrajna nukleáris fegyvereinek leszereléséről. Ugyanebben az évben Ukrajna, Oroszország, az Egyesült Államok és Nagy-Britannia aláírták a budapesti egyezményt az ország területi integritásának védelméről.

Amikor szétesett a volt Szovjetunió, a Kárpátalján őshonos magyarok azt remélték, hogy visszakerülnek az anyaországhoz. Sajnos ez nem történt meg, annak ellenére sem, hogy idejekorán kiderült, az oroszoknak nem volt semmi néven nevezhető ellenvetésük talán azért mert ők Ukrajnát már amúgy is elvesztették. Ugyanakkor tárgyalások folytak az Antall kormány és az ukránok között! Az akkori környezetben és körülmények között, szinte kínálkozott a visszacsatolás lehetősége! De mi is történt? A tárgyalások elakadtak majd 1991-ben az Antall kormány aláírta az Ukrán-Magyar alapszerződést. Ezt a szerződést azonban a kárpátaljai média nem tette közzé!

Arról a szerződésről van szó amelyről mielőtt létre lett volna hozva, a kárpátaljai magyarokat meg sem kérdezték! Ez lenne a trianoni és második világháború utáni békeszerződések véglegesítése. Ezt kellett lenyelnünk? A szerződésben benne van, hogy nincsenek és nem is lesznek soha, területi követeléseink! Tegyük meg itt és most, hogy belehallgatunk lelkünk rezdüléseibe. Ismételjük csak meg. Nincsenek és nem is lesznek soha területi követeléseink! Csakis rablógyilkos gazemberek tehettek ilyet, még hozzá egyetlen tollvonással, minden lelkiismeret furdalás nélkül! Nemcsak hogy hozzájárultak a csonkításhoz, de mindenek tetejébe a véglegesítéssel alátámasztották, és életbe léptették a szerződést. A szerződéssel nemzettestvéreinket parlagon hagyták, rájuk fagyott a remény mosolya, lélegzetük egy pillanatra megszűnt, és értelmetlenül nézték az anyaországgal összekötő lehetőség magába omlását.

Vajon Antall József és Jeszenszki elolvasták egyáltalán a szerződést? Vagy már nem is akarták, mert addigra már aláírták a rózsadombi paktumot! Utána lehet olvasni annak a megtervezett, és a mai napig működő „forgatókönyvnek“! Mondjuk ki, az Antall kormány üveggyöngyökért eladta Kárpátalját, vagyis szemrebbenés nélkül, hátba szúrta nemzet testvéreinket. Kárpátalja a kommunista rendszer alatt tabu téma volt Magyarországon, ami legkésőbb akkor derült ki, amikor a határok megnyitása után, az első látogatók megérkeztek rokonainkhoz Magyarországra. Leukránozták őket, viszont meglepődtek azon, hogy milyen szépen beszélnek testvéreink magyarul! 1993-ban végképp bebizonyosodott hogy testvéreink nem kellenek az Antall kormánynak! Előtte, 1991-ben az Antall-Karacsuk duó megegyeztek egy népszavazás véghezvitelében, amelynek célja az lett volna, hogy két kérdés tisztázva legyen. Az egyik az: akarják-e testvéreink, hogy Kárpátalja önállóságot kapjon, a másik pedig, hogy egy Tisza-melléki járást alakítsanak ki, Beregszász központtal! Az első kérdésre 78%-ban igen volt a válasz, a másodikra több mint 80%-ban! Figyelemre méltó az a tény, hogy az őslakosságnak abban az időben mindössze 12,5%-ka volt magyar! Lefordítva, az évszázadok óta velünk élő ruszin lakosság most is mellénk állt! Ők is Magyarországhoz szerettek volna csatlakozni. Az egészet azonban az Ukrán-Magyar szerződés, semmissé tette!

Mit mond nekünk a történelem a kárpátaljai magyarok elhurcolásáról? A nyilvánosság elé tárt adatok szerint a volt Szovjetunióba elhurcolt magyarok sorsa, akik hadifogolyként és kényszermunkásokként kerültek különböző fogolytáborokba, pontosan evidentálva lettek. Adatok vannak egészségi állapotukról, de arról is, hogy mely fogolytáborba kerültek. Továbbá írásos dokumentumok léteznek arról is, hogy hol találhatóak a 65.170 nemzettestvéreink földi maradványai! Az előbb említett 65.170 helyett a történészek az orosz adatokkal szemben 200-300 ezerre teszik a volt Szovjetunió területén hadifogságban eltűnt magyar katonák és civilek számát! A kommunista diktatúra több évtizedes hallgatás után a hadifoglyok kérdését „megoldottnak“ nyilvánította! Azokat akik kint maradtak a szovjet hatóságok háborús bűnösökként elítéltek, és soha többé nem térhettek haza! 2020-ban még mindig ott vannak Budapesten a szovjet emlékművek! Mit keresnek azok még a nyilvános területeken? Lelkünket meddig éri még gyalázat? Nap, mint nap!

Ugorjunk időben a mostani kormány idejében, amikor is a szemünk láttára és fülünk hallatára, már évek hosszú sora óta megy a huzavona Magyarország és az ukrajnai vezetés között, nemzettestvéreink jogainak érvényesítése miatt. A magyar nyelv tanításának ellehetetlenítése vagy lehetetlen feltételek közé szorított állítólagos engedélyezése. Nemrég még kötötte az ukrán politika az ebet a karóhoz, hogy az ő iskoláikban kötelező, elsősorban az ukrán nyelv tanítása a magyar iskolákban, utána lényegesen kevesebb magyar órákat is engedélyeznek, esetleg! 2018 februárjában jött a hír arról, három férfi gyújtogatott a KMKSZ ungvári székházánál. Az ukrán nacionalisták „műve“ volt ez, amelyre az ország kormánya méltóan, nem reagált! Nem is olyan régen árvíz volt Ukrajnában és az Orbán kormány felajánlotta segítségét. Ami nemes tett, közben nem volna szabad elfelejteni, hogy a magyarok lakta falvak közlekedésre használt útjai roggyant állapotban vannak. A viták immár évtizedek óta tartanak nemzettestvéreink jogaiért, ezekben a vitákban az ukránok részéről ígéreteken kívül semmi sem történt, még mindig! Térjünk vissza egy pillanatra az Antall kormány idejére, amikor nemhogy nem használta ki az akkori kormány Kárpátalja visszacsatolásának lehetőségét az anyaországhoz, hanem sietve aláírta, hogy „természetesen“ lemondtunk Kárpátaljáról, végérvényesen! Itt zeng lelkünkben a kérdés. A mostani kormány miért nem semmisítette meg az Antall-kormány-féle szerződést? Miért nem?

Pataky Zoltán

Így kell hamisítással történelmet csinálni (3. - 4. - 5. rész) ⇒