A mostani választások előtt egy nappal írom e sorokat, és hogy miért egy nappal előtte? Mert az a hatalmas gyűlölet és mocskolódás, sárral való dobálódzás, ami végbemegy, sokkal többet közvetít a társadalomnak, mint a gyűlölet, és a sárral való dobálódzás!

Összezavarodott, a szándékosan összezavart társadalmunk nem az egyedüli a világon, vagyis nem a mi Hazánk az egyedüli amelyik meg van zavarva, de azt is mondhatnánk, hogy zavarodott helyzetben van.

Az emberiség szemmel láthatóan egy hatalmas harcot vív a sötét erőkkel, a háttérhatalommal, amely a rossz nyelvek szerint nem is létezik. Ennek a harcnak, kivetített színdarabja Hazánkban is tapasztalható, és ehhez semmi kétség nem fér. Sajnos. De, vegyük sorjába, anélkül hogy bármelyik pártot szóba hoznánk, hisz nem érdemes és nem is vezetne sehova, vagyis csak odáig, hogy olajat öntenénk a tűzre, ami által még jobban felizzana mindaz ami úgyis terhel, valamennyiünket! Tehát ne tegyünk fát sem a tűzre, hanem próbáljunk fölébe emelkedni ennek a koszos színdarabnak amit elébünk vetítettek, és amelynek rendezői, már régóta ismertek.

Ez, az előbb színdarabként megemlített nyilvános, elkerülhetetlennek látszó sorozatos rohamok felépítését, csak azok nem látják, akik nem képesek, vagy nem akarnak látni! 2015-ben volt először a „Wir schaffen das” Merkeli mondat, amelynek egy közölni valója volt. Az úgynevezett menekültek kényszer befogadása kontinensünkre, valamennyiünk kárára! Amikor az állítólag nem létező világhatalom, nem volt a bevándoroltatással megelégedve, jött a Covid, az úgynevezett pandémia, amelyről a felvilágosultak közöttünk, felismerték, hogy kimondottan genetikai kísérletekről volt, és van szó, amelynek következtében már túlontúl sok ember szenvedte meg következményeit, nem is beszélve a vakcinák miatt elhalálozott emberekről, Idősekről éppen úgy mint fiatalokról, sportolókról éppen úgy mint amatőrök és profi sportolókról is! Tehát az első sokk után ami a tömeges bevándoroltatás mögött állt, az európai kultúrára, kereszténységre és az európai fajra óriási veszélyt jelentett, és jelent még ma is senki, vagy kevesek gondoltak a kései utóhatásokra! Az utóhatásokról van elég a neten, tessék utána járni. Majd jött a következő sokkolás, a háború! Erőszakos próbálkozása a jó öreg Európának a végleges lerohasztására nesze nekünk, az Ukrán–orosz háború! Ma már tudjuk valamennyien, hogy a NATO csapatokat állomásoztat, állomásoztathat Hazánkban, de azt is, hogy minden jel arra mutat, hogy nagyon könnyen megtörténhet, minket is belerángatnak abba a háborúba, amihez semmi de semmi közünk. Itt pedig a végére is értünk annak a kezdetnek amely nem sok jót ígér Hazámnak, Magyarországnak, még akkor sem ha holnap, 2022. 04. 03-kán „választások” lesznek! Választhatunk? Mit, kiket és mire, vagyis mihez? Kik húzzák a háttérből a bábuk mozgató szálait, és milyen irányba?

Egyetlen megoldás az ébredés! Fel kell ébredni és kimondani, hogy elég! Ki kell lépnünk valamennyiüknek a mesterséges mátrixból és odavetni azt a magukat mindenhatónak tartó és viselkedők lábai elé! Azt viszont úgy, hogy soha többet eszükbe ne jusson valaha is, bármit tenni az emberiség ellen. Sehol a világon, a részemről főleg, kis Hazámban. Az ébredést pedig a felismerés előzi meg, hogy aztán a kitisztult szemek láthassanak, a lelkek, Nemzetünk visszanyerje látását, újra a helyére kerüljön, Hazánkat visszakapjuk, mert jogunk van rá, és végezetül, hogy elkezdhessük azt a munkát amiért itt vagyunk, Nemzetünk helyének kivívását, és az emberiség gyógyítását!

Záró szóként egy újabb vers Kun Györgyitől, az ő beleegyezésével és engedélyével, Hálásan köszönöm kedves Györgyi!

A Titok

Útjára indul az új.

Hátramarad a régi.

A megszokottba, többé ne akarj visszatérni!

Nézd kíváncsian, hogy a holnap mit hoz!

S feltárulnak előtted, féltve őrzött titkok.

Őrizték, hogy ne tudd, mi célja a létnek.

Hogy nyoma sem maradjon, az emberségnek, s szépnek.

De a titoknak, van egy természete.

Nem tűri, hogy örökre el legyen temetve.

Olyan mint a báb. Lepke akar lenni.

Igazsággá válva, a Világot ölelni.

S hogy bírd ezt az ölelést, tedd szabaddá lelked!

Eljött az ideje, hogy letedd minden terhed! Kgy.

Pataky Zoltán