20230201
Last updateK, 24 máj. 2022 4pm

rovas logo

2023 január 20, péntek

A választás szabadsága és a demokrácia...

Szerző: Gurabi Ági

A Wikipedia homályos megfogalmazásában „A Felsőház az országgyűlésnek egyik önálló eleme, mely a polgárok szabad választására támaszkodó Alsóházzal együtt a törvényhozás munkájánál közreműködni hivatott.”

De mi is az a „szabad” választás? Szabad-e a választásod? Azt jelentené, hogy mindenkinek szabad választania, mert megengedett? Vagy azt, hogy szabadon eldönthetjük, kit vagy mit választunk? Mit jelent a választás szabadsága? Választhatunk szabadon, vagy szabadon választhatunk?

A választás szabadsága elvileg a miénk. Emberi alapjog. Megtehetjük, hogy választunk két vagy több lehetőség között, a saját felelősségünkre. Az önálló, szuverén egyén szuverén döntése, önrendelkezése, amit egyéni érdekeinek mérlegelése után, külső befolyástól mentesen tesz meg.

A szabad választás esetében, ha azt jelenti a szabadság, hogy azt választjuk, akit akarunk, így ez nem más, mint valótlan lózung. Csak azt az egy lehetőséget adja meg, hogy formálisan megtehetjük, mert jogunk van hozzá. Jelen esetben négyévente választhatunk, ha minden jól megy, ha rosszul, akkor sűrűbben.

Gyakorlatilag azonban ez a legnagyobb hazugság, amivel átverhetik a népeket.

E téma mentén a gondolkodásunk logikai alapja az legyen, hogy az egyének a döntéseiket a saját érdekeik mentén hozzák meg, amiért csak ők a felelősek. Például, ha rosszul választottál kőművest, és súlyos építési hibákkal lett felépítve a házad, nem ő, hanem te tehetsz róla! A te érdeked az, hogy a ház 100 évig álljon, de ha a szomszédod érdeke más, akkor ajánlani fog neked egy kőművest. Rábeszél, hogy őt válaszd, mert hiszen a kőművesnek az „ügynöke”. Ha időben rájössz, hogy „kontár” a kőműves mester, lecserélheted másikra.

Szabadon döntöttél? Ki a felelős a rosszul megépített házadért? Te? A szomszéd? A kőműves? Ebben az esetben a mekkmestertől kártérítést követelhetsz, ha bizonyítani tudod az igazadat. A szomszéddal pedig örök-harag, többé nem hiszed egy szavát sem.

A felelősség a tied egy képviselő megválasztása esetében is, akit számodra idegenek ajánlanak neked. Ámde mások életét is befolyásolja a te döntésed, ezért a többiekkel szemben is felelős vagy a választásoddal. Az általad kiválasztott képviselő viszont nem vonható felelősségre az ígéretéért – ami alapján megbíztál benne –, akkor sem, ha később az egész országnak kárt okoz a tetteivel. Mivel nem hívható vissza, teljes biztonságban érezheti magát, ha bekerült a Parlamentbe. Nem szólhatsz bele, hogy mit csinál, mert ahhoz már nincs jogod. Lásd be, azért hazudnak neked, hogy befolyásoljanak, mert megtehetik! Hinni fogsz nekik ezután is?

Szabadon döntöttél? Szabadon választottál minden tényt, körülményt, lehetőséget, következményt ismerve, mindenféle befolyástól mentesen?

Semmiképp nem. Hát tudd azt, erről szól a demokrácia! Elhitetik veled, hogy saját szabad akaratodból választasz valakit az érdekeid képviseletére, miközben minden létező módon befolyásolnak és átvernek, s mindezt a te költségedre teszik. Akikre a saját sorsod és országod sorsát bízod, nem ismered őket se személyesen, se régóta; nem tudod eldönteni, hazudnak-e vagy csak ígérgetnek. Minden képviselő mögött egy párt áll, amelyiknek van egy programja, amit ő úgy köteles betartani, ahogy a „nem létező háttérhatalom” neki diktálja. Valójában a pártok ígéreteire szavazunk. A pártoknak viszont nincs felelősségük azért, amit ígérnek, sem azért, amit megtesznek. Nekünk nem tartoznak felelősséggel, ám azoknak igen, akik őket megbízták a mi „képviseletünkkel” azért, hogy általunk hatalomra juthassanak. Csak te erről nem tudsz, mert „nem politizálsz”, ezért nem láthatsz a kulisszák mögé. Elvárod és elhiszed, hogy másoknak te vagy a legfontosabb? Idegenek kezébe adod a sorsodat, lemondva a jövő alakításáról, holott jogod lenne hozzá. De te azt is elhiszed nekik, hogy nincs hozzá jogod!?

Egy párt nem a te érdekeidet, nem egy társadalmi csoport érdekeit, nem az ország érdekeit képviseli, hanem azokét, akik létrehozták a pártot, de leginkább azokét, akik a létrehozók mögött állnak. Ők a valóságtól elvont ideológiai, politikai vagy idegen érdekeket képviselnek, vagy profitérdekelt érdekcsoportokét. Nekik az ország irányítása, a döntések feletti befolyás a céljuk, nem az, hogy te jól, és biztonságban érezhesd magad a saját hazádban. Nekik te, gyermekeid és unokáid csak „közjószágok” vagytok, akik az ő hasznukat szolgálják „emberi erőforrásként”. Te csak egy termelőegység vagy, ami hasznot hoz nekik!

Tudsz olyan pártot megnevezni, amelyik az egész ország, a nemzet valós érdekeit tenné az első helyre? Olyan pártot, amelyik nem hagyna magára egyetlen társadalmi csoportot sem, amelyik csak olyan igazságos törvényeket támogatna, amelyek mindenkinek garantálni tudnák a létbiztonságot, a közjavakhoz való hozzáférést, a javaik biztonságát? Amelyik a jogok és kötelességek olyan egységét hozná létre, ami alól senki, de maga a Kormány és az ország első embere sem tudna kibújni?

Nem tudsz, mert ez nem az ő érdekük,- hanem a tiéd!

A valóság a pártok tekintetében pedig az, ha rájöttek, hogy te rájöttél, hogy becsapnak, akkor „színt váltanak”, osztódnak vagy bedobnak egy cserét, hogy újra becsaphassanak. De téged soha nem kérdeznek meg, hogy mit szeretnél, neked mi lenne a jó, de az ország érdeke sem a legelső szempont nekik, mert nincs kellő felelősségük érte. A pártok arra valók, hogy a társadalmi csoportok és a saját érdekeik mentén megosszanak minket. Amelyik politikai erő valamelyest tisztességesebben és ügyesebben ígérget és ad is valamit, – miközben sok mindent sikerül eltusolnia, ami hátrányos lenne a számára –, az kerül hatalomra.

Te pedig elhiszed, hogy szabadon választottál?!

Holott éppen neked nem áll módodban befolyásolni, hogy kik vezessék az országot, hogyan és meddig. Nem javasolhatsz saját belátásod szerint a választhatók közé senki olyat, akit te tartasz arra érdemesnek! A Parlamentbe nem ülhetnek be azok, akiket ismersz, elismersz, és arra érdemesnek tartod őket, mert már bizonyították, hogy azok. Ezért nincs Felsőházunk, de van „köztársaságunk”. Mert ha nem így lenne, akkor valóban a te akaratod és érdekeid is érvényesülhetnének, nemcsak a pártoké. Így most csak azok közül a nevek közül „választhatsz”, akiket az orrod elé tolnak egy papírlapon.

Ez a demokrácia lényege. Ehhez kellenek a pártok, valamint a sokak által nem akart, soha a magyar nép által el nem fogadott „köztársasági” államforma. Mert ez így demokratikus. Éljen a „(párt)többség” akarata! Győzzön az erősebb, az „ügyesebb”! Ezért nincs, és nem is lehet a „népnek” hatalma, és nem a Nemzet érdeke az első minden más idegen érdekek felett.

Ennek a Kormánynak nincs a Parlamentben a döntések szempontjából valódi ellenzéke, mert a „jobb” és „bal” oldalinak nevezett pártokat ugyanaz a láthatatlan hatalom irányítja, ezért mindkét „oldal” – ugyan közel sem egyforma mértékben, - de nemzetellenes. Az ország érdekeit a szükséges mértékben támogatni tudó, nemzetünkért,- és érted is!- küzdő, valódi nemzetieket nem engedik bejutni a Parlamentbe. Vagyis a te „szabad választásoddal” pontosan azokat zárják ki, akik a te, éa az ország valódi érdekeit képviselnék!

Túl a „demokrácián”

Egy antidemokratikus és nonliberális (nem-liberális), ámde szuverén /szabad/ jogállamban nemcsak jogai vannak mindenkinek, hanem kötelességei is, amelyek teljesítése nélkül elveszíthetők a jogok. A hatalommal szemben valódi fékek és ellensúlyok állnak. Az ellenállás joga alkotmányos alapjog.

A Kormánynak és államnak is kell mindenre kiterjedő kötelességeinek lennie az államban élő polgárokkal szemben.

Elsősorban az a kötelessége, hogy az ország népének a javát szolgálja a létfeltételek biztosításával, nem pedig a multinacionális és egyéb érdekeket szolgálja ki a törvényhozással, vagy engedelmeskedjen az EU nevű új Német-római Birodalomból kiadott parancsoknak. Amely Birodalom nem mellesleg, lassan már egy Euroatlanti Birodalommá egyesül az USA-val! Ebbe jelenleg nem tudunk kellőképp beleszólni, mert mi egy „demokratikus állam” vagyunk sok párttal, amelyek ide-oda rángatják a Kormányt, amiből nekünk semmi hasznunk sincs,- ellenben károkat okoznak vele az egész országnak. De ez sem őket, sem a háttérből irányítókat nem érdekli.

Hazánk vezetéséhez ilyenekre nincs szükség!

„Antidemokratikus” esetben a pártokat nem az állam, hanem a saját tagsága tartja el. A hatalom a vármegyei és önkormányzati szinten is megosztott és kontrollált. A Kormány által kinevezett ispánokkal szemben a nép által választott alispánok őrzik a törvényességet. Pártoknak „kormánypártként” sem áll jogukban törvényeket írni. A Kormánynak sem áll jogában, egymagában törvényeket vagy rendeleteket hozni, sem pedig az Országgyűlés hatáskörét, működését és összetételét megszabni. Azt csak az Országgyűlés szabhatja meg önmagának. A Kormány nem határozhatja meg a saját hatáskörét és hatalmi korlátait, mert erre csak egy Nemzetgyűlés jogosult. Az ország első embereit nem a nyertes párt adja, hanem a Nemzetgyűlés tehet rá javaslatot, és közülük választhatja meg hazánk népe közvetlen szavazással.

Az országgyűlési képviselők területi érdekképviselettel megbízott képviselők, visszahívhatók, ígéreteikért és tetteikért egyaránt felelősséggel tartozók, kártérítésre kötelezhetők és büntethetők. Közvetlen képviseletet látnak el, a választók által rájuk bízott feladatokat kell elvégezniük, kötelesek folyamatos kapcsolatot tartani a választóikkal, akik megbízhatják és utasíthatják is őket. Létszámuk a vármegyék lakosságával arányos. Választásuk kétfordulós: első körben a lakosság javasolhat választható képviselőket a civil szervezetek vagy pártok tagjai közül, a második körben az első három befutó közül lehet választani. Képviselő nem állhat kapcsolatban külföldi szervezettel vagy annak hazai képviselőivel. /NGO-k/

Az Országgyűlés nem „pártgyűlés”, nem ülésezik állandóan, és nem törvénygyár, hanem területi képviselet. A Nemzetgyűlés két „táblából” áll: egy Alsóházból és egy Felsőházból. Akkor ül össze, ha szükség van rá valamilyen országos ügyben való döntéshez. Az állami berendezkedés módjáról, az államformáról, nemzetközi szerződésekről csak a Nemzetgyűlés dönthet. Az Alsóházban vannak a területi /országgyűlési/ képviselők. A Felsőház állandó, vagy kinevezett, vagy felkért, illetve választott tagjai kizárólag csak magyar állampolgárok lehetnek, csak íly módon kerülhetnek be a Felsőházba. Megbízásuk határozott időtartamú, de lejártakor újraválaszthatók. A Felsőházban /Főrendi Ház/ vannak az elszakított területek, a nemzetiségek, az egyházak, a vármegyék, a szakmai szervezetek, a honvédség, a nemzeti bank, a bíróságok képviselői és a koronaőrök. Vagyis azokról a szervezetekről van szó, amelyekkel kapcsolatban a Kormány most azt állítja, hogy egyeztet velük, de valójában csak lenyomja a torkukon az akaratát. A Kormány tagjait a Nemzetgyűlés választja meg, az ország első embereit viszont közvetlenül a „nép” választja meg.

A törvényeket az Alsóház javasolhatja, a Felsőház pedig eldönti, hogy alkotmányos és egyéb szempontokból elfogadhatók-e, s ha igen, továbbítja a Kormánynak, amely azt vagy elfogadja, vagy nem. Ez utóbbit viszont indokolnia is kell. Ugyanez megtörténhet fordítva is: ha a Kormány ad be törvényjavaslatot, a Felsőház azt átnézi, ha az jó, és azt az Alsóház is elfogadja, akkor a törvényt beiktatják. Az ország főméltóságainak vétójoga van. Egyetlen törvény sem lehet azonban ellentétes a szokásjoggal, a természetjoggal, az Alkotmánnyal, az Alaptörvénnyel, vagy egyéb törvényekkel, és nem sértheti az elfogadott értékrendet, erkölcsiséget. Jelenleg az Alkotmánybíróság (AB) csak az Alaptörvénynek való megfelelést vizsgálhatja. – a pártok által javasolt és a Kormány által kinevezett bírákkal, – ám az Alkotmánynak való megfelelést nem ellenőrizheti.

Történeti Alkotmányunk egy olyan íratlan, évszázadokon átívelő szokásjogi jogrenden nyugszik, amely az államot irányító főtörvény, vagyis az Alaptörvény felett áll. Tehát az Alaptörvény nem azonos az ország Alkotmányával!

A jelenleg hatályos Alaptörvény ebben a formájában csak egy alkotmányellenes diktátum, amin mielőbb változtatni kell.

Magyarország ősi alkotmányos rendje szerint a főhatalmat a Szent Korona képviseli, mint az alkotmányosság,- az állam alkotmányos jogrendjének megtestesítője, ezért a Szent Koronára kell esküt tenni, nem pedig egy törvénykönyvre. Az ország Alkotmányán, alkotmányos jogrendjén viszont csak az állampolgárai: a „nép” befolyás- és kényszermentes szabad akarata változtathat.

Egy „antidemokratikus” Magyarországon, ahol nem a pártok döntenek az ország népe helyett, ott a Kormány nem tud diktatúrát létrehozni és önkényesen rendelkezni. Ebből eredően az Alaptörvény és a törvények, valamint a kormányzás módja, illetve a hatalom megszerzése és gyakorlása nem alkotmányellenes.

Egy szuverén államban a Kormány nincs belső vagy külső idegen érdekek befolyása alatt. Az állam független és semleges, biztosítani tudja az állampolgári létbiztonságot, a jogbiztonságot és a közbiztonságot. Meg tudja védeni a területét, határait az illegális behatolóktól, és állampolgárai érdekeit, értékrendjét, identitását őrzi. Saját gazdasági és biztonsági érdekei mentén tart kapcsolatot az őt körülvevő államokkal, valamint minden más állammal, minden esetben előtérbe helyezve a nemzet érdekét és a közjót.

Ha olyan Magyarországban szeretnél élni, ahol

  1. jogod van beleszólni a közügyekbe, mert azokról nem a fejed felett, és nem a brüsszeli korrupt bürokraták döntenek,
  2. a magyar emberek és vállalkozók érdekei állnak az első helyen,
  3. nem rabszolgaként, minimálbérért kell dolgoznod a multik profitjáért,
  4. a földekből nem akkumulátorgyárak és más szennyező üzemek nőnek ki, hanem élelmet adó növények,
  5. nem attól kell félned, hogy orosz vagy amerikai bombák hullnak a fejedre,
  6. nem kell szégyellned és nem válsz büntethetővé keresztény és magyar identitásod miatt,
  7. a gyermekeid kezébe nem nyomhatnak gender-könyveket,
  8. nem azon törik a fejüket a pártok, hogyan és mivel tudnak egymás ellen ugrasztani bennünket,
  9. senkinek nem kell áramot vezetnie a kerítésbe a termése védelmére, és az utcákon sem kell támadástól tartani,
  10. nem akarják géntechnológiai vakcinázással korlátozni szabadságjogaidat és egészségedet,
  11. nem akarnak „zöldadókkal” elszegényíteni, műhússal és ártalmas anyagokat tartalmazó élelmekkel etetni.

Ha nem félni akarsz mindig valamitől, hanem élni és megélni, akkor tegyél érte!

Legyél te is az, aki kinyitja „Pio atya madarának” a kalitkaajtaját! Az ellenzék, a változás te magad légy!

Új törvényt írjunk, olyat, amelyet mindenkinek be kell tartania! Tartsd mindig észben: minden ember azonos állapotban születik, és semmi más nem emeli fel, csakis az alázat és a tisztességes munka, semmi nem taszítja le, csakis a gőg és a gyűlölség! Szövetséget ajánlunk: szövetséget a Szent Korona és a szabad magyarok között. Mert mindenki, aki e szent ügy mellé áll, szabad magyarként élhet majd tovább! Együtt, összefogva harcoljuk ki, hogy visszatérjen apáink rendje, és végre méltó élete legyen minden magyarnak! Idegen többé itt ne kapjon címet, vagyont!

Ha belekerül, hogy ellenállhatunk, ha Őfelsége szavát szegi,- aláírjuk!” – Aranybulla, 1222

https://www.youtube.com/watch?v=FCckwh17SBI

Ha belekerül, hogy ellenállhatunk, ha a Kormány szavát szegi, akkor elfogadjuk! - új Alaptörvény 2023 !

Forrás: Gurabi Ági - A Korona Igazsága

Megnyitva 87 alkalommal

Hozzászólni csak a bejelentkezett felhasználók tudnak

Alrovatok

Új írások

Hozzászólások