Orbán Balázs

„Érted haragszom, nem ellened..."

Van-e jogunk megkérdezni, hogy kik tapogatták le a krétával írt bögözi rovásemléket a Krisztust ábrázoló freskóról, kik robbantották fel a Tászok-tetőn az írásos köveket, kik vakolták le a csíkszeredai Vécsey Gyula által felfedezett rovásjeleket a csíkrákosi Bogát kápolna faláról, hogyan tűntek el az ugyancsak Vécsey által felfedezett rovásjelek a csíksomlyói Passió kápolna keleti faláról, miért nincs intézkedés az évről évre egyre rosszabb állapotú Énlakai Felirat ügyében, miért nincs védve a Kilyéni Felirat, miért kopnak, tünedeznek el a rovásírásos helységnévtáblák (Székelypálfalva, Firtosváralja), hogy a kézdivásárhelyi régi temető dolgozói miért nem tudják, hol van Szentkatolnai Bálint Gábor sírja, ...s kiknek a döntése folytán nincsenek már kiállítva a székely néprajz gyönyörű emlékei a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeumban? Végül is ez utóbbi miatt ragadtam tollat...

Sajnos idén csalódások sorozata ért minket, amikor az udvarhelyi rovásírás versenyre érkeztünk kilenc gyermekkel. Nem a verseny miatt! Még az érkezés késő délutánján meg szerettük volna mutatni a közeli Szejkefürdőn Orbán Balázs sírját és a tiszteletére állított székelykapukat. Azonban a megszokott, lefordulást jelző nagy felirat eltűnt, így Farkaslaka felől érkezvén, a forgalom szorításában elmentünk a hely mellett. Másnap reggel visszatérve láttuk, hogy a nagy feliratot egy kicsi, lombok takarta múzeumi táblára cserélték. A legnagyobb székely megérdemelné, hogy jobban felhívják a látogatók figyelmét nyughelyére.

A legrégibb székelykapu

Következő utunk a Haáz Rezső Múzeumba vezetett. Már otthon felkészítettük a gyermekeket a székely néprajzi kiállításra. S mit is láttunk e helyett? A Bogyó és Babóca bábkiállítást, a sokatmondó című A pénz beszél kiállítást és a Gutenberg galaxis kiállítást. A bábkiállítás kedves és ötletes volt, de nem a Haáz Rezső Múzeumba, hanem egy óvodába vagy művelődési házba való. A könyveket nagyon értékeltük, azonban mindhárom kiállítás kevesebb helyen is elfért volna, tehát a felső termekben megmaradhatott volna a néprajzi gyűjtemény.

Vajon miért nincs kiállítva az Orbán Balázsról készült nagyméretű festmény, az ásványok, a madarak, a viseletek, a porszaruk, a legrégibb székely kapu, az erdőfülei csoda láda s mindaz, ami a látogatókat eddig, mint cseppben a tengert, megismertette Székelyfölddel?

Szovátai szegtartó

A múzeumban nem kaptunk felvilágosítást, hogy mikor lesznek újra kiállítva a rács mögé, raktárba száműzött tárgyak, melyek nemzeti jelleget adtak régen a múzeumnak. Tájékoztató feliratot sem találtunk.

A városban „azt beszélik", hogy a Csonkavárban kap majd valamikor! helyet a néprajzi kiállítás. Értelmetlen volt akkor hosszabb idővel előtte lebontani a székely csodákat, megfosztani tőlük a látogatókat és az Orbán Balázst ábrázoló nagy festmény helyett Bogyót és Babócát mutogatni. Sófalvi András, a múzeum régésze írja „A székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeum önálló intézmény, munkatársainak feladata a Székelyföld és a székelység történelmének feltárása, ápolása, megőrzése." (2012/19) Egy lényeges szó maradt csak ki: ...és bemutatása.

A múzeumban ezt megelőzően is évek óta hiába kerestük Szakács Gáborral a Ferenczi Géza által ismertetett és a 715-ös leltári szám alatt nyilvántartott rovásjeleket is hordozó Szovátai szegtartót, valamint a dr. Molnár István - Ughy István Csontkarcolatok. Porszaruk rajzai c. nagyszerű kiadványából megismert Udvarhely környéki porszarut , melynek a forrás szerint szintén itt kellett volna lennie s az eredeti alapján szerettem volna eldönteni, rovásjelek vagy díszítés látható rajta.

Rács mögött

Ehhez a csalódáshoz járult még a Jézus kápolna. No nem maga a varázslatos hely, hanem a róla átalakult régészeti felfogás. Az nagyon jó, hogy a kápolna állandó nyitvatartási időt kapott, így kiszámítható, tervezhető a látogatása, a belépő díj pedig csekély. Ami azonban kevéssé örvendetes, hogy a kápolna építési idejét a köztudatban lévőtől eltérően az 1973-as és a 2011-es ásatások alapján a XVI. századba helyezik a régészek. A köztudatban Orbán Balázs XIII. századi keltezése él.

Mint Sófalvi András régész A székelyudvarhelyi Jézus kápolna c. tartalmas, tudományos, 2012-ben megjelent füzetéből megtudjuk, az 1973-as feltárás bukaresti szakmai irányítással történt. Az új időpontot főként egy 1561-es érmére alapozzák, mely 1973-ban került elő, amikor középiskolás diákok végezték az ásást a kápolnánál, akik az érme rétegtani helyzetét természetesen nem tudták meghatározni. Némelyek szerint az érme ki is eshetett valaki arrajárónak a zsebéből s véletlenül pont a feltárt részbe. Sajnálatos, hogy ugyanebben a füzetben a megbontott vakolat alól előkerült rovásjelekről, mint falfirkákról történik említés.

Mi az utóbbi években a kápolna belső falán Pomjánek Bélának, a Hargita megye c. útikönyv egyik szerzőjének ismertetőjét olvastuk, mely szerint: „A kápolna építési ideje ismeretlen, de karéjos alaprajza szerint építési idejét a XII. századra teszik, a biztosan datált hasonló alaprajzó kápolnák alapján, mint például a háromszéki Perkő kápolnája." Bizonyára egy útikönyv írónak is megvannak a maga komoly forrásai, miért kételkednénk benne?

Jézus Kápolna, bekarcolt rovásjelek

Bár Szakács Gáborral nem vagyunk régészek, történészek, a foglakozásunk újságíró, tanár, rovásírás kutató, mégis inkább Orbán Balázsnak és Pomjánek Bélának adunk hitelt. Ehhez érveink többek között a kőkerítés országút felé néző kapuján lévő, patakkövekből álló kereszt, valamint a kápolna bejárata feletti ablak, ezek bizonyára nem kerültek volna egy 16. században készült építményre.

A kápolnáról tudományos igényű ismertetést tartó fiatalember említette, hogy az épület külső falait bevakolják, így felhívtam figyelmét a rovás karcolatokra az utolsó meszelés alatti rétegben. Remélhetőleg nem jutnak arra a sorsra, mint a Bogát kápolna jelei. Ezt meg kéne előzni s a Kovászna megyei Gelencén is szigorúan venni, hogy senki ne tapogathassa a rovásfeliratot.

Székely tanya makett

Oda kéne figyelni a Görgénynádasi Fatemplom egyik ablaka feletti ács karcolatokra, mert nem cirill betűk, hanem székely rovásjelek. Párhuzamaik egy kivétellel megtalálhatók Kémenes Antal 1914-es, gyergyói temetőkből származó jelgyűjteményében.

Hála Istennek vannak jó tapasztalatok is, többek között szépen védett, helyreállított a Székelyderzsi Tégla, a Vargyasi Keresztelőmedence valamint Dálya, Homoródkarácsonyfalva, Rugonfalva rovásemlékei.

A múzeumoknak végváraknak kéne lenni, ahol megőrzik, a látogatókkal pedig megismertetik a szülőföld értékes emlékeit. Sokszor azonban a pénz hiánya miatt ez nem sikerül. Pedig pénz van, de nem ott, ahol lennie kéne. Csak egy példa a sok közül: 2012-ben a Magyar Pen Club magyarországi ítészei egy Ferlinghetti nevű amerikai beat költőnek 50.000 eurós díjat ítéltek meg, ezt viszont ő nem fogadta el, lévén teljesen tájékozatlan, pontosabban félretájékoztatott a magyarországi demokráciáról. Az 50.000 euró kb. 13 millió 500 ezer forint. Nekem, aki csaknem 40 éven át tanítottam, 11 évi nyugdíjam! Írtam a Magyar PEN Klub magyar ítészeinek ajánlott levelet, (küldeményazonosító: RL 12520017791074, 2012/10/24-én), hogy a megmaradt összeg jó szolgálatot tenne, ha az énlakai templom kazettás mennyezetének javítására fordítanák. Válaszra sem érdemesítettek.

Erdőfülei láda

Vajon ki a felelős a felsorolt és egyéb rovásemlékek pusztulásáért? Elsősorban a hivatalos tudomány régész, történész, muzeológus, nyelvész végzettségű szakembereinek lenne feladata a mentés. A rovásírás története azonban annak története is, hogy a fenti szakemberek által dilettánsnak, amatőrnek laikusnak bélyegzett tanárok, papok és egyéb foglalkozású hagyományőrzők mentették és mentik ma is ezeket a fontos művelődéstörténeti kincseket. (Haáz Rezső, a székelyudvarhelyi múzeum névadója, gyűjteményének megalapozója, például rajztanár volt). S nem csak Székelyföldön van ez így, hanem csonka Magyarországon is. A nyelvészek nem hajlandók a rovásemlékekkel nyelvemlékként foglakozni, nem is ismerik őket, pedig ezekben magyar nyelvünk minden hangjára van jel, míg a latin betűs írás átvételekor 11 vagy 13 hangunkra nem volt jel. Rovásemlékeink, főként a Bolognai Botnaptár tehát egy sokkal eredetibb magyar nyelvállapotot őriznek, mint latin betűs nyelvemlékeink.

A rovásemlékek történetének megismerése, őseink írásának használata a hagyományőrzés legnemesebb formája. Nem falfirkák, nem graffitik ezek, hanem magyar nyelvű művelődéstörténeti kincsek!

Udvarhelyi porszaru

Vajon jelzés értékű-e, vagy csak véletlen egybeesés, hogy napjainkban az Orbán Balázst ábrázoló festmény már nincs kiállítva az udvarhelyi múzeumban, sírja felé vezető lejárót nem mutatja észrevehető jelzőtábla, az általa XIII. századinak meghatározott Jézus kápolna építési idejét pedig XVI. századra módosították?

Várjuk és figyelemmel kísérjük, mikor tekinthető meg újra Udvarhelyen a székely néprajzi gyűjtemény.

Hasonló gondolatokat fogalmaz meg Balázs Árpád egy homoródszentmártoni épület kapcsán a Székely Újság 2012/9/21- i számában.

Ha valaki úgy érezné, olyasmibe avatkoztam, olyasmit kértem számon, amihez semmi közöm, annak József Attila szavaival üzenem:

„Érted haragszom én, nem ellened..."

Friedrich Klára nyugdíjas tanár, rovásírás kutató-oktató, 2013.

Néhány fénykép a Haáz Rezső Múzeum jelenleg nem látható néprajzi kiállításáról, a Jézus kápolnáról és az Onody Gyula által felfedezett rovás karcolatokról.

A fényképeket Friedrich Klára készítette

Forrás: http://www.balatonszabadi.polgarinfo.hu/modules.php?name=News&file=article&sid=810Beküldte: Ballán Mária