Összehúzó, fájdalomcsillapító, izgató, vértisztító tulajdonságokkal rendelkezik.
Chelidonium majus (Papaveraceae)
Chelidonii herba vagy/és radix
 
A Fecskefű levelét és gyökerét használjuk.
A Fecskefű a szövetre, az izomra, a mirigyre, és vérre hat.
Hatását az emésztőrendszeren, a mirigyrendszeren, véren, külsőleg a bőrön keresztül fejti ki.
Összehúzó, fájdalomcsillapító, izgató, vértisztító tulajdonságokkal rendelkezik.
 
Használható epe- májbajok, sárgaság, epekő, gyomor- és bélhurut, reuma, köszvény és egyéb nyirok elváltozásai, vese és hólyag panaszok, fülzúgás, szemölcs, tyúkszem, daganatos megbetegedések, egyéb nyirokmirigy elváltozások, bőrelváltozások, bőrrák, ekcéma, sömör, napallergia miatti sebek, sebkezelés esetén.
 
A Vérehulló fecskefüvet, a Kukorica bibéhez és kukorica maghoz hasonlóan, azért soroltam be könyvembe, hogy felhívjam a figyelmet a köztudatban nem ismert hatásaira is.
 
A Vérehulló fecskefű különleges tulajdonsága, hogy gátolja a sejtosztódást, és egyben fehérjéket bontó tulajdonsággal is rendelkezik. Viszont nem válogat az elhalt és az élő sejtek közütt. Ezért használata nagy óvatosságot igényel, főleg mert elsősorban pont a szövetekre és izmokra fejti ki hatását, melyekre roncsolólag is hat, és nem építőleg. Tehát míg egyrészről nagyon jó szolgálatot tesz, másrészről káros hatást hordoz.
 
A máj, hasnyálmirigy, emésztő mirigyek, és a vese kiválasztását fokozza. Ezen szervekre tisztító hatással bír, így felgyorsítja a vérben található méreganyagok eltávolítását is, vértisztító hatású.
 
Máj megnagyobbodás, sárgaság, epekő, köszvény, reuma esetén sikerrel alkalmazható. Bor formájában napi három kortyot szabad csak elfogyasztani, és egy hétnél tovább önmagában ne alkalmazzuk. Májbajok esetén két csésze teát kell egész napra elosztani, úgy, hogy kortyonként fogyasztgatjuk. Ha lehet inkább teakeverékben alkalmazzuk, más hasonló hatású gyógynövényekkel együtt. Használatát az ajánlott adag felével kezdjük, mivel a tüneteket fokozhatja, majd pár nap után térhetünk rá az ajánlott adagolásra.
A májjal és a koleszterinnel összefüggő elváltozás, a szemzugnál, de szemöldök alatti részen jelentkező sárga, zsírszerű folt. Külsőleg kenegessük Fecskefű kivonattal, és napi 3 csésze májra ható és koleszterincsökkentő teakeverék elfogyasztása ajánlott.
 
Vese megbetegedések és fájdalmas vizelés esetén teakeverékben alkalmazzuk. Napi 2-3 csészével fogyasszunk a teakeverék teájából.
A vesebetegséggel együtt fellépő mellékvese hormon csökkent működésére utal a nők kiszőrösödése. A szőrös felületet kenjük be Fecskefű levével, majd 1-2 óra múlva mossuk meg. Erre a célra nagyon megfelel még a Körömvirág levének, vagy tinktúrájának alkalmazása is. Ilyenkor alkalmazzunk vesére és érrendszerre ható teakeveréket.
 
Fülzúgás esetén naponta 2-3 csésze érrendszerre ható teakeveréket fogyasszunk el. A hajszálerekre és a visszerekre is ható vértisztítás érvényesül ilyenkor. A fülzúgás azon fajtája, amikor főleg fekvő állapotban öblösen halljuk saját szívverésünket a fülben, arra utal, hogy a két érrendszer között nincs meg a nyomásegyensúly a fej ezen területein, és a fül, de már a szem ereiben sem. Az erek meszesedésére, eltömítődésére, szűkületére utaló jel. A fejet úgy kell néznünk, és látnunk, mint a számunkra legfontosabb „végtagot”, hisz szervezetünk is annak veszi. A fej és szervei, különleges kiemeltségük miatt a friss oxigéndús vérből, a szív után, legelsőként részesülnek, de, ha a szervezet más területein, főleg már a váll és nyaki területeken, a két véráram között nagy a nyomáskülönbség, ez előbb-utóbb a fej ereinél is megjelenik. Ha a bal fülnél jelentkezik ez a fülzúgás és lüktető érzés, akkor az elváltozás már a szívből kilépő aortát (fővivő eret) is lefogja, illetve kezdődő szívbajra, vagy legalábbis a szív koszorúerének meszesedésére is lehet következtetni. De lehet a visszerek elzáródásából, elzsírosodásából eredő tünet is, ami az egyensúlytalanságot létrehozza. A visszerek rugalmasságára viseljünk nagyobb gondot. Ennek ismeretében erre a tünetünkre ne a Vérehulló fecskefüvet fogyasszuk, hanem más vértisztító, hajszálértisztító teakeveréket állítsunk össze. Fagyöngy vagy Kálmos kúrát is vegyünk. Külsőleg tehetünk levélzetet a fül mögé, ha ragaszkodunk hozzá. Végezzünk napi tornagyakorlatokat is, (lásd: napi-, szem- fül- máj, vesegyakorlat,) és nagyon jót tesznek a részleges vagy teljes masszíroztatások is.
 
A Vérehulló hajszálerekre ható vértisztító tulajdonsága, fájdalomcsillapító morfinszármazéka, és a mirigyekre ható oldó hatása, együttesen jelentkezik a vékony bőrfelszín alatt található szem kenegetése, borogatása esetén. A gyógynövény majdnem minden tulajdonsága érvényesíthető a szembetegségeknél. Bármilyen látáscsökkenés, szembevérzés, retina leválás veszélye, szürke hályog, zöld hályog, megerőltetés miatti fókuszálási hiba, fáradékony szem, szemkörnyéki ödéma, túlzott, vagy nem megfelelő könnyképzés esetén segítséget nyújt. Nem csodaszer azonban! Hígított levével tehetünk borogatást a szemre, vagy a levél összedörgölgetése után kinyert lével, a becsukott szemet körbe kenegethetjük. Ha a szembe kerül, nagyon csípő érzést okoz. Ne ijedjünk meg, a fájdalom tűrésén kívül, semmi bajunk nem lesz, de ez a fájdalom nagyon intenzív, mivel a nyálkahártyákat nagymértékben izgatja. Lehetséges, hogy 10 percig sem tudjuk kinyitni szemünket, akármennyire igyekszünk is vele. Tehát, ha lehet, ezt kerüljük el. A szembetegségek nagyobb részét véglegesen gyógyítja, illetve sok ember szemműtéti beavatkozását elnapolhatóvá teszi.
 
A frissen kinyert léből, vagy darálékából készített borogatás, oldja az altesti nyirokmirigyek duzzanatait, elzáródásait. Ilyenkor a szövetekre, és főleg fehérjebontó képességére számíthatunk. Lenmagliszttel keverve pakolásként is felrakható.
 
Nehezen gyógyuló sebek esetén, frissen kinyert levét, és kivonatait, szárított levelének porát is használhatjuk.
Daganatok, elfertőződött, vagy kifakadt rákos sebek, ótvar, sömör, ekcéma, allergiás bőrkiütések esetén borogató, de a Fecskefű levéből készített krém is alkalmazható. Itt is sejtosztódást gátló és fehérjebontó képessége alapján is, és vértisztítókén is hat. Vigyázva alkalmazzuk, csak a tényleges felületre tegyük és figyeljük hatását. 2-3 napi használat után tartsunk 2-3 napi szünetet, mert hatását csak ekkorra fejti ki.
Fájdalmas, kitüremkedő aranyérnél, külsőleg lemosóként, vagy krémként, belsőlegesen pedig tisztítóként és fertőtlenítőként, sebgyógyítóként hat. Napi 2-3 gyenge teát fogyasszunk el belőle, de itt is ajánlott teakeverék formájában alkalmazni, vagy csak külsőleg.
Lábszárfekélynél a seb széleit kell bekenni a kivonattal. Kisebb sebek, a szeszes kivonatával tisztíthatók. A nem sebes, feldagadt lábrészre, pakolást tegyünk a nyirkok eltávolítására, fel egészen a combtőig. Ha a nyirkok megrekednek, nagy duzzanat a combtő alján, a borogatást a csípőrészig tegyük fel. Ez az eljárás a Fecskefűvel nagyon eredményes, de szívbetegeknek nem ajánlott. Használjunk helyette más fehérjebontó, fibrinoldó gyógynövényeket.
A pakolás trombózisos lábnál is alkalmazható.
 
Megfigyeléseim szerint a pakolásokat sokan nem helyesen alkalmazzák. Minden pakolás, borogatás, tuftolás, öblögetés alapját maga a betegség alaptermészete határozza meg, és hogy mit akarunk elérni általuk. A fájdalmak megszüntetésére, a területre és a test törzséhez közeli felületekre alkalmazzunk pakolásokat. Ha váladékokat, nyirkokat, duzzanatokat, daganatokat, vérömlenyeket akarunk feloldani, eltávolítani, akkor végtagok esetén sosem a közepére alkalmazzuk, magára a fájó vagy elváltozott felületre, hanem elsősorban a még nem sérült felületre, és ott is a fájó felület fölötti területére, amely közel esik a törzshöz. Így alsólábszár esetén, a még nem sérült alsólábszár részre, és a combokra helyezzük. Lábfej esetén az alsólábszár részre, esetleg még a combokra is. A törzsön, körkörösen a sérült felületrésznél alkalmazzuk a pakolásokat elsősorban, ha maga a felület is beleesik már problémákat okozhat. Ebben az esetben, ugyanis az elváltozás túl korán szétoszlik, és a szervezet nem biztos, hogy ugyanilyen gyorsan képes a kioldódott anyagokat elszállítani, vagy feldolgozni, ez által többletmunkára kényszerítjük valamelyik méregtelenítő szervünket, amelyik megbetegedhet, pl. máj-epe, lép, nyirokrendszeri csomósodás, elzáródás. A masszírozgatásokkal ugyanez a helyzet. A masszírozás egy külön szakma, annak is több ága létezik, melyeknek alapszabályai vannak. Rossz masszírozással, akár életveszélyes állapotokat is létrehozhatunk szervezetünkben. Nézzünk utána, olvassunk róluk szóló könyveket.
 
A Vérehulló fecskefű, friss szárának letépésekor kibuggyanó levét kell a szemölcsre, vagy tyúkszemre kenni. Pár napos kezelés után a felület el kezd pörkösödni, üszkösödik, elhal, majd leesik. Vadhús esetén is alkalmazható. A már vérerekkel beszőtt szemölcsök esetén bizonyosodhatunk meg arról, hogy milyen drasztikus gyógynövénnyel állunk szemben, ennek alapján fontoljuk meg a belsőleges használatára való alkalmazását, és ha lehet ilyen módon ne éljünk vele. Nagyon sok más gyógynövényt használhatunk helyette.
Friss sebekre, vágásokra téve, azonnal hat. Szinte összesüti, kicsapatja a környező fehérjeállományt, úgy néz ki, mint a tojásfehérje, amikor buggyantva készítjük. Nagyon csíp, de varratosítja a sebet. Utána gyorsan szünteti a fájdalmat, morfinszerű hatása miatt. Erre a célra frissen kinyert kivonata, leve is megfelel. Erős vérzés esetén használata tilos, a véráramba kerülnie nem szabad.
 
Állatgyógyászatban felfúvódásra, tőgy-gyulladásra, daganatokra, bőrkiütésekre mirigymegkeményedésekre alkalmazzák. Legyek ellen a levelek porával hintik, vagy dörzsölik be az állatokat. Távol tartja a legyeket és csípésük utófájdalmait is enyhíti.
 
(Olvasmányaim alapján nagyon hasonlít a Vérehulló fecskefű a Kanadai mák nevű növényhez, melynek gyökere hánytató és hasmenést előidéző hatású és Amerikában az Aranypecsét nevű értékes gyógynövényt hamisítják vele.)
 
A Vérehulló fecskefű, mérgező összetevőket tartalmaz, és minden tekintetben erős hatású szer. Legalább annyira veszélyes a mértéktelen teaként való használata, mint a Fekete nadálynak, igazi Sáfránynak, vagy Erős paprikának, vagy bármely gyógyszernek, melyet az orvos meghatározott adagban ír fel számunkra, és attól eltérő használata esetén megbetegedhetünk, vagy kárt okozunk magunknak.
Belsőlegesen nagyon hígított formában is kifejti hatását, ún. homeopatikus módon. A növény rezgéseit és hatóanyagait a szervezet észreveszi és reagál rá. Ez alátámasztja, hogy mértéktelen, vagy óvatlan alkalmazása felesleges.
 
Használata külsőleg ajánlott, belső használata, eredményessége ellenére is veszélyes. A növényben legnagyobb mértékben előforduló hatóanyag szívméregként van nyilván tartva, és mivel maga a gyógynövény az izmokra fejti ki hatását, a szívizmot is károsítja, a vérben található fehérjéket kicsaphatja. Külső, vagy túlzott használata esetén a bőrön hólyagok keletkezhetnek, vagy orrvérzés jelentkezhet. Izgatja a nyálkahártyákat. Belsőleg, kis mennyiségben és kevés ideig, 2-3 nap, és csak alkalmanként való alkalmazása, a jó szívet remélhetőleg nem károsítja. Szívbaj, és sűrűvérűség esetén használata egyértelműen nem ajánlott.
 
     Tea: 1 kávéskanál levelet leforrázunk 2,5 dl forró vízzel, majd lefedve állni hagyjuk 2-3 percig, majd ízesítés nélkül fogyasztjuk. Gyorsan elkészíthető teát kapunk, ha a lé kivonatból vagy a tinktúrából teszünk a vízbe 10-15 cseppet. A cseppekből egy napra 40 csepp alkalmazható, 2-4 csészére elosztva. A teát önmagában 2-3 napnál tovább ne alkalmazzunk. Ha lehet inkább teakeverékben alkalmazzuk, más hasonló hatású gyógynövényekkel együtt.
     Friss lé: a leveleket, szárakat és virágokat jól megmossuk és azon nedvesen gyümölcs-centrifugával nyerjük ki a levét. Összedarabolva turmixolhatjuk is, de ilyenkor kevés vizet is adjunk hozzá, majd minden alkalommal sajtoljuk ki, és rakjuk vissza a levet a következő darálékhoz folyadék alapnak. Így jó sűrű kivonatot nyerünk. Hűtőben tárolandó. Mind külsőleg, mind belsőleg, cseppek formájában, alkalmazható.
     Tinktúra: Egy közepes nagyságú kb. 50 g, feldarabolt teljes növényt, földtől tisztítva, megmosva, felöntünk annyi 40%-os alkohollal, hogy ellepje, állni hagyjuk 10 napig. Napi adagja maximum 40 csepp, vagy a felületre téve.
     Bor: 1 teljes, kis nagyságú Fecskefüvet, vagy 4-5 nagy levelét jól megmosunk. Ne daraboljuk fel, egyben rakjuk az üvegbe, és 0,5 liter borral öntsük le. 1-2 óráig hagyjuk állni, aztán kifacsarjuk és napi három kortyot fogyasztunk belőle.

Készítsünk otthon ekcéma elleni kenőcsöt

Forrás: http://twice.hu/eletmod/keszitsunk-otthon-ekcema-elleni-kenocsot

A vérehulló fecskefű alkaloidokat, C-vitamint, flavonoidokat, és számos fontos ásványi anyagot tartalmaz. Mivel kiemelkedő gyógyhatása van, több betegség megelőzésére és gyógyítására alkalmas. Többek közt hatásos epegörcs, epeúti megbetegedések, akné, ekcéma, leukémia és a májbetegség bizonyos fajtáinak kezelésére.

Tudtad, hogy a vérehulló fecskefű segítségével megakadályozható a májrák tumorjainak növekedése is? Mivel oly sokoldalúan gyógyítja a betegségeket, éppen ezért számos gyógykészítmény alapanyagként használják. Antibiotikum tartalma miatt például hatékonyan alkalmazzák gombás fertőzésekre, vírusos, gyulladásos megbetegedésekre is.

Készítsünk házilag vérfű kenőcsöt!

Hozzávalók: 50 ml olívaolaj, 100 ml kókuszolaj, 15-20 gramm méhviasz, 80-100 gr aprított friss vérehulló fecskefű (téli időszakban szárítottat is alkalmazhatunk)

Elkészítés: Tegyük egy kisebb lábasba az olajokat, majd szórjuk bele az apróra vágott vérehulló fecskefüvet, és adagoljuk hozzá a méhviaszt. Lassú tűzön kevergessük 15 percig. Hagyjuk másnapig állni, majd ismét melegítsük fel, hogy tudjuk átszűrni egy sűrű gézanyagon. Tegyük egy tégelybe, és így hűtőszekrényben 2-3 hónapig is eláll.

Külsőleg alkalmazhatjuk: kelések, szemölcsök, vágások, fertőzött sebek, pszoriázis, öregségi foltok, herpesz, repedezett bőr, sötét karikák, rüh, lupus kezelésére.

Kenőcs ekcéma kezelésére:

30 gramm porított vérehulló fecskefüvet, 15 gramm vazelint, és 10 ml olívaolajat keverjünk el, majd kenjük a sebre, és kötözzük be. Két-három napig hagyjuk rajta, majd cseréljük le, és ismételjük meg újra, amíg a probléma el nem tűnik.

Hozzászólások megtekintése a régi honlapról