CUKOR- ÉS ÍZÜLETI BETEGSÉGEK ÉS DIÉTÁJUK

Ez egy olyan állapot, melyben a szervezet nem tudja feldolgozni a cukrot és a keményítőt (cukrok, gabonák, keményítő tartalmú zöldségféleségek és gyümölcsök, pl. burgonya), vagy a szénhidátokat (gabonafélék, tészták, ebből készült sütemények, ebből sokat tartalmazó zöldségfélék és gyümölcsök), vagy a szénhidrogéneket (zsírok, vajak, tej és tejtermékek). Ez az állapot, sajnos maradandó állapotot hoz létre a beteg részére. Megfelelő diéta beállítása, és a beteg részére megállapított ételfajta, melytől a továbbiakban tartózkodnia kell, meghozza a megfelelő javulást, és akár végleges gyógyulást is eredményezhet.

Pár szóval ismerkedjünk meg a betegséggel kapcsolatos pár anyaggal, és a betegség alatt lejátszódó szervi változásokkal.

A gyomormirigyek váladéka a gyomornedv. Két fontos alkotórésze van, a sósav, és egy fehérjebontó enzim. A gyomorban megkezdődik a fehérjék emésztése. Az epesav a zsírbontás megindulásáért, a hasnyálmirigyenzimek a további fehérjebontásért, a szénhidrátok megkezdésének bontásáért, és az epesav által előkészített zsírok teljes bontásáért felelős.

A hasnyálmirigy által termelt inzulin, olyan mérgező anyag, amely igen káros hatással van a véredényekre, és az erek falára, így folyamatos, külsőleg bevitt (inzulinkezelés cukrosoknál,) rendszeres alkalmazása érbetegségeket okoz. Az érfalat azonban, a máj által termelt koleszterin védi. Tehát a koleszterinre az embernek szüksége van, csak az nem mindegy, hogy a máj milyen minőségű zsíranyagból készíti azt el. E szerint van „jó”, és van „rossz” koleszterin a köztudatban.

Az inzulin hormon azonban szükséges sok emésztési és beépülési folyamathoz a szervezet számára. A cukorbetegség mögött, általában súlyos vérmérgezettségi állapot áll fenn, mellyel együtt gyakran fokozott pajzsmirigyműködés is kimutatható. Az inzulinról azonban még azt kell tudni, hogy az gátolja, és visszafogja a pajzsmirigy működését, és egyben lassítja is a cukornak a májból való kiáramlását a váráramba. Az ízületi betegeknél általában a mellékvese túlműködése mutatható ki, ami azonban szintén növelheti a pajzsmirigy kiválasztását is.

A májról annyit kell tudnunk, hogy olyan különleges, és egyedi szervünk, mely kb. 500 különböző funkcióban vesz részt, a szervezetünkben végbemenő állandó változások, és folyamatok során. A bél felől áramló méreganyagok kiszűrése után, az epével kevert méreganyag, salakanyag, az epevezetéken keresztül újból a bélrendszerbe kerülhet, - ha a máj azt nem képes megfelelően méregteleníteni, - és ez, irritálhatja, az egy csőbe áramló, epe-, és hasnyálmirigy-vezetéken keresztül a hasnyálmirigyet is. A hasnyálmirigy, a mérgezett és savas epe hatására begyullad. A gyulladás következménye a hasnyálmirigy sejtjeinek degenerálódása, elhalása. Ennek következménye, pedig, az inzulin termelés csökkenése, vagy kiválasztásának teljes képtelensége. Ezt nevezzük diabétesznek, cukorbetegségnek. Maga a mérgezett epe pedig, epegyulladást, epeömlést, és bél- és gyomorfekélyt hozhat létre.

A hasnyálmirigy legfontosabb kémiai eleme a kálium. Ezért a zöldségek közül, táplálkozásunk során, olyanokat alkalmazzunk elsősorban, melyben a kálium igen nagy arányban megtalálható. Amennyiben a káliumszintet természetes, tehát szerves káliummal (ami a növényből azonnal felvehető állapotú az emberi szervezet számára), növelni tudjuk, akkor a hasnyálmirigy még meglévő kiválasztását is helyre hozzuk, és egyben a cukorbetegséggel, vagy ízületi betegséggel együtt fellépő, savas jellegű sejtmérgezettségeket is rendbe hozhatjuk a szervezeten belül.

A kálium a nátriummal együtt a szervezet vízháztartásáért felelős, valamint a sejteken belül lévő kálium segíti elő az inzulin hasznosulását a sejten belül. Tehát az energia felvételét. Kimerültség esetén, de nagyobb vércukorszint megjelenésekor is a vérben, a szervezet szövetei nem képesek a szabad cukormolekulák hasznosítására. Ilyen esetben a káliumot, krómmal együtt alkalmazva a szervezet egyensúlya hamar helyreáll.

A króm, az inzulinnal együtt, a legfontosabb alkotórésze a szénhidrát anyagcseréjének a szövetekben, és folyamatosan szabályozza is a vércukorszintet, és stabilan tartja az anyagcsere folyamatokat. Szükséges még a fehérjék szállításában, a megfelelő szövethez, valamint segíti a fehérjemolekulák beépülését, és így felgyorsítja a regenerálódási folyamatokat. A króm hiánya, maga is létrehozhat cukorérzékenységet, vagy cukorbetegséget, diabéteszt.

Nem ajánlott a szervetlen, tehát tabletta, vagy pezsgőtabletta formájában fogyasztott kálium, kalcium, magnézium, stb szedése. A szervetlen elemeket a szervezet nem tudja kellő mértékben feldolgozni, és így a vérben, nagy mennyiségben körbe, körbe keringve, azt a látszatot kelti, hogy a szervezet kálium, vagy egyéb egyensúlya megfelelő szinten van.

Kálium bevitel növelése indokolt minden csökkent vércukorszint esetén is. A II. típusú cukorbetegségnél, maga a hasnyálmirigy lehetséges, hogy csökkent mértékben állít elő inzulint, de maguk a sejtek is képtelenek azt felhasználni, így jelentkezik a megnövekedett vércukorszint. Tehát a II. típusú cukorbetegségnél (öregkori cukorbetegségnek is hívják), főleg azért növekszik meg a vér cukorszintje, mert a szervezet szövetei azt nem hasznosítják, és nem azért, mert nem termeli a hasnyálmirigy.

A kálium és a nátrium együtt, szükséges az idegek és az izmok megfelelő működéséhez is a szervezetben. A kálium egyben a gyulladás további megakadályozását is elősegíti, valamint csökkenti a víz felhalmozódását a szervezetben.

Ajánlott a kalcium és a magnézium bevitelre is figyelemmel lenni, mégpedig 2:1 arányban, mivel a csökkent vagy ingadozó vércukorszint helyreállításában nagy szerepük van, valamint támogatják az idegrendszert, főleg stresszes állapotokban, valamint hasznosak a gyulladás csökkentésében, és egyes izomcsoportok görcsei, és reszketés esetén is. Elengedhetetlenek a szabályos szívműködéshez is, és a vérkeringéshez is, valamint az idegek és izmok egészséges működéséhez.

A cink az anyagcserében, de főleg az inzulin hormon képzésében nagy szerepet játszó elem. (És pont a cukorbetegek azok, akiknek a szervezetében ez a mikroelem általában hiányzik, vagy csak kis mértékben van jelen.) A cinket, csak alkalmilag kell pótolni, viszont a cinkkel együtt a szervezetnek nagyobb A-vitamin szükséglete keletkezik. (Azt viszont tudni kell, hogy a cukrosok nem képesek a bétakarotinból (sárgarépa, sütőtök) A-vitamint képezni, ezért számukra, megfelelő adagokban, az orvos írja fel a hiányzó, „kész” A-vitamint.) A cink, ugyanis, számos enzim részét képezi, és jelenléte a szervezetben okvetlenül szükséges. A vér sav-bázis egyensúlyának is fontos eleme, valamint a fehérjebeépülés, a DNS előállításához is szükséges. Az izmok összehúzódásáért is a cink a felelős, valamint az agyi funkciók normális működésének is fontos eleme. A zsíranyagcsere és vas anyagcseréjének is nélkülözhetetlen alkotórésze. Erősíti az immunrendszert. A cink azonban az A-vitamin nélkül nem tud érvényesülni, akkor sem, ha kis mennyiségben, a szervezetben jelen van. (Túlzott cink bevitel rézhiányt eredményez a szervezetben.)

A réz maga is jó hatással van a cukorbetegek közérzetére, de inkább a vas beépülését célozza meg a vörösvértestek hemoglobinjaiba, valamint a C-vitamin beépülését segíti elő a szervezetben, valamint jelenléte megakadályozza a folyadákfelhalmozódást, ödémát, a szövetekben és a szövetközti állományokban. Megszünteti az izomgörcsös állapotokat is. A réz könnyen felszívódik a bőrön keresztül is, így egy vékony réz karkötő megfelel a réz bevitelre. (Túlzott réz bevitel cink hiányt okoz a szervezetben.)

Az A-vitamin a szem védelmének vitaminja. Ezen kívül növeli az immunrendszer hatékonyságát. Segíti a túlműködött pajzsmirigy helyreállított kiválasztását. Véd érelmeszesedés és szívpanaszok esetén. Gátlólag hat az epe és vesekő képződésére. Antioxidáns, védi az egészséges zsírokat és a vitaminokat, enzimeket a szervezetben, hogy megfelelően működhessenek. Zsírban oldódó vitamin, és a szervezetben sokáig raktározódik, ezért túltelítődhet. Külön beviteléről nem kell gondoskodni, csak a cukrosoknak. Immunrendszer erősítés céljából érdemes a cinkkel együtt alkalmazni.

Az E-vitamin, részt vesz az emésztési folyamatokban, főleg a fehérje, a zsír (szénhidrogén) és a szénhidrátok anyagcseréjében. A folyadékháztartás egyik vitaminja is. E-vitamin hatására javul az A-vitamin ellátottsága is a szervezetben. Antioxidáns, ugyanúgy, mint az A-vitamin. Hiánya esetén izomsorvadás, és vérrendszeri zavarok léphetnek fel. Az E-vitaminra a szívet érintő minden esetben érdemes figyelni, megakadályozza a szívizmok károsodását, valamint megelőzhető vele az érelmeszesedés kialakulása. Zsírban oldódó vitamin, de nagy része mégis hamar kiürül a szervezetből, ezért folyamatos, de kis mennyiségben szükséges étrendünkbe beállítani. (A cukrosok esetében még azt is megfigyelték, hogy E-vitamin, szintén, csökkent mennyiségben van jelen a szervezetükben.)

A C-vitamin bevitele is szükséges lehet. Beépülését és hatásának kiváltását mindig antioxidáns hatású más élelmiszerekkel együtt érhetjük el. Zöldségdiéta esetén ezek mindig együtt fordulnak elő. (Bár pont a C-vitaminnak a szövetekbe való beépüléséhez inzulin is szükséges. Épp ezért, a rapszodikus beépülés, állandó C-vitamin hiányt mutat a sejteken belüli szövetállományokban a cukrosoknál.)

A B-vitamin minden egyes fajtájából ajánlott fogyasztani, komplex formában. Erre legalkalmasabb az élesztő, melyben egyben sok mikroelem és egyéb vitamin is megtalálható. Az élesztő egyben közömbösíti a savakat is, és a mérgezett epét felszívja. Nátrium- és káliumforrás. Az élesztőben azonban nagy mennyiségben foszfor is található, ezért az élesztő túlzott fogyasztása esetén, a kalcium és a kalciumhoz tartozó egyéb elemek fogyasztása is ennek arányában ajánlott, mivel maga a foszfor ilyen esetben a szervezetből elvonja a kalciumot.

 A máj a méregtelenítéshez nagy mennyiségű nátriumot igényel. A természetes formában bevitt nátrium (nem konyhasó, nem kősó, nem NaCl), leveszi a terhet a vese túlzott kiválasztási ingerléséről is, mivel így, a mellékvese nincs kitéve, felesleges túltermelésnek, melyet a kősó túlzott fogyasztása szokott okozni, de a szerves nátrium a vizelettel együtt képes gyorsan kiürülni. Kősó (konyhasó, NaCl) esetén azonban, a felfokozott mellékvese hormonja ingerli tovább a vesét a túlzott kiválasztásra, de egyben ugyanez a mellékvese kiválasztás, felfokozza a pajzsmirigyműködést is, és kihat a hipofízis által termelt hormonok kiválasztására is. Ezzel azonban, már az egész emberi szervezet, minden mirigyműködése felborulhat, melyek további, különböző betegségeket hoznak majd létre.

 A cukorbetegnek és az ízületi betegnek, elsősorban a máj méregtelenítésére, és az epe savasságának elkerülésére kell törekednie, valamint, hogy a túlzott fizikai megterhelés folytán, a szövetekben ne alakulhasson ki túlzottan savas közeg.

Mivel a keményítők bomlása folytán a bélrendszerben sok ecetsav keletkezik, ezért a betegeknek nem ajánlott a keményítőt tartalmazó élelmiszerek, és az ecet fogyasztása.

Az elsavasodott szervezet, a következő tüneteket mutatja: fejfájás, köpet, vérbőség a torokban, izzadás, láz és hidegrázás váltakozása = vértolulás a májban; szívszaporaság, szívfájdalmak = vese vértolulása; általános savasság. Az ecetről azt kell tudni, hogy a szervezetből kimossa a foszfort, és egyben serkenti a pajzsmirigyműködést, de egyben lefogja a mellékvese működését. A foszfor ugyanis, szükséges a mellékvesehormon kiválasztásához, így ennek az elemnek a hiánya, csökkent mellékvese-működést hoz létre. Így megint felborul a mirigyrendszer az egész szervezetben, mivel a túlzott pajzsmirigyműködést az inzulinnak kell csökkentenie, (amiből a cukorbetegnek amúgy is csökkent a kiválasztása,) viszont a csökkent mellékvesehormon termelése, nem csökkenti a pajzsmirigy túlfokozottságát. A pajzsmirigy elégetné a rendelkezésre álló cukrokat és aminosavakat, de a mellékvesehormon csökkenése erre nem ad lehetőséget.

Az ecetsav, úgy vonja ki a szervezet foszfortartalmát, hogy a vérben található foszfor-lecitinnel, kémiailag összekapcsolódva, egy mérgező észtert hoz létre. Így lekötve a foszfort a vérben, ez az észter tovább halad, és főleg az üreges területekben, tüdőben, nyirkokban, vesemedencében, szemüregben, ízületekben gümőket alkotva lerakódik. Ezeken a területeken, legyengült immunrendszer esetén, jó táptalajt nyújtanak ezek az észterek, a bakteriális és vírusos megbetegedéseknek. Ezek közül legismertebbek, az ízületi gyulladások, ciszták, „újkori” TBC, gennyesedések.

A cukorbetegek körében legalább olyan mérvű elváltozások tapasztalhatók a nyirokutakban, mint az ízületi betegeknél, mely végsősoron tényleges ízületi elváltozásokká fajul, és izombetegségeket, ízületi betegségeket hoz létre. A két izületi megbetegedés között csak az a különbség, hogy melyik méregtelenítő szervünk elsődleges gyengesége okozza a megbetegedést.

A cukorbetegeknél a beleken keresztül felszívódott méreganyagok a májkapun keresztül a visszérhálózatot mérgezik, mégpedig kettős rendszerben is. Egyszer egyenesen a májon keresztül, egyszer, pedig a belek között elhelyezkedő nyirokutakon keresztül, melynek tartalma a kulcscsont alatti fő gyűjtővezetéken át, egyenesen a visszérhálózatba ömlik, megkerülve a máj áttisztítási lehetőségét.

A hasfalban elhelyezkedő visszérhálózat, a májba kapcsolódása előtt, a lépből is átveszi a megtisztított nyirok és egyéb vérképzésben részvevő anyagokat. De ha már a lép is megnagyobbodat (bal oldali bordaív alatt található) a sok felgyűlt só- és salakanyagtól, mely szintén a hasi nyirokutak termékei, akkor ez a nyirokváladék is mérgezett. A további nyirkok, felfelé haladva, még több nyirokcsomócskában is méregtelenítődhetnek, valamint a mandulák felé is kilökődnek, ott gyulladást és nyákos hurutot hoznak létre. De végső soron, ha a nyirokcsomócskák fokozatosan mérgeződnek, ugyanúgy elhalhatnak, mint bármelyik szövetünk a szervezetben, és így már semmi sem állítja meg a nyirokutak mérgezett formában való bekerülését a visszérrendszerve.

Az ízületi betegeknél, nem csak a hasi, hanem a veseutakon átszűrődő, a veséből kifelé törekedő méreganyagok is felszívódnak a kismedencei és hasi nyirokutakban, és onnan felfelé haladnak, szintén a kulcscsont alatti részbe, majd ott ömlenek be, szintén a máj méregtelenítési lehetőségét kikerülve.

Ennek az a következménye, hogy a máj fölött, a visszérbe belépő mérgekkel telített nyirokváladék, egyenesen a szív jobb pitvarába kerül, és ott a savas vér, a szívbelhártyát, a szívbillentyűket roncsolhatja, majd később a sérült szívsejteken megjelennek a baktériumok is, melyek súlyos gyulladásokat okoznak, végül maradandó szervi szívbajt hoznak létre.

A nyirokban és a vérben található savak és észterek, a hónaljban, a felsőkarban, a combtőnél, vagy a test bármely nagyobb nyirokgöbjénél, gümős, tapintható formában felgyűlnek, hátul, a nyaki részen púpot alkothatnak. Kemény vagy lágyabb formában jöhetnek létre. A keményebb forma a már fent említett ecettel létrejött foszforészter. A lágyabb forma vizenyőként, ödémaként jelenik meg. A kulcscsonti résznél vizenyőt, nyaki duzzanatot okozhat, nehézlégzéssel egybekötve, és ilyen formában, azokat eldugítva, a lentebb található mellhártya vizenyőjét is okozhatja. A felgyűlt vizenyő a hasfalat is kitölti. Sok esetben a máj és a szív kimozgása gátolt, a mellkasban visszafogottság és nyomás érzékelhető. Ezekben az esetekben már a vese sem képes a méregtelenítést elvégezni, és a máj méregtelenítő feladatát átvállalva, maga a vese is megbetegedett, mivel a vese nem alkalmas a salakanyagok kiürítésére.

A vese, a salakanyagokat átengedve magán, deformálódik és elhal. Főleg a vesegomolyagok (vizet átszűrők), majd később, a vesetubulusok (vizeletet továbbító utak) is károsodnak. A vese károsodása esetén valamikor nem lehet megkülönböztetni, hogy melyik történik először. Közöttük általában szakaszos rosszabbodás mutatható ki. A veseutak beszűkülnek, a vizeletgyűjtő utak gennyesednek, majd a vesék fokozatosan elhalnak. A belső veseutak körül vannak csak idegvégződések, így a vesefájdalom észlelésekor, már maga a vese, nagymértékben megbetegedett állapotban van. A vesével együtt a mellékvese is elhal.

Mindezek ismeretében a legjobban ajánlott étrend a(z I. és) II. típusú cukorbeteg, és az ízületi beteg számára a főtt, vagy párolt, keményítőmentes és cukormentes zöldségek keveréke, és az ebből főzött, majd tumixolt leves. Ezzel a módszerrel a legyengült, és kimerült hasnyálmirigy működését még megsegíthetjük, a máj méregtelenítését erősíthetjük, a vesedegenerálódást megakadályozhatjuk, a magas vérnyomást és a szívmegbetegedéseket elkerülhetjük.

A ízületi betegek körében azonban vannak még olyanok is, akik a nem megfelelő fehérjeemésztés, vagy zsíremésztés, vagy ezeknek telítettsége miatt válik beteggé. Az ő esetükben általában ki is mutatható, teljes tej allergia is. Sok esetben, ezek, látható testi deformálódásokban is megnyilvánulnak, pl. zömök, kemény, izmosnak tűnő szövetek, vagy zsírdaganatok, vagy végtagi, vízzel telt megnagyobbodások formájában.

  A DIÉTA:

A kúra alatt ne alkalmazzunk egyáltalán étkezési sót, mivel a következő oldalakban tárgyalt, felsorolt zöldségfélékben természetes nátrium is található, így a májnak szükséges sómennyiség rendelkezésre áll. A fűszerezést is úgy oldjuk meg, hogy az ne legyen irritáló, túlzottan serkentő hatású, egyik mirigyrendszerre sem. Eleinte íztelennek fogjuk érezni az ételt, majd ahogy a nyelv lepedéke megszűnik, az ízlelőbimbók egyre érzékenyebbé válnak a kisebb ízhatásokra is. (A dohányosok nyelve mindig lepedékes lerakódást tartalmaz, főleg reggel.)

Ne használjunk bolti ízesítőket, mert sóval és tartósítószerrel kezeltek. A tartósítószerek izgatják a gyomor nyálkahártyáját, és további éhségérzetet keltenek, bár maga a gyomor már telve van. A kősó pedig serkenti a mellékvesét.

A zöldségleveseket vagy leveket, mindig előre felforralt, majd lehűtött, leülepített csapvízzel engedjük, hígítsuk fel. Ha tudunk szerezni nem gyógyhatású forrásvizet, ezt alkalmazzuk, ha nem, akkor a boltban beszerezhető, nem szénsavas ásványvízzel is főzhetünk, vagy hígíthatunk.

Se rántást, se habarást ne alkalmazzunk. Ha a zöldséglevest nem turmixoljuk, akkor is a zöldségek turmixolt kis részével sűríthetjük a levest.

A kúra ideje alatt sem fehér kenyeret, sem fehér búzaterméket, sem kukoricát nem ajánlott fogyasztani. 

Keményítőmentes vagy kevés keményítőt tartalmazó zöldségek: a zeller, petrezselyem, cukkini, zöldbab, egyéb tökfélék, uborkák.

A zöldbabot mindig teljesen főtt állapotban, a többi zöldségfélét kissé párolt, félnyers állapotban is fogyaszthatjuk. A zöldbabhoz illő ízesítő a kömény, édeskömény, babér, majoranna, kapor, de legjobb a borsikafű, kurkuma, csepp gyömbérpor. Olaszosan bazsalikommal is nagyon finom. Aki hozzászokott, hogy tejhabarással fogyasztja, az most a következőképpen járjon el. Két evőkanál túrát kevés főzővízzel turmixoljon össze, tegyen bele kevés főtt zöldbabot is, majd egy evőkanál hidegen sajtolt olajat, és kicsiny őrölt pirospaprikát. Ezzel sűrítsük be a már kissé meghűlt levest. Ez kissé „magyarosra” alakítja a zöldbab levesünket, és gyomrunk jobban elfogadja.

A zöldbab, sokkal több és ízletesebb formában is elkészíthető, mint ahogy mi ezt megszoktuk. A zöldbab mellé használhatunk kevés sárgarépát, petrezselyemgyökeret, paszternákot, zellert és húslevesszerűen megfőzzük. Ízesíthető kurkumával, ez a színét is megadja; fokhagymával, borsikafűvel, gyömbérporral, ez bors helyett nagyon jó, de kicsiny csilit (erőspaprikát) is alkalmazhatunk, természetesen csínjával, hogy ne izgassa a gyomor és bélfalat. Sűríthetjük turmixolt párolt vöröshagymával. Tetejére még forrón, de már nem főve, snidling, hagymaszár, rozmaring zöldje, darabolt petrezselyem- és lestyánlevél kerülhet. Ilyen formában a külön párolt húsdarabokat együtt fogyaszthatjuk, egytálételként, úgy, hogy a húst a levesbe rakjuk.

Finom és gyorsan elkészíthető vegyes zöldséglevest készíthetünk fagyasztott húsleves zöldségekből, vagy franciasaláta alapból, bár túl sok borsó van benne, és ez sok keményítőt tartalmazhat, ha nem elég gyenge a borsó.

 Édesség helyett ajánlott 1-2 csicsóka gumót elfogyasztani, vagy fél, gyenge sárgarépát elrágcsálni.

 A cukkinit, tökféléket, nem kell bemutatnom, de párolásukról pár szót ejtenék. Ne gyaluljuk őket, mint ahogy nálunk szokás, hanem kozkázzuk fel őket. Kevés vízben pároljuk, félnyersen fogyasztjuk. Aki így nem képes megenni, az turmixolva fogyassza, zöldséglevesként, vagy a hagyományos módon, magyarosan, azzal a különbséggel, hogy nem szabad behabarni, berántani. Önmagából turmixolt formában sűrítjük. Bármivel ízesíthető, de főleg olajjal egyberakott zöld, friss fűszernövényekkel meglocsolva nagyon finom.

A cukkini, a tök és az uborka, nagyon finom, ha sütőre, vékony háromszögekben, vagy lapokban felrakva kevés hőnek tesszük ki őket. Melegszendvics-sütőben is elkészíthető. Mindkét oldalán 2-3 percig pároljuk. Apróra csíkozott olajos zellerrel, sárgarépával, retekkel, vagy turmixolt zellerkrémmel fogyasztjuk, amibe kicsi fokhagymát is tehetünk.

Az uborka és a cukkini hideg típusú növényféleségek, ezért ízesíthetők kicsit pikánsabban. Kakukkfű, majoranna, rozmarint, zsálya, tárkony, csili, curry (körri), fokhagyma, borsmenta, kardamom, kömény stb.

A cukkini, magában is igen ízletes zöldségféle, ha még gyenge formájában alkalmazzuk, kicsi „tök”-ként. Ilyen formában nyersen is fogyaszthatjuk. Ugyanígy az uborkát is.

 A petrezselyem és a zeller gyökerével már kissé körültekintőbben kell eljárnunk, mivel belőlük nem fogyasztható nagy adag étel, mivel igen irritálják a vesét.

A petrezselyemgyökeret, mint fűszert, bármelyik zöldségleveshez hozzáadhatjuk. Ugyanígy a zellergyökeret is.

Bár a zeller gyökerét önmagában is ajánlott fogyasztani, főleg félig megpárolt formájában, előételként fogyasztva. 3-4 nagy félszeletet, olajjal kikent serpenyő aljára terítsünk ki. Gyors hevítésnek tegyük ki mindkét oldalát, majd lassú tűzön pároljuk meg félig, kicsiny víz segítségével, úgy, hogy szintén megforgatjuk közben mindkét oldalán. Önmagában, ízesítés nélkül, jól megrágva fogyasztjuk.

 A cukor és a zsírok fogyasztása egyáltalán nem ajánlott a kúra alatt.

A cukor egyértelmű.

A zsírok közül, pedig nem ajánlott, főleg a tejszín, sajt és a sűlt zsírok, tehát töpörtős disznózsír, kacsa és libazsír, és minden szaft, ami hőkezelés útján jött létre.

A hőkezelt zsírok és a hőkezelt zsírokban való kisütött bármilyen étel, „nem egészséges” zsírt tartalmaz, mivel telítetté válik a kémiai szerkezete. Az emberi fogyasztásra értékes zsírok, pedig a telítetlen zsírmolekulák, de ehhez nyers állapotban kellene őket fogyasztani, ami mai napság már idegen a kultúránktól. A boltokban ugyan lehet kapni nem sütött, hanem darált sertészsírt is. Ebből kis mennyiséget szabad fogyasztani, természetesen só nélkül. Helyette használjunk hagymát, fokhagymát, őrölt csemege pirosparikát, hagymaszárat, zöldségzöldjét apróra vágva, gyenge kapor leveleket.

Kis mennyiségben teljes tejet (házi, és nem bolti UH-tejet), vagy vajat alkalmazhatunk, valamint hidegen sajtolt olajat, mivel a vitaminok felszívódásához, és az anyagcserefolyamatokhoz zsírra is, fehérjére is szükség van. Ezekből napi viszonylatban 5 részre elosztva, tejből 1,5-4,5 dl, vajból 2 dkg fogyasztható, ízesítőként, vagy hígítóként. A szénhidrátok beépüléséhez zsírokra van szüksége a szervezetnek, míg érdekes módon, a zsírok lebontására a szervezeti szövetekből (kövérség, háj) szénhidrátra van szükség.

Túróból lehet bolti áru is. A túróból napi maximális adag 200 g = 20 dkg, de ekkor már más fehérjéből aznap nem fogyaszthatunk. Egyéb húsokból csak 10-20 dkg fogyasztható, pl. egy szelet vékony csirkemell formájában, vagy egy szelet tengeri hal, saját súlyunk arányában. Egy átlagember átlagsúlya 55-60 kg, erre a súlyra a napi fehérjebevitel szükségessége 45 g, ez 4,5 dkg. Mint látható elég kicsiny mennyiség ahhoz képest, amit mi naponta rendszeresen fogyasztunk.

A túró magában való fogyasztása, egy- vagy több napon át, a cukrosoknak nagyon ajánlott diéta. A gyors vércukorszint csökkentése érdekében a túrót apróra vágott fejes, vagy jégsaláta darabokkal dúsítva 2:1 arányban fogyasztjuk. A túródiéta első napján negyedóránként egy teáskanálnyi ilyen keveréket kell fogyasztani. Másnap maximum 30 dkg túrót, 3-4. nap, pedig annyit, amennyit képes elfogyasztani. Általában 0,5-1-1,5 kg túrót képesek egy nap elfogyasztani a betegek (saját súlyuktól függően). A túródiéta alatt, a fekvés kötelező, semmilyen fizikai erőkifejtést nem szabad végezni. Az 5. napon almakompót (cukor és édeske nélkül), spenót fogyasztható, majd térjünk vissza rendes diétánkra.

A túró diéta minden egyéb megbetegedés esetén is ajánlott, kivéve, ha maga a beteg, pont a fehérje túlzott fogyasztásától, vagy a fehérje megemesztési képtelensége miatt kapta betegségét.

Túródiétával állapítható meg az is, hogy a vesebeteg fogyaszthat-e fehérjét. Mivel két nap után, a vizeletében kimutatható a fehérje bomlásterméke, ami a fehérje emésztetlenségére utaló jel. Tehát ilyenkor, a vesebeteget a fehérje fogyasztásától egy darabig el kell tiltani.

A fehérjét vagy önmagában, vagy csak zöldséggel, főleg salátadarabokkal együtt fogyasztjuk. Így egy teljes étkezést foglalnak magukban a túrók is. A túrót ízesíthetjük kaporral, piros paprikával, petrezselyem zölddel, köménnyel. Dúsíthatjuk zöldpaprikával és paradicsommal (a paradicsom nagy mennyiségben való fogyasztása csak 0-vércsoportúaknak ajánlott).

A tejet, ha önmagában fogyasztjuk, akkor önálló ételként vesszük tízóraira, vagy uzsonnára fogyasztva.

A hús, mint fehérjeforrás és élelem, megint egy olyan terület, amire csak az mondható, hogy minden megvan ugyan abban a húsban, de csak addig, míg nyersen fogyasztjuk. Ahogy hőkezelésnek tesszük ki, attól kezdve, már csak egy bomló, értéktelen, és sokszor a szervezet számára ártalmas dolog. Mivel mi már nem fogyasztunk nyers, szárított húst, mint elődeink, és nem is isszuk a lovak vérét, melyen egyben lovagolunk is, és a marhahúst sem fogyasztjuk véresen, ezért számunkra ez kivitelezhetetlennek tűnik. Erre csak egy lehetőségünk van, hogy legalább ne főzzük agyon azt a húst.

Húsból, vékony szeletekre, vagy hosszúkás darabokra vágott csirkemellett vagy csirkecombot használhatunk. Gyorsan, forró, de kis mennyiségű olajban való fehérre futtatás után, kevés vízzel, ízesítés nélkül 2-5 percig pároljuk, - lassú tűzön,- mindkét oldalán megforgatva, vastagságuktól függően, majd étkezés előtt ízesítjük. A csirkehús finom, puha lesz, a csirkecomb csonti része azonban lehet, hogy egy kicsit véres marad, ezért érdemesebb a csirkecomb húsát is nyersen lefejteni, és úgy elkészíteni. A húsokat önmagában vagy párolt zöldségekkel, vagy nyers salátával együtt fogyasztjuk. Ízesítő lehet kevés torma, vagy mustár, curry, fokhagyma, olajban megfuttatott vöröshagyma szeletek, piros paprika, kicsi csili, majoranna, borsikafű, nyers petrezselyemlevél darabolva, vagy kicsi lestyán-levél.

Halból, tengeri halszeletet fogyaszthatunk magában, kicsit megpárolva, citrommal meglocsolva.

Tojás fehérjét csak nyersen szabad fogyasztani, ezért általában ezt nem igen alkalmazzák. De a sárgáját is csak nyersen, vagy félnyersen fogyasszuk el. A sárgája ugyanolyan fontos, sok vitamint és nyomelemet tartalmazó ételkiegészítő, mint az élesztő. A tojás sárgájának nyersen, vagy félnyersen való fogyasztására vonatkozóan, mindenkinek magának kell rájönnie, hogy milyen módón képes azt elfogyasztani. Pár lehetőséget sorolok fel.

Egy perces lágytojásból kikaparjuk a sárgáját és így fogyasztjuk.

Vagy a tojást szétválasztjuk fehérjére és sárgájára, úgy, mint ahogy a süteményhez tesszük, és a serpenyő közepébe, nagyon pici olajra rátesszük a sárgáját, és amikor az alja már egy kicsit megsül, óvatosan megfordítjuk a másik oldalára is. Ne süssük, csak szinte engedjük, hogy a két oldala körbezárja a hígabb közepét. Maga az olaj, ha lehet, ne forrjon.

És van még két megoldás. Az egyik, hogy nyersen a túróba keverjük, vagy a turmixolt egyik zöldséglevesünkbe vegyítjük.

Tojássárgájából csak napi egy darabot kell fogyasztani, de azt nyersen.

 Gyümölcsöt mindig önállóan, és csak egy fajtát fogyasszunk, kevés vízben megpárolva, félig főtt állapotban, cukor nélkül. Ajánlott gyümölcsök a szilva és az alma. A gyümölcsöket ajánlott, délelőtt tízóraira fogyasztani. Az ízületi betegek fogyaszthatnak nyers állapotban cseresznyét, és görögdinnyét is. A cukrosok ez utóbbi kettőből diétás napokon egyáltalán ne, egyéb napokon is csak kis mennyiségben fogyasszanak.

 A máj munkájának könnyítésére, a savas epe felszívására, és kiürülésének elősegítésére a szervezetből, a székleten keresztül, - élesztőt, zabkorpát, zabpelyhet, és búzakorpát, útifűmagot alkalmazhatunk.

Sav felbüfögés, émelygés, a torokban égő érzést keltő kényelmetlenség esete, a savas epe túlzott kiürülésére utal, vagy túlzott gyomorsav kiválasztásra. Mindkettő esetén használhatunk élesztőt, majd ennek elfogyasztása után 15-30 perccel fogyasszunk valamilyen korpaterméket, vagy zabpelyhet. Napközben citrom, vagy grépfut levét hígítva, cukor nélkül. A grépfrut kissé savasabb, nagy mennyiségben alkalmazva kimoshatja a foszfort és a kalciumot. Ezért erre legyünk figyelemmel.

Az élesztőt reggel éhgyomorra, reggeli előtt legalább ½-1 órával önmagában elszopogatva, vagy fél deci langyos tejben, vagy vízben feloldva fogyasztjuk. Legalább 1/3-át a bolti sárga élesztőnek, de gyomorégés esetén napjában többször is megismételhetjük.

Savfelöklendezés, vagy büfőgés esetén igazi citrom levének ¼-ét facsarjuk ki egy bögrébe, A belső hártyáit is megehetjük, a szivacsos részt nem. Tegyünk hozzá 1 dl langyosra hűtött vizet, és napközben ezt kortyolgassuk. (A citromot forró vízben áztassuk felvágása előtt 2-3 percig, a héját ugyanis érlelő hormonokkal kezelhetik.) Lehet grépfrut levét is fogyasztani, hígított formában. Ezek leve, további segítség a savas szervezet lúgosítására is.

És mivel az egész kúrát a savassá vált, és a méreganyagokkal megtelt szervezet, és a vér folyamatos, de nem drasztikus megtisztításáért, valamint a máj méregtelenítő tevékenységének visszaállításáért végezzük, ezért ajánlott bármikor a citrusok levének fogyasztása. Cukrosok narancsot ne fogyasszanak.

 A fent leírt diéta alatt nemhogy éhezést, hanem inkább túlzott telítettségi állapotot szoktak érezni a betegek. A zöldbab, a zöldséggyökér, a sárgarépa, és a zeller, és úgy általában a gyökérzöldségek, eléggé nehezen emészthető zölségfajták. Ezért ajánlott őket turmixolni és zöldségleves püreként, krémlevesként fogyasztani. A belekben puffadást is okozhatnak, ezért mindenkinek egyénileg kell kitapasztalnia, azt a mennyiséget, amennyi számára megfelelő táplálékot, de puffadást már nem okoz.

Aki mégis úgy érzi, hogy éhes, forralt vizet ihat annyit, amennyit csak gondol, de csak forrón. Egy szelet kis korpavit kekszet is összedarabolhat kevés forralt vízzel. Akinek egyéb gyógyteákat is fogyasztania kell, azok ezekben az éhezést érző időkben igyák meg teáikat.

Tönkölybúzadarából édesség-pótló készülhet. 2-3 evőkanál tönkölybúzadarát kicsi olajon barnítsunk meg. Majd engedjük fel kétszer annyi vízzel, és tegyünk bele kevés hidegen sajtolt olajat is. Nagyon lassú tűzön főzzük meg félig, és hagyjuk kicsit duzzadni. Ebből fogyaszthatunk 2-3 evőkanállal naponta, tehát 2-3 napig is megfelelő mennyiség. Nem romlik, hűtőben tároljuk.

A rizst is több napra elkészíthetjük.

A krumplipürét pehelyből is készíthetjük, csepp vajjal.

A zsír pótlását úgy kell megoldani, hogy a levesbe fogyasztás előtt, mindig tegyünk egy teáskanál hideg olajat.

Aki ragaszkodik a kenyér fogyasztásához, az egy marék tönköly, vagy zab, vagy árpalisztet keverjen össze egy teáskanál szódabikarbónával, egy kevés vízzel, hogy jól nyújtható tésztát kapjon. Ízesíthető köménnyel, zöldséglevél darabokkal, len- szezám- vagy mák maggal. Sót ne használjon. Egy kis lángosformára nyújtsa ki, kb 1,2-1 cm vastagságúra, és palacsintasütőben olaj nélkül süsse át, lassú tűzön, míg az alsó része kemény nem lesz. Majd fordítsa meg, és ezt is süsse meg. A kenyérlepény felduzzad, megemelkedik. Egy napra 1 ilyen kenyérke fogyasztása ajánlott, 1-4 részre szétosztva.

 A kúra 2-4 napot vesz igénybe. A cukor a vizeletben ennyi idő alatt lecsökken. A vérben lehet, hogy csak a 4. napra mutatkozik csökkenés, de a kúrát akkor is meg kell szakítani, mivel orvosi felügyelet nélkül nem állapítható meg, hogy a mérgezett szövetállományok közül nem szabadul-e fel további méreganyag a vérbe. Ennek pontos ismerete nélkül, azonban a szervezet sokkos állapotba is kerülhet, mivel a további méreganyagok az egyensúlyt újból felboríthatják.

Az ízületi betegek könyebbséget éreznek a kúra 3-4. napján. Mintha valami letisztult volna a váll és a mellkas részről. A következő kúrák további jobb közérzetet hoznak a betegnek.

Megfigyeléseim azt tanúsították, hogy a kúrát végigvivők, többségében, a későbbiek során is tartják magukat a kúrához, és csak egy-két dolgot fogyasztanak mellé, alkalmanként.

Hasznos dolog tudni, hogy a méreg és salakanyagok a belekből 24 óra alatt, a vérből 3 nap alatt, a májból 5 nap alatt távoznának csak el, ha egyáltalán NEM ENNÉNK SEMMIT.

Azt is kell tudnunk, hogy minden ember, más ételfajtát nem képes teljesen megemészteni, és más-más mirigyrendszerük borulhat fel, ezért általános repect nem létezik, csak önálló kúraterápia hozhat eredményt.

 Pár szóban a legfontosabbakról:

Cink: Búzacsíra, tökmag, sörélesztő, élesztő, tojás sárgája, mustár, marhafartő, bárányborda, sertésbélszín, osztriga, rák, tengeri halak.

Foszfor: Teljes gabonaszemek, magvak, dió, tojás sárgája, hal, szárnyasok, élesztő.

Kalcium: Tej és tejtermékek, sajtok, olajos magvak (dió, amerikai mogyoró, szezámmag, napraforgómag,) mák, száraz bab, szójabab, zöldfőzelékek, szardínia, lazac. Lepkeszegmag.

! Kalcium 2 : Magnézium 1;

! Kalcium 2 : Foszfor 1 (+ D-vitamin).

Kálium: Zöld levélből készített főzelékek, torma, burgonya, paradicsom, dinnye, citrusfélék, banán, napraforgómag. Mentalevél.

Króm: Kukoricaolaj, sörélesztő, vörös hús, baromfi, kagyló, rák.

Magnézium: Sötétzöld levelű főzelékfélék, alma, citrom, grépfrút, füge, olajos magvak (dió, mandula,) kukorica.

Réz: Teljes kiőrlésű búza, szárazbab, száraz borsó, szilva, borjú- és marhamáj, csiga, tengeri halak és rákok.

A-elővitamin: Béta karotin: Minden zöld és sárga növény, sárgarépa, kelkáposzta, spenót, rebarbara, sárga gyümölcsök, sárgabarack, sárgadinnye, sütőtök, édes burgonya, tojás sárgája, tej és tejtermékek, nyers halmájolaj

E-vitamin: Búzacsíra, búzakorpa, teljes gabona magvak, szójabab, brokkoli, növényi olajok, spenót, kelbimbó, tojás sárgája.

C-vitamin: Minden növény tartalmaz C-vitamint. Egy baj van vele, hogy hő hatására a C-vitamin elbomlik. Ezért, jó, ha zöldségeinket éppen hogy csak párolt, vagy főtt állapotban fogyasztjuk el, vagy amit lehet, azt nyersen együk. Kivéve a zöldbabot, azt mindig főzzük meg rendesen.

 Napi diétaajánlatok:

• Reggeli előtt ½-1 órával 1/3 élesztő
• REGGELI 2 szelet zeller; 1,5 dl kecske vagy teljes tej, vagy 10 dkg túró salátával; fél almából kompót, vagy 4 párolt szilva
• TÍZÓRAI 1,5 dl hígított zöldségleves vagy 1,5 dl tej, vagy 10 dkg túró salátával
• EBÉD ÉS VACSORA zöldbab, vagy tökfélékből 30-45 dkg levesként, vagy párolva; és 1-2 szelet hús, vagy hal, két kanál sótlan rizs vagy 2 kanál krumpli püré, vagy 2 kanál spenót; és fél-fél alma kompótja
• UZSONNA 1,5 dl hígított zöldségleves, vagy 1,5 dl tej, vagy 10 dkg túró salátával vagy apró zöldségekkel keverve; ha még nem ettük meg a napi tojássárgánkat, akkor ezt most tegyük meg. Vagy 2-3 evőkanál tönkölybúzadara-kása fél almának kompótjával vagy 4 párolt szilvával

 A reggeli és az uzsonna felváltható egymással. Az ebéd és a vacsora azért van együtt írva, mert nem tudható, hogy melyik étkezésben szeretnének több mennyiséget fogyasztani, de kettő együtt nem haladhatja meg az ajánlott adagot. Bármelyik étkezésre lehet hígított zöldséglevest enni, akár az összes étkezésre is, de mindig tegyünk bele egy teáskanál hideg olajat is.

Aki igazából meg akarja tudni, hogy mit nem tud megemészteni, és mi okozhatja a mérgezési tüneteit, az a beteg négy napig csak ilyen levesen éljen, majd egyfajta élelmiszerből fogyasszon az 5. naptól egyre többet, három napon keresztül, és ha közérzetében rosszabbodást tapasztal, akkor az az ételfajta számára ártalmas, vagy nem emészhethető, így kerülendő.

Megjelent http://www.kapu.eoldal.hu/cikkek/terapiak_-dietak/cukor-es-izuleti.html