(IV., befejező rész)

Álmos nagyfejedelem szobra az Országház keleti homlokzatán (Mikula Ferenc, 1905.)

E cikksorozat II. részében említett „Nagy ékiratos istennév-listán” van még egy az Álmossal és a vízzel összefüggésben álló istennév a(z) ^dA.LA.MU^[4]. E névben a vízzel való kapcsolat még szemléletesebben jelenik meg, mint a már tárgyalt AL.LA.MU, a „a bőséget adó fokos istene” kifejezés magyarázó nevében a ^dMES.LAM.TA.É.A, „a másik választott istenszülött a fényre törő víz” szószerkezetben.

Mind a(z) ^dA.LA.MU (bőséges víz hozá) név első, mind pedig a már megfejtett ^dMES.LAM.TA.É.A (…istenszülött a fényre törő víz) utolsó szava, illetve ékjele vizet jelent. Az első szószerkezetben a víz alanyként, a másodikban névszói állítmányként fogható fel.

A(z) ^dA.LA.MU jelentése: A víz, a bőséges adta isten. Magyarosan: A bőséges víz adta/hozta isten.

A fenti kifejezésben a „bőséges” a mai magyar nyelvben előforduló un. hátravetett jelző, mint a „vettem almát, pirosat”.

Sajnos a tábláról a név második, magyarázó része kitörött. Így meg kell elégedni magában a névben rejtező, viszonylag egyszerűen megfejthető jelentéssel, hogy bő víz adta/hozta istenszemélyről van szó.

Istenség az állatokkal körülvett ladikban. (pecséthenger nyomat, al-Ubaid kor)

Mezopotámiában a régiségben ugyan sok ásott, mesterséges öntözőcsatorna volt, de azok vizére nem jellemző, hogy valamit sodort, vitt volna. A „bő, bőséges víz” folyóra vonatkozhat. Vajon melyik folyó hozhatta/adhatta/vihette A.LA.MU istent?

Két folyó jöhet számításba. Az egyik a Tigris, bővizű, de veszélyes és gyors sodrású. A másik a bővizű lomha Eufrátesz. Minden bizonnyal ez utóbbi lehet, hiszen van egy ékiratos történet, mely pontosan arról szól, hogy egy csecsemőt kiszurkozott kosárkában hordoz az Eufrátesz vize.

I. Sargon (K.e. 2270-2215), akkád király bronzsisakja (30 cm, Ninive, Iraq Museum, Bagdad – eltűnt)

A káld-sumir, illetve az akkád mitológiát kicsit is ismerő olvasóban felötlik I. Sargon, akkád uralkodó születésének története, mely teljesen azonos a legalább másfél évezreddel később élt Mózes, a zsidók vezére születésének körülményeivel.

Sargon, a feketefejű szemita akkádok első uralkodóját „szopósgyerek korában az anyja kiszurkozott kosárkában az Eufrátesz hullámaira bízta. A sors kegyes volt hozzá. A folyóból a földjére vizet hordó paraszt kihalászta, és a szép, formás fiúcskát isten ajándékaként UR.ZABABÁ-hoz, KIS város uralkodójához vitte. A király idővel a városállam kertfelügyelőjévé nevezte ki. Nevének első szava, a SAR káld-sumirul eredetileg „kert”-et jelentett. Hagyománytiszteletből, mert Mezopotámiában Sargon az első szemita király, minden utána következő uralkodó, király címe sar lett. Sargon KIS városának hadvezéreként legyőzte LUGAL.ZAG.GI.SI-t, a szomszédos városállam királyát. Hogy, hogy nem e győzelem után a jótevője, UR-ZABABA, KIS királya bizonytalan körülmények közt eltűnt.”^[5] - fogalmaz finoman a mai történetíró. Sargon eltette jótevőjét láb alól, s a befogadó káld-sumir népet erőszakkal, vér és könny közepette behódoltatta. Ő lett az új uralkodó, s az eladdig szolga szemita feketefejűekkel először két városállamot, majd egész Mezopotámiát leigázta, és megalapította a három emberöltőig fennálló Akkád Birodalmat.

Mózes története I. Sargonéhoz hasonló. Mintegy kétezer évvel később a zsidók vezérét, Mózest csecsemőkorában a fáraó leánya halászta ki a Nílusból, s nevelte fel. Felnővén „hálából” a zsidókkal együtt meglopván és megtizedelvén az egyiptomiakat a népével együtt odébbállt.

Mózes a Níluson ringatózó kosárkában^[6](Exodus 1.22,)

Úgy tűnik a „csecsemőt a folyóból való kihalászás” afféle vándor-motívummá nőtte ki magát. A(z) ^dA.LA.MU megfejtése a „bőséges víz hozta isten” jelentés arra utal, hogy ez lehetett az eredeti nem pedig a bőbeszédű Sargon-változat. A mózesiről pedig lerí, hogy merő utánzás, lekoppintás, hiszen ugyanarról a történetről lévén szó, csak más földrajzi környezetben és jóval későbbi korban. A zsidók a II. babiloni fogság idején a káldeus királyi könyvtárban találták meg az akkád Sargon, s talán ^dA.LA.MU eredeti történetét is, s alkották meg belőle Mózesnek, a zsidók vezérének történetét, hogy alátámasszák „isteni” eredetét.

Minden bizonnyal a múzeumokban levő több millió ékiratos tábla és táblatöredék között ott lapul az eredeti A.LA.MU-történet, s csak idő kérdése, hogy valamelyik kutató rábukkanjon.

Összegzés:

Az ékiratos forrásokban a magyar Álmos fejedelem neve, lefejtve róla több évezred mázát, ötféle változatban tűnik fel, és mindenik valamilyen módon kapcsolatban áll Anonymus leírásával. A Névtelen sokkal többet tudhatott vagy a felhasznált forrása sokkal többet tartalmazhatott Álmos fejedelem eredetéről, nevéről, mint amennyit a krónikájában elárul. Szerencsére úton-útfélen elszólja magát.

„Ügyek… feleségül vette Önedbelia vezérnek Emes nevű leányát. Ettől fia született, aki az Álmos nevet kapta. Azonban isteni csodás eset következtében nevezték el Álmosnak, mert a teherben levő anyjának álmában isteni látomás jelent meg turulmadár képében, és mintegy reá szállva teherbe ejtette őt. Egyszersmind úgy tetszett neki, hogy méhéből forrás fakad, és ágyékából dicső királyok származnak, ámde nem a saját földjükön sokasodnak el. Mivel tehát az alvás közben feltűnő képet magyar nyelven álomnak mondják, és az ő születését álom jelezte előre, azért hívták őt szintén Álmosnak. Vagy azért hívták Álmosnak – ami latinul annyi, mint szent – mivel az ő ivadékából szent királyok és vezérek voltak születendők.”^[7]

AL.LA.MU – A bőségadó fokos (PA.AL főpap atyja) : A pecséthenger nyomat két papi személyről, atyáról és fiáról beszél. Egyik sem isten, hanem templomi ember. A magyar Álmosnak, bár Anonymus e leírásában nem említi, lesz egy fia, Árpád. Tehát mindkét esetben megvan az atya-fiú kettősség. Ezen kívül nem csupán AL.LA.MU papi személy, hanem a magyarok hite szerint Álmos vezér is népének főpapja, táltosa.

ALAM.MUS - ^dEnlil vagy az ég választottja : Enlil isten, vagyis az ég választottja hús-vér ember, hiszen a neve elől hiányzik az istent jelentő szócsoport meghatározózó. Ám, ha Enlil isten kiválaszt egy halandót, igazán csodás eset. Hát még akkor, ha a magyarok Istene turulmadaras égi látomással tudatosítá Emesében, hogy születendő fiának ivadékai nagy királyok, nagy vezérek lesznek. S ha ez így van, akkor Álmos az Atyaisten választottja, hogy felnővén népét Atilla örökébe, a Kárpát-medencei hazájába vezérelje.

^dKA.AM.MUS ^dAL.MU - A megmérettetés hatalmával bíró templomi elöljáró, ^dEnlil isteni fia : Anonymus közvetlenül nem szól Álmos bírói feladatáról. Ám Isten akaratából, vagyis népakaratból a legfőbb hatalommal felruházott Álmosnak minden bizonnyal döntnöki, bírói feladata is volt. Ő volt a legfőbb táltos és kádár, ahogy a magyarok nevezték a bírájukat. A kádár név eredete a hunokra nyúlik vissza. A hunoknál a vezéri és a bírói feladatkör nem egyetlen személy kezében összpontosult. Két fivérével együtt az Érd nemzetségből származott Ethele/Atilla Bendegúz fia volt a hunok vezére, királya. A legfőbb bíró pedig a mindenkori Torda nemzetségből került ki, a krónika szerint Kádárnak hívták. Akár személynév volt, akár méltóságnév utána a magyar utódok is kádárnak nevezték a bíráikat.^[8]

^dAL.LA.MU ^dMES.LAM.TA.É.A - A bőségadó fokos istene, a másik választott istenszülött a fényre jövő víz : A magyar vonatkozású források nem tudnak arról, hogy Álmosnak lett volna ikertestvére. Ettől még lehetett, hiszen a krónikáink a XVIII. században, Mária-Terézia uralkodása idején kerültek elő, s mindenikbe bizonyítottan belenyúltak.

1. Vérszerződés (aranylemez, Kul-Oba kurgán)^[9]

A fenti kép két szakállas szkíta testvérbarátságát vagy valamely megállapodását „vérszerződését” mutatja be. A ivókürtre hajló két teljesen egyforma összedugott férfifej középütt egy vaskos orrú, harcsabajszú harmadik arcot formáz. Nyilván e képnek semmi köze Álmoshoz, de mégis messzemenő feltételezést sugall: Az ékiratos ^dMES.LAM.TA.É.A magyarázó név megfejtéséből kiderült, hogy a név viselője ^dAL.LA.MU egy ikerpár egyik tagja. E szkíta aranylemez haloványan, de nagyon haloványan azt sugallja, hogy a két férfiarc talán ikerpárt formáz. Vajon ki lehet a középső harmadik? Talán a nagy előd Nimród, Hunor és Magor atyja, vagy a késői magyar utód Álmos? Lehet, soha nem tudjuk meg…, vagy mégis?

Álmos vezérről Anonymus árul el a legtöbbet. Említése, hogy Emese „méhéből hatalmas forrás fakad” meglepően összevág a(z) ^dAL.LA.MU magyarázó nevével, miszerint Álmos, a fényre törő víz, a felbuzgó forrás. Ez kiegészül azzal, hogy Álmos azért hasonlítható forráshoz, mert a magjából nagy királyok, vezérek származnak.

^dA.LA.MU - A bőséges víz hozta isten : Ez ékiratos beszélő név közli, hogy A.LA.MU istent bőséges víz, folyóvíz hozta. Sajnos nem ismert, hogy csecsemőkorában szurkozott kosárkában, vagy felnőttként érkezett az Eufrátesz vizén, miként a Schelde folyón hattyúvontatta csónakon Lohengrin^[10].

Lohengrin hattyúvontatta csónakon (képeslap, Cleve, 1909)

Akár így, akár úgy Anonymus a magyarok fejedelmének születését hatalmas folyamhoz hasonlítja. Három ékiratos névben bukkan fel az „isten” jelentésű jel, míg Anonymus az „almus” latin jelentése alapján Álmos vezért, nem istennek, de szentnek tartja. S a két kifejezés nagyon közel áll egymáshoz.

Az Álmos ékiratos névváltozatai visszaköszönnek Anonymus Álmos vezér születésének leírásában. Kijelenthető, hogy a név nem igazán az „álom” szóval van összefüggésben. Kideríthetetlen, hogy a név az Álmos-álom összecsengés alapján Emese álmából lett-e levezetve, avagy az álom szóra húzták-e rá, azzal együtt, hogy az eredeti krónikából ismertek voltak Álmos fejedelem nevének Anonymus által talányosan közölt eredeti jelentései:

Álmos, Isten vízhozta választottja, szent vezér, a táltos.

avagy a hun királyi koronával

A bőséges víz hozta Álmost a magyarok Istene tette a magyar nép "király-vezérévé", szent táltosává.

[1] Molnar, Albertum Szenciensem Unngarum (Szenci Molnár Albert): Dictionarium Latinoungaricum, Norimbergae cum Sacrae Ceasareae Matiestatis, (1604), Almo címszó.
[2] Az etruszkok a szemita-asszír népirtás elől menekültek föníciai a átjárón keresztül az Appennin-félszigetre, s alapították meg az országukat, amit aztán a Róma kebelezett be.
[3]: Anonymus Gesta Hungarorum, Magyar Helikon, Bp., 1875., 81. p.
[4] Cuneiform Texts from Babylonian Tablets in the British Museum, Part XXV. British Museum, London, 1909. Plate 33., Table K13666.
[5] Kramer, Samuel Noah: Mesopotamien, Rowolhlt, Hamburg, 1976., 45. p.
[6] Exodus, 1.22. New American Standard Bible
[7] Anonymus i. m. 81. p.
[8] Kézai Simon mester magyar krónikája, Ráth Mór, Pest, 1862., 14-15. pp.
[9] Gold der Skythen : Schatze aus der Staatlichen Eremitage, Artikelnr.No. 3475, St. Petersburg, Wachholtz, 1993. - kiállítási katalógus
[10] Wagner, Richard: Lohengrin, I. felvonás - Az operának magyar vonatkozása is van: Az I. felvonásban a hun/magyarok ellen felvonuló türingiai és szász hűbéres lovagok említtetnek. MV

Az oldalon található valamennyi bejegyzés Marton Veronika szellemi tulajdona. Is licensed under Creative Commons – Nevezd meg! – Ne add el! – Ne változtasd! 3.0 Unported License.