A mezopotámiai toldalékoló nyelven beszélő nép műveltsége, anélkül, hogy bárkiben tudatosulna, korunkban is érezteti hatását. A XIX. századi tudósok vagy egy évtizedig vitatkoztak, mi névvel illessék, végül a francia Jules Oppert javaslatára a sumir/sumer/szumer nevet adták...
A XIX. század második felében, pár évtizeddel az első agyagtáblák felfedezése után a francia, angol stb. tudósok élénken vitáztak, miképp nevezzék a Kr. e. IV. évezredtől Mezopotámiát benépesítő, az önmagát KI.EN.GI-nek nevező írásfeltaláló népet és a...
Az 1848-49-es magyar forradalmat és szabadságharcot a Szent Szövetség égisze alatt az osztrák császári és az orosz cári haderők kegyetlenül vérbefojtották. A vitatott és szükségtelen világosi fegyverletétel után az osztrákok bosszúvágya nem ismert határt.
Pannónia! Ne...
1844, a mezopotámiai sivatag homokja alól felbukkant évezredes szobrok ékiratos emlékek felfedezései óta különféleképpen ejtik Mezopotámia földjének és népének régi nevét. Holott igazán egyszerű, mert a nép soha nem hívta magát és országát sem sumernak, sem...
Az ókorban a Róma közelében a Tiberisbe ömlő patakot és magát a patak istenét Almo-nak (Álmos) hívták. Ragyogó tiszta vizében „Cybele (Kübele) istenasszony papnői egyetsmást mostak”.[1] A név minden bizonnyal etruszk[2] eredetű. Másképp nem magyarázható e...
A nippuri templomi könyvtár 1908-ban közzétett[1] istennév-táblái tartogatnak még egy-két, a magyar Álmos névvel összefüggésbe hozható ékjeles nevet.
Álmos fejedelem (mészkő szobor, Halászbástya, Budapest, Mikula Ferenc, 1902.)
Az nippuri istennév-tábla következő megfejtendő neve, az...
A régiségben minden névnek megvolt a maga jelentése, sőt szükség szerint még meg is toldották, vagyis a név közölte ismeretet kiegészítették. A név a viselőjének valóságos „igazoló okmánya” volt. A mai ember a neveket már csak...
Vértes László 1965-ben a vértesszőlősi ősember koponyacsontját és pattintott kőszerszámait feltáró régész, továbbá László Gyula Gáboriné Csánk Vera , Gábori Miklós régész a hivatalostól eltérő véleménnyel voltak a kétlábon járó, gondolkodó ember kialakulásáról, elterjedéséről és földrajzi...
A múlt század közepe óta tudatosan terjesztik, hogy a magyarságnak nem voltak a honfoglalás előtt keletkezett és magával hozott mondái, és minden hun történet, a székelyek Csaba-várása külföldi krónikákból, kéziratokból került hozzánk. Attila hun király históriáját...
Álmos fejedelem születésének körülményeit kisebb-nagyobb mértékben minden magyar krónika említi. A forrásszövegekben a név írásmódja a használt nyelvtől (latin, görög, magyar) függően különféle. Anonymus és Thuróczy latin szövegében „Almus”.
Kónsztantinosz Porphürogennétosz, a X. századi bizánci...
„Ha szabad… írni a Magyarok ellen, nékünk sem hagyhattya senki is nagy véteknek, ha magunkat hasonló fegyverrel védelmezzük, ’s ha mi-is valamennyire hangosabb magyarsággal kezdünk szóllani.”
A csúsztatás magasiskolája
avagy
a Hetek c. folyóirat 2012.
"A magyarság ezredév alatt sem okult a régiek tévedéséből, pedig a történelme sugallja: A magyar egyedül nem, idegennel semmiképp sem, de összefogva győzedelmeskedik."
Géza fejedelem, Adelhaid és Koppány
1. Géza fejedelem (Österreichische Nationalbibliothek, Wien)
Adelhaiddal,
Együtt a Magyar Megmaradásért
Nem adjuk fel!
