APÓKA ÉS MAMÓKA LEVELE ORBÁN VIKTORNAK

Tisztelt Miniszterelnök Úr!

Sem Apóka, sem Mamóka nem tudja önt és kormányát annyira tisztelni, mint eddig attól kezdve, hogy hallottunk a „kertadóról". Házikónk után a kommunális adó bevezetésekor még csak morgolódtunk, de most már mérgesek vagyunk.

Nekünk van egy picuri kertecskénk, amit már csak úgy, öregesen művelgetünk.
Két sor sárgarépa, egy sor petrezselyem-zöldség, 2 sor vöröshagyma, 1 sor fokhagyma, kicsi sor saláta, 7 tő paradicsom, 9 tő paprika, 3 bokor tök, 18 bokorbab, 10 palánta zeller, 10 palánta karalábé és 1 sor borsó szokott lenni a kicsike kertünkben.

A kertben van még egy cseresznyefa. Ez alatt szoktunk pihengetni. A cseresznyét szeretjük, de a gyerekeink és unokáink is szeretik, és a Mamóka cseresznyés süteményének nincs párja.
Befőttnek csak 5-6 üvegre való marad, mert ahogyan érik, az úgy elfogy.

Nahát, erre most halljuk, hogy akinek akár mekkorka kertje van, annak mindnek fizetnie kell évente 12.000,- Ft-ot, kertadót.

Miniszterelnök úr! Ez a felháborító!

Azt is mondják, hogy ha termelünk a kertünkben valamit, ha nem, akkor is fizetni kell!

Erre döntöttünk úgy mi, Apóka és Mamóka, hogy íratunk önnek egy levelet azért, hogy kifejezzük miniszterelnök úrnak és kormányának a nemtetszésünket, mert eddig az öregeket tiszteletben tartották. Azért most is gondolhatnának arra, hogy nekünk, öregeknek nagy öröm, ha a picike kertecskénkben megtermő növényeket gondozhatjuk, és a termést étel formájában örömmel megoszthatjuk nyáron hétvégenként, amikor jönnek a gyerekek, az unokák.
Ugye, miniszterelnök úr tudja ön is, hogy adni öröm?
Megadhatná ön és kormánya, nekünk nyugdíjasoknak, öregeknek azt az örömöt, hogy ilyen kicsi kert után ne kelljen kertadót fizetni.

Köszönjük, hogy megért bennünket.

Remélve az ön és kormánya jóindulatát tisztelettel üdvözöljük.

Apóka és Mamóka

(Lejegyezte: Szőnyi Bartalos Mária, Komárom-Szőny, 2013. január 3.)