Magyar Megmaradásért

Nem adjuk fel

 

H2017Dec11

2008. Június 29., Vasárnap 02:12

Badiny Jós Ferenc életműve 2

Írta:  Jámbor Márk
Értékelés:
(4 szavazat)
Badiny Jós Ferenc életműve...2 Jámbor Márk Bizonyára minden kedves olvasónk értesült Badiny Jós Ferenc bácsi, a magyarság nagy krónikásának haláláról. Előző számunkban röviden áttekintettük életének főbb állomásait, most kicsit mélyebbre ásunk. Munkásságával, világszemléletével sokan nem értenek egyet. ő ugyanis a többek között „magyar-sumér rokonság”, a „Táltos Isten” és „Jézus Király, a Pártus herceg” szószólója volt, amivel vitatkozni ugyan lehet, de figyelmen kívül hagyni soha.

Szerinte - és sok már történelemtudós szerint is - az igazi őshazánk a Kárpát-medence, ahová csak visszatértünk, a Szent Koronát pedig a Jézus-hitű Atillának készítették. Most pedig nézzünk meg egy-két sajátosan „Badiny gondolatot”:

A finnugristák azt tanítják, hogy nekünk nincs magyar nyelvünk, mert mindent „összeszedtünk” vándorlásunk során (ez a mai hivatalos álláspontja a Magyar Tudományos Akadémiának), pedig nem jöttünk mi sehonnét, hanem őshonosak vagyunk a Kárpát-medencében. Itt van például a vértesszőlősi ember, aki háromszázötvenezer éves, és itt vészelte át a jégkorszakot, ami annak a sok ezer egyedülálló hőforrásnak köszönhető, melyek a Kárpát-medencében találhatók. Tehát nem jöttünk mi sehonnan, hanem az emberiség itt vészelte át a jégkorszakot és innen vándorolt szét. A Tihanyi Apátság alapítólevelét is nyugodtan elő lehet venni, az ott írtak a mi ősnyelvünk, alapítólevél, ami könnyen olvasható. Nem kell mást tenni, mint elővenni a sumér szótárt és összehasonlítani az Apátság levelének szavaival. Az ősnyelv is a Kárpáthazából jött és „vándorolt” Mezopotámiába:

„Nagyon érdekes eset történt velem - mondja Badiny. A Sorbonne-on az orientalista keleti nyelveknek világkongresszusán. Akkor falitáblákra írtam a Tihanyi Apátság alapítólevelét. Azt mondtam, hogy kérem, engedjék meg, hogy mielőtt elkezdem az előadásomat, bemutassak maguknak néhány mondatot! Ott volt a világ összes sumerológusa. És mikor bemutattuk, láttam, hogy az előttem ülő német sumerológus nézi, leírja és mindjárt utána írja, hogy mit jelent a szöveg nála németül. A francia ugyanígy. Mikor az ötödik táblánál voltam, egyikük odakiabált nekem: mit akar maga ezekkel a sumér szövegekkel? Erre azt mondtam neki: nagyon köszönöm, hogy ezt maga sumérnak ismeri fel, mert idáig azt hittem, hogy ez magyar.” Egyes külföldi (és magyar) nyelvészek szerint a sumer nyelv nagyon hasonlít a mai magyar nyelvhez. A ragozása, amely megkülönbözteti a többi nyelvtől, szinte teljesen megegyezik és a szavak azonossága is feltűnő. A sumer nyelv kb. 3000 szava szinte teljesen megegyezik a mai magyar nyelv szavával.

Nézzünk pár nyelvészeti fejtegetést Badiny módra:

(a latin fonetikával irt szöveget az első sor, a helyest sumir-mahgar formát a második sor és a mai magyar nyelv szerinti kiejtést a harmadik sor mutatja.)

NE-WE-MA -AG-GU -C -BAR-DU-OS

NU-WU-MAH-AG-HU-U-KE-BAR-DU-US

NE-I -MA -D - JU-U-K -PAR-TU- S

ESE-UL-WE-K - ERE-US ZEN -T

ESE-UL-WE-KE-GERE-US ZIEN-TU

ŐSEI -N -K - ERŐS-SZEN -T

IE-LE -SE-U-C

GE-LEH-SE-U-KE

JE-LE -SE- I-K

(Badiny Jós Ferenc: A SUMIR-MAGYAR NYELVAZONOSSÁG BIZONYÍTÉKAI)

Ha a kedves olvasó visszaemlékszik, előző számunkban azt írtuk, hogy a professzor úr tagja volt a nemzetközi Orientalista Kongresszusnak, ahol 1967-ben AN ARBORBAN (Michigan, USA) az esztergomi kápolna oroszlános díszítésének mezopotámiai eredetét igazolta. Bizonyítását „Altaic People’ s Teocracy” címmel fogadta el a Kongresszus. Nézzük meg mi is található rajta és hogyan is néz ki az Esztergomi oroszlán:Az oroszlán az ősidőkben először az erő, a bátorság és a férfiasság szimbóluma, majd az isteni eredet, az uralkodásra való rátermettség és a hatalom szimbólumává vált. Az uralkodót égi eredetűnek tartották, így az oroszlán, a király jelképe, azaz napjelkép. „A sumérok két oroszlánt ismertek az égbolton. Az oroszlánpár a páros isteni hatalomnak a földi uralkodópárba való átlényegülését jelképezte. A mezopotámiai UR városában talált legrégibb oroszlános lelet a Kr.e.4.évezredből származik. Az esztergomi páros oroszlánok szimbóluma is a suméroktól ered. Az esztergomi szentély 14 Oroszlánja is a teokratikus hatalom jelképe. Az égi hatalmat az égi oroszlánok sugározzák a Földre, így a földi királyi pár egyenrangúvá válik az égi Isten-Párral. Az esztergomi szentély oroszlánjai az ősi pártus-hun-avar-magyar hagyomány részei. (Az Árpád-házi királyok írásaiban megtalálható "az oroszlánok között" kifejezés). A szentélyben a 7 pár, azaz a 14 oroszlán alatt foglalt helyet a királyi család 14 beavatottja (legbölcsebbje), élükön a Nap Fiával, a királlyal. Minden hónapban itt gyűltek össze (a néphagyomány szerint a világ közepén) a királyság égi és földi ügyeiben dönteni, ítélkezni a fényben.”

őseink imája nem úgy kezdődött, mint ma, hogy az Atyának és Fiúnak és Szentlélek Istennek nevében, hanem úgy, hogy az Atyának és Anyának és Fiúnak Szentlelke nevében. A mi hitünk Jézushoz és édesanyjához kötődött. A mi kereszténységünkben benne volt az édesanya, ezért a keresztet is úgy vetették, hogy az égi édesanyát is imádták.

A magyar nép világában „a legnagyobb tiszteletet mindig az édesanya kapja meg, és a legnagyobbat az édesanyák édesanyja, a Nagyboldogasszony.” A Boldogasszony elnevezés megtalálható az ötezer éves sumér ékiratokon, mint baudug asán, azaz boldog asszony.

Most pedig térjünk át Badiny Jós Ferenc Jézus-képéhez: azt állítja, hogy bármit mondanak az evangéliumok, sem Jézus, sem a Keresztelő nem lehetett zsidó származású. Máté evangéliumában olvasható, hogy Heródes Antipas egyszerűen elfogatta, tömlöcbe vetette Jánost, aztán pedig lefejeztette. Ha János zsidó lett volna, ezt nem tehette volna vele, mert a jeruzsálemi zsinagóga törvénye szerint zsidót halálra ítélni nem lehet. Ítélet nélkül még börtönbe sem vethető a júdeai zsidó állampolgár. Ezzel az esettel hozza összefüggésbe Jézus származását: Ha zsidó lett volna, nem szögezték volna keresztre. A keresztre feszítést csak a nem zsidóknak kivégzésekor gyakorolták. Azt állítja, hogy Jézus párthus herceg volt. (A Párthus Birodalom, Palesztina szomszédságában fekszik, és befolyással bír Palesztinára is. A magyar Szent Koronán is ábrázolva van Szent Fülöp a szkíták térítője). Jézusáltal kifejtettek annyira elütnek a korabeli zsidó vallástól és annyira azonosak a párthus vallás főbb vonalaival, hogy ez önmagában is indokolja a párthus irányú vizsgálódást. Ezen gondolatok viszont koránt sem újak a magyar illetve egyéb történészek munkáiban. Zajti Ferenc (1886-1961) is hasonló megállapításokra jutott a XX. század elején. Aki egyébként a magyar-török kapcsolatokat kutatta irodalmi munkássága pedig a turanizmus tudománytalan fajelméleti ideológiáját tükrözi.. Ebben a szellemben írja meg „Zsidó volt-e Jézus?" című művét, amiben hasonló fejtegetésbe kezd, mint Badiny: Jézus nem lehetett zsidó! Egészen bizonyos, hogy Jézus abból a kultúrkörből, abból a nemzetből származott, amelyet a szkítaság mondhatott magáénak, azaz párthus volt.

Zajti, hasonlóan Badinyhoz így érvel: „A talmud megőrzött bizonyos régi törvénykiegészítő eljárást, mely szerint a halálos ítélet végrehajtása elé mindenféle gátlást igyekeztek hárítani. Ehhez tartozott az az eljárás is, hogy a halálraítélt vesztőhely-útján 100—100 lépésre vigyázók állíttattak fel, akiknek az volt a kötelessége, hogy, ha valaki mentőtanúként jelentkezne, az utolsó pillanatban bár, kézfelemeléssel felfüggesszék az ítéletvégrehajtást, hogy az elítélt új tárgyalás elé állíttassék.” Ez azért érdekes mivel Jézus golgota-útján egyetlen mentőtanú sem akadt... „senki a sok ezer meggyógyított közül .... Vagy talán nem állottak ott a vigyázó őrök?” Zajti azzal magyarázza az esetet, hogy a talmud szerint ez az eljárás nem vonatkozott „nem zsidó"-ra. „Nem vonatkozott a végtelenül gyűlölt skytha-fajú kutheusra, azaz samaritánusra és még úgy sem vonatkozhatott a „galil-ha-gojim”, Galileának a samaritánusnál is jobban gyűlölt skytha települőire és nem a tanítványokra s annálinkább nem a most golgotára jutott galileai Jézusra.”

Jézust, mint idegent el se ítélhették, ez okból fel se menthették. De ahogy kikönyörögték az elítélést, bizonyára csak egy szavukba került volna a „könyörülés” is.

Mose bar Majemon rabbi (Jad Chasaka 40a. lap 1. sz. 10. fej.) ezt mondja: „Az ember ne barátkozzék egy bálványozóval; de tiltva van az is, hogy rajta könyörüljön. Ha tehát (valamely zsidó) egy kuthaeust életveszélyben vagy a vízbe futni lát, nem szabad kimentenie, akkor sem szabad megmentenie, ha halálos veszedelemben van.”

Összeállította: Jámbor Márk

Karpatia

 

 

Badiny Jós Ferenc életműve 1

Badiny Jós Ferenc életműve 2

Badiny Jós Ferenc életműve 3

Megjelent: 8845 alkalommal Utoljára frissítve: 2011. Augusztus 28., Vasárnap 03:13

Szóljon hozzá!

Biztonsági kód
Frissítés

Új írások

Jó honlapok

Oldalainkat 225 vendég és 0 tag böngészi

Látogatók

Hungary 67.2%Canada 1.1%
Romania 6.2%Serbia 0.8%
United States 4.3%Switzerland 0.4%
Germany 3%Australia 0.3%
Russian Federation 2.9%France 0.3%
Ukraine 2.8%Italy 0.2%
Slovakia 2.2%Netherlands 0.2%
United Kingdom 2%Belgium 0.2%
Sweden 1.7%Greece 0.2%
Austria 1.5%Kuwait 0.2%

Today: 14
This Week: 14
Last Week: 5187
This Month: 7774
Last Month: 26140
Total: 1675298

Belépés