Himnuszunk fohásza nap mint nap ajkunkról
mindég új reménnyel, hozzád szól Atyánk
de bûnünk mily nagy lehet, .... hogy meghallgatásra
vagy reményt keltõ jelre, eddig nemtalált ?

Nagy a mi bûnünk!,.... hisz több mint ezer éve
hamis igén élünk, s az õsi vallást felejtve
a táltos hitünk, feladtuk és lettünk szolgája
a vatikáni dogmák kényurainak

Vajk volt utolsó fejedelmünk, ki Vatikán szolga lett,
és Istvánként tért vissza új hitre térítve
behódolt Rómának s az õsi koronánkkal
királlyá koronázta, a Vatikán fõura

Õ inkvizítorként e népet vérünkkel keresztelte
s aki be nem hódolt az felnégyeltetett
táltosainkat is mind-mind, eltüntette
s a magyarok istenét e nép, lassan elfeledte

pápai béklyóban azután, szolga lett e nemzet
s a balsorsok csak jönnek, .....azóta bûnhõdünk
tatárok öldöstek a törökök sarcoltak és vertek,
majd a németek vesztes csatlósai lettünk

Balsorsra ítélt népünket és az országunkat
Trianon és Versailesi béke, feldarabolta
s bilincset vert hitünkre, és akaratunkra
negyvenöt évig a komcsi diktatúra .

a komcsik, végre kivonultak, de szenvedéseinknek
ma sincsen még vége, .....mert nyugatról
jött politikus maszkban a globalizációs tõke, ......
s bûnös törvényekkel privatizálta el, a nemzeti vagyont

.... és mi bérszolgáik lettünk a saját hazánkban
kirekesztve az elittõl és megfélemlítve,
egymást körbe lopjuk, semmit se bánva
nem nézünk tisztán Uram, egymás szemében

Az idegen szívû elit, a romák és zsidók aljadéka
a népünk közt élnek, ....közösen fosztogatnak
s a kormányunkban sincs egy jó féle magyar,
csak bort vedelnek, .....de vizet prédikálnak,

Ezer éves átok a vatikáni Isten ,
ki szolgává tett minket ........ó õsi huni nép
a mi Istenünk helyett, hozzá könyörögve,
hogy védõ karját nyújtsa, s ne az álszentelt, igét

" Boldog-asszony anyánkkal ó Magyarok Istene "
a törvényeiddel, génünkben, csak így akarunk élni,
hogy békében másokkal egymást megsegítve,
szabadon alkosson, a Huni-ugor nép, ....itt

"Atyának, Anyának, Fiúknak Szentlelkük"
nevében ......hangozzék fel, újra a régi fohász,
kérünk Téged mi, Atilla és Árpád unokái,
hogy feloldozást kapjunk, az õsök földjein.

Budapest 2008 május 8.
Oravecz Mihály