SŐT NEM SZABAD ELLENÁLLNUNK. Mondjon aki mit akar: külföldön csak a "sumér-magyarok" tartják meg magyarságukat. Ez az egyre gyérülő nemzedék, amely "idegenben érzi magát" akárhol és akárhogyan is megy a sorsa. Magyarul érez, beszél... Ha sumér-kérdés nem lenne, fel kellene találni... EZÉRT "indítunk" új könyvsorozatot, szerényei és kevés példányt, hogy a kevés magyarok és utódaink előtt tanúságot tegyünk. Mert ki tudná mellőzni TORMA ZSÓFIA halhatatlan munkáját és most, amikor Románia ős lakóinak a sumérokat teszi meg a soványkultúráju, de nagy melldöngető román világ és magyar kisdobosai... Nem a NYELVÉSZEK, hanem a RÉGÉSZEK beszélnek. És itt nincs sok vitára ok... Egyik kezedbe egy darab írott követ veszel, a másikba egy másik írott követ veszel és a kettő között oly hasonlóságok vannak, hogy szó nélkül is csak "igent" bólintasz... Vagy ki tudna ellentállani GILGAMES eposza szépségének. A világ legelső hőskölteménye, mélységekkel, magasságokkal, ahova az emberi élet leesik vagy felrepül. Itt áll kézirata, szép magyar műfordításban.. Vagy ki tudná elutasítani nagyon sokak kérelmét, BARÁTHOSI "Szumirok-szittyák-ős turánok" kötetét újra kiadását, hisz odahaza elégette a kevés példányszámot is a nemzetirtó gyűlölet. És folytathatók a sort... De inkább fejhajtva állunk kötelességünk elé és TORMA ZSÓFIA munkájával megindítjuk a "SUMÉR KÖNYVEK" sorozatát, még akkor is, ha sokan "rövid életet jósolnak nekik... " Ezeknek csak azt üzenjük: Mit féltek, kicsinyhitűek?.. Hogy nem üzleti vállalkozás "bussines" vezeti munkánkat, a legbiztosabb jele, hogy minden kötetből csak 500 darabot a-dunk ki. Nem szándékunk könyvesraktárt felhalmozni, hanem minél több könyvet, magyart a magyarnak kezébeadni. Ennek a mennyiségnek a költsége viszont életszükséglet. Minden kötet egy újabb kötet születésének ad lehetőséget. Eddigi tapasztalataink szerint a nagy Világsodomában még mindig akad annyi tiszta és jószándékú magyar...

BUENOS AIRES, 1972 karácsonyán.

FEHÉR ANNA kiadó

ELŐSZÓ

TORMA ZSÓFIA 1894-ben, Jénában kiadott "Ethnographische Analogien" cimü munkája ez a kis kötet. Új és valóságotfedő címet adtunk neki magyarul, mely tartalmának jobban megfelel és a sumérok erdélyi kétségtelen szerepére világító fényt vet.

Bár száz évvel ezelőtt Íródott, az első magyar régész-nő és az első erdélyi díszdoktornő jelzett munkája, melynek "Sumér nyomok Erdélyben" címet adtunk, aktuálisabb, mint valaha, különösen amióta nemcsak Erdélyben, hanem magyar földön is egyre-másra bukkannak fel a sumér kultúra letagadhatatlan tárgyai, sokszor értékes feliratokkal,

TORMA ZSÓFIA e jeles munkája most jelenik először magyarul. A fordítás gondos és alapos munkája FOYTA ISTVÁN nevét és tudását dicséri, aki maga is jártas ősrégészeti kérdésekben. Bár a szövegben nem szerepelnek jegyzetek, a fordító jónak látta, hogy a száz év óta kissé megváltozott kérdésekre ilyenekkel fényt derítsen.

A nagy régésznő életét és munkásságát JÁKI GÁBOR írta mesterien és egyben kiegészítésül, hogy a munka kerek és teljes legyen, egy önálló nagy fejezetet is csatolt a könyvhöz, hogy a "Sumér nyomok magyar fö1dön" kiegészítse TORMA munkáját a száz év óta meglepő fejlődésnek indult ásatások leletei alapján. E tekintetben KALICZ NÁNDOR "Agyag istenek" című összefoglaló és alapvető munkája mellett sok fiatal magyar régész eredményeit is figyelemmel kísérve,

A kis munka egészen önálló a maga nemében és egyesíti sok kül- és belföldi tudós véleményét TORMA munkájáról és a fiatal kolozsvári régészíró, GYULAI PÁL által közölt, TORMÁHOZ intézett levelekből többet is közöl a "Torma Zsófia levelesládájából" c. kiadványából.

A könyv tárgyi, régészeti adatokkal bizonyítja a sumérságnak a Kárpát-medencébe való hatolását. Megdöbbent minden olvasót a nagy azonosság ezek nyomán, főként az írástudomány, a mitológia és a díszítő művészet közös motivumkincsei között. S azt sem szabad felejtenünk, hogy TORMA rendületlenül vallotta a legnagyobb viták idején a sumérság turániságát.

Módszertanilag némi változást eszközöltünk TORMA eredeti "Ethnographische Analogien" kötetén azzal az egyszerűsítéssel, hogy az általa kiadott könyvecske eredeti rajzar it a folyó szövegbe illesztettük, megváltoztatva az eredetiben a munka végéhez csatolt apró táblácskák illusztrációit.

Szándékunk a kis munka kiadásával mindössze annyi, hogy hódolni akarunk a sokat gúnyolt, lenézett, elmellőzött magyar régésznőnek szászvárosi jeltelen sírjára hálánk babérkoszorúját elhelyezzük és nevét a modern sumerológia nevesei, rangosai közé iktassuk.

FEHÉR ANNA kiadó.