Hogy honnan tudom mindezeket? – Egy kismadár mesélte el nekem. Fent száll mindig a magasban, s onnan jól látja-hallja a világ dolgait. Hallgassátok csak mit mesél:

ÉDES HAZÁNK

Egyszer volt, hol nem volt, de most is van és mindig lesz egy gyönyörű szép ország. Magas hegyek koszorúzzák, nagy folyók öntözik szép földjét. Szép tavak hoznak örömet sokaknak nyári szünidejükben. A legnagyobb ilyen tó a Balaton, utána a Fertő tó, a Velencei tó, de a leghíresebb Erdélyben van, s Gyilkos tónak hívják. Majd egyszer elmesélem, miért van ilyen neve ennek a tónak.

A hegyeket erdők borítják. A hegyek alján leveles-lombos fák, a magasabb helyeken meg szépséges fenyőfák élnek. A fenyők a fény fái és közülük jönnek hozzánk a karácsonyfák. Az erdőkben őzek, nyuszik laknak és ezernyi madár dalol az emberek örömére.

A dombos vidékeken szép szőlősök vonulnak, innen jön a jó szőlő a boltokba, s a belőlük készült édes must is.

A hegyek között, a zölddel jelölt részeken gyönyörű gyümölcsösök, arany búzatáblák ringanak, közöttük pipacs és búzavirág is virít, hatalmas mezők zöldelnek, ahol a híres-nevezetes, hatalmas szarvú szürke marhák legelésznek. Velük vannak hűséges társaik, a puli kutyák. Az állatok itatására gémeskútakat építettek az emberek, hogy mindig legyen friss ivóvízük. Arany János költőnk ezekről a gémeskutakról azt mondta, hogy „óriás szunyognak nézhetné valaki, mely az öreg földnek vérét most szívja ki...' Nézzétek csak meg, milyen jó ez a hasonlat!

Megmutatom a gémeskútat és a hozzá inni jövő, nagyszarvú szürkemarhákat.

Gémeskút. Óriás szúnyognak nézhetné valaki, mely az öreg földnek vérét most szívja ki

A sok szépség között gyönyörű emberek, magyarok élnek szép, tornácos házaikban. Hogy még szebb legyen a már eddig is gyönyörű vidék, házaik köré virágos kerteket ültetnek: elől, a kiskertben virít a fehér liliom, meg a rózsa, az árvácska és még sok minden más virág is. Hogy azután semmi ne maradjon szépség nélkül, sokan a házaik falára is virágokat festenek. Akik nem ismerik ennek az országnak a nevét, azt hiszik, hogy Tündérországban járnak.

Tornácos magyar ház Jászó, Abaúj vármegye

Homokmégy

De tudjátok, miért igazán szép ez az ország? Mert az itt lakó embereknek szép a lelkük,  és mindig gondozzák is.
Házaikban levő kerek naptükrükbe néztek naponta, s megkérdezték:

„Tükröm, tükröm mond meg nékem,
mindent szépen, jól csináltam?”

 Ha pedig a mezőn voltak, szépen faragott, festett tükröseiket magukkal vitték, hogy el ne mulasszák lelkük gondozását.

Jó a szívük, mindenüket szívesen megosztják a rászorulókkal .
Nagyon szeretik a Jó Istent.

Minden nap imádkoznak hozzá szépen: amikor felkelnek, mosakodnak, törölköznek, iskolába mennek, dolgoznak: mindenhez van szép imájuk. Tudjátok-e, hogy ők az egyedüliek e világon, akik nemcsak evés előtt, de evés után is imát mondanak, hogy megköszönjék Isten jóságát?

Mindig állítanak a határban keresztet, s naponta kijárnak oda az emberek, virágot visznek és szent énekeket énekelnek. Gyakran a ház udvarába, vagy közvetlen előtte is állítanak keresztet.

És nagyon okosak is, mert mindig, mindennek az okát a Jó Istennél keresik és találják is meg.

Hogy hívják ezt a gyönyörű országot?

Erről mondok most egy rövid történetet.

Réges régen, amikor még iskolába jártam, a tanteremben volt egy állvány, ezen a fenti térkép függött, mint most talán nálatok is. Az első padban ült egy aranyos kisleány. Ő volt az osztályunkban a legkisebb, de a legeslegjobb szavaló. Piroska volt a neve, de mi csak Pirinek szólítottuk.

A tanító nénink néha kihívta Pirit a térképhez, s kérte, hogy szavalja el előtte azt a szép verset, amelyben az van, hogy Édes hazám, szép Magyarország, s amikor ezt mondja, forduljon a térképpel szembe, s ölelje át Magyarországot, hiszen ő a magyarok édesanyja.

Pirike megfordult, lábujjhegyre állt, két kis karjával igyekezett elérni a szép hegyeket, melyeket Kárpátoknak hívunk és úgy simította végig  a hegykoszorút, egészen az Aldunáig, ahol a Duna elhagyja a Kárpátok koszorúját. Mert a nagy folyók közül a legnagyobbat Dunának hívják, a másikat Tiszának. Ahogyan Pirike átölelte ezt a szép országot, megismételte:

Édes Hazánk, szép Magyarország!

Ugye most már tudjátok a nevét és soha el nem felejtitek!
S hogyan hívják az itteni embereket? – Magyaroknak.
És Ti kik vagytok? – Magyarok!
És milyen nyelven beszélünk? Magyarul!
És soha ne felejtsétek el: a Jó Isten nagyon szeretett bennünket, amikor magyarnak teremtett!

A MAGYAR CÍMER

Ez a magyar címer

Ha szembe nézel a címerrel, akkor a bal oldalán látható ág a magyarok jelképe, a makkfa, amit ma tölgyfának hívunk és makkokat terem. Látjátok is a makkokat a levelei között.
Jobb oldalán a hegyes levelű faág a hunok fája. Palóc testvéreink ezt ma pálmának hívják.
A két ág között van a címerünk, ami régen üst volt, a magyar élet edénye.
Ilyen címer van Somogyváron:

Somogyvár címere

Két szélét négy vonal kötötte össze régen, a világot fenntartó négy erő jelképe:

Bal oldalon, az ekét tartó ember   Magor, a jobb oldali, ostoros ember Hunor

A mai címerben a négy fehér vonal ezt a négy erőt jelenti.

Édes hazánk tájai:

A CSALLÓKÖZ

A Duna folyó felső részénél a térkép nagy szigeteket rajzolt be, melyeket úgy hívnak, hogy Csallóköz, Szigetköz és Csilizköz.

Tudjátok, mit jelent a Csalló szó? – Ugyan azt, mint a Csillogó. Ami csillog, fényes is. A Csallóköz neve tehát Fényesköz.

Ezek között a legnagyobb és legszebb a Csallóköz. Harminc millió évvel ezelőtt építette magának a Duna, hogy legyen szárazföld, mely jó otthont adhat embernek és állatnak. Arany nap sütötte mindig abban az időben e tájat, s a homokja színarany volt. Szépsége miatt még a tündéreknek is megtetszett, mind gyakrabban látogatták az égi Fehérközből, ami a Tejút egy szigete és éppen olyan az alakja, mint a mi Csallóközünknek.  A Tejútban két hely van, aminek a nevét megőrizték őseink. Az egyik csillag neve: Tündérek fordulója, a másiké: Tündérek tánca.

Amikor este felnéztek az égre, egy hosszú, fehér sávot láthattok, ez a Tejút. Ennek a közepében egy szigetnyi hely látszik. Ez a Fehérköz, Csallóközünk égi mása. A Tejútnak van még sok más neve is, ezek közül jegyezzétek meg a Szalmahullajtó út nevet, mert ez később még fontos lehet.

A tündérek közül végre sok a Csallóközben is maradt, s elnevezték Tündérországnak. Az ott élő emberek meg is őrizték ennek emlékét egy szép énekben, mely így szól:

Tündérek érkeznek
 Fejér Közön (Tejut) jövének.
Hozzánk leszállanak,
Szép leányt keresnek ....

E dalt a Lapoczkás Táncz dallamára énekelték, máig is énekelik és táncolják az ottani emberek. (Szabolcsi Bence jegyete fel a Magyar zene évszázadai című írásában.). Régen a "C" betűt "CZ"-nek írták, de ma már csak C-nek.

Lapoczkás tánc dallama

Ezt az írást az öt vonal közötti kis jelekkel kottának hívják, s a tanítónéni el tudja magyarázni nektek, hogy hogyan lehet olvasni.

Ezek a tündérek sok szépre és jóra tanították az ott élő magyarokat és nagyon-nagyon sokáig békében, boldogságban éltek. Néha jöttek idegenek is, hogy aranyat kérjenek, s kérésre kaptak is sok tele kosárral.

Tavasszal, gyöngyvirág nyílás idején a leányok tündérruhát készítettek maguknak levelekből, gyöngyvirágból. 

Tündérszép Ilona Földanyánk kedves virága a gyöngyvirág

Mindjárt meg is mutatom, hogyan kell a leveleket összefűzni, ruhácskát, vagy akár csak egy kis terítőt csinálni. Ha egyszer erdőben kirándultok, vagy otthon a kertben is meg tudjátok csinálni. Fiatal koromban magam is készítettem egyszer ilyen kis terítőt egy mezőn levő Szűzanya szobor alá:

Így tűztük össze a leveleket kis ág darabkákkal, s mögéjük virágot tettünk:

Ilyen a kész tündérruha

Tündér Ilona Magor menyasszonya Tündér Temise Hunor menyasszonya Közöttük a magyarok megyer jelképe Magyar Adorján rajza

 Pártát is készítettek régen, fehér nyírfa kérgéből, gyöngyvirág bimbókból, fehér gyöngyszemekből.

Alakja és ezüst-fehér színe olyan, mint az új hold sarlója, a rajta levő gyöngyök, kerek kis gyöngyvirág bimbók pedig a harmatot jelentik, amit mindig a hold hoz magával. Két végén egy-egy csillag segíti a szalagokat tartani.

Nézzétek csak meg az égen, telehold után néhány nappal az új holdat! Valóban olyan, mint a magyar leányok pártája! Nincs a világon még olyan leányka mint a magyar, ki a holdat és csillagokat hordja díszként a haja felett.

Földanyánkat Tündér Ilonának hívták. Legkedvesebb virága a gyöngyvirág, melynek zöld a levele, fehér a virága, piros a bogyója, s ez a három lett a magyarok szent színe, az élet színei: piros, fehér, zöld. Ez a három szín van a magyar zászlón is.

És még valami fontos: Tündér Ilona jogán minden leány tündér!

Ti is tündérkék vagytok!

Réges-régen, a csallóközi Tündérországnak volt egy énekese, aki eldalolta az itteni szép világot, s őt úgy hívták, hogy Csiper.

Valahol itt járt Csiper. Jó tudni, hogy itt volt és énekelt!

Forrás: http://tomoryzsuzsa.weebly.com/tuumlndeacuterorszaacuteg-olvasoacutekoumlnyv-kicsinyeknek.html

Beküldte: Ballán Mária