A cikk nagyon hosszú (Több oldalra törtük, a könnyebb olvashatóság kedvérét – a szerk.). Mégis, azt javasolom hogy akinek fontos az egészsége, olvassa végig. Ha pillanatnyilag nincs rá elég ideje, térjen vissza később, de mindenképpen szakítson rá időt! Attól, hogy elolvassa nem lesz egészségesebb, de tisztán fog látni!
Már belénk ivódott, ezért eszünkbe se jut hogy amit a sóról állítanak az nem a valóság, hanem annak elkendőzése, ferdítés. Mondja orvos, dietetikus, természetgyógyász és rengeteg önjelölt gyógyító, sőt, már a csapból is az folyik hogy a só káros a szervezetünknek, hiába ez szemen-szedett hazugság.
A sóval egészen addig nem volt semmi “baj”, amíg a földeket nem kezdték a szervestrágyázás mellett (ill. később ahelyett) kálisóval műtrágyázni. Megközelítőleg azonos időben “derült ki” hogy a só ártalmas. (Nyilván nem érdek nélkül….) Történt ez az 1960-as években, majd azután erősödött fel és terjedt, lett belőle egy – úgy tűnik kiirthatatlan – dogma, egy mítosz.
Addig nem volt ártalmas a só, nem betegedett meg tőle senki, éppen ellenkezőleg. Manapság persze ez nem mondható el a boltokban kapható sóról, mindenesetre a NaCl nem ártalmas ma sem, gondot csak akkor okozhat ha nem eszünk belőle eleget, azaz ha nem elégítjük ki a szervezetünk nátrium-igényét, hiányállapotot generálva, minekutána valóban fellép majd nem is egy betegség.
Alább, igyekszem megvilágítani hogy mindez miért történik így.
Folyamatosan lebeszélnek a só fogyasztásáról. De, legalább ekkora baj hogy már a só sem az ami….
Szöges ellentétben azzal amit állítanak, a só egészséges, mi több, a só gyógyít.
A régiek még ismerték, használták pakolásnak a fájó testrészre, fülre, stb., fürdővízbe tették.
Pl. a fejfájásnak több típusa ismeretes, melyek közül több, a nátrium hiányával is kapcsolatos. Érdemes egy próbát tenni: tegyünk 2 liter tiszta vízbe 8-10g (1-2 mokkáskanálnyi) sót, (tiszta NaCl-t!) várjuk meg amíg maradéktalanul feloldódik és ezt a sós vizet igyuk egész nap. Bárki kipróbálhatja, teljesen veszélytelen, legfeljebb nem segít ha nem ez volt a panasz oka.
Egyre több helyen lelhető fel a valóság a sóról. A sót már rehabilitálták is: kiderült hogy nem emeli a vérnyomást mint ahogyan azt állították/állítják a nekünk “jót akarók”, éppen ellenkezőleg. Azonkívül pedig, nagyon úgy fest, hogy a só (NaCl) fogyasztásáról való lebeszélés szándékos.
Sokan állítják, hogy növényi étrend mellet szükségtelen megsózni az ételeket, sőt, a sót egyenesen méregként állítják be.
A növények valóban, önmaguk is sósnak hatnak. Csakhogy, azt a kálisó okozza. A kálium pedig méreg! A nagy adagban egyszerre bevitt kálium károsítja a szívet, a napi rendszerességgel akár csak kis mennyiséggel is több kálium pedig hosszú távon öl, beteggé tesz úgy, hogy azt senki nem veszi észre! Ráadásul, nem is lehet utólag kimutatni!
A kálium a sejten belül, a nátrium a sejten kívüli térben van. Ebből (is) következik, hogy a nátrium az ami folyamatosan ürül a szervezetünkből és nem a kálium, éppen ezért, nem a káliumot kell folyamatosan nagy mennyiségben pótolni hanem a nátriumot!
Aki mást állít az nem mond igazat! Lehet hogy tudatlanságból hangoztatja a vélt igazságát, lehet hogy szándékosan terjeszti a hamis, félrevezető és egészségromboló dogmát.
Szándékos népirtás folyik! Ugyanis, a nátrium hiánya, ugyanakkor a kálium akár csak kismérvű de folyamatos túladagolása nemcsak beteggé tesz, hanem nemzésképtelenné teszi a férfiakat! A folyamatos túladagolást célozza a boltokban kapható só is, melyeknek szinte mindegyikében, a nátriumot mintegy 40-90%-ban káliumra cserélték, holott azt a magyar szabvány tiltja is! (Aki ezt nem hiszi, szíveskedjen ellenőrizni ha lehetősége van.)
Nagyon nem mindegy hogy milyen sót használunk. Csak a patikákban kapható tiszta nátriumklorid. (Már ha adnak, ugyanis a legtöbb patikában elutasítanak).
Melyiket válasszuk, NaCl vagy tengeri-só? A tengeri-só előnyeként említik hogy abból nem vontak ki semmit, minden földi ásványi anyagot tartalmaz. Viszont az is igaz, hogy csak a nátrium és a kálium képes önmagában is közel teljes egészében felszívódni, minden más ásványi anyagot csak szerves (pl kelátolt) kötésben tud jól hasznosítani a szervezetünk. Vagyis a tengeri só egyéb anyagai nem szívódnak fel hatékonyan. S az is igaz, hogy amiért a sóra elsősorban van szüksége a szervezetünknek, az egyedül a nátrium. Ráadásul a tengeri sók többségét is dúsítják káliummal! Persze, ebben is lehet kételkedni, de mint mindig, ez esetben is az ellenőrzés a megbizonyosodás legjobb módja.
A “tengeri sóra” lentebb még visszatérek.
A sóra (NaCl) igenis szükség van, mégpedig abban a mennyiségben, amennyit a magyar és minden más nép is fogyasztott kb. az 1970-es évekig – napi 10-18 gramm – és tőle soha se volt vagy lett beteg! Ugyanis, ekkora mennyiségre van szüksége a szervezetünknek ahhoz hogy egészséges maradjon! (S nem a ma általánosan ajánlott mindössze 2-3g-ra, ill. még kevesebbre minthogy egyesek szerint akár 0,2g is elég….) A “jóakarók” óriási károkat okoznak a nekik hívő emberek szervezetében, mert a nátrium megvonása miatt a szervezet kényes elektrolit egyensúlya felborul, ami pedig hosszabb távon szív és érrendszeri betegségeket, magas vérnyomást, agyi történéseket, belső szervi elváltozásokat, veseproblémákat fog okozni. A só (a tiszta NaCl) szükséges napi mennyisége 10-18g közötti(!) – 2l tiszta víz elfogyasztása mellett.
“”A nátrium és a kálium együtt felelősek a szervezetünk vízháztartásáért.
Áramvezető sóoldat, ún. “vérelektrolit” veszi körül az emberi sejteket. Ha a vérelektrolitban a kálium az elfogyasztott ételektől italoktól túl sok lesz, (antifiziológiás mennyiségű lesz,) meghibásodik a sejtmembránban a “nátrium-kálium pumpa”, vagyis a sejtműködés. Ha ez sokáig fennáll, tönkremennek a sejtek és szervek, a test egyre betegebb lesz.
Az első élet a tengerekben keletkezett, a tengerek minden élet alapja.
A vérelektrolit, a 99% víz, 0,9% konyhasó (NaCl), 0,03% kálisó (KCl) arány esetén optimális, ez az ún. “fiziológiás” arány.
Az őskorban, az első sejtek idején, s ma is, ilyen a nátrium és kálium aránya az óceánokban. Az emberi magzat által kortyolgatott magzatvízben is ilyen, s a víz- és sópótlási célra alkalmas orvosi infúziós (Ringer-) oldatban is. Az emberi (és állati) szervezet automatikusan törekszik a fenntartására, vagy eltérése esetén a minél előbbi helyreállítására.”" (Tejfalussy András).
Naponta kell pótolni a nátriumot, melynek elsődleges forrása a só.
A nátrium létfontosságú. A növényi élelmiszerek sós ízét a kálium adja. A növényi élelmiszerekben a Na és a K aránya fordított, vagyis a kálium óriási túlsúlyban van a nátriumhoz képest. Elmondható, hogy a növények a korábbi időkhöz képest manapság legalább egy nagyságrenddel több káliumot tartalmaznak, – köszönhetően a kálisó-műtrágyák elterjedésének és a vele kapcsolatos téves állításnak, miszerint a kálisótól sokkal jobban fejlődnek a növények. (Ez ugyanis nem igaz, mert a kálisóval mindenkor együtt adagolt nitrogén az, ami a növények nagyobb növekedésére ill. hozamára hat!) Ezért, a növényi táplálékok fogyasztása só nélkül, hosszútávon garantáltan egészségromboló! Ez (!) a valóság a sót illetően! Nem kellene tehát arról lebeszélni a népet!
A sóról való lebeszélés a gyerekek esetében a legkártékonyabb, a megvonása, a hiánya, a növekvő szervezet számára különösen veszélyes. Legdurvább azonban, hogy nem átallják a várandós anyákat is a sóval riogatni, bebeszélik a káros hatását, egy életre beteggé téve ezáltal a születendő gyermekeket. Így, garantált lesz a gyógyszerfogyasztás, ami a gyógyszer biznisz érdeke. Garantált lesz a korai elhalálozás. Garantált lesz a rossz születési és halálozási arány is, mert a kálium a férfiak nemzőképességét erősen befolyásolja, rontja (kevés lesz az élő sperma). Többek közt ez is oka annak hogy a magyarok körében a születések száma rendkívül alacsony.
A só-fogyasztás mérséklésével kizárólag a gyógyszeripar nyer, azáltal hogy a szervezetbe bejuttatott, a szükségesnél aránytalanul kevesebb nátrium s ugyanakkor a szükségesnél aránytalanul több kálium, rendkívül egészségromboló!
Sajnálatos hogy az orvosi egyetemeken sem a valóságot tanítják, nem csoda hát hogy az orvosok többsége nem is tudja a valóságot (!) – tisztelet a (kevés) kivételnek.
Már a fiziológiás infúziós Ringer-oldat élettanilag optimális kálium dózisát is kevésnek tanítják, s sokkal nagyobb káliumdózist írnak le optimálisnak. (Orvos továbbképző; Intézeti kiadványai 7. Folyadék elektrolit háztartás. Szerkesztő: dr. Schwarczmann Pál, lektorálta dr. Boda Domonkos. 142. oldal. Medicina Könyvkiadó, Budapest, 1968)
A „Fekete Angyal” kisebb napi kálisó dózissal gyilkolt, mint az a napi 6-8 gramm, (ill. esetenként még annál is több,) amit Schwarczmann és Boda dr általános alkalmazásra javasol!
Szerencsére nem lehetetlen fellelni mi az igazság, – hiszen kutatások folynak a napjainkban is, de így volt ez régebben is, – számos írás látott napvilágot, könyvek jelentek meg, melyek a nátrium és a kálium szervezetre gyakorolt hatásaival foglalkoznak. Egyet ezek közül hadd ajánljak mindenki szíves figyelmébe: kérem, szíveskedjenek elolvasni a “TECHNIKA A BIOLÓGIÁBAN 8. A BIOLÓGIA AKTUÁLIS PROBLÉMÁI” (MEDICINA KÖNYVKIADÓ BUDAPEST, 1976) című könyv azon részét, melyet Dr. Szabó Dezső írt “A mellékvesekéreg biológiája” címmel. Általa világossá válik, mit okoz valójában a szükségesnél kevesebb nátrium és/vagy a szükségesnél több kálium.
S néhány egyéb bizonyíték még (idézetek):
Gimnáziumi tankönyvből idézem a következőket:
(Dr. Baksay Zoltán – Dr. Csákvári Béla – Dr. Kónya Józsefné. KÉMIA III. osztály. Tankönyvkiadó, Budapest 1991.)
“Nátriumklorid (NaCl) A kősó, vagy hétköznapi nevén konyhasó, a legfontosabb nátriumvegyület. Egyformán nélkülözhetetlen az élő szervezetek és az ipar számára.
A biológiailag létfontosságú, Na+- és Cl- -ion elsősorban konyhasó formájában kerül az élő szervezetekbe. (A Na+ -ion a töltésszállításban és az ingerreakciókban vesz részt, a Cl- -ion az ozmotikus egyensúly fenntartása szempontjából fontos.) Az ember naponta kb. 12 gr NaCl-ot ürít ki a szervezetéből. Mivel ennyi sót a táplálékok nem tartalmaznak, az ételek sózásával kell a pótlásról gondoskodni. Különösen növényi táplálkozás esetében fontos, hogy elegendő mennyiségű só jusson a szervezetbe, tekintve, hogy a növények alig tartalmaznak NaCl-ot. (Pl. a szarvasmarhák etetéséhez is rendszeresen használnak vasoxiddal kevert sót, az ún. marhasót.) Az orvosi gyakorlatban a NaCl 0,9%-os oldatát, az ún. fiziológiás konyhasóoldatot használják vérveszteség pótlására, kiszáradás ellen. Infúzió formájában közvetlenül a vérbe juttatják az oldatot.
Sót használ az élelmiszeripar konzerválásra (húsok, halak sózására, konzervlevek készítéséhez), hűtőkeverékek előállítására (a telitett konyhasóoldat -21 fokon fagy meg.) A szappangyártásban, szerves festékiparban kisózásra alkalmazzák a nátrium-kloridot….”
Gyógyszerész tankönyvből:
(Dr. Kiszely György és Dr. Hársing László: Gyógyszerész továbbképzés Biológiai és élettan alapismeretek, 90. oldal. Medicina, 1958.)
“A Ringer-oldat, melynek összetétele a szív igényeinek legjobban megfelel: 0,9% NaCl; 0,03% KCl; 0,025% CaCl2 és 0,02% NaHCO3-ból áll.”
Vagyis 2 liter vízhez 18gramm NaCl-t! Mert ez, “a szív igényeinek legjobban megfelel”!
Az izotóniás-, vagy izoozmotikus oldat, biológiai értelemben olyan oldat, amelynek ozmózisos nyomása a sejten belüli ozmózisos nyomással azonos. Emberben ez 0,9%-os NaCl-oldat koncentrációjának felel meg.
“A fiziológiás só-oldatot folyadékveszteség esetén, vértérfogat pótlására, kiszáradás elkerülésére alkalmazzák. A sejtek membránjukon, mint féligáteresztő hártyán képesek vizet felvenni, vagy leadni, ezáltal alakjuk változik, és a sejten belüli koncentráció-viszonyok megváltoznak. Ez komoly zavarokat okoz a sejten belüli folyamatok normális működésében. Ha a vér hipoozmotikus folyadékba kerül, az a vörösvértestek duzzadását, kipukkadását (hemolízisét) okozhatja. Ha viszont a vér töményebb, hiperozmotikus folyadékkal kerül kapcsolatba, akkor a vörösvértestek vizet veszítenek, buzogány alakot vesznek fel. Egyik esetben sem képesek ellátni a szerepüket.” (http://www.ttk.pte.hu/biologia/genetika/libr_gen/kisbiol567.pdf)
“Az intenzív betegápolás elmélete és gyakorlata” (Dr. Varga Péter és társai, Medicina könyvkiadó, Budapest 1977.) tankönyv szerint:
A vérbe, egy órán belül a szervezetbe juttatott, több mint 0,8 gramm kálium már okozhat nagyobb mint 5mmol/liter káliumszintet a vérben, vagyis veszélyesen mérgező lehet. “Tünettára az ideg-izomtevékenység gátlása, az általános izomgyengeség, a szív dilatációja és ritmuszavara, valamint az érzészavarok a jellemzőek. Az EKG-n a magas, sátorszerű T-hullámok, a QRS-komplexus kiszélesedése, a Q-T idő megrövidülése, szárblokk kialakulása, a P-hullámok ellapulása a leggyakrabban előforduló eltérések.
Ha a szérum-K szintje 7-10 mval/l fölé emelkedik, kamrafibrillációval, továbbá diasztolés szívmegállás veszélyével lehet számolni.”
Várhegyi Lászlótól:
”…a kálium a sejtekben van és csak 5-6 %-ban mobil, a nátrium viszont a sejtek közötti állományban van és 65%-a mobil. Tehát azt kell pótolni, ami gyakran és nagy mennyiségben ürül, az pedig a nátrium. Ha felborul a nátrium-kálium ionegyensúly, megáll a szív, bármilyen erős és fiatal is az ember. Ezért nincs szükség a só külön káliumozására, sem káliumjodiddal, sem káliumkloriddal. A magyar és a lengyel „Fekete Angyal” káliummal ölte meg a betegeit. A kálium annyira illékony a szervezetben, hogy csak a szívbelhártyán lehet regisztrálni boncoláskor, s akkor is csak rövid ideig. Sajnos 100 boncolóorvosból kb. 2-3 fedezi csak fel a káliummérgezést. A műtrágyázás miatt amúgy is káliummal telítettek a növényeink és az állataink, melyek ezeket a káliumban dús növényeket fogyasztják.”
A hiányos NaCl-pótlástól besűrűsödik a vér, ettől romlik a vérkeringés és emiatt lassanként tönkremegy a vese és minden más szerv is. A kálium-túladagolás viszont (elsősorban) szív-, vese- és idegrendszer károsító.
“A belgyógyászat Alapvonalai 2.” (Prof. Dr. Magyar I. – Prof. dr. Petrányi Gy., Medicina Orvosi Könyvkiadó Budapest, 1967.) egyetemi tankönyv szerint, egy egészséges felnőtt veséinek többlet kálium-eltávolítási sebessége kisebb, mint 2,2 – 3,6 gramm/nap, s azt is írja, hogy ha a szájon át bejutó kálium az ételből és italból ennél gyorsabban jut be a vérbe, akkor kálium-túladagolási mérgezésre, hiperkalémiára jellemző torzulások, szívműködésben romlás fog bekövetkezni.
A kálium túladagolás nagyon komoly negatív kihatással van a férfiak nemzőképességére (!). Ez nagyon sokban járult hozzá, hogy a legutóbbi 30 év során 1 millióval kevesebb magyar született, mint amennyi meghalt!
Ki ezért a felelős? Mindenki aki a nátriumhiány/kálium túladagolás mellett érvel!
Hozzászólás
Még az előző honlapon nagy eszmecserék folytak erről, hogy átlagember, otthoni módszerekkel meg tudja-e állapítani, mennyi a konyhasó mérgező kálium tartalma. Akkor, ha jól emlékszem, a fürdés és a lánggal való hevítés merültek fel megoldásként.
Előbb azonban tegyünk rendet a fejünkben. Amikor arról a sóról beszélünk, amit megeszünk, illetve az ételeinkbe raknak, annak konyhasónak, étkezési sónak, még pontosabban Natriumklorid sónak kell lennie, legalább 97% mértékben. A KCl együtt kristályosodik a NaCl-dal, de annak a tetején, ezért szokott 1-3% belekerülni a bányászott sóba, mintegy szennyeződés.
A kálium mérgezésre a legjobb bizonyíték a referencia értékek lefelé tolódása. 50 éve még betegnek számított, akinek 142 mmol/l alatt volt a szérum Na szintje, mára az alsó határt (ha jól tudom) levitték 137 mmol/l -re.
Ennek az "apróságnak" tudható be, hogy csak pár példát említsek:
1. Az ún. hirtelen szívhalálban kb. 20 percenként hal meg egy ember a Magyarország Kft. területén. (hivatalosan, tehát ennél valószínűleg rosszabb a helyzet).
2. Keringési és vérnyomás problémával, szív és veseelégtelenséggel kb. 3.5 millióan küzdenek, hála a káliumozásnak
3. Az ivarérett nők 25%-a meddő (mondjuk ez nem a só, inkább az ételben maradt permetszerek következménye) és a férfiak is magas százalékban sterilek. Ma már nem kell a kiválasztott orvosoknak sutyiban elvágni/kötni műtét közben a magyar férfiak ondóvezetékét, anélkül is steril jó részük. A lakosság száma évente 20-25ezer fővel csökken már 30 éve (kivándorlás, kalandozás nélkül értendő!).
4. A gyomor-reflux nevű népbetegség gyógyszer nélkül megszűnik ha valaki elég NaCl-ot és Ca-ot fogyaszt.
5. A cukorbetegek egy része nem lenne cukorbeteg ha elég NaCl-ot fogyaszt.
Magyarország egyetlen sógyára egy magát haszid magyarnak valló lény kezében van, tőlük kerül a boltjainkba a jódozott tengeri sótól kezdve a tigrislehelettel desztillált álomsóig minden, és ez kerül a szalámiba, a kenyérbe, a sajtba, stb. Akkor is eszed ha nem tudsz róla.
A nyírtassi falubeliek szerint az alkalmazottak közt nincs keresztény és muzulmán se. Ha nagyon be vannak tépve, nem figyelnek oda a keverésre sem, ezért fordulhatott elő, hogy az Andrásék által bolti forgalomból kivonatott "só" termékek között volt olyan, aminek a KCl tartalma 100% volt. Akiben ez után sem szólal meg a vészcsengő, az tévézzen nyugodtan tovább.
Tejfalussy úrnál olvastam, hogy az "asztali só is KCl.
En elfogyasztom 11,0-g./70.kg/nap.
A massabb adagszintet gyogykezzellesnel tartom
meg.
EN 11.g-ig fogyasztom ha kell.
Kivetel a gyogymod.
Kedves Éva,
E honlap szerkesztősége és védnökei már próbálkoztak ilyesmivel egy néhány évvel ezelőtt. A terv már ki is volt dolgozva, országos sóházakat beleértve; a kezdőtőke is meglett volna. Székely testvéreink közül volt is aki fölajánlotta az önzetlen heti fuvarozást Erdélyből, hozott is egy zsák kóstolót saját pénzéből. Egynéhány hazafi/honleány föl is ajánlotta az önkéntes munkát. De sajnos nem akadt egyetlenegy hazafi sem, aki átmerte volna venni a fuvarokat, még a kóstolót sem. Emiatt aztán szégyenletesen leégtünk jószívű hazafias székely testvéreink előtt, bár ők egyáltalán nem hibáztattak bennünket. Sőt.
Mára már kicsúszott kezünkből ez az alkalom, de talán majd csak akad valaki, aki újra megpróbálja megvalósítani régi tervünket vagy egy ahhoz hasonlót.
Mindez, természetesen, nem szemrehányás. Nagyon is érthető az élet visszafojtásának az eredménye a mai rendszer súlya alatt. Hozzászólásommal csak a valószerűség megvilágítását akarom elérni. Személyes kapcsolatokkal valószínűleg ellehet intézni az erdélyi só beszerzését ha kis mennyiségről van szó. Abban viszont csak idelátogató honfitársaink tudnak esetleg segíteni.
Konyhasót felesleges lenne vizsgálni, (hisz az szabvány szerint legalább 99% Natriumot kéne, hogy tartalmazzon). A helyzet az hogy sót egyedül a vérlecsapolós Berkovitz (ősmagyar haszid) állít elő, pontosabban dolgoz fel és csomagol Mo-on.
Ha valaki úgy véli, hogy ez a lény elkötelezett a magyar emberek egészsége iránt, fogyassza nyugodtan a haszid barátja által gyártott sót. A hivatalos áldozatok száma (hirtelen szívleállás) évente 24.000 átlagosan, erre jön a magas vérnyomás, szív és vese problémák, visszér betegségek.
Ahogy a régiek mondták, mindenki a maga sorsának kovácsa.
Vajon azzal, hogy a legolcsóbb "asztali sót" fogyasztom előszeretettel (amit legtöbb ismerősöm becsmérlően csak "járdaszórásra" szánna télen) jobban járok a jó Na-K arány biztosítása érdekében?