Antoine Béchamp és Claude Bernard, avagy "Ami a biológia könyvekből kimaradt"

Pasteur vagy Béchamp?

A modern egészségügy egyik alappillére és az Egészségipar uralma megtartásának egyik legfontosabb eszköze a XIX. századi tudós, Pasteur elgondolásán alapuló baktérium-elmélet. Pasteur azt mondta - ami nagyon is megfelelt azok igényeinek, akiket szolgált - hogy külső természeti erők okozzák a betegségeket, és fenyegetik az egészségünket.
Ezeket a természeti erőket kórokozóknak nyilvánította. Minden egyes mikroba (mikroszkóppal vagy úgy sem látható parányi élőlény - a szerk.) fajta egy bizonyos alaknak felel meg, úgyhogy ezt monomorfózisnak, egyformájúságnak nevezzük. Hogy megszabadulhassunk a betegségtől, hadieszközökkel meg kell semmisítenünk ezeket a kórokozókat. Ezek lehetnek orvosságok, műtétek és egyéb kezelések. Mindent bele a külső ellenségek elleni háborúba!

Fontos megértenünk, hogy Pasteur a korabeli elit hatalmak cinkosa volt, akiknek az volt a szándékuk, hogy a népet magatehetetlenségben és félelemben tartsák. Amikor az emberek fölvállalják a teremtés felelősségét saját sorsuk felett, és ebből fakadóan teljes természetességgel rálépnek az öngyógyulás útjára, ezen semennyi pénzt sem lehet keresni, és oda a mások fölötti hatalom mámorító érzése. Nem lehetséges uralkodni az emberek felett, hacsak nem hisznek a külső kórokozókban és a külső megoldásokban. Ma Pasteurt az emberiség egyik legnagyobb jótevőjeként istenítik. Elméletét még mindig szentírásként fogadja el a modern orvostudomány, s ez a habarcs, ami összetartja az Egészségügyi Maffia egész építményét. Ne feledjük: minden fejben dől el, vagyis az elme automatikusan megteremti azt, amit hisz!

Pasteur és követői számára a mikrobák külső ellenségek:

"A MIKROBÁK OKOZZÁK A BETEGSÉGET"

E korszak másik tudósa, Béchamp - akit Pasteur plagizált (idegen szellemi alkotást részben vagy egészben eltulajdonít, saját nevén közöl - a szerk.) - korábban fedezte fel a mikrobákat, és egy másik következtetésre jutott. Szerinte maga a test hozza létre a különböző mikrobákat, hogy visszaállítsa a sejteken és a szerveken belüli belső egyensúlyt. Megfigyelte, hogy a mikrobák - a külső környezetüktől függően - több formát is felvettek, és hogy úgy tűnik, egy közös őstől származnak, amit ő mikrozymának nevezett el. Béchamp azt találta, hogy minden állati vagy növényi sejtben is vannak mikrozymák, olyan parányi élet-részecskék, amik nem pusztulnak el, amikor a gazdaszervezet meghal, hanem élnek tovább. Azt mondta, ők az erjedés forrásai, és hogy mikroorganizmusok tudnak kikelni belőlük. Béchamp arra is rájött, hogy a sejtek állapota, így az ember teste hozza létre a sajátságos mikroorganizmus-formák megjelenését. Ezt a jelenséget polimorfizmusnak, sok formájúságnak nevezte, magyarázata pedig sejtelméletként vált ismertté, sajnos csak igen szűk körben.

Béchamp és követői számára a mikrobák belső szövetségesek:

"A BETEGSÉG OKOZZA A MIKROBÁKAT"

Béchamp elméletének következményeit más tudósok számos alkalommal bebizonyították.

Például napjainkban:

Ellenség kórokozók a testünkben - avagy a patogén mikrobiom (orvosi cikkek alapján)

Az oltásokat csakis kívülről érkező ellenségek, rendkívül és kevésbé veszélyes "kórokozók", "fertőző" (=elburjánzásra hajlamos) mikrobák (főleg vírusok, baktériumok) ellen kapjuk. Mert pánikolós, kóros és megváltoztathatatlan módon félünk tőlük, hogy ha "elkapjuk" (= begyűjtjük) őket, akkor mindmeghalunk vagy mindmegnyomorodunk, és az emberiség történetének vége lesz.
Mint azoknak, akikkel régen ez történt - habár nem sokat tudunk arról, hogy milyen körülmények között éltek, vagy hogy hogyan kezelték őket - de ez nem is számít, oltás nélkül mind meghaltak, megnyomorodtak. Más lehetőség nincs, csak az oltás. Ha beoltották volna őket, egészen biztosan megmaradtak, meggyógyultak volna... (vagy mégsem?)

Eddig azt tanították nekünk, hogy a veszélyes mikroorganizmusok alattomos módon, csakis kívülről támadhatnak meg és gyűrhetnek le minket. Mint a háborúban az ellenségek. (Milyen jó, hogy vannak az oltások, és ezt a félelmünket orvosolják... És az antibiotikumok is... Ebből kifolyólag az oltás és az antibiotikum is erőteljes nyugtató hatású placebó, főleg a mikroorganizmusoktól kórosan pánikoló, hipochonder oltásrajongókra nézve!)

De: mit találunk valójában, ha magunkba nézünk?

Már amikor Luis Pasteur felfedezte a baktériumokat, élt egy nála szélesebb látókörű tudós: Antoine Béchamp. Ő azt vette észre, hogy egy "fertőző" (=elburjánzásra hajlamos) betegséghez nem elég a külső "kórokozó", feltétlenül szükséges a táptalaj. Ez pedig az általánosan legyengült, egyensúlyából kiesett, testidegen toxinokkal teli, fogékony emberi szervezet! (Ezt már tudták, gyanították évezredekkel ezelőtt a keleti, holisztikus egészségkultúrában is... A dendritikus sejtekkel szóló tudásukkal együtt.)

A belső normál flóra, a mikrobiom: barátok és ellenségek együtt!

Immár materialista tudományosan is kimutatták, hogy:

• Mindenkinek teljesen EGYEDI belső mikroorganizmus flórája van. A normál flóránkban élnek számunkra jótékony és kártékony mikroorganizmusok is, egymással egyensúlyban, a jótékonyak kordában tartják a kártékonyakat. Több tízezer féle apró lény (baktérium, vírus, gomba) élhet bennünk, két nagyságrenddel több gént hordozva, mint amennyi saját génünk nekünk van. És ez a flóra folyamatosan változik az aktuális körülmények függvényében. Rendkívül fontos szerepe van a gyerekek fejlődésében

• A testünkben élő mikroorganizmusoknak saját információs rendszerük van, amin keresztül kommunikálnak egymással, de az agyunk is tudja őket vezérelni.

Mire lehet ebből következtetni? Orvosi kontárság

Mi van akkor, ha valakinek a szervezetében, a mikrobiom alkotói között már megtalálható például a kanyaró vírusa? Például védett is vele szemben - hivatalosan ez nem számít, mint tudjuk, akkor is erőszakkal beoltják!

• Vajon az egyéni mikrobiom sajátosságokat teljesen figyelmen kívül hagyva, mindenkit mindig ugyanúgy kezelni, például ugyanazzal a kémiai oltóanyaggal ugyanakkor beoltani milyen cselekedetnek minősül, ha mindenkinek egyéni elbánásra van (lenne) szüksége az egyéni belső normál flórája alapján?

Vajon mikor fog rájönni a materialista tudomány, hogy erről nemcsak publikálni kellene, hanem a gyakorlatban is alkalmazni?
Mikor veszik észre, hogy a nyugati orvostudomány naaaagy magasztos, testidegen vegyszeres vívmányát, az oltásokat a gyakorlatban milyen kontár módon használja?
Vajon mi akadályozza őket ebben? Az oltásokkal nyerhető biztos megaprofit?
De az egészség nem üzlet!

Ajánlott olvasmány: Dr Guseo András: A mikrobiom-bél-agy tengely

Készült Magyar Megmaradásért szerkesztőségben az oltásreform cikkei alapján.
Egyes kiemelések a Magyar Megmaradásért szerkesztőtől is