Az ivermectin akkor került először a képbe, amikor olvastam Molnár Dávid szakújságíró cikkét az Indexen. Így jutottam el az Ivermectin Facebook csoporthoz, ahol orvosok ezrei levelezgettek egymással arról, hogy az ivermectin hatásos a SarsCov-2 vírus ellen. Kezdtem olvasgatni erről a gyógyszerről. Megtudtam, hogy 1975-ben fedezték fel, 1981-től használják egy rakás parazita okozta betegségben (pl. folyami vakság, elefantiázis, malária, stb. /Cramp, 2017/), amelyek jó részét hál' istennek, mi csak a trópusi betegségekről szóló könyvekben olvashatunk, de azért a fejtetű, a rüh és egy-két bélféreg időnként nálunk is felbukkan, és az ivermectin ezek ellen is hatásos. Sőt, meglepő módon, az 1%-os ivermectin krém jelentősen javítja a sok ember életét megkeserítő rosaceát is, mivel ennek kialakulásában aktív szerepet játszanak a Demodex nevű atkák (Cardwell és mtsi., 2016). 19 vizsgálat összevont elemzése alapján az ivermectin atka és gyulladásellenes hatása miatt hatékonyabb minden jelenlegi módszerhez képest (Siddiqui és mtsi., 2016).

Aztán értesültem róla, hogy Molnár Dávidot három ivermectin-cikk után páros lábbal kirúgták az Indextől, ami ugye már csak azért is meglepő, mert egy ilyen járvány kellős közepén mindenki keresi a tudományosan megalapozott megoldásokat. Volt itt egy vita egy akadémiai kutatóval, aki szerint, ha az ivermectin bejut az agyba, súlyos károkat okoz. Ez elvileg igaz, de az ivermectint nem agyba fecskendezéssel, hanem szájon át szedik. Eddig 3 milliárd adagot szedtek be a világon és még nem jutott be senki agyába. Meglepetésemre, pár nap múlva maga az Index számolt be lelkesen arról, hogy Kásler miniszter elrendelte az ivermectin klinikai vizsgálatát (Gabay, 2021). A miniszter a cikkbe illesztett videóban elmondta, hogy az ivermectin koronavírus elleni hatásossága megalapozott, mellékhatása minimális, de az engedélyezés szigorú követelményeinek eleget tevő vizsgálat még várat magára. Rendben, gondoltam, akkor megvárom az engedélyezést és addig nem kapom el a vírust és nem halok bele. Igaz, a D-vitaminnal ugyanez a helyzet, a D-vitaminkutatók állítják, hogy jelentős védelmet nyújt a vírus ellen (Haug és mtsi.,2020), míg a hivatalos szervek mélyen hallgatnak erről.

Sebaj, gondoltam, akkor megmaradt nekem az Ivermectin csoport a világ minden tájáról bejelentkezett 10 ezernél több orvos tagjával, hát majd tájékozódom ott. Tízezer orvos + Kásler miniszter nekem elég szavahihető csapat. De, sajnos egy reggel arra kellett ébredjek, hogy az Ivermectin csoport úgy eltűnt a Facebookról, mintha sosem lett volna ott. Megtudtam, hogy a Facebook küzd a covid-19-cel kapcsolatos rémhírek ellen. Ez rémhír? Én azt hittem, már csak a megfelelő dózist kutatják, amit viszont sokezer orvos már a napi tapasztalatai alapján tud is, csak még kell rá a hivatalos pecsét. Ezt törlik, közben meg a vírustagadók és az összeesküvés elméleteket gyártók a mai napig lubickolnak a Facebookban? Aztán április 1-ével úgy került vissza a csoport a Facebookra, mintha sosem tűnt volna el. Állítólag ebben szerepet játszhatott az is, hogy a Bill and Melinda Gates Foundation támogatta az ivermectin tesztelését (Eurekalert, 2021) [Zoli toldalék: Ha a Bill és Melinda Gates Foundation támogatja az ivermectin tesztelését, akkor egész biztos, hogy komoly ártó "mellékhatásokat" fognak felfedezni benne amivel elbizonytalanítsák az embereket. Ez hasonló amikor a WHO rendelt el kivizsgálást a vakcinák ártalmairól... Ugyan mit talált volna amikor ennek is a a Bill és Melinda Gates-töl függ a megélhetése, hiszen Ők pénzelik]. Amúgy a sokak körében méltán népszerű "Ázsiában szakadtam" Thaiföldön dolgozó magyar orvos video sorozatában egy részt a Budapest Protokoll és a Facebook csoport létrehozásában kiemelkedő szerepet játszó Merényi Attilának szentelt, s ebben sok szó esik az ivermectinről is https://www.youtube.com/watch?v=WhA-ywGIy7A

Jó, belátom, az is igaz, elég sokan számolnak be mindenféle szerek és módszerek kapcsán csodás gyógyulásokról, s ki tudja ennek alapján megmondani, mi a hatásos és mi a hatástalan. Zavaros korunkra jellemző, hogy egymás mellett jelenhet meg a tudomány és az áltudomány, az emberek meg csak kapkodják a fejüket, melyik hírnek higgyenek. Ha a NÉBIH, a WHO és az EMA (European Medicines Agency) egyhangúlag nem javasolja az ivermectint a covid-19 ellen, akkor derék állampolgárként várjuk ki a sorunkat az oltásért.

De ha már felébresztették bennem a kíváncsi kutatót, miért is ne néznék az ivermectin után a szakirodalomban?

Az ivermectint Satoshi ?mura japán kutató 1973-ban fedezte fel azt a mikroorganizmust (Streptomyces avermectinius), amely avermectineket termelt. A avermectinek módosításából lett az ivermectin, amiért Ömura és a vele együtt dolgozó William Campbell 2015-ben Nobel díjat kaptak. A gyógyszer hatalmas karriert futott be, és ma ott tart a kutatás, hogy parazita ellenes hatáson túl antibakteriális, antivirális, sőt rákellenes hatásaira is fény derült, különösen a tripla negatív mellrák esetén tartják ígéretesnek (Tang és mtsi., 2021).

A szert kezdetben a folyami vakságot okozó féreg ellen használták, 10 és 100 milliók szeme világát védve meg vele. A szer hatására - úgy becsülik - a folyami vakság 2025-re teljesen megszűnik. A szerrel kapcsolatos egyik meglepő tapasztalat, hogy harminc éves alkalmazása során még nem alakult ki vele szemben rezisztencia. Az emberi alkalmazás is teljesen biztonságos. Aggodalmak vetődtek fel, mivel az ivermectin a GABA receptorokra is hat (ezek az agy agyban gátló neuronokon találhatók, ezeket serkentik a nyugtatók egy része), ezek azonban alaptalanok, ugyanis a gerinces állatoknál az ivermectin nem jut át a vér-agy gáton (Crump, 2017). Mára az ivermectint immunműködést moduláló szernek is tekintik, így pl. asztmás egereknél (Yan és mtsi., 2011), de különféle allergiáktól, ill. asztmában szenvedőknél is, ivermectinre jó hatást tapasztaltak (Gupat és mtsi., 2015). Meglepő, egyelőre csak állatkísérletben, de az ivermectin javít az ALS (amyotrophic lateral sclerosis) betegek állapotán is, mert csökkenti a motorneuronok károsodását (Andries és mtsi., 2007).

Az antivírális hatás tekintetében alapkutatásoknak tekinthetők azok, amelyek kimutatták, hogy az ivermectin lombikban gátolja számos RNS és némely DNS vírus szaporodását, ugyanis gátolja őket abban, hogy hozzáférjenek a sejtmaghoz, ahol a DNS tárolódik.

Mint tudjuk, a vírusok a sejteket genetikai trükkökkel arra kényszerítik, hogy a vírust magát kezdje gyártani, s ezt a sejtmagba jutva tudják csak elérni. Így például az ivermectin gátolja a HIV-1, a dengu, a nyugat-nilusi, a venezuleai enkefalitisz, a Zika, az influenza vírusok vagy az álveszettséget okozó DNS-vírus szaporodását (Caly és mtsi., 2020). Gátolja továbbá a kulancs enkefalitisz és a sárgaláz vírusának (Crump, 2017), a HPV-nek, a citomegalovirusnak és az Epstein-Barr vírusnak a szaporodását is (Li és mtsi., 2021). A SarsCov-2 kapcsán egy csoport azt is kimutatta, hogy a vírus sejtekhez való kapcsolódását is gátolja (Lehrer és mtsi., 2020). A kutatások mára 7 mechanizmust tártak fel, amelyen keresztül az ivermectin gátolja sok vírus, köztük a SarsCov-2 hatását. Pl. az egyik legfontosabb az, ahogy blokkolja annak a fehérjének a működését, amellyel a vírus eljutna a sejtek DNS-éhez, ami után a sejt vírust kezdene gyártani. Most a SarsCov-2-n túl, nekem erősen megmozgatja a fantáziámat az Epstein-Barr vagy a HPV vírussal szembeni hatékonyság, hiszen előbbi sokakban autoimmun pajzsmirigy alulműködést okoz, utóbbi pedig méhnyakrákot és sok egyéb kellemetlenséget tud okozni. Ennek érdemes volna alaposan utánajárni, de nem lepne meg, ha megint súlyos érdekekbe ütközne a kutatás.

Felvetődött bennem, hogy vajon a WHO és az EMA mennyire csak a tekintélyét féltve határolódik el az ivermectintől? Számukra néhány halottal több vagy kevesebb nem számít annyit, mint a megfellebbezhetetlen szavahihetőségük. Van ebben némi igazság, mert mi van, ha kiállnak valami mellett, ami később tévedésnek bizonyul? De ezek az intézmények teljes mellszélességgel minden cáfoló tény ellenére kiállnak az égbekiáltóan ostoba 600-800 NE-s D-vitaminajánlás mellett is. Lehet választani: összeesküvés vagy butaság. És összeesküvés alatt persze nem azt értem, hogy Bill Gates arra kérte az érintett szervezeteket, hogy csökkentsék a népességet, hanem azt, hogy a gyógyszeriparnak elkötelezett szakértők ülnek döntési pozíciókban, és nekik az a "meggyőződésük", hogy az ivermectin hatástalan és veszélyes. Az idézőjel csak arra akar utalni, hogy honnan eredhet ez a "meggyőződés". Kenyéradó gazdáiktól vagy a tudományos kutatásokból?

Nyilván minket a klinikai vizsgálatok érdekelnek, amelyekben az ivermectint a covid-19 gyógyításában tesztelték. Az említett tudományos webszájt statisztikája szerint a 55 klinikai, köztük 28 kontrollált vizsgálatot 459 kutató végezte 17 730 páciensen, azaz az eredményeket nyugodtan komolyan vehetjük, nem holmi 10 fős elővizsgálatokról vagy esetismertetésekről van szó.

A 14 megelőzéses vizsgálatban, azaz, amikor az emberek az ivermectint csak a covid-19 megelőzésére szedték, 85%-os volt a siker. Egy példa az ilyen típusú vizsgálatra: egy indiai kórházban a betegekkel érintkező személyzet egy része három nap különbséggel kapott egy-egy adag ivermectint, majd ezt követően havonta kapott egy újabb adagot. Mások hidroxikloroquin-t vagy C-vitamint kaptak. Az ivermectin csoportban 73%-ban sikerült megelőzni a fertőzést, míg a másik két csoportban a megelőzés sikertelen volt (Behera és mtsi., 2021).

A covid-19 korai szakaszában végzett kezelési vizsgálatokban 79%-os volt az átlagos javulás, míg a betegség későbbi szakaszában a javulás mértéke 47%-os volt.

A halálozási arányról is beszámoló vizsgálatok 74%-os csökkenésről számoltak be. Összességében a 26 véletlenszerű besorolásos, kontrollcsoportos vizsgálatban az átlagos javulás 66%-os volt.

Ugyanitt más covid-19 elleni küzdelemben szóba jöhető gyógyszerekre és vitaminokra, ill. ásványi anyagokra vonatkozó elemzések is fellelhetők. Innen megtudható, hogy a D-vitamint 19 vizsgálatban átlagosan 62%-os hatékonyságúnak találták, de nagy dózisban a megelőzésben 90%-os hatékonyságú. Mondanom sem kell, hogy a világ különféle hivatalos szervei a D-vitamint sem ajánlják sem megelőzésre, sem kezelésre. Sőt Angliában óvnak mindenkit attól, hogy túllépjék a napi 800 NE adagot. Nagyon vissza kell fogni magamat, hogy ne kezdjek el összeesküvésről fantáziálni. Jellemző módon, angol kutatók közöltek már több cikket arról, hogy a D-vitamin nem véd a vírussal szemben. Egy 2020-as kutatás szerint az angoloknál az átlagos D-vitamin szint 43 és 51 nmol/L, azaz 17 és 20 ng/ml között van, ami az elégtelen D-vitaminszintnek felel meg (Calame és mtsi., 2020). Még óvatos szakértők is 30-50 ng/ml (fontos a mértékegység!) szintet tartanak szükségesnek. Innentől nem lehet csodálkozni, ha az angolok nem tapasztalnak a vírussal szembeni védőhatást.

Érdekes még a fluvoxamin (Fevarin), ami eredetileg egy antidepresszáns; ez még az ivermectint is lekőrözi a 13 vizsgálatban mutatott 89%-os prevenciós és kezelési hatékonyságával. A hivatalosan engedélyezett és alkalmazott gyógyszerek hatékonyságban sajnos messze elmaradnak a hivatalosan nem engedélyezett gyógyszerekkel szemben. Óhatatlanul megint csak olyan szcenáriók jutnak az ember eszébe, hogy a gyógyszer- és vakcinaiparnak nem lehet ínyére egy olcsó, hatékony rivális. De egy ilyen verzióba belegondolni is rossz.

"Minisztériumi támogatásból itthon is elindult három kórházban, szerény célkitűzéssel az Ivermectin klinikai vizsgálata. (Milyen kár, hogy a fluvoxamine-t nem is vizsgálják!) A mindenki által ismert Szlávik doktor és mögötte két szakmai kollégiumi tagozat által összeállított protokoll szerint a beteg 12 mg Ivermectin egyszeri dózist kaphat, ami szakmai nonszensz, ilyen Ivermectin terápia a világon nincs. Aki tervezett már gyógyszervizsgálatot, pontosan tudja, hogy milyen fajsúlyú következtetést lehet majd levonni. De indult egy fázis II. klinikai vizsgálat is, ahol 4 napig kapja 70 Covid pozitív, tünetmentes vagy enyhe állapotú beteg, napi 15 mg dózisban az Ivermectint."

És egy utolsó gondolat. Én is megyek oltatni, de De tudjuk, hogy az oltás sem jelent tökéletes védelmet, és az újabb és újabb mutánsok némelyike pont az oltás nyújtotta védelem kijátszására alakul ki, azaz eljöhet a pillanat, amikor már az oltás sem fog elég védelmet nyújtani. Az ivermectin nem az oltás riválisa, hanem kiegészítője. Egyszer remélhetőleg mégis csak engedélyezik.

kiemelések és külalak Zolitól