- Erdei fenyő: → Egyenes relációban van az emberi lélekkel, testünkéteri és asztrális részével.
- Luc és vörösfenyő: → Inkább a szellemi és mentális téren át hat a fizikai testünkre.
- Vörösfenyő: → A lélek és a szellem közt tisztítja az átjárást.
ERDEI FENYŐ
• a kicsiny, friss hajtások nyersen fogyasztva vagy salátában apróra vágva, illetve főzetben teaként segít a morózus, búskomor embernek lelki egyensúlyát megtalálni, a belső magányosság érzetét csökkenti;
• az önzők rájönnek, hogy nem egyedül vannak a világon;
• a tüdőt, így a légzést, ebből következően a vért, vagyis a tudatot tisztítja, a vér oxigén ellátása javul (a lucfenyő hatása is hasonló).
Fogpor és íny, valamint a szájbetegségek kiváló gyógyszere:
• a gyantát gézbe kötve főzzük és a víz felszínére feljövő gyantát gyűjtjük, aztán hideg vízbe dobva lehűtjük, majd megszárítjuk és porrá törjük.
A kicsiny, friss ágacskákat, hajtásokat április-májusban gyűjtjük, a fenyővirágot májusban.
• a fenyővirág emeli a vitális energiát, a friss hajtások gyógyítják a bőrbetegségeket, a rühet és a köszvényt, hajnövesztőként is kitűnő;
• a kéreg alatti második réteg (közvetlen a kéreg alatt), a fehér háncs magas C-vitamin tartalmú, és az életenergiát tápláló enzimekkel telített (nyersen is ehető);
• a porrá tört vagy reszelt kéreg megállítja az orrvérzést, begyógyítja a külső és belső sebeket és vérzéseket;
• égési sebekre a fiatal erdei fenyő kérgét főzve mangalica zsírban vagy jászvajban (ghi) kapunk gyógykenetet;
• a fiatal hajtásokat éjjelre kút- vagy forrásvízben áztatva és kanalanként fogyasztva beállítja a menstruációt és a vizelet mennyiséget is;
• kérgét megőrölve pakolásként, fürdőként és ivókúraként hasznos aranyérre. gennyes pattanásokra és kelésekre, vértisztító, vérkeringést javító, az egész szervezetet serkenti, segíti az emésztést, légzést és légutakat javítja, a gipszkötés utáni bőrsatnyulást gygógyítja;
• infúzióként, teaként: 100 gr/liter;
• külső kezelésekhez, ülőfürdőkhöz: 200 gr/liter;
• a tűlevél és az ágak, valamint a kéreg a szomorúságot nyugalomra és életörömre váltja, a lélek felébred álmából;
A rügyfakadáskor gyűjtött rügyeket félárnyékos helyen szárítjuk. A rügyek használata a fentebb említett gyógyírek hatásával azonos.
• 30-40 gr rügy/liter vízben 2 percig forralva – két óránként egy korty;
• 1 liter jó serben 60 gr. mozsárban tört rügyet néhány napig áztatunk, aztán leszűrve pihenni hagyjuk jól dugaszolt üvegben. Kis poharanként iszogatjuk a vér és a légutak tisztítására, hasmenéskor az emésztési zavarok esetén, stb. …;
• 800 gr. rügyet 2 liter vízben 2 órát főzünk aztán hozzáadunk 600 gr. mézet és addig főzzük, amíg szirup sűrűségű nem lesz, ebből 3 kanálnyit fogyasztunk naponta a torok és a tüdő tisztításához, a gyomor és a belek tisztításához és ezek gyulladásai esetén, stb. …
A hang és a torok (főleg azoknak, akik mesterségüknél fogva nagy igénybevételnek teszik ki hangszálaikat – pl. énekesek, tanárok, papok, előadók, stb.)
• 4 db zöld tobozt mozsárban összetörünk és fél liternyi vízben jó 10 percig főzzük, aztán leszűrjük és ezzel gyakran gargalzálunk.
A vörösfenyő (főleg esszenciaként párologtatva vagy fürdővízben, illetve belsőben) a lélek és a szellem közt tsztítja az átjárást, így a belső hang tisztává válik, és úgy tudjuk régi önmagunkat elhagyni, mint egy öreg gúnyát. A kemény szívűeket meglágyítja és könnyebbséget ád.
Eletelixír az erdei fenyő vagy a vörösfenyő gyantájából: minden betegség ellenszere és a hosszú élet elixírje (cukurbetegeknek is csodaszer)
az elforrt vizet mindig pótolni kell;
• addig főzzük, amíg az összes gyanta a cserépedény fenekére száll;
• ekkor átöntjük egy másik edénybe, a m i b e n h i d e g forrás - vagy kútvíz van (nem csapvíz!) és hagyjuk lehűlni;
• 2-szer, 3-szor újrakezdjük a procedúrát, egészen addig, amíg teljesen fehér gyantát nem kapunk.