Mi lehet ennek az oka? Miért alakultak így a történések?

Válaszért két dolgot érdemes megvizsgálni. Egyszer az emberek hozzáállását a családalapításhoz. Másodszor pedig azokat a fizikai körülményeket, amiért a család intézménye, a nemzetet felépítő sejtek bajban vannak. Mind a két vonalon tudatos romboló munkát fog találni az, aki mélyebben a dolgok után néz.

I.                    Kezdjük az első részével, a férfiak és a nők családalapítással kapcsolatos hozzáállásával:

Maga a házasság, a családalapítás, a gyermekvállalás már gondolati szinten meg van mérgezve több irányból is:

Melyek ezek?

1. Szabados élet terjesztése a fiataloknál
2. Emancipációs mozgalmak családromboló hatása, valamint a házasság és az áldott állapot szándékos bemocskolása
3. A másságot erőltető irányzatok tudatos terjesztése
4. A gender ideológia, azaz a gyermekek nemtelenné nevelésének káros hatása
5. A nők hisztériával való uralkodása, valamint a szülök, vagy anyós belekontárkodása a fiatalok életébe
6. Erkölcstelen és istentelen társadalom pusztulásnak indulása

Vizsgáljuk meg akkor részletesebben is ezeket a pontokat!

1.      Szabados élet terjesztése a fiataloknál:

Több irányból támadva vannak a fiatalok, aminek az eredménye a családok tönkre menetele, vagy meg sem alakulása. A filmek, a mai szórakozási szokások, az egyetemei és iskolai mocskos bulik, mind káros hatást váltanak ki a társadalomban.

Az éljünk a mának felfogás kicsavart hedonista szemlélete nem túl szerencsés. Eredetileg a helyes értelmezés úgy szólt, hogy élj a mában. A jelen pillanatban minden fölösleges gondolattól és képzelgéstől. Szabadon a múlt bánataitól, emlékeitől és szabadon a jövő sóvárgásaitól és vágyaitól. Ez egy szellemi beavatottságra való ráhangolódást jelentett régen, egy utat a megvilágosodással kapcsoltban. Napjainkra eltorzították és az élet szabados élvezkedésére változtatták ezt a nemes gondolatot sok ember fejében.

Például mit lehet látni a filmekben? A léha életet, a bulizást, a másik nem kihasználását, becsapását. Az ismerkedési szokások elaljasodását. A nők kurvaként, a férfiak pedig striciként való viselkedését láthatják a gyerekek és a kamaszok. Ezek olyan káros viselkedési mintákat hirdetnek és ültetnek el a fiatalokban, amelyeknek hatásaként a társadalom pusztulásnak indul. Az alkalmi kapcsolatok, a csalódások, fájdalmak, sértettségek végül könnyen oda vezetnek, hogy vagy nem is alakulnak családok, vagy ha igen, akkor már alapból egy beteg közeget hoznak benne létre a sérült felek. A baj pedig az, hogy a média ezeket a káros mintákat viccesnek, jó mókának és szórakozásnak állítja be. A különböző valóságsókon, műsorokon, klippeken és filmeken keresztül teszi ezt.

Ha valaki megnéz egy zenei klippet, akkor napjainkban nem tudja eldönteni, hogy zenés pornót néz-e, vagy a pornó film alá van bevágva egy kis dallamocska.

A lányok ezekből tanulják, hogy hogyan öltözködjenek, viselkedjenek és akkor majd sikerük lesz az állati szinten lévő férfiaknál. Egy darabig lehet. Azonban a külső nem minden és a férfiak is felismerik azokat a nőket, akik csak alkalmi kalandokra használhatók, mivel tudják, hogy megbízhatatlanok.

A nők, akik kiraknak mindent a kirakatba, azok leginkább csak az ösztönlény férfiakat fogják vonzani, akik mellett ne lepődjenek meg, hogy csalódniuk kell, mert az ilyenek, csak a külsőségre hajtanak. Külsőség pedig más nőknél is akad, így lehet melletted azokat is kipróbálja. Ami felvet egy újabb problémát, mégpedig azt, hogy a szabados viselkedés ilyen általánosan elfogadottá vált. Mind a nők, mind pedig a férfiak körében.

Ahogy dédapám tanította ezzel kapcsolatban:

Fiúk ne a kocsma előtti csőről válasszatok magatoknak feleséget, mert abból nem lesz jó asszony soha.

Tehát a hölgyek figyelmébe érdemes ajánlani, hogy a kevesebb néha több.

A hollywoodi alkotásokban megfigyelheted, hogy épkézláb családot nem nagyon láthatsz. Inkább csak csonka családok vannak minden filmben. Vagy olyanok, amelyek annyira beteg módon viselkednek, hogy kellően káros hatást fejtenek ki a nézők fejében az ideális családképre. Az anyaságot és a gyermekvárást megszencségtelenítik különböző jelenetekkel, megjegyzésekkel. Az áldott állapot helyett, a terhességet reklámozzák az emberek irányába. Tudat alatt ez is hatást gyakorol egy társadalom gondolkodására és a dolgok megítélésére. Légy figyelmes pár filmnél és meg fogod majd látni. Természetesen más programozást is észrevehetsz majd bennük, mert a rendezőknek adatott egy sablon, hogy nagy általánosságban minden filmben rejtetten milyen üzenet legyen közvetítve.

Az alkoholfogyasztás általánosan elfogadott szokása szintén az állati ösztönök felerősítését hozza létre, aminek következménye a lelkiismeretlen, erkölcstelen viselkedés. Ma már szinte elképzelhetetlen buli berúgás nélkül a fiatalok jelentős részénél. Örülhetünk, ha csak az italig jutnak el és nem a drogokkal pergetik fel a hangulatot. Míg régen azért volt egy bizonyos határ, egy társadalmi korlát, egy keret, amely gátat szabott a züllöttség ilyen mértékű elharapódzásának. Ehhez lenne érdemes visszatérni és a fiatalok számára egy olyan szórakozási formát kitalálni, ahol nem a saját hányásában fekve készítik róluk a barátaik a profilképeket a Facebookra.

Az egyetemeken, főiskolákban a gólyanapokon, a bulikon sokszor maguk a tanárok közreműködésével történik a züllött és szabados életre nevelése a fiatal felnőtteknek. Az ivászat, a drog, az alkalmi kapcsolatok mind károsan hatnak a családalapítás és a gyermekvállalás témakörére. Mind lelkileg, mind fizikailag. Azt viszont érdemes ez mellett elmondani, hogy a felsőoktatási intézmények tudatosan és szándékosan képviselik ezt a züllöttséget. Tisztelet a kivételnek. Mögöttük is áll egy érdekcsoport, melynek a célja a magyar társadalom ilyen módon történő közvetett pusztítása. A diákönkormányzatok között találni azokat a 40 éves egyetemistákat, akik már nem tanulni járnak az iskolákba, hanem szervezni a hülyeséget és a csodálatos alkoholista iszákos szórakozásokat. A gólyaavatókról nem is beszélve, amiken, ha valaki nem illeszkedik be a mocskos kis játékokba, akkor attól kell tartania, hogy lehet végig ki lesz közösítve a „vagány gyerekek” által.

Van az a vicc is, hogy anyád egy erkölcsös asszony, csak ne kérdezd meg az egyetemi éveiről.

És természetesen itt nem szabad kivételt tenni a férfiakkal sem, mert kettőn áll a vásár és ők is ugyan úgy részt vesznek ezekben a dolgokban, amik a társadalom elaljasodásához vezetnek.

A Pepsi sziget és egyéb fesztiválok már szóra sem érdemesek. Ha valaki kimegy rájuk, akkor láthatja, hogy milyen mértékű a züllöttség és a mocskos, szánalmas bulizási szokás. Most már olyat is szerveznek, ahol nyíltan árusítják a drogot az emberek számára.

A gond ott kezdődik, hogy manapság már nagyon nehezen találni olyan rendezvényeket, mint régen mondjuk a bálok voltak, ahol a fiataloknak lehetősége volt egymással kulturált körülmények között megismerkedni és megtalálni a hozzájuk illőt. Természetesen a szülők, gondviselők jelenléte mellett, hogy ne vegyen káros irányt az ifjonti hév.

Hú de maradi gondolkozás mi?! Napjainkra ennek a fordítottja valósult meg, aminek káros következményét a társadalom lenyomatán láthatod. Aztán nehogy visszasírjuk azt a kort, amikor még az emberek igyekeztek mindent a megfelelő mederben tartani, hogy értékes kapcsolatok születhessenek a fiatalok körében az értéktelen, alkalmi, kiégést okozó viszonyok helyett.

Érdemes azt is megfigyelni, hogy régen a kislányokat már gyermekkortól az anyaságra nevelték a babázással. Kis babákat kaptak, vagy csináltak maguknak, amikről játékosan gondoskodhattak, etethették, babusgathatták. Ezzel is készítve őket a felnőttkori, természetes és szép női szerepre.

Manapság milyen babákkal játszatják a kislányokat? Barbi és Szindi babákkal, amelyeket öltöztetni, sminkelni kell, és már egyáltalán nem az anyaságra irányítja a kicsik figyelmét, hanem a divatra, a nagylánykodásra és olyan dolgokra, amikhez egy 5-10 éves kislánynak semmi köze. Többek között ezért is van az, hogy túl korán lesznek felnőttek a gyerekek és a gyermeki ártatlanság kora véget ér. Korán bele kerülnek a párkapcsolatokba. A felelőtlen viselkedés pedig sok csalódáshoz vezeti el őket. Megfigyelték, hogy azok, akik fiatalon alkalmi kapcsolatoknak éltek, azok a későbbiek során egyáltalán nem, vagy csak nagyon ritka esetben tudnak normális családot kialakítani.

Szóval így függnek össze ezek a dolgok, hogy korán teszik őket felnőtt témák körébe, és a gyermeki felelőtlenség és a rossz példa miatt káros következményeket váltanak ki.

Az ártatlanság megőrzése azért volt régen fontos a családalapítás megőrzéséig, mert így a fiatalok nem pazarolták el életerejüket, lelkesedésüket alkalmi kapcsolatokra, hanem teljes erővel rugaszkodhattak neki a saját, biztos családjuk éltetéséhez. Így az utódok létrehozására és felnevelésére összpontosíthatták az el nem tékozolt energiáikat.

2.      Emancipációs mozgalmak családromboló hatása:

Szóval! Nem arról van itt szó, hogy a nők éljenek elnyomásban, kizsákmányolva, számkivetetten a férfiak világában. Természetesen illessék meg őket ugyan azok a jogok, mint a férfiakat, keressenek ugyan annyit, mint a férfiak, vagy még többet, ha egyedül nevelik a gyerekeiket. Járjanak nyugodtan szavazni a demokrácia néphülyítő választásain. Ne legyenek össze-vissza verve a családjukban, tanuljanak stb.

Hanem arról lenne itt szó, hogy az emancipációs mozgalmakat egy érdekcsoport, egy pénzcsoport támogatta, szervezte, irányította a kezdetektől fogva. Csak úgy, mint napjainkban is. Bizonyos mértékben szükség is volt arra, hogy a nőket kicsit jobban bevonják a társadalmi életbe és ne legyenek oly mértékben elnyomva. Ezek az érdekemberek azonban látták, hogy ezt a nemes eszmét meglovagolva, kihasználva képesek lesznek gazdasági hasznot húzni és társadalmi rombolást végezni a nemek egymásnak uszításából. Végül pedig addig erőltették a dolgokat, hogy átestünk ezzel az egésszel a ló túloldalára. Hasonló példa erre a szabadság, egyenlőség, testvériség eszméje is, amit olyan emberek hangoztattak, akik csak a királyok és uralkodóházakat akarták elsöpörni az elnyomott néprétegek megnyerésén és forradalomra kényszerítésén keresztül. Így szerezték meg a hatalmat maguknak.

A szabadság gondolatiságából napjainkra a szabadosság nemzetromboló hatása jött létre, élen a jogvédőkkel, akik mindent megengednének, még az erkölcstelen dolgokat is. És nem azért, mert annyira emberbarátok, hanem azért mert érdekük fűződik ahhoz, hogy egy társadalmat, mondjuk minél jobban lezüllesszenek, mert annál könnyebben meghódítható, leigázható, kifosztható, irányítható.

Ugyan ez történt az emancipációs mozgalmakkal is, hogy a jóból is megárt a sok.

Mi is volt az igazi célja a háttérerőknek az emancipációval? Óóó nem a nők megsegítése! Az őket a legkevésbé sem érdekli! Hanem többek között az, hogy a nőt kiragadják a családból. Munkába kényszerítsék és így már nem csak a társadalom férfi tagjait adóztathatták, dolgoztathatták meg, hanem a hölgyek fizetéséből és munkájából is hasznot húznak. A fizetéseket úgy alakították, hogy a férfi egyedül már ne tudja eltartani a családját, hanem kelljen mellé a feleség fizetése is. Mi lett ennek a következménye? Az, hogy a nő már nem a családjának szentelte ereje jelentős részét, hanem éltette a „cocializmust” és a gyárat. És a gyerekek? Azok meg felnőttek sokszor, mint a dudva a kertben. Szerencsés esetben a nagyszülők tudják segíteni az unokák felnevelését, de a nyugdíjkorhatár kitolásával sokan nem nyugdíjba, hanem temetőbe mennek, mikor lejár a kötelezően megszabott munkaidejük. Az anya pedig mikor haza ér a munkahelyéről, holt fáradtan, a mindennapi melós problémákkal, veszekedésekkel, akkor már nem lesz annyi ideje, energiája, lelkesedése a családösszetartó szerepére, mint amennyi régebben volt a nőknek, mikor elsődleges feladatuk a család szentségének a megtartása volt. A férfi is haza viszi a gondokat. Míg régen a nő ilyenkor képes volt a férfit megnyugtatni, manapság már nem biztos, hogy lesz erre ideje, ereje a túlszaporodott feladatok és a saját munkahelyi bajai miatt. Régen csak a családjával volt dolga, most már a családja mellé a munkahelyének a feladatai is hozzá adódtak. Így dupla annyit kell dogozniuk, mint előtte. Ennek eredményeként a családi meghitt hangulat elveszik sok esetben, és sokkal könnyebben mondják ki a boldogtalanító elválást.A házasság szentsége is a kommunista időkkel oda lett, mert már az emberek nem Isten előtt tettek fogadalmat, hogy jóban és rosszban kitartanak egymás mellett, hanem a polgármesteri hivatalban egy társasági szerződéssé silányították ezt az egész témakört. Amit fel lehet bontani, meg lehet szüntetni, mert a jogi lehetőségek megvannak rá…

Főleg, hogy divatba hozták a válást, mint lehetőséget és a kapcsolatok megjavítása helyett az emberek számára könnyebb a menny te a francba témakört választani, mint elgondolkozni azon, hogy hogyan éljünk békében és szeretetben a nehézségek ellenére is. A házasságok széttörése, csak anyagi és érzelmi kifosztottságot hagynak maguk után, ahol csak az ügyvédek járnak jól az egészből. Így egyenes út vezet a beteg, csonka családok létrejöttéhez és a nemzet pusztításához. Mivel a család az építőköve egy társadalomnak. Ha pedig rossz minőségű anyagot használsz a falazáshoz, akkor ne csodálkozz, ha összeomlik a ház, azaz a haza.

Ahogy egy-két Lux Elvira könyv is említi, hogy a családok melegének megtartása, éltetése fő feladatként leginkább a nőkre hárulna. Azért érdemes ezt kihangsúlyozni, hogy egy hölgy írta a könyveiben, nehogy bárki azt mondhassa, hogy micsoda hímsoviniszta gondolkodás ez az egész. Hát nem az! Hanem az életnek a természetes rendje kellene, hogy legyen!

Egy hölgy véleménye erről a dologról:

„Egyetértek! A nő ki megtartja a család szentségét. Vigyáz rá. Ha például az emberi testet nézem, a nő, aki magában tartja, védelmezi a gyermeket. Sokkal kifinomultabb ösztönei vannak a védekezéshez, túléléshez, (itt hangsúlyoznám a kifinomultabb és nem az erősebb, vagyis nem biztos, hogy egy nő tovább túlélne a vadonban, mint egy férfi… sőt.) Én itt úgy értem, hogy a finom energiákat, amelyek szintén lehetnek károsak, egy nő kifinomultabban érzékeli. Például a női megérzések esetében. De! Egy nő negatív forma. (Örvény=magába szívó=csábító=elcsábítja a férfit (pozitív forma) hogy utódokat nemzhessen. ) Egy nő magában negatív. Egy anya magában a családban apa nélkül lehúzó, örvénylő lesz, negatív lesz. Szüksége van a férfira (Melegség=Nap=Fény=Fényfi), hogy a saját energiáit kiegyenlítse. Ahogy a férfinek is szüksége van a női energiákra. Tehát: Ha a férfi energia nem „öntözi” (húsvéti hagyományunkban szépen látszik) és fordítja fényét felé, nem képes női mivoltát igazán megélni. Tehát egy család megtartásán a férfinak is munkálkodnia kell ily módon. Azzal is egyet értek, hogy a média és a tömegkultusz sajnos elrontja a nőket, lányokat. És sajnos ezen a férfiak sem segítenek. Nem lehet a férfiakat hibáztatni, hogy miért csábult el ha „ez a dolga”, bár önmegtartóztatásra neki is képesnek kell lennie. Én a nőket okolom. Pl. a meztelenség szentségét nem volna szabad, hanem csak a férj előtt felfedni. Nem lenne szabad mással „ágyba bújniuk, mint a férjük”. Ha a nők ezt a szabályt betartanák, (egymással is jobban járnának), mert akkor nem lennének félre lépések, megcsalások stb. A férfi hiába kopogtatna, ha a nők hátat fordítanának, kénytelen lenne „visszamenni”…. Viszont itt megjegyezném, hogy a nőknek sem egyszerű, mert ha nem „adja oda magát” a férfinak, az megunja és keres más nőt, minthogy feleségül vegye. Ez sem a legszerencsésebb, hogy a férfiak is csapongó életet élnek. Nincs szentsége a dolgoknak és még jobban türelmetlenebbek a férfiak ebben a modern felgyorsult világban, ahol még ingerlik is őket!”

Tisza

3 évig tart a szerelem. Utána pedig csak a szeretet marad, feltéve, ha megmarad. Azért érdemes Istenes életet élni, hogy az Atyától fentről lesugárzó boldogság és szeretet, helyettesítse a családon belül a szerelem elmúlása által okozott hiányérzetet. És így összetartsa a családokat a nehézségek ellenére is, és megóvja nemzetünket a válások okozta romlástól.

De hogy ne csak mindig szidják a zsidókat. A hagyományaikban fent maradt egy jól működő szokás, ami képes talán megőrizni a házasfelek között a kezdeti lángot. A férfinak és a nőnek a menstruáció ideje alatt és az utána következő egy hétben tilos szexuális kapcsolatot létesítenie, csak az ezen kívül eső időszak alatt. Így fel van osztva a hónap egy tevékeny és egy nyugalmi részre. Az passzív idő alatt a felek úgy kiéheznek, hogy újra nagy örömet fog nekik jelenteni az egymásra találás, és így jobban megmarad a kezdeti szikra a házasságukban. Talán ez egy kicsit védelmet jelenthet a gyakori válásokkal szemben.

A férfi a megújító erő, a nő pedig a megtartó. Nem véletlenül áll a feltalálók 99%-a férfiakból. A nők számára is ott lenne a lehetőség, hogy feltaláljanak új dolgokat, de nem olyan a beállítottságuk. Mert az a férfiak feladata, hogy ilyen jellegű megújulást hozzanak létre többnyire. Míg a férfiak a vadabb energiáikkal nem tudják egy család szentségét úgy kialakítani, mint ahogy a nők a gondoskodásukkal, figyelmükkel képesek létre hozni. És, ha a férfiak és a nők a saját dolgukat nem a saját helyükön végzik, akkor ez káosz és zűrzavar lesz, amit napjainkban láthatunk. Mindenki sír, hogy egyre jobban elnőiesednek az urak és egyre jobban elférfiasodnak a hölgyek. Ami valljuk meg őszintén, senki számára nem igazán vonzó irányultság.

Az emancipációs mozgalmak másik nagy problémája, hogy a nemi szerepeket igyekszik felszámolni. Elmosni a nemi határokat a férfiak és a nők között. Olyan irányba mennek el a dolgok, hogy a nők elférfiasodnak, a férfiak pedig elnőiesednek. Ne mondja nekem senki azt, hogy ez így van jól! A nő számára is az a szép, ha egy férfi férfias. A férfi számára is az a szép, ha egy nő igazán nőies. Hiába rakja ki valaki a melleit, vagy az izmait, ha közben a személyisége nő létére férfi, vagy férfi létére női.

Régen az ember tudta, hogy ha nadrágot hord, kaszát kalapál, kimegy a földre szántani, akkor férfinak minősül. Ha szoknyában és kötőben jár, a gyerekeket neveli, a család szentségét élteti, akkor ő a nő. Manapság ezek a szerepek eltűntek. Meg sem említem, hogy megszűnőben a nemekre jellemző öltözködési stílus. Mindenki nadrágot, pólót, pulcsit hord.

A nő elkezdett férfi módjára viselkedni, és ha megkérdezzük, akkor már nem az az elsődleges célja, amit a természet törvényei sugallnak, hogy szép családot szeretne, hanem, hogy ezt csinálja, ide megy el dolgozni, ott majd pár év alatt ez lesz, meg az lesz, és talán majd 35 éves korában szeretne is 1db, azaz egy darab gyereket. Mikor már biztos, hogy veszélyeztetett állapotos („terhes”) lesz. Holott fiatalon a nők sokkal jobban bírják a gyermekvárás nehézségeit. Mind fizikailag, mind pedig lelkileg. Azonban a karrier fontosabb sokaknak, meg rá is vannak kényszerítve a társadalom ilyen jellegű felépítése miatt.

A baj, hogy az emancipációs mozgalmak elérték azt, hogy már nem az anyaság az elsődleges célja a nők nagy részének, hanem csak másodlagos, vagy harmadlagos fontosságú a számukra. Minél fiatalabb nőket kérdeznek meg erről, annál inkább baljós a felfogás, mivel annál jobban pusztított a propaganda és a torzult társadalmi minta.

Szabályos rettegés kap el sokakat közülük, ha meghallják, hogy szüljenek gyereket. Ők még élni, szórakozni, bulizni akarnak. Csak korlátozná őket a gyerek. Oda lenne a bomba alakjuk. Tönkre tenné az életüket. Holott lehet, hogy pont a gyermekáldás lenne az, ami kivirágoztatná a nőiességét, mert elérheti, hogy ő legyen a Nestle fő fejese, a cég élén nő létére… de még is mit ér el vele? Mit tett? A cukros szeméttel mérgezte a gyerekeket? Egy anya dicsősége sokkal nagyobb, ha értelmes és jóra való családot és gyermekeket hoz létre, nevel fel. Az ő dicsősége generációkon keresztül fog tündökölni. És még azon is túl!

Mindemellett a férfiak felelőtlen, megbízhatatlan, későn érő viselkedése szintén tovább ront a helyzeten.

Az elfojtott anyai ösztön olyan formában tör felszínre a modern-kori hölgyek és párkapcsolatok esetében, hogy gyermeket nem vállalnak, de van egy kiskutya, kiscica gyerekpótléknak, akikkel eljátszhatják, hogy mennyire szeretik, és a gondoskodási ösztönt kiélhetik rajta. Dénes próféta erre azt mondta, hogy ezzel csak az a probléma, hogy amikor majd ezek az emberek megöregszenek, akkor majd nem lesz, aki egy teát, vagy egy levest főzzön nekik, mert a jószágok nem igazán alkalmasak erre. Nem azzal van baj, hogy állatot tartanak, hanem azzal, hogy a gyereket elvetik maguktól, és csak kölyökpótléknak használják az ölebeket.

El lehet hanyagolni a gyermekvállalást, családalapítást. Meg lehet élvezni az életet! Egy darabig, amíg tart. Addig a magyarok helyett meg majd csinálnak a cigányok gyerekeket tucatszám.  Csak ők nem biztos, hogy egy értékelhető társadalmat fognak létre hozni. Aztán meg majd az utcára sem lehet kimenni, mert a magyarok által meg nem született fiak és lányok nem tudják már megtartani a rendes társadalmunkat.

Nagyobb érdem egy rendes ember felnevelése, mint 60 évesen is 30 évest játszani a szarkalábak táncával az arcán. Az emberek fejében az alakult ki az öregkorral kapcsolatban, hogy az megvetendő dolog. Ezért van, hogy még idősebb korban is a fiatalságot majmolják, és nem fogadják el a természet rendjét. Holott az idős kornak is megvan a maga szépsége, és ha jól élt, akkor az unokáknak továbbadhatja a saját bölcsességét, tudását.

Ugyanakkor az igaz a férfiakra is, hogy a léha élet, felelőtlen, előre nem látó gondolkodás, határozatlanság szintén károsan befolyásolja a családok létrejöttét. Nem az van a fiatalok elé vetítve, hogy férfiak és nők legyenek, akik családot alapítanak majd együtt, hanem ilyen semleges identitású élőlények, aztán majd lesz valahogy.

Nem azt mondom, hogy az asszony helye a konyhában van. Hanem azt, hogy dolgozzon, ha akar, vállalkozzon erre-arra, ami érdekli, hogy szabadnak érezhesse magát, de az elsődleges feladata a család megtartása és éltetése legyen. Ehhez természetesen szükség lenne egy megfelelő társadalmi berendezkedésre, amely mondanom sem kell, tudatosan nem létezik, mert nem engedik kialakítani a már előzőleg említett érdekcsoportok, akik uraskodnak a világ felett a pénzeikkel.

Öröm volt látni, hogy napjainkban ezt egyre több nő kezdi megérezni, belátni és megalapították az antifeminista mozgalmukat, amely talán néhány nőt és férfit is elgondolkodtat, hogy az arany középút a megfelelő, és nem szabad túlzásokba esni.

3.      A másságot erőltető irányzatok tudatos terjesztése:

Na itt egy másik téma, amit az ember félve mer megemlíteni, mert a jogvédők és a liberálisok olyan erővel védik azt az álláspontot, hogy mindenkinek joga van eldönteni, hogy kihez vonzódjon, kivel házasodjon, kibe legyen szerelmes, hogy csak na.

Az emancipációs mozgalmakhoz hasonlóan az ilyen szabados gondolkodást képviselő politikai irányzatokat egyáltalán nem az érdekli, hogy a támogatottjaiknak jót akarjanak. Hanem itt is az a céljuk, hogy azokat az eszméket, amelyek rombolóan hatnak a nemzetre és a családokra, azokat minél nagyobb mértékben, minél nagyobb erővel támogassák, hirdessék és terjesszék.

Kezdjük az elején. A homoszexualitás kialakulásának is megvan a maga lelki háttere, kiváltó okai. Leginkább olyan természetellenes közegben jön létre, ahol azonos nemű embereket zárnak össze. Lásd a börtönöket, katonaságokat, ahol huzamosabb ideig nem érintkezhetnek az ellenkező nemmel az egyének, és természetellenes viselkedésre késztetik őket az elzártság miatt és a meg nem élt vágyak.

Az Új Medicína szemléletű orvoslás is azt tanítja, hogy sokszor azok lesznek homoszexuálisok, akik fiatal korukban el lettek tiltva a szerelmüktől, vagy egy másik nemű társuktól, és a szülői parancs olyan mélyen beléjük égett, hogy az felnőtt korban is hatást gyakorol az életükre.

A zsidó közösségeknél is hasonló dolog alakult ki. Ők is szigorúan megszabták, hogy zsidó csak zsidóval házasodhat. Erre pedig nem mindig volt lehetőség az elszigetelt csoportjaik miatt, és vagy rokonnal jöttek össze, vagy a természetellenes parancs és közeg miatt kialakult bennük az a lelki háttér, hogy a saját nemükhöz kezdtek el vonzódni. Főleg, ha fiatalon tetszett volna nekik egy nem zsidó személy, de a családja szigorúan eltiltotta tőle, hogy kapcsolatot létesítsen vele. Aztán ez a lelki és családi minta tudattalanul tovább adódott és ezért találni a zsidók között nagyobb számban homoszexuálisokat, mint más népcsoportoknál. Sok másságot hirdető politikai csoport mögött is ők állnak az embereikkel, pénzeikkel és befolyásukkal. Hasonlóan az emancipációs mozgalmakhoz.

Napjainkban nagy port kavart, hogy Amerikában legalizálták a homoszexuálisok házasságát. Facebookon is rengetegen szivárványos zászlózták a képüket. Ebből is látszott, hogy a globális média érdekében áll terjeszteni ezt a természetellenes eszmét. Ez is a családok elleni munkásság része, mert minél többen lesznek melegek, annál kevesebb lesz a hagyományos családból. Mivel tudni illik, a példa ragadós. Lásd az Ókori Rómát, amely a saját fertőjében fuldoklott és össze is omlott. Vagy Szodoma és Gomorra története is egy vallási tanítás az emberek számára, hogy a természetellenes viselkedés nem összeegyeztethető az élettel és a halált és az elmúlást hordozza magában.

A liberális jogvédők pedig nem a homoszexuálisok érdekeiért aggódnak annyira. Hanem azért, hogy minél hatékonyabban pusztulást tudjanak kifejteni - mondjuk - a magyar társadalomra.

Persze itt érdemes megemlíteni, hogy ez globális, világ-szintű tevékenység, mint az emancipációs mozgalmak is.

A másság terjesztésére nagyon jó példa a filmekben megjelenő aranyos, vicces, kedves, édes kis homokos, akit mindenki szeret, mert olyan jó fej.

Az Euro Víziós dalfesztiválok KoncsítaWurstja, aki egy szakállas nő volt, vagy állítólag férfi. A neve is beszélő név volt. Különösebben nem szeretném elemezni. A lényeg, hogy a férfi és a női nemiszerv kifejezéseit illesztették össze a művésznevében, ezzel is utalva alakjára, hogy ő félig férfi, félig nő. Ebből is látható volt, hogy egy propaganda gépezet hozta létre, az emberek és főleg a fiatalok gondolkodásának befolyásolására.

Nem ő volt az első ilyen versenyző, mivel régebben az izraeli származású Dana International, mint transzvesztita, vagy mi, szintén győzött véletlenségből ezen a nemzetközi versenyen. Ezzel is azt hirdetve, hogy a nem-természetes a nyerő, a befutó és a győztes. Volt egy ukrán válogatott is, akik nőnek öltözve dallamos kis zenéjükkel második helyet értek el ezen a vetélkedésen valamelyik évben. Szervezett ez az egész, a dalok kiosztásától kezdve a szavazások befolyásolásáig! Úgyhogy küldjétek csak az sms-eket!

Minél több ilyen természetellenes példával találkoznak az emberek, annál inkább megszokják és elfogadják ezt a jellegű viselkedést és a végén már fel sem tűnik, hogy milyen káros eszmeiség mérgezi a társadalmakat és a családokat. Ezért dobják minél több helyen a népek elé, hogy annál hatékonyabb legyen a terjesztése a másságnak.

Természetesen itt le szeretném szögezni, hogy nem ítélem el a homoszexuális embereket. Nem gyűlölöm őket. Köztük is vannak becsületes, rendes emberek. Vannak olyanok, akiknek gyermekkorukban különböző fóbiáik, lelki betegségeik alakultak ki, őnekik meg a természetestől eltérő vonzalmaik. Lehet, hogy hipnózissal és az okok felkutatásával ők is gyógyíthatók lennének, mint a pókiszonyos, vagy borzalmakat átélt emberek. Feltéve, hogy szeretnének egyáltalán kijavulni.

Sokáig a pszichológia lelki betegségként kezelte a homoszexualitást, csak az utóbbi időkben vették ki onnét a meleg-propaganda (pro pagan da = add a tömegnek be) nyomásának hatására.

Szóval nem elítélni szeretném őket, csak felhívni a figyelmet arra, hogy ennek a beállítottságnak a terjesztése hosszú távon káros hatást fog kifejteni a társadalomra.

Napjainkban már azért megy a harc, hogy gyermeket is nevelhessenek az azonos nemű házaspárok. A különböző kutatások azt állítják, vagy ámítják, hogy az ilyen családokban nevelkedett gyerekeket nem éri semmiféle káros hatás. Azonban, ha valaki egy kicsit jobban belegondol, akkor nem olyan biztos ez. Volt is erre példa, hogy a leszbikus párnál nevelkedett fiú utálta a férfiakat és ezért önmagát is megtagadta. Ebből kifolyólag nemet szeretne váltani és át akarta magát operáltatni nővé.

Ha te is olyan családban nőnél fel, ahol anyukád undorodik a férfiaktól és a másik anyukád még jobban utálja és gyűlöli őket, akkor könnyen kialakulna benned is egy ilyen képzet, hogy a férfiak rosszak és nem kellenek. Vagy éppen fordítva. Mert ösztönszerű dolog, hogy amitől a szülők undorodnak, attól a gyerek is a családi mintából kifolyólag undorodni fog. Ha pedig ez a másik nem, akkor az már nem biztos, hogy egészséges lelki fejlődést biztosít a gyermekek számára a homoszexuális párok által nevelt családokban.

De a liberális jogvédők mindenáron támogatni akarják a másság terjesztését és azonos szintre emelését a hagyományos kapcsolatokkal. Emberbaráti szeretetből? Á dehogy! Az egész mögött tudatos pusztítás van a hagyományos családképpel kapcsolatban. Ez az igazi célja a nagy jogi szószólók munkásságának.

4.      A gender ideológia, azaz a gyermekek nemtelenné nevelésének káros hatása:

A másik zűrös téma pedig a gyermekek nemi hovatartozásának szintén szándékos megmérgezése. Egyes nyugati országokban (Svédország) már a fiúkat és a lányokat nem a nemük szerint nevelik, hanem úgy vannak vele, hogy majd kitalálják, hogy mik szeretnének lenni.

 Gyakorlatilag - ha ép ésszel végiggondoljuk -, ez már lassan egy tragikomédia, amit a liberális szabadosság terjeszteni igyekszik. A baj, hogy komoly és alattomos szándékkal teszik, így ebből kifolyólag védekeznünk kell ellene!

A férfi akkor szép, ha férfias. A nő akkor szép, ha nőies. Meg kell tanulni a felnőtt korban rá váró szerepeket. Lásd a lányoknál régen ez volt a babázás, házimunkában való segítés, a fiúknál pedig a különböző ház körüli barkácsolás, játékos harcok, földeken való munkák. Na már most, ha a gyerekben nem tudatosul kezdetektől fogva, hogy ha ő majd felnő, akkor nemétől függően férfinak, vagy nőnek kell  lennie, akkor eléggé vakvágányra futhat mind az élete, nagyobb léptékekben pedig az egész társadalom élete és sorsa.

A gender ideológia, azaz a nemtelenné nevelése a gyerekeknek tudatosan van támogatva. Ugyanaz az eset, mint az emancipációnál és a másság terjesztésénél is volt.

A különböző divat-irányzatok is szándékosan ezeket a kevert nemi jellegeket hirdetik. Ott volt az EMO stílus, ahol lányos fiúk zenekart alapítottak, meg a befelé fordulást hirdették.

A fiatal hírességek is, akiket felkarolnak és példaként állítanak a gyerekek elé, azoknál is sokszor megfigyelhető, hogy elsőre nehéz eldönteni nemi hovatartozását. Pont azért rakták a kirakatba, hogy szokja az emberek és főleg a kamaszok szem, tudata a nemek közötti határok elmosását.

Aztán most itt van a páva öltözködési stílus, a swag- és yolo-gyerekek tömegei, ahol sokszor a fiúk a passzos kis nadrágjaikban és rózsaszín pulcsijaikban feszítenek. El lett mosva a nemi jelleg sokszor ezeknél az irányzatoknál is. A fiúk lassan lányként, a lányok pedig fiúkként kezdenek el ruházkodni és viselkedni is.

Van egy modern kori versike, ami nagyon jól megfogalmazza ezeket a gondokat:

Nincs már szőke herceg fehér lovon,
Csak páva gyerek volánbuszon!

Tehát érdemes megmaradni annál az ősi bevált szokásnál, hogy a fiút férfinak, a lányt pedig nőnek neveljék a családok. Lehet próbálkozni torz irányokban, de ami nem a természet rendjét követi, az pusztulásra van ítélve. Jó volt olvasni, hogy Bagdi Emőke is hasonlóan nyilatkozott ebben a témában," és kiállt a hagyományos nevelési formánál.

5.      A nők hisztériával való uralkodása, valamint a szülök, vagy anyós belekontárkodása a fiatalok életébe: 

Csupa zűrös téma, de muszáj beszélni róla, ha meg akarjuk érteni az okait a családok napjainkban oly gyakori felbomlásának.

Mint említettem a férfiak elnőiesednek, a nők pedig elférfiasodnak. Ez oda vezet a családokon belül, hogy egyre több nő igyekszik hordani a nadrágot, uralkodni a férjén. A kezdeti bájos időszak után egy makacs, hajthatatlan tevékenység üti fel a házasságokban és a párkapcsolatokban a fejét.

Ismerős? Ha sapka van rajta az a baj, ha nincs rajta sapka az is baj. Talán Belga zenéje, az „Az a baj” című humoros szám jól összefoglalja ezt a viselkedési szokást.

Magyarán mondva a nők az állandó hisztivel igyekeznek uralmat szerezni a férjük felett. Kétféle dolgot tudnak ezzel elérni. Az egyik esetben a férfinek elege lesz az állandó nyűglődésből és megtörik, beletörődik a kedves párja zsarnok természetébe, és akkor beáll a papucsok táborába. Jó szolga lesz, minden szóra azonnal ugrik, hogy elkerülje az állandó szidalmakat és megrovásokat. Azonban ezzel együtt a hölgy elkezdhet siránkozni, hogy milyen egy tohonya férje van, meg, hogy nincs egy igazi férfi mellette. Semmi férfias nincs benne. Állandóan eljár otthonról, hogy ne kelljen az asszony közelében lenni. Azon pedig már nem gondolkozik el, hogy pont ő tette ilyenné az állandó sárkányos természetével. Siránkozhat, de a nadrágot ő akarta hordani, és így létrehozta a szakállas nők táborát. A férjéből meg lett, amit tudott csinálni. Aztán végül vagy megtartja rabszolgának, vagy bele un valamelyik fél, és létrejön a már sokat emlegetett válás.

A másik esetben pedig a férfi a megtörés helyett az állandó hisztire szélsőségesen reagál. Eltávolodik a családjától, mert a kezdeti boldog idők az állandó piszkálódások miatt véget értek. Eljár egyre többet a barátokkal kocsmázni, folyton ittasan tér haza, és az alkohol befolyásoló hatása alatt üti-vágja a feleségét, hogy addig se kelljen az állandó hisztériázását hallgatni. A gyerekek a családon belüli erőszakot sérült lelki világgal vészelik át. Nem beszélve arról, hogy a házasságok ebben az esetben is sűrűn véget érnek.

Persze nem mondom, hogy ez a jó megoldás. Nem védem a férfiakat sem, mert kettőn áll a vásár. Ahogy a „Mónika Show”-ban mondták, az emberek megérdemlik egymást. Azonban az uraknak is érdemes lenne egy jobban járható utat kitaposni, és nem a családi erőszak szélsőségeit létrehozni végső lépésként. Szelíden dominánsnak lenni a folytonos hisztik semlegesítésére. A hölgyeknek pedig el kellene gondolkozni, hogy az állandó kötekedéssel lehet, hogy megszerzik az irányítást, de a boldogságukat és a családjuk boldogságát fogják tönkretenni vele.

Megy a harc a családon belüli hatalomért. Ki-ki a saját eszközeivel vívja. A háborúból pedig nem marad nagyon más, csak kín és szenvedés. A végén pedig ott a válás.

Valahogy igyekezni kell az egyességre jutásra. Mint már említettem Lux Elvira egy-két munkásságában megemlíti, hogy a családi nyugalom és béke kialakításában nagyon nagy szerep hárul a nőkre. A nagyobb szerep az övék, ezért elkél a bölcs átgondolása a dolgoknak.

Keleten van egy mondás, hogy jól nézd meg, hogy milyen nőt veszel feleségül, mert olyan lesz a családod szellemisége. Pontosan arra utal ez is, amiről eddig beszéltem.

Szóval a szakállas nők helyett, a nők legyenek gondoskodó nők. A papucs, vagy agresszív férfiak helyett pedig a férfiak a családjukért kiálló igazi férfiak!

A másik gond pedig még ebben a témakörben az anyós virtus. Miért csak az anyósviccek terjedtek el az életben? Az apósokról miért nincsenek viccek?

Azért, mert többnyire a kedves, vagy éppen nem annyira kedves anyuka, nem tud tovább lépni csemetéje gyermekkorától. Az anyai ösztön még akkor is tovább működik, amikor már egyáltalán nem lenne rá szükség. 20 év alatt, míg felnevelte a gyermekét, teljesen hozzá szokott, hogy ő intézte a dolgait, ő mondta meg neki, hogy mit hogy csináljon, gondoskodott róla. Ennyi idő alatt szokássá vált számára ez az egész. A gond pedig ott kezdődik, mikor a gyermeke életében megjelenik a nagy Ő. Amikor már önálló életet kellene élnie a felnőttkor elérésével, saját lábán megállnia, a társával külön családot alapítania, minden befolyástól függetlenül. Ekkor sokszor az anyák tudatosan, vagy tudattalanul, de tovább is éltetik magukban az anyai ösztönt, és nem ismerik fel azt, hogy a gyermekük egy új életkorba lépett át. Ezzel az anyós nagyon megnehezíti mind a saját utódja, mind pedig annak párja életét is. Tisztelet természetesen a kivételeknek.

Sok anyós a családalapítás után is igyekszik beleszólni, megmondani a gyerekének, hogy mit hogy csináljanak a társával, hogy mi a jó nekik, mit szabad, mit nem… stb. Az anyai ösztön nem hajlandó elengedni az oly sok időn át pátyolgatott kicsi fiacskáját, vagy leányzóját, és befolyást akar még akkor is gyakorolni, mikor már nem igazán lenne rá szükség. Tapasztalhatják ezt mind a feleségek, mind pedig a férjek. Ezzel pedig nagyon nagy viszályok és családi tragédiák jönnek létre. Ilyenkor anyuka azzal védekezik gyakran, hogy ő csak jót akart. Azonban sokszor nem tudja, hogy a fiataloknak mi igazán jó. Mert nekik a saját életüket kellene élniük, minden erőltetett befolyástól függetlenül, és a saját lábukon megállniuk.

Odáig fajulhat a helyzet, hogy a harmadik megmondó fél annyira tönkre teszi az ifjú pár életét, hogy bekövetkezik a válás, amit már előzőekben pár gondolatban végigvettünk, hogy milyen nagy kárt csinál mind az egyének, mind pedig a társadalom életében.

Érdemes ennek a káros hatásnak mind az anyósnak, mind pedig az ifjú párnak tudatában lenniük. Ha anyukában van egy kis alapvető értelem, jóérzés és belátás, akkor igyekeznie kell visszafogni magát az intrikus viselkedésétől és lelki zsarolásoktól. Valamint a fiatalok is megtanulhatnak közösen, egységbe szerveződve tudatni az anyóssal, hogy nincs szükségük az állandó zűrösen ható befolyásra.

Mivel gyakran, ha két ember összeveszik, a háttérben megtalálhatjuk azt a nevető harmadikat, aki rosszalló megjegyzésével, bujtogatásával, piszkálódásával az egyik embert a másik ellen tüzelte. Ezt csinálja az anyós-betegségben szenvedő személy sajnos, és boldogtalanná teszi ezzel mind a saját gyermeke-, mind az unokái-, mind pedig az egész családja életét. Érdemes elgondolkozni neki azon, hogy megéri-e, hogy a kínlódó, civakodó, szenvedő, lelki sérült emberek boldogtalanul éljék az életüket, az ő idejétmúlt anyai ragaszkodásától és befolyásától.

Az ilyen természetű anyósok mellett, ha megmaradt a férje, akkor az már régen meg lett törve, és papucsférjként szintén az anyuka intrikus viselkedését kényszerül támogatni. Nem tud jobbat, mivel a saját személyes akarata már nem tud érvényesülni. Esetleg csak addig, amíg horgászni elugrik, hogy csend legyen körülötte, vagy esetleg elmegy a kocsmába a haverokkal és zsibbadtra issza magát, hogy lenyugodjon a házisárkány okozta feszültségektől.

Anyukának ezért bölcsebb a háttérbe vonulni és csak akkor segíteni, amikor a fiatalok kérik a támogatást.  Az ifjú pár pedig próbáljon szövetségre lépni, megérteni a helyzetet, anyóst is tájékoztatni erről, és ha másképp nem megy, a saját családjuk békéjének érdekében igyekezni a kapcsolatot minimálisra csökkenteni az ilyen károsan befolyásoló személytől.

Jobb a békesség!

6.      Erkölcstelen és istentelen társadalom pusztulásnak indulása:

Az előzőekben végig vettük, hogy az erkölcstelen viselkedés milyen káros irányba befolyásolja a társadalmat. A vallási parancsok nagyon le vannak szólva napjainkban. Pedig nem véletlenül tanácsolják az embereknek, hogy ne lopj, ne ölj, ne hazudj, ne paráználkodj, hanem azért, mert tisztában voltak ezzel régen is, hogy ha egy embercsoportnál elterjednek ezek a viselkedési formák, akkor az egyenes út a kultúra és a civilizáció leépüléséhez, majd pedig a pusztulásához.

Ehhez lenne érdemes visszatérni, a sok butító hülyeség helyett, amiket a tv-k, az újságok, az internet, és érdekcsoportok hirdetnek az emberek számára.

Érdemes megjegyezni, hogy a paráznaság pedig nem az, hogy otthon a házastársaddal szeretkeztek, hanem az, ha fűvel fával csinálja valaki a párja mellett. Esetleg azonos neműekkel, állatokkal, gyerekekkel, stb. Ezek a természetellenes szokások egytől egyig a nemzetet káros következményekkel „jutalmazzák” meg hosszú távon.

Viszont az Istenbe vetett egészséges, élő hit olyan jó hatással van a társadalomra, amely megakadályozza az erkölcstelenség elterjedését, és így óvja a társadalmat a züllöttség okozta pusztulástól.

A hívő emberek gyakrabban kiegyensúlyozottabbak, boldogabbak, mint hitetlen társaik. Márpedig egy boldog társadalom boldog életet fog teremteni, míg egy boldogtalan szenvedésbe és pusztulásba löki az azt alkotó egyéneket.

A házastársak, ha hitközösségben élnek egymással, akkor könnyebben megbocsájtják a hibákat, elfogadóbbak a másikkal, hűségesebbek a másikhoz. Ez pedig elengedhetetlenül fontos az egészséges családok meglétéhez, ebből következően pedig az egészséges nemzet létrejöttéhez.

Istenhez térjetek vissza, az Ő segítségét kérjétek a családi és világi gondok közepette. Akkor majd ismét újra a rendes kerékvágásba kerülnek majd a dolgok.

II.                  A családokat tönkretevő anyagi világbeli tevékenységek, történések:

Most pedig jöjjön a második rész. Eddig végig vettük, hogy gondolati síkon hogyan van megmérgezve a családok léte. Mindezek mellett pedig fizikai szinten is vannak károsan befolyásoló tényezők.

Melyek ezek?

1. A családok tudatos anyagi ellehetetlenítése
2. Oktatás idejének kitolása a családalapítás megnehezítésének érdekében – Iskolák liberális gyermeknevelése
3. Fogamzásgátlók elterjesztése
4. Abortusz engedélyezése – Egészségügy szándékos megbénítása

1.      A családok tudatos anyagi ellehetetlenítése:

Ez szokott a legnyomósabb érv lenni, hogy azért nem vállalnak több gyereket az emberek, mert anyagi szinten van ellehetetlenítve a nagycsaládos élet. Kevés a pénz, alacsonyak a fizetések, magasak az árak. Nagyon sokan félnek, hogy nem tudnák eltartani a családjukat több családtag esetén. Ez teljesen érthető is, és e mögött szintén egy ország-romboló érdekcsoport áll, akik tudatosan irányítják erre az útra az eseményeket.

Viszont azt is érdemes figyelembe venni, hogy régen úgy is fel tudtak 8-10 gyereket nevelni, hogy csak kettőre volt cipő, és nem volt mindegyik szobájában tv. Manapság a szülők abba a hibába esnek, hogy mindent meg akarnak adni a gyereküknek, amit ők nem kaphattak meg gyerekkorukban. Nincs ezzel baj, de figyelni kell arra is, hogy a csemete semmi teljesítménye ne legyen jutalmazva újabbnál-újabb kacatokkal. Tudatos legyen a nevelés, és ha felmutat eredményeket, akkor járjon a jutalom. Ne váljon elkényeztetetté, mert tudja, hogy úgy sem kell segítenie otthon, meg tanulnia az iskolában, mert a szülők úgyis mindent aláraknak akkor is. Valamint nem is kell neki mindent megadni, hogy így megtanulja a lemondást, és hogy ha majd felnő, akkor maga teremthesse meg magának az áhított célokat.

Mint már említettük, a nőket a fizetések befolyásolásával szakították ki a családból, az anyai szerepből. Régen egy ember fizetéséből elélt egy család. Napjainkban pedig már két ember keresete is kevés a számlák kiegyenlítéséhez.

Ezen nagyon sokat tudna segíteni az, ha az emberek igyekeznének önellátó életre berendezkedni. Még, ha nem is mindent, de a lehető legtöbb dolgot megtermelni, előállítani maguknak, hogy minél több szolgáltató zsarnokságát kiiktassák az életükből. Régen is így tudtak a nagycsaládok létezni! Nem a panelházban…

tehát igyekezni elérni azt, hogy:

-          saját magunknak megtermeljük az élelmiszer javát egy kertes házban, vagy megművelhető telken. Nyulak, tyúkok tartásával. Keltetőgép vásárlásával. Gyümölcsfák ültetésével és gyümölcsös létrehozásával. Aki így tesz, az olyan, mintha saját pénzt nyomtatna. Főleg a mai árakat figyelembe véve.

-          zöldségek, gyümölcsök tartósítása házilag, hogy ne a bolti mérgekkel kezelteket kelljen fogyasztania a családnak.

-          a fűtésben a gázszolgáltató elhagyásával. Hőtartó kemence, tömegkályha építésével, hirdetési újságokból papír-brikett készítésével. Volt, aki kisebb házak évi fűtését fedezte vele. Sörkollektor alkalmazásával. Gyorsan növő császárfa ültetésével.

-          vízszolgáltatótól való megszabadulással. Egy víztisztító berendezés beszerzésével. Bevizsgált kútvíz használatával.

-          barkácsolás elsajátításával. Nagyon sok drága dolgot akár mi magunk is képesek vagyunk előállítani. Ágykeretet, polcot, asztalt, ólat, kerítést, stb. Csak pár szerszám, faanyag és egy kis szaktudás, amit már az interneten is megtalálhatunk. Idővel megtérülnek ezek a dolgok.

-          satöbbi… gondolkozzon mindenki azon, hogy az életkörülményeiből, lehetőségeiből miket tud kihozni.

A szolgáltatóktól való függés kényelmes, de visszaélnek vele a vezetőik, és napjainkban már megnyomorítják az emberek életét a hatalmas összegekkel. Ezért kell önellátásba vonulni minél nagyobb mértékben. Régen a kulák családokat is azért üldözték, mert eltartották magukat a saját földjeiken. A beszolgáltatásokkal, vágási tilalommal, zaklatással, értékes földjeik elvételével kergették be őket a falvakba, városokba, ahol már rákényszerültek a pénzhasználatra és a csekkek fizetésére.

Ha önfenntartó módon élnének az emberek, akkor talán bátrabban mernének vállalni több gyermeket, és ez idővel elejét venné a népességfogyásnak a nemzetünkben. Aki erre indíttatást érez, az próbáljon erre törekedni.

Sírnak az ország megvezetői a tv-kben, hogy csökken a magyar lélekszám, de közben mindent megtesznek azért, hogy ez így is maradjon.

Sokan elmenekültek itthonról külföldre a gazdasági erőszak miatt, és nem a kalandvágy hajtotta őket. Rendelkezz be önellátásra, és akkor talán a kevéske fizetésből is jobban tudsz boldogulni. Próba, szerencse.

2.      Oktatás idejének kitolása a családalapítás megnehezítésének érdekében – Iskolák liberális gyermeknevelése:

Mint már említettem, az oktatás tudatos züllesztésével olyan irányzatokra és rossz mintákra nevelik a gyerekeket, amelyek később nem sok jót tartogatnak a számukra. Persze vannak kivételek.

Napjainkra olyan szinten kitolták a fiatalok taníttatását, hogy sokan közülük 25-30 évesen végeznek a tanulmányaikkal, és akkor kerülnek ki az életbe és próbálnak létbiztonságot kialakítani, amikor megfelelő esetben már régen családos emberek kellenének, hogy legyenek. Mindemellett az iskolákban nem tanítják a családalapítással, családfenntartással, gondozással kapcsolatos dolgokat. Mindenféle haszontalan vackot bemagoltatnak velük, de az életre nem készítik fel őket, és nem a természetes irányba, mondjuk a családvállalás felé terelgetik őket.

Nem az a baj, hogy iskolába járnak az emberek, hanem az, hogy a tananyag jelentős része az életben egyáltalán nem használható, másrészt pedig eltúlzott mennyiségű és lexikális tudás, amit 3 hét múlva úgyis elfelejt. Egész napra lettek besorozva a tanodákba, és a túlterhelt fiatalok inkább kiégnek az oktatás túlzott követelményeitől, mintsem hogy a tudás vonzóvá váljon számukra. Tehát ez az egész tanrendszer jelentős átalakításokra szorulna. Folyton történik benne változtatás, de általában mindig rosszabb lesz, mint volt. S hidd el nekem, hogy ez nem véletlenül, hanem akarattal történik így.

Például a családdal kapcsolatban azt kellene tanulniuk, hogy hogyan legyenek jó szülők, hogyan neveljék, tanítsák gyermeküket, hogyan gondoskodjanak róla. A sorsukban bekövetkező problémákat hogyan kezeljék lelkileg és fizikailag is. Hogyan táplálkozzanak, hogy egészségesek legyenek. És ami talán a legfontosabb, hogy hogyan éljenek Istenbe vetett hittel az élet nehézségeiben. Mert ez az alapja mindennek. E nélkül beteg embereket és végül egy torz társadalmat kapunk, mint, ahogy azt napjainkban is láthatod.

A liberális oktatás pedig teljesen tönkretett mindent. A gyerekek egyre fegyelmezetlenebbekké válnak, és a végén a tanárt hurcolják meg, amiért egy vadállat gyereket kénytelen volt megnevelni. Valamint sok veszélyt is tartogat, mivel a szófogadatlan gyerekek, akik nem hallgatnak a szép szóra, gyakran balesetveszélyes helyzetbe kerülnek és akár súlyosan is megsérülnek. A magatartásbajos fiatalokat berakják a jók közé, aminek az az eredménye, hogy az egész tanórát tönkreteszik a viselkedésükkel. A tanár pedig rájuk se szólhat erélyesebben, mert akkor jön be a szülő, hogy az ő tündéri gyermekét mennyire megbántották.

A liberális aknamunka elérte azt, hogy ne lehessen fegyelmezni, mert kötelességeik nem, csak jogaik vannak a drágáknak, és egyből repül a tanár ellen a feljelentés. Valamint még azt, hogy a neveletlen tanulókat elkülönítve nem lehet tartani, hogy ne akadályozzák a rendes gyerekek oktatását. Feltűnően sok a bajos tanulók között a cigány származású. Nyugodtan meg lehet kérdezni akármelyik tanárt. Ez nem fajgyűlölet, ezek csupán a tények. A romákat meg még azért sem lehet elválasztani az osztályoktól, mert az már rasszizmus, nácizmus a liberális, züllesztő propaganda szerint. Így pedig tovább rombolják a csoportok közösségét az otthonról hozott „kulturált” családi mintával. Na és akkor itt megint tisztelet a kivételnek, mert néha arra is akad példa.

Amikor kikerül egy fegyelmezetlen ember a társadalomba, az nem biztos, hogy megtanult építő jelleggel munkálkodni. Amikor pedig kikerült a nemzetbe tömegével ilyen rendetlen felnőtt ember, akkor pedig az már kész katasztrófa. Az ilyen ismét a magyarság leépülését támogatja. Ha pedig családot alapít, akkor ezt a viselkedési formát fogják tőlük is eltanulni a gyerekek. Így megy a romboló láncreakció nemzedékről nemzedékre.

3.      Fogamzásgátlók elterjesztése

Az irányított szexuális forradalmak bizonyos mértékben segítettek az emberek begyöpösödött gondolkodásán, de sokat is romboltak végül a hagyományos családi értékeken.

Nagy pénzekkel támogatták bizonyos gazdasági csoportok azokat a kutatásokat, hogy hogyan tudnák kifejleszteni a fogamzásgátló tablettákat. Nem is annyira a pénzszerzés lelkesítette őket, hanem az, hogy a népességszaporulatot ezzel is csökkenteni tudják.

A különböző fogamzásgátlók, védekezési módszerek megóvják ugyan az embereket a nem kívánt gyermekáldástól és nemi betegségektől, de nem feltétlenül lenne rájuk szükség, ha az emberek felelősségteljes párkapcsolatokban élnének, mint ahogy az régen volt „divatban”.

Ezek a védekezési módszerek azt is előhozták, hogy felelőtlenül beleugranak a tömegek alkalmi légyottokba, amikről már előzőekben kifejtettem, hogy a társadalom és a családok létrejöttére milyen károsan hatnak hosszú távon. Ha pedig mégsem működne 100%-osan a gólyagátló, akkor meg egy olyan emberrel maradhat együtt valaki, aki nem biztos, hogy a legideálisabb társa lesz neki. Vagy már arra sem fog emlékezni a buli hevében, hogy ki is volt az apuka, és maradhat egyedül a gyerekkel.

Mint, ahogy a viccben is volt:

Kérdezték az anyukát, hogy ki a gyerek apja?

Ő pedig nem tudta, mert akkora buli volt, hogy örült neki, hogy a gyerek nem ugat. 

Szóval a fogamzásgátlók is károsan hatnak a családalapításra és a gyermekek születésére. Nem beszélve arról, hogy egyes szerek mennyire károsak a nők szervezete számára. Valamint az sem biztos, hogy a legjobb hatással lesz a majdan születő gyerekekre. Még akkor sem, ha anyuka addigra abbahagyta a szedésüket.

Régen rákényszerültek az emberek, hogy megbízható embert keressenek párjuknak, hosszú távon gondolkozva. Mind a társadalmi szabályok miatt, mind pedig a fogamzásgátlók hiányában könnyen beköszönő gyermekáldás végett. Lehet, nem tudták úgy kiélni magukat, mint napjainkban, de talán megfelelőbb elvárások és elgondolások alapján alakították ki a házastársi kapcsolatokat. Mert tudták, hogy hosszú távra érdemes tervezniük.

A fogamzásgátlók levették ezt a terhet a tömeg nyakáról, de el is értük azt, hogy a társadalmunk fogyásnak indult. Ugyanakkor a harmadik világ emberei nem ismerik a természetes mintát romboló eszméket és fogamzásgátlókat, így ők szaporodnak a legnagyobb mértékben a Földön. „Azé a föld, aki tele szüli!”. Erre jó lenne, ha odafigyelnének a magyarok is. Mert az időleges hedonizmus idővel véget ér, és akkor nem biztos, hogy azok lesznek többségben, akik egy élhető társadalmat fognak működtetni hazánkban.

4.      Abortusz engedélyezése – Egészségügy szándékos megbénítása:

Végezetül pedig a legnagyobb tragédiája a magyarságnak az abortusz bevezetése volt 56 után.

Az abortuszok révén gyakorlatilag több magyar embert öltek meg, mint az összes háborúnk során. A saját anyjuk-apjuk végzett velük.

Nem szeretnék ítélkezni. Viszont nem árt, ha az emberek tisztában vannak azzal, hogy amikor egy gyermek megfogan, akkor az már azt jelenti, hogy egy lélek meg szeretne születni. Ha pedig elvetetik a magzatot, az olyan, mint egy gyilkosság. Egy néma sikoly, mert a még meg nem született csecsemő szólni sem tud a szülőkhöz, hogy ne tegyék.

Azért tragikus még ez az egész, mert sokszor az elvetetett gyermekek nem mások, mint a szülők elhunyt hozzátartozói, régi barátai, családtagjai, szerettei, akik szeretnének újjá születni. Például szülők, nagyszülők, régi életek ismerősei. A kereszténységben a feltámadás tana rejti magában az újjászületés fogalmát. Nem a hullák fognak feléledni, hanem a lelkek támadnak fel új testben, egy új élet által, egy anya méhéből egy újjászületés során.

Egy abortusszal pedig pont ezt a folyamatot teszik tönkre a szülők. Nem beszélve arról, hogy milyen káros sorsszerű hatást hívnak be az életükbe, mivel a vétkeinket valahogy jóvá kell mindig tenni. Az abortusz utáni depresszió ezért alakul ki sok nőnél, és ezért változik meg gyakran ezeknek a hölgyeknek a szexualitáshoz való hozzáállása.

Magyarországon 6-7 millió gyermeket vetettek el az elmúlt 50-60 évben. Pont ennyi hiányzik a népességből. Bűneink bére a szenvedésünk. A megölt magzatok halála, a nemzet halálát rejti magában hosszú távon, mert csökken a lakosság lélekszáma.

Tehát nem biztos, hogy jól van ez így! Még egyszer mondom, nem szeretnék ítélkezni, de mindenki gondolkozzon el ezeken a dolgokon, de nagyon. Hova fog ez hosszú-távon vezetni? Biztos, hogy megéri?

Az egészségügy pedig romokban hever a tudatos pusztító érdekcsoport miatt. Haszontalan, értéktelen, másodlagos dolgokra tízszer, százszor annyit költünk, holott lehet, hogy rendbe jöhetne hazánkban annak a pénznek az apró töredékéből az orvoslás, a kórházak helyzete. A másik az, hogy olyan embereket ültetnek a kórházak élére, akik havonta milliókat keresnek, közben pedig már arra nincs pénz, hogy rendes kötszert vásároljanak a betegek számára. A fiatal orvosok meg menekülhetnek külföldre, mert 20 évi tanulás után is alacsonyan tartják a béreiket. Ez is a népirtás egyik módja, - még ha nem is közvetlenül, hanem közvetett módon. Nézd csak meg a várólistákat. Mire kivizsgálják a beteget, addigra annyit romlik az állapota, hogy lehet, a végén belehal egy akkor még könnyen gyógyítható betegségbe. Így szépen fogy a nyugdíjas, a lakosság létszáma.

Mit lehet tehát tenni, hogy megállítsuk a nemzetünk fogyását és elmúlását?

Érdemes végiggondolni az itt elmondottakat. Megfontolni a tanácsokat, és tovább vinni gondolatban a saját életedre is levetítve, hogy hogyan is lenne jó élni, és a magyar nemzetünk társadalmát működtetni, fenntartani.

Tehát tudatosnak lenni a baj okairól elsősorban! Elkerülni a hibákat és a káros hatásokat! Istenes és erkölcsös életet élni, mert az mindennek az alapja! Törekedni a jóra, hogy a világ is jobbá váljon körülöttünk!

Ugyanis az Isten-telen emberek gyakrabban élnek szeretetlenségben, megkeményedett szívvel, és ezt is vetítik maguk köré. Így létre jönnek a beteg családok és a szenvedő társadalom.

Minden magyar családnak érdemes lenne legalább 3 gyereket vállalnia. Kettőt a szülők utánpótlására, és minimum 1-et a növekedő lélekszám érdekében. Akkor állna meg a nemzetünk fogyása.

Régen háborúk után a nyolcas szorzóval állították helyre a magyarságon belül a megfelelő létszámot, de ilyet napjainkban nem is nagyon merek kiejteni a számon a nők és a férfiak számára.

Végezetül pedig a legfontosabb, hogy kérjük Isten segítségét és bölcsességét, hogy túl tudjunk lépni hibáinkon és tévelygéseinken.

Te is kérd hangosan a következőket:

Kérem, hogy az Isten akarata teljesedjen ki a magyarság népességcsökkenésére, a magyar családokra és azok minden jellegű bajaira, problémáira, gondjaira! Kérem az Istent, hogy szabadítsa meg a magyar családokat minden káros hatástól, romboló szellemiségtől, rossz irányzattól, ártó történéstől, hogy újra boldog és elégedett nemzetté tudjunk válni! Kérem, hogy az Isten akarata teljesedjen ki az abortuszokra az egész világon és az általuk kiváltott hatásokra is! Legyen minden, ahogy az Isten szeretné ezen dolgokkal kapcsolatban, a múltban, a jelenben és a jövőben is!

Úgy legyen!

Terjeszd ezt az írást, hogy másokban is tudatosuljanak ezek a problémák. Így majd idővel elindítasz a társadalomban egy javító változást. Mind gondoloti, mind pedig fizikai szinten is!

Terjeszd ezt az írást!

Legyetek jók, ha tudtok, mert minden más hiábavalóság!

fénybenjáró