− Mit gondol, a szakszolgálat most, interjú közben is figyel minket?

− Valószínűleg. Nagyjából bármilyen nyilvános rendezvényen feltűnök, a rendvédelem ott van. Ez engem nem is zavar. Tudunk egymásról.

− Hogy szűrik ki, ha a soraikba épül be a nemzetbiztonság?

− Sehogy, ez szerintem lehetetlen. De akadt már olyan ember, akit úgy küldtek, majd annyira megtetszett neki a közeg, hogy köztünk maradt. De olyan is volt, hogy valaki keddről szerdára eltűnt közülünk, nyilván ennek is volt oka.

− Az Indexnek azt mondta, hogy a rendvédelmi szerveknél is akadnak szimpatizánsaik.

− Igen, a TEK valószínűleg azóta is keresi, hogy soraikban kiknek tetszik a Betyársereg.

− Hogyan lehet a fogyasztói társadalmon kívül élni?

− Vissza kell térnünk ahhoz az alapvető erkölcsi értékrendhez, amit a múltban sokan megpróbáltak megsemmisíteni, amit a normalitás rendjének hívok. Alapvető emberi értékeket helyezünk előtérbe, az anyagközpontú világ ellenében. Olyan elveszett értékeket kell újra felfedeznünk, mint a bajtársiasság, az összetartás, a segítőkészség, a szociális érzékenység, a közösségért való tenni akarás. Faji alapú közösségről beszélünk, a globalizáció és a liberális demokrácia totális csődje után az emberek egyre szívesebben fordulnak olyan csoportok felé, amelyeket korábban démonizáltak. A faj, a fajta, az identitás újrafelfedezése szerintem Európában ma a korszellem része. Nyilván időbe telik, amíg a mainstream médiában is ez lesz majd az irányadó, de kivárjuk.

− Tényleg nincsenek a Betyárseregben családos emberek?

− De, sokan vannak olyan családapák, akikben a tettvágyat éppen a gyermekeik jövője motiválja. A Betyársereg a 2006-os utcai harcokban alakult meg, abban a forradalmi helyzetben az elégedetlenek élcsapataként jöttünk létre. Akkoriban nemcsak a regnáló kormánynak, hanem magának a rendszernek az etikai értéke is megkérdőjeleződött. Mára ez egy önszerveződő, önkéntes sportmozgalom, hamis kép tehát, hogy egyfajta rendfenntartó erő szerepét húznánk magunkra. Persze szívesen segítünk a bajbajutottakon. Ha valahová megyünk, azt nem hívás alapján tesszük, hanem igyekszünk ellenőrizni, hogy valós és jogos-e a Betyársereg jelenléte bármelyik magyar településen. Olyanokon soha nem segítünk, akik korábban életközösségbe, pél­dául házastársi kapcsolatba kerültek cigányokkal, ezáltal maguknak keresték a bajt. De szögezzük le: nem vagyunk rendvédelmi szervezet, a rendvédelem ugyanis egy szakma. Sőt, mi alapvetően hiszünk abban, hogy a jelenlegi törvények jók, csak a betartatásuk helyenként sikertelen. Igazából az a szerepünk, hogy rámutatunk a rendszer azon fogyatékosságaira, hogy egyesek nem tartják be a törvényeket vagy az együttélés szabályait.

− Ötvenegymillió bevándorló kering a világban, akik elsősorban Európába kívánkoznak. Ön szerint még a mi életünkben eljön a civilizációk háborúja? Akár etnikai köntösben, polgárháború képében?

− A bevándorlókkal együtt érkezik a Mad Max-világ. Gyakorlati esély van arra, hogy még a mi életünkben kitörjön a fajok háborúja, amelyben a bőrszín lesz az egyenruha, és a kulturális identitás jelent majd összetartó erőt. Utóbbi összetartozás túlmutathat a nemzettudaton, és vérmérséklet szerint nevezhetjük majd civilizációsnak vagy faji alapúnak. Ezt leegyszerűsítő butaság lenne simán nácizmusnak nevezni. Mi már nem tudunk kötődni semmilyen formában a múlt századi ideológiákhoz. Én sem tudok közösséget vállalni azzal, amit Adolf Hitler, Benito Mussolini vagy éppen Franco tábornok képviselt. Nagy formátumú európai politikusoknak tartom őket, de a jelen kor kihívásaira a korszellemhez igazodva kell kidolgozni a válaszainkat. Hitler különbséget tett az európai nemzetek között, például a szlávokat érthetetlen okokból alsóbbrendűnek tételezte. Ez hiba volt. Ahogyan ma már a kilencvenes évek szkin­hedmozgalma is kontraproduktív. A Betyársereg tagjait nem a nácizmus, hanem egyfajta, a korszellemet megértő genetikai program hozta össze.

− Mi a véleménye arról, hogy a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen kötelező tárgy lesz a holokauszt­oktatás?

− Éppen ellentétes hatást vált ki, mint amire létrehozták, és gerjeszteni fogja az antiszemitizmust a diákok körében.

− Sokak szerint a Betyársereg egy maffia, a szervezetet összefüggésbe hozzák védelmi pénzekkel, bűncselekményekkel, fenyegetőzéssel. Sőt, Novák Előd Jobbik-alelnök néhány éve még azt is állította, hogy soraikban drogdílereket is találni.

− A sereg 2008 óta létezik, azóta sem a szervezet ellen, sem semelyik tagja ellen soha nem indult semmilyen eljárás. A mi tagságunk nem szervezetlen csőcselék, nem antiszociális elemek gyülevészhada. Novák Előd pedig valóban mondott furcsákat, és sajnos még nem kért érte bocsánatot.

− Az eset kapcsán a pártelnök kijelentette, hogy mostantól nincs kettős tagság a Betyársereg és a Jobbik között. Van kettős tagság?

− Nem nagyon. Egyébként Vona Gábor és köztem egy fénykép alapján időről időre megpróbálnak valamiféle szellemi rokonságot bizonyítani, de nem lehet, mert ő például soha nem foglalkozott faji kérdésekkel. Köztünk létezik egyfajta baráti viszony, de nem járunk össze, leginkább sportrendezvényeken szoktunk véletlenszerűen összefutni. Személyi átfedések nincsenek a Betyársereg és a Jobbik között. A viszonyunkra inkább a kölcsönös tisztelet a jellemző.

− Mit gondol a Jobbik néppártosodásáról és a radikális vadhajtások meghirdetett lemetszéséről?

− A II. világháború után a jobboldali értékrendhez tartozó nézeteket, gondolatokat nagyon csúnyán démonizálták. Iszonyatos nehéz dolga van a Jobbiknak, amikor ezt megpróbálja ellensúlyozni, és megkísérel egy valóban komoly nemzeti szellemre épülő, egészséges, élhető, szociálisan érzékeny rendszert felmutatni. A néppártosodással megkísérlik széles körben megjeleníteni azokat a szellemi irányvonalakat, gondolatokat, amelyeket korábban az irányított közvélemény tiltott. A politikai racionalitás felülírja az érzelmi és indulati alapon megfogalmazódó véleményeket. Ezért nincs bennem személyes sértődöttség, Novák Elődre sem haragszom, nem tudom, ki beszélhette tele a fejét butaságokkal. A radikális vadhajtásokról az emberek azt gondolják, hogy ha valaki kiírja a közösségi oldalára, hogy ezt és azt gödörbe kell lőni, az radikális. Szerintem ez nem radikalizmus, hanem pojácaviselkedés, főleg olyanok részéről, akik nemhogy lőni nem tudnának, de már a liberális sajtó támadásaitól összeomlanak.

− Bertha Szilvia korábbi jobbikos képviselő állítólag a Jobbiktól jobbra pozicionált, nemzeti pártot szervez. Mi erről a véleménye?

− Bertha Szilvia munkáját nagyra becsülöm, de a kezdeményezése komolytalan. Nem hiszem, hogy jelenleg a Jobbiknál radikálisabban lehetne hitelesen képviselni a jobboldali értékeket, mert egy bizonyos határon túl az erre vállalkozók jó eséllyel megsértenék a törvényes rendet, és azt a pártot betiltanák. Ez vajon kinek lenne jó megint?

Forrás: http://www.napigazdasag.hu/cikk/47142/?honnan=Nemzeti_Hirhalo
Beküldte Kunavar