A legfeltűnőbben a magyar külügy viszonyulása alakult. Szijjártó Péter külügyminszter kijelentette, hogy egyetért a román fél azon ötletével, hogy a Hargita megye területén, Csíkszentmárton birtokában levő hősi temető a román hadügyminisztérium kezelésébe kerüljön. Egy héttel később az Országgyűlésben Menczer Tamás külügyi államtitkár ezzel homlokegyenesen szembemenő nyilatkozatot tett. A magyar külügy álláspontjának változásában bizonyára szerepet játszott az a székelyföldi felháborodás is, ami Szijjártó Péter külügyminiszter bejelentését fogadta.

A hintapolitika, amelyről Patrubány Miklós, az MVSZ elnöke júniusi nemzetpolitikai előadásában (https://www.youtube.com/watch?v=dnPoTdGGBDs) beszélt, nem jellegzetesen magyar erény. A magyar erény a politikában is, miként az életben, az elvszerű, felkészült és határozott vonalvezetés. Ennek nagyszerű példáját adja az Erdélyi Szövetségnek az Úz-völgyével kapcsolatos állásfoglalása, amelyet alább teljes egészében, magyarul, továbbá angolul és németül is közzéteszünk, a magyar állami vezetőknek, valamint a külhoni magyar politikusoknak is kiemelten a figyelmébe ajánlva.

TILTAKOZÁS AZ ÚZ VÖLGYI TEMETŐ ERŐSZAKOS ROMBOLÁSA, ELOROZÁSA ELLEN

(Az Erdélyi Szövetség állásfoglalása)

Az 1920 óta eltelt 100 évben az erdélyi őshonos magyarság otthonából való kivetésére, elűzésére állandó atrocitásokkal, háborús időben etnikai tisztogatással, népirtással, a román közigazgatás kiépülésekor és azt követően a magyar tannyelvű iskolák elvételével, a magyar nyelv használatát korlátozó, majd a közigazgatásból eltiltó rendeletekkel, föld-, ház-, egyéb tulajdon elvételével, az magyar egyházak ellehetetlenítésével, papjainak üldözésével, a határövezetek románokkal való betelepítésével, a Székelyföldön ún. „kultúrzóna" kialakításával a székelyek „visszarománosítására", magasabb adófizetéssel, diszkriminatív hitelpolitikával tönkretéve a magyar vállalkozásokat, sújtották az erdélyi magyarokat. Numerus clausussal akadályozták a magyar diákok egyetemre való bejutását, tanítóikat, értelmiségi vezetőiket állandó üldözéssel Magyarországra való emigrációra késztették. Elvették helyneveiket, személyneveiket. 1945 után a magyar tannyelvű iskolahálózat elsorvasztásának új korszaka kezdődött és napjainkban a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Kar román egyetembe olvasztásával, a székely Mikó Kollégium államosításával, a rendszerváltás követően Erdélyt és azon belül a székely megyéket érintő erősebb elvonással és visszatartott gazdasági fejlesztéssel diszkriminálják, a magyar közigazgatási vezetőket (polgármesterek, alpolgármesterek) peres úton bírságolva félemlítik meg, miközben a szocializmus centralizációját, a központi hatalom kinyújtott kezét szolgálják az állítólag „törvényességi felügyeletet gyakorló" prefektusok felettük.

Most odajutottunk, hogy nemcsak hatalmas épületeket, ortodox templomokat emelnek a magyar városok városképének románosítására, nemcsak az intézményeiket, a földjeiket, tulajdonukat, de még a temetőiket is el akarják venni a magyaroktól!

A kimagasló erdélyi magyar tudósoknak, alkotóknak nyughelyet adó Házsongárdi temetőből a rendszerváltást követően sorra tűntek el a magyar sírhelyek, helyükbe románokat temettek, s most az úz-völgyi magyar temetőt is el akarják venni tőlük; feldühödött, vagy valakik által felizgatott – ahogyan ez 1990-ben marosvásárhelyi pogromnál is történt - román csőcselék június 6-án tört rá a temetőt őrző székelyekre, törve-zúzva, bozgorozva, ahogyan ez rendszerint történt és történik azon a tájon.

Az úz-völgyi harcok során több mint 1000 elesett osztrák-magyar katonát temettek el ebbe az úzvölgy-telepi temetőbe 1918 elejéig. Néhány kimagasló helytállást tanúsító tiszt külön emlékművet kapott.1944-ben a szovjet gépesített alakulatok órák alatt szétverték a székely határvédelem itt védekező alakulatait, sok székely jeltelen sírban nyugszik. Ezért az úz-völgyi hősi temető második világháborús emlékműveit 1990 után állították, többek között a háborút túlélő székely veteránok kezdeményezésére. A temető 1994-től ismét hivatalos megemlékezések helyszíne lett, és folyamatosan zajlik a felújítása. Jelenleg több mint 670 kereszt van helyreállítva, és több emlékművet is felállított a magyar állam támogatásával a csíkszentmártoni önkormányzat és más szervezetek.

Az elmúlt 100 évben számtalan erdélyi magyar hősi temető pusztult el, vált az enyészetté (pl. a Gyilkos-tó környékén lévő, ún. dancurási osztrák-magyar hősi temetőt 1987-ben kotrógépekkel dózerolták le a Ceausescu-féle hatóságok. Az úzvölgy-telepi temető az egyetlen, nagyrészt rehabilitált monumentális első világháborús temető ma Székelyföldön, mely pótolni volt hivatott ezt a hiányt. – A román belügy a bejelentésekre széttárja a karját – nem tud mit tenni, „vizsgálják az ügyet".

Ugyanakkor 5 évi nehéz börtönbüntetést szenved ártatlanul, koncepciós perben elítélve a világ szégyenére Beke István és Szőcs Zoltán!

Le kell szögeznünk, a magyar állam minden megbékélési kísérletét durván elutasítja, száz éve kijátssza a román politika, igazságszolgáltatás, rendőrség stb. Nincs más kiút Európa legnagyobb nemzeti kisebbsége, a Székelyföld magyarsága számára Romániában mint a területi autonómia, amikor az általa lakott területen saját regionális törvényhozással, regionális kormánnyal, annak alávetett rendőrséggel, a helyi adók helyi felhasználásával, a központi költségvetésből kiegészítve dönthet minden napi életéről! lényegében a NUT2-es modellről beszélünk, amellyel adták meg az Európa Unión belül számos kisebbségi népcsoportnak önálló régió alakításával a területi autonómiát. Erdély számára pedig ki kell követelni a Románián belüli különállást hasonlóan Bánáthoz, mert a regáti románságtól eltérő gazdasági fejlettségű, kultúrájú területek Európába való visszaintegrálódásának ez az egyedüli útja. Véget kell vetni a 100 éves szenvedésnek!

FELHÍVÁS

Minden magyar felelős minden magyarért! (Szabó Dezső)

Az Erdélyi Szövetség a magyar szolidaritás jegyében azzal a felhívással fordul a Kárpát-medencében és a világ bármely részén élő magyarokhoz, hogy álljanak ki székelyföldi nemzettársaik mellett és aláírásukkal támogassák tiltakozásunkat a dormánfalvi (Dărmănești) katonai temetőben történt román provokációk, különösképpen a tegnap történt megengedhetetlen atrocitások ellen.

Pár nappal a pápa békét és megértést szorgalmazó látogatása után és pünkösd felemelő ünnepe előtt a monarchia, illetve Magyarország elesett katonái nyughelyének és emlékének a megszentségtelenítése egy ki tudja kik által felbíztatott csőcselék által az égre kiált. A békés magyar jelenlevők ellen elkövetett minősíthetetlen atrocitások, nemkülönben a rendfenntartó szervek, a hatóságok néma asszisztálása régmúlt időket és az 1990-es marosvásárhelyi eseményeket idézik.

Tiltakozunk a jelenlevő helyi román hatóságok egyoldalú és részrehajló állásfoglalása ellen, nemkülönben felettes hatóságaik látszólagos tehetetlensége ellen.

Tiltakozunk katonáink és bármely egykori elesett katona emlékének lábbal tiprása ellen. A sírkert erőszakos birtokbavétele és a román emlékmű erőszakos elhelyezése nem más, mint az elesett katonák emlékének a semmibevétele és a múlt meggyalázása.

Tiltakozunk a magyar múlt tagadásának és kisajátításának ezen újabb megnyilvánulása ellen.

Felkérünk minden magyart és minden magyar intézményt, hogy lehetősége szerint tiltakozzék a dormánfalvi (Dărmănești) események ellen.

Budapest, 2019. június 7.

ERDÉLYI SZÖVETSÉG

MVSZ Sajtószolgálat
10128/190620

Beküldte: Bálint Miklós