Giancarlo Canepa 11 augusztus
https://www.youtube.com/watch?v=7CXj0AGuh4c ⇒
Az "Univerzum 25" kísérlet a tudomány történetének egyik legfélelmetesebb kísérlete, amely egy egérkolónia viselkedésén keresztül próbálja megmagyarázni az emberi társadalmakat.
A "Universe 25" ötlete John Calhoun amerikai tudóstól származik, aki egy "ideális világot" alkotott, amelyben egerek százai élnének és szaporodnának. Pontosabban Calhoun megépítette az úgynevezett "Egérparadicsomot"; egy speciálisan kialakított helyiség, ahol a rágcsálóknak bőséges élelem és víz, valamint bőséges élettér állt rendelkezésükre. Kezdetben négy pár egeret helyezett el, amelyek gyorsan szaporodni kezdtek, és populációjuk gyorsan növekedett. A kísérlet után 315 nappal azonban szaporodásuk jelentősen csökkenni kezdett.
Amikor a rágcsálók száma elérte a 600-at, hierarchia alakult ki közöttük, és ekkor jelentek meg az úgynevezett "nyomorultak".
A nagyobb rágcsálók elkezdték megtámadni ennek az alcsoportnak a tagjait, aminek következtében az alcsoportba tartozó hímek közül sokan lelkileg "összeomlottak".
Ennek következtében a nőstények, mivel már nem érezték magukat védve, agresszívvá váltak a kicsinyjeikkel szemben.
Az idő előrehaladtával pedig maguk a nőstények is egyre agresszívebb viselkedést, az elszigeteltség elemeit és a szaporodási kedv hiányát mutatták. A fiatalabb rágcsálóknál alacsony volt a születési arány, ugyanakkor megnövekedett a halálozás.
Aztán megjelent a hím rágcsálók egy új osztálya, az úgynevezett "szép egerek".
Nem voltak hajlandók párosodni a nőstényekkel és/vagy "harcolni" az életterükért. Csak az élelem és az alvás érdekelte őket. Egy bizonyos ponton a "szép hímek" és az "elszigetelt nőstények" alkották a népesség többségét.
Idővel a fiatal Egyedek pusztulása elérte a 100%-ot, a szaporodás pedig a nullát.
A veszélyeztetett egerek körében homoszexualitást figyeltek meg, ugyanakkor a táplálékbőség ellenére a kannibalizmus is fokozódott.
Két évvel a kísérlet megkezdése után megszületett a kolónia utolsó kölyke.
1973-ban az utolsó egér elpusztult a 25-ös univerzumban.
John Calhoun még 25-ször megismételte ugyanazt a kísérletet, és az eredmény mindannyiszor ugyanaz volt.
Calhoun tudományos munkásságát modellként használták a társadalmi összeomlás értelmezéséhez, és kutatásai a városszociológia tanulmányozásának középpontjául szolgálnak.