A bizottság úgy döntött, napirenden tartja az ügyet és Szlovákia álláspontját is kikéri a kérdésben. A Benes-dekrétumok diszkriminatívak, több dekrétum még címében is a németekkel és a magyarokkal szembeni intézkedéseket tartalmaz - fejtette ki Juhász Imre, a petíció benyújtója, aki az európai jog szakértője. Hahn-Seidl Alida, a németországi Hunnia Baráti Kör képviselője, a petíció másik aláírója a zsidókat megbélyegző nürnbergi törvényekhez hasonlította a Benes-dekrétumokat.
Az Európai Bizottság képviselője a petíciós bizottságban elmondta, hogy az uniós jognak térben és időben korlátai vannak. Az időbeli korlátokra utalva rámutatott: az Európai Unió elődje 1957-ben jött létre, ezért nem foglalkozhat ezt megelőző jogi aktusokkal, vagyis az EU nem dönthet a Benes-dekrétumokról. Bagó Zoltán fideszes képviselő arra kérte a petíciós bizottságot, hogy ne fogadja el az Európai Bizottság álláspontját. Azt kérte a bizottságtól, hogy a petíció ügyét tartsa nyitva és javasolta, hogy a bizottság intézzen kérdést Szlovákiához a Benes-dekrétumokra vonatkozóan és küldjön vizsgálóbizottságot Szlovákiába.
"Nem politikai kérdésről van szó, mert az a bilaterális diplomáciára tartozik. Nem történelmi kérdésről van szó, nem az (szlovák) államiságot szeretnénk megkérdőjelezni, hanem hatályos, élő jogról, a 2004-es EU-csatlakozás után keletkezett 2007-es szlovák nemzeti tanácsi határozatról" - mondta a bizottsági ülés után Bagó Zoltán magyar újságíróknak. Tabajdi Csaba (MSZP) szerint a petíció igenis a bizottság hatáskörébe tartozik, mert a jogfolytonosságot maga Szlovákia teremtette meg, a bizottság pedig nem bújhat a mögé, hogy ezek a rendeletek az unió létrejötte előtt születtek, mert az azokat megerősítő parlamenti határozat 2007-ben, egy uniós tagállamban, Szlovákiában született
"Van 13 dekrétum, ami ellentétes az unió egyik alapértékével, a diszkrimináció tilalmával" - mondta a bizottság ülésén Tabajdi Csaba. A diszkrimináció tilalma máig sérül - fejtette ki Tabajdi, majd ő is javasolta hogy a petíció maradjon napirenden, és támogatta Bagó Zoltán kezdeményezését egy tényfeltáró bizottság menesztésére Szlovákiába. A szocialista EP-képviselő azt is elmondta, hogy a szlovákiai magyarok számára már egy erkölcsi bocsánatkérés és a kollektív bűnösség elvének elvetése is erkölcsi jóvátételt jelentene. Az Európai Uniónak Tabajdi szerint nem történelmi kérdésként kellene kezelnie a kérdést, hanem az uniós alapjogok sérelmét kellene vizsgálnia.
Morvai Krisztina, a Jobbik EP-képviselője szerint ez egy emberi jogi ügy, amely alkalmat teremt arra, hogy az Európai Unió megmutassa, hogy az európai intézmények az emberi jogokon alapulnak és az Európai Unió arról is szól, hogy az emberi jogokat megvédi. Az Európai Parlament petíciós bizottsága, amelynek egyetlen szlovák tagja nincsen, így a mostani vitában szlovák képviselő nem is szólalt fel, a vita végén úgy döntött, napirenden tartja a kérdést, és Szlovákia hivatalos álláspontját is kikéri az ügyben.
Az Eduard Benes csehszlovák elnök által hozott rendeletek közül több lehetővé tette, hogy az akkori Csehszlovákia területén élő németeket és magyarokat kollektíven bűnösnek mondják ki, megfosszák állampolgárságuktól, kitelepítsék, földjeiket pedig elkobozzák. A beadvány benyújtója, Juhász Imre, az ELTE jogi karának adjunktusa, a 2006-os budapesti tüntetéseken történt rendőri fellépés ügyében vizsgálódó Civil Jogász Bizottság munkájában is részt vett. (Hiradó)
Lomnici: Meg kell semmisíteni a szlovák állampolgársági törvényt
Petíciót nyújt be az Európai Parlamenthez Lomnici Zoltán, az Emberi Méltóság Tanácsának elnöke, mert Szlovákiában jogsérelmek érik a magyar állampolgárságot felvevőket.
Lomnici Zoltán budapesti sajtótájékoztatóján elmondta, a Martin Schulzhoz, az EP elnökéhez címzett, konkrét példákat, jogeseteket bemutató petícióban azt kérik, az elnök járjon közbe a jogsérelmek megszüntetése érdekében.
Egyetlen megoldás van: a szlovák alkotmánnyal ellentétes állampolgársági törvény megsemmisítése - fogalmazott Lomnici Zoltán, aki azt is kéri, folytassák le a kötelezettségszegési eljárást Szlovákiával szemben, és állapítsák meg a jogsértés tényét. Ha pedig nem változtatja meg a törvényt, akkor bírságolják meg Szlovákiát - tette hozzá.
Lomnici Zoltán felidézte, hogy több felvidéki magyart, akik bejelentették a magyar állampolgárság felvételét, különféle joghátrányok, hatósági zaklatások, lelki sérelmek értek az elmúlt időszakban. Ez az unió jogát is sérti - állapította meg, hozzátéve: a tagállamok politikai céljaik megvalósítása során sem sérthetik meg az uniós polgárok jogait, és a szervezet feladata a polgárok védelme is.
A petícióban kitér arra is, hogy a szlovák alkotmány rögzíti: akarata ellenére senki sem fosztható meg szlovák állampolgárságától, arról csak saját kérésre lehet lemondani. Hozzáfűzte: öt jogesetet talált, amely bizonyos jogelvek megsértését jelzi. Hivatkozik többek között a jogbiztonság, a jogegyenlőség elvére, álláspontja szerint mindkettő sérült. Utalva arra, hogy az érintettek egy másik szövetséges állam állampolgárságát vették fel, szólt még az arányosság elvének is sérüléséről.
Egyik esetben sem követtek el bűncselekményt, annyi történt, megvallották, hogy magyarok. Valamennyien jelezték, hogy ragaszkodnak a szlovák állampolgársághoz is, hiszen a Felvidék a hazájuk.
Hozzátette: az alapjogi charta alapján nyújtotta be a magyar nyelvű petíciót, ami lehetővé teszi, hogy bármely uniós polgár valamely tagállam ellen petíciós eljárást kezdeményezzen. Az elnök azt kérte, hogy Tőkés László európai parlamenti képviselő juttassa el a dokumentumot a címzettnek, karolja fel ez az ügyet.
Gubík László joghallgató, akit számos jogsérelem ért a magyar állampolgárság felvétele miatt, azt mondta: lassan több mint egy éve a bizonytalanság állapotában élnek. A nyár folyamán háromszor volt a lévai rendőrségen, lakhelyén is keresték, és a rendőri idézés szerint le kell adnia személyi okmányait - mondta.
Gubík László, aki szintén aláírója a beadványnak, leszögezte: továbbra is a szlovák alkotmányt tartják mérvadónak, azaz akarata ellenére senki sem fosztható meg szlovák állampolgárságától.
A joghallgató utalva a szeptember 1-jei kassai alkotmánymenetre kiemelte, a céljaik egyértelműek: azt szeretnék elérni, vegye napirendjére a szlovák alkotmánybíróság az állampolgársági törvény módosítását, és semmisítse meg.
Tőkés László azt mondta: a felvidéki magyarokat megfélemlítik, és ez mindenkit arra késztet, hogy ne éljen magyar nemzeti és európai jogával. A romániai magyar politikus jelezte: kész eljuttatni a petíciót a címzetthez, és vállalja, hogy szószólója legyen a felvidéki magyarok ügyének. Nagyon jó iránynak tartja, hogy az Európai Bizottság indítson kötelezettségszegési eljárást Szlovákia ellen - mondta.
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács vezetője rámutatott: a sorozatos jogsértéseknek valahol véget kell vetni, "az antiszemitizmushoz hasonlítható Kárpát-medencei magyarellenesség jelensége" miatt magyarságvédelmi rendszert kell kialakítani. Nevükön kell nevezni a dolgokat - jelentette ki Tőkés László, hozzátéve: mindenkinek az emberi méltóságát meg kell védeni, és ki kell mondani: van magyar nemzeti méltóság, és e mellett nem szabad tétlenül elmenni.
Szólt még arról, hogy a tulajdon-visszaszolgáltatás, a vallásszabadság, a Mikó-kollégium ügyében szintén petíciót akarnak benyújtani a közeljövőben.
Hozzászólás
Hogyan legyen így egy magyar büszke Szlovákiára, ha még ötlet szintjén sem merül fel a dekrétumok visszavonása és soha senki nem kért bocsánatot a kitelepítésekért?
Hogyan lehet büszke egy magyar arra az országra, ahol törvényt hoztak a magyar Himnusz éneklése ellen (lásd még Lex DAC)?
Miért lenne büszke egy komáromi magyar arra az országra, amelyik még nem magyar polgárait is inkább törvénnyel sújtotta, nehogy a felvidéki magyarok kettős - szlovák-magyar - állampolgárok lehessenek és ezt nehezményező alkotmánybírósági döntést hosszú évek óta elszabotálja?
Mire legyen büszke egy magyar, ha a pozsonyi várban, vagy a koronázó templomban sétálva egyetlen magyar feliratot sem talál? A zólyomi, ha Balassi Bálint szülőhelyen magyarul csak a "Dohányozni tilos" feliratot látja, de a szlovák szövegeket silabizálva azt látja, hogy Valentín Balaša nagy szlovák költő volt?
Hogyan legyen büszke egy párkányi magyar városa nevére, amikor azt egy, a 48-49-es magyar szabadságharc ellen szervezkedő mozgalom vezetőjéről neveztek el?
Miért lenne büszke egy kassai magyar, ha azt látja, hogy a Rákóczi-kriptát is magába foglaló templomban csak a régi hálaadó táblákon lát magyar feliratot és Rákóczi nyughelyét is csak szlovák feliratok mutatják?
Miért lenne büszke szlovák egy felvidéki magyar evangélikus, ha a szlovákiai egyház csak szlovákul tudó lelkészt küld hozzá (ezt egyébként pont Donáth Annának is pontosan tudnia kellene)?
Mitől lenne büszke egy szlovákiai, de színmagyar településen dolgozó kereskedő, ha csak úgy írhat ki bármit az ő és vevői anyanyelvén, ha előtte azt szlovákul is kiírta?
Mire legyen büszke egy révkomáromi magyar, ha városa vasútállomásán csak szlovákul tud vonatjegyet venni? Soroljam?
Lehet, hogy a Progresszív Szlovákia úgy próbál felülemelkedni ezeken a problémákon, hogy elnemzetietleníti és uniformizálja a kisebbségeket, de azoknak pont nem arra, hanem anyanyelvük és nemzeti identitásuk megőrzésére van inkább szükségük. Nem csupán Szlovákiában, de a világon mindenütt."
E. K.