Beadvány a Főügyészségnek
Én azonban már nem vagyok képes úgy látnia világot, ahogyan a társadalom túlnyomó része látja, de nagyon nem is akarom. Nem ugyanazt látom ugyanabban az eseményben. Olyan motivációk is mozgatnak, melyek másokban nincsenek meg, vagy fordítva. Ennek volt köszönhető, hogy valamiért másképpen reagáltam Posta Imréék letartóztatásának hírére.
Posta Imre és csoportja erkölcsileg ugyanazon az szinten áll, mint a társadalom önmagát becsületesnek, törvénytisztelőnek tartó nagyobb hányada. Végül is nem bankot akartak rabolni, hanem az állammal szemben akartak erőszakkal fellépni.
Az állam pedig alaposan fel van készülve minden ilyen eshetőségre, és komolyabban bünteti a lázadókat, mintha a csoport sorozatban követett volna el bankrablást. Ő tudja, mármint az állam, és jól is tudja. A magyar állam felett álló háttérhatalom az ellene, rendje ellen forduló erőszakot könyörtelenül bünteti. Amit a csoport tett – pontosabban csak kilátásba helyezett - elég az életfogytiglant kimondó ítélethez. Érdekes, hogy a csoport le nem tartóztatott egyik tagjának azt mondták, hogy életfogytiglant is kaphat, majd e közlést követően simán hazaengedték abból a célból, hogy miután van miből engedni, az illető ,,jó magaviseletének függvényében, de előbb ízelítőt adnak abból, hogy telhet el egy életfogytiglan egy börtönben. A hatás működni szokott.) Így logikus a háttérhatalom szemszögéből nézve, mert aki a HH által irányított országok, HH által irányított vezetői ellen fordul, az veszélyesebb a HH felfogása szerint, mint egy gyilkos. Persze ez is csak elvi szinten érvényes, mert a gyakorlatban egyik sem jelent a HH számára még minimális veszélyt sem, ahhoz erős.
A HH azért bünteti szigorúbban a vezetők elleni fellépést, mert az emberiséggel is ugyanez a célja: kiirtani belőle az erőszakot. És ebből nem is csinál titkot. Megírta a HH Pál által, hogy mindenki engedelmeskedjen a feljebbvalóinak, mert ez Isten akarata. Megmondatta Jézussal, hogy az erőszak alkalmazása minden esetben tilos (,,tartsd oda másik orcádat is az ellenségednek, ha megüt”, vagy: ,,dobd vissza kenyérrel, ha megdobnak kővel). De van a Bibliának olyan ,,passzusa is), mely kimondja, ha valaki belátta ,,bűnét”, annak bűne eltöröltetik. Remélem, hogy mélykeresztény első vezetőnk is olvasta annyira a Bibliát, hogy értse, miről szól.
De még mielőtt Imréék belátnák a bűnüket, ajánlott egy makacsnak indított váddal szembesíteni az államot, mi szerint az kezdettől fogva magasról tett az alaptörvény néphatalmat deklaráló rendelkezéseire, ami nem egyszerűen a diktatúra megvalósítását jelenti, hanem az államforma megváltoztatását is demokráciáról diktatúrára. Ezért az alaptörvény összes rendelkezései közül a néphatalom deklarálása jelenti a prioritást az alaptörvény más rendelkezései előtt. Ez így logikus, mivel a demokrácia jogrendje (amit persze a vezetőinknek is be kellene tartaniuk) sok más jog és kötelesség feltétele is egyben.
Kissé vallásos stílusban folytatom, de még így is a gyakorlatnál, a realitásoknál maradva. Ez az ügy már évekkel ezelőtt megkezdődött, legfeljebb mára vált nyilvánosabbá. Itt mindenki egyfajta szerepet játszik, ideértve a kísértésnek, a soros akaratának engedő lázadókat, és az államot is. Mert végső soron ezt az ügyet az állam provokálta ki a 31 éve tartó vérlázító politikájával. Posta Imréék csak bekapták horgot, amit el sem tudtak kerülni. Az ő szerepük az lett, hogy az élet választás elé állította őket. Vagy az államot saját tárgyalótermeiben, ügyészei és bírói előtt hatalombitorlással megvádolják (alkotmányos renddel való szembefordulással, az államforma demokráciáról diktatúrára való megváltoztatásával, hatalommal való visszaélések sorozatával – aztán majd ezekből lehet engedni az állam magaviseletének függvényében), és ezzel az államot a demokrácia jogrendjének működésére kényszerítik. Vagy az alkotmányos jogrendet veszélyeztető bűnözőkké nyilvánítják a csoport tagjait. Van még ennél rosszabb is, ha csoport tagjai engednek az állam zsarolásának, és ,,jó magaviseletre” szánják rá magukat, mert ezt esetleg a nyilvánosság beszervezésnek is veheti.
Az állam közben teszi a dolgát. Titokban készíti elő a következő koncepciós pert. Miután Budaházy György lement az állam torkán, kellő önbizalommal, de nem feltétlenül elégséges tapasztalattal áll neki most Posta Imréék perének.
,,Teljes kapcsolat- és hírzárlat van.
Imre első kirendelt védője a múlt hét csütörtökön felhívott, hogy visszaadta az ügyet és kérte egy új védő kijelölését, de azóta még nem informáltak arról, hogy ki vállalta el a védelmet.
(Az eddig privátban megkérdezett ügyvédek, miután megtudták milyen ügyről van szó, mind azt mondták, hogy nem tudják vállalni, mert nincs ilyen témában tapasztalatuk...)”
https://www.facebook.com/permalink.php?story_fbid=439880217559497&id=102975514583304
Amikor egy felkért ügyvéd arra hivatkozik, hogy ilyen ügyben nincsen tapasztalata, mindenki biztos lehet abban, hogy egy ilyen ügyvéd életében egyetlen percet sem dolgozott, hiszen tapasztalat hiányára hivatkozva nem is vállalhatott el semmit. Biztosan nem erről van szó. Hanem arról, hogy félnek Orbán terrorjától, ahogyan egy mélykeresztény és mélydemokratikus országban Orbán és emberei szerint lennie kell. Ezért az alaptörvényben rögzített jogomnál fogva (vagyis hogy a törvény előtt mindenki egyforma), beadvánnyal fordultam a legfőbb ügyészséghez.
Beadvány:
* * *
A Főügyészség katonai ügyésze, ennek hiányában Polt Péter Főügyész részére!
Én, alulírott 2021 szeptember 29-én értesültem arról, hogy letartóztatták a ,,Magyarok Felelős Nemzeti Kormánya” csoportot, mivel a vád szerint halálos ítéleteket készült végrehajtani
https://www.origo.hu/…/20210930-letartoztatas-magyarok-fele…
A csoport bizonyos tagjának hozzátartózója azt írta, hogy az ügyüket nem vállalja egyetlen ügyvéd sem, és a kirendelt ügyvéd is visszalépett, ami előre megjósolható is volt. Jelenleg a csoportnak nincsen ügyvédje, ugyanakkor vannak jogai, melyeket valakinek képviselnie kell. A jelenlegi törvények szerint a jog képviseletére alkalmas és kötelezhető az az országgyűlési képviselő, aki területi hatáskörében a csoport tagjai tartoznak.
Az alaptörvény B) cikke (4) pontja szerint a választott képviselő a szavazó képviselője is, és amíg a csoport ellen nem hoztak ítéletet, addig joguk van képviselőjükhöz fordulni és tőle jogi segítséget kérni.
Arra kérem a főügyészség illetékes vezetőit, hogy értelmezzék az alaptörvény B) és C) cikkének jelentését. Miként kell értelmezni azt, hogy a közhatalom forrása a nép, és hogy a nép a hatalmát választott képviselők útján gyakorolja?
A gyakorlat alapján a nép semmilyen fellehető módon nem tudja a hatalmat gyakorolni sem közvetve, sem közvetlenül, sem részben, sem egészében.
A csoport ellen már az első nap létezett hivatalos vád:
,,A MEGALAPOZOTT GYANÚ SZERINT A KÉT FÉRFI LÉTREHOZOTT EGY MAGYAROK FELELŐS NEMZETI KORMÁNYA NEVŰ, AZ ALKOTMÁNYOS REND ERŐSZAKOS MEGVÁLTOZTATÁSÁRA IRÁNYULÓ SZERVEZETET”
https://www.origo.hu/…/20210930-letartoztatas-magyarok-fele…
Bár semmilyen törvény nem mondja ki, de értelemszerű (és ezt a főügyészségnek is figyelembe kell vennie), hogy az állam csak akkor tarthat igényt az alaptörvénybe biztosított jogaira, ha maga is betartja a törvényeket. Azt alkotmányos rendnek hátat fordító állam nem vádolhat meg senki alkotmányos rend elleni erőszakkal, hiszen ezzel a váddal ő is illethető.
Az állam minden olyan esetben szembe fordult az alkotmányossággal, mikor az alaptörvényben a nép (a nép szavazásra jogosult tagjai, tehát a választók) lehetőségeit korlátozta a hatalom gyakorlásában. A teljesség igénye nélkül a választók akarata korlátozásának példája a jelenlegi kormányzási gyakorlat, melyben a pártok ugyanezt teszik, mint a székházukban, mint a parlamentben, azaz kizárólag elnökük utasításait hajtják végre. A parlamentben a képviselők pártjainak elnökei nem utasíthatják képviselőiket a választók megkerülésével, mert azzal megvalósítják a hatalom kizárólagos gyakorlását. Jelenleg is ez a gyakorlat folyik. Az állam az alkotmány rendelkezéseivel szemben működik, így nem jogosult senkit alkotmányos renddel szembeni fellépéssel megvádolni. Önök azok, akik az alkotmányos rend ellenében lépnek fel azok ellen, akik az alaptörvény kötelességének eleget téve védik az állam alaptörvényben foglalt rendjét, a demokráciát.
Bár az alaptörvény tiltja az erőszak alkalmazását arra az esetre is, ha valaki erőszakot alkalmazna vagy készülne alkalmazni az alkotmányos rend védelmében, mit jelen esetben Magyarok Felelős Nemzeti Kormánya. Az alkotmányos rend védelmében alkalmazott erőszak azonban nem büntethető, ilyen büntetőtétel nem szerepel a Btk.-ban. Ehhez az államnak azt kell bebizonyítania, hogy működése maradéktalanul megfelel az alaptörvény rendelkezéseinek. Nyilvánvaló, hogy ez a bizonyítás csak választók tömegei felé történhet. Amíg ez nem valósul meg, addig a Magyarok Felelős Nemzeti Kormánya nevű csoport vádját is számításba kell Önöknek venniük, mely szerint hatalmat az állam kizárólagosan, a pártok belső körei gyakorolják, a választók kizárásával.
Amíg az állam nem tisztázza magát e vád alól, a szóba forgó csoportot szabadon kell engednie, lehetővé téve az Önök vádjával szembeni védekezést, illetve az Önök ellen emelt vád bizonyítását!
Amint a szóban forgó csoport megfogalmazza és felállítja a Kormány és az Országgyűlés ellen az kizárólagos hatalomgyakorlás vádját, onnan a magyar állam csak alperes lehet, és ügyészségei, bíróságai nem hozhatnak senki ellen ítéletet, akik az alkotmányos rend védelmében léptek fel! Az fontossági sorrend szerint először Önöknek kell bizonyítani, hogy az állam valóban a néppel együttműködve, annak felhatalmazása alapján cselekszik. Ha ezt az állam nem bizonyítja, nem illetik meg az alaptörvényben foglalt jogai sem!
Az alaptörvény néphatalomra vonatkozó rendelkezése:
B) cikk
(1) Magyarország független, demokratikus jogállam.
(2) Magyarország államformája köztársaság.
(3) A közhatalom forrása a nép.
(4) A nép a hatalmát választott képviselői útján, kivételesen közvetlenül gyakorolja.
C) cikk
(1) A magyar állam működése a hatalom megosztásának elvén alapszik.
(2) Senkinek a tevékenysége nem irányulhat a hatalom erőszakos megszerzésére vagy gyakorlására, illetve kizárólagos birtoklására. Az ilyen törekvésekkel szemben törvényes úton mindenki jogosult és köteles fellépni.
(3) Az Alaptörvény és a jogszabályok érvényre juttatása érdekében kényszer alkalmazására az állam jogosult.
Az alaptörvény néphatalmat kizáró rendelkezése:
8. cikk
(1) Legalább kétszázezer választópolgár kezdeményezésére az Országgyűlés országos népszavazást rendel el. A köztársasági elnök, a Kormány vagy százezer választópolgár kezdeményezésére az Országgyűlés országos népszavazást rendelhet el. Az érvényes és eredményes népszavazáson hozott döntés az Országgyűlésre kötelező.
(2) Országos népszavazás tárgya az Országgyűlés feladat- és hatáskörébe tartozó kérdés lehet.
(3) Nem lehet országos népszavazást tartani
a) az Alaptörvény módosítására irányuló kérdésről;
b) a központi költségvetésről, a központi költségvetés végrehajtásáról, központi adónemről, illetékről, járulékról, vámról, valamint a helyi adók központi feltételeiről szóló törvény tartalmáról;
c) az országgyűlési képviselők, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint az európai parlamenti képviselők választásáról szóló törvények tartalmáról;
d) nemzetközi szerződésből eredő kötelezettségről;
e) az Országgyűlés hatáskörébe tartozó személyi és szervezetalakítási kérdésről;
f) az Országgyűlés feloszlásáról;
g) képviselő-testület feloszlatásáról;
h) hadiállapot kinyilvánításáról, rendkívüli állapot és szükségállapot kihirdetéséről, valamint megelőző védelmi helyzet kihirdetéséről és meghosszabbításáról;
i) katonai műveletekben való részvétellel kapcsolatos kérdésről;
j) közkegyelem gyakorlásáról.”
(Amíg a népszavazás kezdeményezéséhez 200.000 választópolgár kell, addig ezzel a joggal egyetlen országgyűlési képviselő is rendelkezik.)
A hatalom kizárólagos gyakorlása a legsúlyosabb megsértése a magyar alkotmánynak, tekintve, hogy ez az ország államrendjét is megváltoztatja demokráciáról diktatúrára. Ezért az alaptörvény egyetlen más rendelkezésére sem hivatkozhat az állam, mint államot megillető jogra!
Romek Károly / 2021. október 16.
A küldemény formátuma nem mentesít senkit az alól, hogy annak tartalmát formai okokra hivatkozva elutasítsa!”
* * *
(Beadványt tartalmazó bizonyos személyi adataim itt nem olvashatók)
Hozzászólás