20220124
Last updateK, 23 nov. 2021 5pm

rovas logo

2021 november 12, péntek

Ujgur rokonaink üldözése és megalázása a kínaiak által !

Szerző: Molnár Zoltán, Sarkadi Zsolt és mások

Kínai ügynökök szedik össze és deportálják vissza az elmenekült ujgurokat. Ezt állítják száműzetésben élő ujgurok, akik a Nemzetközi Büntetőbírósághoz akarnak fordulni az üggyel. Valamint 403 oldalnyi, az ujgur átnevelőtáborokat leleplező, titkos kínai dokumentum került a New York Timeshoz. 

Újra megpróbálják a Nemzetközi Büntetőbíróság elé vinni a Kína által brutálisan elnyomott ujgurok ügyét disszidensek – írja a Guardian. A lap szerint a bíróság kétszer már elutasította a kérelmet, mivel a Kínai Népköztársaság nem részese a bíróságról szóló nemzetközi egyezménynek, kívül esik annak hatókörén.

Az elmenekült ujgurságot képviselő Kelet-Turkesztán kormánya (száműzetésben lévő, nemzetközileg kormányként nem elismert szervezet) és a Kelet-turkesztáni Nemzeti Ébredés Mozgalma ezúttal bevont egy új országot, Tádzsikisztánt is a történetbe.

A tádzsik kormány ugyanis aláírta a büntetőbíróságról szóló okmányokat. Az ujgurok szerint Kína márpedig aktív az ügyükben más országokban is. Kínai ügynökök elmenekült ujgurokat igyekeznek elkapni és vagy visszadeportálni Kínába vagy beszervezni.

Rodney Dixon, az ujgur testületek ügyvédje elmondta, számos vallomás áll rendelkezésükre arról, hogyan működnek a kínai ügynökök tádzsik földön. Megkörnyékeznek elmenekült ujgur személyeket, majd vízumproblémákra és egyéb dokumentum béli fennakadásokra hivatkozva, megzsarolva őket igyekeznek elérni, hogy elmondják, hol vannak még elmenekült ujgurok.


„Rúgd és üsd őket, amíg térdelve nem sírnak” – elmondta egy kínai rendőr, hogyan kínozzák az ujgurokat

Egy európai országban menekültként él már az a rendőr, aki a CNN-nek beszélt arról, milyen feladatokat kellett elvégeznie az ujgurok lakta kínai tartományban. Elmondta, hogy az általa letartóztatott több száz ember közül senki sem követett el bűncselekményt, „átlagemberek” voltak, akiket addig kínoztak a rendőrségen – feszítővassal, sokkolóval vagy nemi erőszakot elkövetve –, amíg beismerő vallomást nem tettek, hogy terroristák. A parancsot nem teljesítő hatósági emberek hasonló elbánásra számíthatnak.


Aztán szintén a fenti metódusokkal őket is összefogdossák és kicsi, nem feltűnő méretű csoportokban visszaviszik őket Kínába.

Kirgizisztánból is vannak vallomásaik, amik szerint Peking azt a módszert is használja, hogy hozzátartozókkal hívatják fel az elmenekült rokonokat, így csalják őket lépre. A Kínához képest apró közép-ázsiai országok hatóságai sokszor együttműködnek Kínával ebben. Vizsgálatok szerint a tádzsikisztáni ujgur lakosság 85 százalékkal, a kirgizisztáni pedig 87 százalékkal csökkent a zsarolásos deportálások miatt.

Korábban a távolabbi Kambodzsával kapcsolatban is felmerült, hogy onnan is deportálnak ujgurokat, de a bíróság nem akarta kivizsgálni. A bíróság szerint ugyan felmerülnek kételyek a kínaiak módszereivel, emberiség elleni bűncselekmény nem merül fel. Ehhez hozzá kell tenni, hogy sok bizonyíték szerint az ujgurokra Hszincsiang kínai tartományban brutális koncentrációs és átnevelő táborok várnak, ahova milliókat zártak be akaratuk ellenére az utóbbi években. Többek közt az Egyesült Államok, Kanada és Hollandia is népirtásnak ismerte el, ami az ujgurokkal történik. Kína azzal védekezik, hogy terror- és szegénységellenes művelet az, amit végez.

Titkos kínai dokumentum került a New York Timeshoz

Kínai hivatalnokok juttattak el a New York Times-hoz 403 oldalnyi belső dokumentumot, amik a Kínában, főleg Hszincsiang tartományban élő muszlim kisebbségek átnevelőtáborairól szólnak. Évtizedek óta nem volt ehhez fogható adatszivárgás a Kínai Kommunista Pártból, valószínűleg az mozgathatta a szivárogtatókat, hogy a kínai vezetés legmagasabb szintjén lévők minél nehezebben tudják elhárítani maguktól a felelősséget. A dokumentumokból kitűnik az is, hogy a kormányzat belső dokumentumokban elismerte, hogy az átnevelőtáborok családokat szakítanak szét, és sok más módon is brutálisan beleavatkoznak a kínai muszlimok életébe. Kiderül emellett, hogy a kínai közigazgatásban több hivatalnok is ellenezte a táborok felállítását éppen azok embertelensége miatt.

Míg a kínai kormány nemzetközi téren és országon belül is arról beszélt, hogy a muszlim kisebbségekkel kapcsolatos új programjai csak szelíd kísérletek a politikai és vallási szélsőségek megfékezésére, valamint arra szolgálnak, hogy a kínai muszlimok könnyebben kapjanak munkát, és illeszkedjenek be a társadalomba, a dokumentumok szerint nagyon is jól tudták, mennyire drasztikusak a programok és milyen súlyos következményekkel járnak.

Az iratokban nemcsak arról számolnak be, hogyan visznek el szülőket a gyerekeik mellől, de arról is, hogy sok környéken nem maradt elég munkás ahhoz sem, hogy learassák a terményt, hiszen mindenkit táborokba zártak. Eközben a kormányzati propaganda azt harsogta, hogy az emberek legyenek hálásak a kormány segítségéért.

A dokumentumok szerint az átnevelőtáborok és a többi, drasztikus lépés megalapozása személyesen Hszi Csin-ping elnöktől és pártvezetőtől jött, aki 2014 áprilisában Hszincsiang tartományba látogatva több zárt körű beszédet is tartott helyi hivatalnokoknak. A beszédek gyújtó hangját magyarázza az is, hogy a látogatás előtti napokban ujgur szélsőségesek 150 embert késeltek meg egy vonatállomáson, 31 embert meg is öltek.

Hszi beszédeiben azt mondta, hogy a diktatúra minden eszközét bevetve, teljes erőbedobással kell küzdeni a terrorizmus, a szeparatizmus és a beszivárgás ellen, és „abszolút semmilyen könyörületet nem szabad mutatni”.

Annak ugyan nincs nyoma, hogy konkrétan az elnök adott volna utasítást a táborok felállítására, az viszont biztos, hogy a muszlim szélsőségesekkel kapcsolatos problémák mihamarabbi megszüntetését követelte, bármi áron.

A kínai kormányt a külföldön, főleg Európában elkövetett iszlamista terrortámadások is aggodalommal töltötték el, úgy gondolták, ez annak az elhibázott nyugati politikának az eredménye, ami az emberi jogokat a biztonság fölé helyezte. Emellett a muszlimokkal kapcsolatos addigi politika átgondolására is késztette ez a kínai kormányt, hiszen Hszi elődje, Hu Csin-tao 2009-ben ugyan kíméletlenül leverte a Hszincsiang tartomány fővárosában, Ürümcsiben kitört lázadást, de széleskörű felzárkóztatási politikát is hirdetett, azt mondta, a muszlimoknak jobban kell élniük, és ez automatikusan elfordítja majd őket a szélsőségektől. Hszi Csin-ping tapasztalata azonban éppen az volt, hogy hiába nőtt nagyot az életszínvonal a tartományban, a szélsőségesek felől érkező fenyegetés nem csökkent.

A dokumentumok szerint Hszincsiang tartományban 2016 augusztusában durvult be igazán a kormányzat, ekkor kezdtek elszaporodni az addig csak elszórtan létező büntetőtáborok is. Ekkor nevezték ki az új tartományi elöljárót, Csen Csüan-kuót. Ő Hiszi Csin-ping korábbi beszédeit osztogatta a helyi hivatalnokok körében, ezzel indokolva az egyre durvább muszlimellenes intézkedéseket. A párthivatalnokoknak azt a parancsot adta, hogy „gyűjtsenek be mindenkit, akit be kell gyűjteni”.

Voltak azonban a tartományban olyan hivatalnokok is, akik ellenálltak, őket ezért általában eltávolították, és eljárást indítottak ellenük. A legtöbb ilyen hivatalnok a most nyilvánosságra került dokumentumok szerint arra hivatkozott, hogy a muszlimellenes lépések felerősítik az etnikai ellentéteket és veszélyeztetik a tartomány gazdasági növekedését. Erre hivatkozott az egyik megyei vezető, Vang Jong-ci is, aki titokban 7000 foglyot engedett ki az egyik általa ellenőrzött táborból. De a dolog kiderült, ezért Csen Csüan-kuo tartományi vezető leváltotta, őrizetbe vetette, és eljárást indított ellene. A megyei vezető - valószínűleg nem önszántából - aláírt vallomása is a New York Times-hez eljuttatott dokumentumok között van. (New York Times)

Forrás: 444  /  híreim ma
Beküldte: Antal Miklós

Megnyitva 227 alkalommal

Hozzászólás   

#1 From: "les torok" Úr-tól közvetitem ezt a hozzám küldött írástR Zoltán 2021-11-14 05:43
/Az ékezeteket én raktam fel. Zoli/

Subject: Ujgurok és kínaiak

Két kínai ismerősöm van, az egyik jól ért magyarul, a másik hiányolta, hogy nem tettem ki a kettőspontot a nevemre.
Beszélgetéseinkből meggyőződtem arról, hogy nem az ujgurokat utálják, hanem a vallási meggyőződésüket. Prof du Xiaong professzornál ez kiterjed a tibetiekre is akiket ugyancsak a semmittevő vallásuk miatt és az ebből eredő, a termelékenységet megvető társadalmi berendezkedésüket meghatározó filozófiájuk miatt. A kínai gondolkodás létrehozta technikai és társadalmi fejlődést hiszen négy és félóra alatt a hónapokat igénylő Peking-Lhassa út ultramodern vonattal megtehető. Ezzel semmilyen vallás nem tud konkurálni.

Hozzászólni csak a bejelentkezett felhasználók tudnak

Alrovatok

Új írások

Hozzászólások