A bevezetésben dr. Füllmich röviden beszámolt a november 9-én történtekről a Green Mango karaokebár tulajdonosa kontra Christian Drosten perrel kapcsolatban. Erről aznap már posztoltam. A karaokebár a korona-intézkedések miatt végleg bezárt, az összes alkalmazottat elbocsátották, a tulajdonos egzisztenciája odalett. Mindez a Drosten-féle alkalmatlan PCR-tesztek és az arra alapozott intézkedések miatt.
Az ülés első két vendége a francia ügyvédnő dr. Virginie De Araujo Recchia és a francia író Xavier Azalbert volt. Kapcsolatban állnak indiai ügyvédekkel és összedolgoznak velük.
A következő vendég egy francia pszichológusnő dr. Ariane Bilheran volt. Elmagyarázta, hogy miért működik a kollektív félrevezetés lassan két éve, mi ennek a pszichológiai háttere. Jól látszik, hogy a totalitarizmus irányába haladunk és a totalitarizmus nem más, mint egy politikai ideológia. Ez az ideológia sokkal dominánsabb, mint a realitás. Ez egy hitrendszer, ami egy új realitást akar a régi, tényleges realitás helyére léptetni. Tulajdonképpen egy delírium-állapot alakult ki és ennek fenntartását 3 pszichológiai patológia segíti: a paranoia, a perverzió és a pszichopátia.
Az első lépés az ellenségkép kialakítása volt, ami jelen esetben egy vírus. Ez volt az eszköz, hogy az emberekben kialakuljon egy félelem, mi több egy üldözési mánia. Ezt manipulációval érték el. Ezután elérhetetlen célokat tűzött ki a politika, ez adta a lehetőséget, hogy lépésről lépésre kiépítsék az állami terrort. Az egyre durvább intézkedések bevezetéséhez azonban szükség volt arra, hogy folyamatosan kihasználják az emberek empátiáját. A folyamatos ígéretekkel külön motivációt adtak, hogy az emberek beleegyezzenek a megszorításokba. Az empátiára alapozva sokkal könnyebb volt elvenni az emberek méltóságát és alapvető jogait, mint puszta erőszakkal. Miután sikerült kiváltani az empátiát, jött a sikanírozás.
Akiknél a paranoia is kialakult, azok az emberek már soha nem érzik magukat egészségesnek. Ők azok, akik folyton tesztelnek és ők azok is, akiknek szükségük van bűnbakra, akit felelőssé tehetnek a helyzetért. És ez volt az egyik fő cél. Ezek az emberek, anélkül, hogy tudnának róla, elősegítik a totalitarizmus kialakulását.
De ne higgyük, hogy csak az átlagemberek jó része lett paranoiás a "korona-krízisben". A politikusok maguk is paranoiásak, tele vannak félelemmel és sokuknak hatalmi perverziói vannak. Sajnos a jelenlegi állás azt támasztja alá, hogy a politikusok nagy része pszichésen zavart és ez már olyan méreteket ölt, ami más emberek személyes integritását veszélyezeti. Az ilyen magatartás büntetőjogilag is büntetendő. (kellene hogy legyen)
A totalitarizmusra törekvők mindig hazugságok, igazságtalanságok és önkény árán igyekeznek megvalósítani céljaikat. Ezek az emberek legtöbbször valamilyen pszichés trauma elszenvedői voltak korábban.
Szerencsére sokan vagyunk, akik nem veszünk részt ebben a tömeg-delíriumban. Mi képesek voltunk a realitás talaján maradni függetlenül attól, hogy kisebbségben vagy többségben vagyunk-e és különbséget tudunk tenni jó és rossz között. Függetlenül a ránk nehezedő tömegnyomástól, jól működik az a bizonyos belső iránytűnk és minden manipuláció ellenére képesek vagyunk önállóan helyes döntéseket hozni. Ez az embertípus az autonóm ember, akire a társadalomnak most nagyobb szüksége van mint valaha.
Ezt követően Meredith Miller amerikai traumaterapeuta kapott szót. Szerinte a jelenlegi helyzet egy kognitív disszonanciát vált ki az individuum szintjén. Már maga a kommunikáció sokaknál kiváltotta ezt a "pandémia" kezdetén. A kognitív disszonancia nem más, mint egy belső feszültség, melyet egymással ellentmondásos információk, történések váltanak ki, szorongást keltve az egyénben. Aki ebbe az állapotba kerül, nagyon nehezen hozható ki belőle. Néha meginog, kételkedik, de ez nem elég ahhoz, hogy kikerüljön ebből az állapotból. Ahhoz általában egy sokkhatásra van szükség. Ez leginkább egy rossz párkapcsolathoz hasonlítható, amelyből az ember nem képes kilépni. A politika egy nagyon egyszerű taktikával tartja az embereket ebben az állapotban. Ad és elvesz, megint ad, megint elvesz.
Ez az egész 10 éve még nem működött, ezt bizonyítja a "sertésinfluenza-pandémia" kudarca is. A médiának kulcsfontosságú szerepe van abban, hogy most viszont működik. A kognitív disszonanciára jellemző a csoportdinamika, vagyis a szociális kötődés. Ez azt jelenti, hogy az ember hajlamos a szociális kapcsolatait akaratlanul a valóság fölé helyezni, azért, hogy ezek a kapcsolatok ne sérüljenek. Ugyanez van a rossz párkapcsolatokban is.
A jelek szerint a kontroll volt a fő cél azzal, hogy az embereket ebbe az állapotba "taszították". Úgy tűnik, hogy rengeteg ember szeret az áldozat szerepben lenni és rábízni magát a "megmentőkre". A pszichopaták ezt kifejezetten élvezik. Ez egyfajta perverzió, ami abban is megnyilvánul, hogy az emberek félelmét kihasználva nemcsak létrehozták a kontrollt, hanem időről időre fokozzák, miközben halálra röhögik magukat azon, milyen hülyék az emberek.
Nekünk, akik átlátjuk a helyzetet, az a dolgunk, hogy a megvezetett emberek irányába együttérzést mutassunk, de egyidejűleg folyamatosan konfrontáljuk őket a realitással. Muszáj, hogy ez a történet egy 2. Nürnbergi Perrel végződjön, mégpedig egy olyannal, ahol egyetlen felelőst sem hagynak futni. A történet végén minden bizonnyal megpróbálnak majd a tettesek fordítani a helyzeten és áldozatként feltüntetni magukat. Ez a pszichológiából jól ismert DARVO, ami a nárcisztikus emberek manipulatív menekülési stratégiája, hogy megússzák a felelősségrevonást.
Mivel a totalitarizmus egy önpusztító ideológia, egyszer egészen biztos, hogy vége lesz. A kérdés, hogy addig mennyi kárt fog okozni. Sajnos még közel sem vagyunk a poszttraumatikus (trauma utáni) fázisban, további traumákkal kell számolnunk, aminek gyógyítása a jövő feladatai közé fog tartozni. Egy sötét, hosszú alagútban vagyunk, de minden alagút végén ott a fény.
A legutóbbi (november 5.) Füllmich-féle ülésen Robert F. Kennedy Jr. is vendég volt. Mostanában fog megjelenni egy könyve "The Real Anthony Fauci" címmel. Az ülésen is Fauci szerepéről beszélt. Elmondta, hogy Fauci már több mint 50 éve "munkálkodik". 2002 óta hatalmas pénzeket kap különböző biofegyverekkel kapcsolatos kutatásokra. Évente 1,4 milliárd dollárt. Az első vírusmanipulációs kísérletekben egerekben található koronavírusokat akartak megváltoztatni olyan módon, hogy kizárólag macskákat lehessen megfertőzni velük.
2014-ben három "baleset" is történt, melyek során véletlenül vírusok szabadultak ki a laborból. Akkor Barack Obama a folyamatban lévő 18 tanulmány befejezésére szólította fel Faucit, de hamarosan, néhány kompromisszum árán 11 kutatás mégis folytatódott. A központ Wuhánba költözött, ahol aztán a Pentagon és a CIA is támogatását is élvezték.
Mostanra nyilvánosságra került sok-sok disznóság Fauci dolgairól, előkerültek az e-mail-levelezései is, mégis tovább folytathatja a "munkát". Ő az USA legjobban megfizetett embere, még az amerikai elnöknél is magasabb a jövedelme. Óriási hatalma és befolyása van, az egyetemek gazdaságilag függnek tőle. A Stanford Egyetem például évi fél milliárd dollárt kap Fauci jóvoltából. Ő dönt arról is, hogy milyen kutatásokat lehet végezni és melyek azok a kutatási eredmények, amelyek nyilvánosságra kerülhetnek, vagyis a tudósok is tőle függnek. Aki a gyógyszeripart kritizálja, az repül az állásából.
Kennedy elmondta, hogy minél több oltás lett bevezetve Amerikában, annál több új betegség ütötte fel a fejét. Lett volna olyan tudós, aki örömmel megvizsgálta volna, hogy lehet-e összefüggés az oltások és pl. az autizmus, ekcéma, különböző allergiák között, de az ilyen tanulmányokra vonatkozó kérelmek elutasítást kaptak. Fauci igazgatása alatt az FDA is a gátlastalan pénzcsinálás útjára lépett, a Moderna szabadalmainak kb. fele az FDA tulajdona. Ez több milliárd dollárt jelent. 2009 és 2016 között 240 új gyógyszer fejlesztésére, majd forgalmazására adott engedélyt az FDA.
Kennedy mesélt egy Afrikában végzett HIV elleni gyógyszerkísérletről, mely során legalább 85 gyermek vesztette életét. A mostani "pandémiában" is sok ember halála szárad Fauci lelkén, hiszen ahelyett, hogy engedélyezte volna az alternatív kovid-gyógyszerek használatát, Remdesevir alkalmazását rendelte el a "járvány" kezdetén és ma már tudjuk, hogy ez a gyógyszer sok embert megölt.
Az utolsó két beszélgetőpartner dr. Klaus Köhnlein belgyógyász és Torsten Engelbrecht újságíró volt, ők közösen írták a "Virus-Wahn" (Vírusőrület) című könyvet. Engelbrecht felolvasott egy idézetet Edward H. Kass immunológus, bakteriológus professzortól, aki az "Infectious Disease Society of America" alapítója és első elnöke volt. Professzor Kass már 1970-ben féligazságnak nevezte azt az állítást, miszerint az orvosi kutatások irtották ki a múlt legnagyobb gyilkos betegségeit, pl. a tuberkulózist, a diftériát vagy a tüdőgyulladást. Hiszen a tuberkulózisos emberek száma már jelentősen lecsökkent azelőtt, hogy a BCG oltást vagy a Streptomycin antibiotikumot kifejlesztették volna. Ugyanez volt a helyzet a skarlátnál, kanyarónál, szamárköhögésnél és sok más betegségnél is. 2018-ban egy epidemiológus professzor Anthony R. Maawson ugyanezt mondta: a fertőző betegségeket az emberek életkörülményeinek javulása szorította vissza, mégpedig már az oltások megjelenése előtt.
Dr. Köhnlein a kanyaró példáját említette. Németországban az 50-es években évi 200-an haltak meg kanyaróban, a 70-es években évi 20-an, ezután vezették be a kanyaró elleni oltást. A legtöbb oltásnál hiányoznak a placebo-tanulmányok . Ahol mégis volt, pl. Indiában a tuberkulózis oltás esetén és Ugandában a pneumokokkus elleni oltás esetén, ott megállapítást nyert, hogy a beoltottak körében sokkal több megbetegedés történt, mint az oltátlanoknál.
A spanyol nátháról összegyűjtött információik arra utalnak, hogy a spanyol nátha nem egy vírusos megbetegedés volt. Az 1. világháború után az emberek egészségileg padlón voltak, immunrendszerük legyengült, a sok stressz miatt pszichés állapotuk sem volt stabil. Össze-vissza oltották az embereket tífusz és egyéb súlyos betegségek ellen, ami a legyengült szervezet megbetegedését idézhette elő. A "spanyol nátha" felbukkanásának helyszíneit megvizsgálva is arra a következtetésre jutottak, hogy itt nem egy fertőző betegség terjedt egyik helyről a másikra. Gina Kolata tudományos újságíró a New York Timesban bizonyos fertőzési kísérletekről is írt, melyek során embereket próbáltak annak idején megfertőzni a spanyol náthával, sikertelenül.
Dr. Köhnlein szerint a "vírusos fertőzések" sok esetben inkább mérgezések. Példaként a poliomyelitist (gyermekbénulás) hozta fel, ami a statisztikák szerint az 50-es évek elején már lecsengőben volt. A polio-oltást Jonas Edward Salk fejlesztette ki és 1955-ben vezették csak be, amikor gyakorlatilag már nem volt polios megbetegedés. A 40-es években forgalomban volt egy rovarirtó szer, a DDT (Dichlordiphenyltrichlorethan). A szabad levegőn teherautókból permeteztek vele, az emberek ezzel fújták be otthonaikban a falakat és saját magukat is. Erről a szerről aztán kiderült, hogy egy nagyon veszélyes idegméreg, ami a gerincvelőben halmozódik fel. A beszüntetésével egyidejűleg kezdtek eltűnni a poliós megbetegedések.
Másik példa a BSE (kergemarhakór), ami kizárólag olyan országokban ütötte fel a fejét, ahol az állatokat tartó gazdák a teheneiket egy phosmet nevű anyaggal dörzsölték be, hogy megvédjék őket a bögölycsípéstől.
Sem a poliónál, sem a BSE-nél nem volt bizonyíték arra, hogy vírusos megbetegedések lennének. A Koch-féle posztulátumokat már nem alkalmazza senki, ha találnak egy állítólagos kórokozót egy "új megbetegedés" alkalmával, akkor semmilyen vizsgálat nem irányul arra, hogy bebizonyítsák a kórokozó és az állítólag általa kiváltott betegség közti ok-okozati összefüggést.
Ez volt a HIV-nél is. Kizárólag egy teszt volt az, ami a HIV-t új fertőzésként beazonosította, a klinikai tünetek egyáltalán nem voltak újak. Ahogy a kovidnál sem. Az összes "kovid-tünetet" ismertük korábbról és a klinikai kép alapján az orvosok sem tudják megkülönböztetni a kovidot az influenzától. A teszt volt az, aminek segítségével egy új betegséget gyártottak.
Az új betegség mindig egy jó ok új gyógyszerek vagy oltások fejlesztésére. Ha a kezdeti gyógyszerezés nem megfelelő és a betegek meghalnak, még sikeresebben lehet az emberekben pánikot kelteni. A "HIV-járvány" kezdeti időszakában rengeteg ember meghalt. De nem a HIV vagy az AIDS miatt, hanem a Fauci által előírt terápia miatt. A 80-es évek végén, 90-es évek elején számtalan híresség is állítólag a HIV miatt halt meg (pl. Freddie Mercury), ezek az emberek mindannyian AZT-vel (Zidovudin) voltak kezelve. 4-5 évvel később derült ki, hogy ez a szer okozta a korai halálukat. Akárcsak a Remdesevir a "kovid-betegek" esetében.
Dr. Köhnlein szerint nem azok aszociálisak, akik nem akarják beoltatni magukat, hanem a gyógyszer-és oltóanyagipar aszociális. Ezek használják ki az emberek bizalmát és kockára téve az emberek egészségét gátlástalanul gazdagítják magukat. Robert Koch idejében ezek a gátlástalan emberkísérletek csak Afrikában voltak lehetségesek. Maga a nagyra tartott Koch is részt vett ezekben. Egy régi ZDF (német Mainstream) dokumentációban elhangzik, hogy Koch 1200 emberen végzett kísérleteket oltásokkal, amibe a tesztalanyok 10 százaléka belehalt. Azért feketékkel kísérleteztek, mert ez lényegesen olcsóbb volt, mintha majmokat vásároltak volna erre a célra.
Hát erről a Robert Kochról nevezték el a német Robert Koch Intézetet, akinek jelenlegi vezetője az állatorvos Lothar Wieler tavaly ezt mondta a kovid-oltásokról: Nem tudjuk, hogy az oltások hogyan fognak hatni, milyen jól fognak hatni, mi lesz a hatásuk, de optimisták vagyunk, hogy lesz oltás. Ami valaha csak Afrikában volt elképzelhető, ma megtörténik a teljes világban. Úgy hívják: EMBERKÍSÉRLET
Forrás: Bíró Éva
Beküldte: Encs Ilona Mária
Kiemelések és a külalak Zolitól