Magyar orvosok minden eddiginél hatásosabb Covid-gyógyszert találtak

Nem azzal a szándékkal fogtak hozzá, hogy harmadára csökkentsék a Covid okozta halálozást, végül mégis sikerült nekik.

Eredeti céljuk az volt, hogy egy koronavírushoz szabott, minél hatékonyabb gyógyszereléssel csillapítsák a betegség okozta halálfélelmet, szorongást. Ehhez képest megtalálták a Coviddal szembeni eddigi leghatásosabb molekulát. Az átütő sikert hozó kutatást vezető neurológus, Holló András mesélt az Indexnek. Interjú.

← Hercsel Adél

A koronavírus-fertőzés testi tüneteit 2020 eleje óta mindannyian betéve tudjuk. Ehhez képest máig jóval kevesebb szó esik a betegséggel járó lelki tünetekről. A fertőzés komoly pszichés nyomást jelent a betegnek, miután szintén közismert, hogy a Covid bárkinél végzetes lehet. A szorongás – érthető és mélyen átérezhető módon – akkor támad csak igazán, mikor egy beteget közelebbről megcsap a halál szele, bekerülve egy kórházi osztályra, ahol sorstársak halnak, halhatnak meg körülötte.

Holló András neurológus, rehabilitációs pszichiáter és kollégái a súlyos fertőzéses állapothoz szabott pszichiátriai terápiával szerették volna javítani az osztályra került betegek állapotát. Hiszen sokszorosan bizonyított tény, hogy a stressz rombolja az egészséget, különösen súlyos betegség esetén rontja tovább az eleve nehéz helyzetet. A kreatív gondolkodás, és az így bevetett antidepresszáns végül azt eredményezte, hogy jelentősen csökkenni kezdett a halálozás az Uzsoki Kórház Covid-osztályán.

← Holló András / Fotó: Bodnár Patrícia / Index

Hogyan derült ki, hogy a gyakran szorongáscsökkentésre használt antidepresszánsok gyógyíthatják a Covidot?

Mielőtt a konkrét kérdésre válaszolnék, fontos tisztázni, hogy önmagában antidepresszáns, vagy önmagában cukorbetegség vagy vérnyomás gyógyszer nem létezik. Amikor beveszünk egy ilyen gyógyszert, az szétterjedve a vérárammal, ha egy kicsit is, de a szervezet minden részén kifejt valamiféle hatást. Attól, hogy valamit antidepresszánsnak hívunk, attól az még nem csak az idegrendszerünkre hat. Az antidepresszánsokról, köztük a fluoxetinről, a mi mostani molekulánkról , ami egy szerotonin alapú antidepresszáns, laboratóriumi körülmények között már évekkel ezelőtt bizonyították, hogy hatékonyan lép fel a Hepatitisz C, illetve néhány más vírussal szemben is.

Tehát már a pandémia kitörésekor tudni lehetett, hogy bizonyos szerotoninerg antidepresszánsok tudnak valamit, ami talán visszaszoríthatja a Covid-fertőzés fatális következményeként ismert citokinvihart, a Covid-halálozás legfőbb okát.

Jól tudom, hogy az önök vizsgálata más volt, mint egy tipikus gyógyszer újrahasznosítási vizsgálat? Hiszen eredetileg azt célozták meg, hogy ne szorongjanak a Covid-betegek.

Az eredeti cél az volt, hogy összességében jobb legyen a pszichés, egyúttal a testi állapotuk. A gyógyszer-vizsgálatokra, köztük a gyógyszer újrahasznosításokra is rendkívül szigorú szabályok vonatkoznak, fel sem merülhetett, hogy ilyen jelleggel nekiálljunk kísérletezni. Egy klasszikus, szigorúan megkomponált gyógyszer-vizsgálattal szemben a mi tudományos munkánk egy eredendően pszichiátriai megfontolásokon alapuló, és csak némileg újszerű orvosi tevékenység utólagos felmérése, vizsgálata volt. Pszichiátriai beavatkozás történt egy tömeges egészségügyi krízishelyzetben, annak reményében, hogy ez talán valamit segíthet. Hiszen ismert tény, hogy a súlyos stressz rontja az életkilátásokat, pláne egy komoly alapbetegség esetén.

A kiindulási cél az volt, hogy a mindenképpen szükséges pszichiátriai kezelést úgy alakítsuk, hogy az a Covid okozta állapotot tovább már semmiképp ne rontsa. Viszont szembe kellett nézni a problémával, hogy a sokak által ismert, és a kórházakban gyakran használt nyugtatószerek - amelyek akár perceken belül oldják a szorongó érzéseket - súlyosbíthatják a fertőzést a mellékhatásaikkal. Az ma már komoly szinten dokumentált, hogy a valóban perceken belül ható, benzodiazepin típusú szerek rontják számos betegség, például a Covid-tüdőgyulladás kilátásait is. Nem csak immunológiai okokból, hanem azért is, mert a légzési funkciókat is negatívan befolyásolják. 

A Covid osztályokra beosztott kollégák ezért gyakorta kérdezték a pszichiátereket, hogyan segítsenek az érthető módon rettenetesen szorongó betegeknek, miközben nem szeretnének nekik komolyabb adag, a légzésfunkciókat rontó benzodiazepint adni.

Ezek szerint előállt a tipikus melyik ujjamba harapjak dilemma. Így merült föl lehetséges alternatívaként, hogy használjanak antidepresszánsokat?

Igen. Ezek a szerotoninerg szerek, amelyeket ugyan antidepresszánsoknak nevezünk, – egyébként kicsit pontatlanul –, mert ezek legalább annyira szorongáscsökkentő szerek is. Alapvető különbség viszont a hagyományos szorongáscsillapítókhoz képest, hogy e szerotoninos szerek hatására legalább egy hetet várni kell. A kollégák tehát elkezdték alkalmazni a Covid-betegeknél a fluoxetint, szinte háborús körülmények között.

Akkor ott, azonnal érdemben és alaposabban lehetetlen volt megfigyelni, hogy egy adott betegnél mennyire jótékony a fluoxetin. Csak miután elült a harmadik járványhullám, kizárólag akkor, matematikus statisztikusok rendkívül összetett elemezései nyomán lehetett pontosan kiértékelni a Németh Zsófia vezette Covid Centrum betegeinek dossziéit.

Ekkor viszont azt találtuk a munkatársaimmal, hogy a fluoxetin a harmadára csökkentette a halálozást. Vagy ha úgy tetszik, a háromszorosára növelte a túlélés esélyét. Ez abszolút páratlan eredmény, mert az eddig kipróbált Covid-gyógyszerek meg sem közelítették ezt a hatékonyságot, amit mi e pszichiátriai beavatkozás nyomán tapasztaltunk.

Mettől meddig tartott, és pontosan hol zajlott a kutatás?

Ami a szó szerinti kutatást illeti, kollégáimmal mi tulajdonképpen egy utólagos, az Uzsoki Kórház Covid-osztályán 2021. március 17. és április 22. között kezelt betegek orvosi dokumentációját elemző, úgynevezett retrospektív eset-kontroll kutatást végeztünk. Ekkor láttuk azt, hogy a 269 vizsgált személy közül 205-en (76,2 százalék) maradtak életben, és 64-en (23,8 százalék) hunytak el a felvételt követő második és 28. nap között. Megvizsgálva, hogy milyen tényezők voltak hatással a betegek halandóságára, azt találtuk, hogy a legfontosabb ilyen tényező az az volt, hogy valaki kapott, vagy nem kapott fluoxetint. A fluoxetint is kapott betegek halálozása 70 százalékkal volt alacsonyabb, mint a fluoxetint nem kapottak halálozása.

Most hogyan tovább? Az eredményeikkel megkeresték már a hazai, esetleg a külföldi döntéshozókat?

Igyekeztünk minél hamarabb a tudományos standardoknak megfelelő formába foglalni az eredményeinket. Ezek végül egy angol nyelvű cikkben, az Ideggyógyászati Szemlében jelentek meg, ami egy nemzetközileg indexált, illetve jegyzett folyóirat. Innentől tudtuk komolyan prezentálni a döntéshozók felé, hogy mit is találtunk. Remélhetőleg gyorsan elkezdenek foglalkozni vele az illetékes minisztériumi, akadémiai bizottságok, szakmai kollégiumok itthon, és talán nemzetközi szinten is. Próbáltuk mielőbb eljuttatni hozzájuk a munkánkat. Egy pandémia idején, amikor emberéletek tömegéről van szó, nem bízhattuk a véletlenre, hogy mikor kerülünk az illetékes íróasztalokra.

Terveznek további vizsgálatokat? Esetleg megnézik a fluoxetin hatását nagyobb dózisokban?

Tavasszal csupán a pszichiátriában legmegszokottabb, 20 milligrammos dózist kapták a betegek. Így egyelőre megválaszolásra váró kérdés, mi történik akkor, ha valaki 40 vagy akár 60 milligrammot kap. A fluoxetin úgynevezett dózistartománya 80 milligrammig terjed. Nincs kizárva, hogy a 20 milligrammot emelve, a most harmadára csökkent halálozás még alacsonyabb szintre vihető. Akár ötödére, hatodára, tizedére? Meg kell vizsgálni. Most csupán annyit állíthatunk, hogy az eddigi legerősebbnek tűnő gyógyszert találtuk meg a Covid ellen, méghozzá az adott gyógyszer relatíve kicsi adagja mellett.

Nyilván nem elhanyagolható szempont az sem, hogy a fluoxetin azon túl, hogy évtizedek óta jól bevált és kitapasztalt szer, rendkívül olcsó is.

Így igaz. A fluoxetint gyakorlatilag fillérekért lehet beszerezni. Amúgy szerepel a WHO azon nélkülözhetetlen gyógyszerek listáján is, amelyeknek az egészségügyi szervezet szerint mindenütt folyamatosan rendelkezésre kell állniuk. Tehát alapgyógyszerről beszélünk, amit nem páncélozott autókban kell az országba behozni. Mellesleg, a fluoxetint a magyar Richter gyógyszergyár is gyártja.

Szintén van itt még egy fontos előny. Amíg az oltások, valamint az olyan antivirális Covid-gyógyszerek, mint például a Remdesivir precízen, finoman rá vannak szabva az aktuálisan elterjedt vírusvariánsra, ezzel szemben a fluoxetin típusú gyógyszerek inkább a gazdaszervezet módosításával fejtik ki hatásukat, vagyis megnehezítik, hogy a gazdaszervezetben a vírus hatékonyan tudjon szaporodni. Emiatt aztán nagyon kicsi az esélye egy fluoxetin-rezisztens vírus kialakulásának, azaz annak, hogy a vírus olyan variánst képezzen, amely ellen a fluoxetin típusú szer már nem hatékony.

Forrás: Index
Beküldte: Taharan Marianne