FELHÍVÁS CSELEKVÉSRE

... cselekedjünk is, hozzunk áldozatot, mindenki a maga mértéke szerint és váltsuk vissza Kárpátalját az ukránoktól pénzért. Nekünk az a terület a Vereckei-hágóval nemzeti kincs, múltunk szerves tartozéka, míg az ukránoknak úgyszólván semmit nem jelent, nekik soha nem volt kialakult területi egységük. Kérjük a Külügyminisztériumot és a Gazdasági Minisztériumot, hogy azonnal kezdjenek tárgyalásokat Ukrajnával, hogy mennyiért lenne hajlandó eladni a Kárpátaljai területet, ahogy annakidején az Amerikai Egyesült Államok kormánya megvette Alaszkát az oroszoktól. Példa tehát van rá a történelemben.

Az Ige azt mondja, cselekedjünk jót mindenkivel, de elsősorban hitünknek cselédjeivel, ők valóban hitünk hűséges cselédjei, megérdemlik, hogy legelőször őket váltsuk meg megalázó és tűrhetetlen helyzetükből. Nincs az a kincs, amit meg ne tudnánk adni azért az ősi földért.

Annakidején Mátyás király hatalmas összegért vásárolta vissza a magyar Szent Koronát, akkor ma mi nem lennénk képesek ezt megtenni magyar testvéreinkért? De igen! Mutassuk meg, hogy van bennünk szeretet, hozzánk tartoznak és mi nem mondtunk le róluk.

Az adakozás mértékét biztos lehetne mérni, hogyan nő az napról-napra, s talán ez magával ragadna másokat is, akik csak szimpatizálnak velünk. Istennek tetsző cselekedet lenne ez, hiszen, ha a Fiú megszabadít titeket, valóban szabadok lesztek. E példán felbuzdulva annakidején a keresztények kiváltották rabságban lévő társaikat, ma nem tudnánk ezt megtenni? De igen! Kezdjük el velük és építsük tovább országunkat, hazánkat.

A Biblia 50 évben szabja meg az elengedés évét, amikor minden rablott dolgot vissza kellett adni, ez nem következett be, sőt még egyszer eladták őket. A 100. évfordulón sem ígérkezik semmi hajlandóság erre. Mire várunk? Cselekednünk kell. Nemcsak ők fogynak, mi is, nem engedhetjük meg, hogy végleg elfogyjunk. Fel nemes küzdelemre, nem fegyverrel, nem vérrel és verejtékkel, hanem a szeretet és a szív erejével, áldozathozatallal.

Ez a legszebb válasz azokra a vádakra, hogy a magyarok széthúznak és nem tartanak össze. Ez nem igaz, sőt, szeretjük fajtánkat, népünket, s azért tenni is hajlandók vagyunk. Legyen az Összetartozás Éve egy szép kezdet, mert megbűnhődte már e nép a múltat s jövendőt. Istené a dicsőség, hogy sohasem hagy reménytelenségben bennünket, sőt, ha megpróbál is, de a kimenekedést is megadja!

Annakidején 1848-ban Kossuth pénzügyminiszterként önálló magyar pénzt akart, mert tudta ez a függetlenség záloga, de nem volt hozzá pénz, akkor felhívással fordult a magyar nőkhöz, hogy ajánlják fel ékszereiket, gyűrűiket, fülbevalóikat, nyakláncaikat a haza javára és megmozdult az ország, odaadták neki értékeiket és sikerült is az osztrákok legnagyobb ámulatára létrehozni, kinyomtatni a Kossuth bankókat, amit aztán a szabadságharc leverése után oly nagy igyekezettel próbáltak összeszedni és megsemmisíteni, de a magyar nép áhítattal őrizte, rejtegette a Kossuth bankókat, ez szép példája volt az összefogásnak.

Legyen most is így. Adjuk oda, úgysem visszük el magunkkal a sírba, de minek is vinnénk, ott nem azzal kell majd fizetnünk, amink van végrendelkezzünk ettől nemesebb és fontosabb célokért, Magyarország megmaradásáért és felemelkedéséért.

Ha ezt meg lehet tenni, a pénz a legkevesebb, nem lehet akadály, az ember és a haza ettől sokkal fontosabb. Mutassuk meg, mi sem vagyunk rosszabb hazafiak, mint hős elődeink, akik fegyverrel oltalmazták ezt a hazát, s nem rajtuk múlott, hogy oda jutottunk, ahova jutottunk, ebben rajtunk kívül álló okok játszottak közre.

Tudjuk az emberek Mammon éhsége kielégíthetetlen, használjuk ezt ki, mi ezzel nem szegényebbek, de sokkal, de sokkal gazdagabbak leszünk. Ez is egy harc, harcoljunk most így és ne méricskéljünk, ne tudja a te jobb kezed, mennyit adott a te bal kezed, adjunk érte semmit nem várva, csak úgy, szeretetből. S felderül egy nap a szabadság hajnala és öröm lesz, sírással vegyült öröm. Örömünkben fogunk sírva fakadni. Ez is sikerült, mert semmi sem lehetetlen a hívőknek. Higgyetek testvéreim, mert a hit hegyeket mozdít, tanított a mi Urunk Jézus Krisztus. Márpedig Neki hinnünk kell, eddig is sok csodát tett értünk. Mondjuk a Pétereknek vele együtt: Add oda én érettem és te éretted. Mondjad feleségednek, férjednek, testvérednek, gyerekednek és unokádnak: Add oda érettem és éretted, mert mindent mit adtál Krisztus visszaad. Aki hisz százszorosát kapja vissza itt e földön, odaát pedig az örök életet.

Ez legyen a magyar nép akarata, a mindenkori magyar kormányok programja, míg minden magyar egy nem lesz ismét. Aki magyar velünk tart.

Ha a római katolikusok össze tudják gyűjteni a Szent Péter filléreket, akkor mi nem lennénk képesek összegyűjteni a Kárpátaljai filléreket? De igen! Kezdjük el az adakozást már január 1-től és Június 4-re szabad lehet Kárpátalja. Ettől szebben lehet-e ünnepelni? Nem megkeseredve, nem is hősködve, hanem szépen, méltóságteljesen cselekedve.

Kezünkbe adta az Úr talentumait, gíráit és azt mondta, kereskedjünk vele, amíg vissza nem jön, és volt, aki megduplázta a rábízottakat és 10 várost szerzett, míg más az 5 városhoz, másik 5-t. Te hány várost fogsz megszerezni? Kezedre bízta a pénzt, mi lesz belőle? Meg fog-e dicsérni érte?

Fel cselekvésre kedves testvérek!
Windsor, ON-Phoenix, AZ, 2019. 12. 31.
Demeter Zsolt főgondnok s.k. Lizik Zoltán püspök s.k.

Matilda Marian Isten, segedelmével sikerülni fog!

Ági Ivanko Mutasson példát erejéhez mérten

Gábor Bene Én a magam részéről 1/2 évi nyugdíjamat tudom felajánlani, mert ha nem is érek még felét sem mint Széchenyi, de nem áll távol tőlem az áldozat vállalása! (Eddig is ellenszolgàltatás nélkül vállaltam mindenütt a szemfelnyitást!) Bene Gábor.

Zoltán Lizik szép felajánlás

Bene Gábor : Csak az a kérdés, hogy az állam felvállalja-e ezt a cselekvést? Mert én havonta utalnám a pénzt arra a számlára, amit az állam vagy a kormány létrehozna, s nem aggódnék amiatt – ahogy azt az ellenségeink sugallják –, hogy a kormány, vagy a Fidesz ellopja, mert Isten szeme előtt ezt a felajánlást minden magyar ember meghatározott célra, a testvéreink (vagyis az elszakított magyarok és ruszinok) megszabadítására tettük. Aki pedig ebből eltulajdonítana akár csak egyetlen forintot is, annak bizony nemcsak a földön, de a másvilágon is meg lesz a számonkérése. Erre ugyanis nem lehet ráfogni azt, hogy azért történik, hogy megmentsük az idegen érdekeket szolgáló karvalytőke elől! Nem lehet mindenütt a „következmények nélküli ország" felelőtlenségre csábító hatására számítani, mert semmi sem tart örökké, s az igazság létező, csak a hamisat találja ki, valaki.

Raffai Zoltán: A magyar megmaradásért és az összefogásunk érdekében, amint a két állam megállapodik és a számla készen áll, én is azonnal havi utalásba kezdek lehetöségeim szerint!

Beküldte Bene Gábor
Kiemelések a M.M. szerkesztőtől