Emlékeztető

 1949. évi XX. törvény, A Magyar Népköztársaság Alkotmánya című rendelkezés, az Apostoli Magyar Királyság fegyveres erővel történt megszállása alatt hozott olyan leírás, amely de facto volt hatályos, és amelyet a 2012. évi január hó 1-ső napján kihirdetett Magyarország Alaptörvénye, Nemzeti hitvallás című bekezdése hatályából kiemelt, majd visszahelyezte jogaiba a Szentkorona jogrendjét:
„… Tiszteletben tartjuk történeti alkotmányunk vívmányait és a Szent Koronát, amely megtestesíti Magyarország alkotmányos állami folytonosságát és a nemzet egységét. …”
„…Nem ismerjük el az 1949. évi kommunista alkotmányt, mert egy zsarnoki uralom alapja volt, ezért kinyilvánítjuk érvénytelenségét. …„
Ugyanitt:

Magyarország Alaptörvénye Alapvetés – P) cikk:
(3) Az Alaptörvény rendelkezéseit azok céljával, a benne foglalt Nemzeti hitvallással és történeti alkotmányunk vívmányaival összhangban kell értelmezni.

Ennek értelmében:

Miután a Magyar Közlöny 43. számában, 2011. április 25-én kihirdetett Magyarország Alaptörvényében az Alaptörvény rendelkezéseinek célja a nincs meghatározva, a történeti alkotmányra hivatkozás, de jure, a Szentkorona Alkotmánya érvényes és hatályos alkotmányként értelmezendő.

Ugyanakkor:

1947. aug. 20-án Altöttingenben 56 törvényhozó részvételével összeült, az Apostoli Magyar Királyság utolsó, törvényes választások alapján felesküdött országgyűlése. Az altöttingeni országgyűlés jogi alapja az 1945. márc. 26-án becikkelyezett 1944. évi VIII. törvénycikk az 1939. évi június hó 10. napjára összehívott országgyűlés tartamának kivételes meghosszabbításáról szóló törvény volt. Ez tette lehetővé külföldön történő összehívását is. Az 1947. aug. 20-án, 56 törvényhozó részvételével ülésezett legitim országgyűlés nem ismerte el az Országtanács 1944. okt. 27-i határozatát (Szálasi Ferenc nemzetvezetői megbízatását), alkotmányellenesnek minősítette a debreceni Ideiglenes Nemzetgyűlést, s önmagát a Magyar Apostoli Királyság egyetlen törvényes képviselőjévé nyilvánította azzal, hogy a Magyar Királyság alkotmánya a Szentkorona Alkotmánya.

Továbbá:

A Szentkorona-tan magyar szokásjogra épülő alkotmányának alapját képező hagyomány, melynek egyértelműen iránymutatása:

„… A hatalomról és annak gyakorlásáról 1. § A Szentkorona tagjainak viszonya a Szent Koronához
(2) Minden lét-, birtok- és cselekvési jog forrása a Szentkorona, a föld-, a víz-, a levegő-, és azok minden része és tartalma, amelyek a Szentkorona Országainak földjén, földje alatt és földje felett van.

Jogi alapja: Gelyza fia Vajk, ’ki a római keresztségben az István nevet vette fel, és akit I. László király 1083. augusztus 20-án szentté avatott, 1038. augusztus 15-én, Nagyboldogasszony kegyeibe ajánlotta fel koronáját és országát.

Fenti mondat értelmezése:

• A magyar jogrendet a három szuverén egyként való döntése határozza meg, benne a Szentkorona minden tagjának minden kötelmét és minden jogát. A három szuverén:
• a Szentkorona – aki a Teremtő megtestesülése
• az első jogkiterjesztett – aki a végrehajtó hatalom egyszemélyi felelőse –
• a nép – akik a Szentkorona tagjai.

A jogrend tehát a Teremtő mint végső ok elrendelése, mert a jogrendben foglalt előíratokat az első jogkiterjesztett és a nép fogalmazza, de törvénnyé azokat az első szuverén emeli. A magyar jogrendben mindhárom szuverén kötelme, hogy a törvényhozás alkalmakor a három szuverén egyként fogadja el a törvényt, vagy ha az egyik ellentmond, vagy nincs jelen, a másik kettő a hiányt pótolni köteles, vagy a megalkotott törvénye nem érvényes.

A magyar vagyon

Magyarország Alaptörvénye alkotmányellenes. A benne leírtak dogmatikája (fogalomrendszere) nem meghatározott fogalmakat használ, nem kauzális, és ellentmondó törvények szerepelnek benne.

Jelen állásfoglalás szempontjából tekintve, meghatározatlan fogalom a „nemzeti vagyon”. Az Alaptörvényben első használata:

Magyarország Alaptörvénye Az állam – Közpénzek 38. cikk:
(1) Az állam és a helyi önkormányzatok tulajdona nemzeti vagyon.

Ugyanitt, meghatározatlan fogalom a „tulajdon”, amivel az állam és a helyi önkormányzatok bírnak, de meghatározatlan az „állam” fogalma is, így az idézett törvénycikk önkényes értelmezést enged a „2011. évi CXCVI. törvény a nemzeti vagyonról” rendelkezéseihez.

Ezzel a „tulajdon” meghatározatlansága súlyos ellentmondással terhelt, ugyanis a hatályos alkotmány értelmében minden jog forrása a Szentkorona, így a tulajdonjog is nála, melynek okán sem az állam, sem a helyi önkormányzatok tulajdona nem lehet a nemzeti vagyon.

Feloldhatatlan ellentmondáshoz vezet annak hiánya, hogy magyar nemzet tagja sincs meghatározva.

Magyarország Alaptörvénye NEMZETI HITVALLÁS

MI, A MAGYAR NEMZET TAGJAI, …

… Mi, Magyarország polgárai készen állunk arra, hogy országunk rendjét a nemzet együttműködésére alapítsuk.
Kik azok a „mi”, akik a magyar nemzetnek tagjai? Vagy kik alkotják a magyar nemzetet? Most akkor Magyarország állampolgárai állnak készen az együttműködésre a magyar nemzet tagjaival? Mert akkor kik lennének azok a polgárok?
Továbbá:

Magyarország Alaptörvénye ALAPVETÉS

A) cikk
HAZÁNK neve Magyarország.
Tehát kinek a hazája Magyarország? A magyar nemzeté, vagy a magyarországi polgároké? A kauzalitás hiánya és az ellenmondó kijelentések, amely végigvonul a Magyarország Alaptörvénye teljes szövegén, önérdekre épülő, öncélú törvények megalkotására adnak lehetőséget. Ennek tudatában is, megadva az utolsó lehetőséget, és a Szentkorona tagjai, a magyar emberek felszólítják a jelenleg regnáló magyar Kormányt és az Országgyűlést, hogy a magyar nemzet életterét hordozó magyar földet olyan törvénnyel védje meg, amely összhangban van a magyar történelmi alkotmánnyal, amely a magyar föld tulajdonjogát a Szentkorona tulajdonában tartja, és amely a magyar föld birtokjogát kizárólagosan a Szentkorona tagjainak kezelésébe utalja.

Amennyiben a jelenleg regnáló magyar Kormány és az Országgyűlés nem ezt, vagy nem ebben a szellemben teszi meg, a Szentkorona tagjai élnek az Alaptörvényben biztosított jogukkal:

Magyarország Alaptörvénye Alapvetés – B) cikk

(3) A közhatalom forrása a nép.
(4) A nép a hatalmát választott képviselői útján, kivételesen közvetlenül gyakorolja.
és kezdeményezik az Országgyűlés feloszlatását, valamint a kormány azonnali távozását.

Magyarország Alaptörvénye Alapvetés – P) cikk
A természeti erőforrások, különösen a termőföld, az erdők és a vízkészlet, a biológiai sokféleség, különösen a honos növény- és állatfajok, valamint a kulturális értékek a nemzet közös örökségét képezik, amelynek védelme, fenntartása és a jövő nemzedékek számára való megőrzése az állam és mindenki kötelessége.