1. Istenhit, Üstengri, az Ég Ura törvényei
Egy égbolt és egy Isten van, üstengri, az Ég Ura: Életem legnagyobb eredménye az, hogy megtapasztalhattam, hogy az erős istenhit, a hűség és az elkötelezettség az ősök tanítása mellett sikerre és győzelemre vezet. Az istenhit az ember szellemi és lelki összhangjának a meghatázozó feltétele. Istenhit nélkül az ember vakon, fegyvertelenül és sánta lovon indul a háborúba. Üstengri áldása nélkül az uralkodó élete sikertelenségre ítéltetett. Üstengri nem találomra adja áldását, az áldás jutalom, azok kapják, akik érdemesek rá. Aki a jótettek útját járja, rajta van Üstengri áldása. Csak az az uralkodó érdemli ki Üstengri áldását, akinek a tetteit a teremtés összhangjának a tisztelete vezeti. Üstengri törvénye, hogy minden, ami él fent és lent, elpusztul, meghal, legyen az ember, állat, növémy, kőszikla, hegy, tenger, nap, hold, csillagok és birodalom, de ami elpusztul és meghal, idővel újjászületik és újra él. Üstengri törvénye, hogy a jótett, a jószándék, áldásként, szerencseként visszaszáll az emberre, a rossztett, a rosszszándék pedig szerencsétlenségként és sikertelenségként. Üstengri minden népnek meghatározza a küldetését. A hun küldetés az összhang megteremtése kelet és nyugat, lélek és szellem, az ember és a természet között. A súlyos sebsültek közül midig az erős hitűek maradnak életben. Nincs lehetetlen a hun uralkodó számára, ha rajta van Üstengri áldása. A hun harcos soha sincs egyedül, vele van Üstengri, mindig számíthat társaira és a mindenre odafigyelő tengrikút uralkodójára. A földi élet célja az égi élet. A földi élet feladata a lelki megnemesedés, a lelki megazdagodás, a lelki felkészülés az égi életre. A jó szó megerősíti, a rossz szó meggyengíti, a káromkodás összetöri a lelket. Aki Isten nevével káromkodik, attól elfordul az Ég Ura.. Az összhang megvalósítása Üstengri egyik legfontosabb élettörvénye, az összhang a jó, az összhang hiánya a rossz. Az egészség a lélek, a szellem és a test összhangja, a betegség az összhang megbomlása. A virágok, fák, állatok, folyók, hegyek beszélnek. Sokat lehet tőlük tanulni. Üstengri üzenetét közvetítik. Az áldozati üst a hun lélek temploma, imáinkat és kéréseinket közvetiti. Az áldozati üstben az étel megszentelődik. Az üstben, a tűz és a víz összhangjával a kenyértészta megnemesedik, főttésztává és áldozati étellé válik. Az eső Üstengri életvize.
2. Életfilozófia, élettapastalatok: az út, az összhang és a hun lélek
Cél nélkül nincs út, út nélkül nincs cél. Az igazán nagy győzelmet mindig lélek útján éri el az ember. A lélek útja az önismeret területén megy át. Hit nélkül az út a sikertelenségbe vezet. Aki mer az nyer, de csak abban az esetben, ha jól ismeri önmagát. A hun lélek gyökereit az ősök tanítása táplálja. A hun lélek olyan mint a sólyom, magasban száll, büszke és céltudatos. Az igazi erő a hit által biztosított lelkierő. A bátorság a lélekerő, a gyávaság a lélekgyengeség jele.. Az igazság megerősíti, a hazugság meggyengíti a lelket. Ne a nappalt, hanem az éjszakát viágítsd meg a lámpásoddal. A hun hagyomány követése megerősíti, az idegen szokások utánzása meggyengíti a hun lelket. Újholdkor vetett mag gyorsabban nő, újholdkor született kisállat gyorsabban fejlődik, újholdkor indított vállalkozás sikeresebb. Újholdkor hozd a fontos döntéseket, a növekvő hold megerősítí a szellemet és a lelket. A vízben csodálatos életmisztérium tükröződik. A jó szóra, a jóindulatra a víznek lélekerősítő hatása van, a szitokra, a rosszindulatra a víz megzavarodik és a hatása lélekgyengítő. Ne szennyezd a vízet, élet van benne, ha beszennyezed megrontod, meggyilkolod és gyilkossá válsz. A tűz éget és pusztít, de ha megérted, világít, melegít és az ételed készíted vele. Ha leégett a házad, ne síránkozz, ne panaszolj, hanem építs egy szebbet. Nem a haláltól kell félni, hanem a félre siklott élettől. A hun regősének, a zene, tánc, a művészet szín és képvilága, a hun lélek ünnepének a megnyilvánulása. Az ember gyorsan megtanul beszélni, de nagyon lassan tanul meg hallgatni. Nyilván a sikertelen teljesítmény a leggyakrabban rosszul végrehajtott gyakorlatok következménye. Különböztesd meg mindig a jobbító szándékú ellenérvet és a vesztedre törő ellenséges véleményt, az előbbivel szállj vitába és tárgyalj, az utóbbit utasítsd vissza és semmisítsd meg. Levegő nélkül nincs élet, szabadság nélkül nincs hun. Az igazi barátságban az ember hű marad a barátjához, akkor is ha az gyengeséget és megingást mutat. Csak a meggondolt cselekedet és a vasakarat vezet sikerre. Becsület nélkül nincs hűség, hűség nélkül nincs becsület. A hun étel olyan, mint a hun regősének, a hun lélek tükröződik benne. A hun borban Üstengri üzenetet küld az életről, a halálról és a halál utáni újjászületésről. A hun anya a család életadó, melegítő napja. Égő fáklyával ne keresd a nyilhegyet a szénaboglyában. Ne a nappalt, hanem az éjszakát világosítsd meg a lámpásoddal. Minden rosszban van valami jó, javitsd ki a rosszat és a jóra összpontosíts. Megerősít, ha szembe uszol az árral. Aki nem viseli el a sorscsapásokat, nem erősödik meg soha. Ép lélekben, ép test. A lelki egészség a testi egészség elengedhetetlen feltétele. A sikeres élet titka, a fontossági sorrend betartása. A legfontosabb dologra összpontosíts, a kevésbé fontos tényezőket tedd a megfelelő helyükre. A tegtöbb ember azzal rontja el az életét, hogy a kevésbé fontos dolgokkal foglalkozik. Egy uralkodó számára, a népe érdeke határozza meg a fontossági sorrendet. A hangyaszinten gondolkodó ember, nem a fától, hanem a fűszáltól nem látja az erdőt. A vízhez hasonlóan, a tűzben is benne van az élet misztériuma. A tűz ugyanugy lehet a tűzvész, pusztulás és halál, mint a fény, az élet, az újjászületés és az arany kiolvasztásának az eszköze.
3. Az élet harc és háború
Az élet harc és harc az élet. Ne add fel soha! Csak az veszít, aki elveszti hitét és elfogadja magában a vereséget. A harc célja az életösszhang megteremtése. Az élet örökös háború az egészség és a betegség, a meleg és a hideg, a napfény és a felhő, a világosság és a sötétség, a szabad élet és a korlátozott élet között. A hit a harc sikerét biztosító lelki erő. Ha elvesztesz egy csatát, nyerd meg a következőt és legfőképpen nyerd meg a háborút. Minden nép számára a nemzeti lét alapkérdés ugyanaz, saját maga akar-e maradni és megtartja ősi örökségét, nemzeti azonosságát, vagy elfogadja inkább az alávetettséget és feladja önmagát. A legjobb fegyver a lélek fegyvere. Két féle háború van, lelki síkon vívott és csatatéren vívott háború. A lelki sikon vívott háború eredményesebb, mint a csatatéren vivott háború. A sólyom nem vadászik szunyogra, és az oroszlánt nem érdekli az egércincogás. A számbeli gyengeségedet a katonáid lelki erejével egyenlítsd ki. A csoda a bátrak jutalma. Az ajándék, a figyelmesség, a nagyvonalú megvendégelés a lelki hadviselés fontos fegyvere. A belső ellenség mindig veszélyesebb, mint a külső. Soha ne engedd teret nyerni, a végzetet hozza rád. A sólyom nem tárgyal a keselyűvel, az oroslán nem tárgyal a sakállal, a hun nem tárgyal a hamis és rontó szándékú ellenséggel. A véres csata nélkül vívott lelki háborúban légy erősebb, de soha ne alkalmazz alattomos, Üstengrinek nem tetsző módszereket. A legmagasabb szintet elérő hun harcos, a sasíjász a lélek, a szellem és a test összhangjának harcosa. Az a harcos válhat csak íjásszá, aki képes azonosulni a sasíjász út törvényeinek a követelményeivel. A sasíjász út, az istenhit, a becsület, a hűség, a tisztelet és a vitézség útja. A sólyomban már fióka korában benne van a repülés képessége, de a hosszú repülési gyakorlatok után válik csak igazán sólyommá. A sasíjászban is benne van a képesség, de csak hosszú és nehéz gyakorlatok után válhat igazi rendíthetetlen sasíjásszá. A legnagyobb siker az életben, amikor az ember minden nehézséget legyőzve megvalósítja gyermekkori álmát. A sólyom azért sólyom, mert sólyomként viselkedik, hasonlóan a sasíjászhoz, aki azért sasíjász, mert sasíjász becsülettörvények szerint viselkedik. A háborúval a hadvezér üzen, lényeges, hogy üzenete világos legye. Soha ne tárgyalj báránybőrbe jújt sakállal, csak a fegyverek nyelvén beszélj vele. Nem az a nagy nép, amelynek nagyszámú a lakossága, hanem az, amely tűzön-vízen át hű marad ősi örökségéhez és megtartja nemzeti azonosságát. Mi hunok létszámra sokkal kevesebben vagyunk, mint a rómaiak, a bizánciak vagy a gótok, mégis erősebbek vagyunk, mert hunok maradtunk. A rómaiak, a bizánciak lelki síkon áruikkal, kereskedőikkel, papjaikkal, kényelmesnek, szórakoztatónak tűnő életmódjukkal háborúznak ellenünk. Ha mi római és bizánci árukat használnánk, ha római és bizánci módra öltözködnénk, étkeznénk, imádkoznánk, gondolkodnánk és viselkednénk, akkor megszünne hun azonosságunk, lelkileg legyőztek, meghódítottak és leigáztak volna bennünket. Ha hunok akarunk maradni, csak lelki síkon vívott háburúval védhetjük meg magunkat. A félelemkeltő hun hadsereg, a lelki síkon vívott háború legjobb fegyvere. A párbajban és a háborúban először lelki síkon légy az erősebb és a végső győzelem a tiéd. A sikeres lelki síkon vívott háború legfontosabb feltétele, a félelemkeltő hadsereg és a tiszteletet kiváltó hadvezér együttes megnyilvánulása. Aki soha nem harcol, az soha nem győz. A hunok háborút kezdhetnek a diplomácia sikertelensége miatt, de a háború is szükséges lehet a sikeres diplomáciához. Nemcsak a háborúban, de a békében is a kardot élesen kell tartani. A hun győzelem egyik alapfeltétle őt kérdésre adott válasz: kivel, hol, mikor, miért és hogyan? Az állandó kemény munka és gyakorlat a békeidőben is feltétele a háborús győzelemnek. A béke nem más, mint két háború közötti szünet, ezért békében készülj a következő háborúra. Jobb egy jó háború, mint egy rossz béke. Csak akkor indíts háborút, ha meg tudod nyerni. A háborúban azok a harcosok küzdenek a legjobban, akik hisznek az igazukban. Győztes háborút csak erős hittel vívhatsz. Csak erős hittel képes a harcos önfeláldozó hőstettek végrehajtására. Erős hit nélkül nincs győzelem! A gyenge hit vereséghez vezet! A jó harcosban mindig erős a hit; hit Üstengriben, hit az uralkodásban, hit a nemzetben. Ha túl távoli a cél, közelítsd meg és találd telibe. Soha ne siránkozz, és ne panaszkodj, a panaszkodó ember mindig vesztes ember. Az erős lélek a panaszkodás helyett megoldja a problémáját. Az emberek és a népek között állandó háború folyik. A béke nem más, mint a győztes akaratának az érvényesítése, a vesztes békés eszközökkel való kifosztása. Az igazi győzelemnek ára van, aki nem fizeti meg alul marad. Sánta lóval ne versenyezz, sánta lélekkel ne háborúzz. A háborúban, az erőshitűekkel szemben, a gyengehitűeknek nincs esélyük.A csata után, add meg a végső tiszteletet az elesetteknek, legyenek azok a saját katonáid, vagy az ellenségeid. A sólyom a Nap madara, a Nappal a hátában támad, a Nap segítségével győzedelmeskedik.
4. Rómaiak, bizánciak
Jobb hunnak lenni, mint rómainak. A római a legyőzöttből rabszolgát, a hun szövetségest csinál. A rómaiakban megvan az az erő, amely megengedi hogy behunyják a szemüket más népek általuk okozott szenvedései felett. . A rómaiak tökéletesnek hiszik magukat és éppen ezért nem is tökéletesek. A rómaiak a kivágott erdők helyén márványpalotákat kőépületeket hagynak maguk után, a hunok meghagyják az erdőket és az erdők tiszteletét hagyják maguk után. A rómaiak nem értik meg a hunokat, a felsőbbrendűségérzése fátyolt borít a szemükre, nem látják a lényeget az életben, hiányzik belőlük az együttérzés, a mások megértésére való törekvés. A hun ruha a lovaglásra, a római a gyaloglásra való. Az önző anyagi és testi vágyaikat követő rómaiak soha nem értik meg a kereszténységet, mert Jézus tanítása szerint a kereszténység elsősorban a lélek útja, a szeretet és az együttérzés vallása. A hun Üstengri-hit közelebb áll Jézus szeretet-tanításához, mint a róma püspökök és főpapok vagyonszerzése, hatalmaskodásra, bűntudatkeltésre és megtévesztő külsőségekre alapozott álszent vallásossága. A püspökök és főpapok nem az Istenhez közeledő jótettek útját követik, hanem az Istentől eltávolodó rossztettek útját a végtelen önzésükkel, hatalom és vagyon éhségükkel, embertelen érzéketlenségükkel. A hunok ijjal és karddal, a bizánciak hittérítő papokkal és kereskedőkkel hábrúznak. A hunok számára teljesen világos, hogy a bizánci hittérítés fő célkitűzése a lelki hódítás, a hun lélek megtörése, alávetése és a bizánci érdek szolgálatába való állítása. A bizánci papok álságos hittérítési módszere a lélekrontó bűntudatkeltés. Mindent bűnnek kiáltanak ki, mely az évezredes azonosságunkat és műveltségünket meghatározza: az ősi istenhitünket, hagyományainkat, legendáinkat, őseink tiszteletét, szokásainkat, ünnepeink megtartását, rendíthetelen harcos szellemünket, az uralkodáshoz való hűséget. Tervük a hun műveltség, a hun jelleg teljes megszüntetése és kiszolgáltatott nemzeti értékektől megfosztott hun lélek beolvasztása a uniformizált, papokat és a bizánci császárt kiszolgáló lelki rabszolgaságba. A sólyomlelkű hun számára a becsület egy szilaszilárd, megmásíthatatlan lelki érték a rókalelkű bizánci számára a becsület egy alkuba bocsátható, megvásárolható hamis áru. Inkább higgy egy éhes farkasnak, hogy nem falja fel a bárányt, mint a kedveskedő bizánci ígéretének. A szőlőlé borrá, a fiatal hun hős vezérré, a fiatal bizánci hamiskodó kufárrá változik. A bizánci szava és esküje olyan, mint a szélben felszálló füst, gyorsan eloszlik és etűnik.
5. A hun vezér tulajdonságai, a vezetőképesség
A hun nemzetnek olyan vezetőkre van szüksége, akiknek minden képessége megvan arra, hogy a hunokat úgy békében, mint háborúban sikeressé tegyék.
Egy jó vezető kiképzéséhez hosszú évek tapasztalatai, sikerei és kudarcai szükségesek. A sikertelenség és a kudarc az egyik legjobb tanítómester a sikertelenségben és a kudarcban való felülemelkedés lényeges vezetői jellemvonás. A jó vezető erős önismerettel bír, önismeret nélkül gyenge a hun vezér. Az önismert a bölcsesség és a siker kapuja. A legnagyobb csatát a hadvezér mindig saját maga ellen vívja, a legnagyobb vereséget is saját maga ellen szenvedi el. Lelki, szellemi és testi erő Üstengri áldásával összefűzve a hun vezér leghatásosabb fegyvere. A hun vezér helyett tettei beszélnek. A csatavesztésnél sokkal rosszabb a becsület elvesztése. Nagyon is fontos a jól felhasználható hírszerzés, mert az sok esetben majdnem mindenkori győzelem fele. Egy jó vezető a megszerzett képességét továbbadja legtehetségesebb fiatal harcosoknak. Tanítja őket és biztosítja a hun jövő számára a folytonosságot. A vezér, aki mindig egyetért a tanácsadóival, csak középszerű tanácsokat kaphat. A vezér, aki rossz kérdéseket tesz fel, csak rossz válaszokat kaphat. Egy vezér nem győzhet, ha az idegei legyőzik. Egy jó vezér hisz nemzete igazában és legyőzhetetlen sólyombátorsággal és rendületlen hittel küzd a győzelemért. Az önző, beképzelt ember soha nem lehet sikeres vezér. Egy hun vezér soha nem kicsinyes és nem tűri el a kicsinyességet a környezetében. A nemzet fennmaradásáért és jólétért való áldozatvállalás határozza meg a vezér igazi nagyságát. A vezér, aki együtt iszik és szórakozik a harcosaival, megszűnik vezérnek lenni. Egy jó vezér soha nem veszi magát túl komolyan, de elvárja, hogy a környezete komolyan vegye őt. Egy gyenge vezér gyenge emberekkel veszi magát körül, az erős vezér erős emberekkel. Egy nagy sikereket elért vezérnek számolnia kell a környezete irigységének és féltékenységének a megnövekedésével. A hun vezérnek már korán meg kell tanulnia, hogy a nehézségekkel való bátor szembenézés a legjobb győzlemre vezető gyakorlat. Egy sikeres hun vezér tanul a kudarcokból és többé nem követi el. A versenyszellem mindig előre visz. A merész és a jobban felkészült vezér kezdi meg a csatát, kezdeményez s az elenfelet védekezésre kényszeríti
Minden döntésben kockázat van.. A jó döntésben mindig mérlegelni kell a kockázat arányát. A kiszámított kockázat elfogadható, a vak és kiszámíthatatlan kockázat azonban sohasem. Ha nem megfelelően felkészített emberekre bízzuk a döntést, a hiba elkerülhetetlen. A jó vezér soha nem rohan fejjel a falnak, se az ellenfélnek. Ha a vezér nem biztos a győzelemben, ne vigye háborúba a katonáit. A hun harcosnak meg kell mindent valósítani a csatatéren, amit a vezér elvár tőle. Egy jó vezér soha nem kér olyat az embereitől, amit nem képesek megvalósítani. Egy bölcs vezér csak olyan nehéz feladatot bíz a harosokra, amelyhez képesek felnőni, amelyből nemesednek. Nagyobb és nagyobb felelősségvállalás alakítja ki a harcosokban a vezérré válás képességét.
A nehézséggel, kihívással, veszéllyel szembeni bátor szembenézés a hun lélek alapvető tulajdonsága. Ha könnyű lenne vezérré válni, mindenki vezérré válna. A vezér kckázatot vállal, ha egy tapasztalatlan harcosra bízza a nehéz feladatot, de ez az ára, hogy a tapasztalatlan harcos tapasztalttá váljon. A bölcs vezér nem indít háborút, ha a célt diplomáciával is elérheti. A hunok azért erősebbek, mint az ellenfeleik, mert jobb a vezetésük, megbíznak a vezéreikben. A jó vezér megérteti a harcosaival, hogy a nemzeti célok megvalósítása a legjobb út az egyéni célok megvalósításához. A hun siker egyik fontos titka, hogy a harcos pontosan tudja, hogy mit vár el tőle a vezére. Ha a harcos nem ismeri a célt, sohasem tudja meg, hogy elérte azt. A legnagyobb kockázatot igénylő célkitűzések mindig jobb eredményt hoznak, mint a teljes biztonságra törekvő célkitűzések. Mindig azokat a harcosokat kell vezérré kinevezni, akik nemcsak harcosként, de emberként is bizonyítottak. A jó vezér nem szerencsével, hanem kemény munkával éri el a jó eredményt. A megosztott kockázatvállalás megerősíti a vezér kapcsolatát a harcosaival. A jó vezér a csatában elől harcol és példát mutat a harcosoknak. A bőlcs vezében megvan az a képesség, hogy a megfelelő kérdéseket a megfelelő időben tegye fel. Csak akkor születnek nagy dolgok, ha merészen szembe nézünk a nehézségekkel, ha szükséges a halállal is.
A halál egy kitünő tanítómester és megbecsüli azokat, akik bátran szembe néznek vele.
6. A vezető képességet meghatározó legfontosamm tulajdonságok:
1. Hit, 2. Hűség, 3. Lelki erő, 4. Döntésképesség, 5. Felelősség, számadás, 6. Önbizalom, 7. Céltudatosság, győzelemvágy, 8. Időzítés, 9. Megelőzés, előérzés, 10. Együttérzés, 11. Hihetőség, hitelesség, 12. Kitartás, szívósság, 13. Fontossági sorr, függőség, 14. Törődés, segítőkészség, 15. Elkötelezettség, 16. Önismeret, emberismeret, 17. Dícséret, kitüntetés, 18. Öntetszelgés, önzés, 19. Összefogás, 20. Összetartozás.
Ugyanazzal a fő céllal, hogy megismertessem és lehetőség szerint meg is kedveltessem az alapismeretek könnyű elsajátítása mellett mondásaival a hun Fejedelmet, akinek gondolatai bizony a mi gondolataink, - hajtok fejet. Csak – kizárólagos értelemben, hálával tartozunk a szerző kutató tudós vitéz Dr.Robert Gyula Cey-BERT professzornak, hogy paletta közelbe hozta a Hun Birodalmat, Atilla életét és uralkodását - legfontosabb meglátásaival.
Isten áldása legyen e drága magyar közkincsen!
A szöveg megállapítását végezte