http://youtu.be/VL8-hAJ_BtQ

Kedves Gábor!

Örömmel olvastam „A magyar alkotmányosság tudná csak legyőzni a globális gonoszt!" (http://www.nemzetihirhalo.hu/index.php?lap=public&iro=beneg#cikk) c. írásodat.

Ez az írás szellemiségében hatalmas előrelépés eddigi írásaidhoz képest, még akkor is, ha a gondolkodásban néhányszor megtorpansz.

Nem hiszek a „Damaszkuszi út" üdvözítő erejében, mert Saul sem tudott lélekben Paullá válni, a Rómaiaknak írt levél bizonysága szerint. Őszintén remélem, hogy Téged nem a Saulnak a visszautat mutató Sátán vezérelt, amikor elindultál azon az úton, ami a megtisztuláshoz is vezethet. Mert, hogy elindultál ezen az úton, azt senki sem vitathatja, aki összeveti ezt az írásodat eddigi publikációiddal. A kérdés az, hogy látod-e a célhoz vezető nyílegyenes utat, vagy el tudnak téríteni szirénhangok. Ezt a jövő dönti el. Hogy a Nemzet iránti alázat jelenti a fülbe öntött viaszt, az nem kétséges.

Írásod után már csak egy lépés választ el attól, hogy folytasd a gondolkodást ott, ahol megtorpantál, és kimondd – leveledben szereplő helyes premisszarendszer konklúziójaként – a következőket:

1. Az Alkotmány kifejezés az értelmező magyar nyelvben egyértelmű. Eszerint az Alkotó (Teremető) Alkotásának használatára vonatkozó (tehát Isteni) Iránymutatás. (ld. Szent Korona Értékrend Akadémia I. fokozat 316-317. oldal - http://www.gondoskodomagyarorszag.com/news/elso-fokozat-alapismeretek-/).

Az „alkotmánylevél" kifejezés ennek az egyértelműségnek az elbizonytalanítására szolgál, éppúgy, mint a „szokásjog" kifejezés használata, annak pontosítása nélkül. Ugyanis a jog a társadalmi együttélés szabályrendszere, és a „szokásjog" kifejezés erre utal, de csak akkor, ha a „szokás" természetesen alakul ki, ahogyan hun-szkíta őseinknél, akik a hagyomány (ami a szokás tág értelemben vett szinonimája) és a szeretetet kettős egységében a szabadságot jelenti. Ha Werbőczy Hármaskönyvének alapját adó „szokásjogra" gondolunk, akkor láthatjuk, hogy ennek az égvilágon semmi köze sem a szeretethez, sem a szabadsághoz, sokkal inkább a ránk kényszerített szabadságvesztés által kialakított túlélési-reflex kényszermegoldásainak hagyományainktól fényévre lévő, izolált elemekből álló (tehát nem rendszert alkotó) halmaza. Ez a „szokásjog" tehát a káoszt jelenti.

http://www.nemzetihirhalo.hu/index.php?lap=public&iro=halasz&cdate=13.03.22.17.40#cikk
Szóhasználatod a nyugati civilizáció jogi nyelvéből ered. Ettől meg kell szabadulnod, hogy fogalmaid értelmezőek legyenek.

2. Írásod az alkotmányosság jogfolytonosságára vonatkozóan nem az általad eddig hangoztatott álláspontot támasztja alá, nevezetesen az általad leírtakból nem az következik, hogy az alkotmányos jogfolytonosság 1944. március 19-én függesztődött fel. Miután bináris alternatíváról van szó, ebből értelemszerűen következik, hogy elfogadod azt az álláspontot, mi szerint a jogfolytonosság tartalmi és nem kronológiai kategória, tehát a szabadság meglétéhez vagy elvesztéséhez kötődik. A szabadságot – ami az Isteni Iránymutatás (vagyis az Alkotmány) alapja – 973-ig, a Quedlinburgi Szerződésig őriztük meg, ebből eredően az alkotmányos jogfolytonosság ekkor függesztődött fel.

Az ezzel a témával kapcsolatos eszmei (ideológiai) összehasonlító összefoglalást a fenti könyv 292-345. oldalain találod meg.

3. Írásodban - korábbi véleményeddel azonosan - „bolsizol", ugyanakkor leírod, hogy a liberális-kapitalizmus „bolsikkal" azonos nagyságrendű emberellenesség. Érdekes módon nem veted fel a liberális-kapitalizmus helytartóinak és haszonélvezőinek (akik jelentős része a szocialista-kommunizmus helytartója és haszonélvezője is volt) kötelező felelősségre vonását. Tehát ellentmondásos a diktatúra-értelmezésed.

Mint tudod, én MSzMP tag voltam. De lehettem volna Kádár János fia vagy unokaöccse is, ha szakmai eredményeimmel nem érdemlem ki, hogy huszonhét évesen az egyik legnagyobb kutatóintézet Dél-Alföldi igazgatója legyek. Ugyanakkor naponta megkaptam a Horthy tiszt és kuláklány fiának kijáró „fattyúzást", a „politikailag megbízhatatlan" jelzőt. Azt nem tudom, hogy tudományos osztályvezetői címnél tovább vittem volna-e, ha nem vagyok párttag.

De mondd meg nekem, Gábor, aki FIDESZ, MDF, KDNP vagy a Kisgazdapárt tagja, nem a diktatúra „harcos csapatának" része?

Aki egyszer „Gyurcsány takarodj!"-ot ordít, majd „Orbán takarodj!"-ot, FIDESZ-es vagy MSZMP-s?

Ha bizonytalan vagy a válaszban, gondold végig az elmúlt 24 évet, olvasd el a Lisszaboni Szerződést, ismerd meg a Koppenhágai Kompromisszumot, emlékezz a gyalázatos NATO és EU népszavazásokra! Ha lehet, ne kérd ki azok véleményét, akik „kalandvágyból" elmenekültek Magyarországról, hogy ne élhessék meg azt, hogy anyjukat, apjukat 56-os tevékenységük miatt a pufajkások elhurcolják, kipellengérezzék, megalázzák, börtönbe vessék.

Kádár nem kérdezte meg a népet, hogy belépjünk-e az IMF-be. Ez antidemokratikus. De mennyivel demokratikusabb megtéveszteni a választókat nemzetünk sorsát meghatározó – ráadásul gazdasági és katonai terrorista tevékenységet folytató – szövetségekbe lépéssel kapcsolatban?

Most már nem nagy bátorság kimondani, mert a mindennapok bizonyítják, de amikor tíz éve kimondtam, lekommunistáztak, lezsidóbérenceztek: nincs különbség Magyarországra nézve a Varsói Szerződés és a NATO, vagy a KGST és az EU között!

Bibó István talán utolsó esszéje „A kapitalista liberalizmus és a szocializmus-kommunizmus állítólagos kiegyenlíthetetlen ellentéte" című (http://mek.niif.hu/02000/02043/html/699.html). Ebben cáfolhatatlan érvekkel bizonyítja, hogy a kapitalista-liberalizmus és a szocializmus-kommunizmus egygyökerű: a diktatúra két változata.

Tudod, Gábor, akkor követtem el a legnagyobb bűnt, amikor engedtem a Lélek irányítása nélkül működni bennem a szellemet 1972-ben és az azt követő években. (Késő bánat, hogy akkor nem ismertem – nem ismerhettem – Wass Albert művét, „A Hagyaték"-ot.)

A soha be nem vezetett „Új gazdasági mechanizmust" előkészítő csapat tagjaként oktattam Paul Samuelsen Nobel-díjas „statikus és dinamikus elemek egymásra hatása" (azaz mátrix) elméletét. Ezzel részese lettem annak a folyamatnak, amely a diktatúra bukását eddig el tudta odázni. Mint - Te is ismerheted Kmetty Károly közjogi munkájából -, ez az elmélet valóban a teljes megoldást adja, de nem a Samuelsen által meghatározott paraméterekkel, hanem az ősi civilizáció gondolkodási mód mintája (paradigmája) szerint: a Szent Korona testének két része van: a terület (ez a statikus elem) és az ember (ez pedig a dinamikus rész). Samuelsen „csak" annyit tévedett (inkább azzal vezette félre az emberiséget), hogy az ember helyére a pénzhatalmat tette.

Kedves Gábor!

Őszintén bízom abban, hogy Te és a Magyarok Szövetségének többi Élenjárója folytatja a megakadt gondolkodást.

Őszintén bízom abban, hogy az idei Országos Gyűlés a Szent Koronával kapott Magyar Küldetés lelki és szellemi megalapozását jelenti.

Őszintén bízom abban, hogy az idei bösztörpusztai rendezvényen nem ismétlődik meg a tavalyi gyalázat: a diktatúrát (és nem a Nemzetet) szolgáló miniszter üdvözlő levelére nem tartotok igényt, nem hívtok meg egyetlen diktatúra-helytartót sem, senki sem fogja a szabadságunkat eladó Gézát és a szolgaságunkat beteljesítő Istvánt a Turul nemzetség szentjének nevezni az ünnepélyes megnyitón és máshol sem.

És abban is őszintén bízom, kedves Gábor, hogy a Harmadik Szegedi Gondolat – ami az előző kettővel azonosan a Szent Korona eszmeiségére épül – beteljesülésének részesévé válsz.

Kelt Szegeden, 2013. Kikelet havának 22. napján.

Szeretettel:

Árpád sarja, Halász József