Magyar-görög közös eredetszál és a NAPÚT gondolkodás – ez az évek óta bővülő honlapom két fő témája, melyből értelemszerűen nem maradhatnak ki Csontvárynak, a legfontosabb napút festőnek a Görögországban festett alkotásai sem. Másfél hete a ΝΑΔΕΚΑΖΟΥ felirat [1] megfejtési kísérletével tettem már egy próbálkozást Csontváry szimbolikájának megértésére. E szellemi kalandozás már akkor átirányított egy másik athéni festményéhez, amelyet kamasz koromban már annyiszor megcsodáltam Pécsett, a múzeumban, de amely az elmúlt hétig mégsem tárta fel az elrejtett napút titkát számomra. Ami évtizedeken keresztül a vászon előtt állva elmaradt, az egy hete este a számítógép előtt ülve végre megtörtént, a Sétakocsikázás újholdnál Athénben kép végre megszólalt. De hogy szólni tudjon hozzám, ehhez már az interneten is elérhető, nagyméretű felbontásra volt szükség[2], mely révén olyan részletek is feltűnhettek, melyek hosszú évekkel ezelőtt még a múzeumban rejtve maradtak. Olyan részletek, melyek nemcsak lenyűgözőek, hanem melyek a kérdések sorát is kikényszerítik.
Hiába az első pillanatra – elnézést a sajátságos megfogalmazásért - a „semmi érdekes” érzés, alaposabban megnézve a festmény részleteit, elindul a varázslat. Haladjunk együtt ezen a kalandos úton és fogalmazzuk meg újra a már említett kérdéseket.
És a talányok tovább folytatódnak. Az újhold mellett mi az a fekete pont, esetleg egy bolygó? Ha az, akkor miért fekete? Talán azért, mert nem is látható? Ekkor viszont Csontvárynak honnan volt tudomása erről, honnan ismert ilyen csillagászati összefüggéseket, melyek ma az internetes világban viszonylag könnyen hozzáférhetők? Vagy esetleg ez a fekete pötty nem más, csak sérülés a vásznon, amit a restaurátorok elfelejtettek kijavítani?1904-ben, a festmény elkészültének évének a márciusa és novembere között (amikor a lombhullató fák már/még zöld levelekkel rendelkeznek, ahogy a festményen is) az újhold időszakokat megvizsgálva általában az tapasztalható[3], hogy a bolygók a Hold alatt keresztezték a másodlagos égi világító pályáját. Ez a fekete pont ellenben a Hold felett látható. A program szerinti szóba jöhető Hold - bolygó közeli együttállások egyike sem tűnik olyannak, ahogy a festményen szerepel. De akkor mégis mi a szerepe, miért van ott mégis az a fekete pont, esetleg egy állócsillagra vonatkozik?
És ugyanez a Napút logika fedezhető fel a festmény szélén lévő másik templom maradványainál is, ahol a 14 oszlop számossága, a 2x7-es megoszlásával már a hétbolygó-rendszert idézi meg. Két templom, mely közül a Hold alatti templom az állatövi 12-es keretrendszerre, míg emez a 7-es bolygórendszerre utal. Ahogy a Hold alatti templom esetében, úgy itt is gondban vagyunk. Tényleg e két részből álló templomnak 7-7 oszlopa látható csak? Vagy esetleg inkább 8-8? Ez attól függ, hogyan tekintek rá, a köztes oszlopoknál nehéz eldönteni, hogy melyik épülethez tartoznak és, hogy valóban látszanak-e. Ez a dilemma a klasszikus asztrológiában is fellelhető, ahol általában 7 bolygót vesznek alapul, de ahol a Mars és a Jupiter közötti kisbolygóövben található CERES törpebolygó figyelembe vételével ez a 7-esség akár 8-ra is bővülhet. (A Képes Krónika képanyagában Aquileja városának elpusztítása [4], valamint az Odüsszeia 14. énekének lebegtetett szerepe [5] is erre, a CERES bolygó figyelembe vételére utal.)
E számosság nemcsak az ókori épület oszlopainál figyelhető meg, hanem a központi épület ablakainál is. A legfelső emeleti szinten 6, a középső emeleten 5 ablak látható. Ez még csak 11, de hogy lesz belőle egy 12-es egység?
A bejárati ajtó mellett két további „fél” ablak is látható, melyek alját a hintókat húzó lovak feje takarja ki. Önkéntelen adódik az újabb kérdés: miért nem nyitottak még egy ablakot a sötét falfelületen, és miért kell a lovak fejének kitakarni az alsó szint mindkét ablakának az alját? Talán, hogy a két „fél” ablak együtt adjon ki egy egészet, így az összes ablak együtt szintén a keresett 12-ességet? A „koronás” ablakok színei szintén fontos jelentést hordozhatnak. Esetleg egyes zodiákus jegyekhez vagy éppen bolygókhoz is társíthatók ezek is? A kis erkélyes felső középső ablak az Oroszlán jegyéhez, a fa lombjával félig kitakart ablak a Nyilaséhoz, míg a sötét oldal világos ablaka a BAK-RÁK jegyhez kapcsolódhat?
De nemcsak az épületek rejtenek érdekességeket, hanem a természeti táj is. Mi a szerepe az Akropolisz melletti sziklaszirtnek és a köztük lévő kerek szakadéknak? Miért van fordított Ω alakja, ráadásul negatív vetületben? Talán azért, hogy a NAP és a HOLD meg tudjon pihenni benne? Továbbá a szakadék szélén ülő két embernek szintén mi lehet a szerepe? Au (Idő) szakadékon átjutás nehézségére utalnak, vagy lehet, hogy nem is emberek, hanem csak elszaladt ecsetmozdulatok?
A kép alján vizsgálódva a lovas kocsik világa is számos érdekességgel szolgál: A két dámát cipelő hintót miért 7 lábú lópáros húzza? Hova tűnt a nyolcadik lóláb?
Hátul, a sötét oldalon lévő hintót húzó két lónál miért a lovak hátából nőt ki a fa? Ez egy olyan ókori szimbólum, mely évezredek óta végigkíséri a minószi, pártus, perzsa művészetet is.
Nemcsak, hogy az épület előtti gyönyörű (élet)fa a lovak hátából nő ki, ráadásul ez a fa még a lovakat is összeköti az ablakban álló „megfeszített” fénysugárzó árnyékkal. És ez megint ismert motívum Csontvárytól, hiszen a Zarándoklás a cédrushoz Libanonban festményén szinte ugyanez figyelhető meg. Ott is két ló áll a (cédrus) fa tövénél, és a fa koronájában elrejtve ott is megtalálható a szenvedő (jézusi) férfiarc. Ott a fa koronájában, itt meg a sötét oldal világos ablakában láthatjuk ugyanazt.És a kocsisok világa további érdekességeket rejt. A szembejövő kocsisnak miért nincs cilinder sapkája, ahogy a másik kettőnek? Miért visel olyan sapkát, ami utalhat Merkúrra vagy éppen a Szaturnusz bolygóra? Továbbá, mi a szerepe a kocsisok eltérő arcszőrzetének? A sötét oldali kocsisnak csak bajsza, a dámákat fuvarozónak dús szakálla, míg a Merkúr sapkásnak csupasz, szőrtelen az arca. Talán mert Merkúr is szőrtelen?És egy újabb kérdések. Van-e szerepe a 2-2 ló szembefordulásnak, a négy ló egymás fölé rajzolásának a kép másik oldalán? Mit kell ezzel a szembefordult mozgásirányával egyensúlyba hozni?A már említett két dámát miért kellett Csontvárynak máglyára ültetni? Mitől világítanak ennyire ezek az út menti bokrok? És ami még érdekesebb, miért takarják ki ezek a bokrok a hintó kerekeit? Két „égő” bokor és két eltakart kerék, ami esetleg megint tudatos szimbólumra utal? Sőt, hol van a Merkúr sapkás kocsis kocsijának a kereke, hiszen azt semmi sem takarja ki! Esetleg, mert nem kerekeken gurul az ő járműve, hiszen Merkúrnak nincs szüksége a kerekekre.
NYILAS jegy, a fából kiinduló életfa.
BIKA – ahol a HOLD erőben van.