A szupercivilizáció létezését is igyekeztek kitörölni az emberiség emlékezetéből. Pedig nagyon sok mítosz, mese, monda, legenda beszél az egykori titokzatos világról, amiről a tudományos világ hallani sem akar.
KAIRÓ–LIMA – Ősidők óta makacsul tartja magát az elmélet, miszerint a történelem előtti korban létezett a földön egy technikailag fejlett szupercivilizáció, amelynek nyomait még ma is megtalálhatjuk szerte a földön, Amerikától Ázsiáig. (A KÉP ÉS A SZÖVEG KÖLCSÖNÖZVE A VILÁGHÁLÓRÓL mm admin. )
Eredetileg az emberek nem éltek alávetettségben. Ez volt a szupercivilizáció kora. Mindenki teljesen szabad volt, szabadon rendelkezett saját életével. Nagyon rossz szóval ősközösségnek nevezik ezt a szabad és fejlett társadalmat, amely kifejezéshez manapság sok negatív jellegű elképzelés tapad. Az ősközösség helyett sokkal helyesebb a kőkorszaki szupercivilizáció megnevezés.
Őseink társadalmának legfőbb jellegzetességeit jól lehet rekonstruálni. Az ősök családot alkottak, ami megfelel a mai kiscsaládnak. Továbbá erősen élt a vérrokonság tudata, ami a nagycsaládot éltette. A nemzetségek felett a törzsek álltak, a törzsek felett pedig a nép, nemzet fogalmak. Ez a rendszer 2.000 éve még erőteljes volt, de mára teljesen lepusztult. Nem biztos, hogy az emberiség hasznára.
Az egykori szupercivilizáció létezését egyre több régészeti és egyéb adat bizonyítja. Sajnálatos, de a hivatalos tudomány a gyarapodó tényeket alig veszi figyelembe. A tankönyvekben, atlaszokban, enciklopédiákban azok az adatok szerepelnek ma is, amit száz-százötven éve ismertek az akkori kor tudósai.
Az egykori szupercivilizáció létezését a nyelv, az írások, a számírások, a genetika, az új régészeti felfedezések, és egyéb kutatások újabb eredményei igazolják. A térképészet tudománya olyan térképekkel rendelkezik, amelyek a Föld összes szárazföldjeit és óceánjait ábrázolják, csak éppen sok évezreddel a görög kultúra felvirágzása előtti időből. Az ősi kultúra a magyarokhoz köthető, aminek számtalan bizonyítéka van.
Sajnálatos, de a magyaroknak manapság saját nyelvük létezéséért is mindennapos harcot kell vívni. Szétzúzták utolsó államukat, több részre darabolták, a magyarok jelentős részét idegen alávetettségre kényszerítették. Hazugság hazugság hátán, amit el is akarnak hitetni a magyarokkal is. Téziseik halálos mérgek, amelyek megmérgezik a tudatot és a lelket. De úgy tesznek, mintha az igazságot képviselnék amiért még szeretni is kellene őket. De szerethetőek-e a hazugok?
A szupercivilizáció nagyon régi. Egyes adatok tényleg arra utalnak, hogy az ember első felvirágzása kb. 600.000 évvel ezelőtt zajlott le. Megdöbbentő adat a rettenetesen régi kor évszáma, el sem lehet hinni. Létezett volna egyszer már mai ember, csak félmillió évnél régebben? Fel sem lehet fogni az állítás kihívását, tudatunk ellenkezik még a kérdés felvetésével is.
Pedig nem ismerjük fajunk fejlődésének történetét. Egyes régészeti felfedezések alapján néhány kutató megpróbálja rendszerbe állítani az emberi nem fejlődését. Amelyik lelet nem illik előre kidolgozott elképzelésükbe, azt kíméletlenül félre dobják, bármilyen jelentős legyen amúgy a felfedezés. Emiatt az emberi evolúciót tárgyaló embertan manapság még nem tekinthető valódi tudománynak. Valakik manipulálják a tényeket.
A ma élő három emberszabású faj, a csimpánz, gorilla és orangután, nem szerepelhet őseink között. Számtalan olyan emberszabású nemzetség élt egykoron, amelyek mára kihaltak, de amelyek őseinkkel szoros rokonságban lehettek. Mégis folyamatosan arról hallunk, hogy közvetlen rokonainknak tarthatjuk a csimpánzokat és gorillákat. Pedig ez nem igaz, csak annyiban, hogy a ma élő emberszabású fajok közül tényleg a csimpánzok és gorillák állnak hozzánk legközelebb, mai tudásunk alapján. De arról nem regélnek, talán közel száz emberszerű forma ismert az elmúlt 8 millió évből, amelyek többsége közelebb áll hozzánk, mint a csimpánzok, bonobók és gorillák.
Kétségtelen, a mai ember megjelenésének ideje teljesen ismeretlen. Sok kutató 200.000 évről beszél, mások meg kétmillió évről. Igazságot tenni az adatok között ne akarjunk, hanem várjunk az újabb felfedezésekre.
Újabban azt mondják, hogy az emberiség, mintegy 70.000 évvel ezelőtt majdnem kipusztult. Valami történt Afrikában, súlyos katasztrófa, ami majdnem kipusztította az embereket, akik már modern emberek voltak. Azt mondják egyes kutatók, összesen 2.000 ember maradt fenn, akiktől az összes ma élő ember is származik. Az elmélet szerint tehát ebből a korból származunk, a 200.000 éves típusok kipusztultak, nem jöhetnek számba ősökként.
Óriásnövés jött létre ebben a korban. Az emberek 190 és 220 cm közötti magasságra nőttek. De nem csak az emberek nőttek nagyra, hanem több más faj esetében is felismerhető az óriásnövés. Olyan folyamatok zajlottak a Földön, amelyek óriásnövést indukáltak.
← neandervölgyi
Állítólag az óriásoktól származunk mi is és a neandervölgyiek is. A neandervölgyieket sok kutató 250.000 évtől tartja számon, ami miatt elég nehéz elképzelni, hogy a 70.000 évvel ezelőtti óriásoktól származnának.
Az Afrika-dogma súlyos koloncként nehezedik a tudományra. Alapvetően hamis az egész koncepció, ami az ember afrikai eredetét sugalmazza. Egyszerűen még nem tudjuk, honnan ered a mi fajunk. Szabad a pálya, kutatni kell. Ázsia és Európa még számtalan titkot tartogat a kérdés jobb megértéséhez.
Az ember, a modern gondolkodó lény a jégkorszak szülötte. Úgy tűnik, a jégkor természeti körülményei adták azt az evolúciós nyomást, amelynek hatására kifejlődött fajunk. De az evolúciós nyomás a jégpajzsok mentén működött legerősebben, ezért a modern ember a jégpajzsok, meséink üveghegyei, mellett jött létre.
Magyarországon találták meg a Rudapithecus leleteit, amelyek 10 millió évesek. Több bélyege erősen emberi jellegű.
Samu, a Vértesszőlősi ember, szinte bizonyosan Homo sapiens, csak az a baj, hogy akár 600.000 éves is lehet. Igazi modern ember Európában ilyen régen? Nosza, rontsunk rá a leletre, vagy hallgassuk agyon, mondják az Afrika-dogma hívői. Sok pénz üti a markukat, ha kitartanak álláspontjuk mellett.
Minket azonban elsősorban az érdekel, kik voltak az óriások, és az őket követő többi ember. Lehet-e őket valamelyik mai néppel rokonságba hozni? Ha igen, akkor melyik az a mai nép, amelyik ilyen hihetetlenül régi ősökkel büszkélkedhet? Ugyanis ez a nagyon régi nép, úgy tűnik, egyben az összes ma élő ember őse is egyben.
Kutatásunk legfontosabb tárgya a nyelv. A nyelv mondatokból, a mondatok szavakból, a szavak hangokból épülnek fel. Az első szavak egy hangból, később két hangból álltak. A magyar nyelv szavainak döntő többsége két hangból áll. A szavak később három és négy, vagyis kettő+kettő hang alapján képződtek, vagyis evolúció, fejlődés, bonyolultabbá válás jött létre. Az ősök egy nyelven beszéltek, ami a magyar nyelv volt. Miképpen lehet ezt bizonyítani? Nagyon egyszerűen.
A magyar nyelvet alaposan meg kell kutatni, titkait fel kell tárni. Ha a magyar nyelvet megismertük, akkor ismereteinket összevethetjük a többi nyelv titkaival. Mivel a magyar nyelv vizsgálata folyamán szakmai fortélyokat alkalmaztunk, eljárásokat vezettünk be, ezeket a technikákat a többi nyelv vizsgálatakor is alkalmazhatjuk. Pillanatok alatt kideríthetjük bármely nyelvről, hogy rokonságban áll-e a magyar nyelvvel, vagy sem. A vizsgált idegen nyelvről jobb, ha minél több és pontosabb adat áll rendelkezésünkre, mert ez megnöveli vizsgálatunk pontosságát és eredményességét.
A modern nyelvtudomány már eljutott arra a szintre, hogy minden nyelvet képes egymással rokonítani. De a nyelvek evolúciós rendjét még nem ismerte fel. A felszínt kapirgálja, de nem képes a mélységbe lehatolni.
A mai nyelvek olyan messze kerültek egymástól, hogy többnyire az egyik beszélő nem érti a másik beszélőt. A mintegy tízezer nyelvi fonémát csoportokra osztják a nyelvészek, négy fő osztályba. A négy fő osztály nem segít kutatásunkban, mert valójában egységes eredetűek. Ősük az agglutináló technika, belőle ered a flektáló, az izoláló és a prepozíciós osztály.
Az alapszavak jelentésének felderítése pontos nyomvonalat ad számunkra. Segítségükkel fantasztikus könnyedséggel haladhatunk a nyelvek szókincsének azonosításában. Minden alapszó indikátor! Pontosan megmutatják, merre haladtak egy nyelvben.
Ha ezer nyelvet is megvizsgálunk, mindig arra jutunk, az alapszavak, mint a világítótornyok, a magyar nyelv felé mutatnak. Minden út a magyar nyelvhez vezet! Ez az emberiség nyelvének egyik legnagyobb csodája.
A magyar nyelv mintegy 40.000 éve már biztosan létezett. Nagyjából 30.000 éve már fejlett formában él Európában, mivel írása is van. Magyar ábécé, vagy rovásírás az emberiség legrégibb írásának a neve. Ezer éve inkvizíciós hadjárat zajlik a magyar írás ellen, de lehet, hogy a folyamat ezer évnél is sokkal régebbi.
Nyugat-Európa feliratai magyar nyelvűek.
Atlantisz területe a Pireneusoktól Dániáig terjedt. A birodalom embereinek a nyelve magyar volt. Nagyjából Kr.e. 35.000 évtől 9.000 évig virágzott itt a magyar kultúra, amit a régészet több szakaszra bont. Minden szakaszt összeköt a magyar írás, amit magyar nyelven lehet olvasni. A magdaléni kor mintegy 14.000 évtől 8.000 évig tartott. A hírneves glozeli írások magyar nyelvűek, magyar ábécével, Kr.e. 4.000 körülről származnak. Ebben a korban még magyarul beszéltek Franciaországban.
Atlantisz pusztulását az óceán vízszintjének emelkedése okozta. Meglehetősen sok monda ír az eseményről. Megdöbbentő, de a görög és római szerzők is gyakran szólnak Atlantiszról, bár sokszor nem nevezik meg a területet. Aki tudja azonban, hogy mit kell keresni a szövegekben, rengeteg bizonyítékot talál Atlantiszra vonatkozóan, ami magyar szó.
Afrika északi részén lévő Atlantisz a Rif hegyektől délre terült el. Egyes magyar csoportok ide húzódtak, innen a mórok magyar eredete. A Rif hegyek krónikáinkban is szerepelnek, csak a finnugrász kutatók nem tudnak mit kezdeni velük.
Észak-Afrika területén 10.000 évesnél régebbi kagylóhalmok tanúskodnak őseink jelenlétéről. A magas kagylóhalmokban magyar írások ezrei olvashatóak. A kagylók külső felületére karcolták a betűket, a jelek kitűnően azonosíthatók.
A Kárpát-medence írásai közül legfontosabbak, mai tudásunk szerint, a Tászok-tető óriási mennyiségű írott anyaga. Az Írott-kő csúcsának, és még sok más hegyi feliratnak csak hűlt helye van, mert a kultúrarombolók, az emberiség legnagyobb ellenségei, lekaparták az ősi feliratokat. A Viszokoi piramisok belsejében lévő feliratok ismét magyar írással készültek. A feliratok kora Kr.e. 12.000 évesnél biztosan régebbi, talán a 30.000-es évszám a helyes.
A Kárpát-medence déli övezetében számtalan lelet bizonyítja az egykori magyar jelenlétet. Vincsa, Tordos, Tatárlaka írásai abszolút magyar nyelvűek. Alsótatárlaka írásai mintegy Kr.e. 5.500 körülről származnak, megelőzik a legősibb szumer írásokat is.
Zalában Kr.e. 7.500-tól már nagy városaink vannak, némely lelet magyar írást tartalmaz.
A Tisza mentén is magyarok éltek. Tiszapolgár ősi városa legalább 5.000 lakosú volt, a térségben magyar ábécével írott leleteket találtak. Az egyik felirat Kr.e. 2.500-ból való, Sentes az olvasata. Tiszapolgár ősi városa Kr.e. 7.000 táján virágzott.
A gravetti kultúra keleti volt, de szintén magyar nyelven beszélő embereket jelölt. A keleti kultúra a Kisalföldtől egészen Közép-Ázsiáig terjedt, vagy talán keletebbre is.
A mai Ukrajna területén Kr.e. 10.000 körül hatalmas városok léteztek. Némelyik lakossága elérte a 30.000 főt. Népük szkytha magyar volt, akik a sumer magyaroknál legalább 5.000 évvel régebbiek voltak.
Itt találtak egy mamutagyarra karcolt leletet, a Boristen hordalékában, amelyen egy ősi tengerjáró hajó látszik. A mamutagyar törött, csak a hajó elülső fele, kétharmada látható. Elől 7-8 ember áll, a hajó közepén evezősök ülnek, több sorban. Árboc nem látszik, sem a tat és a hajó kormánylapátja. A méretekből ítélve a hajó 30-40 m-es lehetett. Kora 15.000 év, ami azt igazolja, hogy a hajózásról teljesen téves elképzeléseink vannak. Az agyaron még hét kapu is látható, ami az erdélyi címerre emlékeztet, de nagyon megdöbbentően.
Az Avas tetején lévő kőbánya 100.000 éves, 70.000 éve volt a kitermelés csúcspontja. A kőkitermelés technikája azt bizonyítja, hogy sapiensek végezték a munkát, akik magyar nyelven beszéltek. Az Avas szó is ezt igazolja.
A ruha megjelenése 70.000 év körüli. Előtte bőrruha védhette az emberi testet, de az említett időben megjelenhetett a szövet. A ruhatetű a fejtetűből fejlődött ki, amit 70.000 évvel ezelőttre tesznek. Genetikai óra alapján mondják ezt a számot, de a genetikai óráknak súlyos ellenérvei vannak, ezért ez az érvelés nem fogadható el. A szövött ruha a feltétele a ruhatetű kifejlődésének, mert a tetű a bőrruhában nem képes megélni. A fejtetű tehát régóta kínozta az embert, a ruhatetű csak a szövött ruhák megjelenése óta.
Gondoljunk bele, hogy a szövéshez, fonáshoz milyen bonyolult eljárások szükségesek.