A tízparancsolatot állították egyfajta mércének, ahol parancs, hogy „Ne ölj!”
De hisz az egyszerű emberek sohasem gondolták úgy a dolgok megoldására, hogy megölik a másként gondolkodó, másként cselekvő, másként gazdálkodó embertársaikat, azt mindig minden korban parancsba kapták a (hat a) lomgyakorló rezsimtől. A (hat a) lomhatásnak joga felülírni a tízparancsolatot, az Isteni törvényeket? Az egyszerű emberben nincsenek meg a magasztos eszmék, az egyszerű ember génjeiben, a szüleitől kapott szívreflexekben őrzi a törvényt és ott senki szívében nincs erőszakhajlam.
„Ne lopj!”
A társadalmi normák alakítják ki azt a hajlamreflexet az emberekben, hogy a (hat a) lomparancsok megkerülhetetlenek és mivel kiölni még nem tudták a következtetések levonására képes gondolkodást, így önfeloldozást, nevezzük bűnözéshajlamnak (pl. cigányság, de az adó elkerülés is egyfajta hajlamreflex), gyakorol a mindennapokban. Természetessé válik egy olyan társadalomban a bűn, ahol az első milliókat „mindenki” a törvények megkerülésével, csalással szerzi, de ahol ezt a bűnt gazdasági érdekekre hivatkozva még titkosítják is (lásd pl. olajügy, autópálya építés), ott mi sem természetesebb, minthogy a megfelelési hajlam, csalókká, bűnözőkké neveli az embert. A szokás (ok, szok, soká, szokás) meghatározza a cselekvést, azaz a sokáig gyakorolt kizsákmányolás (akár banki, akár gazdasági) pszichoszomatikus (lelki eredetű) viselkedést, betegséget okoz. Beteges cselekménysorozatok alakulnak ki a harmónia nélküli megalázkodás gyakorlatokból, azaz a (hat a) lom kénytelen újabb törvényekkel korlátozni azt a helyzetet, amit önmaga hozott létre.
„Ne tény hamis tanúbizonyságot!”
Azt kell mondani, megint csak a bibliából idézve, hogy „azt cselekedjétek mással, amit szeretnétek, hogy veletek cselekedjenek”, azaz a viselkedési forma is (adócsalás) egyfajta tanúbizonyság, még pediglen az elfogadott normákról alkotott magatartás. Kérdezném: Ebben a társadalomban van olyan egyén, aki nem játszotta ki a törvényeket? Válaszolok, igen van, de azok belebetegedtek a megfelelési kényszermegélhetésbe (róka fogta csuka). Az életvitel a legnagyobb tanúbizonyság és sajnos a (hat a) lomgyakorlók feljogosítva érzik magukat arra, hogy a „kiskapun” közlekedjenek, amivel példát statuálnak. Hierarchikus (rangsorolt) a törvényfelfogás, legszerencsétlenebbnek (hajléktalan) semmit sem szabad (kitiltva a közterekről, elit negyedekből) – Az emberi jogok, kit érdekelnek-, a legszerencsésebbnek mindent szabad (kijátszani a gazdasági törvényeket, majd a tényt titkosítani) és a kettő közt az őrlőmalomban, az élet teljesen személytelen reflexidő.
Még idéznék arról a bizonyos kőtábláról:
„Ne borulj le nekik és ne engedd, hogy szolgálatukra kényszeríttess!”
Gavallér János
2014.01.22.
Kérdések
Szélsőséges csőcselék a véleményt nyilvánító plebsz; radikális-huliganizmus a sportpályákon ősi országunk jelképeinek kiplakátozása; minden gondolat büntetendő, amely nem a dicsőséges reformmegszorításokról szól, amely bírálni meri a fennálló hatalom tetteit? Milyen törvényeket készítenek az EU parázsszító rendelkezései alapján? (http://www.europarl.europa.eu/sides/getDoc.do?type=MOTION&reference=B6-2007-0515&language=HU)
Jogosult a liberális globalizáció bélyegeket nyomni a másfajta gondolkodásra? A vélemény szenté és a gondolat szabad? Merengek magamban: Nem vagyok vajon rasszista szélsőséges, mert merek arra gondolni, hogy kirekesztik a gondolkodási jogot; hogy többé nem mondhatja el valaki azt, ha a pénzoligarchiák kizsákmányolják a világot; hogy a csoportosan elkövetett lincselést okozó cigánytársadalom csak követi a korrupt, de finomabb eszközökkel dolgozó hatalmi elit érdekérvényesítő erejét? Nem. Gondolkodni nem szabad! Egyél, igyál, bámulj, ámulj, tapsolj, ha skalpodat mutatják fel és a társadalom megbecsült polgára vagy!
Erkölcsi nívót táplálnak beléd: „Kúrva ország!” – mondja a legalkalmasabb?
Tanít a tiszteletre méltó: „Tetszettek volna forradalmat csinálni!”
S a „kiskondás”: „A népszavazás eredményeként a kormányt el lehet kergetni!”
A bírálni merészelők (Kövér úr?) a szélsőségesek! Az ország elitje kétes üzletmenetek eredményeként szerezte vagyonát, titkosítva vannak a dokumentumok, melyik hány évre, és elvárják a hatalmi gőg pökhendi gyakorlói, hogy tisztelet övezze személyiségüket. Az életbiztosításuk (mint Csintalan úr a HÍRTV-ben elmondta) páncélszekrényeikben, ügyvédek páncélszekrényeiben, letétben. A törvény kimondja, hogy akinek birtokában van bűncselekményekről, gazdasági visszaélésekről bizonyíték, annak kötelessége azt a nyilvánosság elé tárni! Az urakra nem vonatkoznak a törvények? A nép (mint társadalmi osztály) lenézése, megvetése, kirekesztése a hatalomgyakorlásból nem rasszizmus?
Paktumok játékszerei vagyunk? „Rendszerváltás” idején kerek asztal alatti MDF, SZDSZ paktum; s vaj igaz-e a „Rózsadombi-paktum”; hány meg hány ügynök irányítja a jelenlegi pártok szövetség-ellentét lózungjait?
A pártoktól borsódzik a hátunk, de ezt nem mondhatjuk ki, hisz szélsőséges antiszemitákká,
”az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló európai egyezményre (ECHR), amely egyezményeket valamennyi uniós tagállam és számos harmadik ország aláírt,” alapján
talán rendszer idegenné és radikális bűnözőkké válunk?
„Az egyre súlyosbodó válság oka nem a nemzetközi pénzvilág, az Egyesült Államok vagy az Európai Unió. Úgy hívják: szocialista kormány.” – mondja a kikiáltott vezér, de hangsúlyozza, hogy a civil szervezeteknek kell aktivizálni magukat ( talán bizony csak azért mert a pártok csak hatalomgyakorló helytartók és a társadalmi harcoktól mentes szakkollégium?). Orbán Viktornak is tudomásul kell vennie, hogy amennyiben ő a „rendszerváltás” szimbóluma, akkor az eredménytelenség okán az ő karrierje is véges.
Magyarország népe soha nem fogadja el azon világhatalmi tényezőktől a diktátumokat, amely hatalmak nem veszik tudomásul Magyarország sérelmeit! A nép egységes, a média szószaporító bértollnokai a megosztóak. Van népképviselet?
” Tekintettel annak fontosságára, hogy az emberi jogokat a jog uralma védelmezze, nehogy az ember végső szükségében a zsarnokság és az elnyomás elleni lázadásra kényszerüljön” –írja az Emberi jogok nyilatkozata. A jogállamoknak vajon szolgálniuk kell-e az igazságosságot, s ha igazságosság van egy országban, vajon lázong-e a nép, vagy épp az egzisztenciális zsarolásnak áldozata?
Valaha megvalósulhat-e a szólás szabadsága, kaphat-e nyilvánosságot a tv-ben, újságban egy kiáltvány, vagy csak a tulajdonosok érdekérvényesítő erőszak-nyilvánossága fog tovább uralkodni?
Vajon Spartacus szélsőséges volt?
2008.12.03.