Gyökeres, mindenható forradalmi változtatások nemes céljait aligha lehet erőszakos módszerekkel megvalósítani(lázadás, felkelés – ami értelmetlen polgárháborúhoz vezethet) se felvonulásokkal, sztrájkokkal, tömeges tüntetésekkel stb. kierőszakolni. A forradalmakat nagy lelkesedéssel, odaadással, ambícióval becsületes, tiszta erkölcsű önzetlen patrióták indítják (ezek eleinte mindig kisebbségben vannak), de az ellenfél aljasan negatív irányba terelve, önző módon saját hasznára fordítja. Lásd a Nagy Francia Forradalmat, a Nagy Októberi Szocialista forradalmat, és a legfrissebb példát - az ukrajnai Majdant.
Itt Amerika segítségével, amerikai befolyás alatt levő személyek kaparintották meg a hatalmat, végeredményben lezüllesztették az országot. Azt a néhány nemzeti érzelmű egyént, akit kénytelenszerűen a hatalom közelébe engedtek, különböző módszerekkel sikerült elhallgattatni. Ismertségüket, tekintélyüket sikeresen a nép további butítására használni.
*************************
A többség ellen
Sajnos a társadalmunk politikailag aktív részének csak egy elenyésző hányada bátorkodik/képes a túlnyomó többséggel elfogadott vélemény ellen gondolkodni.
Megérteni, hogy a mostani pártrendszeri államigazgatás elavult, ugyancsak mint a mai értelemben a demokrácia. Minden ország, minden nemzet más demokráciát, más mértékű szabadságot igényel, olyat ami megfelel a saját nemzeti, másokétól nagyon is eltérő mentalitásának, jellemének.
Ha nem lennének „ellengondolkodók" akik eleinte mindig kisebbségbe vannak, megállna az emberiség előre haladása, az „izmusok" egymás utáni váltása.
Általában többnyire a kisebbségnek szokott valóban igaza lenni , ők viszik győzelemre az új eszméket, ideológiákat, de... ugyancsak a kisebbség dönti meg azokat.
*************************
A mi agymosott társadalmunk aktívabb része TÚL van politizálva – pártosítva – polarizálva. Csak pártokban képesek vélekedni. Nem képesek/akarnak gondolkodni,(sokaknak ez fárasztó). Egyszerűbb elhinni azt amit mondanak a pártvezérek, a sajtó. (ez meg azt közöl, amit a gazdájuk előír, de csak ritkán a valót, az igazat). Ki-ki a saját szájíze szerint dől be annak a dumának, kit melyik pártnak sikerült „bepalizni"...
*************************
A KŰLHONI MAGYARSÁG ÉSZJÁRÁSA
Mi, a külhoni magyarok független attól, hogy rendelkezik vagy nem magyar állampolgársággal másképp éljük meg a magyarságukat, mint az anyaországiak.
Az észjárás racionális, józanabb, hisz érdekmentes, nincs megfertőzve pártok közi acsarkodással, hatalomra törekvéssel, nem annyira „agymosott", nem annyira túlpolitizált. Mentesek vagyunk a jellegzetes magyar „rangkórságtól". Nem nagyon foglalkoztat, hogy melyik párt bitorolja a hatalmat, ill. kit/kiket szolgál a kormány. Inkább csak az, hogy a mindenkori magyar kormány hogy viszonyul hozzánk, milyen bátran és hatásosan áll ki az érdekünkért.
***********************************
mind ezt kiokoskodta:
v. Kövér György.
(Ungvár – Záhony)
Kapcsolódó írás: A semmittevés a tett halála →
Hozzászólás
Az első mondat már ellentmondást tartalmaz! A "forradalmi" jelzővel illetett változások megvalósítása éppen az idézett történelmi események példája alapján, bizonyítottan erőszakkal történt!
ad 2.
Ha - szerző véleménye szerint - mégsem lehet erőszakkal megvalósítani a változásokat, akkor hiányzik a megoldásra vonatkozó javaslat!
ad 3.
A forradalmakat mindig kívülről gerjesztik, és teremtik meg hozzá az elégedetlenség okait. Lásd az idézetteket!
ad 4.
A patrióták nem gondolkodnak forradalomban, mert a patriotizmus - magyarul hazaszeretet - nem a romokon kíván új életet teremteni, hanem a régit szeretné élhetővé tenni!
ad 5.
Ha önzetlen patrióták indítják a forradalmakat (elfogadva szerző értelmezését), akkor ki az ellenfél? Aki aztán önző és aljas módon saját hasznára fordítja a forradalmat? Honnan tudja, mikor kell akcióba lépnie? Miképpen szerez befolyást az önzetlen hazafiak által irányított mozgalomban?
ad 6.
Ha a hazafiak (akik ugye a forradalmat indítják!) kisebbségben vannak eleinte, akkor mikor kerülnek többségbe, hogy demokratikus mázzal burkolják azt a forradalmat, amit végül az aljas ellenfél a saját hasznára fordít?
-----------
Idézet: ad 1.
Miért kellene széllel szemben pisálni? Ez valami újkori értelmiségi kunszt lenne? Az önálló gondolatokat miért kell helyből a többségi véleménnyel szemben pozícionálni? Az önálló gondolat nem feltétlenül jelent széllel szembe pisálást!
ad 2.
A párt rendszeri államigazgatás helyett tud-e valami jobbat ajánlani a szerző?
ad 3.
A demokráciát nem teszi avulttá az, hogy minden nemzet más mértékű szabadságot, és más mértékű demokráciát igényel!
--------------