Bevezető Gondolatok
Mit is jelenthet egy ember számára ez a kifejezés/fogalom? Semmi mást nem jelent mint egy lelki és szellemi vágyat, amely arra ösztönzi az emberi lényt, hogy visszatérjen ősi gyökereihez, hagyományaihoz.
Nálunk magyaroknál ez különösen fontos, mert gondoljunk csak bele abba, hogy amíg egy átlag magyar embert nem érdekli nemzetének ősi gyökere és hagyománya, addig egy tót, román, vagy zsidó ember számára az ősi gyökér és a hagyomány szent és sérthetetlen. Vegyünk példát ezekről a népekről. Legyen nekünk is ősi gyökerünk és hagyományunk szent és sérthetetlen. Ha nem vagytok tisztában ezzel a fogalommal, akkor sem kell szégyenkeznetek, mert nem a ti hibátok. De a felelősség a tiétek. Ismerjétek meg, legyetek jó és tiszta lelkű magyarok, akik büszkék gyökerükre, hagyományaikra. Hiszen a magyar nemzetnek egy szomorú sorsú történelme van, s ez mellett az elmúlt közel 200 esztendő során, gonosz lelkű és gonosz szándékú emberek többé-kevésbé sikeresen elvágtak minket ősi gyökereinktől. Ez is egy folyamat része annak, amit egy szóval kell jellemeznünk: TRIANON. Ezek után a szörnyű események, tragédiák után nem csodálkozhatunk azon, hogy magyar nemzetünk/népünk hitét vesztve éli mindennapjait, s azt hisszük, hogy a különböző függőségeket okozó készítmények, értsd: alkohol, kábítószer, cigaretta, okostelefon, facebook stb; majd csillapítják azt a hiányérzetet ami lelkünkből fakad. Ez a hiányérzet pedig a nemzeti önazonosság tudat, amelyet semmilyen függőségeket okozó készítmények nem pótolhatnak. A nemzeti önazonosság tudat az, amelyet a biztonságos családi háttér és családi szeretet mellett meg kell kapnia egy magyar fiatalnak ahhoz, hogy nemzete/népe jövőjét biztosítani tudja. Hiszen minden nemzetnek/népnek ez biztosítja jövőjét.
E sorok írója úgy gondolja, hogy minden valami miatt történik. Mindenkinek kell, hogy legyen egy feladata/küldetése, amit itt a földi világban teljesítenie kell. Mert így rendelte el az Istenanya és az Isten.
Eddigi életutam az ősi szkíta betűkhöz
A magam példájával szeretném ezt bemutatni. Már kiskamasz koromban nehezen tudtam beilleszkedni az iskolai közösségbe és nehezen tudtam barátkozni. Akkor még nem értettem, de így most közel a 28-ik esztendőmhöz megértettem ennek az egésznek a lényegét. Megértettem, hogy az Istenanya és az Isten ezt a fontos dolgot írta be az Én nevem mellé a sorsok nagykönyvébe. Ez pedig ősi szkíta betűink őrzése. Úgy gondolom, hogy azok az események amelyek eddigi földi életem során történtek velem, rávezetek e csodálatos feladatra/küldetésre itt a földi világban. Meggyőződésem, hogy költő és író óriásainknak is azért alakult úgy az élete itt a földi világban ahogy alakult, mert rá kellett jönniük, hogy mi a földi feladatuk/küldetésük.
A magam tapasztalataiból kiindulva mondom, hogy sok mindennel próbálkoztam, például: festés, rajzolás, billentyűs hangszer használata. De egyik sem tartott sokáig nálam, mert nem igazán volt türelmem, kitartásom és érzékem sem ezekhez az élethivatásokhoz. Először még ősi szkíta betűinknél is hasonló volt a helyzet. Úgy 17 esztendős lehettem, amikor először találkoztam e csodálatos betűkkel, viszont a megtanulásáról akkor hamar letettem. S most 11 esztendő elteltével, amikor ezeket a sorokat írom, rá kellett jönnöm, hogy akkor még nem érettem meg arra az Égiek által nekem szánt küldetésre: HOGY ŐSI SZKÍTA BETŰINK ŐRZŐJE LEGYEK. Legjobb tudásom szerint most már úgy érzem, hogy megérettem erre a csodálatos nemzetszolgálatra.
Mellékesen jegyzem meg, hogy már kicsi koromban érdekelt a történelem, s nagyon szeretek olvasni. Ugyanakkor a kamaszkor furcsa játékot űz minden fiatallal. Ekkor mondunk vagy teszünk olyan buta dolgokat, amelyeket így most már érett fejjel eszünk ágában nincs mondani vagy megtenni. Sokszor hibáztattam én is mást a saját butaságaim miatt. Sokszor gondoltam, s talán néha ki is mondtam azt a kérdést, hogy miért erre a helyre születtem? S azt is hozzátettem, hogy miért nem mondjuk Amerikában születtem? Így közel 28 esztendősen azt gondolom, hogy EZ A KAMASZKOR HATÁSA VOLT. Drága jó igaz lelkű magyar testvéreim! Higgyétek el, hogy sokszor bennem is felvetődik a bizonytalanság. De ezen úrrá kell lennünk mindannyiunknak mert ahhoz, hogy jó magyarok legyünk: magyarul kell élni, érezni, gondolkodni. Minden cselekedetünkkel nemzetünket/népünket kell szolgálni. Nem különb nálunk az orosz, a perzsa vagy a zsidó nép. De velünk ellentétben ők a saját nemzeti önazonosság tudatuk, hagyományaik szerint élnek, éreznek, gondolkodnak (annak ellenére, hogy jóval fiatalabb nemzetek/népek mint mi vagyunk). S nem azt csinálják mint jelenleg a magyar nemzet/nép többsége, hogy mindig másoknak akar megfelelni. Ezért azt mondom: MAGYAR NEMZET! A SAJÁT NEMZETI ÉRTÉKEID, KULTÚRÁD, HAGYOMÁNYAID MINDENNÉL LEGYEN ELŐBBRE VALÓ! De ugyanezeket tartsd tiszteletben más nemzeteknél/népeknél is!
Mindegy az, hogy milyen közéleti tömörülés irányítja hazánkat. A NAP AKKOR IS FEL- KEL ÉS LENYUGSZIK. Én úgy érzem és hiszem, hogy még jönni fog egy jobb és szebb kor a magyar nemzet/nép számára. Nem tudni mikor, de jönni fog. De ez csak rajtunk múlik.
Rátaláltam az életutamra
E sorok írója először is szeretne köszönetet mondani, Vanyáné Kalocsai Mária környei fejlesztőtanárnak akitől nagyon sok segítséget és jó tanácsot kapott, s ennek hatására elindulhatott azon az úton amelyen életútját végig kell járnia.
Már 4 esztendeje annak, hogy az Égiek közbeavatkozásával megismertem ősi szkíta betűinket. Ez 2014 Fergeteg (Január) havában történt. Ugyanis kezembe akadt Kovácsné Szilvási Éva-Kerek a világ rovással című könyve. Attól a hónaptól kezdve foglalkozom ősi szkíta betűinkkel, sőt már a kezdetekor képes voltam mondatokat is leróni e csodálatos ősi hagyatékunkkal. A későbbiekben tovább fejlesztettem képességeimet és olyan kiváló emberek/tudósok, kutatók könyveiből folytathattam ősi szkíta betűink elsajátítását mint Forrai Sándor, Friedrich Klára, Szakács Gábor, Szondi Miklós, Fischer Károly Antal. A sok tanulás és gyakorlás után, büszkeséggel mondom, hogy elértem célomat, mert Rovásíró lettem. Sok szöveget készítettem ősi szkíta betűinkkel, sok összerovást rajzoltam, vannak készített szövegeim amelyekhez magam készítettem rajzokat (egyik rajzomnál Édesanyámtól, Kovács Annától kértem és kaptam segítséget). Friedrich Klára, Szakács Gábor és Szondi Miklós rovásírás kutatókkal, villámleveles kapcsolatban állok. Rengeteg támogatást, ösztönzést és jó tanácsot kaptam tőlük eddigi munkám során. Amelyet ezúton is köszönök nekik. Nagy öröm az életemben, hogy Klári nénivel, Gábor bácsival, Molnár V. Jóska bácsival már személyesen is találkozhattam. Utóbbi személy néplélekrajz kutató. A 2017-es esztendő egy olyan fordulatot hozott számomra, amellyel úgy vélem megismert a rovó társadalom. Ugyanis létrehoztam az Az Ősi Rovásírás Gondolatmegosztó Oldala nevű világhálós honlapot. Ez a honlap eme örökségért végzett eddigi munkásságom gyümölcse, mert ha nem lettem volna olyan kitartó mint amilyen voltam, ez a világhálós oldal sohasem jöhetett volna létre. Legutóbbi fontos esemény számomra, hogy a Forrai Sándor Rovásíró Kör tiszteletbeli tagja lettem.
De még mindig rengeteg a tenni valóm. A célom az, hogy megmentsem az utókor számára ezt a nemzeti kincset, s általam is minél többen ismerjék meg. Viszont még bőven van hová fejlődnöm, s dolgozok keményen földi életemen során, s talán a jövő nemzedékeinek hon fiai és honleányai büszkén emlegetik majd a nevemet, ha a földi életútjuk az ősi szkíta betűinknek az őrzése lesz.
Nemzetépítő Gondolatok
A legfőbb célom, hogy a magyarság egy büszke és erős nemzet/nép legyen. Drága jó igaz lelkű magyar testvéreim! Ebből az írásomból is láthatjátok, hogy a magyar egy erős nemzet/nép lehet, ha az akar lenni. Azt kell megőrizni ami a sajátunk és nem más nemzet/nép után menni. Nem akarok én senkit sem rábeszélni arra, hogy ősi szkíta betűinkkel foglalkozzék. De ahogy boldog emlékű Badiny Jós Ferenc professzor mondta, „az a magyar aki nem dolgozza ki magában az ő értékeit az elveszett.”
Ezért azt mondom nektek drága jó igaz lelkű magyar testvéreim: Nézzetek jól a szívetekbe, hallgassátok minden dobbanását, s rá fogtok jönni arra, hogy mik a ti belső értékeitek amit ki kell dolgoznotok magatokban.
Teremtsetek értékeket, mely magyar nemzetünk/népünk jövőjét szolgálja. S teremtsetek értékeket mely az emberiség jövőjét szolgálja.
„Higgyetek az Istenanyában, higgyetek az Istenben, s higgyetek a magyar nemzet/nép ősi erejében. Egyenesedjünk ki, s legyünk azok akik régen voltunk, egy igaz lelkű erős nemzet/nép. Hiszen szkíta őseink vére csordogál ereinkben. A világ elnyomott nemzeteinek/népeinek csak akkor vívjuk ki a tiszteletét és a megbecsülését ha hiszünk önmagunkban, hiszünk saját feltámadásunkban.” //Terdik Tamás//
„Köszönöm az egész családomnak azt a sok támogatást, amit tőlük kaptam és kapok ahhoz, hogy ott álljak ahol most állok.” //Terdik Tamás//
Terdik Tamás Rovásíró
2018. Fergeteg (Január) hava
Hozzászólás
1) ha nyelvünk szittyát mond, miért írjuk, mondjuk ezeket ma szkítáknak ? ... nem ugyanazon nép voltak ?
2) a nyelvünk írásának neve rovás (mindannyiunk kitalálja, hogy miért is). Ezt a középkor végén még néha-néha "szittya írásnak" neveztük ...
a kérdésem ; miért kezdjük mondani, írni ezen írást
"székely-magyar", sok még kimondottan
"magyar"-nak is ? ... tehát miért nem maradunk huek az eredeti (a régi) nevéhez ?
itt, ebben még egyet ; biztosra tudjuk, hogy a székelyeknek volt írása már a VII. sz.-ban, az ún. magyarok (a IX. sz. végén bejöttek) esetében ebben nem lehetünk biztosak. Ugyanis még eddig arra tárgyi bizonyítékunk nincs. Na ezért is súlyos dolog valahogy elferdíteni az igazat ...
ezek olyan kérdések, amelyeket vegyétek inkább mint panaszkodásnak részemrol ...
szeretettel, L