20220816
Last updateK, 24 máj. 2022 4pm

rovas logo

2022 március 25, péntek

5 perc történelem 34. rész

Szerző: Bánhegyi Ferenc
Mátyás halálát követő 36 évben számos jelentős esemény történt, amelyek közül kiemelendő az 1505-ös rákosi országgyűlés ahol elhatározták, hogy II. Ulászló uralkodását követően - ha nem születik fiú örököse -, csak nemzeti királyt választanak a magyar trónra. Az időszak másik jelentős eseménye 1513-ban történt, amikor Bakócz Tamás Rómában eséllyel indult a pápaválasztáson. A következő évben került sor a magyar történelem egyik tragikus eseményére, a Dózsa vezette parasztfelkelésre. 1516-ban, 26 évnyi országlás után meghalt Ulászló, akit a trónon a 10 éves fia követett. A fiatal király, 20 évesen nem tudta felvenni a küzdelmet a Török Birodalommal, többek között ez vezetett Mohács tragédiájához. Baráti üdvözlettel, Bánhegyi Ferenc

34. rész

Mottó:
„Amelyik nemzet a múltját nem ismeri, az a jelenét sem érti, s a jövőjét meg nem teremtheti!"

 

Öt perc történelem fiataloknak és minden érdeklődőnek

 

Magyar sors - magyar történelem

 

Európának szüksége van Magyarországra ... amely soha nem hagyta magát legyőzni

Mátyástól Mohácsig.
Az önálló hazától a Fuggerek Magyarországáig (1490-1526)

 

Mátyás halála. A trónutódlás nehézségei

A magyar történelem egyik legnagyobb egyénisége negyvenhét éves korában, nagy fájdalmak közepette távozott az élők sorából. Már a király halálának pillanatában lábra kaptak azok a hírek, melyek szerint Mátyást megmérgezték. Tekintettel arra, hogy a trónra esélyesek közül leginkább Beatrix érdekében állt a király halála, őt gyanúsították a méreg beadásával. A 20. századi orvostudomány - Bonfini leírása alapján - arra az eredményre jutott, hogy köszvényből eredő gutaütés végzett a királlyal. Ám ez is csak egy hipotézis, a mérgezés sincs kizárva. Ez utóbbit egy bécsi orvosprofesszor állapította meg. Mátyás 1489 májusában egy bizalmas levelében - amit Alfonso calabriai hercegnek címzett - leírja, hogy „ a királyné tudniillik azt kívánja elérni, hogy a Mi halálunk után ő legyen az uralkodásban az utódunk, s vegye kezébe a kormányzás gyeplőit " A Bécsben töltött virágvasárnap csupán betetőzése volt annak az aknamunkának, amit Beatrix már egy éve folytatott férje, Mátyás ellen.

34rész 1

Beatrixnak minden oka megvolt az ármánykodásra, hiszen Mátyás király egyetlen fiát, Corvin Jánost jelölte utódjának. Tekintettel azonban arra, hogy a kor jogi és erkölcsi normái szerint a házasságon kívül született gyermek törvénytelennek számított, Beatrix trónigénye jogos volt. Ne feledkezzünk meg azonban arról a Habsburg III. Frigyes császárról - és fiáról, Miksáról -, aki az 1463. évi békekötésre hivatkozva, szintén igényt tartott a magyar koronára. A trónra esélyes volt még a lengyel király IV. Kázmér két fia, Jagelló Ulászló és annak öccse, János Albert. A magyar főurak egy része - köztük a két kiváló hadvezér, Magyar Balázs és Báthori István - a lengyel jelöltet támogatta.

A királyt jelképesen eltemették Bécsben, majd a holttestet néhány nap múlva hajóval Budára szállították. Ezt követően a gyászmenet Fehérvárra kísérte Mátyás tetemét, ahol a nagy pompával megrendezett temetésre 1490. április 25-én került sor. A misét az esztergomi érseki szék birtokosa - a tizenegy éves Estei Hippolit - helyett Kálmáncsehi Domokos fehérvári prépost celebrálta. Bonfini részletesen leírta a temetési szertartást, melyben többek között az is szerepel, hogy a menet élén Corvin János haladt, akit az ország bárói és főpapjai követtek. Így távozott az élők sorából Mátyás, a nagyhatalmú uralkodó, történelmünk egyik legjelentősebb alakja, az önálló Magyarország utolsó királya. Mátyás emléke nem csak Fehérváron, Budán és Visegrádon él, hanem az egész Kárpát-medencében, s azon túl is. Temetésének hiteles emléke a „fekete sereg" felvonulása. Az elnevezés, amit korábban soha nem használtak, a király halálához fűződik. A temetés napján Mátyás katonái fekete szalagot tűztek magukra, gyászuk és tiszteletük kifejezésére.

34rész 2

Mátyás mindent elkövetett azért, hogy fia hatalomban maradjon. Mivel az 1473- ban született ifjú nem vehette fel a Hunyadi nevet, így lett a család hollós címere után Corvin János. A gyermeket nagyanyja, Szilágyi Erzsébet nevelte. Mátyás a birtokcserék és a bárók elleni politikájával rossz szolgálatot tett fiának, mert a halála után a főurak haragja János hercegre zúdult. Beatrix helyzete ettől nem lett jobb, ő Budára érkezése pillanatától kezdve a magyar nemesség zömének ellenszenvével találkozott. Így jutott a magyar trónra Jagelló Ulászló cseh király, aki 14 71-től Mátyás ellenfele volt a korábban tárgyalt cseh háborúk történetében.

Dobzse László trónra lépése

Mátyás halálát követően Beatrix és Corvin János közötti viszály már 1490 nyarán fegyveres konfliktusba csapott át. A főurakat a fegyverek mellett egymás ellen fordította politikai és vagyoni érdekük is. Corvin János a Szent Koronával, továbbá Mátyás kincseinek jelentős részével délvidéki birtokaira igyekezett. Az őt üldöző sereg Kinizsi Pál és Báthori István vezetésével Csantavérnél 1490. július 4-én döntő vereséget mért Corvin Jánosra. A trónörökös a Szent Koronát visszaküldte Visegrádra, ami a trónigény feladását jelentette. (Mátyás egyetlen fia még tizennégy évet élt. 1491-ben felújíttatta Lepoglava pálos kolostortemplomát, amit a török veszély miatt erődtemplommá alakíttatott át. 1495-1499 között horvát bán, miközben második feleségétől, Frangepán Beatrixtól három gyermeke született. Corvin János 31 éves korában halt meg, s Lepoglava templomában temették el, ahova később egyik fiát, Kristófot is örök nyugalomra helyezték.)

 34rész 3

Ulászló király irányíthatóságában a magyar urak nem csalódtak. Minden kérésükre a „ dobzse, dobzse" ,,jól van, jól van" volt a válasz. Itt jegyezzük meg, hogy a csehek királyukat az „ökör" jelzővel illették. A magyarok többségének történelmi beidegződése, miszerint Mátyás erős országát rövid időn belül tönkre tevő király került a magyar trónra, át kell a tények ismeretében értelmezni. Annak a 36 évnek a végzetessé váló eseményei, ami Mátyás halála és Mohács tragédiája között eltelt, nem csak II. Ulászló és fia, II. Lajos terhére róható fel.

34rész 4

Mert mit tudunk róla? Gyengekezű uralkodó volt, többnyire engedett a bárók minden kívánságának. Elvesztette Mátyás hódításait, szétzilálta a fekete sereget, a tele kincstár rövid időn belül kiüresedett. Pedig a 19 éves uralkodói tapasztalattal rendelkező, korábban, a cseh háborúkban Mátyással dacoló, nemzetközi tekintéllyel rendelkező király nem ok nélkül nyerte el a magyar urak bizalmát. Az 1490-es években az egymásnak ellentmondó királyi határozatok azonban nem mindenben szolgálták az ország érdekét. Ezek közé sorolandó, hogy 1491-ben egy tollvonással lemondott a Mátyás által megszerzett ausztriai birtokokról. Ezzel Ulászló elérte, hogy bár a Habsburgok elfogadták őt királynak, s egy ideig nem pályáztak a magyar trónra, de csak átmenetileg. Frigyes fia, Miksa magyarnak vallotta magát, hiszen Bécsújhelyen született, a „magyar toronyban". A magyar urak azonban a szabad választás jogát gyakorolták és nem az örökösödés jogát. Így került trónra a lengyel származású, cseh király, II. Ulászló néven.

34rész 5

Ulászló azonban Báthori Istvánnal, legfőbb támogatójával, a „királycsináló" főúrral, Kenyérmező és számos más csata hősével is összetűzésbe került. Amikor a székelyek panaszkodtak Báthori vajdára, a király elvette tőle a vajdaságot. Nagy hiba volt. Mert igaz, hogy az új király engedett Mátyás szigorán, ami sok főnemesnek és az adózó köznépnek megváltást jelentett, de a következő években ez az engedékenység megbosszulta magát. Ulászló a békesség, az igazságosság királya volt. Hiányzott belőle azonban a lovagkirály minden tulajdonsága, az országot egyre jobban fenyegető, egyre erősebbé váló oszmán hatalom veszélyének felismerése. Idegen volt tőle a hadba szállás, a harcművészet gyakorlása. Uralkodása nem is emlékeztetett Mátyás kül- és belpolitikájának sikereire. Műveltsége, a Kárpát-medence földrajzi és etnikai összetételének, gazdagok és szegények gondolkodásának ismerete távol állt elődje tudásától. Röviden úgy is fogalmazhatnánk, hogy nem volt magyar. Azt tudni kell, hogy a királyi hadsereg Ulászló uralkodásának első éveiben is erős volt, de már nem volt ütőképes, ennek a seregnek nem volt harci tapasztalata.

Az udvari kancellária és a királyi kincstár

Tévhit, hogy II. Ulászló udvarát a szervezetlenség, a fejetlenség uralta volna. A királyi tanács a királlyal az élen jól működött, még az olyan nagyhatalmú és tehetséges kancellár, mint Bakócz Tamás is Ulászló akaratát hajtotta végre. A probléma eleinte nem ebből, hanem az országra nehezedő török előre nyomulásának egyre több pénzt felemésztő anyagi gondjaiból adódott.

34rész 6

Mátyás országa erős volt, anyagi gondok nem nyomasztották az utódot. A bajok forrásai abból adódtak, hogy Mátyás szinte mindent Corvin Jánosra hagyott. Így királyi magánbirtok és a tetemes jövedelmeket hozó királyi várak sem álltak II. Ulászló rendelkezésére. Az 1490-ben kezdődő trónharcok következtében a király eladósodott, ami részben kiszolgáltatottá tette. Az adósság nagy része még azt követően is megkötötte Ulászló kezét, hogy színleg feleségül vette a nála jóval idősebb özvegy Beatrixot. Birtokait lefoglalta, ezzel pénzhez jutott. Beatrix pedig azzal, hogy ismét királyné lett, a hatalom közelében maradt. A király még visszaverte öccsét, János Albertet, aki észak felől betört az országba, magának követelve a hatalmat. Az akadályok elhárultak, így Ulászló 1492-től, a békekorszak beköszöntével megvált a méregdrága fekete seregtől. Mondván, hogy ha nem háborúzik, akkor katonára sincs szükség. Ez egyrészt mentesítette a nagy összegű kiadásoktól, másrészt azonban az országot kiszolgáltatottá tette. A fekete sereg feloszlatása azért nem volt ennyire egyszerű, tekintettel arra, hogy a nehézpáncélos katonák kifizetetlen zsoldjuk fejében fosztogatni kezdtek. A király parancsot adott a kisebb-nagyobb csapatok szétverésére.

34rész 7

Bár II. Ulászló megválasztásakor megígérte az országnagyoknak, hogy nem szedi be az egyforintos hadiadót, de nem tehetett mást. Volt, hogy évente kétszer is rákényszerült az adó behajtására. Ez azonban gyengítette a király pozícióját. Ennek ellenére Ulászlónak volt annyi diplomáciai érzéke, hogy akaratát keresztülvigye az országgyűléseken. A kincstár szinte mindig üres volt, mert a befolyó összegek egy részét a déli határvédelem, másik részét a tartozások vitték el. (A jól ismert anekdota szerint a király annyira szegény volt, hogy a budai piacon vette meg az ebédjét. Egy kettévágott cipóba sült húst tett, ami a „lacipecsenye", illetve a „lacikonyha" kifejezés eredetére utal. Ez nem igaz, de jellemzi a kort, az uralkodó személyét.) A baj inkább az volt, hogy sem a király, sem a tanácsadói, sem a nemesség nagy része nem foglalkozott a török veszéllyel, pedig tudták, hogy az oszmánok célja Magyarország elfoglalása.

A rákosi végzés - 1505

Az ezer éven át megtartott számos magyar országgyűlés közül az egyik legtöbbet idézett az úgynevezett 1505. évi rákosi végzés. II. Ulászló már tizenöt éve uralta a magyar trónt, amikor sor került az emlékezetes országos gyűlésre. A nagyhatalmú Szapolyai János - aki 1510-1526 között erdélyi vajda, később magyar király - vezetésével a köznemesség törvényhozásra jött össze. A rendi országgyűlésen a köznemesség egységesen foglalt állást abban, hogy idegen trónkövetelőt a jövőben nem fogadnak el. Ragaszkodtak ahhoz, hogy a magyar trónt kizárólag nemzeti király foglalhatja el.

34rész 8

A királyi rendelet ellenére a magyar köznemesség fegyveresen jelent meg. Szapolyai János párthívei között 10 főpap, 53 országnagy, s 125 vármegyei követ is jelen volt. A II. Ulászlóval elégedetlen nemesség egyhangúan kimondta, hogy ha a király törvényes házasságából nem születik fiúörökös, akkor leányági öröklést nem ismernek el. Ebben az esetben választásra kerül sor, s nem választanak mást, csak született magyart. A rákosi végzés soha nem emelkedett törvényerőre, mert egyik uralkodó sem ratifikálta azt. 1505-től kezdve a „nemzeti párt" királyjelöltje Szapolyai János volt, aki majd két évtizeddel később, 1526-ban kerül trónra.

Bakócz Tamás a pápaválasztáson -1513

Bakócz (Bakács) Tamás apja kerékgyártó jobbágy lehetett, a családi címerből ítélve. Az erdődi (Szatmár megye) születésű ifjú a papi pályára lépett. Mint oly sokan Mátyás országában, az alacsony származású, de tehetséges ifjak sorából Bakócz karrierje is gyorsan ívelt felfelé, aki 22 évesen Krakkóban doktorált. Az 14 70-es években Bakócz már Mátyás mellett a kancellárián dolgozott, 42 évesen pedig a győri egyházmegye püspöke. 1490-től elnyerte a kancellári címet és később ő lett az egyik koronaőr. Az ötvenes éveit taposta, amikor kinevezték egri püspöknek, de egy év elteltével már ő az esztergomi érsek. A Bakócz család nagyra hivatottságát jelzi, hogy nem csupán Tamás emelkedett magas rangra. A jobbágysorból felemelkedett Bakócz-fiúkból öten választották a papi pályát, s többen közülük magas rangra és vagyonra tettek szert.

34rész 9

Bakócz Tamás azonban akkor érkezett karrierje csúcspontjára, amikor 1513-ban nagy reményekkel Rómába utazott, hogy részt vegyen a pápaválasztáson. Eséllyel indult Szent Péter trónjáért, de végül az olasz bíborosok többsége egy Medicit választott meg, aki a X Leó (1513-15 21) nevet vette fel. Nagy meglepetés lett volna, ha nem Lorenzo de Medici (az Il Magnifico) fia nyeri el a pápai trónt. Ő volt az első Medici-pápa, akit kisgyermek korától papnak neveltek. Ennek ellenére a kritikus nyelvek és tollak a pápaság mélypontját megtestesítő egyik elődjéhez, VI. Sándorhoz (1492-1503), a Borgia-pápához hasonlítják. Ők „sokat tettek" azért, amiért Róma, a katolikus egyház válságba került és hogy a reformáció futótűzként terjedt el. Kiemelkedő korszak volt ez sok szempontból, s csak eljátszhatunk a gondolattal, Bakócz hogyan oldotta volna meg a reneszánsz kor nagy kihívásait, majd 1517-ben Luther Márton fellépését. Feltehető, hogy nem csak néhány bulla kiadásával, mint tette azt X. Leó, hanem sokkal erélyesebb megoldásokkal próbált volna gátat vetni a pápaságot válságba sodró eseményeknek.

Az új Medici-pápa, hogy kiengesztelje, egyben eltávolítsa Rómából magyar ellenfelét, gesztusokat tett felé. Egyrészt bővítette Bakócz esztergomi prímási jogköreit, másrészt megbízta egy keresztes hadjárat szervezésével.

34rész 10

A16. század elején Magyarországon a közel négymillió jobbágy sorsa rosszabbra fordult. Az egésztelkes jobbágyok jövedelme még nőtt is, de a nagy tömeget kitevő féltelkes jobbágyok közül sokan zsellérsorba süllyedtek. A köznemesség akadályozta a jobbágyok költözését és a közös földek (például a jobbágy a nemes földjén legeltethette saját állatait) használatát. Így a feszültség jobbágy és nemes között egyre nőtt. Ezen a helyzeten idézett elő lényeges változást Bakócz érsek felhívása. A főpap Rómából hazaérkezve, meghirdette a török elleni keresztes háborút. A felhívásra 1514 tavaszán a vártnál lényegesen többen jelentek meg - köszönhetően a jobbágyi életszínvonal romlásának - a Budán és Pesten felállított táborokban. Többek között Budára érkezett a nándorfehérvári helyőrség székely származású vitéze, Dózsa György is, akit azért hívtak a király elé, hogy átvegye jutalmát. A déli végeken párviadalban győzelmet aratott egy híres török bajvívó ellen. A győztes fegyverforgató vitéz híre eljutott a királyi udvarba is. Tekintettel arra, hogy a nemesek közül senki nem akarta a török elleni, veszélyesnek ígérkező hadjárat vezéri szerepét vállalni, felmerült, hogy legyen a vezér Dózsa György. Így esett meg, hogy 1514. április 24-én, Szent György napján Dózsa vállára terítették a keresztes hadak vezéri köpenyét.

34rész 11

Bakócz a szegények körében népszerű ferences szerzetesekre bízta a mozgósítást. A keleti részeken összegyűlt hadak élére egy ceglédi pap, Mészáros Lőrinc került. Lőrinc pap - ahogy hívei nevezték -, a Várad környéki felkelőket fogta össze, s Dózsa egyik alvezére lett. A parasztháború mindössze 1514 áprilisa és júliusa között tartott, de annál véresebb lett. Az önpusztító háborúskodást a magyar történelem fekete lapjai közé soroljuk. A harcokban a parasztság mellett nagy számban vettek részt mezővárosi iparosok és kereskedők, sőt kisnemesek is. Kezdetben a tapasztalt, 72 éves Bakócz sem számolt azzal, hogy az ország különböző pontjain gyülekező parasztok romló helyzetüket egymással megtárgyalva, olaj lesz a tűzre. Növekedett az elégedetlenség uraik és a király ellen. A török ellen induló fősereg már Túrnál (Mezőtúr) összetűzésbe került a nemesekkel. Bakócz a hírek hallatán leállította a hadjáratot. Dózsa és vezértársai az elégedetlenkedő jobbágyok nyomására már megtagadták az engedelmességet.

34rész 12

Báthori István erdélyi vajda Apátfalvánál megtámadta a parasztok előőrseit, így az ellenségeskedések már nyílt háborúvá váltak. Dózsa felégette Nagylak várát, s a kezébe került Csáky Miklós csanádi püspököt és társait karóba húzatta. A 10.000 fős, más források szerint 30.000 felkelőt felsorakoztató Dózsa Temesvár elfoglalására indult. A jobbágyok éppen a várat körülölelő vizesárkok lecsapolásával voltak elfoglalva, amikor megérkezett Szapolyai János a 20.000 fős felmentő serege élén. Az öldöklő csata a nemesek szörnyű bosszújába csapott át. Ez évszázadokra meghatározta a magyarországi társadalmi rétegek közötti viszonyt, ami falat emelt jobbágy és nemes közé. A nemesi bosszú legismertebb eseménye Dózsa György tüzes trónon történő kivégzése.

34rész 13

Werbőczy István törvénykönyve

A nemesség bosszút állt, de nem akarták teljesen kedvét szegni a jobbágyoknak, hiszen akkor ki művelte volna meg a földeket? A szigorú büntetésekkel felhagytak, de bevezették a heti egy nap robotot, továbbá a szabad költözködés megvonását. A köznemesség érdekeit a később nádorrá választott Werbőczy István foglalta egységes jogi gyűjteménybe, amit egyébként a főrendek ellenállása miatt soha nem iktattak be a törvények közé. Ennek ellenére a Tripartitum, magyarul Hármaskönyv, mint a legjobban használható szokásjog gyűjtemény 1848-ig, sőt még az azt követő száz évben is használatban volt.

34rész 14

Az 1. kötet a Nemesi magánjog, a 2. kötet a Nemesi perjog, a 3. kötet a Városi és jobbágyi jog és az 1514. évi paraszttörvények akkor érvényben levő paragrafusait gyűjti egybe. A gyűjtemény az Árpádok korától, kiemelten az Aranybullától kezdve foglalta össze a magyar jogrendszert.

Érdemes még ehhez megjegyezni Hóman Bálint egy gondolatát, mely szerint a Tripartitum a három részre szakadt Magyarországon az egység szimbóluma lett, azaz „A politikai nemzetet összetartotta, ez a Hármaskönyv nagy érdeme. "

A Fuggerek berendezkedése Magyarországon

Ulászló király 26 évi országlása 1516-ban ért véget. A romlást nem csak a török támadások, a parasztháború, az állandó pénzzavar, a belső széthúzás, a parasztok és a többi társadalmi réteg életszínvonalának romlása okozta. II. Ulászló végzetes hibát követett el, amikor 1515-ben Bécsben a Magyar Királyság oldaláról életbe léptette az 1506-ban megszövegezett Habsburg-Jagelló házassági szerződést. Ennek értelmében Miksa császár unokája, Ferdinánd feleségül veszi Jagelló Annát, Ulászló lányát, illetve Ulászló fia, Lajos feleségül veszi Miksa unokáját, Máriát. Ezzel a szerződéssel II. Ulászló végérvényesen odadobta Magyarországot a Habsburgoknak. A megegyezések pénzügyi hátterét pedig a Budán berendezkedett augsburgi Fugger-bankház biztosította. A találkozón részt vett a lengyel király és a bankár Jacob Fugger (,,fukar" szó eredete) is.

A német bankárdinasztia, kihasználva a marakodó magyar főurak pénz- és hatalomvágyát, egy olyan szövetségi rendszert állított fel Magyarország irányítására, melynek élén a Habsburgok álltak. Megjegyzendő, hogy Bécs urait is a Fuggerek pénzelték, tőlük váltak függő viszonyba

Tudni kell, hogy Jakab Fugger még a 15. század végén lépett kapcsolatba Thurzó Jánossal, bányavállalkozóval, a felvidéki bányák felügyelőjével. Az augsburgi bankárcsalád a gazdag magyar ércbányák felügyeletének fejében pénzbeli támogatást adott a hatékonyabb ezüst és arany kitermelés érdekében. Kezdetben a besztercebányai rézbányák megnyitását és az érc kitermelését támogatták. A Fuggerek 1503-tól kezdve fokozták magyarországi jelenlétüket, létrehozva a számukra mesés bevételt biztosító budai banlifzókot. Fontos hitelezője lett a bankház Ulászló királynak és udvarának, de a Fuggerek kapcsolatba kerültek Rómával, s a Szentszék hitelezői is lettek. A török ellen a magyaroknak nyújtott pápai pénzadományok is a Fuggerek kezén mentek keresztül. Többek között ezért is az augsburgi bankárok Magyarországon igen népszerűtlenné váltak. A Fuggerek sokszor a pénzrontás eszközéhez nyúltak - ami eddig legfeljebb a mindenkori magyar király joga volt-, amiért az 1525. évi országgyűlésen a magyar urak már erőteljesen támadták a német bankárokat. Ennek köszönhetően II. Lajos kénytelen volt visszavenni a nyerészkedő családtól a felvidéki bányákat. Magyarország azonban fontosabb volt a Fuggerek számukra, mint hogy lemondjanak róla, ezért 1526-ban visszatértek az országba. A mohácsi katasztrófa azonban a bankárokat is nehéz helyzetbe hozta, ezért 1533-ban megszüntették a budai bankházukat.

34rész 15

II. Lajosnak tíz év adatott

Jagelló Lajos koraszülötten jött a világra. Orvosai csak úgy tudták életben tartani, hogy disznók felhasított gyomrába tették a csecsemőt, feltalálva ezzel a „középkori inkubátort". Édesanyja három héttel a szülés után meghalt. Apja nagy gondot fordított az egyébként fogékony és értelmes gyermek nevelésére. Már trónra lépése előtt hat nyelven - magyarul, latinul, németül, lengyelül, csehül és franciául - beszélt. A fegyverforgatás művészetére és a társasági életre ( tánc, vadászat, lakomák élvezete) unokatestvére, Brandenburgi György tanította meg. Az unokatestvér azonban a szórakozás keretében olyan erkölcsösnek nem nevezhető dolgokra is megtanította az ifjút, ami a magyar királyi udvarban nem volt elfogadott. (Például volt úgy, hogy Lajos meztelenül jelent meg a királyi tanács ülésén.) II. Ulászló fia tíz éves korában foglalta el a magyar és a cseh trónt, amikor apja örökébe lépett.

34rész 16

A hatvanéves korában elhunyt II. Ulászlót a tízéves fia, II. Lajos követte a trónon. A gyermeket ugyan az országgyűlés nagykorúvá nyilvánította és megkoronázta, ám a gyámkodás dolgában újabb pártszakadásra került sor. A nemzeti párt amellett érvelt, hogy a korábbi törvények és az 1505. évi országgyűlés határozata értelmében idegen érdekek nem szólhatnak bele az ország irányításába. II. Jagelló Lajos trónra lépése még törvényes volt, de ő az utolsó idegen, aki a tradicionális módon a magyar trónra került. Végül, Szapolyaival az élen az ország ügyeinek intézését a királyi tanács intézte, ám annak tagjai sem voltak egységes állásponton.

Az ifjú király a cseh trón mellett egy üres magyar kincstárat, egymás ellen pártoskodó nemességet, gyengén felszerelt, alacsony létszámú hadsereget örökölt. A királyi tanács üléseit is a viszálykodás jellemezte. A magyar Báthori Istvánt a német Brandenburgi György váltotta a király bizalmasa, elsőszámú tanácsadója tisztében. Lajos azonban, korát meghazudtoló módon, biztos kézzel irányította - a nehézségek ellenére - a tanácsüléseket, s minden jel szerint tehetséges uralkodónak mutatkozott.

A közép-európai térség politikáját megbolygatta Miksa császár 1519-ben bekövetkezett halála. Werbőczy nádor megpróbálkozott azzal, hogy az akkor már három éve cseh-magyar királyt, II. Lajost ültesse a császári trónra, de erre nagyon kevés volt az esély. Az új német-római császár Miksa unokája, a Habsburg V Károly lett. A császárválasztáson a Fuggerek jelentős összeggel támogatták Károlyt, akik aztán ettől kezdve beleszólást kaptak a birodalom ügyeibe.

34rész 17

Javában tartott a belháború szinte egész Európában, amikor a török 1521-ben bevette Magyarország kulcsát, Nándorfehérvárt. A határok védelmére nem volt pénz, így a török tovább nyomult az ország belseje felé. Hunyadi János hőstette után szégyenteljesnek bizonyult, hogy a vár kapitánya, az akkor 17 éves enyingi Török Bálint nem vállalta az ostrom felelősségét. Ezt, míg élt szemére vetették, árulónak tatották, bár a kudarcért nem egyedül ő volt a felelős.

II. Lajos 1522-1523 között Csehországban tartózkodott, rendezni az ott felmerült politikai, gazdasági, egyházi problémákat. Akkor, amikor a török egyre jobban fenyegette Magyarországot, Európát, a kontinens belső ellentétei tovább gyengítették az ellenállás, az összefogás lehetőségét. A pápai követ vészjósló hangon jelentette Rómának, hogy Magyarországot már szinte teljes egészében a németek irányítják. (Mintha a 21. század elejének vészjósló eseményei elevenednének fel az öt évszázaddal korábban történtek ismeretében. Megemlítendő, hogy a római katolikus egyház által kiátkozott Luther Márton éppen egy Werbőczy Istvánnal 1523-ban folytatott vitában azt találta mondani, hogy „a török elleni harc bűnös dolog, Isten ellen való vétek". Tehát számára inkább az iszlám az elfogadhatóbb, mint a gyűlölt katolikus Róma.)

Igaz, hogy Tomori Pál a Száva mentén 1523-ban még győzelmet aratott egy török sereg felett, de a Mohácshoz vezető úton már ez sem tudott gátat vetni. Európa vezetői ezekben az években szinte eszüket vesztve harcoltak egymás ellen a pénzért, a hatalomért. A Fugger Bankház pedig jó kamatért támogatást nyújtott mindegyik pénzzavarban levő félnek. Amikor úgy tetszett, akkor Bécsnek, de adott alkalommal az ellenfelének.

34rész 18

Az 1525. évi országgyűlésen - mint korábban már említettük - a rendek követelték a Fuggerek kiűzését az országból, továbbá az alkincstámok, Fortunatus (Szerencsés) Imre leváltását. 1492-ben, amikor Aragóniai Ferdinánd és Kasztíliai Izabella házasságra és szövetségre léptek, Spanyolországból elűzték az arabokat és a zsidókat. Ez utóbbiak közül többen Magyarországon találtak menedékre. Köztük volt Slomó ben Efrájim, aki - Szerencsés Imre néven - nagy karriert futott be a Jagellók udvarában. A budai kincstár kezelői, elsősorban Szerencsés Imre elleni támadások a királyné, Habsburg Mária közbelépése miatt nem sikerültek. A Fuggerek ellenlépésként pénzügyi blokád alá vették Magyarországot. V. Károly császár sem tudott segíteni sógorának, II. Lajosnak a török elleni felkészüléshez, mert ő is el volt adósodva az augsburgi bankároknak. Történt mindez 1525-1526 fordulóján, amikor a török hadak az Oszmán Birodalom legnagyobb uralkodójával - Nagy Szulejmánnal - az élen, már nyíltan a Magyar Királyság elfoglalására készülődtek.

(Folytatjuk) Bánhegyi Ferenc

Az eredeti dolgozat ITT letölthető (PDF) ⇒

Megnyitva 278 alkalommal

Hozzászólni csak a bejelentkezett felhasználók tudnak

Alrovatok

Új írások

Hozzászólások