A Korona szerkezeti sajátosságai

Az abroncson: körben "hét" glóriás alak van, és egy alak - Géza - glóriátlan.

Ugyancsak az abroncs peremén látható oromzatokból "hét" ékköves. (A többin gyöngy van.)

A pántokon: "hét" apostol látható (a nyolcadik - Bertalan teljesen el van takarva). Szám-misztikai vizsgálathoz így a "hét háromszori" előfordulása - 7 x 3 - szintén az aranymetszési számban - ,,21" - mutatkozik és így beillik a redszerbe.

A "hetes" szám "háromszori" előfordulása mellett azonban megtaláljuk a "nyolc" háromszori előfordulását is. (A pántokon 8 apostol képe van, az abroncson ugyancsak "nyolc" kép található körben és a képek között ugyancsak "nyolc" ékkő.

De a "hetes" és a "nyolcas" számok mellett a rendszer magába foglalja a "kilences" számot is.

1. A 9 aranyláncos függő (8 kétoldalt és 1 hátul).

2. A 9 félalakos kép (8 négyzetes az abroncson és"MiDuks" hátul).

3. A 9 homlokzati oromzat (8 átlátszó és a homlokzati Pantokrátor).

4. és 5. Az abroncson az oromzatsort hátrafele folytató 9-9 nagy gyöngy.

6. A felső részen 9 egész alakos kép (8 apostol és a felső Pantokrátor).

7. A még nem említett 9 feltűnő nagy ékítmény (8 nagy drágakő az abroncson körben és a ferde kereszt a Korona tetején). Ezek ismeretében keressük meg együtt azokat a kozmológikus vonatkozásokat, amelyeket mutatnak:

A szám-misztika értelmezései

I. A Korona Hold-kalendáriuma szerint:

1.A „3”... a feltámadás száma. A fogyó hold keleten hal meg, amikor a Nap "pir-ka-an", vagyis a virradattal és "harmadnapon" feltámad halottaiból - este, nyugaton.

2. A „7” ... a 28 napos hold-periódus "hete". Négy hét egy hold hónap.

3. „3 + 7 = 10” ... és e három szám - 4,7,10 a szám-misztikában a "fejlődés" (evolúcio) rendje. Az előbbiekben ismertettük a Korona méretrendszerét és megállapítottuk, hogy elölnézetben "négy" tagot találtunk a Fibonacci számsorból: 2, 3, 5, 8.

Az oldalnézeti arányt megszabó másik "négy" tag - 8, 13, 21, 34 - renormálásának alapszáma a ,,4" volt. Így a korona szerkezetéhez ez a szám is hozzátartozik, ami alapvető is a szimbolizmusban, hiszen a világ is ,,4" világtájból áll.

A "négyes" szám fejlesztése tehát mindig a 4-7-10 törvényt eredményezi, ahol a "feltámadás" misztériumát jelző szám - a ,,3" - az új érték, tehát a magasabb fokozat létrehozója. A "négyből" a "három" teremti a "hetet" és megint 7 + 3 = 10. És ez így ismétlődik a végtelenig.

Az evolució törvényét jelző ezen három érték- tehát a 4-7-10 besorolható a Hold-kalendárium szám-misztikájába is. Emeljük meg a két szélső határértéket - a "négyet" és a "tízet" - a feltámadás misztériumának, vagy - jelen esetben - az új érték nyerésének számával, a ,,3"-mal. 4 + 3 = 7. Ez a "hetes" szám - mint mondtuk - a sziderikus hónap egy hetét mutatja, és maga a sziderikus hónap a 4 x 8 = 28 napból áll, amit a Korona 28 beosztásos köre jelez.

Most tegyük ugyanezt a felső értékkel, a "tízzel". 10+ 3 = 13. Tizenhárom sziderikus hónap - 13 x 28 = 364, vagyis kiadja a Korona Nap-kalendáriuma szerinti sziderikus évet, a 364 napot, mely kalendárium a káld-sumír élettérben már ismert volt, és a „sumír vatikán” - Nippúr (NIB-URU) bölcsei jegyezték fel az agyagtáblákon. Gondoskodtak arról is, hogy ez a sziderikus napév szinkronizálva legyen a szinodikus nap-év számával, a 365-tel.

Így az év utolsó napja a Napistené volt, amit Babilonban már BÁL napjának neveztek. Ezen a napon valóban "bál" volt, mert az ország egész népe vigadott, ünnepelt, táncolt és örömével dicsérte a Napistenét. Az esztendő 13, egyenként 28 napos, hónapból + Bál napjából állt.

Láthatjuk tehát, hogy a Magyar Szent Korona mitológiája igen mély gyökerű, és szerkesztésében - mint ékszer - örökre megőrizte azokat a hagyományokat, melyeket tisztelői már régen elfelejtettek.

De haladjunk tovább. Eddig a Koronán felfedeztük a Hold és a Nap kalendáriumait. Igyekezzünk meglelni azokat a titkokat is, amit találunk rajta.

II. A Korona Vénusz-kalendáriuma szerint:

A budapesti "Fizikai Szemlében" közölt és a ^12_es jegyzet alatt megnevezett kitűnő tanulmány szerzői megtalálták, a Korona 28 részes körbeosztásának segítségével azt is, hogy miképpen olvasható le a Koronáról a Vénusz planéta - Nap körül való – keringési ideje - 224 nap.

A Korona rendszerében fellelhető, felépítésének egységes szerkezetére mutató és ezt az „egységet" meghatározó, de az ékszer méreteitől független számok mutatják a tulajdonképpeni szerkezeti sajátosságokat. E szerkezeti sajátosságokra vonatkozó fejezetünkben már bemutattuk a „hetes" számra észlelhető adatok szám-misztikai jelentéseit és kalendáriumi tartozékait is. A „nyolc" és a "kilenc" segítségével a Korona a vénuszi kalendárium adatait mutatja, ha azokat a káld-sumír kozmológia adatai szerint értelmezzük.

Koronánk 28 részes abroncsa - mint láttuk - kétségtelenül a 28 napos hónapot értelmezi. Holdunk sziderikus mozgása szerint.

Itt álljunk meg egy pillanatra - bár közismert az asztronómia e tétele - a további együttes vizsgálatunk egyöntetű lefolytatása és egyforma értelmezése érdekében, szükségesnek vélem elmondani azt, hogy:

Holdunknak a föld körüli mozgásából a káld-sumír és az egyiptomi csillagászat két hold-ritmust, azaz kétféle hold-hónapot állapított meg aszerint, hogy a Hold egy kiindulási ponthoz visszatérve, mivel áll szemben ... ?

A Nappal való ismételt szembeállás 29,5 nap alatt történik. Ezt nevezzük szinódikus ritmusnak. Két nappal hamarább (pontosan 27,32 nap alatt) azonban a Holdunk már - a Napnál jóval meszszebbre levő Szíriusz-szal kerül szembe, és ez a sziderikus időszámítás hónapja, amit - kikerekítve - a kalendárium 28 nappal érvényesít.

Hozzuk összefüggésbe ezt a sziderikus 28 napos hónapot, amit Koronánk jelöl, a ,,8" és ,,9" számokkal. 8 x 28 = 224 ... vagyis a Vénusz nap körüli keringési ideje.

Ugyanezt az eredményt kapjuk meg, ha a Koronán a 2. nagyobb gyöngy és a kiindulási pont (Mi-Dux) között levő ,,8" gyöngyöt tekintjük a 28 beosztású kör (vagyis a 28 napos sziderikus hónap) szorzószámának. 8 x 28 = 224. Ismét a Vénusz keringési ideje.

(Hasonlóképpen kapjuk a Merkúr keringési idejét, mert a MiDux kezdőpont és az 1. nagyobb gyöngy között a Koronán „három" kisebb gyöngy van és 3 x 28 = 84 .. vagyis a Merkur - nap körüli - keringési ideje.)

Ennek az időszámításnak a bevezetése a káld-sumír élettérben kb. i. e. 2000 körül történt, és a szimbolizmusban a 8 ágú csillag, vagy 8 levelű rozetta jelentette a Vénuszon (DlL-BAD) lakozó Szűzanyát (INNANA), aki a "hét csillagból álló" szekerén (GUNZAL, vagy mul MAR-GID-DA) vágtat a táltosok által vont égi szekerén. (A káld-sumír GUN-ZAL szó mai nyelvünk fonetikájával: GÖNCÖL.)

* * *

Nézzük ugyanezzel a módszerrel a ,,9" misztikáját! 9 x 28 = 252 ... Erre a számra csak a káld-sumír kozmológiában találunk értelmezést. Ugyanis e számhoz tartozó szimbolizmus vetett véget a "naptisztelő" és a "holdtisztelő" kultuszok ellenségeskedésének. Nem jámborságra való intéssel, hanem az Égkirálynő, - a magyar néphit szerinti "Napba öltözött Boldogasszony" - parancsára.

Mai materialista szemléletünk a mitológiát általában csak mesének, mondának, vagy legfeljebb legendának tartja. Ez azért van, mert az "ok és okozat" logikája szerint ezek a rejteki történések, misztériummal teli dolgok, teljesen érthetetlenek.

A régi korszakok embere azonban alkalmazkodott a kozmikus rendhez. Ennek következtében igyekeztek olvasni az "ég könyvében", vagyis csillagfejtési tudományuk a misztikára alapozódott.

A 252 számnak is érdekes története van ebben a misztikában. Természetesen az égen kezdődik, amikor - még a Nap felkelte előtt a "hajnalcsillag" (Vénusz) együtt ragyog a fogyó holddal. Igen közel vannak egymáshoz, és ez a misztérium bennünk látja az örök jegyespárt. INNANA és DUMUZI van ott a káld-sumír mitológia szerint, és az ő alakjuk formálódott át a héber bibliában ASTARTE és TAMMUZ nevekben.

Aztán, amikor a Nap felvirrad, mind a ketten eltűnnek Keleten. Este azonban megint együtt vannak, és bizony csak néhány nap részükre az együtt -levés boldogsága, mert egyik reggelen DUMUZI (a fogyó hold) végleg meghal. Este már nem tér vissza. Így lesz Kelet a "halál" oldala. De a Keleten, egy reggeli pirkadással meghalt DUMU -ZI "harmadnapon" feltámad halottaiból - Nyugaton, harmadnap este. Így lesz Nyugat a feltámadás forrása.

Aztán van olyan reggel is, amikor mind a ketten meghalnak.

A Vénusz is és a fogyó Hold is. Végleg eltűnnek. A káldeusok megfigyelték, hogy attól a naptól számítva, amikor a fogyó Hold és a Vénusz egyszerre tűnnek el az égről – a "kétszázötvenkettedik" napon telihold lesz. A babilóni szimbolizmus ezt a 252. napon megjelenő teliholdat nevezi ISTAR-OROSZLÁNJÁNAK. Megtalálták a mozaikból készített szimbólumát is, mely ma a New York-i Metropolitan Múzeum előcsarnokában, a bejárattal szemben levő falon van. Olyan oroszlánt ábrázol, melynek a füle mellett szarva van. Így jelzi a szimbolizmus ennek az oroszlán-jelképnek a Holdra vonatkozó misztériumát. Szarvat azért tettek a különben minden esetben a NAPOT szimbolizáló oroszlánra, mert kölcsönözték neki az "égi bika" (kelő hold) ragyogó szarvát. Az Oroszlán csillagkép a Nap háza ... Így az oroszlánban él a Nap-erő. A szarvat viselő oroszlán pedig a hold legerősebb helyzetét és misztikus "csúcs-állását" - a 252. napon bekövetkezett teliholdat hívja életre a szimbolizmus jól érthető kifejezése útján.

Van azonban a 252-es számnak egy másik csillagászati jelentése is. Ugyanis 252 napig látható a Földünkről a Vénusz akkor, midőn - keringési pályáján, a földhöz viszonyítva - a Nap mögött halad.

A "kilences" szám természetesen tovább résztvesz a szimbolizmusban - vénuszi vonatkozásban, mert a ,,9 levelű rozetta" Babilonban ISTÁR jelképe volt. Megmaradt a KASSU KUSITA négy évszázados mezopotámiai uralomban is. Az utánuk következő Asszir Birodalom vallásszemlélete is Istárt látta a 9 levelű rozettában, és a Pártos Birodalom Jézus születése előtti 265 esztendeje alatt is az égi Szűzanya jelképe volt. A pártosok azonban nem Istár, hanem ANAHIT néven tisztelték, aki már "szeplőtelen" (inmaculada).

A vénuszi - Ég- Királynőre vonatkozó - misztérium szimbolikája és az ehhez kapcsolódó vallástörténeti kronológia nem lehet e tanulmány tárgya, mert gazdagságánál fogva - külön munkában fejthető csak ki.

* * *

A fentiekben igyekeztünk a Magyar Korona szerkezeti felépítésébe rejtett kozmológikus vonatkozásokat kimutatni. Felsoroltuk e vonatkozások mitológikus jelentéseit is. A Koronát kozmológiai elemei a Teremtés Rendjéhez kapcsolják. A szerkesztés módja, módszere és ötvösművészeti tervezése útján.

A Korona szerkesztési módszere, aranyművesi tervezése gyökereiben sokkal mélyebb, mint a ráhelyezett vallástörténeti ábrázolások. Kozmológikus jelentéstana visszanyúlik a kereszténység előtti 2. és 3. évezredbe. Ez gyakorlatilag azt is jelenti, hogy az ötvösművészet, az aranyművesség volt az egyedüli útja és lehetősége a régi, szent hagyományok átmentésének és megőrzésének. A Magyar Koronát tehát elsősorban ezért kell SZENTNEK nevezni.

Ugyanis az ily kozmológikus felépítésű ékszerre aztán bármilyen vallásszemléleti ábrázolás felrakható. A mi esetünkben kétségtelenül a keresztény vallás elemeit hordja ez a sokezer éves építési rendszerű ékszer.

Kíséreljük meg tehát - ismét együtt - lefolytatni azt a szemlélődést, melynek irányát és tematikáját legjobban talán az alábbi meghatározással fejezhetjük ki:

A Koronáról kiértékelhető történeti adatok és lehetőségek

Ezirányú érdeklődésünket a budapesti aranyművesek szakmai vizsgálata keltette fel, amelyet "A MAGYAR KORONA - Az Aranyműves Vizsgálat Eredménye" című munkában¹⁴ találtunk meg.

"A Korona aranyműves építményének kettős jellege szakmailag torvényszerű."

Tehát ők is a Korona egységes építését bizonyítják, és kizárják - ezúttal szakmailag - azt a lehetőséget, hogy a Magyar Korona két külöböző koronából, vagy ékszerből lett volna összeforrasztva.

A történeti és vallástörténeti adatok kikutatásához szükséges a Korona pontos ismerete. Kezdjük a keresztpánton és a Koronán álló kereszt alatti zománcképen, amit eddig Krisztusnak véltek, de Kovács József ^{10 –} es jegyzet alatt hivatkozott munkája alapján kétségtelenné vált az, hogy ez a kép az ATYA-ISTENT ábrázolja. Idézzük eredetben az aranyművesek szakmai vizsgálatát a megnevezett munkájukból:

______________________

¹⁴ CSOMOR Lajos-LANTOS Béla-LUDVIG Dezső-POÓR Magdolna: "A Magyar Korona". Az aranyműves vizsgálat eredményei. (Életünk, Szombathely, 1985.8. szám, 727-740. oldalakon.).

A KERESZTPÁNT

A keresztpántról az utóbbi 200 évben fokozatosan az a vélemény alakult ki, hogy olyan tárgy része volt, amin nem nyolc, hanem tizenkét apostol képe állott. Ezt a feltételezett tárgyat olyannak képzelték, amin az apostolképek egyenesek voltak, tehát csak utólag hajlították meg őket. A középen levő Krisztus-képet utólag "kegyetlenül átverték" (Kovács Eva), hogy a keresztet felszerelhessék rá. Ezekben a kérdésekben az aranyműves vizsgálata a következő eredményeket hozta:

a) A nyolc apostolkép

A négy pánt végén: az alsó apostolképek (Bertalan, Tamás, Fülöp és András) foglalatai és az alattuk levő gyöngy, kő- és filigránsor (filigrán = vékony aranyhuzalból hajlított indadísz) alatt egy-egy ugyanolyan szegélyező és széltől szélig végigfutó – tehát lezáró - gyöngydrót van, amilyen az egész keresztpántot és az apostolképek foglalatait szegélyezi (11. ábra).

A záró gyöngydrótok és apántok végei között pedig nyoma sincs kő – gyöngy vagy képfoglalatnak és filigránnak. Itt már nincs más (és nem is volt) csak a szegecselésre való hely. A keresztpánt köveinek és gyöngyeinek a ritmusa is változó. A felső képek (János, Jakab, Péter és Pál) hosszanti oldalai mentén egy-egy három gyöngyből és két kőből álló négy elemű sorok találhatók. Így a képek közötti három kőből és két gyöngyből álló vízszintes sorok az alsó képek alatt három gyöngyből és két kőből állókra változnak.

Ez mindenképpen tervszerűséget mutat.

Az a tény pedig, hogy a felső képek körül elkezdett ritmus szerint a keresztpánton még két elemmel többet (kő és gyöngy) helyezhettek volna el, azt mutatja, hogy a Korona tervezői és készítői szándékosan éppen 72 gyöngyöt és 64 csepp alakú követ akartak elhelyezni ott!

A keresztpánt technológiai és szerkesztési elemzése azt mutatja, hogy szándékosan nyolc apostolképpel, 72 gyönggyel, 64 kővel és egy Krisztusképpel tervezték és készítették el.

Tehát soha nem volt rajta a hiányzónak, levágottnak vélt négy apostol lemeze!

b) Az íves lemezek

Ma a keresztpánt minden apostolképe kisebb-nagyobb mértékben sérült, csonkult, de mind íves! Ha egy zománcozott lemezt meghajlítunk (vagy egy meghajlítottat kiegyenesítünk), a zománcozott felületen erős törések, repedések keletkeznek. Ezért azt a lemezt fogadtuk el eredeti állapotúnak, amelyik a legépebb. Ilyen csak egy van: János apostol lemeze. Ezen csak enyhe kiegyenesedés látható, de ez a lemez íves. Ez pedig azt jelenti, hogy a készítéskor minden lemeznek ívesnek kellett lennie. De nemcsak a lemezek ívesek. Így készültek a foglalataik is.

A keresztpánt tehát eredendően kupolás szerkezetűre készült.

c) A felső Pantokrátor képének lemeze

Fontos eleme volt vizsgálatunknak a felső Pantokrátor kép, vagy Világbíró Krisztus lemezének kérdése. Mi volt előbb: a lyuk, vagy a zománckép? Megállapítottuk, hogy előbb kifúrták a lemezt, majd a lyukat szabályosan felperemezték (12. ábra).

Erre a peremre ülhetett rá a kereszt talpa. A lyuk pereme körül pedig akkora kört képeztek ki a zománcrekeszekből, amelyben a kereszt talpa kényelmesen megülhetett, és meg is védte ezt a részt attól, hogy égetéskor ide a zománc befolyhasson.

A zománcrekeszek elhajlása, visszafordulás a és lezáródása a gyűrű mentén ma is látszik. Krisztus köldökénél utólag nem törhettek úgy zománcot, hogy az pontosan illeszkedjék a később betett és ívet alkotó rekeszfalhoz.

E gyűrűn belül pedig ugyanúgy nem folytatódnak a rekesznyomok, ahogy a pántok végein sincsenek filigrán- és foglalatnyomok (12/b ábra)!

Mindebből pedig az következik, hogy a zománckép készítői tudatosan hagytak helyet a kereszt talpának. tehát a Jézus képet lyukkal és kereszttel együtt tervezték és készítették. Összefoglalva: a keresztpánt vizsgálata alapján kimondhatjuk, hogy az nyolc apostolképpel, kupolás szerkezetűre és kereszttel együtt készült! Így önmagában azonban a keresztpánt alkalmatlan tárgy, mert igen sérülékeny, nincs tartása, nem állhat meg! (13. ábra). Kell hozzá egy abroncs, ami összefogja. Annak pedig nincs nyoma, hogy valaha is más abroncson lett volna, mint a main! Ehhez tervezték, ehhez készült!

A további adatok felderítése érdekében vissza kell térnünk Kovács József emIített munkájához, mert a 904. oldalon azt olvassuk, hogy: Révay Péter (1613) így ír a Magyar Koronáról:

" ... magán a kerületen pedig a homlokzati részen almát tartó Üdvözítőnk képmása, az ellenkező oldalonpedig Szent Szűz Máriáé ... "

"In ipsa vero circumferentia fronte recta, Imago Salvatoris nostri Pornum tenentis, ex adverso Divae Matria Virginis ... "

Ez a tudósítás akkor válik meglepetéssé, ha megismerjük az aranyművesek vizsgálatának azt a felfedezését, hogy

az aranymetszés szabályai szerint épített, és az elmondott kozmológikus vonatkozásokat tartalmazó Korona eredeti állapotát, hozzáértő, szakavatott kezek, egy átalakítással megváltoztatták.

Az átalakítás pedig a három uralkodó, 1. Géza. Konstantin és MiDux - azaz Dukász Mihály képeinek utólagos felillesztésévei történt. De olvassuk a vizsgálatot végző aranyművesek megállapítását.

A HÁROM URALKODÓ KÉPE

Az abroncson nyolc egyforma szögletes dobozos foglalat-képkeret található, a bennük levő képek azonban már nem egyenlő nagyságúak, és nem azonos a befoglalási módjuk sem. Hét kép kb. 33 x 34 mm-es álló téglalap formájú, Konstantin császárképe azonban egy kb. 34,5 x 34-mm-es fekvő téglalap. Ez a kép túlságosan kifeszíti a foglalatot, amin jól látszik, hogy egyszer vagy többször már kinyitották és visszazárták. A sok erőltetéstől a bal felső és a jobb alsó sarka erősen meg is sérült: kiszakadt (14/a ábra).

Ez azt jelenti, hogy ebben a foglalatban Konstantin képe előtt lehetett egy (vagy több) más kép is. A Konstantin-képen pedig látszik annak a foglalatnak a lenyomata, amiből kivették. A Konstantin-kép foglalatának párján, a Géza-foglalaton is látszik az utólagos ki- és behajlítás nyoma. Ezt is megbontották, és magán a képen is látszik annak a szúró- és vésőszerszámnak a nyoma, amivel eredeti helyéről kifeszítették. Tehát ez a kép sem volt rajta a Koronán, amikor az elkészült. Az abroncson tehát Mihály, Gábriel, György, Demeter, Kozma és Damján képei eredetiek (14/b ábra). Konstantiné és Gézáé utólag felszereltek.

A képek és a foglalatok állapota, az arany színe és a szegélyező gyöngydrótok alapjan az abronccsal együtt készültnek fogadtuk el az egész pártát az átlátszó zománcokkal és a Jézus-képpel együtt. Még a vizsgálat előtt, a fotók elemzése közben kiderült azonban, hogy eredetileg nem szerepelhetett a Koronán Dukász Miháy császár képe sem. Méretei szembeszökően eltérőek az őt hordozó foglalat méreteitől. A kép 39 mm magas és 44 mm széles, a foglalat beleseje pedig csak 31 mm magas és 41 mm széles. Ezért nem is foglaihatták be szabályosan, mint a Korona többi huszonhat zománcképét. A cserét végző aranyművesek először kivágták a foglalat alját, és megpróbálták a kép íves részére a foglalat íves részét ráhajtani. Ebben az esetben a foglalat alján kilógott volna a kép alja.Hogy ne csúszhasson le, a kép aljára papucsot (= támasztó, merevítő arany szalag) forrasztottak, ami az abroncs felülről a második gyöngydrótgyűrűjére támaszkodik (15. és 16. ábra)

Ez a megoldás azért nem sikerült, mert a kép nem csak hoszszabb, hanem szélesebb is, mint a foglalat. Ezután kiegyenesítették a foglalat falait, és felszegecselték az uralkodó képét.

A szegecselést először felül végezték, a császár feje felett.

A szegecslyukak a Dukász-képen, a Tamás-képen és Tamás-pántokan, valamint a Dukász-foglalat hátulján is megvannak. Csak később, amikor a keresztpántot előre kellett húzni, és fenn a Dukászfoglalattói a Tamás-pántot el kellett távolítani, akkor helyezték át a felső szegecseket alulra, a mai helyükre. Az a tény, hogy a Tamáspántot is átszegecselték, azt mutatja, hogy a Dukász-lemez már együtt volt, tehát a Korona teljes elkészülése után (16. ábra).

A három földi uralkodó képe azonban nem csak a elrögzítés módjában és méreteiben tér el az abroncs több képétől, hanem már anyaguk színe, kopottsági foka, a zománcszíneket egymástól elválasztó arany rekeszfalak vastagsága, a feliratok elkészítési módja, a feliratok elhelyezési módja és a képmezők kitöltöttsége is más.

Amíg az abroncs egységes hét képének (Jézust is beleértve) aranya szinte polírozott (tükrözően fényes felületű) – meglátszik rajtuk a zománcbeégetés utáni eredeti csiszolás is -, addig a három uralkodó képe matt és karcos. Az eredeti hét képen a rekeszfalak egységes vastagságúak, hozzájuk képest azonban a két császárképen sokkal vékonyabbak, a Géza-képen pedig sokkal vastagabbak.

Mivel a három kép közül csak a két császár-kép egységes, arra a következtetésre jutottunk, hogy ezek egy helyről származnak, Géza képe pedig egy másikról. Mivel nemcsak különböznek egymástól, de a Konstantin- és Géza-kép felszerelési módja sem egységes, így erősen valószínű, hogy nem is egy időben kerültek fel a Koronára.

A három földi uralkodó képe tehát nem lehetett a Koronán annak készülésekor, és így alkalmatlanok arra is, hogy az abroncs készülési helyére és idejére próbáljunk következtetni belőlük. Új kormeghatározást kell tehát végezni, amihez a technológiai összehasonlító vizsgálaton kívül szintén a művészet- és vallástörténeti elemzés segítségét várjuk.

Tény azonban, hogy a három képet tartó foglalatok egyidősek a Koronával, így azokban a készüléskor más képeknek kellett lenniük. Hogy kiknek a képei, erre vonatkozóan szintén várjuk az elméleti kutatás megoldási javaslatait.

Két feltűnő változás látszik még az abroncs hátsó oldalán. Az egyik a foglalatával együtt 1608-ban kicserélt kő. Az új foglalatot szegecsekkel kellett rögzíteni, hisz a gyöngyök kiégésének veszélye nélkül itt sem forraszthattak, akárcsak az utóbb felszerelt négy csüngő esetében. Itt valószínűleg olyan kő volt, ami formájában és méretében is beleilett az eredeti hét kő formai rendszerébe. Mivel az abroncson nem látszik reszelés és csiszolás nyoma, az eredeti kő foglalatának vagy foglalat-csonkjának ma is ott kell lennie az új kék zafír alatt (16. ábra).

A Dukász-foglalat tetején ma egy törött gyöngy van (16. ábra). Ennek tartó stift je (stift = gyöngy- vagy kőtartó huzal) igen gyenge ötvözetű aranyból van, nem olyan finom, mint a többi gyöngystifté. E gyöngy színe és rögzítése is eltér a többiétől. Színe fehérebb, ami azt jelenti, hogy újabb. Alatta erősen sérült a foglalat lemeze, hátlapja, és a keretező gyöngydrót is. Itt egy olyan nagyméretű alkotórész kiszakításának, letöréséneknyoma látszik, melynek talpa legalább akkora kellett legyen, mint a pártán levő kövek eredeti talpai. Itt tehát a Korona készülésekor nem ez a gyöngy állott. Amikor a jelenlegi gyöngystiftet ide felforrasztották, egy kicsit megolvadt a Dukász-kép széle is, és oda is forrott a foglalathoz. Ez pedig azt jelenti, hogy amikor a hátsó kiálló foglalat tetejére a mai gyöngyöt felszerelták, a császár képe már ott kellett hogy legyen.

Az aranyművesek fentiekben ismertetett meglepő felfedezése után valóban feltehető a kérdés, hogy Dukász Mihály képe került a Révay Péter által említett Nagyboldogasszony helyére? Mert, hogy valami más volt ott, amit leszereltek és Dukász Mihályt tették a helyébe - az bizonyos.

Ugyanis - ha igaznak bizonyulna a Szűzanya valamikori ottléte, tehát a Koronán az ATYA-ANYA-FIÚ Szentháromsága volt eredetileg, ez a vallástörténeti síkon visszaviszi a Korona (értsd: az eredeti és átalakítást még nem szenvedett Koronát) keletkezési valószínűségét abba az időbe, ahogyan a Fizikai Szemlében közölt és a 12_es jegyzet alatt említett rnunka szerzői feltételezik – vagyis i. sz. 700-1000 közé. A készítés pedig feltétlenül keleten történt, ahol nem anyugati - szt. páli teológia Szentháromsága – az ATYA FIÚ-SZENTLÉLEK - volt a hit és kultusz alapja, hanem

a FÉNYATYA-FÉNYSZÜZE-FÉNYFIA háromságban volt benne a SZENTLÉLEK, amit sem az Istentől, sem a Szűzanyától, sem Jézustól elkülöníteni úgysem lehet.

Választ tud-e adni erre a nagy kérdésre a Korona ... ? Vizsgáljuk hát tovább. Talán a rajta levő Apostolok sugallata elér hozzánk ebben az istenes kutatásban. Menjünk vissza az aranyművesekhez!

A NYOLC APOSTOLKÉP

Beszéltünk róluk a "Keresztpánt" c. fejezetben. Most azt vizsgáljuk meg, hogy miként bántak az Apostolokkal a Korona átalakítását végző szakavatott kezek. Ugyanis az átalakítás nemcsak a három uralkodó képének felillesztésével bizonyítható, hanem a Fülöppántból levágtak az átalakítók, és így a pántok ívelésével van baj, ami a szakemberek között nagy vita tárgya volt, és a Korona szerkezeti felépítésére vonatkozóan éles ellentmondás keletkezett. Erre így felelnek az aranyműves ek, a hivatkozott szakvéleményükben:

class="dra-in-första-raden-western"> „Az elletmondás csak úgy oldható fel, ha feltételezzük, hogy a készüléskor a keresztpántot a maihoz képest 180°-os elfordítással építették be a Koronába, és csak később fordították meg, esetleg a képi rend »átprogramozdsa « miatt. "

A keresztpánt megfordításának viszont technikai feltételei vannak:

1. le kellett szerelni az abroncsról a keresztpántot;

2. meg kellett fordítani a felső Jézus-képet;

3. ez utóbbi miatt le kellett szerelni a keresztet.

Nos, azt tudjuk, hogy mind a négy pánt szegecselését legalább egy alkalommal kibontották. Tehát a Koronát szétszerelték.

A felső Krisztus-kép foglalata annyira sérült, hogy a képet ma már csak a kereszt fogja oda a helyére, tehát valószínű, hogy azt is kivették - esetleg többször is.

A kereszt mai rögzítése sem eredeti - tehát azt is leszerelték a Koronáról!

Mindebből az következik, hogy a Korona valószínűleg a ma benne levő szerkezeti hiba nélkül készült, és a keresztpántot utólag fordították meg. Ennek a változtatásnak a művészettörténeti valószínűségét is Kovács József cikke adja meg a "feltételezett eredeti" tájolással, mely szerint valamikor András és Péter a Hold oldalán, Fülöp és Pál a Nap oldalán, Bertalan és János hátul, Tamás és Jakab képe pedig elöl kellett álljon. Ezzel a változtatással ugyan-is nem kell átrendezni az apostol-képek elhelyezkedési rendjét.

A legegyszerűbb megoldás az lehetett, hogy apántot 1800 -kal elfordították, majd ugyanígy a Krisztus-képet is, hogy ismét előre nézzen (8. ábra).

A szegecseket kibontani, majd újra feltenni, valamint egy képet megfordítani, kevesebb sérüléssel járt, mint nyolc - egyébként jó sorrendben levő - képet ki- és befoglalni.

A szakvélemények abban a megállapításban egyeznek, hogy a Koronán eredetileg valóban nyolc apostol volt.

Kovács József említett tanulmányában arra hivatkozik, hogy "azok az apostolok vannak a Magyar Szent Koronán, akik a katholikus egyház ún. »Apostoli hitvallásában« az Atyára és a Fiúra vonatkozó nyolc vonatkoztatást - állítólag - »elmondták«".

Megemlíti Guileimus DURANDUS mendei püspököt (1292), aki szerkesztett egy "apostolnévsort" és ez - mint írja Kovács-

"figyelemre méltó, mert a Magyar Szent Koronán ebben a felsorolásban következnek egymás után az apostolok."

Viszont Pál nem szerepel Durandus listáján, de a Koronán rajta van. Ez pedig annyit jelent, hogy a Korona abban az időben készült, amikor a Saul- Páli teológia (vagyis az ószövetségi gyökér hiedelmének Krisztussal való folytatása) már kánonizálva volt a keleti kereszténység ortodoxiájában ... és Péter & Pál tulajdonképpen egy-azonos személyt jelent. Részletesebben kifejtve - Péter mellett az Egyház kialakítása és alapítása Pálnak lett ítélve és tanítva. Ennek az egyházi filozófiának látható szimbóluma a római Szent Péter templomban felállított "Fekete-Péter" szobor, mely azért kapta a sötétség színét, hogy a Szent Pállal való azonosítás szimbóluma legyen, hiszen Pál nem tartozott Jézus apostolai közé. Éppen ezért nem szerepel sem Durandus, sem Bonaventura apostoli listáján. (Durandus 1272, Bonaventura + 1274.)

Ezt az „egyesítést" hirdeti a Koronán levő „kétnyelvű" felírás is. Pál római egyházának latin neve és Péter, valamint testvérének Andrásnak egyházalapítási görög liturgiája. (A keleti egyház András Apostolt tartja alapítójának még ma is.)

Nem tudjuk biztosan az "Apostoli Hitvallás" keletkezésének idejét, tehát a Koronán szereplő "nyolc" apostol, akik több, mint 1000 évvel előbb éltek, mint a róluk szerkesztett első listák az egyházi gyakorlatban megjelentek - nem lehetnek szerzői ennek az Apostoli Hitvallásnak. Inkább arra kell gondolnunk, hogy – a befogadott és elismert Szent Pálon kívül, a Koronán szereplő másik „hét" apostol munkája alapján született és alakult ki minden keleti kereszténység és maga a keleti keresztény egyház is. Ugyanis ezek sohasem tették lábukat a Római Birodalom területére. Péter Antiochiában van eltemetve és nem Rómában.

A Koronán ábrázolt "keleti apostolok" tehát semmiképpen nem vethetők össze az Apostoli Hitvallás 7 pontjával, elsősorban azért, mert a Koronán "nyolcan" vannak.

A Korona feltételezett készítési idejében (i. sz. 700-1000 között) a római katolikus és Bizánci ortodox kereszténységben nem találunk azonos Szentháromságot.

A zsidó ószövetségi gyökér tanai szerint az Istenanya ki van zárva minden hatalom ból, hiszen a héber nyelvnek még szava sincs az "Istennő", "Istenanya" kifejezésére és az ószövetségi hagyománynak patriarkái vannak. Matriárkális gondolkodásmód, hiedelem, vagy vallásfilozófia sem létezik itt.

Viszont Cyril és Methód püspökök és tanításuk nyomán a magyaroknál Szent Gellértnek tisztelt (de magyarul nem beszélő) püspök a "NAPBA ÖLTÖZÖTT NAGYASSZONY-ról hirdet igét és az említett BONAVENTURA (t 1274) azt írja:

"a NAPBA ÖLTÖZÖTT ASSZONY AZ EGYETEMES EGYHÁZ."

Nem lehet tehát egyszerűen kizárni ezt a Napba öltözött Istenanyát a Szenháromságból. Ha Jézus - mint a Világ Világossága - aki azt mondta:

"mielőtt Ábrahám lett - ÉN VAGYOK"

benne van - hát miként maradhat: ki a "Napba öltözött Istenanya ... ?

Minden bizonnyal állíthatjuk tehát, hogy a Boldogságos Szűzanya képe feltétlenül rajta volt a Magyar Szent Koronán. Levételét befolyásolhatták egyházpolitikai, vagy állampolitikai érdekek. Ezeket kideríteni igen nehéz.

Bizonyítékainkat tehát ki kell egészíteni annak a Jézus-hitnek írásban fennmaradt adataival, amelyeket a Pártos Birodalomban leírt vallási irodalomban találunk. Ezek kétségtelení tik a Fényatya - a Fényszüze és a Fényfia Szentháromságánaklétezését. Ezekben az iratokban az a legérdekesebb, hogy már az i. sz. I. és II. században Jézus Anyjának - mint a Fény-Szüzének reinkarnációs tiszteletét már megtaláljuk, addig a Páli, római hiedelem csak az i. sz. VI. században építi meg az első kápolnát Mária tiszteletére, Alexandriában.

Az utolsó szó jogán - megkérdezem hallgatóimat, hogy nem lenne szebb a Magyar Szent Korona azzal, ha a Magyarok Nagyasszonya a Boldogasszony, vagy ahogyan keleten mondták a régiek - a Fény-Szüze még rajta lenne ... ?

* * *