Olyan alapigazságokkal szembesültek, amelyek évezredeken át biztosították a harmóniát a szkíta-hun-magyar emberek között, s a befogadás és beilleszkedés problémáira is választ adtak.

KASSAI LAJOS az egész életmódjával, környezetével, hitével és teljesítményével bizonyította, hogy a magyar hagyomány nem poros és kidobnivaló múlt, hanem a magyarság számára egy olyan lehetőség, ahol a hagyomány és a jelen összeegyeztethető, sőt a hamis modernitás eltűnik a hagyomány tisztaságában. Lajos környezetében minden természetes, szép, tiszta, egyszerű és harmonikus. Siklaky Pista bátyám könyvének címe szerint nála uralkodik a "Létbiztonság és a harmónia"! Tehát az, amire mindannyian vágyunk, s ami KASSAI LAJOSNÁL magától érthetődő. Én biztosan elviszem a családomat hozzá a közeljövőben, hogy megérintse őket az - amit őseink olyan tisztán megőriztek - a szkíta lélek. Bene Gábor

Miért készült film Kassai Lajosról és egyáltalán kicsoda Kassai Lajos?

Ez a számomra triviális kérdés sajnos jogos, mert ennek az embernek az ismertsége idehaza sokkal kisebb, mint külföldön. Pedig kitüntették a Magyar Köztársasági Érdemrend Tiszti Keresztjével, a Szent György Lovagrend a tagjai közé választotta, az általa újrateremtett lovasíjászat a Lovas Szövetség legfiatalabb szakága, tantárgy a Testnevelési Főiskolán és a Kassai féle lovasíjász módszer 2013 óta Hungarikum. Bemutatóit hívják Európa minden országába, Kínába, az Egyesült Államokba, Kanadába és az arab világba. Élő történelem óráin huszonöt éve lelkesednek diákok a magyar múltért, az általa szervezett és működtetett Kassai Iskola harmincnégy országgal áll kapcsolatban. A Völgy, ahol él állataival, mostanra a világ lovasíjászatának központja, kultikus helyé vált és, ami szintén rendkívül fontos, hogy egy egyszemélyes önfenntartó öko gazdaság.

Amikor kérdésre válaszolva nem rég azt mondtam Kaposmérőre megyek forgatni, azt mondták: "Hát az nem a világközepe." Nem tudom, a világnak van e közepe, és ha igen, akkor hol van, de Kaposmérő - ez a nagyon helyes, folyamatosan szépülő falu remek emberekkel és a Völggyel - bizonyosan az. A film gondolata akkor vetődött fel bennem, bennünk, amikor először a "Vágtass velem" számára forgattunk Lajosnál. Fura módon nem az a fantasztikus teljesítmény sarkallta az ötletet, amit nyújtani képes, hanem amit átéltünk. A szabadon bóklászó állatok - lovak, szürke marhák, bivalyok, malacok, kutyák, macskák és újabban libák, kacsák.

A Völgy olyan volt első látásra, mint a jehovisták szórólapján a kép, ahol a paradicsomot ábrázolták. Minden szép, tiszta, egyszerű, magától értetődő. Minden élőlény függetlenül fogazatától boldogan megfér egymás mellett. Az épületek is csak hozzáadnak a tájhoz, nem csúfítják el. Aztán láttuk, hogy mibe kerül ez - szakadatlan és kemény munkába. A 15 hektáron nincs semmi, ami felesleges. Minden okkal van, mert szükség van rá és a célszerűséget szolgálja. A házigazda beszéde is pontos, összeszedet, nincs locsi - fecsi. Az idő pedig ki van számolva, nincs üresjárat, mindig van mit csinálni. A Völgy kondiban tart. Nagyok a távolságok és nagyok a színt különbségek. Sokak számára egyik helyről eljutni a másikra már komoly edzésnek számít.

Lajos munkásságának egyik fontos elve, hogy az őseink kultúrájának vannak olyan sarokkövei melyektől nem hajlandó megválni, mint a "Tartsd a jószágot természete szerint" vagy a "Keveset egyél, keveset beszélj". A Völgyben az élet egy tökéletes és természetes rendszer, melyben harmónia uralkodik de, hogy ez így legyen, kemény szabályokat kell betartani. Embernek, állatnak egyaránt tisztelni kell a másikat és alkalmazkodni kell hozzá. Olyan, mint az élet, az - az élet, amit mi városlakók nem ismerünk. A Völgy, egy olyan tizenöt hektárnyi terület, ahol bárki számára átélhető az elfeledett világ. Tizenöt hektárnyi példa, hogy így is lehet és ha csak egy kis szeletét átéled, rájössz hogy csak így lehet.

Amikor hazajövök egy több napos forgatásról Kaposmérőről, mindig aklimatizálódnom kell, idő, kell amíg vissza állok a megszokott életemhez.

Kaszás Géza - a film producere