Valójában az új tudományág, a sumerológia kerékkötője lett. Pontosan azért tudott ellenérvekkel, sokszor durva támadásokkal fellépni, mert alaposan ismerte a szakirodalmat, a bukaresti zsidó tanintézményekben szerzett ismeretei képesítései folytán tisztában volt az ókori közel-keleti népek műveltségével, és kiválóan tudott magyarul.

←Joseph Halévy, a sumerológia kerékkötője (mishauzan.over-blog.com)

Az 1874-ben kiadott dolgozatában megírta a sumir nyelv cáfolatát. "Nevéhez fűződik a sumir elmélet elleni, több évtizedes vita, hogy a mesébe való mindaz, amit a szumir-akkád nyelvről, vallásról és a művelődésről beszelnek; ilyen soha nem volt Chaldeában; az ékiratok azon neme, melyből a szumir-akkád népre és nyelvre következtettek, nem egyéb, mint a közönséges asszír-babiloni nyelvírásnak a közönséges ékírástól eltérő symbólikus módja"[1]
Szerinte az ókori mezopotámiai városok agyagtábla könyvtáraiból előkerült kétnyelvű sumir-babiloni, illetve -asszír ékiratos táblák, szószedetek, írásmutatványok azonos tartalmú szövegei közül az egyik szemita, a másik a babiloni-asszír papok titkos nyelvén íródott. Mondván, nem is lehetett másképp, hiszen Mezopotámiát a legkorábbi időktől kezdve szemita népek lakták.

A két ellenfél idősebb korban François Lenormant (1837-1883), a sumerológia védelmezője és Joseph Halévy (1827-1917), a sumerológia ellenlábasa →

Az új nyelv elleni váratlan támadás a tudományos életben nagy feltűnést keltett, hiszen a XIX. sz. utolsó harmadára már teljességgel elfogadták a sumir nép és a nyelv létezésének bizonyítékait. A nyelv feltárásának és az ékiratos szövegek fordításának húsz évig tartó menete megtorpant. A tudósok felhagytak a szövegfejtéssel és álláspontjuk megvédésére kényszerültek. Minden erejüket a sumir nyelv és a nép létezésének régészeti és nyelvészeti bizonyítására fordították.
A Halévy által emlegetett kétnyelvű, asszír és valamilyen titkosírással írt szövegek szószedeteknek bizonyultak. Oppert nyílt vitában kérdezte meg tőle, hogy az agyagtáblákra a szemita asszír mellett miért kellett a papok titkos nyelvén is leírni a szöveget, hisz bármelyik babiloni-asszír írástudó anélkül is könnyedén elolvashatta, és megérthette volna. Vajon ki másnak szólhatott a „titkosírással" írt szöveg, ha nem egy másnyelvű népnek, a sumirnak? (Oppert sem tudott magyarul, ennek ellenére elismerte, hogy a turáni nyelvek közül a magyar közel áll sumirhoz. Mátyás Flórián[2] levélben hívta fel a figyelmét a sumir „a magyar ősi nyelvezet szavainak"[3] hasonlóságára.)

Sumer és Akkád (Az ókorban a Tigris és az Eufrátesz külön mederben folyt a sumir városállamokig nyúló Perzsa-öbölbe.)

A korai történelmi időkben Sumert és Akkádot a turáni fajú sumirok lakták. Kb. Kr.e. 3200-tól az Arab-sivatag felől a könnyebb élet reményében folyamatosan szivárogtak Mezopotámiába a szemita nomádok. A sumirokat Babilónia déli részére, Sumerba szorították le. Ez nem jelenti azt, hogy a szemiták mellett Észak-Babilonban, azaz Akkádban ne éltek volna sumirok. Az agyagtábla-szótárak tették lehetővé Babilónia sumir őslakosai és a betolakodott, az országot meghódított szemiták közti nyelvi érintkezést. Sumirok voltak a kiszolgálók, a mesteremberek, rabszolgák stb, a szemiták meg a rossz értelemben vett uraik, uralkodóik.
Pl. a „kutyafej" képjelére visszavezethető UR olvasatú ékjel jelentése főnévként: őr, kutya; igeként: tart, ragad, kerget; csupa kutya-tulajdonság. Ezen kívül jelent még „ember"-t is, mégpedig olyan embert, akinek a feladata az őrzés, a megtartás. A jel hangzósítása és a jelentése megfelel az „úr" szavunknak. A magyar úr nemcsak uralkodik, felügyel, hanem óvja-védi háza népét, családját, a rátestált vagyont, s kutyakötelessége a róluk való gondoskodás.
Halévy emberére akadt François Lenormant, francia akadémikusban, aki a sumir és a turáni nyelvekről szóló könyvében[4] kiállt a sumir létezése és turáni eredete, nyelvrokonsága mellett. Bizonyításai Riedl Szede[5] német nyelvű magyar nyelvtanának, továbbá a nyelvemlékeink[6] bizonyító felhasználásával a magyar nyelv szerkezetére, logikájára támaszkodtak.

←Riedl Szende magyar nyelvtana

A sumir nyelv a szemita babiloni-asszír nyelvtől nemcsak a szókincsében, hanem a szógyököktől világosan elkülönülő toldalékok, jelek ragok, képzők meglétében is különbözik. Csak annyiban szemita, hogy a szó- és szótagjeleket a szemita babiloni-asszír papok használták, de a saját nyelvükön olvasták. Egyszerűen átvették a sumirok feltalálta írásrendszert (a gazdasági és az állami berendezkedést is), anélkül, hogy valami újat tettek volna hozzá. Erre mondta Samuel Noah Kramer, hogy az agglutináló sumir nyelv úgy illik a flektáló szemitára, mint a rosszul szabott ruha.
Ám el kell ismerni, hogy a bonyolult írásképű, a vonalas írás és az ékírás közti un. átmeneti ékjelek egyszerűsítése a szemita-babiloni írástudók érdeme.

Kétnyelvű (sumir-asszír) tábla-töredék - egy-egy oszlopon belül az első a 90 fokkal elforgatott sumir vonalas jel, a második az assszír ékjel (agyag, Kujundsik/Ninive, Nimród palota)[7] ↓

A magyar nyelvet ismerő Halévy egyik fő érve volt, hogy mind a sumirban, mind a szemita nyelvekben előragok vannak, a turáni nyelvekben pedig nincsenek. Csakhogy a magyar nyelvben nemcsak a felsőfok „leg" képzője, hanem az összes igekötő előragnak tekinthető. Pl. a sumir MU igei előrag (helyesebben előtag) a magyarban a „meg" igekötőnek felel meg, s mindkét nyelvben befejezetté teszi az igét

←A MU.DU jelentése: megépít. A megkezdett cselekvés eredményes, az illető tevőlegesen be is fejezi, amit elkezdett.

Halévy a bizonyítékok hatására érveit egyre-másra módosította, de elméletét, miszerint a műveltségteremtő nép nem turáni, hanem kizárólag szemita volt, 43 éven át, egészen a haláláig mereven védelmezte: Semmibe vette a francia és az angol tudósok, Hincks, H. Rawlinson, Oppert és mások kb. két évtizedes sumir nyelvészeti kutatásait és eredményeit, semmibe vette a régészeti feltárásokat. Kijelentette, csak akkor fogadható el a sumirok létezése, ha egynyelvű, azaz sumir nyelven írt táblákat is felfedeznek.
S lőn!
1880-ban Ernest de Sarzec[8] a Basra-i francia alkonzul feltárta a mezpotámiai Satt el Hai csatorna partján Gudea városát, a Kr.e. IV. évezredtől legalább 2 ezer évig lakott SIR.BUR.LA.KI[9], „a bőséges fény földjének helye"[10] nevű sumir várost. Számos Gudea-szobor, pecséthenger, feliratos kagylóhéj, és kb. 30 ezer egynyelvű, kizárólag sumir nyelven írt agyagtábla és –töredék került elő.

Úr-Ningirsu kagylóba vésett sumir nyelvű névjegye; jól látszódik SIR.BUR.LA.KI város vonalas írásos neve ( de Sarzec gyűjtemény, Louvre, Paris)

A kb. Kr.e. 2200 táján elpusztított, lerombolt, felégetett település azon kevés ókori város közé tartozik, amelyet soha nem építettek újjá, a területére soha nem épült sem város, sem falu, de még ház sem. A leletek a pusztulás pillanatát őrizték. (A XX. századi iraki háborúk idején amerikai bombák és lövészárkok szabdalták fel, tették tönkre a föld megőrizte emlékeket.)[11]
Az egynyelvű táblák ékesen bizonyították a toldalékoló nyelvű sumir nép létezését. Halévy a sumir nyelv létezését illetően kénytelen-kelletlen beismerte tévedését[12], de azt, hogy a sumir turáni nyelv lenne, továbbra is tagadta; mereven kitartott a szemiták műveltségteremtő elsősége mellett.
A sumir nép és a nyelv létezését nem tudta ugyan megcáfolni, de a nemzetközi tudományos világot közönyössé tette a turáni eredet és a magyarral való mindennemű kapcsolat iránt. A magyarországi tudós körökben e közöny teljességgel eluralkodott, hovatovább teljes tagadásba ment át. Magyarországon még ma is merészségnek és gúnyolódás tárgyának számít mindennemű sumir-magyar műveltségi kapcsolatnak még az említése is

←Lugalanda, a trónfosztott lagasi uralkodó pecsétje (de Sarzec gyűjtemény, Paris, Louvre)

François Lenormant Joseph Halévynak a francia tudósok körében felháborodást keltett állításait nemcsak visszautasította[13], hanem komoly érvekkel bizonyította is, hogy a mezopotámiai turáni népnek számtalan, a korai történelmi korokból való tárgyi emléke került elő, s a nyelve meg valóságosan beszélt nyelv volt.
1870-ben Archibald H. Sayce, angol tudós elsőként fordított le egy egynyelvű, 12 soros sumir szöveget. A táblán nem volt semmiféle fordítást megkönnyítő asszír szövegmagyarázat vagy, szószedet

Lenormant fiatalkori képe (festmény?)[14] →

François Lenormant (1837-1883), a Francia Nemzeti Könyvtár régészeti tanszékének professzora, a Francia Akadémia tagja készítette el az első összefüggő, rendszerezett sumir nyelvtant[15]. Természetszerűleg felhasználta hozzá az előkerült kétnyelvű táblákat. E táblák az asszír fordítással együtt sumir szavakat és önálló szóként is használt toldalékokat tartalmazták. Érdekes, hogy e táblákon semmigéle igékre vonatkozó leírás, ragozási sor nem volt. Az igék toldalékolását, vagyis az igeragozást a megfejtett szövegek alapján következtette ki. Emellett észrevette, hogy a sumirok és a turáni népek hitvilága azonos nyugszik. (A magyar vonatkozását majd Varga Zsigmond[16], református teológia-professzor bizonyítja Az ötezer év távolából c. könyvében.)

←François Lenormant: Káldea ősi nyelve és a turáni nyelvjárások

Lenormant kutatási eredményeit 1902-ben Berlinben tartott előadásában[17] a korábban Halévy-párti Friedrich Delitzsch fényesen igazolta. Tárgyi emlékek alapján bizonyította, hogy a világ teremtésének története, a Vízözön, a bűnbeesés és számos más hitrege a sumiroktól származik, a szemita babilóni-asszírok tőlük vették át, s onnan a zsidókon keresztül jutott a keresztényekhez.
Lenormant bevallja, hogy állításait sokkal jobban alá tudná támasztani, ha a magyar nyelvtudása nem lenne oly fogyatékos. Korai halála megakadályozta, hogy jobban megismerje, és a sumerológiai kutatásaihoz alaposabban felhasználja nyelvünket anélkül, hogy magyar barátja és tudós-munkatársa, Galgóczy János, a nemzetközileg elismert amatőr-sumerológus nyelvismeretét igénybe vette volna. Nemsokkal a halála előtt harmadszor is Budapesten járt, hogy magyar nyelvtudását gyarapítsa. Elvesztése nemcsak a Halévy-elmélet ellenzőinek táborát gyengítette, hanem a magyar nyelvtudománynak is óriási veszteséget jelentett. Utána alig akadt külföldi, aki a sumir-magyar nyelvi és műveltségi leszármazás mellett oly felkészülten és tárgyilagosan kiállt volna. Néhány magyar tudós, Nagy Géza (1855-1915), régész, néprajzos, az MTA levelező tagja, Ribáry Ferenc (1827-1880), történész, Mátyás Flórián (1818-1904), történész, nyelvész az MTA tagja, és Galgóczy János (1838-1920) közíró és mások, ha megtették, az MTA-t és magyar tudományos életet uraló finnugristák részéről teljes elutasításban részesültek.
Joseph Halévy kilencven éves korában halt meg. Volt ideje bőven, hogy szakadatlan propagandával, magyar nyelvtudásának ellentétes irányú felhasználásával, a véleményét, miszerint "a sumir és a turáni nyelveknek semmi köze nincs egymáshoz", elterjessze és bevigye a köztudatba.
Elméletét az MTA teljes egészében elfogadta. A szaktekintélynek számító Halévy két magyarországi követője, a Párizsban működő Újfalvy Károly, és az Akadémián ténykedő Goldzieher Ignác a magyar nyelvismeretüket arra használta fel, hogy minden erejővel megcáfolja a magyar és az újonnan felfedezett nyelv és nép közötti, bizonyított és nyilvánvaló rokonságot.

[1] Nagy Géza: Tanulmányok a szumirokrúl, Ethnografia, IX.evf. 1888. 29. p.

[2] Mátyás Flórián (1818-1904) történész, nyelvész, heraldikus, az MTA tagja.

[3].Szepessy Géza: A magyar-sumér rokonság első hivatalos vitája jegyzetei" c. kiadatlan kéziratból.

[4] Lenormant, François: La langue primitive de la Chaldée et les idiomes Touraniens (A káldeaiak ősi nyelve és a turáni nyelvek), Maisonneuve, Paris, 105-146. pp.

[5] Riedl, Anselm Mansvet (Szende): Magyarische Grammatik, Wilhelm Braumüller k.k. Hofbuchhändler, Wien,

[6] Halotti Beszéd, Margit legenda, Huszita Biblia.

[7] Transaktions of the Society of Biblical Archeology, Vol. VI., 1878. Jan.

[8] Heuzey, L. – Ernest de Sarzec: Découvertes en Chaldée (Felfedezések Káldeában), Leroux, Paris, 1884-1912.

[9] Mai arab nyelven: Tello, a korabeli szemiták Lagas-nak hívták.

[10] Az öbölháborúk idején a város romjainak közelében az amerikai repülőgép-radarok, a helyi lakosok által ismert, megszilárdult, megüvegesedett, un. obszidián talajréteget észleltek. Szétbombázták. Az őskori kifutópálya nyomát mindörökre eltüntették.. A város minden bizonnyal homokos talajt borító megszilárdult, üveges rétegről kapta a „fény földrevetülésének helye" nevét. Hasonlóképp járt Szippar, Napváros melletti un. üveghegy is.

[11] Marton Veronika: Az ékírás története, Matrona, Győr, 2005. 9. p.

[12] Halévy, Joseph: La sumerisme et le historien babylonienne historique, Paris, 1884.

[13]Lenormant: La langue primitive de la Chaldee. Maisonneuve, Paris, 1875

[14] pesaventoromano.blogspot.com

[15] Lenormant, François: Études Accadiennes, in Lettres Assyrologiques, Maisonnevue, Paris, 1873-1879.

[16] Varga Zsigmond: Ötezer év távolából, Bertók L. Bizománya, Debrecen, 1942.

[17] Delitzsch, Friedrich: Babel und Bibel,1902. I.13-án Berlinben a Német Keleti Társaságnál megtartott előadás. (magyarul: Babylonia és a Biblia, Atheneum, Budapest, 1903.)

Forrás: http://martonveronika.blog.hu/
Ajánlotta: Ballán Mária