20211021
Last updateH, 19 ápr. 2021 6am

rovas logo

2021 augusztus 21, szombat

A magyarság Nimródja

Szerző: Marton Veronika

A magyarság Nimródja - 2021. VIII. 19-én, a Magyarok X. Világkongresszusán elhangzott, de be nem fejezhetett előadásom teljes szövege és képei .

nimrod 1

A nemzet létezésének alapja az eredetéig visszanyúló, vallásos kegyelettel őrzött és ápolt nemzeti öntudat. A hagyományok lekicsinylése és az intézményesen sugallt gyökértelenség a nemzet pusztulásához vezet. A hivatalosított történetírás krónikáink történeteit a mesék világába sorolja, az íróik fantáziájának tudja be, mert nem egyezik a kiegyezés óta tanított akadémiai ismeretekkel. Pedig a krónikáink Népünk régiségét igazolják. Thuróczy leszármazási táblája felsorolja Árpád és Álmos felmenőit egészen a Vízözönig, sőt az egyenes, töretlen leszármazási vonal túlmutat a Vízözönön. Az elődeink már a Vízözönt megelőző Világkorban léteztek.
nimrod 2A magyarság Noé dédunokáját, Nimródot tartja ősének: „Nimród volt a hunok és a magyarok ősapja”[1].

← Nimród szülőföldje (Núbiában a Nílus 2. és 6.. kataraktája közötti  terület)

Nimród nem az Özönvíz előtt született, miként a nagyatyja Khám[2] hanem utána, mégpedig Núbiában, a kusok földjén, Kah-Úr-ban, a Maguar hegy lábánál, a Bakk patak partján.[3] E terület a teremtés óta létezett. Az Éden folyói közül „Gihon, amely megkerüli az egész Khús földét”[4].
A keresztény hit szerint az emberiség minden tagja Noétól származik. Minden leszármazottja egy-egy nép ősatyja lett. Egyedül Khámfia Kúsh hatodik fiához, Nimródhoz nem kötődik egy nép sem.
Vajon miért nem jutott, vagy nem adatott Nimródnak nép? Holott mind az arabok, mind a magyarság az ősatyjának, első királyának tartja. Ha nem Nimród lett volna népünk őse a krónikáink meg sem említették volna.
Ennek valami különleges oka lehetett:

Ha egyetlen Nimród volt, s a népek emlékezete külön-külön megőrizte, akkor mitikus hősről van szó, akinek a dicsfényéből arabnak, etiópnak, afrikai és ázsiai kusitának és a magyarságnak egyaránt jutott.
Ha e népeknek más-más időben és földrajzi helyen a saját Nimródjuk volt, akkor a titkot a „nimród” elnevezés rejti.

nimrod 3

Noé fiai (egyiptomi freskó-részlet heavenawaits.wordpress.com)

A Vízözön után Noé felosztotta a fiai közt a földet. Sém kapta Ázsiát, Khám a Földközi-tenger keleti partvidékét, Egyiptomot, Núbiát,Dél-Arábiát, Jáfet Európát.

nimrod 5a

Khús a névadója a Vörös-tenger melléki Kusita királyságnak és az ott élő népeknek.[5] Josephus Flavius, zsidó történetíró ezt írta róla: „Khús nevének nem ártott az idő foga, mert az alattvalóit, az etiópokat Ázsia más népei mindmáig, kusnak, kusitának nevezik.”[6]
Ám sem az ókori írások, sem a Biblia nem árulja el, Khús mivel érdemelte ki e megkülönböztetést. Csak az ellentmondásokból, de le nem írt, de bekövetkezett események leírásából és az elszólásokból következtethető, hogy valami különleges dolog fűződik hozzá.
Khús leszármazottjainak sorát a Biblia megtöri. Felsorolja az öt fiát, majd a negyedik fia, Rahmah gyermekeit, végül mellékesen közli, hogy „Khús nemzé Nimródot nimrod 6is”[7]. E megjegyzés szinte kilóg a szövegből; mintha a Biblia írói nem tudtak volna mit kezdeni Nimróddal. Khús atyai szerepe az öt fiúnál világos lehetett, ám Nimród esetében nem, ezért megtették a fiának. Nem hagyhatták ki, „hiszen hatalmas vadász vala az Úr előtt[8]”.

← Ilyen lehetett a sumirok, illetve az asszírok Nimródja (sumir: Tello, Mezopotámia, kb. Kr. e. 4000; asszír: Khorsabad, Kr.e. 713-706)

Az első Nimród kusita volt. Kus földjén, Núbia és Egyiptom határán építette Bábel tornyát[9]. „… Vala pedig helyezve Núbia és Egyiptom közzé, s maradványait Memphisből Alexandriába menve maig is láthatni.[10]
A Vízözön túlélői jól emlékezhettek korábbi életükre. Ám mindent elmosott az áradat. Újra kellett kezdeni az életüket. Voltak köztük ácsok, földmérők és földművesek, stb. Mindegyik a saját ismeretét vitte tovább, ez elég kevés volt. Korábbi életük, világuk nimrod 7tudásának csak a töredékét őrizték meg azt, amit ismertek, tudtak.

← Bábel tornyának állítólagos romjai (Babilon, Irak, légifelvétel – orient-gesellschaft.de) nimrod 8

Nimród, hogy összegyűjtse a túlélők töredékes tudását, kallódó ismereteit, tudásközpontot akart létrehozni. Ezért épült Bábel tornya. Istennel nem vetélkedett, nem az egekbe akart jutni, csak erős, és az esetleges újabb özönvíznek ellenálló építményt akart létrehozni.

Bábel tornyának építése (Egerton krónika, XV.sz. Anglia - arts.st-andrews.ac.uk →

„Nimród, az óriás az özönvíz utáni kétszázegyedik esztendőben egész rokonságával együtt kezdte a tornyot építeni, az új özönvíztől való féltében, ha … megismétlődnék az özönvíz, a toronyba menekülve elkerülhesse az Úr bosszúló ítéletét.”[11]
Emberrakta építmény akkor dől össze, ha természeti csapás éri, vagy ha rosszul építik. A toronnyal is valami efféle történt. Isten 70 angyalt küldött le, hogy megakadályozza az építkezést, azzal, hogy megzavarja az építők nyelvét. A felbujtó Nimród ádáz ellensége, Ábrahám lehetett. A társaival együtt szabotálta a toronyépítést, s zavart keltett, ahol csak tudott, végül az építők élelmét felpakolva odébbálltak.
nimrod 9Úgy tűnik, az építők közé vegyült „angyalok” ügynökök voltak. A megbízó nem Isten lehetett, hiszen a természetével ellenkezik a csalás, az álnokság stb.[12] Ez inkább a papság utólagos, a hiszékeny hívőknek szóló belemagyarázása lehetett.

← Bábel tornyának ledőlése (XVI. sz-i orosz kézirat[13])

Némely forrás elárulja, hogy az angyaloknak köszönhetően az építők nemigen értették egymást. Pl. ha kőműves habarcsot kért, s helyette téglát kapott agyonsújtotta.[14] A másik követ kért, de vizet, vagy homokot kapott, fejbevágta, és így tovább. Az emberek egymásnak estek… A torony ledőlt, a nyelvek összezavarodtak.
Nimródnak egy hajaszála sem görbült meg, nem érte megrovás, nem illette népharag. Sőt Khám fiai a fejedelmüknek választották.[15]
Jókora elszólás!
Khám fiai választották, a hamiták? Miért nem Khús fiai, a kusiták? Hiszen a torony nem a Közel-keleten, hanem Núbia és Egyiptom határán, a kusok földjén épült![16] Mintha a Biblia önkéntelenül jelezné, hogy Nimród valójában nem személynév, hanem Khús címe, mellékneve lett volna.

nimrod 10

                                       Khus/Nimród birodalma (+Nimród halálának helye)

Nimród ezután ment Kis-Ázsiába, a Folyamköz vidékére: Uralma kezdetben kiterjedt Bábelre, Erekre, Akkádra, és Sineár földjén minden városra. Innen indult Assurba, nimrod 11megépítette Ninivét, Rechobot-ot, Kalach-ot. Majd indult Baktriába, ill. Adzsembe. Ankisza (Istenadta teremtés) nevű feleségétől születtek a fiai: Hunor és Magor, s harmadikként Bor.[17]

← A somogyi tanító tábla szerint Ménrót/Nimródnak nem két, hanem három fia volt (Marton Veronika: A somogyi rovásírásos kövek, Matróna, Győr, 2008. 57-58. pp.)

(Baktriai vadászaton Ézsaú gyilkolta meg Nimródot.[18])

Nimród kilétének kulcsa a kusita hagyományokban keresendő!

Az ókori íróknál Ámon „a nyugati kusok, vagyis az etiópok ősatyja”[19]. A Biblia szerint meg Khám. Ha az egyik népnek, csak a nevekben különböző hagyománya egybevág a másikéval, sőt az országuk területe is megegyezik, akkor a két uralkodónak azonosnak kell lennie.
Ámon, azonos lenne a bibliai Khámmal?
Némely bibliafordító Khám nevét Hám-nak adja vissza. A nevek egybevetéséből kitűnik: Ámon névben benne van a „hám”: hÁMON. (Kiejtéskor a szókezdő h alig hallik, nimrod 12elsikkad, néma.) Az írás szerint a kusita Ámon és a bibliai Khám egyazon személy két néven.

Etiópiában Ámont kosként, vagy kosszarvat viselő emberalakban ábrázolták: Egyszer Héraklész, látni akarta Ámont, aki, hogy ne lássék az igazi arca, kosfejet tett maga elé, kosbőrbe bújt, úgy mutatta magát.[20] Így lett a kos Ámon, a „rejtőzködő” isten jelképe. Innen kapta Etiópia ókori népe a kusita elnevezést.

← Núbiai Ámon isten, az istenek királya (aranymaszk, Meroe, Núbia, Kr. e. kb. 550, Harvard University-Boston Museum, USA – mfa.org)

Ámon fiát Bacchusnak, Khám fiát Khús hívták. (A nevük a ba- szótagban, és a helyesírásban különbözik!) Mindkettő núbiai kusita királyfi volt. Mivel Ámon és Khám azonos odaadhatta fiának, Bacchusnak azt a földet, melyet Khús kapott.

A görögök nemcsak Khámot és Ámont, hanem Khúst és Bacchust is azonosnak tartották, sőt ezt a középkorban is tudták. Ha az atyák azonosak, a fiaiknak is azonosnak kell lenniük. Tehát Khús és Bacchus egyazon személy, de más néven.
A középkorban Khús és Bacchus azonosságáról még tudtak!

nimrod 13← A zászlók felirata alátámasztja Nimród és Khús azonos voltát (Egerton krónika, Kr. e. 1350, Genesis Picture Book, Brit Libr, Anglia.)

Ha Khús azonos Ámonfia Bacchussal, akkor a fenti kép szerint azonos Nimróddal is. Ezt erősíti meg a kusita/etióp hagyomány, miszerint Nimródot, a Vízözön előtti kusita istenkirályok utódját Khús-nak nevezi.
Khús/Bacchus miután Khúsként megszervezte a Kusita Birodalmat[21], műveltséget adott Egyiptomnak.[22], Megismertette a földművelést, városokat alapított, törvényeket hozott. Megtanította őket mindenre, ami az élet jobbításához szükségeltetett. Khús/Bacchust, Egyiptomban Osirisként, a görögföldön Dionüszoszként tisztelték. (A görögök azt tartják, hogy minden istenük Egyiptomból származott!)

NIMRÓD = KHÚS - BACChUS – OSIRIS - DINONŰSZOSZ

Khús/Bacchus/Osiris/Dionüszosz az emberiség jótevője, a kosi népek tanítómestere volt. Szent állata a párduc. Országépítő tetteivel a kosi népek imádatát, tiszteletét nyerte el, hanem az isteni beavatottság jelképét a párducbőrt is viselhette. Nemcsak a hősök, kiválóságok viselhették a párducbőrt, hanem az uralkodók, a királyi család tagjai, a nagy vezérek.

nimrod 14

Senkamanisken, kusita uralkodó családja és udvartartása (gránitszobrok, Kr. e. 643-623, Napata, Nubia, egyptsearch.com)

Khúst „Nimród”-dal, a földkerekség első királyával a párducbőr kapcsolja össze.
Egyiptomi mítosz meséli el, a miként lett a párducbőr a beavatás és az isteni újjászületés jelképe: Osirist a testvére, a trónjára ácsingózó Széth, a sivatag, a pusztítás és a zavarkeltés istene megölte, testét feldarabolta. A felesége, Isis anyaistennő Nephthysegy istennővel összeszedte teste darabjait, és új életet legyezett bele.[23]

nimrod 15

Osiris életrekeltése (ancientegyptianfacts.com)

Osiris párduc-heverőn éledezik. Balra az oroszlán farkánál Nephthys, a halál és a sötétség istennője, jobbra a fejénél Isis anyaistennő. Középütt a BA, az egyiptomi lélekmadár,. Ozirisz feketebőrű núbiai. (Tisztelete Núbiából került Egyiptomba!).
nimrod 17Az egyiptomiak hite szerint az életre kelt Osirist birodalomszervezéséért megillette az isteni én feltámadásának és újraszületésének jelképe, a párducbőr.

←Szájnyitási szertartás. Osirissé változott Tutenkhamon és utódja, a párducos átalvetőt, az isteni ujjászületés jelképét viselő II. Eje (Freskórészlet, Kr.e. 1325, – blog.xfree.hu)

A párduc egyiptomi neve a „nebrodesz”. Hasonlít a foltos párducnak a mezopotámiai ékiratos szövegekben névváltozatára a NIB.UR-ra és a NIMR.U.UD-ra, magyarul Nimród-ra.

A Nimród/Nimrud név 3 ékjelből, 3 szó(tag)ból áll: párduc + gyermek + nap.

A jelcsoport hangzósítása elfogadottan Nimrud, mert az ékiratok megfejtéséhez használt nyelvekben, pl. az ó-héberben nem volt ó hang, ezért a sumirból száműzték. Ezért váltakozó a Nimród név helyesírása.

nimrod 16

Olvasat: NIMR.U.UD.
Jelentés: Párducfia a Napisten(nek) vagy a Napisten párducfia.

A párducbőr istenkirály, uralkodó vagy magasrangú papi személy viselhette. Beosztást, tisztséget, címet, rangot jelentett. Idővel a foltos párducbőr viselőjének személyneve elsikkadt; csak a méltóságneve, a nimród, „a Napisten párducfia” maradt meg.
A magyarban is van erre példa: Sarolta atyjának a személyneve nem ismert. A források csak méltóságnevét, a Gyulát említik, ebből lett máig használt keresztnév; a Szent királyról mindenki tudja, hogy inkább I. István és semmint László stb.

A „nimród” méltóságot és a velejáró párducbőrös általvetőt ki kellett érdemelni. Csak a legnagyobb tisztelet övezte uralkodó, vezér, főpap viselhette. A viselete kitüntetésnek, megkülönböztető rangnak számított. A viselője magasrangú személy, méltóság volt. Azokat is megillette, akik népük boldogulásáért ügyködtek, elismerten hősök, kiválóságok voltak.
A Biblia és a magyar krónikák örökítette hagyomány a „nimród” elnevezést személynévnek, nem pedig méltóságnévnek tartotta.

Rawlinson 1854-ben írt tanulmányában[24] kifejtette:
"A NIMRÓD titulus, a Nimr (asszírul: Nimri), azaz a vadászó párduc nevéből származik."

Ezért lehetett különféle, de közös tőről fakadt vagy hasonló hagyományokkal rendelkező népeknek más-más korban, és földrajzi területen saját nimródja.
Nevéhez nem kapcsolódik egyetlen nép sem, mert a név méltóságot, nagyhatalmas királyt, uralkodót jelent. Ez ismeret elfelejtődött, a Biblia ókori szerkesztői sem nimrod 18tudták, s NIMRÓD-ot nép nélküli személynévnek fogták fel.

A magyar hagyományban az árulkodó nyom a párducbőr. A krónikák a magyarság honfoglaló vezérét párducos Árpádnak hívják. Párducbőrös viselet, kacagány illette meg. Joggal, hiszen a magyarságnak vezére, legfőbb táltosa volt, miként az előtte levő és utána következő vezéreknek. Álmostól Aba Sámulen, Mátyáson keresztül Széchényiig a magyarságnak valóban voltak „NIMRÓD”-jai, mégha nem is úgy hívták őket. Ám egyedül Árpádnál lehet arra következtetni, hogy „nimród” volt, hiszen a párducbőrős kacagány viselete elárulja. A többiek nevét nem ismerjük, csak tetteikből, nemzetük, népük iránti önfeláldozásukból, s a nép megkülönböztetett tiszteletéből tűnhet ki, hogy a magyarság „nimródjai” voltak.

← Párducos Árpád (részlet - Feszty körkép)

A núbiai Ámon istennek a keresztény imádság zárszavaként használatos nevével fejezném be az előadásomat:

ÁMEN
Isten segítse a hazánkat és a népünket!


[1] Thuróczy János: A magyarok krónikája, Európa Kvk, Bp. 1980. 6-7. pp.
[2] A bibliai nevek írása Károli Gáspár átírását követi.
[3] Szelényi Imre: Szumér-magyar kérdés, Harsona kisfüzet sorozat, 14. sz. London, 1964. (megerősítetlen)
[4] Szent Biblia (Károli), Bibliatársulat, Bp., Mózes I .2/13.
[5] The Encyclopedia Britannica: A Dictionary of Arts, Sciences, Vol.VI. Charles Scribner’s Sohn, New York, [1878], 729.p.
[6] Flavius, Josephus:Jüdische Altertümet, Marix Verlag GmbH, Wiesbaden, 2004. I.6.2.
[7] Szent Biblia, Mózes I.10/6,7,8.
[8] Szent Bibla, Mózes I. 10/9.
[9] Thuróczy i.m. 14.p.
[10] Kézai Simon mester magyar krónikája, Ford. Szabó Károly, Kiadja Ráth Mór, Pest, 1862. 6.p.
[11] L.m.f.
[12] Riessler, Paul, Altjüdische Scrifttum au3erhalb der Bibel, Dr. Benno Fischer Verlag, Augsburg, 1928, 746-748. pp.
[13] Orosz Állami kvtár, Moszkva. The Tower of Babel. Pandemonium in the middle of the XVI. Russian State Library, Moscow, Russia Cosmography of Cosmas Indicopleustes [p. 173 / I, № 102] l. 29 vol.
[14] Graves-Patai i. m. 111. p.
[15] Riessler, Paul i.m. 742. p.
[16] Kézai i.m. 6.p.
[17] Tárih-i Üngürüsz / A magyarok története, II. Nagy Szittya Tört. Világkongresszus, Clevland, 1988, 20-21.pp, és Marton Veronika: Nimród, a hun-magyarok őse, Matrona, Győr, 2017, 50-51. pp.
[18] Graves, Robert-Patai, Raphael: Héber mítoszok, Gondolat, Bp. 1969. 56. p.
[19] Jeremias, Alfred: Das Alte Testament im Lichte des alten Orients, Hinrichsch’sche Buchhandlung, Leipzig, 1904. 64-65. pp.
[20] Hérodotosz történeti könyvei, I-IX, A Magyar Tud. Akadémia kiadványa, Bp., 1892-1893, II. 42.
[21] Hérodotosz i. m. II.29, 36-37 pp.
[22] Baldwin, John Denison: Pre-historic Nations… Harper and Brothers publishers, New York, 1877, 112.p.
[23] Ozirisz mítosz (wikipedia.org)
[24] H.C. Rawlinson: Notes on the Early History of Babylonia (Tanulmány, 1854)

Forrás: Marton Veronika

Megnyitva 343 alkalommal

Hozzászólni csak a bejelentkezett felhasználók tudnak

Alrovatok

Új írások

Hozzászólások