20241016
Last updateCs, 08 febr. 2024 7pm

rovas logo

2018 január 25, csütörtök

Az óbabiloni Vízözön-történet

Szerző: Marton Veronika

A XIX. században az angol, francia stb. gyarmattartó hatalmak Közel-Keleten ügyködő diplomatái, konzuljai nagy előszeretettel vezettek ásatásokat. Hazájuk múzeumaiba milliószámra hordták össze a Tigris és az Eufrátesz közén az ókori romvárosokat rejtő tellekben talált leleteket, vonalas- és ékírásos agyagtáblákat, -töredékeket. ... A British Múzeumban Georg Smith, a táblák rendezésével megbízott rézmetsző vette észre, hogy az egyazon lelőhelyről származó táblatöredékeken meglepően sokszor fordul elő a víz ékjele. Az alaposabb vizsgálat kiderítette, a táblák a vízözön történetének kb. Kr.e. 2000-1800/1595 közt íródott óbabiloni változatát tartalmazzák...

 A vízözönelőtti tíz őskirály és a vízözönt átélt öt város

1. A vízözönelőtti tíz őskirály és a vízözönt átélt öt város (Eridu, Bad.tibira Larak, Sippar, Suruppak)[1] megnevezése (agyag, 8,1x6,5x2,7 cm - schoyencollection.com)

A XIX. században a korabeli angol, francia gyarmattartó hatalmak Közel-Keleten ügyködő diplomatái, konzuljai nagy előszeretettel vezettek ásatásokat. Hazájuk múzeumaiba millószámra hordták össze a Tigris és az Eufrátesz közén az ókori romvárosokat rejtő tellekben[2] talált leleteket, vonalas- és ékírásos agyagtáblákat, -töredékeket. A század közepére az achaimenida királyok az Óperzsa Birodalom három hivatalos perzsa, elamita-szkíta és asszír nyelven írt kőre, agyagtáblákra íratott szövegei adták a kulcsot a sumir, az óbabiloni és az ó-asszír stb. nyelv megfejtéséhez, megértéséhez.[3] A felfedezés mámorában válogatás és csúsztatás nélkül fejtették meg az előkerült táblákat. A XIX. század 80-as éveitől kezdték megfejtett szövegeket „sémita szemszögből rekonstruálni."
Az 1753-ban alapított londoni British Múzeumban Georg Smith[4], a táblák rendezésével megbízott rézmetsző vette észre, hogy az egyazon lelőhelyről származó táblatöredékeken meglepően sokszor fordul elő a víz ékjele. Az alaposabb vizsgálat kiderítette, a táblák a vízözön történetének kb. Kr.e. 2000-1800/1595[5] közt íródott óbabiloni változatát tartalmazzák. A táblahalmazból előkerült egy Kr. e. VII. századi új-asszír és egy Kr.e. 1702-1682 közti óbabiloni nyelvű töredék. 1910 táján Nippur, a sumir szent város feltárásakor további öt töredékes özönvíz-történetet is találtak.[6]

 Nippur ékiratos térképe

2. Nippur ékiratos térképe (agyag, Kr.e. 1400, Nippur - looklex.com

A táblák tartalom szerinti összeválogatása, az ókori könyvtárosoknak köszönhetően, nem volt nehéz. A könyveket agyag falirekeszekben vagy bambuszpolcokon tárolták. Egy-egy város bevétele nemcsak a lakosság, hanem az épületek, beleértve a templomi és a királyi könyvtárak pusztulását is eredményezte. A hódítók szinte mindig felgyújtották a bambusz-építményeket. A napon szárított agyagtáblák nemcsak kiégtek, hanem a tűzben összeomló polcokról egymásra estek. Szerencsére a feltáráskor az egy helyen, egy kupacban talált táblákat, anélkül, hogy a sorrendet megbolygatták volna, ládákba tették, s úgy szállították feltárást végeztető országok múzeumaiba.
Meg kell jegyezni, hogy a sumir kor után a Mezopotámiába belopakodott, betelepült sémita amoriták, vagyis a babiloniak uralma, s szinte párhuzamosan az asszír uralom, illetve a teljes asszír hatalomátvétel következett. A Kr. e. 1. évezredre a sumiroknak írmagjuk sem maradt Mezopotámiában.
A sémita akkádok és Kr. e. 2000-ig az óbabiloniak sumir vonalas jelekkel írtak. Szinte minden változtatás nélkül a sumirok felfedezte vonalas írást használták, de a saját anyanyelvükön olvasták. Az Még a sumir korban kezdődött, de az óbabiloni korban teljesedett ki a puha agyagba bambuszvesszővel nyomott ékszerű jelekkel való írás, az ékírás.
A nem azonos korban íródott és különféle lelőhelyeken talált Vízözön történetek rettenetes szerencsétlenségről, hirtelen felhőszakadásról, pusztító szökőárról, világrengető földrengésekről, a fuldoklók kétségbeesett jajkiáltásairól, embereknek, állatoknak a mélybehúzó árral való küzdelmeiről számolnak be. E borzalmak annyira beleívódtak az emberiség emlékezetébe, hogy mind szóban, mind írásban szinte változtatás nélkül hagyományozódtak az utókorra.[7] Legfeljebb a Vízözönt túlélő bárkaépítő király, ősapa neve változott, mégpedig azért, mert az egyes népek a saját anyanyelvükön, sumirul ZI.U.SUDRÁ-nak, az akkádul UTU.NAPISTIM-nek nevezték. A babiloni-asszír szövegekben Atram-Hasis, Berossos, a Kr. e. III. századi pap írásában Xisuthros[8], a zsidók szent irataiban és a judeo-keresztény Bibliában pedig Noé.

Sumir hajó

3. Sumir hajó (lazurkő pecséthenger nyomata, 4,3x3,5 cm, Uruk-kor, Pergamon Múzeum, Berlin)[9]

A londoni British Museumban talált óbabiloni vízözön-történet a javarészben elveszett, illetve rendkívül töredékesen megmaradt un. Atram-Hasis eposzhoz tartozott. Ennek ellenére sikerült az egész szöveget nagyvonalakban visszaállítatni. Mivel a történetek a lejegyzések ideje és helye közti egy-két évezrednyi, illetve többszáz kilométernyi különbség ellenére olyannyira változatlanul tartották magukat, a hiányzó részeket másik meglevővel lehetett pótolni. A kiegészítést nagyban elősegítette a régi táblaházak írnokainak és könyvtárosainak gyakorlata.
Az asszír-babiloni, de a káld-sumir írnokok a megírt ékiratos, azonos történetet tartalmazó táblákhoz őrlapot (custost) erősítettek. Az ókori könyvőrök (könyv- és levéltárosok) a tartalmilag összetartozó agyagtáblákra kisméretű ékiratos agyaglapocskákat, un. őrlapokat kötöztek. Minden táblához egy őrlap tartozott. E lapocskákra ráírták az illető táblák „könyvészeti" adatait. Ezek nemcsak a mai katalóguscédulának feleltek meg, hanem az agyagtábla-könyv címoldalának is. E lapocskák nélkül az agyagtáblák besorolhatatlanok lettek volna. A tartalmilag összetartozó táblákra (könyvekre) a táblák sorszámából lehetett következtetni.[10]

 Az „Atram-Hasis" tábla

4. Az „Atram-Hasis" tábla - Az Atram-Hasis eposz négy ásatási helyről 13 táblatöredéken került elő. E táblatöredék a legrégebbi. (agyag, 13x12,3x4,2 cm, Larsa, Kr.e. 1900-1700 - com)

Az Atram-hasis eposz[11] őrlapjára az alábbi adatokat írták: A tábla sorszáma, a sorok száma, az iromány címe, illetve néhány első szava, az írnok neve, és a szöveg készítésének ideje.
Az agyagtábla-könyveknek nem volt a mai értelemben vett címük. Azonosításul (címként) az első 2-3 szót írták a custosra: Midőn az istenek embert...
Az eposz 1. táblája teljes egészében elveszett. A címből ítélve az ember teremtésének történetét tartalmazhatta. A megmaradt 2. és a 3. őrlap adataiból következően 416 soros lehetett.
A 2. tábla 439 sorából 50 sor maradt meg. A 390 soros 3. tábla nagyon töredékes volt, a vége teljesen hiányzott. A custos szerint ez volt az 1245 soros Atram-hasis eposz utolsó része.
Sokatmondó a custosra feljegyzett írnok neve és a hozzá fűzött megjegyzés: Ellit Aya tanuló kézírása. Tehát ez a babiloni Ellit Aya valójában nem is volt írnok, hanem csak írnok-tanuló, akinek feladatául rótták ki, másolja le az eposzt. Mégpedig „shabatu (október-november) havának 28. napján, az évben amikor Ammi-Saduqa, a király az Eufrátesz torkolatánál megépíté az erődjét ..."

Sumir bödönhajó

5. Sumir bödönhajó (pecséthenger nyomat, British Museum- mesopotamian.boats)

Az eposz címként használt első három szavából kiderül, hogy a történet az ember teremtésével indul. (A tábla hiányzó részeire más földrajzi helyen és időben előkerült táblák szövegéből következtettek): Miután a Föld megalkottatott, az istenek kérték Mamit, az Anyaistennőt, kit hívtak még NIN.HUR.SAG-nak, a hegyek asszonyának vagy NIN.TU-nak, az életadó asszonynak, alkossa meg Lullut, az első embert, hogy a világ jármát, az istenek dolgát a nyakába vegye.
KINGU-t, a káld-sumirok ősi istenét áldozták. A sémita babiloniak így érzékeltették, az őslakos káld-sumirok szolga voltát[12], jelezvén, az istenük, és rajta keresztül az egész nép is csak arra jó, hogy hűzza az igát, s a „vállára vegye a teherhordó rudat".
Kingu agyaggal összegyúrt véréből, húsából teremtetett az első ember. (Az ékiratok megkülönböztetnek teremtett embert és anyaszülte embert. Tehát hitték, hogy az első ember valóban teremtetett, az utána következők meg úgy jöttek a világra, ahogy ma is.)
Föld népe sokasodott, zsivajgott. EN.LIL, a legfőbb isten igencsak megbotránkozott. Összehívta az igigiket és az anunnakikat, vagyis az égi és a földi segítő isteneket, s közölte, büntetéssel sújtja az embereket, éhínséget, szárazságot és más bajokat küld rájuk.[13] Az emberek kivédték, túlélték e csapásokat, ám csak nem tértek jobb belátásra. dEN.LIL határozott: vízáradattal törli el az embereket a Föld színéről.[14]
dEN.KI, a bölcs és emberszerető isten átlátta, dEN.LIL parancsának visszásságát: dEN.LIL parancsa kétélű fegyver. Emberek nélkül, mivé lennének az istenek, kik áldoznának nékik, s kik vennék le a vállukról a teherhordó rudat. dEN.KI sima szavakkal megkörnyékezte dENLIL-t. Sikerült kieszközölnie, hogy levezényelhesse vízözönt; ám dEN.LIL tudta nélkül egy embert megmentett.

A Napisten papja előtt

6. A Napisten papja előtt (asszír agyagtábla. a felső részen régebbi pecsét nyomata, kb. Kr.e. 4000, Istanbul Archaeology Museum, Törökország)

Elment Atram.Hasishoz, Suruppak istenfélő királyához. dEnki, mivel az isten titkát halandónak el nem árulhatta, a királyi palota nádfalának (s a mögötte nyugvó királynak) suttogta el: Rombolja le házát, építsen hajót, mondjon le a földi javakról, lelkét táplálja, vagyis tartsa életben! A hajó dEN.KI utasítása szerint épült meg. Atram.Hasis a családjával, mesteremberekkel, javaival, valamint a mezők barmaival a fedélzetre szállt. Jött az ár, s dEN.KI gondviselésének köszönhetően a hajóra menekültek kivételével elpusztult az egész emberiség.
A „mezők barmaival" kitétel jelzi, hogy nem e babiloni változat az eredeti, mert az eposz írnoka nem gondolta át, hogy a „mezők barmai" túlságosan kevés egyed a föld élőlényeihez képest. S nem tudta, hogyan lehet az állatokat saját magjukról szaporítani, mint a káld-sumir változatban.
A vízözön minden korai mezopotámiai változata igen sérült, hiányos, csonka szöveg. A legteljesebb beszámoló a Bibliában és a Gilgames-eposzban maradt meg.

[1] Marton Veronika: Világkatasztrófák, Matrona, Győr, 2011. 9. p.
[2] ókori romokat rejtő dombok
[3] Marton Veronika: Az ékírás története, Matrona, Győr, 2005.,10... p
[4] George Smith's Chaldäische Genesis, Hinrichsche Buchhandlung, Leipzig, 1876
[5] közepes kronológia
[6] Hilprecht, Hermann V.: Der neue Fund zur Sintflutgeschichte, Leipzig,1910. 6-12. pp.
[7] Noorbergen René: Secrets of the lost Races, Josias, 1988., 15. p.
[8] Bérosszosz in: Schnabel, Paul: Prolegomena und Kommentar zu den Babiloniacades Berossos, Teubner, Leipzig, 1913. 264-267. pp.
[9] Schmökel, Hartmut: Úr, Assur, Babylon, Europäischer Buchklub, Stuttgart, 1955. Tafel 7.
[10] Marton Veronika: Az ékírás története i. m. 30-31. pp.
[11] Sollberger, Edmond: The Babylonian Legend of the Flood, (A vízözön babiloni legendája – magyarra fordította: Monostori Zsolt), British Museum, London, 1971. 22-24. pp.
[12] Deimel, Anton: Sacra scriptura antiquitatibus orientalibus illustrata, Bibelinstitut, Roma, 42. p.
[13] Allgemeine Weltgeschichte, I., Traβler, Troppau, 1784., 86. p.
[14] Sollberger i. m. 22-24. pp.@


 

A dolgozat folytatása Marton Veronika dolgozataiban ITT: A Vízözön utáni földmérés bizonyítékai - A 2017. július 17-i blog-bejegyzés →

Forrás: http://martonveronika.blog.hu/

Hozzászólás  

#8 a "Cím"kitöltésrőlR Zoltán 2018-02-18 21:32
Újra és újra emlékeztetlek benneteket kedves honfitársaim, hogy amikor a: "Szólj hozzá" adatokat töltitek ki, és amikor a > "Cím (kötelező" < adatot kéri a rendszer, akkor nem a lakócímeteket kéri, HANEM A "TÉMA" CÍMÉT ! Vagyis arról adjatok címet miről akartok szólni és azt címezzétek meg.

Szeretettel: >Zoli<
#7 Győr, Ady E. u. 2.Marton Veronika 2018-02-18 14:18
T.
Megpróbálok rendre válaszolni a kérdésekre, bár a válasz leginkább a "Világkatasztrófák" és "A káldeai teremtés-mítosz" c. könyvemben találják meg. Nem egy Vízözön, nem egy világot pusztító és nem elpusztító katasztrófa történt, hanem több. Ezeket, kialakulásuk nem tőlem származó fizikai magyarázatát is leírtam Vízözön, szélözön. tűzözön, s ezek esetleges együttese. A legutóbbi vízözön nem pusztított teljesen el mindent, A legkevésbé volt pusztító Ázsiába, Szibériában. Az egyenlítő vidékén, pl. Mezopotámiában pusztító lehetett, ezért csak 5 város maradt meg.Erről a mitológiák tudósítanak. Az ősi írásoknak komoly valóságmagja van. Nem légbőlkapottak, csak le kell róluk fejteni a vallásos maszlagot, az Ószövetségről is. amibe a népek, pl. a zsidók beburkolták,
Üdvözlettel: MV
#6 belgium/Andennenagy lajos 2018-02-12 09:59
kedves "cz. H. László",

csak egy kérdéssel zavarom. Ezt az MU-val kapcsolatosan ...
már csaknem 50 éve olvastam Csicsáky úr könyvét (amelyet o maga is már az egy Robinson nevu -ha jól emlékszem a nevekre, személy muvébol szerezte). Ezen MU, mint az emberiség bülcsoje ...
na ezen könyvet akkor valaki nekem kölcsön adta ... és ma már azt sem tudom, ki is volt az (közben ma már el sem tudnám ezt olvasni. Nagyon gyengül a látásom) ...

na úgy tunik, hogy Ön meg tudna egy-két kérdésemre válaszolni. Ezek ;

- van-e, ill. mi arra a bizonyíték, hogy ezen aranytkercsek (amelyek a MU-ról, ennek történetérol ... írtak) ténylegesen léteznek ?

- (ez a fontos, ezért zavarom épp) jól emlékszem-e, amikor valahogy úgy tudom (emlékszem), hogy ezen MU jelképe lett volna a "hármas-halom" egy kettos-kereszttel a közepén ? Amikor a "kettos-kereszt"-et írom, persze azt is feltételezem, hogy ez vagy az "életfát", vagy az egy EGY, az eGY betujét, az Isten-t jelentené ott ...
na ha ezen MU neve a Hármashalom országa, birrodalma lenne (ezt szeretném megtudni, mert valami ilyesmire emlékszek), akkor a mienket, a mai (mégha nagyon meg is csonkított) otthonunkat még ma is a "hármas-halom" országának mondjuk.
Ha ez igaz lenne, az maga egy valami egyeneságú
származtatást adna köztünk ...
tehát ; van, volna valami szó errol Csicsáky könyvében ? Volna ezen MU-nak egy valami neve,
ill. jelképe, amelybol a mi legosibb jelképünk jönne ?
szeretettel
#5 belgium/Andennenagy lajos 2018-02-11 12:00
kedves Veronika !
egy nagy, nagyon nagy megiszteltetés az számomra, hogy így meg-, ráválaszolt véleményemre. Nagyon köszönöm !

viszont nem mi vagyunk a terítéken, hanem a tárgy, a Kegyed irománya, értekezése (ill. az ebben
tartalmazottak) ...

csak egyre, ami nagyon, de nagyon fontos. Ez az írottak megbízhatósága. Na ezt egyetemesen értve,
ezek NEM megbízhatóak soha annyira, mint a tárgyi adatok maguk ...
ez vonatkozik a rót betukkel írottakra, a vésettekre is ...

az, hogy rengeteg és egy teljesen összeálló dokumentációink vannak a viking/normand-ok pusztításai felol, az nem teszi ezeket annyira kétségben, mint az, hogy ezekrol semmi anyagi,
tárgyi adatunk (bizonyítékunk) nincs. Egyszeruen
a tárgyi, a tárgyilagos 'tudomány' hazugságoknak, kitalációknak ... mondja ki az errol írottakat ...

az igaz lehet (szerintem is), hogy az egy régebbi íromány komolyabban veheto, mint az ebbol kiemelt, 'másolat'. Az egy Gilgámes monda megbízhatóbb lehet, mint a Bibliában találtak ahol
a történteket leírják ...

vagy, ha az ékírásos anyagokon rátalálunk a mi Ludas Matyinkra ... az megbízhatóbb arra, mintha
esetleg ezen légendât magukénak írnák meg késobb mások ...

írni lehet bármit is, még hamisat is (én sem vagyok ebben kivétel). Az, hogy valaki lemásolja egy másik írományát, azzal se az eredeti, sem a másolat nem
lesz valósabb ...

teljesen igaza van önnek (ill. nekem is azonos a véleményem, a magáéval), kedves Veronika, hogy az egész földkerekség tele van a Vizözön esetével.
Viszont akkoriban és utána is ezt nagyon valószínuleg az emberek hordták szét magukkal és
ott nem az történt, hogy mindenütt történt ilyen. Ez persze részemrol, csak egy feltételezés ...

vegyük azt pl-ul, hogy a Vizözön jötte elore ismert volt ! Ezt (szerintem) az ez után leírtak mindenütt is állítják ...
vagy nem ? Talált Kegyed errol valamit itt-ott ? Vagy ezt csak és kizárólag Közel-Keleten volt írott ?
Ennek nagy jelentosége van, hogyje el !
ha errol mondjuk Japánban (onnan semmit sem tudok) nem maradt volna valami, akkor az azt jelentené, hogy ok csak késobb tudtak meg errol valamit ...

ez olyan, mint amikor mindenki (±) hallva, olvasva ezen szörnyu vikingekrol ..., maga sem akarna alább-való legyen és önmaga is ír errol, a multjába
beillesztve ezt ...

van egy másik tényezo, amit szerintem Önnek komolyabban kellene vennie. Ez a természettudomány elsobbsége. Mindenképpen az
írottaknak ebben helyet kell találniuk. A Vizözön ténylegességét ez több helyen is megerosíti, miközben más helyeken cáfolja. Az Özönvíz ezért
nem lehetett teljes ...
na ehhez még azt, hogy az emberiség történelmében, a földön-való szétterjedésében is helyet kell adjunk a Vizözönnek. Allítólag Ausztrália
csak valami 40 ezer éve 'lakott' (emberekkel). Ha az
Özönvíz ez után történt, akkor logikusan, az ott ezt túlélok valami nyomot errol kellett hagyjanak (ezt, errol írt Maga is). Tehát ha ilyen van, az egyben azt jelenti, hogy ezt nem másoktól, a messzirol jöttektol ismerik és közben azt is, hogy nem csak Mezopotámiában élték ezt túl, hanem egész biztos sok más helyen is. Ha ismerjük Ausztráliát, tudjuk hogy ott nincsenek 'Ararát' hegyek. Egy mondjuk 300 m magas Tzunami minden élott onnan lesodorna (a nagyobb állatokat is, nem csak embereket). Tehát ha Ausztráliában volt túlélo, akkor sok más helyen is kellett legyen ...

még egyszer; a közel-keleti adatokban (az írásokban) találunk csak arról (a tudomásom szerint), hogy ezen Özönvíz egy elore ismert, tudott volt. Na ez maga bizonyíték arra, hogy ott ez egy
ténylegesen ismert volt. A többi helyen ez nagyon valószínuleg csak egy továbbított dolog lehetett ...
az, hogy Nepálban ezt mindenki túlélte, túlélhette ... és errol lennének írottak ..., az nem jelenti azt, hogy a hegyek aljában, náluk is volt ilyen. Ezt lehet ok csak átvették (a történetet) másoktól. Ha náluk is lenne ezen történtben arról megjegyzés, hogy ezen vész már elore tudott volt, hogy ez ellen már egyesek ott felkészültek ...,
akkor az ottani Vízözön is éppoly biztos lenne, mint Egyiptomban, pl-ul ...

bocsásson meg, kedves Veronika ezen levelem hosszúságáért ! Sajnos nem tudok röviden, velosen (mint Kegyed, pl-ul) ...

szeretettel és még egyszer nagy köszötettel ... és
gratulálva is rengeteg értékes tanulmányáért, Lajos.
#4 H.8200 Veszprém a Komám kútjábólcz.H. László 2018-02-08 06:22
Kedves olvasók, szeretettel köszöntök.
A vízözön eseményt illetően több népi hagyomány is megemlékezik róla. Észak, közép és É-délamaerikai pl. eqvadori indiánok. Európából kevés az írott emlék erről. Inkább az etruszk kő és agyagtábla feliratok szólnak ilyesmiről.Egyiptomban a rómaiak által elpusztított Alexandriai Könyvtárban voltak idevinatkozó papirusz tekercsek.Az itteni elégett információk reprodulálhatatlanok maradtak csak a papság emlékezeti hagyományai őriztek meg belőle valamit. Mezopotámiában és a néhai kánaánita területeken egy betörő és gátlástalanul gyilkoló rabszolga lelkű népség, akik vezetőjüket is kétségbeesésbe és már már istenkáromlásba juttatták, pusztítottak. Ezen a területeken és a közel keleten bőven akad azonban még feltárt és fetáratlan írotték és rovásírásos nyoma az eseménynek.
.Indiában Indokínában Indokínai Óceániában igen kevés az írott anyag. Ennek ellenére a Himalájában a Tibetben élő boncok előtt nem ismeretlen az esemény. Ausztrál ősi sziklarajzokban felismerhető és a bennszülött szájhagyományokban is megőrződött valami hasonló katasztrófa nyoma.
Véleményem szerint nem egy de több különböző térséget érintő nagy árvízről van szó.
Az Atlanti Óceán felől a Gibraltári szoroson át betört és egészen a Fekete tengerig törő hatalmas "CUNAMI" lehet az egyik ilyen esemény amely az Araráton megfeneklett (vagy meg nem feneklett) túlélők bárkájáról emlékezik. Mindenesetre az Araráton van egy kissé a környezetébe nem illő nagy
bárka szerű szikla képződmény.
A vízözön történet (legendárium) okát véleményem szerint a Mexikói Öbölben jól látható talán nagy meteorit becsapódása okozhatta.
Azon a környéken olyan magnetizációs, örvény erők működne amik hajók, repülők műszereit megzavarva
pusztuásukat ? (eltünésüket) eredményezik. Ide érkezik a GOLF áramlat É-felől lesűlydt hideg áramlata és itt felmelegedve fordul vissza.
Hogy a konkvisztádorok arany után kutatva és vallási
kísérőik milyen károkat okoztak pl. a "kipuk" fonálon csomózott jel írás jelentős megsemmisítésével, az mára már faktum. Ezek az indián törzsek Inkák, Aztékok és a többiek európai szemmel valóban brutális törzsi rabszolgaszerző és véres ember áldozatokat eredményező viselkedése hátborzongató lehetett. Elfelejtve az európai primitív emberüldözési hagyományokat a római arénákban és a boszorkány üldöző, inkvizíciós mágjákat stb.
Eqvádori szájhagyomány szerint pl. a vízözönt itt a magas Andokba menekült civilizációk élték túl.
Kultúrális, technikai, technológiai nyomokat hagytak
pl. a "Tayos Barlang"-ok rendszerében Táyos=Táltos? Mindenesetre a Shuar indián törzs
szent helyei ezek a járatok és Móricz Jánosnak a '60-as években- köszönhetően tett publikusá az ott fellelt
vízözön előtti üzenetsort ún. "FÉM KÖNYVTÁR"
szinte nyomda technikai módszerekkel, préseléssel?
fém öntéssel ? rögzített rovásjeleket tartalmazó (arany, aranyozott ezüst stb.) ősi üzenet.
Móricz J. egyébként a Shuar bizalmat kritikus helyzetben történt magyar nyelvű megszólalásának köszönhette. A SHUAR sámán szerint Ő ősi Shuar nyelven beszél...Eqvadorban a nyugati parton Hun-Magyar nyomokat találnak a kutatók. Feltételeznek egy ilyen permanens népáramlást az Indokínai (Csendes Óceánon át) India érintésével egészen a Tigris-Eufrátesz öntözte síkság kultur bölcsőjéig és vissza.
A különös Szkíta egy isten hit és toleráns nemzetközi magatartás már a vízözön előtt ismert volt Ménrót (Nimród) nemzetsége említése során.

Ajánlott irodalom még:Manuel Palacios Villavicencio
eqvadori fiatal kutató 2014.évben megjelen munkája "Betiltott Amerika" címmel.

Ennyit a vízözön kapcsán, (Atlantiszról és MU-ról pedig még szó sem esett... )
Köszönöm a türelmet nyájas olvasó !
Üdvözlettel cz.H. László ()
#3 H-Győr Ady E. u.Marton VEronika 2018-02-04 13:42
T.
Köszönöm a hozzászólását.
Sorban válaszolok a kérdéseire.
1. Az ékiratok szerint (Enuma elis, Gilgames) valóban 5 város élte túl a vízözönt. A lakóiról nincs szó.
2. A bárkába nem az állatokat, hanem azok "szaporításra" alkalmas "magjait" vitték magukkal. Ez már befért.
3. Az Új-Káldeus Birodalom királyai (Nabukodonozor) engedték meg a zsidó írástudóknak, hogy használhassák az ékiratos kv. és leváltárakat.
4 Az Önönvíz egyetemes volt. Ezt részletesen leírtam A káldeai teremtés-mítosz c. könyvemben. Valóban nem volt mindenütt azonos mértékű, pl. Ázsiában alig érzékelték. Az első ékiratos táblát magam fordítottam, a többi 6-ot a legelső német fordítás alapján. (Jensen).
Az Ószövetség Vízözön története nem észszerűbb, mint az ékiratos, csak jobban igazodik a mai észjáráshoz. Pl. A Bibliában a pátriárkák életkora nem éri el az 1000 évet (ez is nehezen fogható fel), az ékiratokban egy-egy őskirály uralk. vagy életkora több 10 ezer év volt. Ezt a zsidó szent szövegek szerkesztői, Esdrás és a többiek nem fogták fel (el sem hitték), ezért csökkentették az életkorokat 1000 év alá, bár még ez is hihetetlen.
Az ékiratok igazat írnak, csak mi nem értjük, vagy a belénk sulykolt félismeretek miatt nem akarjuk
érteni. .
Üdvözlettel: Marton Veronika
#2 H-Győr Ady E. u.Marton VEronika 2018-02-04 13:28
T. L!
Köszönöm a hozzászólását.
Sorban válaszolok a feltett kérdésekre.
1. Az ékiratok (enuma elis, Gilgames) szerint 5 város élte túl. a Vízözönt.
2. A bárkába nem az állatokat, hanem a szaporításra alkalmas "magjait" vitték magukkal. Vagyis laboratóriumuk volt.
3. Az ékiratok nem hazudnak, csak azok, akik fordították.
4. az özönvíz nem lokális volt, hanem egyetemes, de az igaz, hogy nem mindenütt volt olyan pusztító. Erről és az előzőekről részletesen írtam "A káldeai teremtés-mítosz" c. könyvemben.
5. A biblia Vízözön-leírás nem ésszerűbb, hanem jobban igazodik a mai gyarló ember gondolkodásmódjához. Ti. az Ószövetség szerkesztői, Esdrás és a többiek, a saját ismereteikhez igazították az ékiratos szövegeket, s azt vették bele a szent irataikba. Jó példa erre a pátriárkák életkora/"uralkodási" ideje. A Bibliában az 1000 évet nem haladja meg, az ékiratokban pedig több tízezer év is lehet. A fentemlített könyvemben az ékiratok alapján írtam le a Vízözön keletkezését, hatását, az emberiség megmenekülését. Az első ékiratos táblát magam fordítottam magyarra, a többi hatot pedig a legelső német fordítás (Jensen) alapján. A Bibliáról csak annyit, hogy hazudni, történelmet és más egyebet hamisítani csak az tud, aki jól ismeri a hamisítandó anyagot. S a zsidó rabbik ebben mesterek voltak.
Üdvözlettel: Marton Veronika
#1 belgium/Andennenagy lajos 2018-01-28 13:07
az írtak és a tárgyilagosság :

mennyire megbízhatók az írottak ... a tárgyi adatokkal szemben ?
egy véleményt, amelyet egy német történész mondott volt (H. Illig); "egy tonnás sarokko többet nyom, mint egy tonna írás" (±) ...

na kb ugyanezt látom itt is, ezen értekezésben is. Azt olvashatjuk, hogy az ún. Vizözönt 5 város túlélte
és ezzel feltételezheto az, hogy ott a lakosság egy része is ezt. Tudjuk azt is, hogy lehetetlen lett volna egy bárkában megmenteni minden állatot a földön ..., mindezek azt állítják, hogy MINDEN írott feljegyzés többé-kevésbé hamis ...

na azt megértettem, hogy a Bibliában találtak, azok a sokkal régebbi szóban és írásban fennmaradt mezopotámiai ismeretekbol készültek. A zsidók egyszeruen ezeket átvették és egy, az istenhitükre átformálták (ez az egyedüli ésszeru vélemény) ...
de mindegy végül is. Ugyanis maga a régi, osi írások maguk hamis dolgokat írtak le ...

szerintem az Özönvíz egy lokális és még ott sem
teljes pusztulást okozó esemény volt. Viszont eléggé nagy kellett ahhoz legyen, hogy errol hatalmas távolságokra is tudtak, megtudták ...

anak ellenére, hogy a zsidók ebben, ezekben is, mint valami paraziták (a másokébol ...), azért még
el kell ismerjük azt, hogy tisztelik, megtiszteltetik a régebbit, osit ..., az értékest. E mellett az, hogy ok
átírták az emberiség ostörténetét, ott is csak elismerést érdemelnek. Ha valaki elolvassa a Biblia-i ostörténelmet és az itt fenti sumér, os-babiloni történelemben találtakat, akkor be kell ismerjük, hogy a bibliaiak tunnek ésszerubbeknek ...
viszont e mellett az osi, mezopotámiai és máshonnani ismereteinket sem szabad elvetnünk ...

szeretettel, L

A hozzászólások lehetősége 2023.11.03-án megszűnt.

Alrovatok

Új írások

Hozzászólások

Honlap ajánló